Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

á DUN ANTÜLI NAPLÖ 1972. február 17. * Catering Kémend^7 A név második tagját tuda­tosan írtam rövid hangzóval, mert úgy érzem, a történeti névfejlődés nyomán ez a helyes kiejtés, s a mai hivatalos név téves etimológia következmé­nye. Ugyanis, amikor a helynév okleveleinkben feltűnik, a má­sodik tagot két évszázadon át, mindig röviden: Kemöd (Ke- mud), Kernednek írják s ha a „nazális" (az „n”) a névfejlő­dés során be is csúszott a név­be, a második tag nyújtott ej­tése indokolatlan s téves nyel­vészeti, történeti következeteté- sek forrása lehet. Az őslakos­ság egyébként ma is Kémend- nek ejti a nevet s mint később látni fogjuk, ez a név az Óvári család idetelepedésével kap­csolatos, ők hozták ide Moson megyéből. AZ ÓVARIAK Az Óvári család, a Győr nemzetség késői leszármazottja. 'E nemzetség rendkívül jelentős szerepet töltött be korai törté­netünkben. Őse: Győr (1061- ben: Gewr-nek írják), kitől a nemzetség nevét is vette, I. István király korában élt. Fia: Atha (1061-ben: Ottho) előbb somogyi ispán, majd az ország nádora. Ö alapította Kaposvár­tól délkeletre egy domb, a Szent Jakab hegye („in monte sancti Jacobi apostoli") északi ormán nemzetségének családi monostorát, melyet 1066-ban a király: Salamon és a herceg: Géza jelenlétében nagy ünne­pélyességgel szenteltek fel. Va­lószínűleg Atha nádor a név­adója a Somogy megyei Ma- gyaratád községnek s Nagy­atád városnak is. Atha nagy méltóságra jutá­sát követően a nemzetség to­vábbra is közéletünk tengelyé­ben áll. A XII—XIII. század for­dulóján, 1188-ban Saul kirá­lyi kancellár, majd kalocsai ér­sek lesz. Testvére Csépán pe­dig előbb soproni, bácsi ispán, majd az ország nádora. Halála után végül öccse: Pat, mosoni és temesi ispán lesz a nádor. Pattal kapcsolatban utalnunk kell arra, hogy úgy ő, mint fia: II. Pat ugyanazt a személyne­vet viselte, melyet honfoglaló „Árpád” fejedelmünk (=Ur- Pat). Egy 1190-ból származó oklevélben nevét a korai ki­ejtésnek megfelelően még Poth-nak írják, sőt ugyanez ok­levélből az is kiderül, hogy egyik ősét még zártabban: Puth-nak nevezték s az herceg, azaz kisfejedelem volt, mert neve mögött az „ur" méltóság­név szerepel: Putur! Ezért s mert a nemzetség szí­vesen használta a Csépén (Ist­ván) nevet is, fel kell tételez­nünk, hogy vérségi kötelékben állt az Árpádokkal. így válik érthetővé Átha és a többiek somoqyi ispánsága, az, hogy úgy Somogybán, mint Baranyá­I ban igen kiterjedt, ősi birto­kaik voltak s, hogy aíjjjnemzet- ség tagjai az Árpádok alatt is­mételten a legmagasabb mél­tóságokat viselték. Pat nádornak volt egy leá­nya: az az Erzsébet, kit a ba­ranyai Baar nemzetségből szár- | mazó Pousa, azaz a későbbi Anonymus vett nőül. Hihető, hogy ez a házasság már azért jött létre, mert a baranyai Baar és Győr nemzetségi birtokok már ekkor szomszédosak voltak egymással. Az már oklevelekkel bizo­nyítható, hogy nevezett Pousa feleségének unokaöccse, Óvári Konrád, korábbi főpohárnok, de méginkább fia: Jakab, már 1285 előtt Baranyában lakott. HADJÁRAT KEMEND ELLEN Óvári Konródot az osztrákok­kal kapcsolatos megbízhatat­lan magatartása miatt, mintegy internálták baranyai birtokaira. Korábban elsősorban moson- megyei főúr, rendkívül hosszú, hányatott életet élt, halálakor legalább 80 éves. Előnevét mo­són megyeri központi birtokától. Óvártól (ma Magyaróvár) nyer­te, nemzetségének kiterjedt bir­tokai is e vár körül feküdtek. Bennünket a monostoros központ Lébény, a mellette f^kvő Gesz- tence, a tőle nyugatra eső Ba- I log, végül az északon fekvő | Kéményé érdekel. Ez utóbbi szolgáltathatott okot a baranyai Kemend név keletkezésére. Konrádot 1260 körül IV. Béla király hazaárulás vádjával ó- vári uradalmától megfosztotta. Később V. István kiskirály oltal­ma alá menekült s az ő révén kegyelmet nyert, de mert to­vábbra is az osztrákokkal pak- tált, végül is baranyai birtokára kényszerült. Kémenden telepedett le s itt épített magának várat. Ügy látszik azonban, itt is összefér­hetetlen maradt, mert a régi baranyai főurck hamarosan megtorló „hadjáratokban” pusztították várát és birtokait. Mindamellett Kémend lett baronvai birtokainak központja s ettől kezdve családiát és nemzetségét Kémendi előnévvel illették. VAJON HOL FEKÜDT A VAR? Ha a mai Móríakémánderi a falutól keletre emelkedő szőlős­dombok nyergén északra tar­tunk, erdős hegyhátra érünk, melyen csak nagy nehezen, a szarvascsapások keskeny útjain lehet áthatolni a tüskés aljnö­vényzet miatt. A domb oldalai észak felé mind meredekebbé válnak s a hát egyre keskenyedik, így szinte egyszerre tekinthetünk le 1 a liptódi csalitos völgybe, nyu­I gat felé pedig a kéméndi ha- j lastó mélyben csillogó, jégtől I fedett tükrére. • A domb északi végét öt több I méter mély bevágás részekre | tagolja s mivel ezek szemmel láthatóan nem természetes j képződmények, hanem emberi I kéz munkája nyomán jöttek ló j re, nyilván korai időben készült védőmű áll előttünk. ^ A nép is tudja ezt, ezért hív- ' jók a domb e részét Várhegy- I nék. Ez az a hely, ahol a ko- | rábbi földvár középső kúpján a messziről jött Konrád mester i kisded kővárát felépítette. Ha a helyet jól megszemlél­jük, még ma is láthatók mész­habarccsal erősen kötött kőfal­maradványok s kelet felől egy pinceszerü vájat is látható. Mindezek azonban Csalt nyo­mok. Az. egykori várat már a XIII. században tudatosan is rom­bolták, s amit a belső és külső ellenség meghagyott, azt el­pusztította az idő. Az egykori Kémendi urada­lom tartozékai voltak: Nagy- és Kiskémend (kb. a mai falu helyén), Váralya (a falu hatá­rának ÉK-i csücskében és Lip- tód szomszédos területén), Ge- resd (kb. a mai Eilend és Hás- ságy határán), Hidor, Olasz, Nyomja, Szederkény, Gyula, Petre, Palkonya, Balogd (He- rend táján), Duecser, Gönczel (Vókány határában), Toposz (Belvárd határában) és Gerécz (Újpetre és Vókány között). Dr. Zsolt Zsigmond Az IL 18-as oldalán a „Hun­garian Airlines = MALÉV" fel­irattal könnyedén fordít hátat a főépületnek. Lassan ráfordul a reflektor-gyöngyfüzérrel sze­gett kifutópályára. Két-három kilométert gyorsulva gurul, majd elszakad a betontól és a fel­hőkbe fúrja magát: Irány: At­hén—Kairó. A menetidő két óra huszonöt perc. Amíg az uta­sok kényelmesen hátradőlve la­pozgatják az újságokat, a lé­gikisasszonyok boszorkányos fürgeséggel szolgálják fel a va­csorát: bakonyi gombás csir­két rizzsel, süteménnyel, gyü­mölccsel, kávéval, teával, már­kás hazai borral és üdítőital­lal. A MALÉV 28 ország 34 nagy­városával tart fenn menetrend- szerű kapcsolatot. Nincs a nap­nak olyan órája, amikor ne emelkednék feli MALÉV járat a Ferihegyi légikikötőből. S in­duljon, bár a gép Berlinbe, Koppenhágába, Oslóba, Ró­mába, Párizsba, Moszkvába, Varsóba, Bejrutba, Bécsbe, Zü­richbe, Madridba, Londonba, Stokholmba, Nicosiába, Istan- búiba, vagy Damaszkuszba, a légitársaság bőkezű vendéglá­tóként gondoskodik utasairól. A repülőtér egyik sarkában húzódik meg az a hideg-meleg­konyhás, cukrászattal, presszó­kávéfőzővel, csomagolóval és többszobányi nagyságú hűtő­kamrával felszerelt kombinát, amit a MALÉV-nél úgy hívnak, hogy catering. A cateringet a Pannónia Éttermi és Büfé Vál­lalat üzemelteti a MALÉV fe­délzeti utasellátó csopodtjának aktív közreműködésével. A magyar gépeken utazók ét­keztetése rendkívül bonyolult feladat. A nehézségek az étel­sor összeállításánál kezdődnek. A Budapest-Nicosia-Damasz­Konyha a repülőgépben. A szekrény­ben felszolgálásra kész tálcák Egymás mellé épülő stadionok az olimpiai városban A magyar sportélet az olím- j Ahogy közeledik az olimpiai oiai felkészülés jegyében zaj- átékok időpontja, úgy nő az lik. Várakozással tekintenek a érdeklődés a versenyek, a szín- nyári játékokra a versenyzők, , hely, az utazási lehetőségek edzők, s a közönség isi' 1 iránt. Érthető, hiszen ilyen kö­Paroncsoljon a kedves vendég. kusz között repülő IL 18-ason például rendszerint csirke van az étlapon. A budapest—bei- ruti gépre sosem visznek fel disznóhúst. A budapest—londo­ni járaton csakis angolos bél­színnel képzelhető el az uta­zás. Makádi Jánosné, a fedél­zeti utasellátó csoport vezető­je a nyári és téli menetrend­hez alkalmazkodva készíti el a MALÉV gépek ételsorát. Ebben a sonkás hidegtáltól, sósmo­gyorótól, gyümölcskenyértől, különleges szendvicstől kezdve a legfinomabb meleg ételekig minden Ínyencséget megtalál az utas. A repülőgépeken külön­leges ellátás is létezik. Sok-sok zöldséget kap a vegetáriánus- j zöldségekkel gazdagított sajt- j tálat a hindú, tejbegrizt, ka- j kaót, spenótot, borsópürét, te­jet a kisbaba - ha igényü­ket a jegyirodában bejelentik. A meleg ételeket a catering- ben főzik, a csomagolóban alu­fólia tálkákba adagolják, majd a gép indulásáig a hűtőkam- I rában tartják. A hideg étele- I két a csomagolóban válogat­ják össze adagokká. Asszonyok „futószalagon” végzik ezt a munkát. A „szereidében” máf ott vannak a tálcák és a kis műanyag rekeszek is: húsétel, kifli, bors, só, paprika, teás­csésze, evőeszköz, sütemény mind egy tálcára kerül. A MA­LÉV gépeken világoskék mű­anyagtálcákat és tálaló edé­nyeket és fehér eldobható evő­eszközöket használnak. Minden légitársaság más formát, más színt tart célszerűnek. Egyben azonban megegyeznek: igyekez­nek mind több eldobható edény- zetet alkalmazni. Mi még csak a műanyag evőeszközöket ha­jítjuk szemétbe egy repülőút után, a LUFTHANSA viszont a papírtálcától kezdve a „pohá­rig” a használatba vételt kö­vetően mindent szeméttelepre küld. E könnyed eleganciáért sokat fizetnek a repülőtársasá­gok. A MALÉV például évente 350—400 ezer forintot költ csax a műanyag evőeszközökre. Az I „idegen" repülőtársaságok edényzetét, elsősorban a K1M- ét, a LUFTHANSA-ét és a BEA- ét attól ismerik ilyen jól a ca- teringben, hogy azokba is na­ponta csomagolnak. Amint a MALÉV irodák, úgy jelentik ők is utas létszámú kát, s rendelnek vendégeik számára különféle ételeket. Nem valószínű, hogy bárhol az országban van párja a ca- teringben működő kávékonyhá­nak. 2700—2800 duplát főznek itt naponta, anélkül, hogy egyet­len kávéfogyasztóval is talál­koznának. A normák szigorú­ak: 15 dupla kávéörleményéből 10 adag kávét főznek! A ma­gyaros kávét elektromos kon­ténerekben viszik fel a repülő­gépekre. A konténerekből gombnyomásra krómozott, szep- formájú kávéskannákba eresz­tik a légikisasszonyok a forró frissítőt és abból kínálják az utasoknak. A catering ben készül el a fe­délzeti bőrönd is. Tartalma: na­pilapok, hetilapok, zacskók, pótszaivéták, cfgatetták, véle­ménykérő lapok, útvonaltérké­pek, mentőmellény-utasítások. Mire az ételekkel, italokkal együtt a fedélzeti börönd is fel­kerül egy járatra — indulhat a gép. A,húszesztendős Ferihegyi re­pülőtér rekonstrukciójának el­ső lépcsője volt a nemrég üzem­behelyezett catering, a le- és felszállópályák bővítése (ez­által Ferihegy alkalmassá vált a világ bármilyen típusú polgá­ri repülőgépének fogadására) s nagyteljesítményű repülésirá­nyító berendezések felszerelése, a vám- és tranzithelyiségek te­rületének kiterjesztése. Ma már 750 ezer légiutas fordul meg évente a repülőtéren, s szá­muk egyre gyarapszik. Ez a tény további feladatokat állít a MALÉV elé: 1980-ig 1300 négyzetméterre! bővítik az utaskezelés céljaira rendelke­zésre álló területet Harsányi Márta IBUSZ-szal az olimpiára zel se volt még Magyarország­hoz az Olimpia! S ahogy előre iátni lehet — egyhamar nem is lesz. Münchenbe, a XX. Nyá­ri Olimpiai Játékokra a magyar sportrajongók is könnyen eljut­hatnak, S bár qz olimpiai szer­vezőbizottság csak ezer magyar- országi utasnak juttatott helyet, az IBUSZ többféle lehetőséget is kínál az érdeklődőknek. Kérdésünkre a következő in­formációt kaptuk: Két különvonatot indítanak: az egyiket augusztus 25-én, a másikat szeptember 3-án. A két csoport utasainak nagyjából hasonló a programja, részükre szállást, teljes ellátást és az olimpiai játékok színhelyére köz­lekedést biztosítanak. Az IBUSZ külön autóbuszokat bérel, s azok éjjel-nappal az utasok ren­delkezésére állnak. Az augusztus 25-én induló csoport 10 napot tölt az Olim­pia városában, nyolc belépő­jegyet kapnak a játékokra — 12 500 forintért. A szeptember 3-i csoport programja kilenc napos, hat olimpiai jeggyel — 10 900 forintért. Mindkét cso­port autóbuszos müncheni vá­rosnézésen is részt vesz. Gondoskodnak az autós tu­ristákról is. A Münchenben tar­tózkodás napjai alatt teljes el­látást, szállást és nyolc olim­piai belépőt kapnak az utasok. Az IBUSZ biztosítja a saját gép­kocsival utazóknak az útlevelet, a vízumokat, a költőpénzt, az üzemanyag költséget is. A rész­vételi díj tizenegy napra (sza­badon választva az Olimpia ideje alatt) — oda-vissza út­ban salzburgi illetve bécsi éj­szakázással — 10 500 forint. Az olimpiai szervező bizottság komputerrel osztotta el a já­tékok jegyeit az igénylő orszá­gok között. Magyarország ti­zennégy sportág versenyeire a megnyitó és a záróünnepélyre kopott jegyeket. Az IBUSZ egy- egy résztvevőnek járó jegy ösz- szeállítását közjegyző előtt le­pecsételt borítékokba zárja. Eb­bői húzhat magának egyet az utas. Minden borítékba meg­közelítőleg azonos összértékű jegy kerül. Kádár Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents