Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

1972. február 13. DUNÄNTOll NAPLÖ \ 7 Az Egyetemi Könyvtár 1972 nemzetközi könyvév A Nemzetközi Könyvév Magyar Bi­zottsága kiadta első tájékoztatóját a nemzetközi könyvév magyar program­járól. Ebben foglalkoznak a tervezett kiadványokkal, konferenciák, tudomá­nyos ülésszakok, tanácskozások meg­rendezésével, kiállításokkal és számos egyéb olyan eseménnyel, amelyek a könyvév gondolatainak megvalósítá­sát célozzák. A kiadványok közül kiemeljük an­nak hírét, hogy a Magvető Könyvki­adónál „Zsebkönyvtár" indul élő ma­gyar írók műveiből. Kiadásra kerül a Könyv Alapokmányának reprezentatív, ötnyelvű díszkiadása. Minthogy a könyvév hazánkban mintegy beveze­tője a magyar könyvnyomtatás 1973. évi ötszázéves évfordulójának megün­neplésével, Hess András Budai Képes Krónikáját fakszimile kiadásban jelen­tetik meg, A konferenciák közül ki­emeljük a Magyar Tudományos Aka­démia ülésszakát, melynek fő témája: A könyv, az olvasás a változó világ­ban. A számos vidéki kiállítás mellett, n Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciák ideje alatt kü­lön könyvkiállításon mutatják be a Szép magyar könyv versenyen díjat nyert műveket Az egyéb események közül a legki­emelkedőbbnek tartjuk a Miskolcon épülő megyei könyvtár megnyitását, amely az ország egyik legmodernebb ilyen létesítménye lesz. ♦ A Baranya megyei Könyvtár a há­lózatához tartozó könyvtárakkal közö­sen programot dolgozott ki o nemzet­közi könyvév sikeres lebonyolítása ér­dekében. A tervek szerint számos könyv- és sajtótörténeti kiállítást, könyvet népszerűsítő előadást, író- olvasó találkozót, könyvtárlátogatást, pályázatot és vetélkedőt rendeznek. Ugyancsak ez év folyamán nyílik meg Mohácson a megye második „fonoté- ká"-ja, ahol hanglemezek és hang­szalagok között válogathatnak az ér­deklődők. Somberekén, Magyarszé­ken, Somogyapátiban és még számos községben új könyvtárat adnak át az olvasóknak. ♦ Pest megye kerámia emlékplakettet készíttet a nemzetközi könyvév alkal­mából, s a könyvkultúra érdekében hasznosan tevékenykedő állami, tár­sadalmi és pártszervek képviselőit ju­talmazza vele. * A Pécsi Szikra Nyomda a nemzet­közi könyvév alkalmából a Gondolat Könyvkiadó részére felajánlotta egy kiadvány terven felüli elkészítését. sággal erősködfV: várj csak nyugod­tan, Kati jön, Kati nélkül nincs déli harangszó. Negyed tizenkettő. Nyílik az ajtó, s Kati tényleg belibeg. Maxi kabát, napszemüveg, Katii huszonegy éves, két éve asszony — s éppen féléve, hogy elvált — És most jobb?- Az nem kifejezési Egy éven át nem volt egy szombatom, nem volt egy vasárnapom. Hol ő jött, hol ne­kem kellett mennem. Többet utaztam mint egy kalauz. Ha hazajött fagga­tott, veszekedtünk, ha nem jöhetett, a haverjait biztatta: figyeljenek... Egy­szerűen megőrjített. Ha elmentem egy moziba — megtudta, ha beültem egy cukiba — heteken át sírt minden leve­lében. Egyébként olyan leveleket irt, mint egy hősszerelmes. Nem mondom, először élveztem, de aztán ráuntam rettenetesen. Azt hitte, a tulajdona vagyok, egy tárgy, akit ómig távol van, bezárhat, rábízhat valakire megőrzés­re. Tavaly elmentek valami nagygya- koilatra - hót az tébolyító volt. Volt olyan nap, hogy két levelet írt, igaz, csak egy-egy mondatosat. Szeretlek, ugye szeretsz, gondolj rám, úgyis tu­dom, mit csinálsz ... Normális ember Az Egyetemi Könyvtár hazánk egyik legrégibb, jelenleg Dunántúl legna­gyobb tudományos könyvtára. Felada­tait azonban mégsem ezek a tények határozzák meg. A Pécsi Egyetemi Könyvtárnak is szakítania kellett o „mindent gyűjtés" régi gyakorlatával és munkáját egy szűkebb területre specializálta: ez a társadalomtudo­mányok, ezen belül különösen az ál­lam- és jogtudományok területe. A kérdés pontosításához azonban hoz­zátartozik, hogy mint egyetemi könyv­tár a legfontosabb összefoglaló, tu­dományos műveket is gyűjti, bár az egyes szakterületek részletes irodal­mának gyűjtését más könyvtáraknak engedte át. Felvetődik a kérdés: e látszólag szű­külő funkció alapján mit tehet, mit tesz a könyvtár a nemzetközi könyvév sikerének előmozdítása érdekében? A könyvév négy fő feladata közt je­lentős helyet foglal el az olvasási igény növelése. Az egyetemi könyvtár e feladat konkrét teljesítését tűzte ki céljául, amikor továbbra is háromezer olvasó könyvtári igényeinek kielégíté­sét tervezi, amely igénykielégítésben például közel nyolcvanezer kötetes könyvforgalom és közel tízezer eset­ben való tájékoztatásadás szerepel. Messze vezetne, ha a könyvtár min­den tervezett ténykedése és a könyv­év célkitűzése között párhuzamot von­nánk. Lényeges azonban, hogy e könyvtár 1972. évi munkája lényegileg arra irányul, hogy több mint 300 000 kötetes állományának adottságai és lehetőségei szerint könyvtári segítsé­get adjon a hozzáforduló olvasóknak. Nagyon jelentős annak megemlíté­se, hogy e könyvtár nemcsak városunk lakosságának áll a rendelkezésére. Történeti állománya olyan könyvtári egységeket tárol, amelyek más könyv­tár állományában nem találhatók. Ennek tudható be, hogy az elmúlt év­ben oz ún. könyvtárközi kölcsönzésben 84 olyan könyvet küldött e szolgálat külföldre, amit csak itt találtak meg a kutatók. Ez a szolgálat természetesen kölcsönösséget is feltételez, amelynek alapján a pécsi kutatók e könyvtár útján 181 esetben kértek csak külföl­dön fellelhető szákirodalmat. Amikor oz Egyetemi Könyvtárnak o nemzet­közi könyvéwel kapcsolatos legfőbb feladatairól szólunk, o forgalomnöve­kedés mellett arról a feladattervról is szólnunk kell, amit az UNESCO-kőz- gyűlés így fogalmazott meg: „A könyv szerepének növelése az. oktatásban, a nemzetközi együttműködés kooperáció szolgálatában". A könyvtár legfontosabb és legát- ütőbb tennivalói ugyanis éppen ezen o területen vannak. Az 1971-ben ki­dolgozott reformtervének egyik legfon­tosabb eleme a funkcióinak megfelelő munkaszervezet létrehozása. E funk­cionális munkaszervezet alapvető fel­adata a könyv szerepének az oktatás­ban való növelése. E feladatnak ismét két vetülete van: az egyik oldalon o könyvtár új szervezete a szakirodalmi bázis erősítésére és a szakemberek szakkönyv-felhasználásának emelésére törekszik, a másik oldalon pedig a „kell a jó Jcönyv" jelszó jegyében azt a feladatot tűzi maga elé, hogy a fel­nem csinál ilyent. Vagy itt van a gye­rek-ügy. Megbeszéltük: erre még rá­érünk, előbb legyen meg minden. Anyáéknál laktunk, ők is azt mondták: legyen eszetek. Amíg Karcsi be nem vonult, rendben is volt minden, d® aztán rájött a dili, s nem hagyott bé­kén ... — Dolgozik? — Anya azt mondta: pihenjek egy kicsit a sok idegesség után. A válás egy kicsit kicsinált. — Új férj? — Nekem már nem kell attól tarta­nom, hogy vénlány maradok ... KÖZÖS GOND Három évvel ezelőtt nem volt gond a családos katona — mert ilyen nem is igen volt. Most van: a hadsereg is ér­zi, hogy elvonult a demográfiai hul­lám. Tizennyolc éves fiától nincs elég Húsz, huszonegy, huszonkét éves a bevonulok jelentős része, s ez nem­csak a családok számára gond. A pszichológus-. Fokozott érzékeny­ségű emberekről van szó. A család el­hagyása, a megszokott, legtöbbször már lehiggadt életvitel felborítása növekvő szakember-értelmiség olvas­mányai alapján széleslátókörű, a szak­mai tájékozottságon túl politikailag érett legyen, de ugyanakkor ismerje, szeresse és élvezze a klasszikus és a modern szépirodalmi alkotásokat is. Az Egyetemi Könyvtár könyvévi mű­ködése azonban még egy másik as­pektusból is említést érdemel. E könyv­tár már eddig is sokat tett és a könyv­évben még többet kíván tenni a nem­zetközi egyetértés és békés kooperá­ció szolgálata érdekében. Feladatkö­rébe tartozik az is, hogy egyeteme szellemi alkotásait eljuttassa a világ minden részére, aminthogy a gyűjtő­körébe tartozó szakirodalmat — anya­gi lehetőségeihez mérten — igyekszik a világ minden részéről beszerezni. E munkakörében például az elmúlt év­ben huszonhat ország száz tudomá­nyos intézményével volt csereviszony­ban, ennyi helyre közvetítette a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudo­mányi Kara oktatóinak tudományos publikációit és a csereintézményektől a legfontosabb publikációkat be is szerezte. így azután annak a kívána­lomnak is eleget tesz, amit a határo­zat a könyvterjesztéssel kapcsolatban a könyvév egyik fófeladatává tett. ‘ A fentebbiekben a Pécsi Egyetemi Könyvtárnak csupán azokat a funk­cióit emeltük ki, amelyek kapcsolat­ban vannak a nemzetközi könyvév cél­kitűzéseivel és amely munkaterülete­ken a könyvtár 1972-ben a nemzetközi könyvévre való tekintettel további, az eddigieket meghaladó eredményeket kíván elérni. Kétségtelen, hogy a fel­adatvállalások o nemzetközi könyvév nemegyszer idéz elő válságos hely­zeteket Az is gond, hogy a rajpa­rancsnokok egy része fiatalabb. A ka­tonaélet az első hetekben mindenkép­pen nehéz próba, a nősök, családosok számára különösen űz. Gyakori a bús­komorság, a 'féirehúzódás. Különös ta­pintatra van tehát szükség. Egy parancsnok: A nős és családos katonák számának ugrásszerű megnö­vekedése kettős következménnyel járt Szaporodtak a szociális jellegű pana­szok, gondok, de komolyodott is az ál­lomány. Akit otthon asszony, gyerek vár — az az esetek többségében rend­kívül fegyelmezett. Számukra a sza­badság több, mint kikapcsolódás.’ Én a kezem alatt szolgáló családos fiúk­ról csak a legjobbakat mondhatom. A KISZ-titkár: Van olyan század, ahol azt mondják a kiszesek, amikor mód nyílik a szabadságolásra: ti menjetek, mert benneteket két gyerek vár... Egyébként mi, politikai mun­kások különös gonddal viseltetünk a családos katonák problémái iránt. A hadsereg a rászorultaknak egyszeri segélyt ad, esetenként megtéríti a ha­zautazás teljes költségét, megint má­sok esetében módot talál arra, hogy jelentősége szempontjából aránylag lényegtelennek tűnnek, de ha tekin­tetbe vesszük, hogy városunk többi könyvtára hasonlóképpen dolgozik a könyvév sikere érdekében — amint er­ről későbbi cikkeinkben beszámolunk —, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy vá­rosunk, sőt hazánk könyvtárainak ösz- szefogása, akcióegysége .feltétlenül elősegíti annak a könyvévnek sikerét, amely az egész emberi társadalom al­kotó és békés együttélésének szolgá­latában áll. Dr. Fényes Miklós Bertók László: Ki hitte vo'na ? Beteljesült. Zöld púpja ormán virágok csatárlánca. Az ég átlátszó tenyere alól felszáll egy madár. Lábán a véraláfutást gyűrűzték végtelennel, csőrében fűszál. \ . Megcsípem magam, szerszámaimat tisztítom, ékelem. Frissen hantolt kacatjaimon csikónyerités-koszorú. Kidobtam a kötelet, fönnakadt, kúszik rajta felfelé könnyedén kedvem, a pókhasú. Most lehet újra kezdeni űrlap-kitöltést, életet. Jácintok sövénye mögött a tél ellenségeimnél lakik. Ki hitte volna? - vizsgálom magam; páncél-hátú bogarak cipelik a nap halottjaid. a nagy munkák idején egy két segítő­társat is vigyen magával a rászoruló. Ha félnapnál tovább tart a hazauta­zás, akkor ez nem számít bele a sza­badságba, a katona számára ez is va­lami ,.. Egy nős katona: Két gyermekem van. Az asszony 800 forint szociális se­gélyt kap, 34Ő forint családi pótlék, s további 600-at a bevonulásom miatt a gyerekek után, Ez talán elég is len­né, de hát miért kellett ahhoz három hónap, hogy az illetékesek kiutalják? Aztán itt van az OTP-hitelek kérdése. Bútort vettünk -*■ de hát most miből fizessünk ...? Es aki már leszerelt: Ha azt mon dóm: nehéz volt — semmit se mond tam. Az egyik gyerek kétéves volt. a másik éppen, hogy a világra jött. De az én feleségem sohasem panasz­kodott, én sohase remegtem: vajon mi van otthon? Mindig tudtam, hogy rend van, hogy vár. Én úgy szereltem le. mint szakaszvezető, kiváló katona. S most azt mondom: nem nekem volt igazán nehéz, s a kitüntetésre se ón szolgáltam rá .., Békés Sándor LŐCSÉTŐL SOPRONIG Az elmúlt vasárnap „slágere" ismét csők A lekete város újabb részlete volt. Szinte sajnáljuk, hogy a hetedik résszel ma véget ér ez a kitűr)ő soro­zat. Persze, alighanem ez is hozzátar­tozik a jó sorozatokhoz: akkor kell be­fejezni, amikor méa szívesen néznénk tovább Ez a jelenség is azt a gya­núnkat erősíti hogy az irodalmi mű­vek adaptációja esetében előnyösebb o 6—8 folytatásos középhosszú meg­oldás, mint az apróra tördelt, hóna­pokon keresztül húzódó „maratoni" forma. A sikeres feldolgozás első számú forrása a szöveget adaptáló Thurzó Gábor, aki minden „feltűnés” nélkül használta fel Mikszáth szövegéből a filmre alkalmas elemeket, anélkül, hogy a regényhez való viszony kérdé­se a nézőben egyáltalán felvetődnék. Zsurzs Eve rendező pedig megtalálta azt a szerencsés formát, amely Mik­száth világához is hű, mégsem csu­pán egy történelmi időszak illusztrá­ciója. Szép, szórakoztató és tanulsá­gos egyszersmind, „mutatványok” és erőltetettség nélkül. Kevésbé fájdalmas szívvel búcsúz­tunk a lane Eyre sorozatától. Char­lotte Bronté regényének komor és ér- ' zelmes világa mintha a mai úgyneve­zett „átlagnéző" ízléséhez sem állna már olyan közel, mint a film készítői gondolhatták. Bemutatása nem volt felesleges; szomorú szépségeivel, er­kölcsi tisztaságával helyes célokat szolgált. A „Kicsoda - Micsodahaldoklá­sáról már beszámoltunk, maga a já­tékvezető is bejelentette korábban a csendes kimúlás perspektíváját és a szebb jövő, az érdekesebb játék ígé­retét. A vasárnapi játék szolid közép- szerűségét is ez a hangulat lengte körül. Afféle biztonsági játéknak lát­szott ez, ahol a játékosok is, a zsűri is igyekezett elkerülni a feltűnést. Nem is történt semmi különös, csak még jobban kiemelkedtek a korábban is kísértő elgépiesedés mozzanatai. Nincs már vita, bika sincs, kevesebb a sze­mélyesség, a bemutatkozás is kissé mechanikussá vált. A versenyzők szem­pontjából „eredményesebb” volt a já­ték az előző hetinél, a merész kocká­zatvállalás izgalma azonban most is elmaradt. A heti műsor uralkodó produkciója, a sapporói téli olimpia közvetítése ve­gyes benyomást kelthet a nézőben. Az első szó természetesen az örömé és elismerésé azért, hogy ilyen rendsze­res és alapos képi tájékoztatást kap­hatunk egy távoli földrészen rendezett fontos sporteseményről, amelyben köz­vetlenül alig vagyunk érdekeltek. Egy­személyes „érdekeltségünk", Almássy Zsuzsa kitűnő szereplése a rendkívüli adásnapot is megérdemelte. Ami a többit illeti, az már nem mindig túl­ságosan érdekes és szórakoztató. A sapporói téli táj szépségei szemet gyö- nyörködtetők, a hóviharokat is szíve­sen nézzük a hazai tavaszias t Iből, a szoba melegéből. Maguk a versenyek azonban időnként elég unalmasak. Némely olimpiai szám - különösen a hosszabb távú sífutások — nem na­gyon alkalmasak a közvetítésre s egyébként kitűnő riportereink se tud­nak velük mit kezdeni. A lesiklások valamivel jobban érvényesülnek, s a leglátványosabbak még az ugrások. A jégkorong-mérkőzések adhatnák a közvetítések sava-borsát, eddig azonban mintha ezek is nélkülözték volna a korábbi évek lendületét és ér­dekességeit, Lagymatagabbá vált a játék, kevesebb a szenvedélyes össze­csapás, a valódi küzdelem, időnként mintha nem is olimpiát látnánk, ha­nem barátságos mérkőzéseket. Néha nem is sajnáljuk, ha egy-egy játék­negyed kimarad az összefoglalókból. Riportereink is talán kevésbé élén­kek és leleményesek a szokásosnál; legtöbbször lemondanak a közvetített képanyag színesítéséről, érdeklődést csigázó kommentálásáról. Szép ez a téli olimpia, s hála a mű­holdnak, hogy frissiben láthatjuk, csak egy kicsit lenne érdekesebb . .. Szederkényi Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents