Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

1972. Január SO. DUN ANTOLI NAPLÓ N igazodva a népgazdasági tervezéshez A Dunántúli Tudományos Intézet tervei GALAMBOS! LÁSZLÓ Mini- a pásztor * Körülöttem; kendő, süveg, kakasnyakú pintesüveg; mécses lendül könnyedén. Fehér, akár tollak gyolcsa; bársony blúz és bársony szoknya, ingem villog, mint a gém. Habtoronyban füzfabotra fölfűzve a halak csokra, láng lobban a part fölött. Meggörnyed a füst, a pára roskad a menny ablakára, fakó szárnya gőzölög. Citerám a fejem alja, bújok zöldbe, lomb-kazalba; bíbic fészkel mellemen. Rámhajol a búza, árpa, arany-nádas buzogánya; baj sarjadoz ellenem. Farkas fordul erdő mélyén, minden facsúcs ezüst-kémény; ágaskodnak gally-tüzek. Szán öléből puska csattan, nászba többé rángó vadkan makk-gyűrűsen nem üget Fiaimat megtiporta, asszonyomat megrontotta csontba-látó rettenet Fölserkennék, mint a pásztor, ha a sípszó bárányt gyászol; csillag fölém nem lebeg. Vándoroltam, megpihennék; ujjamon az omló lepkét éjszakámba elviszem. Varjú leng a rózsafára, gyöngyöt hullat bukó ága; nem köti be senkisem. Nem gyógyít már semmisem. Ezentúl a tudományos tervezés is jobban alkalmazkodik a népgazdaság ötéves terveihez. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete, miután 1971-ben befejezte az 19ó9-berí megkezdett hároméves, tu dományos tervét, 1972 elején kidolgoz ta újabb négy évre tudományos prog ramját. A terv részleteiről dr. Babies András, az intézet igazgatója tájékoz tatta lapunkat. A Dunántúli Tudományos Intézet kutatásainak nagy részét a tárcaszintű vizsgálatok teszik ki. A tárcaszintű vizs­gálatok a nemzetközi és országos ku­tatásokba kapcsolják be hazánkat. Az intézet is részt vesz „A tudományos technikai forradalom, mint világtörté nelmi folyamat és a reá való felkészü­lés tudományos megalapozása", to­vábbá ~A közigazgatás fejleszté­sének komplex tudományos megalapozása" című kuta­tási főirányok kidolgozásában. Ezek a főirányok 15 évre szólnak, befejezésük időpontja tehát 1985. Mindebből az Intézet az elkövetkező négy évre szó­tő témákat bontja le. Az első téma kidolgozásában az intézet csaknem va­lamennyi munkatársa részt _ vesz, a közigazgatási téma hosszú távú meg­oldásában pedig Kotta János, az is­mert gazdaságföldrajzos tevékenyke­dik. A főirányú kutatási tervek után a középtávú tervezés következik, amely lényegében komplex regionális kuta­tást jelent. Ilyet fejeztek be az intézet munkatársai 1971 végén, amikor a sásdi járás mindenirányú kutatását végezték el. Üjabb négy évre szóló feladatot jelent a Duna mente paksi és mohácsi térségének komplex fel tárása, A kutatásban nemcsak az üt tézet belső munkatársai, hanem külső kutatók is részt vesznek. A kutatási terv harmadik része az egyes tudományágak kőiébe tartozó kutatásokat tartalmazza. Mivel az inté­zet munkatársai elsősorban gazdaság földrajzi témákkal foglalkoznak, ezért mindenekelőtt a gazdaságföldrajzi jelenségek és folyamatok vizsgálata a cél. Az eddigi terveket ún. szerződéses kutatások egészítik ki. Ilyen kutatá­sokat a népgazdaságílag és társadal­milag fontos kérdések megoldása ér­dekében vállal az intézet, s céljuk az, hogy az intézet munkája által felhal­mozott tudományos eredményeket köz­vetlenül a gyakorlati életnek adhas­sák át. Ezek a költségvetésen kívüli kutatások azonban csak olyanok lehet­nék, amelyek beletartoznak az intézet általános feladatkörébe. A Dunántúli Tudományos Intézet az utóbbi években arra törekedett, hogy együttműködést alakítson kj olyan ha­zai és külföldi tudományos intézmé­nyekkel, amelyekkel közös kutatási fel­adata lehet. Mivel a régió, ahol az intézet működik, közvetlenül határos Jugoszlávia északi területével, tavaly létrejött az együttműködés az Újvidéki Hungarológiai Intézettel. A közös mun­ka a folklorisztika, a művelődéstörténet és a kapcsolattörténet területére ter­jed ki. Úgyszintén tavaly kezdték ki­építeni a kapcsolatokat az Újvidéki Egyetem Földrajztudományi Intézetével és a Vajdasági Népforradalmi és Mun­kásmozgalmi Múzeummal. A Zágrábi és a Grazi Egyetem Földrajzi Intézetei­vel és az NDK több történeti és föld­rajzi intézetével ugyancsak jó kaipeso- latai vannak az intézetnek. Az MTA Történettudományi Intézetével az utób­bi években elsősorban a 10 köte­tes magyar történelmi munka meg­írásában működtek együtt. Ebben az évben négy megye (Ba­ranya, Tolna, Somogy és Zala) tudo­mányos intézményeinek, művelődés- ügyi osztályainak és népművelési cso­portjainak részvételével a Dunántúli Tudományos Intézet a Magyar Törté­nelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoport­jával és a Pécsi Akadémiai Bizottság­gal karöltve Nagykanizsán konferen­ciát tart. A megbeszélésen a regioná­lis módszertani kutatásokat vitatják meg. Hasonló témáról 1973-ban Pé­csett lesz jugoszláv—magyar konfe­rencia. Képzőművészeink kislexikonja Keveseknek adatott meg az a szel­lemi és alkotói erő, hogy magányuk­ba visszavonultan, a művészeti élet hétköznapi zajától távol, eredménye­sen munkálkodhassanak. Kolbe Mihály mohácsi „remetesége" ilyen, s amikor mi a siető szereplések sokaságában, már-már elveszettnek hittük, előlépett bezárkózott magányából műveinek im­pozáns, nagyszerű sorával. 1969-ben a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi múzeumban és Mohácson bemutatott művei a tárlatok értő közönségét árról győzték tneg, hogy Kolbe a dunai kis­város sajátos légkörében, a dél-bara­nyai táj mediterrán változásait figyel ve, hazai képzőművészetünk legjobb eredményeihez jutott el, grafikai lapjai a művészi műveltség magas fokát jelzik. Érdeklődése a festészet s a grafika műfaján túl az építészetben alkalma­zott lehetőségek felé is vonzza, 1940- ben Mohácson készült népi tárgyú, sokalakos fréikója után mozaiktervek foglalkoztatták, majd 1958-ban maga kísérletezte újfajta technikával, az ún. cementsgraffito eljárással készített fi gurplis falképet a pécsi Szülészeti Klinika előadótermében. E kompozí­ciót tiszta látásmód, egyszerű formák lendülő ritmusa, az anyai öröm esz­méjének őszinte megfogalmazása jel­lemzi. Újabb műveiben a festői, gra­fikai nyelv egyre elmélyültebb tartal­mi problémáival foglalkozik. Domboldal 1968. Életének főbb adatai: Szül. 1907. Légiód. A Képzőművé­szeti Főiskolát 1931-ben végezte, Glatz Oszkár növendékeként. 1928-ban ösz­töndíjjal Olaszországban járt, 1931- ben Párizsban volt tanulmányúton, 1932 óta Mohácson él. A dél-dunántúli szervezet kiállításainak rendszeres résztvevője! Budapesten 1966-ban (Dürer terem) és 1969-ben (Magyar Nemzeti Galéria) szerepeltek művei. Egyéni kiállítása volt Pécsett 1958- ban és 1969-ben, Mohácson 1969-ben. „Zrínyi" mozaikportréja a Janus Pan­nonius Múzeumba«, Kőibe Mihály Baranyai szerzők 12 óra filmesztétika Hogy Tüskés Tibor kitűnő pedagó­gus, hogy írásai egyesítik magukban a művészetek szeretetét és értését, az ismeretadás igényét és képességét, va­lamint a „jó tanár” érzékletes, a leg- elvontabb fogaimat is könnyedén meg­láttató kifejezőkészségét — ez mind nem újdonság. A Tankönyvkiadónál megjelent, kísérleti középiskolai film- esztétika könyve mégis meglepetés a maga módján, esemény is, filmeszté­tikai nevelésünk még alig-alig kitapo­sott ösvényein egy erőteljes lépés. Hogy „századunk népművészetének" — mint Balázs Béla a filmet jelle­mezte — értéséért még mennyi tenni­valónk van, azt éppen e módszertani segítségnek készült könyvecske beve­zető fejezetei taglalják, s teszik na­gyon világossá. Nemcsak azzal, hogy Tüskés Tibor felveti a filmesztétika oktatás problémáit és nehézségeit, s hogy rövid áttekintést ad a hazai és külföldi viszonyokról. Sokkal érzékel­hetőbb az a valóságos „történet”, amely ezt az alcímet viseli; Vallomás az útról, hogyan jutott el egy magyar­tanár a filmesztétika tanításához. Na­gyon tanulságosnak, s Tüskés ilyen jellegű munkássága egyik nyitjának tartom ezt a visszapillantást. „Én az irodalom felől közeledtem a filmhez, a nagy könyvélmények kiváltotta ha­tást kerestem a vásznon, a költészet szépsége és varázsa alakította ki azt a fogékonyságot, amivel beültem a moziba" -— írja egyhelyiitt. Még va­lamelyes mentegetőzés-íze is van en­nek a megállapításnak, de Tüskés végső soron igazolja ennek az útnak a lehetőségét és eredményességét. Nemcsak önmaga példájával. Nem­csak avval, hogy tudjuk; a magyar­tanárokra vár az a feladat is, hogy a filmesztétikába bevezessék tanítvá­nyaikat, az út tehát tömegméretekben is szükségszerű. Nemcsak a film és irodalom kapcsolatainak elemzésével, a példák sokaságával győz meg ben­nünket a szerző. Sokkal inkább azzal a komplex szemléletmóddal, amely —- s ez egyre kevésbé csak egyesek meg­győződése — általában a művészetek megközelítésére, szeleteiére, megérté­sére neveli az ifjúságot. Ebben a szem­léletben az az alapvető, hogy a mű­vészetek az embereknek mondanak el valamit, a műalkotások általában ■! embereknek, a közönségnek készülnek, a művészi alkotások eleve feltételezik a másik oldalon a befogadót. „Az elemzés, az értelmezés megtámogat­hatja, tágíthatja a tudást, de minden­nél fontosabb a mű” — mondja ki Tüskés, mert valóban csakis ebből le­het kiindulni. Csak ilyenformán nem válik öncélú esztétizálássá, a kívülálló számára inkább elijesztő, mint vonzó mágiává a művek elemzése, az elmé­leti-történeti megismerés. A mód, ahogy Tüskés e gondolatot kifejezi, lebilincselően közvetlen és egyszerű: gyermekkori filmélményeiből leginkább Szőts István Emberek a havason című filmjének képei maradtak meg, s azt, hogy ez a magyar filmtörténet akkori egyik legnagyobb alkotása, csak ké­sőbb tudta meg. „Az emlék igazolja a felnőtt gyanúját: az igazán jelentős alkotások a „naiv' nézőre az érdek­telenségbe nem fulladt vagy kékharis- nyávó nem vált fiatalra mindig ma­radandóan hatnak” — hangzik a meg­állapítás. S a továbbiakban az egész könyv, mind a tizenkét óra tárgyalása ennek a közvetlen, józan és igaz gon­dolatnak a jegyében foglalkozik oz egyes filmesztétikai fogalmakkal, az egyes, konkrét példaként szereplő fil­mekkel. Hókusz-pókusztól mentes, o látványból, az élményből kiinduló is­meretátadásról van itt szó, amelyben az ismeretek természetesen illeszked­nek a látottakhoz, szinte észrevétle­nül válnak nyilvánvaló tudássá, amely tudás aztán ugyancsak egyszerűen, szinte észrevétlenül teheti fogékony, igényes, a lényeget felismerő filmked­velővé a tanítványt. A könyv haszna bizonyára nemcsak ebben, hanem rengeteg konkrét mód­szertani tanácsában keresendő. Tüs­kés Tibor a tévés-filmórák alapján dolgozó összes kollégájának ad se­gítséget ezzel a könnywel. Bővein bur­jánzó, nagy műveltségből fakadó pél­dái és utalásai mellett precíz iroda­lomjegyzéket is ad, felhívja a figyel­met minden hozzáférhető és haszno­sítható könyvre, tanulmányra. Az álta­lános esztétikai nevelés kívánatos irá­nyát jelzi ez a munkája is. H. E. Kettős rekviem Fülep Lajos és Colín Mason emlékére Kivételes művészi élmények talál­kozásának részesévé tett a véletlen. E héten Pesten jártamban így csöp­pentem be a VI. kerületi Hazafias Népfront klub összejövetelére, ahol ismert József Attilu-díjas költőnk, Fodor András új művét mutatták be zárt­körű esten. A mű bennünket is. közelebbről érint. Címe: Kettős rekviem Fülep Lajos és Colin Mason emlékére. Versciklus ez a kettős rekviem. Annak a Fülep Lajosnak az emlékére, akit a hazai modern tudományos szel­lem úttörőjeként; a művészettörténet és a művészetfilozófia egyik legna­gyobb magyar géniuszaként tisztelünk széles é hazában: aki a tizenkilences ellenforradalom óta — kényszerűség­ből és emberi tartással, büszkeséggel vállalt remetemagányában, református lelkészként — negyed századig itt élt közöttünk Zengővárkonyban. és annak a Colin Masonnak az em­lékére, aki pesti zeneakadémista volt és zeneesztéta. Aki a Manchester Guardian, a Spectator és több londoni folyóirat zenekritikusaként több, mint két évtizeden át a bartóki életmű, a modern magyar zeneművészet leghí­vebb teijesztője, kutatója nálunk és Angliában. S akinek Fülep Lajos — Fodor Andrással együtt — atyai ba­rátja. Róluk szól, hármójuk mélységes, el- s^akíthatatlanul örök-szép emberi kap­csolatainak állít emléket a kettős rek­viem. Ennek bemutatására — meg­hitt hangulatú gyülekezet kgzé — ve­tett a véletlen szerencse. Kortársakat, pályatársakat láttam a széksorok közt. Csaknem mindenkit, akinek a három emberhez valamilyen köze volt, köze van. Akár a tanítás,-, a művészet­bölcselet új világot feltáró hatása ré­vén, akár a küzdőtárs jogán: Weöres, Szervánszky Endre, Takáts Gyula, Né­meth Lajos, Bozay Attila, Sárosi Bá­lint és mások, és még sokon eljöttek meghallgatni a művet és'— emlé­kezni. A bevezető gondolatok és versek közt a mecseki rengeteg erdők illatát megidéző furulyaszó és zongoramuzsi­ka, Bartók és Kodály egy-egy . műva csendült. Előkészítve a — Sinkovits Imre és Gombos Katalin megrázó ere­jű, ihletet aratóri'kus előadásában — felhangzó rekviemet. A huszonkét tagú versciklus beve­zető költeménye a Látogatás tanítvá- nyi hangján e „.. .füvekkel, fákkal társalkodó aggastyán” alakját, medi­tativ lényét villantja fel, „kampós bot­jára dőlve... lombkoronák lépcsős teátrumában...” A másik bevezető vers az Egy barátságra Colin Masoné. Innen szerkezetileg a ciklus további darabjai a költő közeli múltban tett londoni utazásának, találkozásainak élményvilágából fakadnak. Egy őszi utazás képei. Anglia, London, a mai nyugat „örök Babylon"-ja, Írország; találkozások a jóléti társadalom élet­formájának, művészetének elidegenítő megjelenési formáival alakjaival, em­beri figuráival, A két barát emlékezése az Eötvös kollégiumbeli évekre, a tá­voli, Duna melletti világra — ahol egy családnak érezték egymást — és a „családfőre", kire . .. „az ősi föld minden tudása rá vall". Nem sejtve, hogy ez a családfő már nem a kórházi ágyon fekszik, már halott — napok, hetek óta, A gyószhír itthon éri a költőt. S rá néhány hónapra a másik is, Coliné. A ciklus fogantatása, témája, kerete ez. Belső képi világa, eleven színekben ragyogó tájfestése, emberábrázolásá­nak mélysége és gondolatiságának rnegkapóan humánus tartalma — a három ember szép, tiszta barátságá­nak tartópillérén — csodálatos egy­ségben hangzott el két nagy mű­vész tolmácsolásában. A költőnek ez az új műve, ahogyan Kristó Nagy István jelezte bevezető­jében : nem egyszerűen szerzői est volt, hanem egy életmű summázata is.. „Olyan műről van szó, mely hidakat ver más művek, zeneművek és olyan személyiségek közé, akiknek már saj­nos csak az emlékét idézhetjük . . .” Fodor András kettős rekvieme,ez év végén jelenik meg önálló kötetben, W, E. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents