Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

mtfamiér27. DUNÁMTÓL! NAPLÖ s Tegnap történt... Dr. Boros Béla, a Pécsi Or- Mstudományi Egyetem rektora nyitotta meg tegnap a POTE tanácskozótermében az Orszá­gos Haematológiai és Véitransz- fuziós Intézet szakmai kollégiu­mának ülését A kollégium idei első ülését azért tartották Pé­csett, hogy a haematologusok •— az emberi vérrel, a vérképző szervekkel és azok betegségei­vel foglalkozó szakemberek — egyúttal megismerkedjenek a POTE-n folyó klinikai és elmé­leti munkával. * Olést tartott a Megyei Ta- j nócs végrhehajtó bizottsága, amelyen megtárgyalta az élel­miszerek minőségének védelmé­vel kapcsolatos feladatokat, s fontos határozatokat hozott az ellenőrzések megszigorítására, a fogyasztói érdekvédelem haté­konyabb érvényesítésére. A vb- ülés napirendjén szerepelt to­vábbá az 1972. évi szolgálati lakásépítés pénzügyi támoga­tósa, az összeg 5.3 millió fo­rint, amely a megye 18 közsé­gében 27 pedagógus és egyéb szolgálati lakás felépftését se­gíti elő ebben az évben. A vég­rehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta a Baranya megyei tanács 1972. évi saját fejlesz­tési tervét, majd folyó ügyeket tárgyalt. Omlás a Kossuth* bányaüzemben Egy bányász meghalt Sajnálatos bányaszerencsét­lenség történt január 25-én a késő délutáni órákban Komlón, a Kossuth-bányaüzemben. A nyolcadik szint egyik fabiztosí- tású frontfejtése 27 méter hosz- szúságban összeomlott. A fej­tésben dolgozó bányászok több­ségének sikerült elmenekülnie. Két vájár, a 34 éves Ziener György és a 42 esztendős Tol­lár József a veszély észlelése­kor rossz irányba futottak, s mindketten az omlás alá ke­rültek. A szerencsétlenség után azonnal megkezdték a mentést. A Tollár József életéért indított akció sikerrel járt, bár feje sé­rült, lába eltörött, ó már a kórházban várja a gyógyulást. Dr. Székely Gábor szerdán lapzárta előtt telefonon közöl­te, hogy több mint huszonnégy órás megfeszített munkával si­került az omlás alól kiszabadí­tani a szerencsétlenül járt bányászt. Ziener György holt­testére a beomlott fejtéssza­kasz közepén találtak rá. Az emberéletet követelő bá­nyaomlás körülményeinek meg­állapítására dr. Székely Gábor, a Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség főmérnöke vezeti a vizsgálatot Színvonalasabb betegápolást Ülést tartott oi Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége Az Orvosegészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete Elnöksége szerdai ülésén azokkal a kez­deményezésekkel, akciókkal fog­lalkozott, amelyek a betegellá­tás színvonalasabbá tételére bontakoztak ki az orvosok, egészségügyi dolgozók körében. E mozgalmak szélesítésének ér­dekében az Egészségügyi Mi­nisztérium és o szakszervezet elnöksége ajánlásba foglalta a munkát javító mozgalom 1972. évi kiemelt feladatait. Ebben egyebek közt javasolják az in­tézményeknek, hogy támaszkod­janak a törzsgárda-tagok és az úiítók tapasztalataira, fej- | lesszék az üzemi, az intézeti demokráciát, vegyék figyelem­be a dolgozók javaslatait, ész­revételeit. Felhívja a figyelmet az ápolási munka színvonalá­nak emelésére, hozzátéve, hogy itt nem csupán a beteg orvosi ellátásává! kapcsolatos közvet­len teendőkről van szó, hanem a permanens gondoskodásról is. 7 Még mindig sok a kifogásolható eieirruszer Határozottabb fellépést a burkolt árdrágítókkal szemben! Vizezett házi kolbász, agyonsózott sonka, súlyhiányos kenyerek, tejhamisítás, törmelékes sertéstepertő A vásárlók is éljenek jogaikkal 1 Ha a mérleg két dekával kevesebbet mutat, vagy c sörön három Ujjnyival hosszabb a hab, ezt rögtön észrevesszük — sojnos nem mindig írjuk be a panaszkönyvbe. — De azt, hogy a házi­kolbászban kilónként hány deka vizet adnak el nekünk 80 forintos áron, vagy hogy a húsvéti sonkával hány deka sót viszünk haza, ezt egész pontosan csak a vegyvizsgáiat tudja kideríteni. A fogyasz­tók megkárosításának számtalan módjára derít fényt az a friss jelentés, amelyet a Megyei Elelmiszerellenörző és Vegyvizsgáló Intézet készített az élelmiszerek minőségének vizsgálatával kap­csolatos tapasztalatokról. Az OTP vezérigazgatója Pécsett Az intézet két megyére ki­terjedően — a kelleténél kisebb létszámmal és korszerűlenebb el. helyezési körülmények között — működik, de joggal állapíthat­juk meg, hogy Baranya és Tol­na megyében a fogyasztók ér­dekvédelmének legfőbb őre. A jelentés megállapításai sajnos igazolják a burkolt árdrágítás fokozódásával — azonos árért gyengébb minőséget kap a ve­vő — kapcsolatban kialakult vé­leményeket S gondolom, ben­nünket, baranyai fogyasztókat az sem nyugtat meg különöseb­ben, hogy az ország más része­in sokkal magasabb a minősé­gileg kifogásolható élelmiszerek aránya. A pécsi intézet 1969- ben 6644 mintát vizsgált meg, s ebből 1248 minta — az összes­nek 18,7 százaléka — volt minő­ségileg kifogásolható. 1970-ben a közel 5 ezer megvizsgált élel­miszer mintának 21 d százaléka, 1971 első félévében az 1774 megvizsgált minta 24,8 százalé­ka esett minőségi kifogás alá. (Nem vigaszul, csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Zala me­gyében az azonos vizsgálat a minták több, mint 50 százalékát találta kifogásolhatónak. Sze­gény zalaiak!) A húsz százalék feletti arány így nem tűnik sok­nak, de ha arra gondolunk, hogy jövedelmünk jelentős hányadát fordítjuk táplálkozásra, akkor ez bizony zsebbe vágó téma. S mi­közben a fogyasztó károsodik, a gyártó vállalat tetemes jog­talan bevételhez jut. (Ismét nem baranyai példa, egy kisebb szeszipari vállalat tavaly közel egymillió plusz bevételhez ju­tott csak azáltal, hogy 0 palac­kokat nem töltötte pontosan tele.) Melyek a leggyakoribb minő­ségi kifogások Baranyában? Kezdjük a kenyérrel, a jelentés szerint a lisztek íz- és szaghibá­ja miatt a gabonaipari termé­kek minősége a vizsgált idő­szakban romlott. A sütőiparnál a kifogásolások zömét a súly­hiányos kenyerek, a zsírhiányos fehértermékek, a címkehiány, mint visszatérő problémák ad­ják. A Konzervgyár termékeinek — paradicsom sűrítmény, zöld­borsó, csemegeuborka, dzsem­nek — minősége igen rossz volt, egy részüket értékcsökkentették, leárazták. A Pécsi Pannónia Sörgyár termékeinek minősége általában javult, kivéve a pasz-' tőrözött sörök tartósságát, ame­lyet többször kellett kifogásolni, míg végül a gyár tavaly beállí­tott egy korszerű alagút-pasztő­rőzőt. A Húsipari Vállalat leg­gyengébb cikke Baranyában évek óta a sertéstepertő — tör­melékes, alaktalan, bélfodros - élvezhető cikké csak akkor vá­lik, ha a vállalat az ígért sza­lonnakockázó gépet végre üzembe állítja. A Tejipari Válla­latnál a tejföl és a tehéntúró minősége esik rendszeresen ki­fogás alá. A MECSEKTEJ-nél viszont sorozatos és nagymérté­kű tejvizezést tettek tavaly szó­vá, melynek következménye gazdasági bírság lett. A dráva- sztárai tsz-nek 109 mázsa sava­nyúságát kellett értékcsökkente- ni, súlyhiány és egyéb kifogások miatt. A két megyében 18 szik- vízüzemet kellett leállítani a víz rossz minősége miatt. A Magyar Közlöny 6. száma közli a pénzügyminiszter rende­letét, amely a hitelképtelen me­zőgazdasági tsz-eknek nyújtott tanácsi óvadékról és annak fel­tételeiről intézkedik. A rendelet arra ösztönzi az átmenetileg hi­telképtelen szövetkezeteket, hogy kellő időben tegyenek ha­tékony intézkedéseket pénzügyi egyensúlyuk helyreállítására; s ugyanakkor a tanácsok számára is előírja, hogy a segítségnyúj­tást a tsz-ek megfelelő intézke­déseihez kössék. A Magyar Nemzeti Bank a hitelképtelennek nyilvánított tsz-eknek hitelt csak akkor ad­hat, ha a várható veszteség vagy alaphiány teljes összegé­nek megfelelő óvadékot helyez­nek letétbe. Ilyen fedezetet a szövetkezet megyei, illetve a Fővárosi Tanács végrehajtó bi­zottságától kérhet, s a tsz köz­gyűlésnek kell dönteni arról, hogy elfogadja-e az óvadék­nyújtás feltételeit. A tanács végrehajtó bizottsága ugyanis óvadékot csak akkor adhat, ha a közgyűlés határozatot hoz a többi között arról, hogy a szö­vetkezet elnökének, függetlení­tett elnökhelyettesének és más vezetőinek személyes jövedel­méből a 80 százalék, fejlesztési aiaphiány esetén pedig 75 szá- 1 Különféle szankciókra 66 eset­ben került sor. A szigorítást jel­zi, hogy a bírság összege is emelkedett. A tejhamisítást a korábbi 40-50 forinttal szem­ben most 400—500 forintra bün­tetik. De itt tovább kellene lép­ni, mert ezek az összegek még mindig nem eléggé riasztóak, nem védik kellően a fogyasztók érdekeit. (Tolna megyében na gyobb a szigor, ott a bírságok összege átlag 300—400 forinttal magasabb, mint Baranyában.) Az ellenőrző apparátus nehe­zen birkózik a feladattal, sokat tehetnek a fogyasztók is. Pé­csett az utóbbi hónapokban ör­vendetesen szélesedett a társa­dalmi ellenőrzés, 20 ellenőr állt munkába a városban, akik fu- 1 tóellenőrzéseket, próbavásárlást végeznek. Amit azonban minden fogyasztó megtehet, az a pa- | naszkönyv használata. Ne csak j szóban háborodjunk fel, jogos | panaszunk mindaddig pusztába kiáltott szó, míg le nem írjuk. Magunk és a többi megkáro­sodott társunk védelmében él­jünk ezzel a jogunkkal, ha kell. — Rné — zalék feletti részt visszatartja. Ettől a végrehajtó bizottság csák akkor tekinthet el, ha a vezetők a veszteség és alap­hiány keletkezésében vétlenek. A Komáromi Kőolajipari Vál­lalat és az Újvidéki Kőolajfel­dolgozó Vállalat képviselői er­re az évre is megújították együttműködési szerződésüket. A két vállalat először 1969-ben kötött üzletet. Azóta minden évben nagy mennyiségű kőola­jat küldenek finomításra a ko­máromi üzembe, ahol különle­ges minőségű kenőolajokat, benzint, petróleumot, bitument stb. készítenek belőle, s ezeket küldik vissza Jugoszláviába. A feldolgozás költségeit a jugosz­láv partner dollárral egyenlíti ki. Az üzleti kapcsolat mindkét fél számára előnyös. A komá­romi 'vállalat gazdaságosan ki­használja nagy teljesítményű üzemeinek szabad kapacitását, s ezzel is növeli nyereségét. A Szirmai Jenő, az Országos Ta- | karékpénztár vezérigazgatója tegnap Pécsett tartózkodott. A Megyei Pártbizottságon a me­gye illetékes vezetőinek tár­saságában meghallgatta a Ba­ranya megyei Igazgatóság be­számolóját az elmúlt évi ered­ményekről. A megbeszélés után az OTP vezérigazgatója nyilat- j kozott lapunknak. — A Baranya megyei Igazga­tóság nagyon szép eredménye­ket ért el. A betétállomány —■ a takarékszövetkezeteket is be­leértve — 1971-ben 267 millió forinttal emelkedett és az év végén elérte az egymilliárd 823 millió forintot. Sokan vették igénybe a rövid- és középle­járatú áru- és mezőgazdasági hiteleket. Az OTP ezen a téren is kielégítette a lakosság igé­nyeit. Teljes sikerrel zárultak azok a kísérletek, amelyeket Zobák- bányán folytattak le a rádióizo­tópos szénvagyonkutatás me­cseki meghonosítása érdekében. Mint arról lapunkban már be­számoltunk, dr. Masszi Dénes geofizikus mérnök vezetésével a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának egy kutatócsoportja közel tíz éves munka eredmé­nyeképpen kidolgozta az úgy­nevezett bányakarottázs mód­szerét, mely a kőzetbe fúrt lyu­kak segítségével rádióizotóp fel- i használásával deríti fel a kőzet j összetételét, szerkezetét. A bányabeli geológiai felde- I rítés hagyományos módszere a | fúrózagy. illetve fúróliszt kiérté- ! kelése. Ez a kiértékelési techno- j lógia a legnagyobb körültekin- I tés esetén is sok pontatlanságot I eredményezett, hisz a geológus j kapacitáshiánnyal küzdő ju­goszláv cég pedig a kész ter­mékek értékesítésével juthat nagyobb bevételhez. A jugoszláv vállalat rendkí­vül elégedett a komáromi fel­dolgozóból kikerülő termékek minőségével. Erre az évre 90 ezer tonna kőolaj finomításá­ra kötöttek szerződést, de tár­gyalnak további 30 ezer tonna nyersanyag feldolgozásáról is. A magyar és a jugoszláv vál­lalat között az üzletkötés nyo­mán szoros kapcsolat alakult ki, a jugoszláv szakemberek sok új módszerrel, eljárással is­merkedtek meg a komáromi üzemben. Ez késztette a ju­goszláv partnert arra, hogy ma­gyar tervek alapján létesítsen új kőolajfinomítót Újvidéken. — Kiemelkedő az igazgató­ság lakásépítési tevékenysége. Az OTP Baranyában a korábbi évekénél nagyobb mértékben vett részt a lakásépítésben a tanócsokkpl együttműködve. Sa­ját beruházásban az Igazgató­ság 364 lakást épített fel és adott át, többet mint a harma­dik ötéves terv időszakában, _ A baranyaiak elismerésre mél tó munkát végeztek 1971- ben, az országos versenyben az első hat között vannak, de az idén még nagyobb feladataik lesznek. Bízom abban, hogy eleget tesznek a kívánalmak­nak. A közgazdasági munka színvonalának további emelé­sére hívom fel a figyelmet és szélesíteni kellene az ifjúsági takarékbetétek területén végzett munkát. a „fehér" és „fekete" kőzetpor mennyiségéből csak következ­tetni tudott a széntelepek, illet­ve a kőbeágyazások vastagsá­gára. Az új módszer lényege; másképp veri vissza a szén, s megint másként a kő a rádió­aktív sugarakat A geológia tehát kezet nyúj­tott a geofizikának. A kutatási osztály és a Bányászati Kutató Intézet által kialakított műszert üzemi méretekben Zobák-bá- nyán próbálták ki az elmúlt év folyamán. A fúrólyukban az alig öt centiméter ámérójű ér­zékelőfej óránként 24 méteres sebességgel halad előre — so kapott eredmény pontosságban messze felülmúlta minden ko­rábbi módszer végeredményét A rádióaktív felderítésssel pár­huzamosan a kísérlet időszaká­ban számtalan hagyományos fú­rásra, illetve kőzetelemzésre is sor került, ami lehetővé tette mind a geológiai, mind pedig a gazdaságossági mutatók össze­hasonlítását. Zobák-bánya után Bétán foly­tattak az új műszerrel kísérlete­ket, majd e hó elején Pécs-Bá- nyaüzem és Vasas-bánya geo­lógusai is megkapták a rádió- aktív érzékelőfejeket, s a hozzá­juk tartozó szerelvényeket. A kutatási osztály szakemberei minden érintett üzemből kiké­peztek egy speciális munkabri­gádot, s ezzel megteremtődtek az üzemszerű felhasználás fel­tételei. A Mecseki Szénbányák geológiai és műszaki vezetői a bányakarottázs módszerétől azt várják, hogy kisebb ráfordítás­sal nagyobb pontosságú föld­alatti térképeket készíthetnek a széntelepek vonulásáról, ami egyébként a gazdaságos ér üzembiztos széntermelés egyik legfontosabb előfeltétele. B. S. — Klubot avatnak a siklósi fiatalok, február 5-én. A fiata­lok a klubot 1100 óra társadal­mi munkával egy szenespincé­ből alakították ki. Rendelet a hitelképtelen mezőgazdasági-------­K őolajfefdoígozás jugoszláv megrendelésre Magyar segítséggel építenek Újvidéken olajfinomítót Szénvagyonkutatás radioizotóppal Négy bányában már üzemszerűen alkalmazzák az új módszert Ez jobban a miénk... Katus néni, a díszpolgár Egy pillanatig veszélyben forgok. Katus néni haragszik az újságírókra. Először is: egy fo­tós kolléga a múltkor olyan fel­vételt készített róla, amelyen úgy néz ki, mint egy öregasz- szony. Hatvanöt éves, az igaz, de öregasszonynak legfeljebb az tarthatja, aki soha nem be­szélt vele, aki csak a képet lát­ta ... — És képzelje, azt írták ró­lam, nem tudom, miért lettem Pécs díszpolgára. Hát még ilyetl Ne tudjam, hogy miért dolgoztam éveken keresztül? Tudja. Az első lépést a dísz- polgárság felé talán akkor tette meg, amikor segített a kátyúból kiemelni egy halottas kocsit. Rendes út akkor még nem ve­zetett Pécsújhegyre, s mindenki, aki gépkocsivá! arra merészke­dett, csak áz ottlakók segítsé­gével juthatott tovább. Katus néni akkor azt mondta: út lesz itt Újhegyen. Először a hitetlen­kedők voltak többéit, akik rög­tön azt is megjósolták, hogy még Katus néni unokája is gya­log fog ide felcaplatni, mert buszt ugyan nem látnak Pécs­nek ebben a mostoha negyedé­ben. Az első lépések után a vi­tatkozókkal kellett győzködni — mindenki maga felé akarta haj­lítani az utat. . . 1963. december hetedikén felkapaszkodott az első autó­busz Újhegyre. A megálló egy kicsit távol esett Katus néni ut­cájától. Ezt is ő szervezte. Más­képp nehéz lett volna elhitetni az emberekkel, hogy nem a maga érdekében kilincselt, vi­tatkozott városi vezetőkkel, írt levelet Kádár elvtársnak az új­hegyi út érdekében ... 1967 óta Pécs város díszpol­gára. Amikor bemutatkozik, 1 csak ennyit mond; „Katus néni". Amikor a házát keressük Újhe­gyen, csak ennyit kell kérdezni: „Katus néni hol lakik?” — és készséggel útbaigazít a tízéves gyerek is. Eckenfels Jánosnénak hívják. Sokat beszél, és az embernek nincs kedve abbahagyni a be­szélgetést. — Idejött egyszer a dózer, amikor az utat építettük. Tudja honnan hozták? A Kovácstelep­ről. Jói van, itt megy egy fél délelőttöt, akkor jön az ukáz: vissza kell menni a dózernek. Na mondom, újabb fél nap, míg visszamegy, így aztán sokat tud dolgozni. Tudja az a baj, hogy vannak emberek, akik nem a fejükkel gondolkoznak, ha­nem ... — de ezt azért ne írja meg .,, Katus néni persze nem volt egyedül. Meggyőzte, rábeszélte» az ottlakókat, hogy a városnak ezen a részén csak akkor lesz valami, ha mindannyian segíte­nek. Volt, aki szívesen jött, volt aki csak azért, hogy meg ne szólják. De eljött, és ha már ott volt a munkánál, dolgozni is kellett, mert Katus néninek a keze is serényen járt. — Négy évvel ezelőtt azt mondtuk: van busz, legyen buszforduló is. Az nem lehet, legalább 120 ezer forintba ke­rül. Na mondom, ha ez húsz­ezernél többe kerül, megeszem a copfomat. Meglett a forduló, még a maszek fuvarosok is se­gítettek. Százhatvanhét kocsi kő van benne. Magam is dől- j goztam ott tizenegy napot, pe- i dig már fáj a lábam... Valaki így fogalmazott: „Új­hegy polgármestere". Minden­ről tud, és semmire sem sajnál­ja az idejét, ha közérdekről van szó. Tanácstagként is, most tisztség nélkül is. A hegyet sem­miért sem hagyná ott. — Az lenne a jó, ha minden­ki így érezné: ez jobban a mi­enk, mert ezt mi csináltuk - mondja. Az ÁFÉSZ pécsújhegyi mun­kás szervezete — amely Katus néni segítségéve' az elsők kö­zött alakult meg — az intéző bi­zottság elnökéül választotta. Ebben a funkciójában is van­nak tervei: raktár kellene az újonnan épült szupermarkethez, esetleg fűtŐolojkút szövetkezeti alapon, . megfelelőbb épület a felvásárló-telephez. .. Most egy buszmegállóért har­col, az új ABC közelében, hogy könnyebb legyen a bevásárló asszonyoknak . .. Hatvanöt éves. És most már egy kicsit fáj a lába. D, Kónya «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents