Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

é DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1972, Január 27. Energia elegendő mennyiségben A szólás szerint valamikor minden út Rómába vezetett. Ma — a szólást átformálva — min­denfajta fejlesztés az energia­igény növekedésében ölt testet. Uj gyárak? Több energia. Lakó­telepek. gépesített háztartások, korszerűbb életmód? Több ener­gia. Olajban, földgázban, vil­lanyáramban. Húsz év alatt a villamosenergiaipar több, mint hatszorosára növelte a termelé­sét. S hogy technikailag mi változott, ezt a többi között az is bizonyítja, a hatszor nagyobb termeléshez még kétszer annyi ember sem kellett; 1950-ben 19 ezer, 19/70-ben 35 ezer volt a foglalkoztatottak száma. Egy kézmozdulat s fűt az olajkályha, kivilágosodik a képernyő, búgni kezd a mosógép, főz a gázláng. A kézmozdulatot azonban bo­nyolult, sokféle összefüggést fi­gyelembe vevő munka előzi meg. SZÁZ FORINTBÓL 54 A negyedik ötéves tervben a nehéziparban befektetett min­den száz forintból 54 a növek­vő energiaszükséglet kielégíté­sét szolgálja. Számítások sze­rint a népgazdaság energia Igénye 1971—1975 között mint­egy húsz százalékkal növekszik, miközben az energiahordozók felhasználásában a szén rész­aránya az 1970. évi 48 száza­lékról 1975-re 37-re csökken, a szénhidrogéneké viszont 44 szá­zalékról 54-re emelkedik. Világ- tendencia; a szén elveszti trón­ját, s helyébe az olcsóbb, szál­lításban, tárolásban praktiku­sabb, fűtőértékben nagyobb olaj és földgáz kerül. Amihez nem elég a hazai ter­melést növelni. A behozatalt is emelni kell. Míg 1970-ben az energiahordozó szükséglet 63 százalékát fedezte a hazai ter­melés, addig 1975-ben ez a mu­tató már csak 55.2 százalék lesz. A kor jellemzője, az energia- éhség csillapíthatatlannak tű­nik. Ä élen a földgáz A földgázfelhasználás köz­ponti fejlesztési programjának megfelelően leggyorsabb ütem­ben a földgáztermelés és be­hozatal növekszik. Sokezer ház­tartás, ipari üzemek százai él­vezik majd annak előnyeit, hogy a földgáztermelés 1975-ig 5,3 milliárd köbméterre emelkedik, szemben az 1970. évi 3.6 mil­liárd köbméteres teljesítmény­nyel. A behozatal pedig az 1970. évi hatszorosa lesz; 1.2 milliárd köbméter. A kőolajter­melés lényegében változatlan marad — évi kétmillió tonna —, ugyanakkor a behozatal évi négymillió tonnáról 1975-re 6.5 millió tonnára bővül. Mind a kőolaj, mind a földgáz eseté­ben az import döntő mértékben a magyar—szovjet megállapo­dásokra támaszkodik. S a szén- hidrogének mellett fejlődik a szénbányászat is, mert korai volt a lélekharang meghúzása; Befejezés előtt a kelenföldi hőerőmű 6.3 milliárd forint kerül itt be­fektetésre, a korszerűsítés adó­jaként. Október 21-i ülésén a Mi­nisztertanács — az érintett irá­nyító szervek előterjesztése alap., ján — foglalkozott az energia- ellátás egyenletessé és — tarta­lékok képzésével — kiegyensú­lyozottá tételével. Beruházások sorozata szolgálja e követel­mények teljesítését, így a többi között egymillió köbméter tar­tálykapacitás létrehozása, az egymilliárd forint költséggel épülő Barátság II. kőolajveze­ték idei átadása, a tervidőszak második felében pedig a szov­jet—magyar földgázvezeték üzembe helyezése. Erre az idő­re készül el Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat második beruházási szakasza is, aminek eredményeként az évi feldolgozó kapacitás hatmillió tonnára növekszik. A népgaz­daság különböző területei mel­lett a változások hasznát jó! mutatja az is, hogy 1975-re a vezetékes és palackos gázzal el­látott lakások száma- már 2100 000 lesz. ÚJ ERŐMÜVEK Százhalombattán Idén készül e! az 1206 megawattos új erőmű öt esztendő alatt, évi átlag­ban 7.6 százalékkal növekedett a villamosenergia fogyasztás, s a negyedik ötéves tervben en­nél is gyorsabb lesz az igények emelkedése, a számítások sze­rint évi 8.2 százalék. Ennek kö­vetkeztében míg 1970-ben 17.7 milliárd kilowattóra volt a fo­gyasztás, 1975-ben már 26 mil­liárd kwh igény kielégítését kell fedezni. Ennek zavartalansága csakis új erőművek létrehozá­sával biztosítható. A tervek sze­rint 1975-ig 1660 megawatt új villamosenergia termelő kapa­citás helyezhető üzembe. Ezen belül termelni kezd a Gagarin Hőerőmű, a Dunamenti Hőerő­mű Vállalat 7.5 milliárdos költ­ségű bővítése keretében az el­ső négy, egyenként 215 MW teljesítményű gépegység, a No­vember 7. Erőmű két, egyenként száz megawattos gázturbinás áramfejlesztő berendezése. A megtermelt energia fenn­akadás nélküli elosztását elő­segíti, hogy a következő évek­ben megépül a 400 kV-os or­szágos kooperációs vezeték, ami pedig a háztartások szük­ségleteit illeti, itt 19 ezer kilo­méter hosszúságú új vezetékhá­lózat megépítése, s 9 ezer km hosszú hálózat rekonstrukciója szerepel a programban. Ami a többi között azt jelenti, hogy valamennyi újonnan épült la­kásban ott lesz a villanyáram, s hogy sok helyen, ahol ma még gondokat okoz a feszült­ség ingadozása, a panaszok megszűnnek. Nagy vonalakban ez az, ami a negyedik ötéves tervről szóló törvény egyetlen mondata mö­gött rejlik; „az energiafelhasz­nálás szerkezetének korszerűsí­tését, a szénhidrogénekre való áttérést tovább kell folytatni”. Casanova Budán Casanova Giovanni Jlaeope de Sertigait, a szerelmi botrányai ól világhírnévre szert tett olasz ka­landor nevét a Vízivárosban, a Batthyány téren ma is viseli az eoykori Fehér Kereszt fogadó, a rokokó műemléképületben beren­dezett jelenlegi éjjeli mulató. A katona, hegedűművész, eso- dadoktor, a párizsi lottó igazga­tója a rokokó kor erkö'csének és pénzügyi szellemének e-yik leg­tehetségesebb képviselője azon­ban aligha szállt meg ebben a budai foaadóban. Ugyanis a sok helyről történt számtalan mene­külése után utódára 1782-ben fu- tamodott meg Velencéből, hocf Csehországba szökjék üldözői elől, s beálljon a Waldeck gró­fok könyvtárnokának. Sietős útja miatt aligha volt bőviben a pénz­nek, hiszen léhán megírt emlé­kezéseiben maga vallja, hogy Kosztjics Péter vendéglősnél szál t meg a tabáni Hadnagy utcában. Ve'ence és Csehország fcS-röfti bolyongásai közepette é ke.rett Budára az 57 éves, öregedni nem akaró széptevő — bizonyára azért is, ho-iy n csodásn-’k mon­dott rácfü'-dői hévízben visszasze­rezze e'i'Iant ifjúságát. Itt ette eztán a csúfos kudarc. Sze net vetett a rác vendéglő- szépséges leányára, meg is szöktette, de annak udvariéi a Ge'lérthegy tö­vében elfogták és félho'tra ver­ték. Vérében fetrengve csak más­nap tért magához. Híre jött, hogy most a duchco- vi kastélyban, ahol a szélhámos­ság művésze a minden tudo­mányban járatos, udv-ri csiszol*- ságú és testi ügyességben ki- eme'kedő, csak a szer-lemnek és a szerelemből élő világcsrv-rqó élete utolsó éveit élte — Casa- nova-emlékműzeumot rendeztek be. 175 éwel halá'a után így emelkedett a halhatatlanságba. Eltűnt pécs-baranyaí irodalom Baranyai Decsi János A most űjro kiadott Képes Krónika és a postai bélyegsoro­zat felidéz egy baranyai szár­mazású humanista történetírót, Baranyai Decsi (Csimor) Jánost, aki azt írja egyik munkájában, hogy Kálti Márk Képes Króni­kájának történeti anyaga szol­gált alapul Túróczy János kró­nikájának. Egy másik művében viszont téved, amikor azt állít­ja, hogy Janus Pannonius fog­lalta először rendszerbe latin nyelven a magyar nyelv szabá­lyait. Baranyai Decsi tulajdon­képpen összetévesztette Janus Pannonius és Johannes Sylves­ter Pannonius nevét. Baranyai Decsi a nagy hu­manista történetíró nemzedék­hez tartozott. Életéről kevés adat marodt reánk. Nem tudjuk, hol és mikor született. Külföldi (wit­tenbergi) egyetemi tanulmányai befejeztével 1593-ban a maros­vásárhelyi iskolában kezdte el tanítói működését. Itt rövidesen az iskola rektora lett, de 1601- ben alig harminc egynéhány éves korában váratlanul meg­halt. Páratlanul nagy tudását la­tin és magyar nyelvű művei tükrözik. Már korán megírja az elméleti és gyakorlati bölcselet egész rendszerét magábafogla- ló filozófiai munkáját, amelyet egy Kolozsvárt 1595-ben kiadott jogelméleti könyv követ. Ez utóbbi művében a magyar jog­alkotást összeveti a római jog­gal. Történetírói terveiben az ad­digi teljes magyar történet meg­írására törekedett, de Feljegy­zések a magyar eseményekről című latin nyelvű műve csak tö­redékesen maradt reánk. De így is bizonyítékát adta politikai éleslátásának, amidőn Bóthori Zsigmond uralkodásának török- ellenes politikáját igyekszik iga­zolni. Az Caius Crispus Sallustius- nak két históriája című magyar nyelvű műve halála utón az ud­vari és nemesi körök részére kiadott gyakorlati, politikai ké­zikönyvvé vált. Benne írója a „fejedelmeket, urakat és neme­seket és egyéb fő renden való­kat” a történelemből levonható tanulságokra, bölcs és jó visel­kedésre figyelmezteti. Minderről a történeti elbeszélés gördülé­keny stílusában, komoly műfor­dítói ^gonddal értekezik. Külö­nösen élethű a történeti esemé­nyek leírásában. Amíg Pesti Gá­bor még műfordításokra buzdí­tott, Baranyai Decsi eredeti al­kotások írására serkent. Nagy- jelentőségű állásfoglalás ez, ha meggondoljuk, hogy Kármán Józsefig nemigen hangzik el hasonló hang irodalomunkban. Hogy az igényes magyar nyelvű próza kialakulhasson, Baranyai Decsi szólások és köz­mondások (adágiák) gyűjtésé­vel segítette elő e célkitűzést. Erazmust véve mintaképül 1598- ban Bártfán kiadta ötezer gö­rög—latin—magyar szólás (ere­deti latin címén: Adagiorum graeco—latino—ungaricorum chiliades quinque) című művét. amelyben a címnek megfelelően ötezer szólás és közmondás gö­rög, latin és magyar megfelelő­jét rendszerezi. E munkájával Baranyai Decsi — ahogy őt Varjas Béla jellemzi — „a ma­gyar udvari ékesszólás, vala­mint a nemesi irodalmi stílus fejlesztéséhez felbecsülhetetlen hozzájáftlást adott: fordítások és eredeti művek bőven meríte­nek ettől kezdve az általa gyűj­tött magyar adagiakból”. És bár előtte is készítettek már ilyen jellegű gyűjteménye­ket, a későbbi összeállítások az ő szólás és közmondásgyűjtemé­nyét vették alapul. Baranyai Decsi János nagy érdeme, hogy történeti elbeszé­lései már szépirodalmi értékűek is. Igényesebb színvonalon old­ja meg történetírói feladatát, s •politikai telítettségű munkássá­gával előkészíti az utat a ké­sőbbi politikai publicisztika szá­mára. Tóth István Módosultak a nyugdíjszabáiyok Sorozatunkban tájékoztatást adunk az ösztönző nyugdíjpótlék­ról, a nyugdíjfolyósítás korlátozá­sával kapcsolatos változásokról, a családi pótlék módosításáról. Ha olvasóinknak ez ismertetett ren­deletekkel kapcsolatban kérdésük lenne, kérjük közöljék szerkesztő­ségünkkel. Közérdekű problémák­ra lapunkban szívesen válaszo­lunk. A foglalkoztatási keret NAP­TÁRI ÉVENKÉNT 1260 óra az alábbi munkakörökben: a) aisó- és középfokú okta­tási intézményeknél pedagógus (óvónő), ideértve az óradíjas­ként foglalkoztatottakat is; b) az egészségügyi, oktatási, egyéb művelődési és kulturális szolgáltató (közművelődési, népművelési, művészi stb.), gyermek- és szociális intezmé- nveknél MUNKÁS és KISEGÍTŐ állománycsoportba tartozók (szak-, betanított és segédmun­kás, hivatalseqéd, konyhasze­mélyzet, takarító, portás, dajka stb.); c) folya matosan üzemelő egészségüqyi és szociális intéz­ményeknél ápoló és ápolónő (műtős, altató), csecsemő- és gyermekgondozónő; d) közforqalrrW gyógyszertá­raknál a takarító; e) a népgazdaság minden te­rületén a fűtő; f) a kulturális intézményeknél és vállalatoknál a vetítő gépész és nézőtéri dolgozó; g) idényszerűen működő — üdülőkben a gondnok és fi­zikai munkás, — élelmiszer-kiskereskedelmi, szállodai és vendéqlátóipari hálózati egységeknél bármely munkakörben alkalmazottak. Az 1260 órás keret annyiszor 105 órával csökken, ahány tel- ies naptári hónapra a nyugdíj folyósítását a naptári év folya­mán szüneteltetni kellett, illetve ahány tettes naptári hónap a nyugd'iazás naptári évében a nyugdíj megállapításáig eltelt. A rendelkezések értelmében a foglalkozások idejét egybe kell számítani, ha az öregségi, illetve rokkantsági nyuqdíjast a naptári év folyamán több mun­káltatónál foglalkoztatják. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas naptári évenként 840, illetve 1260 órát dolgozhat összesen, függetlenül a munkáltatók szá­mától. A SZOT utasítás a 7. §-ában külön szabályozza a keresőfog­lalkozást folytatókra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. Ennek értelmében KERESŐ­FOGLALKOZÁST folytatónak kell tekinteni azt a nyugdíjast, akinek a munkaviszonyon kívül végzett egyéb tevékenysége (megbízás stb.) alapján egy naptári éven belül kaoott ösz- szes DÍJAZÁSA meghaladja a) a 9000 forintot, b) a nvuqdíjazás naptári évé­ben a 9000 forintnak annyiszor 750,— forinttal csökkentett ösz- szegét, ahánv teljes naptári hó­nap a nyugdíj megállapításáig eltelt, c) az a), illetőleq a b) pontban meghatározott összegnek any- nyiszor 750,— forinttal csökken­tett összegét, ahánv teljes nap­tári hónapra a díjazást meg­előzően a nyugdíj folyósítása szünetelt. Amint az eddigi ismertetés­ből egyértelműen megállapít­ható, a jogszabályi rendelkezé­sek a korábbi összeg határos rendelkezéseket megszüntették és helyettük munkaórás ko'lá- tozást vezettek be. Ez annyit je­lent, bogy a nyugdíjas munka- viszonyban állása esetén egye­dül a ledolgozott órák mennyi­ségéhez van kötve és nem a kereset összegéhez. A 840, illet­ve az 1260 órán belül a nyuq- díias többet is kereshet MUN­KAVISZONY keretén belül, mint korábban volt az évi 6000,— fo­rint. Most már nyugodtan fog­lalkoztathatók magasabb kere­settel, hosszabb munkaidővel is a nyugdíjasok a nyugdíj egyide­jű folyósítása mellett. Ez lehető­vé tette, hogy jelentőségében fontosabb munkákat is elvégez­hetnek, természetszerűen maga­sabb bérért A rendelkezések egyedül a keresőfoglalkozást folytatóknál tartották meg a korlátozó ténye­zőként az összeghatárt. Ez eset­ben is megemelték annak ösz- szegét és naptári évre 9000 fo­rintban állapították meg. A 3/1971. (XII. 24.) SZOT szabály­zat 5. §-a határozza meg azo­kat az időket részletesen, ame­lyeket a foglalkoztatási keret szempontjából be kell számíta­ni. így a szabályzat értelmében figyelembe kell venni mindazt az időt, amelyre az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjast munkaviszony alapján ugyanar­ra a naptári évre — a nyugdíja­zás naptári évében az évnek a nyugdíj megállapítását követő tartamára — MUNKABÉR (mun­kadíj) illeti meg. Figyelembe kell venni továb­bá azokat a napokat is, ame­lyekre a nyugdíjas a munkavi­szony alatt vagy annak meg­szűnése után a naptári év fo­lyamán — a nyugdíjazás naptá­ri évében a nyugdíj megállapí­tását követően — táppénzt, vagy terhességi gyermekágyi se­gélyt kapott. Ezeket a napokét úgy kel! számításba venni, mintha <J nyugdíjast MUNKABÉR (munka­díj) ellenében a munkaszerző­désnek megfelelően foglalkoz­tatták volna. Abban az esetben, ha a nyugdíjast BEDOLGOZÓKÉNT, vagy olyan munkakörben fog­lalkoztatják, amelyre a munka­jogi szabályok a kötelező MUN­KAIDŐT nem határozták meg, a kifizetett munkabér (munka­díj) minden TIZENEGY forintját EGY ÓRAI foglalkoztatásként kell figyelembe venni. E szabály csak akkor érvé­nyesül, há a munkajogi szabá­lyok a kötelező munkaidőt nem határozzák meg. Ahol a mun­kajogi szabályok a kötelező munkaidőt meghatározzák, ott nem lehet a tizenegy forintot egy órai foglalkoztatásnak te­kinteni. Abban az esetben, ha TIZEN­EGY forintot kell EGY őrá nők tekinteni, akkor munkabérként kell figyelembe venni minden olyan pénzbeni és természetbe­ni juttatást, amelyet a nyugdí­jas munkaviszonya alapián ka­pott. Ha a nyugdíjas táppénz­ben, vagy terhességi-gyermek­ágyi segélyben részesült, at ezek kiszámításának alapjául, szolgáló munkabérnek a segé lyezési napokra eső részét ketl figyelembe venni. A bedolgozóknál és ahol o munkajogi szabályok a munka­időt nem határozták meg, ott az egy órára eső tizenegy forint szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a) az újítói és feltalálói díjat, b) az utazási és szállásköltsé­get, valamint a kiküldetési (kül- szolgálati) napidíjat, illetőleg a kiküldetési költségátalányt, c) a különélési díjat, d) a természetbeni jhuttatás pénzbeni értékének a nyugdíjas által fizetett térítéssel fedezett részét, a szolgálati lakásnál pe­dig a lakbérnek az I. számú mellékletben meghatározott egyenértékét meghaladó részét, e) a szabadságmegváltás címén adott juttatást, f) az év végi részesedést, g) a jubileumi jutalmat, a mi­niszteri és ennél magasabb szintű kitüntetés alapján adott jutalmat, továbbá a naptári évben a munkáltató által adott jutalomnak 500,— forintot meg nem haladó részét, h) a felügyelőbizottspg (25/ 1967. (XII. 15.) PM sz. r.) veze­tője és tagjai részére egy fel­ügyelőbizottságban végzett te­vékenység alapján kifizetett jut­tatást, i) azt a juttatást, amelyet a nyugellátás megállapítása előtt végzett munka alapján utólag fizettek ki, j) a szakszervezeti és váljak]ti segélyt, k) az anyasági és az egységei anyasági segélyt, l) a gyermekgondozási segély! és m) a temetési segélyt V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents