Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

1 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. január 27, Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről 1 (Folytatás az 1. oldalról) Következményeit, sor kerül jön e kapcsolatok teljes normalizálá­sára, ami elő fogja segíteni az enyhülés elmélyülését az euró­pai kontinensen, valamennyi .európai állam együttműködé­sének fejlődését. A politikai tanácskozó testü­let ülésén képviselt államok üdvözlik a kedvező európai fej­lődés további kilátásait. Nem tévesztik viszont szem elől azt sem, hogy Európában továbbra is tevékenykednek a feszültség fenntartásában érdekelt erők, amelyek az európai államokat egymással szembe akarják ál­lítani, meg akarják őrizni an­nak a lehetőségét, hogy az európai kontinensen az esemé­nyek menetét ismét a kiélező­dés felé taszítsák. . A tények — a legutóbbi idő­ben is azt mutatják, hogy ezek az erők az európai politikát nem tudják elképzelni tömb­kategóriák nélkül, s arra törek­szenek, hogy méginkább fokoz­zák a fegyverkezési versenyt az európai kontinensen. A Varsói Szerződés tagállamainak ebből le kell vonniok a megfelelő kö­vetkeztetéseket biztonságuk szempontjából. Mindamellett meg vannak győződve arról, hogy Európában most az erők helyzete már úgy alakult, hogy le lehet küzdeni az enyhülés ellenségeinek ellenakcióit, ha összeforrottan és következetesen törekszenek a béke megszilár­dítására. II. A tanácskozáson résztvevő államok meggyőződése, hogy a jelen szakaszban különösen fontosak és teljes mértékben megvalósíthatók az európai ál­lamok kollektív, együttes akciói az európai biztonság megszi­lárdítása érdekében. Ezzel ösz- szefüggésben állást foglalnak az európai biztonsági és együtt- znyködési értekezlet mielőbbi megtartása mellett valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada egyenjogú részvételével. Az európai értekezlet részt­vevői gyakorlati intézkedéseket dolgozhatnának ki az európai feseültség további csökkentésé­re, s hozzáláthatnának az eu­rópai biztonsági rendszer épí­téséhez. A tanácskozáson képviselt ál­lamok úgy vélekednek, hogy az európai biztonság és együtt­működés olyan kötelezettsé­gek rendszerének létrehozását igényli, amely kizárja az erő­szak vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazását az európai államok egymás közöt­ti kapcsolataiban; minden or­szágnak biztosítékot nyújt ag- ressziós cselekmények ellen, s minden nép javát és felvirág­zását szolgálja. A politikai tanácskozó testű­jét ülésén résztvevő államok al­jast foglalnak az európai biz­tonság és az európai államok közötti kapcsolatok következő glapelveinek általános elisme­rése és gyakorlati alkalmazá­sa mellett Európa politikai éle­dében. ;. A határok sérthetetlensége. Az európai államok között ma fennálló határok, beleértve a tpásodik világháború következ­ményeként kialakult határokat ts, sérthetetlenek. Minden olyan kísérlet, amely e határok meg­sértésére irányulna, veszélyez­tetné az európai békét. Ezért á jövőben is maradéktalanul érvényesíteni kell a jelenleg fennálló határok sérthetetlensé­gét, Európa államainak területi integritását, s teljes mértékben ki kell zárni egyes államok te­rületi igényeit másokkal szem­ben. Az erőszakról való lemondás. Az európai államok közötti kap­csolatokban nem szabad erő­szakot vagy erőszakkal való fe­nyegetést alkalmazni. Közöttük finden vitás kérdést kizárólag békés politikai eszközökkel, tár­gyalások útján, o nemzetközi jog alapelveinek megfelelően úgy kell megoldani, hogy ne veszélyeztessék a népek jogos érdekeit, békéjét és biztonsá­gát. A békés egymás mellett élés. A történelmi fejlődés során Eu­rópában két társadalmi rend­szerhez tartozó államok alakul­tak ki és léteznek: a szocialista és a tőkés rendszerhez tartozók. A társadalmi rendszerek külön­bözősége nem lehet leküzdhe­tetlen akadálya annak, hogy kapcsolataik sokoldalúan fej­lődjenek. Ha az éltérő társa­dalmi rendszerű európai álla­mok kizárják o háborút politi­kájuk eszközei közül, kapcsola­taikat a béke érdekében, az egyetértés és az együttműködés alapján fejleszthetik, s kell azo­kat fejleszteniük. A jószomszédi kapcsolatok alapjai és az együttműködés a béke érdekében. Az európai ál­lamok jószomszédi kapcsolatai­nak, a függetlenség és a nem­zeti szuverenitás, az egyenjo­gúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján kell fejiődniök. Ennek a felfogásnak kell az európai államok közötti kap­csolatokban állandó politikává, valamennyi európai nép életé­ben állandó tényezővé válnia, és kell eredményeznie a jó­szomszédi kapcsolatok, a köl­csönös megértés fejlődését Eu­rópa különböző részein az ál­lamok között. Az európai álla­mok közötti kapcsolatok olyan átalakítására kell törekedni, amely lehetővé teszi a konti­nens katonai-politikai csopor­tosulásokra való megosztottsá­gának megszüntetését. Az államok kölcsönösen elő­nyös kapcsolatai. A béke viszo­nyai között az európai államok kölcsönösen előnyös, sokrétű kapcsolatainak széleskörűen kell fejlődniük gazdasági, mű­szaki-tudományos és kulturális téren, az idegenforgalom terü­letén, valamint az emberi kör­nyezet védelmében. Ezek a kap­csolatok az európai népek bé­ke, nyuqalom és felvirágzás iránti törekvésének anyagi tar­talmat adnak és szilárdítani fogják az Európában kialakuló biztonsági és együttműködési rendszert. Leszerelés. A nemzetközi bé­ke megszilárdításának érdeké­ben az európai államoknak minden módon elő kell segíte­niük az általános és teljes le­szerelést, mindenekelőtt a nuk­leáris leszerelés megoldását, olyan intézkedések megvalósí­tását, amelyek korlátozzák és megszüntetik a fegyverkezési versenyt. Az ENSZ támogatása, kz eu­rópai államok céljai nemzetközi téren megfelelnek az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek: a nemzetközi béke és bizton­ság fenntartására, az államok közötti barátság és- együttmű­ködés fejlesztésére irányulnak. Az európai államok támogatják az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, állást foglalnak amellett, hogy az ENSZ az alapokmány rendelkezéseinek megfelelően erősödjék. Az európai értekezleten emellett minden téren egyeztet­ni lehetne az európai államok kölcsönösen előnyös kapcsola­tai további fejlődésének, min­denféle diszkrimináció, egyen­lőtlenség és mesterséges korlát megszüntetésének konkrét fel­adatait. Célszerű lenne az európai értekezleten létrehozni az ér­tekezleten résztvevő valameny- nyi érdekelt állam állandó szer­vét, amelyben az értekezlet után folytatni lehetne a közös munkát további ez irányú lépé­sek egyeztetésére. A Varsói Szerződés tagálla­mainak véleménye szerint ezek­nek a kérdéseknek kell jelen­teniük az európai értekezlet napirendjének alapvető tartal­mát. A politikai tanácskozó testü­let ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy az európai ér­tekezletet 1972-ben össze lehet­ne hívni és kedvező tényezőnek tekintik azt, hogy több nyugat­európai állam, nyilatkozata szerint, ugyanezt a nézetet vall­ja. A politikai tanácskozó testü­let ülésének résztvevői megér­téssel vannak sok állam elgon­dolása iránt, amely szerint szükséges az európai értekezlet megfelelő előkészítése, mert ez hozzájárulna az értekezlet mi­előbbi összehívásához és mun­kájának sikeréhez. Úgy vélik, meg kell valósítani a finn kor­mánynak azt a javaslatát, hogy Helsinkiben sokoldalú konzul­tációkra kerüljön sor, vala­mennyi érdekelt európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. A tanácskozáson résztvevő államok ismét meg­erősítik, hogy elhatározták: ki­nevezik képviselőiket, akik más államok képviselőivel együtt részt vesznek az európai érte­kezlet előkészítésével és meg­szervezésével foglalkozó, sok­oldalú konzultációkon. Megál­lapítják, hogy ma valamennyi érdekelt állam egyetértésével találkozik az európai értekezlet előkészítési formájaként a sok­oldalú konzultációk megtartá­sára tett javaslat, felhívjanak arra, hogy a sokoldalú konzul­tációkat a legközelebbi jövő­ben kérdjék meg. Ili. A Varsói Szerződés tagálla­mai úgy vélik, hogy ugyancsak megfelelne az európai bizton­ság megszilárdítása érdekei­nek, ha megállapodás jönne létre a fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről Európá­ban. Kiindulópontjuk: mind az idegen, mind a nemzeti fegy­veres erők és fegyverzetek csök­kentését Európában úgy kell megoldani, hogy az ne okoz­zon kárt a csökkentésben részt­vevő országoknak. E kérdés megvitatása és megoldási út­jainak meghatározása nem le­het az Európában fennálló ka­tonai-politikai szövetségek elő­joga. * A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége meg vannak győződve arról, hogy Európa a történel­mi fejlődés során fontos határ­kőhöz ért el. A Bolgár Népköztársaság részéről: TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; SZTANKO TODOROV, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: GUSTAV HUSÁK, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, LUDVIK SVOBODA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, LUBOMIR STROUGAL, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengyel Népköztársaság részéről: EDWARD GiEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, PIOTR JAROSZEW1CZ, e: Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság részéről: KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, FOCK JENŐ, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A Német Demokratikír Köztársaság részéről: ERICH HONECKER. a Német Szocia'ista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, WOLFGANG RAUCHFUSS, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. A Román Szocialista Köztársaság részéről: NICOLAE CEAUSESCU, o Román Kommunista Fáit főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, ION GHEORGHE MAURER, a Román S’cc?a,:sta Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetség" részéről: LEONYID BREZSNYEV, a Srdvjeíunió Kommunista Pá tja Központi Bizottságának főtitkára, ALEK5ZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Prága. 1972. január 2ó-ár»_ 24 ORA A NAQYVILAQBAN 4- HELSINKI: Joel Pekuri nagykövet, akit a finn kormány az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet technikai élőkészületeinek lebonyolításá­val bizoít meg, kedden egy iap- nyilatkozatban kijelentette: or­szága kész arra, hogy az elő­zetes értesítéstől számított négy — hat héten belül megrendezze az értekezletet. 4- BOGOTA: Kolumbia Stan- tander Del Norte tartományá­ban kedden beomlott a Chitaga íolyó gátja. A Toledo és Labá- teca városok között húzódó ta­nyákra mintegy 2 millió köb­méter viz, majd sokezer ton­nányi megmozdult föld zúdult. A betemetett házak számát ti- | zennégyre, a halottakét 60-ra becsülik. A mentöalakulatok | munkája — közölte a tartomá- j nyi kormányzó — az elöntött területet fedő vastag sárréteg miatt gyakorlatilag megbénult. A PHENJAN: Kim Ir Szén, a Koreai NDK miniszterelnöke hétfőn fogadta a iapán—koreai barátság előmozdítására alakult japán parlamenti társaság kép­viselőit. 4- RECIFE: A brazíliai Recife városában öt fiatal ellenállót bekerített és tűz alá vett a a rendőrség. A megtámadottak közül ketten életüket vesztették, hárman letartóztatásba kerül­tek. A NEW YORK: Kedden este — úton Washington felé — New Yorkba érkezett Rainer Barzel, a nyugatnémet CDU elnöke, a bonni parlamenti el­lenzék vezére. 4- CARACAS: Caracasban kedden elrendelték az összes középiskola bezárását. A ható­ságok a rendelkezés kibocsá­tásakor a szűnni nem akaró diáküntetésekre hivatkoztak.' 4- PRETORIA: A fajgyűlölő Dél Afrikai Köztársaság nem kíván részt venni az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának Addisz Abeba-i ülésszakán, — jelez­ték kedden pretoriai hivatalos helyről. A Biztonsági ^Tanács korábban egyetértését nyilvá­nította azzal, hogy Dél-Áfrika megjelenjék, s az etióp kormány is megígérte a szükséges vízu­mok kiadását. 4- MADRID: Az akadémiai hatóságok rendeletével újból megnyitották a madridi egye- j tem orvoskarát, amelyet január I 13-án zártak be a sorozatos diáktüntetések miatt. Nincs hír viszont arról, mi lesz a sorsa I annak a négyezer kizárt diák­nak, akik miatt társaik a tilta- ! kozó mozgalmat elkezdték. 4- LONDON: Bernard Shaw 22 éves korában irt, de be nem fejezeti színművét hamarosan kiadják Nagy-Britanhiában. A második felvonás 2. jelenet-éléi abbamaradt darab — ,,A pro­fán passió-játék". A kézirata eddig a British Múzeum birto­kában volt, s egy amerikai ku- tátó, bizonyos Geróld Bringle figyelt fői rá. + RÓMA: Az Aimirante kont­ra L'Unita sajtóperben. ame­lyet az újfasiszta vezér egy rá súlyosan terhelő dokumentum nyilvánosságra hozatala miatt indított az OKP lapja ellen, Aimirante tagadta, högy ren­deletet írt volna aló 1944-ben a Mussolini ellen küzdő, fog­ságba esett partizánok kivégzé­séről. 4- NEW YORK: Egy New York-i esküdtszék kedden vád alá helyezte a Pierre Hotel széfjének kirablóit. Ismeretes, hogy az öt ember egy vakmerő és pontosan kivitelezett „akció" során több millió dollár értékű ékszert vitt e! ú szuperdrága szállodából, amelynek állandó lakói javarészt külföldön töltöt­ték az újévet. Az ékszereket vál­tozatlanul keresik. + BONN: Januárban 3,3— 4.9 százalékkal növelték gépko­csijaik árát a Német Szövetségi Köztársaság autógyárai. A Ford Művek nyugatnémet leányválla­lata által foganatosított 3,3 szá­zalékos emelése a legalacso­nyabb, a Volkswagen Művek 4.9 százalékos emelése a leg­magasabb arányt képviseli. 4- ALGÍR: Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni köztársasági elnök marokkói látogatása befejezté­vel kedd este Algírba érkezett. A pakisztáni köztársasági elnö­köt a repülőtéren Huari Bume- dien Algéria köztársasági elnö­ke és a Forradalmi Tanács tag­jai fogadták. 4- NEW YORK: Az Egyesült Államok acélgyártó ipara az el­múlt héten 2 220 000 tonna acélt állított elő. Egy héttel korábban 2 312 000 tonna volt a terme­lési eredmény. 4- BRÜSSZEL: Tájékozott brüsszeli források szerint ked­den négy nap leforgása alatt már a harmadik tanácskozását tartotta a NATO áliandó taná­csa a máltai kérdésről. 4- LONDON: Egy londoni kórházban sikeres vese- és has- nyálmirigy-szövetátültetést haj­tottak végre egy vese- és cukor­bajban szenvedő fiatal nőn. A Dulwich-kórház közlése szerint az operáció úttörő jellegű Eu­rópába n. 4- NEW YORK: Az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának New York állambei: szervezete konferenciát tartott. amelyen - foglalkozott a párt kü­szöbönálló 20. kongresszusával és az amerikai kömmunislák részvételével az 1972-es elnök- választásokon. 4- GENF: A Nemzetközi Légi­forgalmi Társulás (IATA) beje­lentette, hogy az Atlanti-óceán déli része fölött közlekedő re­pülőjáratok, a Dél-Amerika és Európa közötti forgalomban a személy- és áruszállítási díjsza­bás dollárban fizetendő össze­gének 7 százalékos növelésében egyeztek meg. Ez a dollár leér­tékelésének hatásait hivatott el­lensúlyozni. ♦ NEW YORK: Szerdán tölti be 28. életévéi Angela Davis, néger polgárjogi harcos, aki az amerikai hatóságok önkénye miatt börtönben ünnepli az év­fordulót. A haladó erők tilta­kozógyűlésekkel, felvonulások­kal készülnek megemlékezni Angela Davis születésnapjáról. ♦ BRÜSSZEL: Brüsszelben bejelentették, hogy az Európai Gazdasági Közösséq külüg.y- és pénzügyminiszterei február 28— 29-én tartják legközelebbi ülé­süket. A miniszterek azt fogják megvitatni, hogyan térjenek vissza a szilárd valutaárfolya­mokra a mezőgazdasági politi­ka bajainak orvoslására teendő első lépésként. 4- VARSÓ: A kontinensünk békéje, biztonsága és állami együttműködésének kérdéseiről tanácskozó varsói nemzetközi diákértekezlet f elhívással for­dult a világ összes diákszerve­zetéhez, hogy fokozzák erőfe­szítéseiket a tartós európai biz­tonság megteremtéséért és a különböző társadalmi rendsze­rű országok együttműködésének kiterjesztéséért. 4- TOKIÓ: A Toyota Motor Company japán autógyár üze­mében elkészült a gyár műkö­désének 1935-ben történt meg­kezdése óta gyártott tízmillio­modik jármű. Á Toyota világvi­szonylatban a nyolcadik autó­gyár, amelynek termelési ered­ménye meghaladta a tízmillió járművet. 4- VARSÓ: A lengyel szak- szervezetekben megkezdődött e beszámoló választási kampány. Ez alkalomból Piotr Jaroszewicz miniszterelnök levélben hivia fel a miniszterek, közhivatal­vezetők, tanácselnökök és vál­lalati igazgatók figyelmét a szakszervezetek kiemelkedő po­litikai és társadalmi szerepére. m Nyilatkozat az Egyesült Államok indokínai agressziójáról iPróga. A Bolgár Népköztársaság, e Csehszlovák Szocialista Köztár- i saság, a Lengyel Népköztársa- j ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár- I saság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége képviselői a Varsói Szer- j ződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének prágai ülésén áttekintették az Indokína térségében kialakuló helyzetet, j azzal kapcsolatban, hogy foko- j zódnak az USA agresszív akciói a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és az Indokínai-félszi­get más országai ellen. Az egész világ tanúja annak, hogy a Vietnamban a háború lángja nemcsak nem lohad, ha­nem ellenkezőleg, most már az egész indokínai-félszigetre ki­terjedt. A világközvélemény ha­tározottan elítéli a VDK terüle- ; tének folytatódó bombázását, [ amelyre — akárcsak az USA más indokínai agresszív csele- [ kedeteire is — a Fehér Ház parancsára kerül sor, és amely a helyzet veszélyes kiéleződésé- I hez vezet. Az Egyesült Államoknak az indokínai-félsziget térségében j elkövetett cselekedetei meggyő­zően mutatják, hogy Washing- ! tán továbbra is katonai és nem politikai úton törekszik megol­dani e térség problémáit. Az i amerikai imperializmus tettei ki­áltó ellentétben állanak Wa­shington számos nyilatkozatá­val, amely szerint szándékában áll „csökkenteni katonai rész­vételét" az indokínai konfliktus­ban, s arra törekszik, hogy „tár­gyalások útján politikailag ren­dezzék a vietnami problémát”. Az Egyesült Államok kormá­nya arra kényszerül, hogy csök­kentse csapatainak létszámát Dél-Vietrvamban, de a háború „vietnamizálására” törekszik és támogatja, Nguyen Van Thieu bábkormányát. A tények cáfolhatótíanui bi­zonyítják: minél jobban kiszé­lesítik agresszív akcióikat az imperialisták és bábjaik, annál erősebb visszautasításban ré­szesülnek a vietnami, □ laoszi és a kambodzsai hazafiak ré­széről, akik a szocialista orszá­gok, a vjlág minden haladó erejének segítségére és támo­gatására támaszkodnak. Az Egyesült Államok indokínai po­litikája elkerülhetetlenül kudarc­ra van ítélve. A politikai tanácskozó testü­let ülésén, résztvevő országok szilárd meggyőződése, hogy in­dokína problémáit csak annak alapján lehet megoldani, ha el­ismerik e térség népeinek tör­vényes jogát arra, hogy maguk döntsenek sorsuk felől. Az im­perializmus erői által kirobban­tott indokínai konfliktus megol­dásához a reális.út nem az ag­resszív tevékenység fokozása. hanem az Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak gyors, teljes és haladéktalan kivonása Indokínából, az, hogy megszün­tetik dz agressziós cselekedete­ket a szuverén szocialista Viet­nami Demokratikus Köztársaság ellen, beszüntetnek minden hadműveletet Indokínában és felhagynak a beavatkozással Dél-Vietnam, Laosz és Kambod­zsa bel ügyei be. A találkozó résztvevői határo­zottan elítélik az USA indokínai kalandor-politikáját, az agresz- szív háború „vietnamizálásának” irányvonalát, a légitámadásokat és minden más akciót, amely a VDK szuverenitását és bizton­ságát sérti, $ kijelentik: a jövő­ben is megadják a szükséges segítséget és támogatást a Vietnami Demokratikus Köztár­saságnak, Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa hazafias erőinek ahhoz, hogy visszaverjék az agresszor támadásait A tanácskozás résztvevői fel­hívással fordulnak mindenkihez, akinek kedves a béke és az. ál­talános biztonság ügye, hogy még erőteljesebben nyilvánítsák ki szolidaritásukat Indokína né- ’ peivei, amelyek igazságos har­cot folytatnak szabadságukért és függetlenségükért az ame­rikai intervenciósok ellen. Indo­kína népeinek hősi harca az imperializmus erői ellen az egész haladó emberiség közös, ügyét szolgálja I i t

Next

/
Thumbnails
Contents