Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
1972. Január 27. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Nem a vezetők vállalása! Az ígéreteket tettekre keit váltani Beszélgetés a védnökségi mozgalomról és az együttműködési megáhapodásrói A Városi Tanáccsal kötött együttműködési megállapodás kimondja, hogy a KISZ városi bizottsága „segíti a főbb város- ' politikai célkitűzések realizálását, közreműködik a IV. ötéves tervidőszak városi ifjúsági létesítményeinek megvalósításában”. Mi van emögött, milyen formában várhatjuk a pécsi ifjúság részvételét a vállalt feladatokban? Szirtes Gáborral, a KISZ városi bizottságának munkatársával, a Városi Tanács vb- tagjával, az ifjúságpolitikai bizottság elnökével beszélgettünk. — Elöljáróban talán azt kellene tisztázni, milyen gondolatok szülték a megállapodást? — Sokszor már közhelyszerűen emlegetjük — pedig így igaz —, hogy Pécs az ifjúság városa. Ez kétoldalú kötelezettséggel jár. Az egyik, hogy a város érezze magáénak a fiatalságot, felelősséggel foglalkozzon a gondjaival, s tegyen is érte. A másik: a fiatalság is tegyen a városért, hogy ezen belül saját problémái is megoldódjanak. A város és a KISZ között jó munkakapcsolat van kialakulóban. Ennek első dokumentuma az együttműködési megállapodás, amelyben kölcsönös kötelezettségvállalást rögzítettünk. — Tehát a város a fiatalokért, a fiatalok a városért. De hogyan? — A megállapodás szerint védnökséget vállalunk négy ifjúsági létesítmény — az ifjúsági ház, az ifjúsági park, a mecseki ródli pálya és az ifjúsági közlekedési park — felett. A konkrét feladatokat a beruházóval és a kivitelezővel kötendő védnökségi szerződésben szabályozzuk. A közreműködésen egyrészt a nem szakmai jellegű társadalmi munkát, másrészt a kimondottan szakmai jellegű segítségnyújtást értjük. — Vegyük akkor sorra egyenként a létesítményeket! — A legelőrehaladottcbb állapotban a mecseki ródlipálya van, amelyen a MÉV kiszistái már eddig is rengeteget dolgoztak középiskolások és szakmunkástanulók közreműködésével. Ott lényegében ennek a munkának a folytatásáról és mielőbbi befejezéséről van szó. Boltnyitás Dávidföldön Másodszor nyitják meg holnap a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat dávid- földi, Orosz Gyula utcai élelmiszerboltját. Az üzletet ugyanis nagy forgalma miatt bővítették és átalakították. Az alapterületében kétszeresére nőtt eladótérben bevezették az önkiszolgálást és bővítették az áruk választékát. A jövőben Mirelit- készítmények, vágott baromfi, rövidáruk, műanyagtermékek értékesítésével is foglalkoznak. A BEK vezetői o helybeli lakosság Igényeit figyelembevéve módosították és az eddigihez képest megnyújtották a bolt nyitvatartási idejét A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat és a Pécsi Vízmű már megkezdte a munkát a baloká- nyi ifjúsági parknál. Mi a továbbiakban a kivitelezők műszaki irányításával végzendő társadalmi munkát akarunk ott végezni, minthogy erre meg is van a lehetőség. Megítélésem szerint tudjuk is mozgósítani a fiatalokat, hiszen az ifjúsági park évek óta feszítő problémánk, a pécsi fiatalok érzik a hiányát, ezért biztosak vagyunk benne, hogy hívó szavunkra nagyon sokan jönnek majd ide dolgozni. Az. ifjúsági ház kiviteli tervei elkészültek már, s bár szerződéskötés tudomásunk szerint még nincs, idén remélhetőleg megkezdik az építést. Ezt kiemelten jelentős ifjúsági beruházásként kezeljük és minden segítséget megadunk, hogy 1975-ig el is készüljön. Olyas- I mire is gondoltunk, hogy ha az i építkezés során valamikor is kapacitásproblémái lennének a kivitelezőnek, akár a pécsi fiatalok átcsoportosításával is a j segítségére sietünk. Akkor azonban számítunk a vállalatok megértő támogatására. A közlekedési park tervei is kézben vannak, a kivitelezésre azonban mindeddig nem akadt vállalkozó.-— Pedig ezt is meg lehetne valósítani alapvetően Hiúsági társadalmi munkával... — Ez így van. Csupán olyan gazdára lenne szükség, aki a művezetést látja el, a szerszámokat biztosítja. Miért ne lehetne ez a gazda például a III. kerületi tanácshivatal, vagy annak költségvetési üzeme? Tavasszal kezdeni szeretnénk ott, hogy végre a közlekedési parkból, amelyet az ifjúság közlekedési oktatása fontos eszközének tartunk, legyen valami. — Tehát ez a négy legfontosabb létesítmény? — Ezeket ítéltük ml a legfontosabbnak Pécs ifjúsága szempontjából, ezért a védnökségi szerződéseket nagyon átgondoltan készítjük elő, hogy a részünkről nyújtandó segítséghez a másik fél is biztosítsa a feltételeket. A cél szempontjából feltétlenül káros lenne és nem vezetne jóra, ha a munkára jelentkező fiatalokat nem tudnánk ellátni munkával, szerszámmal, vagy lelkes segíteni- akarásuk más módon vallana kudarcot. Ezt ml mindenképpen el akarjuk kerülni. Az a törekvésünk, hogy a kivitelezőkkel jó és hasznos munkakapcsolat jöjjön létre, s reméljük, hogy ez a törekvés nem lesz egyoldalú. — Épül azonban e tervidőszakban még Pécsett sport- csarnok és természettudományi stúdió is, amelyeket szintén az Hiúsággal kapcsolatos fontos létesítménynek tekinthetünk. Ezekre nem terjed ki a védnökségvállalás? — Ha ebben a formában nem Is, de erőnkhöz és lehetőségeinkhez képest — és természetesen, ha igény lesz rá — örömmel közreműködünk más munkában is, így ezekben is, vagy a tervezett középiskolai kollégium, az ifjúsági garzonház építésénél, azaz minden olyan munkában, ami a város egészének, s ezen belül az ifjúságnak is, mint rétegnek az érdekét szolgálja, s ami maradandó, ami nyomot hagy. — Az együttműködési megállapodás alapján tehát nagy feladatok várnak a város ifjúságára. De mi a biztosíték arra, hogy a szándék valóság lesz? — A városi küldöttértekezlet hozott annak idején határozatot a védnökségi mozgalomról, s ez is bizonyítja, hogy amit az együttműködési megállapodásban vállaltunk, az nem a vezetők vállalása. Tény azonban, hogy komoly dolgokat vállaltunk, ami felelősséggel jár és mi érezzük is a felelősséget. A KISZ-szervezeíektől ígért támogatást most már tettekre kell váltani. Hársfai István 7 százasokkal nő j az élelmiszeripari! ■enne és 1972-ben 7 százalékkal nő az élelmiszeripari termelés. Ezen belül 25 százalékkal emelkedik a mezőgazdasági üzemek feldolgozó tevékenysége — hangoztatták szerdán az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetőségi ülésén. A fejlődés üteme nagyjából megfelel az elmúlt évinek, egyes ógczatok termelésére azonban különös gondot kell fordítani. A cukorrépa-termesztés 29 százalékkal emelkedik és a cukortermelés 26 százalékkal. Ennek ellenére a biztonságos ellátás érdekében további importszállítmányokról kell gondoskodni. Fontos feladat, hogy az idén már megvalósítsák a gazdaságos cukorrépa-termelést, amely a cukorgyártás fellendítésének elengedhetetlen feltétele. Önkéntes tűzoltók Régente féireverték a harangokat, szaladtak az emberek a vödrökkel, a lajtoskocsival oltani a tüzet a mezőn, a szérűben vagy éppen a falu közepén ,. Ma már sokhelyütt más a helyzet. Jólszervezett önkéntes tűzoltó testületek sietnek a helyszínre és már nagyon sok hírt kaptunk, de adtunk is arról, hogy nagy értékeket mentettek meg egy-egy közbelépésükkel. A jó és sikeres közbelépésnek azonban komoly tárgyi és személyi feltételei vannak. Ezekről nem lehet eleget beszélni, tulajdonképpen állandóan napirenden vannak, mégis időszerű jelenleg, hiszen a községi önkéntes testületek vezetőségválasztó közgyűlései mostanában zajlanak. Helybeliek előnyben A vezetőség felelős a testület szervezeti életéért. Mind a kö350 éves térkép a szemétben Dollár lesz a hulladékbél mm A telepen felhalmozott hulladékvcsat daruval emelik vasútikocslra, Irány az olvasztó Dél-dunántúli „MÉH” Nyersanyaghasznosító Vállalat telepe Pécs, Gomba utca 4. A telepen rakodógépek, magasnyomású présgépek, vagonok, teherautók. Csikorogva hullanak a vaslemezek. A MÉH inkább hasonlít egy ipari üzem és egy kereskedelmi vállalat valamiféle különös keverékéhez, mint hulladékgyűjtő vállalathoz. Ma már nem is az. ■— Hol van mór az az idő, amikor a MÉH afféle szemét- gyűjtő volt — mondja Szigeti Béla telepvezető. — Csontot, vasat, rongyot gyűjtöttünk kezdetleges eszközökkel. Lovaskocsival hordtuk a hulladékot, kézzel raktuk a vagonokat. A vállalat eddigi neve Melléktermék és Hulladékgyűjtő volt. Ma mór. a gyűjtésen kívül ipari tevékenységet is folytatnak. Ezért a tröszt nevét 1972. január 1-vel „MÉH” NyersMini paraszttal* „üzem“ Bizonyára egyedülálló az országban Molnár József puksi pedagógus hobbyja. Parasz'kotsilr kicsin í tett mását faragja tökéletes hitelességgel. A kocsjkészítés ötletét az adta, hogy kisdiákjai nes ismerték kellőképpen a paraszti munkaeszközöket. Azóta — nyo.c éve — oz országban megtalálható 22 változatból 15-öt már kiaragott. A kész példáryo'ot sokszor felhasználta szemléltető tárgyként az iskolai foglakozásokon. A még hiányzó változatokat is e‘- készíti s hamarosan megkezdi más paraszti munkaeszközök fesragását is. anyaghasmasító Trösztre változtatták. A „méh" a gyűjtés, a szorgalom szimbóluma, ezért ezt az elnevezést megtartották. Szigeti Bélával és Gór György igazgató-helyettessel járjuk a telepet. A papírbálázó és osztályozó csarnokban végzik földi pályafutásukat a kiselejtezett iratok, az elvénült akták, az elhasznált csomagópapírok, valamint a világon elképzelhető és létező összes papírfajta. Legnagyobb részét az úttörők gyűjtötték. Évente mintegy 300 vagon bálázott papír kerül ki innen. Több, mint fele Ausztriába és Olaszországba megy. A kilenc holdnyi telepen talán minden megtalálható, amit egyáltalán gyártanak valahol. Vaslemezek, csövek, idomvasak, alumíniumlemezek, ócska akkumulátorok, kivénhedt gumiabroncsok, roncs teherautók, kiszolgált dinamók, elektromotorok, üvegcserepek, csontoí, s a jóég tudja,mi még. — Nálunk a fő szempont az olcsóság — tájékoztat Gór György. — Ezek a vasak, lemezek ugyan nem elsőosztályú áruk, de a barkácsolásra, az otthoni bütykölésre kell-e jobb? S főként olcsóbb? Talán ezért is ez a szolgáltatásunk a legsikeresebb. Akinek nincs kedve, vagy lehetősége otthon fűrészelni, hegeszteni, kész kerítéselemeket, kapukat is vásárolhat itt. Idén már háromféle kopható. De árulnak még habszivacsot, olcsó cipőt, méterárut. Nézzen körül egyszer az Irányi Dániel téri olcsó áruk boltjában. Csak az nincs ott, ami fizikailag nem létezik. — Persze nem ez a legfontosabb tevékenységünk. Közismert, hogy Magyarország nyersanyagokban szegény, s nálunk nagy értéke van a hulladéknak. De így vannak ezzel a fejlett nyugati országok is. Az olaszok például innen hordják az üvegcserepet, állítólag újra üveget gyártanak belőle. Az osztrákok a feldarabolt, elkopott gumiabroncsokat viszik, Semperiték csinálnak belőle gumiszőnyeget, meg gumiaszfaltot. A csont is nagy kincs. A vágóhídról kapott csontért minden héten jön egy olasz kamion. Van aztán egy csomó melléktermék, szaknyelven másodnyersanyag, amit itthon dolgoznak fel. A hazai ipar szinte nem is tudna meglenni nélkülünk. A vashulladék az acélgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. A laza lemez, népszerű nevén bádog azonban ma már eladhatatlan. Ezért egy magasnyomású lemezbálázó géppel kockákba tömörítjük a vashulladékot. így sokkal jobb a vagonok kihasználtsága és a kohók is szívesebben fogadják a kohókész árut. De felhasználja az Ipar az ócska akkumulátorokat is: újakat készítenek belőlük. A háztartási rongyokból géptisztító rongy készül, ez szintén hiánycikk, s ami már erre a célra nem felel meg, papíripari alapanyagként hasznosítják. A fotósoktól, a kórházi laboratóriumoktól felvásárolják a használt fényképrögzítő oldatot, a fixirt, amelyből a Pénzverdében ezüstöt vonnak ki. Csak Baranyából évente 100 kiló ezüstöt „bányásznak” ilymódon. Itt vannak aztán a roncsteherautók. Kilóra vásárolják, feldarabolják, s kocka lesz ezekből is. Ha bárkinek alkatrész kell, kijön ide, kibontja a kocsiból, lemérik, s már viheti is. — Szoktak értékes tárgyakat találni a hulladék között? — Mostanában már nincsenek ilyenek. Ügy 10—15 évvel ezelőtt egy munkás egy halom rongyos papír között megtalálta Nagyvárad 1600-ból származó fejlesztési térképét. Beszolgáltattuk a levéltárnak. Aranyat, ékszert soha nem találtunk. Kevesen gondolnák, hogy a MÉH szinte valamennyi vállalattal, üzemmel valamilyen módon kapcsolatban van. Hulladék, melléktermék mindenütt van, s legalább ennyi helyen szükség is van ezekre, előkészített állapotban. Ma már a legtöbb helyen olajjal, gázzal fűtenek, sok a távfűtéses lakás is. Nincs hol elégetni a papírhulladékot. Gond ez a világ összes nagyvárosában. Nyugaton néhol már-már katasztrofálissá válik a helyzet. Bennünket — hála a MÉH-nek — nem fenyeget ilyen veszély. Megvan a helye a hulladéknak. S némelyikért ráadásul még dollárt is kapunk . . . Panics György zös megmozdulások, kulturális rendezvények, kirándulások, mind a kiképzés órái, a versenyekre történő felkészülés ideje, kovásza, összetartó ereje a kollektívának. Annak a kollektívának, amelynek baj esetén óramű pontossággal, precízen kiszámított mozdulatokkal és nagyon együttműködve kell dolgoznia. A vezetőség akkor jó, ha jól szervezi meg mindezt. Számos példa mutatja, mennyire ütők» pes egy testület, ha élén olyan emberek állnak, akik jó szervező készséggel rendelkeznek, A felhívások és körlevelek — amelyek a Minisztertanács Tanácsi Hivatalától, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságától, valamint a Megyei Tanácstól érkeztek az illetékes kezekbe — arról is szólnak, hogy a tűzoltótestületek vezetőségében képviselje magát a pártszervezet, a helflr termelőszövetkezet és nem utolsó sorban a fiatalok szervezete, a KISZ, De a legfontosabb, hogy a testület tagjai közül mind többen lakjanak és dolgozzanak helyben. Mit is ér az olyan önkéntes tűzoltó, aki esetleg Üj- petrén lakik, de Pécsre jár dolgozni, s napja nagyobb részét lakhelyétől, az esetleges tűzeset színhelyétől távol tölti? Meg kell tehát fontolni, felül kel! vizsgálni a tagság személyi állományát is, s kapjon e fontos kérdés minél nagyobb hangsúlyt Ki a gazda? A tárgyi feltételek közé a felszerelések — a vödröktől a gépjárműfecskendőig minden — tartoznak. Megyénkben jelenleg 240 község van ellátva motorfecskendővel, harminc község az elmúlt években gépkocsihoz jutott Többek között ahhoz a tíz Zsuk típusú tűzoltóautóhoz, amelyek átadásáról szinte minden alkalommal hírt adtunk. Az elmúlt négy esztendőben negyven új tűzoltószertár épült A községek többségében a szertárépületek elfogadhatók. Sokhelyütt azonban volna még tennivaló. Szaporítani kellene a komplett gépjárműfecskendők — a vizet is szállító tűzoltóautók — számát, általában korszerűsíteni a felszerelést Mindez viszont pénzbe kerül. Az önkéntes tűzoltók „gazdái" a községi tanácsok, s azoknak, ha van is pénzük, kevés, s nemcsak erre kell fordítaniok. Megoldást jelentene, ha a helyi közös gazdaságok, termelő- szövetkezetek nemcsak erkölcsi támogatást nyújtanának a tűzoltóknak, akik mellesleg szólva, sokszor a közös vagyont védik meg a lángoktól, hanem anyagilag is hatékonyan támogatnák e testületeket. A „gazda" gondjai ekkor megoszlaná- nak, a tanácsok és a szövetkezetek közösen viselnék ezeket. S akkor biztosan az sem jelentene problémát, ha a tsz-tag tűzoltó részt akar venni a gyakorlatokon, versenyeken. Azt a véleményt is hangoztatták már, hogy ahol már volt komoly tűzeset, ott a tűzoltókkal semmi probléma nincs és nem is lesz... Miért kellene ezt megvárni? Az okos ember mások kárán tanul- hangzik a módosított közmondás, és ebben is van valami igazság. Nagyon komoly és felelősség- teljes az önkéntes tűzoltókra háruló teher; a folytonos készenlét, a mindenkori erőt és fáradságot nem kímélő segítőkészség. Sok községben ott találjuk őket a társadalmi szervezetekben, a közéletben is. Megbecsülik őket, ők pedig jó munkával és sok segítséggel hálálják meg ezt a megbecsülést Tanulmányterv az UH szabályozásra A romén sajtó ismerteti az Olt folyó szabályozására kidolgozott keret-tanulmányt, amit a múlt héten hagyott jóvá az RKP Végrehajtó Bizottsága. Az Olt folyó 670 kilométer hosszúságban hat megyén halad keresztül. Vízgyűjtő területe 24 ezer négyzetkilométer, Románia egész területének mintegy 10 százaléka. Vízhozama a dunai torkolatánál átlag I62 köbméter másodpercenként. Szabályozható hidroenergetikai potenciálja csaknem 3 milliárd kilowattóra évente. A tervek szerint a folyón 31 hidrotechnikai berendezésből álló kaszkádot létesítenek. Egy-egy ilyen berendezés gyűjtőtóból védőgátakbál ét egy vízierőműből áll. «
