Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 60 fillér Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 22. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. január 27., csütörtök Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről 1072. JANUAR 25-ÉN ÉS 26 AN PRAGABAN ÜLÉST TARTOTT A BARÁTSÁGRÓL, EGYÜTT MŰKÖDÉSRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAINAK POLITIKAI TANÁCSKOZÓ TESTÜLETÉ. Az ülésen részt vett a Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője: Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke; Petr Mla- denov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; Konsz- tantin Tellalov, a Bolgár Kommunista Pórt Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Gustáv Hű- sók, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője; Ludvik Svoboda, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; Lubomir Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Vasil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára; Bohuslav Chnou- pek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; a Lengyel Népköztársaság részéről: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője; Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Stefan Olszowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter: Józef Tejchma, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Ryszard Fre- lek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárságának tagja, a Központi Bizottság Nemzetközi Osztályának vezetője; Stanislaw Trep- czynski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszterhelyettes; a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője; Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizotságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke; Péter János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; a Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője; Hermann Aten, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Wolfgang Rauchfuss, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársa-, ság Minisztertanácsának elnök- helyettese; Otto Winzer, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; Paul Markowski, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Nemzetközi Osztályának vezetője; Oskar Fischer, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszterhelyettes; Werner Eberlein, a Német Szocialista Egységpárt Revíziós Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese; a Román Szocialista Köztársaság részéről: Nicolae Ceauses- cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság ' Minisztertanácsának elnöke; Paul Niculescu-Mizil, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára; C'orneliu Ma- nescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának külügyminiszter; tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: Leo- nyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője; AlekszeJ Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke; Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára; Konsztantyin Ruszakov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője; Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter első helyetese. A politikai tanácskozó testület ülése megtárgyalta az európai béke, biztonság és együttműködés időszerű -problémáit, és az európai értekezlet előkészítését. Nyilatkozatot fogadott el az európai békéről, biztonságról és együttműködésről. Az ülés résztvevői elítélték az USA agresszív akcióit Indokínában és nyilatkozatot fogadtak el ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az ülésen véleménycserébe került sor más, közös érdeklődésre számottartó nemzetközi problémákról is. Az ülésen képviselt államok egyöntetűen megerősítették: a jövőben is készek minden erőfeszítést megtenni a szocialista országok egységének és összeforrottságának megszilárdítása érdekében. Eltökélt szándékuk, hogy a nemzetközi problémák megoldása során a béke megőrzése és megerősítése, s a nemzetközi együttműködés irányvonalát valósítják meg, visszaverik az imperialista agressziót és reakciót, támogatják a népek harcát a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért. Az ülés munkájában részt vett Ivan Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Nyi- kotaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének főtitkára. A politikai tanácskozó testület ülése a résztvevők testvéri barátságának és együttműködésének légkörében ment végbe. A magyar küldöttség hazautazott Prágából Szerdán este a prágai főpályaudvarról különvonaton hazaindult a magyar pórt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésszakán. Február elején összefutnak a munkahelyek Jól halad az új alagút építése November 7-re elkészül az építés 1973 májusában már az új nyomvonalon haladnak a szerelvények Nyilatkozat az európai békéről, biztonságról és együttműködésről Prága A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1972. január 25-26-i prágai ülésén a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői áttekintették az utóbbi idők eseményeinek menetét Európában. Elemzésükben abból a változatlan célkitűzésükből indultak ki, hogy az európai kontinenst az állandó és szilárd béke, a szuverén és egyenjogú államok gyümölcsöző együttműködésének térségévé, a világban a stabilitás és a kölcsönös megértés tényezőjévé tegyék. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy ebben az irányban további erő- rehaladásra került sor. A szocialista országoknak az európai biztonság megszilárdítására és az e célból összehívandó európai értekezletre vonatkozó javaslatai, amelyeket az 1966. évi bukaresti nyilatkozat, az 1969. évi budapesti felhívás és az 1970. évi berlini nyilatkozat tartalmaznak, fontos szerepet töltenek be az európai békét és együttműködést támogató valamennyi erő összefogásában.AVarsói Sze rződés ta g - államainak javaslatai, valamint további akcióik és kezdeményezéseik széles békeprogramot alkotnak és elősegítik, hogy Európában új politikai légkör alakuljon ki. Az európai béke közös ügyéhez mind jelentősebb mértékben járulnak hozzá más európai államok is. Néhány ország politikájában határozottan előtérbe kerülnek az európai béke érdekei, s ez kedvezően hat az európai helyzetre. I. A tanácskozás résztvevői megállapítják: nagyon pozitív jelentőségű, hogy az utóbbi időben erősödtek a különböző társadalmi berendezkedésű európai államok kapcsolatai, fejlődött politikai érintkezésük, elsősorban a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációk formájában. Ez megkönnyíti az európai államok közötti kölcsönös felismerést, hogy a béke és az együttműködés területén hosszú távú érdekeik azonosak. A jelen tanácskozáson résztvevő államok, valamint más államok erőfeszítésének és konstruktív hozzájárulásának eredményeként az európai államok között mindinkább a békés egymás mellett élés viszonyai érvényesülnek. Ennek kapcsán a tanácskozás részvevői kiemelik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Franciaország között a közelmúltban megtartott legfelső szintű szovjet—francia tárgyalásokon elfogadott együttműködési elvek jelentőségét. Az európai államok közötti gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok szélesedése is hozzájárul a feszültség csökkenéséhez az európai kontinensen. Az európai népek kapcsolatai erősödnek: tartalmasabbá és sokoldalúbbá válnak. Európában növekszik a közvélemény aktivitása az enyhülési folyamatok elmélyítéséért, az európai békéért és a biztonságért folytatott harcban. A tanácskozáson képviselt államok kifejezték megelégedésüket afelett, hogy a feszültség csökkentésének folyamatában Európában elért eredményeket a szükséges esetekben megfelelő, nemzetközi jogi erejű okmányok rögzítik. A politikai tanácskozó testület . kedvezően értékeli, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közti szerződések ratifikálását célzó eljárás megindult. Ezeknek a szerződéseknek érvénybe lépése nemcsak a közvetlen résztvevők, hanem valamennyi európai állam érdekeinek megfelel és az európai béke alapjainak megszilárdulásához fog vezetni. A tanácskozáson résztvevő államok hangsúlyozták a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos 1971. szeptember 3-i négyhatalmi megállapodás, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus megállapodásainak nagy jelentőségét. A béke megszilárdításának fontos tényezője, hogy szélesedik a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése. A további előrehaladás ebben az irányban, beleértve a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a nemzetközi jog normáinak megfelelő kapcsolatok megteremtését, fontos hozzájárulás lesz a béke, a biztonság és együttműködés ügyéhez. A tanácskozás résztvevői sík- raszálltak azért, hogy minden további halogatás nélkül vegyék fel a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai között véleménycsere folyik a két ország közötti kapcsolatok rendezetlen kérdéseiről, elsősorban a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének elismeréséről. Támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igazságos követeléseit és úgy vélik, hogy az ebben a kérdésben létrejövő megállapodás hozzájárul az európai helyzet javulásához. Ezeknek a lépéseknek a megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy gyorsan és radikális módon kiküszöböljék az NSZK és a szocialista országok kapcsolataiból a bizalmatlanság és feszültség hosszú időszakának (Folytatás a Z, oldalon) Magyarország leghosszabb alagútjában — Abaligeten — tegnap már csak 42 méter volt kifalazatlanul a 7,1 méter magas, 6,2 méter széles, patkó alakú föld alatti folyosó felső ívéből. Az aknamélyítők szerint várhatóan a jövő hét végére készülnek el ezzel a munkával. A felső falazat minden méterében 185 egyenként 54 kg súlyú betonidomkövet falaznak be. Ez a munka igényli a legtöbb kézi munkaerőt, érthető hát, hogy az építők egy kicsit mérföldkőnek is tekintik, amikor elkészülnek ezzel a munkával. Ezt követően ugyanis már biztonságosan, felül kifalazott alagút- ban végezhetik nehéz munkájukat. A 650 méteres alagút nagyobb része elkészült, erre az esztendőre már csak 196 méter maradt. Az aknamélyítők szocialista szerződésben vállalták, hogy 1972. november 7-re az alagútépítés fő munkáit befejezik, s csak azokat a munkálatokat hagyják a jövő esztendőre, melyek már a vasútépítés további menetét nem akadályozzák. Az alagútfúrás nagyságára mi sem jellemzőbb, mint hogy eddig 28 500 köbméter I földet bányásztak ki, az emlí- í tett betonidomkövekből 124 ezer j darabot, s betonból 6900 köb- j métert építettek be az alagút biztosító falazatába. Az 1968-ban kezdődött építkezés a kezdeti nehézségek után most már gyors ütemben halad, tegnap például 1,7 méteres alagútszakasz készült el. 1970-ben már a 0,5 méteres előrehaladás is jó eredménynek számított. Az új alagút elkészültével újabb korszerű pályaszakasz építésére nyílik lehetőség a Budapest—Pécs útvonalon. Az alagútba épített horganycsavarok már előhírnökei a jövő villamosmeghajtású vontatásának. A 11.5 kilométeres új pályaszakasz költsége közel 250 millió forint, melynek csaknem felét maga az alagútépítés költsége teszi ki. A gazdasági számítások szerint, a mostani szállítási teljesítményeket és költségeket figyelembevéve ez az összeg 16 év alatt megtérül. Az új vonalszakaszon, a tervek szerint 1973 májusában, a nyári menetrend érvénybelépte- kor közlekednek először a szerelvények. L. J. Vita a számítógép és a szakemberek között Új módszer a vízhálózat-bővítés költségeinek csökkentésére Hazánk határain túlra is eljutott a híre annak az újszerű eljárásnak, amelyet a Budapesti Műegyetem vízgazdálkodási tanszékének kutatói dolgoztak ki a különféle települések vízhálózata kialakításának, az új lakótelepek vízellátásának leggazdaságosabb megoldására. A rendkívül költséges csőhálózat optimális méreteinek pontos megállapításával (eddig erre csak közelítő számítások álltak rendelkezésre) a beruházási költségek általában 6—14 százalékkal csökkenthetők. Az eljárás lényege — mint Bozóky Sz. Károly adjunktus elmondta —, hogy alaposan „felkészített" beprogramozott elektronikus számítógépeket vontak be a vízhálózat terveinek elkészítésébe. A konkrét tervezési feladat megoldásához a gépeknek természetesen „tudniuk" kell például az egyes utcák hosszát és a körzetek vízigényét Ennek alapján többek között megállapítják, hogy a szóban forgó utcában ilyen vagy olyan átmérőjű vezetékek esetén elegendő lesz-e a víznyomás. Meghatározzák továbbá a víz áramlási sebességét, sőt azt is, hogy a tervezett szivattyú kapacitása megfelelő-e. Ha a tervezett vízcsövet a gép valamilyen oknál fogva nem találja kielégítő méretűnek, a megadott támpontok alapján más méretű vezetéket „javasol”. A beprogramozott adatok egyébként éles szemű, kíméletlen kritikussá teszik a gépet: azonnal „feltűnik" neki minden olyan adat, amely arra enged következtetni, hogy a vízcsőhálózat sem hosszméretekben, sem keresztmetszetében nem elégíti ki az igényeket. Ilyen esetekben nemcsak a hibákat érzékeli, hanem javaslatot is tesz arra, hogy az adott helyen milyen korrekcióval kell a vízhálózatot a tényleges igényekhez igazítani. A gépek teljesítményére jellemző, hogy a betáplált adatok birtokában másodpercenként 20 000 számítási műveletet végeznek el: fél óra alatt tehát egy begyakorlott mérnök öthónapi munkáját lájták el. — A tanszék számítási eljárásai már a gyakorlat próbáját is sikerrel kiállták. Több vidéki helységünk — így Győr, Szombathely, Kaposvár, Esztergom, Dunaújváros, Tatabánya, Kis- várda és Nagykálló — vízellátási hálózatának bővítése során eredményesen alkalmazták. A kaposvári program kidolgozása alkalmával némi „vita” is támadt a szakemberek és a gép között. A tervezők az egyik szakaszon 300 milliméteres vezetéket akartak elhelyezni, de a komputer ezt a méretet kevésnek találta, Mint kiderült, neki volt igaza, ám a kérdéses útszakaszon a burkolatot csak nemrégiben korszerűsítették\ 1 I
