Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. január 19. ^Íte'i iÁflíÁÚ kwttili* f i v U (isj/j i/UU í / i „Visszaparcmcso'fa a peronra.,," Pokoli sötétség Január 13-án kb. negyed 9- I rászólt és visszaparancsolta a kor a Szigeti útról a 27-es autó­busszal utaztam a Kórház tér fe­lé. A kocsi rendszámát is fel­jegyeztem: GA 18—47. — Út­közben felszállt egy cigányasz- szony. kisfiával. A 10 év körüli fiúcska szegényesen, de tisztes­ségesen volt öltözve, s nem le­hetett volna őt „toprongyosnak” nevezni. Jegyét ő is, anyja is megváltotta. Mégis, amikor a kisfiú be akart menni a kocsi belsejébe, a kalauznő erélyesen hátsó peronra. Nagyon felhábo­rított a jelenet, s kedvem lett volna odaszólni: „Asszo­nyom, amit maga művel, az faji megkülönböztetés". Aztán még­is úgy döntöttem, hogy inkább önöknek írok, azzal a kéréssel, tegyenek meg mindent, hogy Pécsett megszűnjenek az ilyen apartdheid-izu jelenetek. (Dr. Angyal Endre tud. kutató, Pécs, Kullich Gy. u. 22.) Ünnep előtti kellemetlenségek Az ünnepek előtt két könyv­küldeménnyel és három újévi levelezőlappal mentem az 1-es számú fópostára, hogy a két könyvet Németországba, a ké­peslapokat magyarországi ren­deltetéssel postára tegyem. A bejárattól balra, a szokásos ablaknál benyújtottam az egy kiló alatti, levélszerűen csoma­golt könyveket. Az ablaknál ülő hölgy csodálkozásomra vám- nyilatkozatot kért Mikor közöl­tem vele, hogy eddig még egy­szer sem mellékeltem a köny­vekhez vámnyilatkozatot, az 5- ös számú ablakhoz küldött fel­világosítás céljából. Itt helyben­hagyták a vámnyilatkozat szük­ségességét mondván, hogy a vámőrség nem egyszer zaklatta emiatt a postát Ugyancsak itt megkérdeztem, hogy képesla­pot, mely nemcsak üdvözletét, hanem egyéb szöveget is tar­talmaz, feladhatom-e 40 filléres bélyeggel? Az illető azt vála­szolta, hogy nem, arra 60 fillé­res bélyeg kell. Szaladtam a ; szemben lévő trafikba 20 fiilé- | rés bélyegért. Nem volt. Gon doltam, most állhatok újra sor ba a főpostán. Bementem a te­lefon és távirat felvételibe. Itt megkérdeztem újra, hogy kell-e a két könyv feladásához vám­nyilatkozat, meg a képeslapokra hány filléres bélyeget kell ten­ni? Úgy látszik itt képzettebb egyén volt, mert közölte, hogy ! a szokásos méretű képeslapra függetlenül, hogy mit és meny­nyit írnak, 40 filléres bélyeg kell és a könyvekhez nem kell vcuri- nyilatkozat. Felvette szó néi\ül ; mindkét dolgot. Meg kell említenem, hogy már hónapok óta adok fel a fő- | postán 2—2 könyvet vámnyilat­kozat nélkül, s ezt még egyszer sem kérték, de majdnem min­dig valamit kifogásolnak. És csodálkozom azon, hogy egy­szer 8, máskor 11, majd 13 fo­rintot is kértek ugyancsak 1 kiló alatti két könyv postadíjául. Fónagy Sándor A Tanács II. kér. Hivatalának illetékes osztályán iártam két héttel ezelőtt és kértem, hogy a Bőrgyár környéki közvilágítást javítsák meg, mert tarthatatlan a jelenlegi állapot. A 39-es au­tóbuszmegállótól a Táncsics ut­ca elejéig pokoli sötétség van. A megállóban lévő ideiglenes I lámpa legtöbbször nem ég (jobbról, balról 2 méteres árok ! van). Ezenkívül még két oszlop j van és azon égő, de ha ég is, ‘ nem sokat világít. Jó lenne, ha | még lámpafejeket szerelnének I fel. ■ Ezenkívül a sarki fűszerbolt előtti téren sok a kis Balaton, amit az ott járó lovas kocsik és autók okoznak. Kértem, hogy legalább egy kocsi salakot hoz­zanak és mi szétterítjük, de ed­dig meg nem történt semmi. Kovács Mihály Párhuzamos közlekedés? Lapunk 1972. január 8-i szá­mában „Teljes gázzal a tilos­ban” címmel riportot közöltünk, amelyben a 6-os országos fő- közlekedési út pécsi átkelő sza­kaszának forgalmi rendjével foglalkoztunk. A párhuzamos közlekedésről írottakkal sok ol­vasónk nem értett egyet, többen vitába szálltak a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága forgalom­technikusának véleményével. A cikk megjelenése után ke­rékasztal beszélgetést tartottunk szerkesztőségünkben, amelyen részt vett a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának és a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályá­nak vezetője. A vitát nem sikerült lezárni, de Ígéretet kaptunk az illetéke­sektől, hogy miután felsőbb szerveikkel konzultálva döntenek a kérdésről, lapunkban végle­gesen és egyértelműen tájékoz­tatjuk olvasóinkat a Rákóczi út, a Zsolnay utca és a Tölbuhin út forgalmi rendjéről. Pusztulás az Anna utcában Intézkedés helyett Szerkesztői üzenetek A pécsi Anna utca 2, i, 6. számú házaink alapjai hosszú évek óta, de különösen a tavaly nyár óta, szinte napról napra süllyednek, repedeznek. Oka? 1964—65-ben (a pontos dátumra már nem emlékszünk) víz-főnyomó- vezetéket cseréltek az utcánkban, 8 véleményünk szerint a megbontott útteste! alámosta az őszi, téli csapadék. Ennek valószínű következményeként a velünk szemben lévő 1-es számú házat hosszú éveken ót támasztó gerendákkal óvták az Összeomlástól, melyet tavaly ősszel szanálni kellett. Sajnos kisebb- nagyobb szünetekkel azóta is bontogatják. E sokéves huzavona azzal járt,, hogy az utcai forgalom átterelődött a jobb oldalra, „mellesleg” a járdára is. E nagy megterheléstől eltörött a járda alatt lévő vízvezeték zárócsapja, s a kiömlő víz alámosta a házak alapjait. Sürgetésünkre a Városi Tanács II. kerületi hivatalának építési csoportja különböző vizsgálatokat végeztetett, majd azt tanácsolta, hogy a falakon keletkezett repedéseket, ellenőrzés céljából ragasszuk le papírcsíkokkal. E tanácsadáson kívül azóta sem történt intézkedés, és ezért fordultunk önökhöz is panaszunkkal. Véleményünk szerint nincs már helye a további halogatásoknak. 14 aláírás Horváth Mária: Versei alap­ján tehetségesnek tartjuk. Sokat olvasson és bizonyos idő után újra küldjön írásaiból. * Z. J.-né, Szigetvár: Ha tsz- tag, akkor az SZTK járulékot meg kell fizetni még akkor is,. ha férje után is megkaphatja az orvosi kezelést. * T, József né. Hosszúhetény: A levelében írt 6 Ft nem lakbér- emelés, hanem szemétpénz; he­lyiségenként 3 forint. * R. György, Mecseknádasd. Ha a vállalat mond fel, akkor meg­jár a két heti felmondási idő. Űjmecsekalján, a Páfrány u 43. számú, 10 emeletes ház la kásáiban már több mint eg' hónapja keseríti életünket a fű tőradiátorok állandóvá vált é; rendkívül idegesítő zoja (cső pögése). Csak úgy védekezhe tünk ellene, hogy éjszakára el­zárjuk a csapjait, ami viszon azzal jár, hogy reggelre kihűl nek a szobák. Eleinte a lépcsőhazunkbar lévő „panaszos ládára" bíztuk a reklamációnkat, s miután nem járt eredménnyel, személyes pa­nasszal fordultunk a Hőszolgál­tató Vállalathoz. De sajnos, in­tézkedés helyett „megmagya­rázták”, hogy mi okozza a zajt, ami persze ettől sem szűnt meg. Újabb reklamációnkra végre megígérték, hogy kijönnek a helyszínre, de úgylátszik ez Js csak ígéret marad. Andrics László Már az utca külső képe is meghökkentő. A „néhai" 1-es számú ház maradványai, min­denféle limlommal, törmelék­kel borítják el az úttest felét. A szemközti házak lakói szerint csaknem hat éven át támasztó gerendákkal óvták az összeom­lástól, mégis csak tavaly kezd­ték el a bontását, miután az említett gerendák elkorhadtak. Néhány sort még a szakértő kárjelentéséből is. Szakadék a fáskamra helyén Megítélése szerint a pano szos levélből idézett károk be­következéséért az a hatóság a felelős, amely nem gondosko­dott a gerendázat eltávolításá­ról, illetve arról, hogy az úttes­tet elzárja a forgalom elől. Nincs egy nyugodt éjszakánk Hónapok óta 10, 15 öt tonnás tehergépkocsi parkírozik estétől hajnalig a Lotz Károly utcában. A Tejipari Szállítási és Készle­tező Vállalat kötelékébe tartoz­nak, tejet szállítanak. Hosszú sorban a családi házak ablakai alatt parkíroznak. Éjféltől kezd­ve kb. 2 órán át, egymást fel­váltva dübörögnek az ablakok alatt, zavarva a lakók éjszakai nyugalmát. A téli hidegebb idő­járás miatt félóráig túráztatják, melegítik a motorokat, s ezzel még fokozzák az amúgy is tűr­hetetlen csatazajt. Ezt tetézi még a gépkocsivezetők egetverő szitkozódása, hangoskodása és leírhatatlan ocsmány beszéde. Két középiskolás gyermekem van, akik nap, mint nap virrasz­tóm kénytelenek az éjfél utáni órákban addig, amíg az előidé­zett harci zaj el nem ül. Tudom és tisztában vagyok vele. Hogy a lakosság zavarta­lan és időbeni tejellátása első­rendű érdek, de kérdem: más hely nincs Pécs területén, ahol a tehergépkocsik várakozhatná­nak? Panaszukkal hiába fordultunk az utcai lakók közül többen is a Tejipari Vállalat Szigeti úti telepének vezetőjéhez. Ezért kérem az összes lakó nevében panaszunk kivizsgálá­sát, nyilvánosságra hozását és orvoslását. Suzási Imre Üjmecsekalján a Műnnich Ferenc utcában béreltek pihenőt a budapesti távolsági járat busz-személyzetének. Téli időszakban itt parkol a faros Ikarus is és egész éjszaka járatják, hogy kora reggel ne okozzon problémát az indítás. Teljes egészében megértjük, hogy az utazóközönség érdekében menet­kész állapotban tartják az autóbuszt, de valahol másutt kéne — talán a Volán telephelyén — pihenőszobát biztosítani a vezetőnek és a kalauznak, hogy az cmúgyis visszhangzó házak között a Münnich utcai és az Építők úti lakók éjszakai nyugalmát ne zavarja az állandó berregés. Ugyanis a járművek a már em­lített akadály miatt arra kény­szerültek, hogy az utca szaba­don maradt jobb oldalán köz­lekedjenek, s így gyakran a járdára is felhajtottak. Nos, a viszonylag vékony borítású jár­da csak tavaly nyárig bírta el a megterhelést. így következett be, hogy az alája épített víz­vezeték-rendszer zárórúdja el­törött, $ a kiömlő víz elárasz­totta az említett házak pincéit. A következmény? Kezdjük a sort az Anna utca 2. szám alatt lakó Molnár Fe- rencéknél. — Tavaly május végén öntöt­te el a víz a fáskamránk alatti zeg-zugos ősrégi pincelabirin­tust — mondották. — Talán ész­re sem vettük volna, mert nem­igen merészkedtünk még le az alsóbb régiókba, s így csak né­hány nap múlva, egy hátbor­zongató esemény hívta fel rá a figyelmünket. Tüzelőért mentem le és megdöbbenve láttam hogy a kamrám helyén egy szakadék tátong, amely nyom­talanul elnyelte a közel 25 má- zsányi tüzelőmet. Természetesen azonnal telefonáltam a Vízmű­veknek, ahonnan ki is jöttek és | kiszivattyúzták a vizet, amely j mint kiderült, elárasztotta a | szomszédos házak pincéit is. Biztatónak ígérkezett a „Vi- j zesek" kiszállása. Szakszerűen felmérték a károsodásokat, majd megnyugtatták a hózia- ) kát, hogy haladéktalanul intéz­kednek. Előbb feltöltik, eltömítik ; az alsó szintet, s ezt követően j hozzáfognak a megrokkant pin­ceboltozat vasbeton gerendás aládúcolásához, megerősítésé­hez. — Ez közel 7 hónapja történt, s azóta a tájunkra sem jöttek, pedig a kapul ulcsunk még ma is a művezetőjük zsebében van. Levelek, jegyzőkönyv Az ideiglenes aládúcolás után Molnár Ferenc többször is sür­gette a vállalatot, de az intézke­dés helyett csak válaszleveleket kapott. Az elsőben még „szíves türelmét” kérték, amíg a szak­értői véleményt kézhez kapják, s amikor ez is megtörtént, a kö­vetkező válaszlevél már a fele­lősség áthárításáról tanúskodott: „Miután a járda alapozása nem bírta el a nehéz járművek forgalmát, ennek következtében tört el a vízvezetékrendszerünk zárórúdja, s ez okozta a szak­értő véleménye szerint is az in­j gatlanok károsodását. Ezért úgy gondoljuk, hogy kártérítési igé­nyét azokkal szemben tudja ér- ! vényesíteni, akik a fenti mulasz- j tások megszüntetéséről kellő időben nem gondoskodtak". Ennyit a válaszból, amely- | ben, — nem tudni miért, — csak 1 „azok” és „akik" néven célaz- | gattak a mulasztást elkövető II. kerületi Tanácsi Hivatal műszaki I osztályára, sokkal egyszerűbb és j célravezetőbb lett volna, ha i e véleményüket nem a károsul- I tokkal közük, hanem e helyett az illetékes hatósághoz fordul­nak elbírálás, illetve intézkedés végett. így aztán nem csoda, hogy a huzavonának egyre sú­lyosabb következményei lehet­tek. A házakat hovatovább az ösz- szeomlás veszélye fenyegeti. Kü­lönösen veszélyessé vált Bércesi Ferencék lakása, akik már 5 hó­nappal ezelőtt megkapták a ki- lakoltatási végzést, de azóta sem gondoskodtak az elköltöz- tetésükről. A lakók Ismételt sürgetésére is, mindössze annyi történt, hogy a tanácsi hivatal elvégeztette a szükséges statikai vizsgálato­kat, és végre lezáratta az utcát a forgalom elől. A talajmechani­kai mérésekről szomorú példá­nak csak annyit, hogy a vizsgá­lathoz szükséges gödröket távo­zásuk utón nyitva hagyták, s az­óta a csapadék ezeken át folyik a pincékbe, tovább rongálva az amúgy is roggyapt falakat. Végezetül néhány sort a Vá­rosi Tanács építési és közleke­dési osztályának még a múlt év december 14-én készült jegyző­könyvéből. Ez megállapítja, ha­táridős teendőként jelöli meg a következőket: A Pécsi Tervező Vállalat 15 napon belül készít­sen statikai szakvéleményt, amelynek alapján a PIK a leg­rövidebb időn belül megkezdi a helyreállítást. Ezzel egyidőben — a Víz- és Csatornaművekkel tisztázza a költségek viselésének részarányát is, hogy ez se hát­ráltassa a helyreállítás ütemét. Maradt a régiben Mi valósult meg a jegyző­könyvben foglaltakból? A Tervező Vállalat elvégezte a szükséges vizsgálatokat. Elvé- j gezte. de mind a mai napig nem adott jelentést a vizsgála­tok eredményéről, s így minden maradt a régiben. Azaz dehogy maradt, mert a házak falai az­óta is tovább rokkantak, repe­deztek, sok-sok álmatlan éjsza­kát, s egyre növekvő aggodal­mat okozva a lakóknak. Nem a mi feladatunk, hogy megítéljük, melyik vállalat mi­ben vétkes a történtekért, de egy bizonyos: elkerülhető lett volna ez a pusztulás, ha az em­lített tanácsi szervek nagyobb eréllyel, következetességgel ké­rik számon rendeleteiket mind a statikusoktól, mind az egymással vitatkozó, a felelősséget maguk­ról áthárítani vagy megosztani igyekvő vállalatoktól. Pálinkás György Jogi tanácsadó Horváth János péesi oivasánfe kérdezi, hogy a termelő»#*«* kezeti tagnak az 1960-ai évek elején évenként hány muitkaegy** »»éget kellett teljesíteni ahhox* hogy az évet nyugdíjévként el­ismerjék és ezt melyik rendelet írja elő? A jelenleg is hatályban lévő 30/1966. (XII. 24.) Korm. sz. ren­delet a 25. §-ában a követke­zőket tartalmazza a nyugdíj- évekkel kapcsolatban; Az 1967. január 1. napja előt­ti időre vonatkozólag azt- a NAPTÁRI ÉVET kell termelőszö­vetkezeti tagsággal szerzett NYUGDÍJÉVKÉNT figyelembe venni, amelynek TELJES TARTA­MA ALATT a) a termelőszövetkezeti tag­ság fennállott és b) a termelőszövetkezet férfi tagja legalább százhúsz, - hő­tagja legalább nyolcvan műn* kaegységet teljesített és c) a termelőszövetkezeti tag — a sorkatonai szolgálat, vala­mint az 1957. január 1. napját megelőző termelőszövetkezeti tagság idejét kivéve — nyugdíj járulék fizetésére kötelezett volt. Hasonló módon szabályozta a munkaegység teljesítést és az évek beszámítását az 1966. de­cember 31-ig hatályban volt 1957. évi 65. sz. tvr. és végre­hajtása tárgyában kiadott egyéb rendelkezések. Amint a rendelet ismerteté­séből egyértelműen megállapít­ható 1966. december 31-ig a férfi termelőszövetkezeti tagnak évi 120, a női termelőszövetke­zeti tagnak évi 80 munkaegy­séget kellett teljesíteni. A je­lenleg hatályos termelőszövet­kezeti nyugdíjtörvény hatályba­lépésétől 1967. január 1. nap­jától e szabály megváltozott és a munkaegység helyett munka nap teljesítést ír elő, a férfi termelőszövetkezeti tagnál évi 150, a nőnél 100 munkanapot, Bicska! Dezső, sellyot lakót kérdése, hogy a vállalati bér­lakásból történő kiköltözés «se­tén is jogosult-« a bérlő a ktkáv használatbavételi díjra a tanács! bérlakáshoz hasonló lormábanf A lakáshasználatbavételi díj­jal kapcsolatos kérdéseket a 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rende­let és a 2/1971. (II. 8.) ÉVM— PM. sz. együttes rendelet sza­bályozza. A kormányrendelet 13. §-a ki­mondja, hogy a tanácsi bérla­kásokra vonatkozó rendelkezé­seket — a 14—16. §-ban meg­határozott eltérésekkel — a vál­lalati bérlakásokra is alkalmaz­ni kell. A 14—16. §-ok nem tartal­maznak tiltó rendelkezéseket ar­ra, hogy a vállalati bérlakás el­hagyása esetén nem fizethet a volt bérlőnek a vállalat lakás­használatbavételi díjat, vagy ne téríthetné a két lakás közti kü­lön bözetet. A rendelkezések egybevetése alapján lehetőség van arra, hogy a kiköltöző bérlő a jog­szabályban meghatározott térí­tést megkapja attól függően, hogy milyen lakást ad át és milyenbe költözik. Ugyanis a kormányrendelet 3. §-a a következőket tartalmaz­za: Tanácsi bérlakás kiutalása so­rán a lakáshasználatbavételi díj összegébe be kell számítani a bérlő előző lakására meg­állapítható lakáshasználatbavé­teli díjnak megfelelő összeget, ha a bérlő a) az előző tanácsi bérlaká­sát BEKÖLTÖZHETŐ ÁLLAPOT­BAN a lakásügyi hatóság ren­delkezésére bocsátotta; b) előző lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya az épí­tésügyi hatóságnak az épület lebontását vagy átalakítását el­rendelő, illetőleg — állami la­kás esetében — engedélyező határozata alapján, továbbá ki­sajátítás, közületi elhelyezés vagy társbérlet felszámolása céljára szolgáló igénybevétel folytán szűnt meg ... Jelen esetben a kérdést ala­pul véve, a vállalat rendelkezé­sére bocsátják a vállalati bér­lakást beköltözhető állapotban, így a mór hivatkozott 13. § alapján lehetőség van a lakás­használatbavételi díjnak meg­felelő összeg kifizetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents