Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. január 19. ^Íte'i iÁflíÁÚ kwttili* f i v U (isj/j i/UU í / i „Visszaparcmcso'fa a peronra.,," Pokoli sötétség Január 13-án kb. negyed 9- I rászólt és visszaparancsolta a kor a Szigeti útról a 27-es autóbusszal utaztam a Kórház tér felé. A kocsi rendszámát is feljegyeztem: GA 18—47. — Útközben felszállt egy cigányasz- szony. kisfiával. A 10 év körüli fiúcska szegényesen, de tisztességesen volt öltözve, s nem lehetett volna őt „toprongyosnak” nevezni. Jegyét ő is, anyja is megváltotta. Mégis, amikor a kisfiú be akart menni a kocsi belsejébe, a kalauznő erélyesen hátsó peronra. Nagyon felháborított a jelenet, s kedvem lett volna odaszólni: „Asszonyom, amit maga művel, az faji megkülönböztetés". Aztán mégis úgy döntöttem, hogy inkább önöknek írok, azzal a kéréssel, tegyenek meg mindent, hogy Pécsett megszűnjenek az ilyen apartdheid-izu jelenetek. (Dr. Angyal Endre tud. kutató, Pécs, Kullich Gy. u. 22.) Ünnep előtti kellemetlenségek Az ünnepek előtt két könyvküldeménnyel és három újévi levelezőlappal mentem az 1-es számú fópostára, hogy a két könyvet Németországba, a képeslapokat magyarországi rendeltetéssel postára tegyem. A bejárattól balra, a szokásos ablaknál benyújtottam az egy kiló alatti, levélszerűen csomagolt könyveket. Az ablaknál ülő hölgy csodálkozásomra vám- nyilatkozatot kért Mikor közöltem vele, hogy eddig még egyszer sem mellékeltem a könyvekhez vámnyilatkozatot, az 5- ös számú ablakhoz küldött felvilágosítás céljából. Itt helybenhagyták a vámnyilatkozat szükségességét mondván, hogy a vámőrség nem egyszer zaklatta emiatt a postát Ugyancsak itt megkérdeztem, hogy képeslapot, mely nemcsak üdvözletét, hanem egyéb szöveget is tartalmaz, feladhatom-e 40 filléres bélyeggel? Az illető azt válaszolta, hogy nem, arra 60 filléres bélyeg kell. Szaladtam a ; szemben lévő trafikba 20 fiilé- | rés bélyegért. Nem volt. Gon doltam, most állhatok újra sor ba a főpostán. Bementem a telefon és távirat felvételibe. Itt megkérdeztem újra, hogy kell-e a két könyv feladásához vámnyilatkozat, meg a képeslapokra hány filléres bélyeget kell tenni? Úgy látszik itt képzettebb egyén volt, mert közölte, hogy ! a szokásos méretű képeslapra függetlenül, hogy mit és menynyit írnak, 40 filléres bélyeg kell és a könyvekhez nem kell vcuri- nyilatkozat. Felvette szó néi\ül ; mindkét dolgot. Meg kell említenem, hogy már hónapok óta adok fel a fő- | postán 2—2 könyvet vámnyilatkozat nélkül, s ezt még egyszer sem kérték, de majdnem mindig valamit kifogásolnak. És csodálkozom azon, hogy egyszer 8, máskor 11, majd 13 forintot is kértek ugyancsak 1 kiló alatti két könyv postadíjául. Fónagy Sándor A Tanács II. kér. Hivatalának illetékes osztályán iártam két héttel ezelőtt és kértem, hogy a Bőrgyár környéki közvilágítást javítsák meg, mert tarthatatlan a jelenlegi állapot. A 39-es autóbuszmegállótól a Táncsics utca elejéig pokoli sötétség van. A megállóban lévő ideiglenes I lámpa legtöbbször nem ég (jobbról, balról 2 méteres árok ! van). Ezenkívül még két oszlop j van és azon égő, de ha ég is, ‘ nem sokat világít. Jó lenne, ha | még lámpafejeket szerelnének I fel. ■ Ezenkívül a sarki fűszerbolt előtti téren sok a kis Balaton, amit az ott járó lovas kocsik és autók okoznak. Kértem, hogy legalább egy kocsi salakot hozzanak és mi szétterítjük, de eddig meg nem történt semmi. Kovács Mihály Párhuzamos közlekedés? Lapunk 1972. január 8-i számában „Teljes gázzal a tilosban” címmel riportot közöltünk, amelyben a 6-os országos fő- közlekedési út pécsi átkelő szakaszának forgalmi rendjével foglalkoztunk. A párhuzamos közlekedésről írottakkal sok olvasónk nem értett egyet, többen vitába szálltak a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága forgalomtechnikusának véleményével. A cikk megjelenése után kerékasztal beszélgetést tartottunk szerkesztőségünkben, amelyen részt vett a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának és a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. A vitát nem sikerült lezárni, de Ígéretet kaptunk az illetékesektől, hogy miután felsőbb szerveikkel konzultálva döntenek a kérdésről, lapunkban véglegesen és egyértelműen tájékoztatjuk olvasóinkat a Rákóczi út, a Zsolnay utca és a Tölbuhin út forgalmi rendjéről. Pusztulás az Anna utcában Intézkedés helyett Szerkesztői üzenetek A pécsi Anna utca 2, i, 6. számú házaink alapjai hosszú évek óta, de különösen a tavaly nyár óta, szinte napról napra süllyednek, repedeznek. Oka? 1964—65-ben (a pontos dátumra már nem emlékszünk) víz-főnyomó- vezetéket cseréltek az utcánkban, 8 véleményünk szerint a megbontott útteste! alámosta az őszi, téli csapadék. Ennek valószínű következményeként a velünk szemben lévő 1-es számú házat hosszú éveken ót támasztó gerendákkal óvták az Összeomlástól, melyet tavaly ősszel szanálni kellett. Sajnos kisebb- nagyobb szünetekkel azóta is bontogatják. E sokéves huzavona azzal járt,, hogy az utcai forgalom átterelődött a jobb oldalra, „mellesleg” a járdára is. E nagy megterheléstől eltörött a járda alatt lévő vízvezeték zárócsapja, s a kiömlő víz alámosta a házak alapjait. Sürgetésünkre a Városi Tanács II. kerületi hivatalának építési csoportja különböző vizsgálatokat végeztetett, majd azt tanácsolta, hogy a falakon keletkezett repedéseket, ellenőrzés céljából ragasszuk le papírcsíkokkal. E tanácsadáson kívül azóta sem történt intézkedés, és ezért fordultunk önökhöz is panaszunkkal. Véleményünk szerint nincs már helye a további halogatásoknak. 14 aláírás Horváth Mária: Versei alapján tehetségesnek tartjuk. Sokat olvasson és bizonyos idő után újra küldjön írásaiból. * Z. J.-né, Szigetvár: Ha tsz- tag, akkor az SZTK járulékot meg kell fizetni még akkor is,. ha férje után is megkaphatja az orvosi kezelést. * T, József né. Hosszúhetény: A levelében írt 6 Ft nem lakbér- emelés, hanem szemétpénz; helyiségenként 3 forint. * R. György, Mecseknádasd. Ha a vállalat mond fel, akkor megjár a két heti felmondási idő. Űjmecsekalján, a Páfrány u 43. számú, 10 emeletes ház la kásáiban már több mint eg' hónapja keseríti életünket a fű tőradiátorok állandóvá vált é; rendkívül idegesítő zoja (cső pögése). Csak úgy védekezhe tünk ellene, hogy éjszakára elzárjuk a csapjait, ami viszon azzal jár, hogy reggelre kihűl nek a szobák. Eleinte a lépcsőhazunkbar lévő „panaszos ládára" bíztuk a reklamációnkat, s miután nem járt eredménnyel, személyes panasszal fordultunk a Hőszolgáltató Vállalathoz. De sajnos, intézkedés helyett „megmagyarázták”, hogy mi okozza a zajt, ami persze ettől sem szűnt meg. Újabb reklamációnkra végre megígérték, hogy kijönnek a helyszínre, de úgylátszik ez Js csak ígéret marad. Andrics László Már az utca külső képe is meghökkentő. A „néhai" 1-es számú ház maradványai, mindenféle limlommal, törmelékkel borítják el az úttest felét. A szemközti házak lakói szerint csaknem hat éven át támasztó gerendákkal óvták az összeomlástól, mégis csak tavaly kezdték el a bontását, miután az említett gerendák elkorhadtak. Néhány sort még a szakértő kárjelentéséből is. Szakadék a fáskamra helyén Megítélése szerint a pano szos levélből idézett károk bekövetkezéséért az a hatóság a felelős, amely nem gondoskodott a gerendázat eltávolításáról, illetve arról, hogy az úttestet elzárja a forgalom elől. Nincs egy nyugodt éjszakánk Hónapok óta 10, 15 öt tonnás tehergépkocsi parkírozik estétől hajnalig a Lotz Károly utcában. A Tejipari Szállítási és Készletező Vállalat kötelékébe tartoznak, tejet szállítanak. Hosszú sorban a családi házak ablakai alatt parkíroznak. Éjféltől kezdve kb. 2 órán át, egymást felváltva dübörögnek az ablakok alatt, zavarva a lakók éjszakai nyugalmát. A téli hidegebb időjárás miatt félóráig túráztatják, melegítik a motorokat, s ezzel még fokozzák az amúgy is tűrhetetlen csatazajt. Ezt tetézi még a gépkocsivezetők egetverő szitkozódása, hangoskodása és leírhatatlan ocsmány beszéde. Két középiskolás gyermekem van, akik nap, mint nap virrasztóm kénytelenek az éjfél utáni órákban addig, amíg az előidézett harci zaj el nem ül. Tudom és tisztában vagyok vele. Hogy a lakosság zavartalan és időbeni tejellátása elsőrendű érdek, de kérdem: más hely nincs Pécs területén, ahol a tehergépkocsik várakozhatnának? Panaszukkal hiába fordultunk az utcai lakók közül többen is a Tejipari Vállalat Szigeti úti telepének vezetőjéhez. Ezért kérem az összes lakó nevében panaszunk kivizsgálását, nyilvánosságra hozását és orvoslását. Suzási Imre Üjmecsekalján a Műnnich Ferenc utcában béreltek pihenőt a budapesti távolsági járat busz-személyzetének. Téli időszakban itt parkol a faros Ikarus is és egész éjszaka járatják, hogy kora reggel ne okozzon problémát az indítás. Teljes egészében megértjük, hogy az utazóközönség érdekében menetkész állapotban tartják az autóbuszt, de valahol másutt kéne — talán a Volán telephelyén — pihenőszobát biztosítani a vezetőnek és a kalauznak, hogy az cmúgyis visszhangzó házak között a Münnich utcai és az Építők úti lakók éjszakai nyugalmát ne zavarja az állandó berregés. Ugyanis a járművek a már említett akadály miatt arra kényszerültek, hogy az utca szabadon maradt jobb oldalán közlekedjenek, s így gyakran a járdára is felhajtottak. Nos, a viszonylag vékony borítású járda csak tavaly nyárig bírta el a megterhelést. így következett be, hogy az alája épített vízvezeték-rendszer zárórúdja eltörött, $ a kiömlő víz elárasztotta az említett házak pincéit. A következmény? Kezdjük a sort az Anna utca 2. szám alatt lakó Molnár Fe- rencéknél. — Tavaly május végén öntötte el a víz a fáskamránk alatti zeg-zugos ősrégi pincelabirintust — mondották. — Talán észre sem vettük volna, mert nemigen merészkedtünk még le az alsóbb régiókba, s így csak néhány nap múlva, egy hátborzongató esemény hívta fel rá a figyelmünket. Tüzelőért mentem le és megdöbbenve láttam hogy a kamrám helyén egy szakadék tátong, amely nyomtalanul elnyelte a közel 25 má- zsányi tüzelőmet. Természetesen azonnal telefonáltam a Vízműveknek, ahonnan ki is jöttek és | kiszivattyúzták a vizet, amely j mint kiderült, elárasztotta a | szomszédos házak pincéit is. Biztatónak ígérkezett a „Vi- j zesek" kiszállása. Szakszerűen felmérték a károsodásokat, majd megnyugtatták a hózia- ) kát, hogy haladéktalanul intézkednek. Előbb feltöltik, eltömítik ; az alsó szintet, s ezt követően j hozzáfognak a megrokkant pinceboltozat vasbeton gerendás aládúcolásához, megerősítéséhez. — Ez közel 7 hónapja történt, s azóta a tájunkra sem jöttek, pedig a kapul ulcsunk még ma is a művezetőjük zsebében van. Levelek, jegyzőkönyv Az ideiglenes aládúcolás után Molnár Ferenc többször is sürgette a vállalatot, de az intézkedés helyett csak válaszleveleket kapott. Az elsőben még „szíves türelmét” kérték, amíg a szakértői véleményt kézhez kapják, s amikor ez is megtörtént, a következő válaszlevél már a felelősség áthárításáról tanúskodott: „Miután a járda alapozása nem bírta el a nehéz járművek forgalmát, ennek következtében tört el a vízvezetékrendszerünk zárórúdja, s ez okozta a szakértő véleménye szerint is az inj gatlanok károsodását. Ezért úgy gondoljuk, hogy kártérítési igényét azokkal szemben tudja ér- ! vényesíteni, akik a fenti mulasz- j tások megszüntetéséről kellő időben nem gondoskodtak". Ennyit a válaszból, amely- | ben, — nem tudni miért, — csak 1 „azok” és „akik" néven célaz- | gattak a mulasztást elkövető II. kerületi Tanácsi Hivatal műszaki I osztályára, sokkal egyszerűbb és j célravezetőbb lett volna, ha i e véleményüket nem a károsul- I tokkal közük, hanem e helyett az illetékes hatósághoz fordulnak elbírálás, illetve intézkedés végett. így aztán nem csoda, hogy a huzavonának egyre súlyosabb következményei lehettek. A házakat hovatovább az ösz- szeomlás veszélye fenyegeti. Különösen veszélyessé vált Bércesi Ferencék lakása, akik már 5 hónappal ezelőtt megkapták a ki- lakoltatási végzést, de azóta sem gondoskodtak az elköltöz- tetésükről. A lakók Ismételt sürgetésére is, mindössze annyi történt, hogy a tanácsi hivatal elvégeztette a szükséges statikai vizsgálatokat, és végre lezáratta az utcát a forgalom elől. A talajmechanikai mérésekről szomorú példának csak annyit, hogy a vizsgálathoz szükséges gödröket távozásuk utón nyitva hagyták, s azóta a csapadék ezeken át folyik a pincékbe, tovább rongálva az amúgy is roggyapt falakat. Végezetül néhány sort a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának még a múlt év december 14-én készült jegyzőkönyvéből. Ez megállapítja, határidős teendőként jelöli meg a következőket: A Pécsi Tervező Vállalat 15 napon belül készítsen statikai szakvéleményt, amelynek alapján a PIK a legrövidebb időn belül megkezdi a helyreállítást. Ezzel egyidőben — a Víz- és Csatornaművekkel tisztázza a költségek viselésének részarányát is, hogy ez se hátráltassa a helyreállítás ütemét. Maradt a régiben Mi valósult meg a jegyzőkönyvben foglaltakból? A Tervező Vállalat elvégezte a szükséges vizsgálatokat. Elvé- j gezte. de mind a mai napig nem adott jelentést a vizsgálatok eredményéről, s így minden maradt a régiben. Azaz dehogy maradt, mert a házak falai azóta is tovább rokkantak, repedeztek, sok-sok álmatlan éjszakát, s egyre növekvő aggodalmat okozva a lakóknak. Nem a mi feladatunk, hogy megítéljük, melyik vállalat miben vétkes a történtekért, de egy bizonyos: elkerülhető lett volna ez a pusztulás, ha az említett tanácsi szervek nagyobb eréllyel, következetességgel kérik számon rendeleteiket mind a statikusoktól, mind az egymással vitatkozó, a felelősséget magukról áthárítani vagy megosztani igyekvő vállalatoktól. Pálinkás György Jogi tanácsadó Horváth János péesi oivasánfe kérdezi, hogy a termelő»#*«* kezeti tagnak az 1960-ai évek elején évenként hány muitkaegy** »»éget kellett teljesíteni ahhox* hogy az évet nyugdíjévként elismerjék és ezt melyik rendelet írja elő? A jelenleg is hatályban lévő 30/1966. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet a 25. §-ában a következőket tartalmazza a nyugdíj- évekkel kapcsolatban; Az 1967. január 1. napja előtti időre vonatkozólag azt- a NAPTÁRI ÉVET kell termelőszövetkezeti tagsággal szerzett NYUGDÍJÉVKÉNT figyelembe venni, amelynek TELJES TARTAMA ALATT a) a termelőszövetkezeti tagság fennállott és b) a termelőszövetkezet férfi tagja legalább százhúsz, - hőtagja legalább nyolcvan műn* kaegységet teljesített és c) a termelőszövetkezeti tag — a sorkatonai szolgálat, valamint az 1957. január 1. napját megelőző termelőszövetkezeti tagság idejét kivéve — nyugdíj járulék fizetésére kötelezett volt. Hasonló módon szabályozta a munkaegység teljesítést és az évek beszámítását az 1966. december 31-ig hatályban volt 1957. évi 65. sz. tvr. és végrehajtása tárgyában kiadott egyéb rendelkezések. Amint a rendelet ismertetéséből egyértelműen megállapítható 1966. december 31-ig a férfi termelőszövetkezeti tagnak évi 120, a női termelőszövetkezeti tagnak évi 80 munkaegységet kellett teljesíteni. A jelenleg hatályos termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény hatálybalépésétől 1967. január 1. napjától e szabály megváltozott és a munkaegység helyett munka nap teljesítést ír elő, a férfi termelőszövetkezeti tagnál évi 150, a nőnél 100 munkanapot, Bicska! Dezső, sellyot lakót kérdése, hogy a vállalati bérlakásból történő kiköltözés «setén is jogosult-« a bérlő a ktkáv használatbavételi díjra a tanács! bérlakáshoz hasonló lormábanf A lakáshasználatbavételi díjjal kapcsolatos kérdéseket a 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet és a 2/1971. (II. 8.) ÉVM— PM. sz. együttes rendelet szabályozza. A kormányrendelet 13. §-a kimondja, hogy a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket — a 14—16. §-ban meghatározott eltérésekkel — a vállalati bérlakásokra is alkalmazni kell. A 14—16. §-ok nem tartalmaznak tiltó rendelkezéseket arra, hogy a vállalati bérlakás elhagyása esetén nem fizethet a volt bérlőnek a vállalat lakáshasználatbavételi díjat, vagy ne téríthetné a két lakás közti külön bözetet. A rendelkezések egybevetése alapján lehetőség van arra, hogy a kiköltöző bérlő a jogszabályban meghatározott térítést megkapja attól függően, hogy milyen lakást ad át és milyenbe költözik. Ugyanis a kormányrendelet 3. §-a a következőket tartalmazza: Tanácsi bérlakás kiutalása során a lakáshasználatbavételi díj összegébe be kell számítani a bérlő előző lakására megállapítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összeget, ha a bérlő a) az előző tanácsi bérlakását BEKÖLTÖZHETŐ ÁLLAPOTBAN a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátotta; b) előző lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya az építésügyi hatóságnak az épület lebontását vagy átalakítását elrendelő, illetőleg — állami lakás esetében — engedélyező határozata alapján, továbbá kisajátítás, közületi elhelyezés vagy társbérlet felszámolása céljára szolgáló igénybevétel folytán szűnt meg ... Jelen esetben a kérdést alapul véve, a vállalat rendelkezésére bocsátják a vállalati bérlakást beköltözhető állapotban, így a mór hivatkozott 13. § alapján lehetőség van a lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összeg kifizetésére.
