Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

T972. január 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Március 1-től: Pécsi Pályaválasztási Tanácsadó alakul Ülést tartott a Városi Tanács végrehajtó bizottsága Munkásőr egységgyűlés Siklóson A pályaválasztás megkönnyítésére, a pályaalkalmasság meg­állapítására, a pályairányítási munka segítésére Pályaválasztási Tanácsadó alakul Pécsett — határozta el tegnapi ülésén Pécs megyei város Tanácsa végrehajtó bizottsága. A Tanácsadó egyelőre három főhivatású alkalmazottal — egy vezető, egy pszichológus, egy pedagógus — és három részfoglalkozású munkatárssal kezdi meg működését Az intézmény a Városi Tanács munkaügyi osztá­lyának irányítása alatt áll. Alapításának dátuma: 1972. március 1. Soronkövetkező ylését tegnap délelőtt 9 órakor tartotta a Vá­rosi Tanács végrehajtó bizottsá­ga. Megtárgyalta a Pécsi Nem­zeti Színház helyzetét és mun­káját az 1969-től eltelt idő alapján. E napirendi pont tár­gyalásánál jelen volt és felszó­lalt Szentirányi ]ózsei, a Városi Pártbizottság titkára. A vb ezután a pályaválasztá­si tanácsadás helyzetét és a ta­nácsadó szervezet továbbfej­lesztését vitatta meg. A munka­ügyi osztály előterjesztése visz- szapillantott a szervezett ta­nácsadás tízesztendős múltjára, amelyet annak idején, 1961-ben országos rendelet hivott életre. Pécsett a Pályaválasztási Ta­nács 26 főből áll, tagjai az is­kolák, vállalatok, tanácsi és tár­sadalmi szervek képviselői. E testület tíz éven ót jól szolgál­ta a pályaválasztás ügyét, kü­lönösen elvi és gyakorlati kér­dések kidolgozásában, a tevé­kenység koordinálásában. Az iskolákban folyó pályaválasztá­si tevékenység javítására jött létre Pécsett 1965-ben az álta­lános iskolák pályaválasztási felelősi hálózata. A pályavá­lasztási felelősök tartják kézben az adott iskola pályaválasztási feladatait, végzik a jelentkezé­sek összegyűjtését, szervezik a pályaválasztást segítő akciókat találkozásokat, üzemlátogatá­sokat stb. Sok esetben azon­ban, amikor valamilyen körül­mény megnehezíti vagy éppen lehetetlenné teszi a tanulók pá­lyaválasztását, szükség van egyéni szaktanácsadásra, ame­lyet orvosi-pszichológiai vizsgá­latokra alapoznak. Pécsett 1969-ben létrejött egy Pályavá­lasztási Tanácsadó erre a cél­ra, mind a mai napig társadal­mi munkások közreműködésé­vel. A hatékonyabb munka, a fokozódó igények, a korszerűség érdekében azonban szükséges ennek az intézménynek a to­vábbfejlesztése. E problémára adott választ tegnap a Városi Tanács végrehajtó bizottsága, amikor úgy foglalt állást, hogy az elvileg és költségvetés szem­pontjából is előkészített új in­tézményt megalapítja. A pécsi Pályaválasztási Tanácsadó mun­katársainak kinevezése, az In­tézmény elhelyezése a követke­ző hetekben történik meg. Mint azonban a végrehajtó bizottság vitája is tanúsította, a — megyeii Pályává la szó si Ta­nácsadóhoz hasonló — új intéz­mény nem oldja meg a pálya- választás nehéz, bonyolult prob­lémáját Csupán annak egy részterületén hivatott a hiányt betölteni. A pályaválasztás he­lyes kialakításában — vagyis a népgazdaság igényei és az ér­dekeltek képességei, hajlamai közli harmónia megteremtésé­ben — szinte mindenkire, aki érdekelt a kérdésben, számíta­ni kell. A pályaválasztás komp­lex ügy, nevelési kérdés is, köz gazdasági is, pszichológiai is de mindenekelőtt társadalmi- politikai probléma. A fizikai munka becsületének helyreállí­tása éppen olyan fontos ebben o kérdésben, mint a jobb pro­paganda, a széles informáltság a pályaválasztási kiadványok készítése és terjesztése stb. E vázlatosan jelzett problémák is okozták, hogy a végrehajtó bizottság nem elégedett meg csak a tanácsadó alapításának elhatározásával, hanem olyan határozatot is hozott, hogy az érintett osztályoknak évente fe­lül kell vizsgálniuk a beiskolá­zási arányok középtávú terve­zését és az évi beiskolázási nagyságrendet ennek alapján kell meghatározni. A munkásőrség megalakulá­sának 15. évfordulója alkalmá­ból ünnepi egységgyűlést tar­tott tegnap délelőtt Siklóson a járási pártbizottság széKházó- nak nagytermében az idős Kréth Imréről elnevezett járási munkásőrzászlóalj. Az egység­gyűlésen megjelent Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Jer- szy István, az MSZMP siklósi já­rási bizottságának első titkára, Vass István, a munkásőrség megyei parancsnokának első helyettese, valamint a járás több állami, társadalmi és gaz­dasági vezetője. Gulyás József, az egység pa­rancsnoka nyitotta meg az ün­nepi egységgyűlést, s kegyele- tes szavakkal emlékezett meg Egri Gyula elvtársról, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsá­gának elhunyt első titkáráról. A siklósi munkásőrök egyperces néma vigyázz-állással adóztak Egri elvtárs emlékének. Ezután Vass István ismertette a Mun­kásőrség országos parancsno­kának 1. számú díszparancsát, majd dr. Jerszy István mondott ünnepi beszédet. Ezt követően kitüntetéseket adtak át, úttörők köszöntötték a jubiláló munkás­őröket és ismertették a megyei munkásőr-parancsnokság pa­rancsát az 1971. évi szocialista munkaversenymozgalom értéke­léséről. Az ünnepi egységgyű­lés megható mozzanata volt a leszerelő, illetve tartalék-állo­mányba helyezett munkásőrck búcsúztatása. Bocz József elv­társ olvasta fel ezután a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottságának a munkásőröket köszöntő leve­lét, mojd az új munkásőrök es­kütételére került sor. Az ünnepi egységgyűlés a jelképes fegy­verátadással ért véget. Nyers Rezső és Eerbámli János az MSZMP népMstregi bizottsága ülésén Pénteken kibővített ülést tar­tott az MSZMP néphadsereg! bizottsága. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára és Borbándi János, az MSZMP KB osztályvezetője. Nyers Rezső tájékoztatót adott az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ezt követően Czi- nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter ismertette a Magyar Néphadsereg 1972. évi főbb feladatait. A hozzászólá­sok után a kibővített pártbizott­sági ülés elfogadta az MSZMP néphadseregi bizottság 1972. évi munkaprogramját és a fél­évi munkaterveL A Vöröskereszt programja Középpontban az egészségvédelem Korszerűsítik a baranyai iskolákat, intézményeket A megye iskoláinak felújítá­sa o községi tanácsokra hárul. A helyi tanácsok 1971-ben megkezdték az 1972-ben esedé­kes felújítások előkészítését, s az elmúlt évi felújítási össze­get alapul véve Baronyában nyolc-kilencmillió forint között várható az iskolák csinosításá­ra fordítható összeg. A felújí­tások elvégzése természetesen függvénye a továbbra is szűk kivitelezői kapacitásnak és a tanácsok bevételi tervteljesíté­sének. A Baranya megyei Tanács közvetlen irányítása alá tarto­zó oktatási és művelődési in­tézmények közül idén többet felújítanak, A Janus Pannonius Múzeum másfél millió forintot kért épületeinek kijavítására. A Megyei Tanács egyelőre 567 ezer forintot tud biztosítani, hogy a múzeum négy épülete közül a leginkább rászorulón a kellő munkálatokat elvégezzék. A Menyei Könyvtárban feb­ruárra befejeződik a nagyterem galériájának kialakítása, amely bővíti az állomány elhelyezésé­re szolgáló teret. így lehetővé válik a szabadpolcos kölcsön­zés bevezetése. A munka 200 ezer forintba kerül. Jelentős összeget, egymillió forintot fordítanak az idén a pécsváradi iskola vegyestüzelé- sű kazánjainak kicserélésére. Az I olajtüzelésű kazánok beépíté- j sét 1972-ben befejezik. Oj helyiségében, a Rákóczi út 41. számú épületben tartotta tegnap ez évi első ülését a Ma­gyar Vöröskereszt Baranya me­gyei vezetősége. A tanácskozá­son részt vett Vollár János, a Vöröskereszt Országos Elnöksé­gének tagja. A vezetőség megvitatta az el­múlt évi munkáról készült je­lentést, melyet' Balázs Józsefné megyei titkár terjesztett a ple­num elé. Dr. Kóbor József, a szervezet megyei elnöke pedig, az 1972. évi tervet ismertette. Programjuk összeállításánál — a tavalyi eredményekre épít­ve — elsősorban az ember egészségvédelmét állították fel­adataik központjába. Százhetvenhét tanfolyamat terveznek. Az elsősegélynyújtás­ból, az egészséges életről, a házibetegápolásról és az üzem­egészségügyről — négyezer ak­tivistának nyújtanak ismerete­ket. A tisztasági mozgalom to­vábbfejlesztése céljából — ez év második felében — Baranyá­ban tájértekezletet rendeznek az Országos Közegészségügyi Szakbizottság ajánlására. A mezőgazdasági dolgozók egészségügyi nevelését, felvi­lágosítását tovább fejlesztik. Szakemberek segítségével — elsősorban a növényvédőszerek okozta mérgezések megelőzésé­re fordítanak figyelmet. Az ipari és mezőgazdasági üzemegészségügyi hónap ápri­lisban kerül megrendezésre. A véradó mozgalmon belül közel 7000 liter vér biztosításá­val segítik a betegek gyógyítá­sát. A véradás szervezésében élenjáró aktívák tiszteletére me­gyei ünnepséget terveznek. A családtervezéssel kapcso­latban városonként, járásonként 2—3 előadást tartanak. Kezde­ményezik az öregek napközi otthonainak szervezését. A ci­gánylakosság egészségügyi ne­velését is feladatuknak tekin­tik. Részükre előadásokat, tan­folyamokat szerveznek elsősor­ban a csecsemőhalálozás csök­kentése céljából. A nyolc fejezetből álló, tar­talmas programjuk megvalósí­tásában számítanak Baranya la­kóinak aktív támogatására. — Borjúfelvásárlás. Sikeres borjúfelvásárlási akciót indított el a háztáji borjúfelesleg leve­zetésére a Baranya megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség. Az akció meghirdetésétől — múlt év novembere óta — 220 darab ismert származású 12—30 na­pos üszőborjút vásároltak fel a háztáji gazdaságokból és von­tak össze a felügyelőség újon­nan épült 400 férőhelyes bórod- pusztai telepén. Az itt felnevelt nőivarú állatok enyhítik majd a benépesítés előtt álló nagyüze­mi telepek tenyészanya gond­jait. Előbb narancssárga, aztán fehér lesz.., Mészégetők Az eszkimók építhetik így kunyhóikat, bár az abaligeti ut mentén az égetőkemencékbe mészkövet helyeznek egymásra, nem jeget. A földbe ágyazott üstbe, körben, fél méter vasta­gon illesztik egymásra a köve­ket, s ugyancsak vigyázni kell, hogy a végén a kupolát is meg­tartsa az építmény. Az első kemencéből vastag füstcsóva tör elő - néha egy- egy kimustrált autógumit dob­nak a tűzre. Bár fúj a szél, s a nulla alá ugrott a hőmérő higanyszála, a kőkupac közelé­ben szalonnát lehetne sütni. A másik négy kemencét most rak­ják, ott csak a cigaretta mele- gít Takács Gyula brigádvezetó Felsőtárkányból a mészégetők földjéről jött a Mecsek-völgybe. Idénymunkát keresett — aztán idenősült. Titkot mond el: — A kupolás a legnehezebb: pinceboltozat ragasztó nélkül. A szikladarabok élre kerülnek — a nagyobbak belülre, a ki­sebbek meg a hézagokat fog- .ják. Ha valamenyik rossz hely­re bújik, a begyújtás után szét­robban a kemence. Nehéz munka — éjjelt, nap­palt, ünnepet nem kímél. Né­zem a tenyerét Késsel sem le­hetne belemetszeni, úgy kike- ményedett: puszta kézzel emeli a hordónyi köveket Egy kupac, 250—270 mázsányi — a tűztér 20—25 méter fát elnyel. Kes­keny résen át adagolják be a rönköket; s egynapi fűtés után már készíthetik az agyaglángo- sokat. Ugyanis agyaggal kell betapasztani a kunyhó falát Ekkorra már megszűnik a dur­rogás — a köveket a kiégő gáz pattintja szét iszonyatos ékként A harmadik napon a három- négy méter magas kupac meg­rokkan - előbb narancssárga lesz, majd kifehéredik. A kálciumoxid - vagyis oltat­lan mész - összeáll. Csákány- nval alávágnak, s minden hét­főn jön a fuvar, hogy aztán a tűzzel, füsttel, szitokkal megpu­hított „szénsavas mész" egy életre összefogja valamelyik családi ház vöröstégláit A brigád a környékbeliekből alakult, ellesték, megtanulták a szakmát. Vancsa József, Pusch Antal, Kresz Antal meg a töb­Rokkan a kemence... biek. Mégy ember két nap alatt épít fel egy gúlát. A Petőfi Tsz saját bányájából hordják a követ: háromezer tonnát éget­nek ki az idén. Egy évben hat­százezer forint nyereséget hoz az öt kemence — a mész kell, ha ötször ennyit égetnének ki, akkor sem volna baj á piaccal. Kátéeszekkel, maszekokkal, építőipari vállalatokkal üzletel­nek, s itt helyben Is gomba- módra nőnek a víkendházak... Tavaszra, ha sikerül megegyez­ni, lejön Tárkányból egy idény­brigád is. öt-hatezret megke­reshetnek. A beszélgetés megszakad: — Pista, készíthetitek a lán- gosokat, te meg rakjál a' tűz­re ...- Kozma ­A finom falatokkal teli asztalokról válogathatnak a vendégek i Vacsora svéd módra Svédországban, de az északi államokban általában a ven­dég kezeügyében van a teljes ételsor. Az étterem közepén ott áll a többnyire köralakú asztal, dúsan megrakva mindenféle jó­val. A vendég belépőt, vagy „átalányt” fizet és annyi ételt fogyaszt, amennyire szüksége van. Ezt a módszert nálunk még nagyon sokáig lehetetlen beve­zetni, a Hungarhotels pécsi üzemében, a Nádorban viszont már évek óta nagy sikerrel szoktatják a vendégeket .. - Há­rom évvel ezelőtt rendezték az első svéd vacsoraestet, s eb­ből azóta hagyomány lett. A törzsvendégek és a szakmai kö­zönség idén is feszült érdeklő­déssel! várta a nevezetes ese­ményt Az est előkészületei már há­rom nappal korábban elkez­dődtek. Tárgyik Sándor, a Bu­dapest Szálló hidegkonyhájá­nak főnöke és Szabó Dezső, a Nádor chefje szakácsok és cuk­rászok seregét vezényelve 56 „hideg" húsos, 6 sajtos tálat, 20 féle süteményt és két eme­letes dísztortát készítettek. Ma- lacgalantin, borjúgerinc, sonka­hab, hideg fogas, pisztráng, ko­csonyázott jérce, töltött borjú­szegy, fácánsült és egyéb ínyencségek várták az est ven­dégeit, a melegen felszolgált sült malacokról, húsostálakról nem is beszélve. Egy ilyen vacsora svéd mód­ra, közel ötvenezer forintjába kerül a Nádornak, ha a nyers­anyagértékhez a haszonkulcsot is hozzáadjuk. Szép summa ez, de nem nagy ár azért, hogy törzsvendégeiket egy évben egyszer megtiszteljék, s különö­sen nem nagy, ha azt vesszük, hogy a fiatal szakemberek — sőt saját bevallása szerint még Szabó Dezső, a sokat látott konyhafőnök is - szakmai ta­pasztalatban, tudásban szépen gyarapodnak. Gyorsítsuk a szállítást! Dr. Csanádi György közleke­dés- és posta ügyi miniszter meghívására pénteken a mi­nisztériumban megbeszélést tar­tottak a megyei tanácselnök- helyettesek, akik egyben a me­gyei szállítási bizottságok elnö­kei. Az értekezleten részt vett Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács tanácsi hivatalá­nak elnöke is. Dr. Csanádi György elöljáró­ban köszönetét mondott a szál­lítási bizottságok vezetőinek azért a munkáért, amellyel nagy segítséget nyújtottak a ta­valyi személy- és áruszállítás zavartalanabb lebonyolításához. A további előrehaladás ér­dekében nagyobb figyelmet kell szentelni a nyugati vasúti ko­csik kirakásának meggyorsítá­sára, mert e szállítóeszközök díját aranyfrankban kell meg­fizetni a népgazdaságnak. Ezért felkérte a megyei szállítási bi­zottságokat, hogy e kocsik for­galmáról, gyorsabb kirakásáról megkülönböztetett módon gon­doskodjanak. A miniszter beszámolt arról, hogy a közlekedéspolitikai kon­cepcióban meghatározott ütem­terveknek megfelelően terelik át a személy- és áruszállítási forgalmat az elavult vasútvona­lakról a közútra. Ezt az ütemet az idén sem csökkentik, de az áttérés feltételeinek megterem­tésében, a gyér forgalmú vasút­vonalak helyett tervezett utak megépítésében az eddiginél sokkal megfontoltabban, körül­tekintőbben kell eljárni, hogy az ország beruházási egyensú­lyának javítását célzó törekvé­seket ne akadályozzák felesle­ges kiadásokkal. E feladatnál különösen fontos, nélkülözhetet­len a megyei szállítási bizottsá­gok segítsége.

Next

/
Thumbnails
Contents