Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

Á DUNANTOll N APlö 1971. december 7. 24 ora a nagyvilágban MeskezÉútei a Baiyar—fai eii bvaaios ányaás A Francia—Magyar Baráti Társaság kongresszusa KS/D. NAPLÖ. TELEFOTO Rikkancs Üj Delhi utcáin. A lap első oldalán öles betűk hirdetik, hogy az indiai kormány elismerte a független Bangla Desh kor­mányát A hivatalos, baráti látogatá­son a Guineái Köztársaságban tartózkodó Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke - mint je­lentettük — szombaton reggel vidéki körútra indult az ország­ban. A magyar államfő, aki AN— 24-es repülőgéppel utazott, elő­ször N. Zérékorét, Erdős-Guinea tartomány fővárosát látogatta meg. N. Zérékorében a tarto­mányi központ lakossága és a tartomány sok-sok küldődé igen forró fogadtatásban részesítette Losonczi Pált. Losonczi Pál megkoszorúzta a gyarmatosítás elleni harc már­tírjainak emlékművét, majd megtekintette a város és kör­nyéke lakosainak színpompás felvonulását. Ebéd után a magyar államfő N. Zérékorából Kankanba ér­kezett. A városba vezető útvo­nal mentén felsorakozott több­ezer ember - köztük népi tán­cosok és énekesek - lelkes ün­nepléssel fogadta az Elnöki Tanács elnökét. Szombaton este Kankanban népitánc és énekbemutatót tar­tottak a magyar államfő és kí­sérete, va'amint a Helyi veze­tők és az összegyűlt nézősereg számára. Vasárnap reggel Losonczi Pál látogatást tett a kankani gyü­mölcslé üzemben, majd repülő­géppel Lobéba utazott. Vasárnap délután az Elnöki Tanács elnöke városnézésen vett részt, majd megtekintette a Kin-Kon-i vízierőművet, a mellette lévő csodálatos víz­esést, ezután Pita városában sok-sok ezer ember nagygyűlé­sen köszöntötte a magyar ál­lamfőt. Losonczi Pál óz éjszakát Lobéban töltötte, majd hétfőn délelőtt visszautazott Conakry- ba, a guineai fővárosba, ahol megkezdődtek a magyar— guineai hivatalos tárgyalások. KS/D NAPLÖ TELEFOTO Balurghat térségében, az indiai—pakisztáni határ mentén készült ez a szomorú felvétel: rögtönzött bunkerek védelmébe húzódnak az asszonyok és gyerekek A Francia—Magyar Baráti Társaság, amely 25 évvel ez­előtt alakult, a hét végén tar­totta kongresszusát Párizsban. A kongresszuson, amelyen részt vett a Kultúrkapcsolatok Intézetének dr. Pikier Kornél által vezetett küldöttsége is, megvonta az elmúlt évek mun­kájának mérlegét, megvitatta és elfogadta a társaság jövő évi munkatervét. A munkaterv­ben a többi között szerepel az, hogy Bartók-kört szerveznek Franciaországban, s magyar kulturális napokat rendeznek — a kultúrkapcsolatok intézetével együttműködve — 15 francia városban, jövő év május 15-e Énre magasabbra csaptai az indiai-pakisztáni háború lángjai és június 15-e között. A kulturális napok keretében fellép majd a Pécsi Balett, a Budapesti Népi Együttes, ma­gyar filmeket vetítenek és kü­lönböző kiállításokat rendez­nek. A kongresszus újraválasztotta a társaság vezetőségét is. A társaság munkáját ezentúl hattagú kollektív elnökség irá­nyítja, amelynek vezetőjévé Louis Mamiac-ot választották meg. Az elnökség tagjai között van Jaeoues Wédecin nemzet- gyűlési képviselő, Nizza polgár- mestere és Jean Perrot profesz- szor, a Sorbonne finn-ugor tan­székének vezetője. A kongresszus alkalmából Mód Péter nagykövet fogadást adott szombaton este a pári­zsi magyar nagykövetségen. A fogadáson Mód Péter átnyúj­totta azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa ado­mányozott a társaság 25 éves jubileuma alkalmából a ma­gyar kultúra franciaországi is­mertetésében kiemelkedő szere­pet játszó személyiségeknek. ♦ A hétfő reggeli hírügynökségi jelentések az indiai—pakisztáni háború eszkalációjáról, a két hadsereg légi, tengeri és szá­razföldi hadműveleteinek foko­zódásáról számolnak be. Újdelhi források szerint a kelet-pakisztáni felszabadító erők elvágták a Daccába, Ke- let-Pakisztán fővárosába vezető összes vasútvonalakat és köz­utakat. Ezzel egyidejűleg az in­diai csapatok a Kelet-Pakisz- tánnal szomszédos határon a front öt szakaszán nyomulnak előre. Az indiai hadsereg légi­támadásait kiterjesztette a pa­kisztáni nagy városok célpont­jaira is. A pakisztáni hatóságok meg­kezdték a kormányszervek kite­lepítését Karachiból, Nyugat- Pakisztán fővárosából. Péntek óta mintegy 200 000 embert te­lepítettek ki e térségből. Indiai tengerészeti egységek vasárnapra virradó éjjel több­ízben támadták Karachi és Chittagong kikötőberendezéseit. A pakisztáni haditengerészet karachi főhadiszállásán — az indiai szóvivő szerint — „pánik és teljes káosz uralkodik”. Indiai verzió szerint az indiai légierő repülőgépei megsemmi­sítettek két pakisztáni torpedó­rombolót, egy tengeralattjárót és valószínűleg egy teherhajót is. Az amerikai külügyminiszté­rium közlése szerint repülőtá­madás érte a pakisztáni Chitta­gong kikötőjében horgonyzó „Buckeye ‘State" amerikai teher­hajót. Indiai tengerészeti erők — washingtoni állítás szerint — feltartóztatták és MaHrcs kikö­tőiébe kísérték az „Expediter" nevű amerikai hajót. ' A legfrissebb jelentések sze­rint William Rogers amerikai külügyminiszter magához kéret­te India washingtoni nagykö­vetét, hogy tiltakozzék az állí­tólagos „támadó akciók” mi­att. K. B. Lali indiai hadügyi- ál­lamminiszter vasárnap éjjel ar­ról tájékoztatta az újságírókat, hogy India Kelet-Pakisztán fö­lött „csaknem az egész légte­ret ellenőrzi". Megerősítette, hogy az indiai csapatok előre­nyomulása tovább tart A két országnak a háborús cselekmények során elszenve­dett veszteségeiről egymásnak ellentmondó jelentések állnak rendelkezésre. Pakisztán azt ál­lította, hogy légvédelmi ütegei 61 indiai repülőgépet lőttek le. Ezzel szemben Lali indiai had­ügyi államminiszter arról tájé­koztatta a sajtót, hogy Indiai repülőgépek, illetve légvédelmi ütegek 47 pakisztáni repülőgé­pet semmisítettek meg. Az in­diai veszteségeket 17 repülő- i gépben jelölte meg. A hadműveleti területeken to- | vább folynak az előkészületek az amerikai és európai állam­polgárok elszállítására. Vasár­nap — mint már jelentettük — a Pan Am amerikai légiforgal­mi társaság egyik óriási utas- szállító repülőgépén 405 külföl­di állampolgár távozott Kara­chiból. Amerikai közlés szerint az Egyesült Államok több ál­lampolgára Lahoreból és Isla- mabadból gépkocsin indult el Kabulba, Afganisztán fővárosá­ba. Tervek szerint hétfőn egy kanadai utasszállító repülőgép 215 külföldit szállít el Daccá- ból, Kelet-Pakisztán fővárosá­ból Az AFP gyorshírben közölte, hogy hétfőn reggel Punjab in­diai államban az indiai légvé­delem lelőtte a pakisztáni légi­erő két behatoló gépét. A gé­pek előzőleg Amritsar és Adam- pur repülőterét bombázták. A nyugati hírügynökségek ér­tékelése szerint az indiai stra­tégia lényegében Dacca kelet­pakisztáni főváros felszabadí­tására irányul. Az indiai csapa­tok a Bangla Desh felszabadító hadseregével szorosan együtt­működve nyomulnak előre, s már eddig is jelentős sikereket értek el. T. N. Kául Indiai külügyi ál­lamminiszter hétfőre magához kérette Kenneth Keating új­delhi amerikai nagykövetet, hogy tiltakozzék a Biztonsági Tanács vitájában tanúsított amerikai magatartás miatt. Indiában „megdöbbenést és meglepetést” keltett az Egyesült Államok hivatalos álláspontja, amely egyenlőségjelet tett In­diának és Pakisztánnak a há­borúért való felelőssége közé. A külügyi államminiszter ez­zel egyidejűleg örömmel üdvö­zölte a Szovjetunió magatartá­sát, azt a felhívását, hogy más országok tartsák magukat távol a konfliktustól, s elégedetten nyilatkozott a Biztonsági Ta­nács szombati ülésén a szava­zástól tartózkodó Franciaor­szágról is, amely „pozitív és konstruktív magatartást" tanú­sított. India örült — folytatta —, hogy Nagy-Britannia is tartóz­kodott a szavazástól, de „sze- 1 retné, ha Nagy-Britannia pozi­tívabb álláspontra helyezked- > nék”. 4- BŐSSZEL: Vasárnap el­hunyt Brüsszelben Jean Ceup- pens altábornagy, a belga lé­gierők vezérkari lőnöke. 4- NIZZA: Mohammed Zahir sah afgán király vasárnap este három napos magánlátogatás­ra a francia Riviérára érkezett. 4- TYUMENY: A szovjet geo­lógusok újabb kőolajlelőhelye­ket fedeztek lel Nyugat-Szibé- riában. Ez már a százegyedik lelőhely a tyumenyi területen. ♦ Rendkívüli állapot Dél-Koreában i Pák Csöng Hi dél-koreai el­nök rendkívüli állapotot hirde- [ tett ki az országban. A köztársasági elnök azzal indokolta meg döntését, hogy úgymond „gyors változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben". Pák Csöng Hi a Kínai Népköztársaság közel­múltban történt ENSZ-felvételét, továbbá „az Észak-Korea felől fenyegető veszélyt” jelölte meg legfőbb okként a rendkívüli ál­lapot bevezetésére. Aggódóan nyilatkozott azokról a kapcso­latokról, amelyek az utóbbi idő­ben — Kína ENSZ-felvételét kö­vetően — Peking és Tokió kö­zött kialakultak, nem titkolta attól való félelmét sem, hogy az Egyesült Államok esetleg 1 csökkenti, vagy kivonja az I ENSZ-lobogó alatt Dél-Koreá- | ban állomásozó csapatait.­Komszomol-delogázió érkezett a KISZ Vili. kongresszusára. Képün- L-ön: dr. Horváí'i ’-ván, a KISZ KB első titkára (balról) üdvözli a Ferihegyi repü l'. Iron J. M. Tyazscinyikovot, a Komszomol KB elcő titkárát, a küldöttség vezetőjét KS/D NAPLÓ TELEFOTO TÄSZSZ-nyilatkozat az indiai helyzetről Kel et-Pakisztán ban az utóbb' években tömegmozgalom bon­takozott ki az autonómiáért, az elemi polgári jogokért és a sza badságért. A törvényhozói szer­vek 1970. decemberében történ* megválasztásakor a Mudzsibu- Rahman vezette Awami Liga megkapta a kelet-pakisztáni la­kosság egyhangú támogatását. A választások után tárgyalások kezdődtek a pakisztáni elnök és az Awami Liga vezetői között egy olyan jövendő államberen­dezésről, amely előirányozná Kelet-Pakisztán autonómiáját. A pakisztáni kormány azon­ban — amely szemmelláthatólag nem akart eljutni a mgegyezé sig — 1971. március 25-én vá­ratlanul megszakította a tár­gyalásokat. Mudzsibur Rahman* és az Awami Liga más vezetőit börtönbe vetették. Azonnal megkezdődött a kegyetlen meg­torlás a lakosság ellen, ezreket gyilkoltak meg, sok millió ke­let-pakisztáni polgár, hogy mentse az életét, kénytelen volt a szomszédos Indiába mene­külni. A szovjet kormány elítélve a megtorlások és az üldözések politikáját, mint a politikai kér­dések megoldásának módsze­rét, felhívta a pakisztáni kor- I mány figyelmét a kelet-pakisz­táni helyzet politikai rendezésé­nek szükségességére. A szovjet kormány, amiko- I Ilyen megfontolásokkal a pa­kisztáni kormányhoz fordult, a humanizmus elveitől vezérelve cselekedett, szolgálatot kívánt tenni a pakisztáni népnex az ország előtt felvetődött bonyo­lult problémák demokratikus úton való megoldásában. Minthogy a pakisztáni kor­mány nem foganatosított in­tézkedéseket a kelet-pakisztáni politikai rendezés érdekében és tovább fokozta a háborús elő­készületeket India ellen, a szov­jet vezetők Jahja Khan elnök tudomására hozták, hogy Pa­kisztán India elleni fegyveres támadása bármilyen ürüggyel kövessék is azt el, a legerélye­sebb elítélésre fog találni a Szovjetunióban. A Szovjetunió nem maradhat közömbös a végbemenő ese­ményekkel szemben, figyelembe véve azt a körülményt is, hogy azok a Szovjetunió határainak közvetlen közelében zajlanak le. következésképpen érintik a Szovjetunió biztonságának ér­dekeit is. A szovjet kormány ugyanak­kor úgy véli, hogy minden or­szág kormányának tartózkodnia kell az olyan lépésektől, ame­lyek ilyen vagy olyan módon azt jelenthetik, hogy belesod­ródnak a konfliktusba, vagy előidézik a helyzet további sú­lyosbodását a Hindosztán-fél- szigeten. Áz álcázott Tadzs Nahal Újra drámai órákat él át a | világ. A legnagyobb kontinens, Ázsia egy sok vihar sújtotta tér­ségében ismét lángra kapott egy szikra és emberek halnak meg, akik soha életükben nem laktak igazán jól- Két olyan or­szág fegyveres ereje csapott össze, amelynek húsbavágó gazdasági-társadalmi problémái vannak. Olyan problémái, ame­lyek megoldásához még békés körülmények között is óriási erő­feszítésekre és rengeteg időre lenne szükség. Az indiai Ágra városban emelkedik a kelet egyik csodá­ja, a több, mint három évszá­zados hófehér építészeti remek­mű, a Tadzs Mahal nevű mau­zóleum. Az egyik legújabb hír szerint az indiai kormány lezá­ratta a páratlan műemléket és utasítást adott terepszínű álcá­zására, nehogy a ragyogó-fehér kupola túlságosan jó célponttal szolgáljon a sivatag felől tá­madó pakisztáni pilótáknak. Tudjuk: amikor gyerekek hal­nak meg, még a műemlékek is másodlagos jelentőségűek. De van valami mélyen jelképes az álcázott Tadzs Mahalban. A fegyverek közt hallgatnak a mú­zsák — mondták a régi rómaiak. Ha fegyverek dörögnek, el kell fedni a remekműveket, mert a szépség is célpontul vagy leg­alábbis támpontul szolgálhat. Ami Ázsia két nagy országa között folyik, az immár nem ösz- szecsapások láncolata, hanem folyamatos és totálisnak tűnő í háború. Az ellenfelek egymás I nagyvárosait támadják a leve­gőből és hatalmas seregtestek mozognak a szárazföldön. Min­den józan ember hő óhaja ter­mészetesen az, hogy a fegyve­rek mielőbb elhallgassanak. De ahhoz, hogy a háború valóban véget érjen, feltétlenül meg kell szüntetni ennek a mostani in­diai—pakisztáni katonai konf­liktusnak a politikai okát. Mi ez az ok? Nyugat-Pakisztán gyarmatként kezelte a jórészt bengálok lakta Kelet-Pakisztánt, ahol — mint emlékezetes — Mudzsibur Rah­man sejk vezetésével elsöprő választási győzelmet aratott az ellenzék. A központi, voqyls nyu­gat-pakisztáni katonai kormány fegyveres erővel semmisítette meg a választások eredményét és az elmúlt évtizedek egyik legbrutálisabb vérfürdőjét ren­dezte meg Kelet-Pakisztánban. Eddig tízmillió ember menekült át a szomszédos Indiába és az áradat tart, Új Delhi hiába kö­vetelte, tegyék lehetővé a me­nekültek visszakérését, Islama­bad agresszív lépésekkel rea­gált. A Biztonsági Tanácsban Kína együtt szavazott Washingtonnal. Mindkét hatalom figyelmen kí­vül hagyta az előzményeket, az okot, a lényeget. Márpedig a háború csak az ok megszünte­tésével érhet véget. A Tadzs Mahal csak akkor ragyoghat ré­gi fényében, ha Kelet-Pakisztán népe a saját sorsának felelős irányítója lehet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents