Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

1971. december 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Hallgatni arany? Együtt kell cselekednünk! (4) Többszázezer forint kárt okozó csalás, vásárlók meg károsítása bűntettében tár­gyalt nemrég a bíróság. A tanúk elmondták, amit az ügyről tudtak. A meghallga­táskor számos tanú azzal fejezte be vallomását, hogy „gondoltuk már korábban is, hogy nincs valami -end- jén, de hát nem szóltunk mert végső soron nem a rrv dolgunk . Miről volt szó? Arról, hogy úgyszólván a vásárlók sze­me előtt lopott, csalt a bolt­vezető. Az így szerzett pén­zen aztán könnyen vehette meg második autóját, há zat épített, sőt balatoni tel­kén egy vikendház felépíté­sére is már százezer forintot adott egy „maszek" építő­nek. Az évek során folyta­tott manipulálás kitudódott és most várja a bíróság íté­letét. „Beszélni ezüst, hallgatni arany" — tartja a közmon­dás. Csakhogy ez az „arany hallgatás" mind az egyén­nek, mind a közösségnek a kárát okozta. A „Ne szólj szám, nem fáj fejem" állás­pont a közöny talajából táp lálkozik, különösen a gaz­dasági jellegű bűncselek- ; mények elkövetéséhez még buzdítólag is hathat. Ha a csaló, vagy sikkasztó azt tapasztalja, hogy jótszhatja kis játékait, senki nem szó! miatta — még vakmerőbbé válik és ott lopja a közöst, ahol tudja. A közöst, ami­nek megvédéséért még so­kan nem a kellő határozott­sággal emelnek szót, Ha valakitől ellopnak tíz, vagy húsz forintot, országgá, vi­lággá kiáltja sérelmet. De ha a közösség pénztárca jóból lopnak ki százezreket — holott tud róla, mert be­szélik maguk között — nem emel szót, mert úgy véli — helytelenül — mint az emlí­tett tanúk: „Végső soron nem a mi dolgunk”. A bűnös hallgatásra pél ' da sajnos bőven van. Eg>, termelőszövetkezet olyan 1 boltvezetőt alkalmazott áru­dájába, akit korábban sik­kasztásért már elítéltek. Rá­bízták az egész bolt forgal­mát, beszerzést, árusítást egyaránt. Csak amikor má- tízezrekre rúgott az elsik­kasztott összeg, akkor „de­rítették ki", hogy a boltve­zető múltja nem feddhetet­len. Sok hasonló eset is hozzájárult, hogy ismét meg­határozták azokat a munka­köröket, amelyek betöltésé­hez erkölcsi bizonyítvány beszerzését, követelik meg I Az említett bűncselekmény is megelőzhető lett volna ha idjében szólnak azok akik később — amikor a sikkasztás már ténnyé vált í — „jelentkeztek", hogy ők is merték az illető múltját, de hát „ha a vezetőség bolt­vezetővé tette meg, az ő dolguk". Ismét csak az „arany hallgatás” okozott kárt a közösségnek. De nemcsak gazdasági bűncselekmények elkövetését teszi lehetővé a közönyös i ség. Mennyi és mennyi ká: származik a napi munka so rán észlelt rendellenessé­gek szó nélküli tűréséből is! Nem egy esetben csalt ak­kor csap magasra az elé gedetlenség hulláma, csak akkor mondják el a tapasz- . talt hiányosságokat, amikor j már nagyon is személy sze- j rint „zsebbe vág a dolog" Például kevésbe kedvezően alakul a nyereségrészesedés Pedig a hibák idej-be válj feltárása már a hibát nsg szüntetésének első j-pésé* jelentheti, Csak hát ./óin j kelt. Mert ha!!nn‘ni i:m t c: ' Gaiay ^ereic _ __________________________ A Z ITAL RABJAI Az alkoholizmus elleni küzdelem — a jogász szemével A Beremendi Cementmű gépészeti szereléséhez felveszünk: 7 LAKATOS, ♦ HEGESZTŐ, ♦ ACSALLVANYOZO, 7 SZAK és 5EGEDMUNKASOKAI Kiemelt munkabért, különélési pótlékot, utazási költséget fizetünk. Napi háromszori étkezést, I. osztályú szállást biztosítunk. Minden szombat szabad. jelentkezés: GÉP- E5 FELVONÓSZERELŐ VALLALAT KIRENDELTSÉGÉN, minden héten: hétfőn déltől szetdán 14 óráig SIKLÓS, KOSSUTH TÉR 2. SZÁM. A bűnüldöző szervek gyakran találnak kapcsolatot az alkoho­lizmus és a bűnözés között. Ar­ra kértünk választ dr. Markója Imrétől, az igazságügyi minisz­ter első helyettesétől: hogyan látja ezeket az összefüggéseket? — Ismeretes, hogr az alkoho- ttzmus — sok más káros következ­ménye mellett — o bűnözés egyik számottevő tényezője. Milyen bűn- cselekményeknél tapasztalható ez leginkább? — Egy adat szerint 1970-ben a bíróságok által büntetőjogi felelősségre vont személyek 37,4 százaléka kisebb-nagyobb mér­tékben ittas állapotban volt, amikor a bűncselekményt elkö­vette. Adódnak olyan esetek is, amikor a tettes ugyan józanul követte el a bűncselekményt, de italozási szenvedélye vitte a bű­nözés útjára, például azért lo­pott, hogy italra pénzt szerez­zen. Vannak bűncselekmények, amelyeket az átlagosnál jóval nagyobb arányban követnek el ittas állapotban. Ilyenek külö­nösen az erőszakos bűncselek­mények; a legutóbbi évek ada­tai szerint a hivatalos személy elleni erőszak és a garázdaság miatt elítélt személyek mintegy 70 százaléka ittasan cseleke­dett. Köztudott az is, hogy ittas járművezetők, illetve ittas gya­logosok milyen gyakran okoz­nak közlekedési balesetet. A szülők alkoholizmusa sok eset­ben okozója annak, hogy a gyermekűkből bűnöző lesz, s a házasságok felbomlása igen gyakran ugyancsak az alkohol­lal függ össze. Mindez mutatja a mértéktelen alkoholfogyasztás szomorú sze­repét. A szó szoros értelmében „az ital rabjává vált", társadalmilag is lecsúszott, munkakerülő al­koholisták száma o bűnözők kö­zött viszonylag nem magas. Ez a réteg azonban rendkívül ve­szélyes a társadalomra. A köz- veszélyes munkakerülők, a csa­vargó életmódot folytató szemé­lyek, a visszaeső bűnözők nem csekély része alkoholista. — Hogyan ítéli meg az ittas­ságot o bűncselekmény elköveté­sében az új Büntető Törvény- könyv? — Az 1962. évi új Büntető Törvénykönyvünk szerint, ha va­laki önhibájából eredő ittas ál­lapotban követi el a bűncselek­ményt, ma már minden esetben ugyanúgy kell büntetni, mintha józan lett volna. (Akkor is, ha részegsége miatt teljesen be­számíthatatlan volt.) Természetes azonban, hogy a bíróság, amikor kiszabja a bün­tetést, figyelembe veszi, hogy a leittasodásban az elkövető mi­lyen mértékben volt hibás. A bírói gyakorlat különbséget tesz o csupán alkalmilag leittasodó, egyébként azonban rendszere­sen szeszes italt nem, vagy a|ig fogyasztó, különben kifogásta­lan életmódú emberek, másrészt a mértéktelenül italozó, felelőt­len iszákosok között, s ez utób­biak felelősségét súlyosabban ítéli meg. (A felelősség alól csak az úgynevezett „kóros ré­szegség" állapota mentesít. A „kóros részegség” viszont igen ritkán, korábbi betegség, sérü­lés stb. és más tényezők hatása alatt lép fel.) — A szigorú büntetőjogi esz­közök ellenére az alkoholfo­gyasztással összefüggésben el­követett bűncselekményekért el­ítéltek aránya az elmúlt évek­ben emelkedett: az összes el­ítéltekhez viszonyítva 1967-ben 26 százalékot, 1968-ban 29,4, 1969-ben 31,4, 1970-ben pedig, mint már említettem, 37,4 szá­zalékot tett ki. Vagyis a bün­tetőjogi eszközök önmagukban elégtelenek ilyen súlyos társa­dalmi problémának a megoldá­sára; a túlzott alkoholfogyasz­tás visszaszorítására az egész társadalomnak erőfeszítéseket kell tennie. tézetbe lehessen elhelyezni. Az orvostudomány mai álláspontja szerint ugyanis a munka, a szi­gorú életrend, a hosszabb ideig tartó ráhatás képes az olyan al­koholisták személyiségét is meg­változtatni, akikkel szemben a kényszerelvonó-kezelés egyéb módszerei eredménytelenek ma­radtak. Erre jelenleg azonban nincs mód; egyrészt nem bizto­sítottak a feltételek, másrészt jogszabályi akadálya is van. (A zárt gyógyintézeti kényszerplvo- nó-kezelés ugyanis a hat hóna­pot nem haladhatja meg.) Most igyekszünk felkutatni a helyes megoldást, tanulmányozva más szocialista országok tapasztala­tait is. A székesfehérvári Videoton elektronikus hangolású televíziókat gyárt nagyobb mennyiségben az NSZK részére, kisebb sorozatban pedig svéd exportra. A készülékeken hat állomás programozható. A megrendelők kívánsága szerint pasztellszínű kávába építették a készülékeket — Büntető Törvénykönyvünk le­hetővé tette a bűncselekményt elkövető alkoholisták kezelését. A baranyai fiatalok képviselői Miként valósult meg ez a gyakor­latban? — A törvény szerint, ha a bűntett elkövetése mértéktelen alkoholfogyasztással függ össze, a bíróság az elkövetőt kötelez­heti arra, hogy kényszerelvonó­kezelésnek vesse magát alá. A kényszerelvonó-ke7.elést a sza­badságvesztés végrehajtása alatt végzik el, ha pedig az elköve­tőt a bíróság nem szabadság- vesztésre ítélte, rendelőintézet­ben vagy zárt gyógyintézetben. Ezzel egyidőben, mint isme­retes, államunk sok más intéz­kedést is tett az alkoholizmus visszaszorítása rérdekében. Meg­nyílt a lehetőség arra, hogy a családját, környezetét veszélyez­tető alkoholistákat az állam­igazgatási szervek kényszerelvo- nó-kezelésre kötelezzék, még olyan időben, amikor az alko­holista nem jutott el bűncselek­mények elkövetéséig. Budapes­ten és nagyobb vidéki városok­ban megszervezték a „kijózanító szobákat", a nyilvános helyen botrányt okozó vagy magukkal tehetetlen részegek elhelyezésé­re és kezelésére. Lehetővé vált, hogy a bíróság rendelkezése alapján az alkoholista munka­bérének egy részét házastársá­nak vagy gyermeke gondozójá­nak fizessék ki, ha iszákos élet­módja miatt nem teljesíti tar­tási kötelezettségét gyermekével szemben. — Milyen szerepük van a kény- szerelvonó-kezeiés keretében a munkaterápiás intézeteknek? — A bíróságok évente mint­egy ezer alkoholistát köteleznek kényszerelvonó-kezelésre. Ta­pasztalataink szerint ez az új büntetőjogi intézmény a gyakor­latban bevált. Tény azonban az is, hogy az elítéltek jelentős ré­sze a kezelés ellenére folytatja korábbi életmódját és nem rit­ka az sem, hogy a többszöri kényszerelvonó-kezelés is ered­ménytelen marod. Éppen ezért szükséges volna megteremteni annak feltételeit, hogy az alkoholistákat kényszer­elvonó-kezelés keretében hosz- szabb időre munkaterápiás in­Néhány nap és összeül az ifjúság legmagasabb fóruma, a KISZ Vili. kong­resszusa. Baranyát 32 küldött képviseli ezen a tanácskozáson. Közülük muta­tunk be hármat — Lázár Lászlót, aki a bányászfiatalok, Szabotin Károlyt, aki a parasztfiatalok és Ráska Máriát, aki a könnyűiparban dolgozó szak­munkásfiatalok képviseletébe», utazik a kongresszusra Lázár László pet nyerhetünk az igazi gon­dokról. Itt a KISZ nagyon sokat tehet és meggyőződésem, hogy tesz is, hiszen a bázisa a mun­kásifjúság . . . Ebben az ifjúság­ban rendkívül sok energia rej­lik, amit okosan, jól ki lehet használni. Ráska Hária Lázár László Újszentiván köz- ■ ségben — Szeged mellett — ! született huszonöt esztendővel ezelőtt, Szegeden érettségizett a Közgazdasági Technikumban i 1965-ben, s már szeptemberben 1 Zobák-aknán dolgozott — mint csillés, f j Egy ideig csillés volt, majd segédvájár, később vájár lett. De az sem mindegy, hogy hol? A Fábos-brigódnak már legen- : dós hírneve van, közöttük kezd­te a nehéz bányászmunkát, kö­zöttük formálódott, részt vett mindazokban az akciókban, amelyek már lassan betöltenek egy kötetnyi lapot Zobák életé­ben. A KISZ-szel a középiskolá­ban került kapcsolatba. Alap­szervezeti titkár volt végig, majd, amikor elete fordulót vett, Zo- bákon hamarosan beválasztot­ták a vezetőségbe: kultúros lett. Később szervezőtitkár, s 1968- tól az előkészítő körlet alapszer­vezetének titkára. Közel négy éve párttag. A pártiskolán találkoztunk. Egyéves iskolát végez. — A munkásfiatalokat sze­retném képviselni a kongresszu­son, főképpen a bányászokat, akik éppen úgy küszködnek azokkal a problémákkal, ame­lyek bármelyik másik rétegre vonatkoztathatók — mondta, amikor a kongresszusra készü­lődéséről kérdeztem. — A kez­dő szakmunkások beilleszkedése foglalkoztat. Nemcsak a bér­ügyek, hanem a kollektívába va­ló illeszkedés is, mert sok eset­ben ez is nagyon nehézkes. Szeretném bizonyítani a fiata­loknak, hogy szakmunkásnak lenni nálunk perspektívát jelent. Sokan eltemették a bányásza­tot, pedig Komlón jövője van. Nagyon érdekes kérdéseket vet fel és sok tettre ad lehetőséget a fiatal munkások szociális és anyagi helyzete is, gondolok itt elsősorban a családalopításra. a lakáshelyzetre .. ló a réteg­politika, nagyobb teret ad a vizsgálódásnak, pontosabb ké­Egyre jobban belelendül, egy­re több gondolat foglalkoztatja. Elmondhatja a kongresszuson ... Szabotin Károly Szigetváron született, itt is ta­nult, mindössze 18 éves. Halk szavú, fiatal lány Ráska Mária. De egészen más lett a tekin­tete, a tartása és a hangja is, amikor a fiatalok problémáiról, KISZ-életről, az ifjúsági mozga­lom betegségeiről, az ifjúságról magáról beszélgettünk. Szakmunkás maga is. a Szi­getvári Cipőgyárban dolgozik 1968 óta. Három évig — mint szakmunkástanuló — alapszer­vezeti KISZ-titkár volt, most mint ifjúmunkás, egyszerű KISZ-tag. Csodálkoztam, hogy a szak­munkás iskolába kerülésekor azonnal, mint elsőst titkárrá vá­lasztották. „Sokat dolgoztam az úttörő mozgalomban — mon­dotta. — Ott megszerettem a mozgalmi munkát, igyekeztem jól csinálni és ezt tudták rólam, ez volt a titka az egésznek. Kongresszusi küldött lett. Meg­hívót kapott a városi küldöttér­tekezletre, delegálták a megyei küldöttgyűlésre, és ott megtud­ta, hogy a baranyai fiatalok képviseletében ő is ott ülhet a KISZ Vili. kongresszusán. „Fogyunk ..." Ezt mondta, amikor a KISZ-szervezet életé­ről faggattam. Sokan férjhez- mennek, sokan máshová men­nek dolgozni, de mindenesetre egyre kevesebben jelennek meg a KISZ-gyűléseken. „Mozgal­masabbá, éidekesebbé, tartal­masabbá kellene tenni a KISZ- munkát. Nemrégen konzervgyári látogatást szerveztünk, oda még olyanok is eljöttek, akik nem KISZ-tagok, Aztán nagyon sok gondja van a szakmunkástanu­ló fiataloknak; kollégium kelle­rt 8." Fent, az épület második szint­jén van a szolgálati szoba, ahol kis vaskályha duruzsol. Nyitott ajtaján kilibben a lángok vörös fénye, megvilágítja Szabotin Károly arcát. A sásdi termelő- szövetkezet kertészetének veze­tője fiatal ember, mindössze huszonhat éves. A termelőszö­vetkezet KISZ-alapszervezetének titkára, s most, a megyei kül­döttértekezleten érte a meg­tiszteltetés: Baranya egyik kongresszusi küldötte lehet. Kaposszekcsőn született, most is ott lakik. Annak idején a sás­di járási tanács ösztöndíjával tanult a gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban, s zöldségtermesztő szaktechni­kus lett. 1967-ben végzett, ide­jött Sásdra, ahol jelenleg is dolgozik. Tavaly májustól vezeti a szövetkezet kertészetét. A nemrég lezajlott választá­sokon o sásdi termelőszövetke­zet KISZ-tagsága titkárrá vá­lasztotta meg. Ebben a minő­ségében keresték meg a járási, megyei vezetők; tegyen javas­latot o kongresszusi küldött sze­mélyére. Tett is, s nagy volt a meglepetés a megyei küldöttér­tekezleten, amikor a szavazóla­pon a saját nevével találkozott. Jól működő ifjúsági klubjuk rendezvényeit szép számmal lá­togatják a fiatalok. Szellemi ve­télkedők, politikai foglalkozások teszik érdekessé, aktuálissá eze­ket. Amikor beszélgettünk, arról faggattam: milyen kapcsolata van a KISZ-nek a termelőszö­vetkezet vezetőségével, milyen rangot tölt be náluk az ifjúsági szervezet? Azt válaszolta: „Bár mindenütt ilyen volna! Hivata­losak vagyunk minden vezető­ségi ülésre, párt vagy gazdasá­gi vezetőink meghallgatnak bennünket. Nálunk ezeken a fó­rumokon hallathatja a hangját a KISZ...” Mértéktartó, szerény embert ismerhettem meg Szabotin Ká­roly személyében. A fiatalok bi zalmál élvezi, s a napokban készül arra, hogy jól képviselje őket a közelgő Vili. kongresszu­son.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents