Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-19 / 299. szám

1971. december 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A zárszámadások elé Irta: dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára A termelőszövetkezetek életé­ben mindig nagy eseménynek számít az éves zárszámadás el­készítése. A szövetkezetek ve­zetőségei ilyenkor adnak számot terveik megvalósulásáról, a gazdálkodás eredméhyeiről, a jövedelmek alakulásáról, illetve a szövetkezetek legfontosabb problémáiról. Nem véletlen te­hát, hogy a tagság és a köz­vélemény is nagy érdeklődéssel figyeli már az előkészítő mun­kát, méginkább a konkrét ered­ményekről szóló beszámolókat. Az értékeléshez szükséges adatok ugyan jelenleg még nem állnak teljes körben ren- dfelkezésre, azonban a mező- gazdaság ez évi terméseredmé­nyei alapján már lehet bizonyos következtetéseket a szövetkeze­tek várható gazdálkodását ille­tően is levonni. A pénzügyi helyzet kedvezően alakult Nem látszik túlzásnak, ha úgy ítéljük meg megyénk tsz- einek gazdasági, pénzügyi hely­zetét, hogy az 1971-ben lénye­gesen kedvezőbben alakult, mint egy évvel ezelőtt. Ennek bizonyítékai a következők: — jelentősen növekszik a ter­melési érték, elsősorban a ka­lászosok minden eddigit meg­haladó hozama, valamint an­nak következményeként, hogy az idén kb. 60 etér darabbal több sertést értékesítenek a tsz- ek, mint tavaly: — a gondosabb gazdálkodás eredményeként csökken a költ­ségszint vagyis nem egyszerű­en többet, hanem olcsóbban is termeltek a közös gazdaságok; — az előzőkből adódóan mind a szövetkezeti bruttó jövedelem, mind az osztható jövedelem emelkedik; — kedvező jelenségnek te­kinthető, hogy a jövedelem fel­osztásánál a felhalmozás is számottevően növekszik (a ré­szesedési és felhalmozási alap előreláthatóan kb. 68:32 száza­lék áfáuyban alakul); < — a szövetkezeti gazdálkodás stabilitását bizonyítja az is, hogy ez évben — várhatóan — mindössze két tsz lesz vesztesé­ges kb. félmillió forint értékben; — az előzetes számítások sze­rint a szövetkezetek nyeresége az idén megközelíti a 600 mil­lió forintot, amely kb. 40 szá­zalékkal magasabb a múlt évi eredménynél; — a tagság személyes jöve­delme megyei átlagot számítva kb. 2—3 százalékkal haladja meg az 1970 évit. Növekedési üteme azonos a munkások és alkalmazottak jövedelmének nö­vekedésével. Ennek ellenére előrelátható­lag kb. 15-20 tsz a zárszáma­dások alkalmával további ré­szesedést nem oszthat. Az okok ismertek: részben a gazdálko­dás rosszabbodása ezeknél a szövetkezeteknél, részben a le­hetőségeken felül vállalt beru­házások terhei, valamint az, hogy a jogszabályok szerinti alapdíjaknál év közben már többet kiosztottak. A jelzések szerint — az előző évekhez hasonlóan — most is több tsz-nél mutatkozik olyan törekvés, hogy a gazdasági eredményektől függetlenül is biztosítani akarják a tervezett részesedést. Az ilyen „minden­áron" való osztási szándékkal nem lehet egyetérteni, mert ez egyrészt ellentétes a szocialista elosztás elveivel, másrészt ve­szélyeztetheti a szövetkezet sta­bilitását és a következő év anyagi alapjait Megfontoltabb beruházási politikát! kagépet vásároltak szövetkeze-' teink. Számos szövetkezet nemcsak a tavalyihoz, hanem a terve­zetthez képest is jelentősen nö­velte jövedelme felhalmozásra fordított részét, néhol olyan arányban, amely lehetőségét is meghaladta. Ezek a jelenségek arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőben megfontoltabb és óva­tosabb beruházási politikát kell szövetkezeteinknek folytatniok. Az 1970-es kedvezőtlen gaz­dasági évben a tsz-ek mintegy 110 millió forinttal csökkentet­ték biztonsági alapjukat. Az idén a jobb eredmények lehe­tővé teszik a felhasznált ajapok részbeni, kb. 40 millió forint ér­tékű pótlását. Az eddigiekben felsorolt jó eredmények kedvező hatást gyakorolnak a szövetkezeti tag­ság, a falusi lakosság hangula­tára, munkakedvére. Azonban ez az összességében kedvező irányzatú fejlődés mellett né­hány nyugtalanító jelenség is tapasztalható, amelyeket azért is szükséges megemlíteni, mert a közvélemény igen érzékenyen reagál ezekre. Pl.: több helyütt volt tapasztalható lazaság, sza­bálytalanság a számviteli mun­kában. Néhány helyen nőtt a korábbiakhoz képest a repre­zentációra fordított összegek nagysága. De előfordulnak olyan magatartásbeli problé­mák is egyes vezetőknél, ame­lyek főként a jogtalan anyagi előnyök megszerzésében nyilvá­nulnak meg. A szövetkezeten belül lép/enek fel a negatív Jelenségek ellen A Bevételi Igazgatóság vizs­gálótól, valamint a tsz-ezövet- ségek által szervezett „önreví-. ziók” megállapításai egyaránt arra utalnak, hogy a negatív jelenségek gyakoribbak, mint korábban. Ezek ellen — a tulaj­donosi érdekeltség folytán — el­sősorban a szövetkezeten belül kell fellépni, felhasználva az Ellenőrző Bizottság és a tsz- közgyűlés erkölcsi súlyát. Nem szerencsés, de esetenként elke­rülhetetlen, hogy a felügyeletet gyakorló társadalmi és állami szerveknek kívülről is be kell avatkoznia az adott ügy rende­zésébe. Ilyenkor az összehan­golt, egységes értelmezésre és cselekvésre van szükség — a szövetkezet érdekében. A zárszámadásokkal szemben támasztott alapkövetelmény az, ■hogy a mérlegek a valóságos helyzetet tükrözve, megfelelően tájékoztassák a tagságot a szö­vetkezet gazdálkodásának ered­ményeiről. Ennek az elvnek ér­vényesítése érdekében mind a gazdasági, szakmai vezetésnek, : mind a pártszervezetnek jelen- | tős feladataik vannak az elő­készületek során. A zárszámadások politikai jelleqe azt is megkívánja, hogy a pártszervezetek (vezetőség és taqgyűiés) foglaljanak íllqst a ■ szövetkezetek legfontosabb kér- | déseiben és biztosítsák a tsz- j tagság aktív részvételét a hely- j zet megítélésében. Ugyanakkor következetesen fel kell lépni a helytelen törekvésekkel szem- 1 ben is, vállalva az esetleg pil- i lanatnyiiag népszerűtlen fel­adatokat, többek között a „min­denáron” való .osztás megaka­dályozását. Javuít a pártszervezetek munka a A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a követelmények- i nek tsz-pártszervezeteink jobban eleget tudnak tenni, mint ko- . i rábban. Mind a hozzáértés, | 1 mind a módszeresség tekinte- | tében fejlődött gazdaságszer- ! vező, ellenőrző munkájuk. A je- I lenlegi konkrét feladat — az i 1971-es zárszámadás — előké­szítésének is vannak már ez- | irányú kedvező vonásai. Pl.: több gondot fordítanak a leltá­rozási munkákra, amelyek felül- í vizsgálatához segítséget kérnek a tsz-szövetségektől, állami j szervektől, a szabályok, . törvé­nyek betartását következetesen | érvényesíteni kívánják stb. Igv kell tenniök, mert egyér- j : tehnű igazság az, hogy a gaz­dálkodási rend növelése, a fe­gyelem betartása a szövetkeze­tek gazdasági stabilitását nö­velve, alapja lehet a következő évek dinamikus fejlődésének. Nem volt könnyű esztendő a szövetkezetek részére az idei sem. Az elért eredmények a becsületes és szorgalmas mun­kát dicsérik. Köszönet és elis­merés érte a szövetkezetek tagjainak, vezetőinek. Kívánjuk, hogy az 1971-es év értékelésé­nél levont helyes következteté­seik még sikeresebbé tegyék az 1972-es esztendőt, önmaguk, családjuk és egész népünk ér- i dekében. Nyo!c SZOT-üfOo ezeregysiáz kisdiákot fogai a jövő háton A magyar—szovjet timföld- és alumíniumipari egyezmény a megvalósulás útján Mentesítő vonalok Az ünnepi csúcsforgalom za­vartalan lebonyolításának elő­készületeiről számolt be szom­bati sajtótájékoztatóján dr. Mé­száros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója. Elmondotta egyebek között, hogy új üzemi tervet és tech­nológiát dolgoztak ki az ün­nepekre, amely szerint a bu­dapesti és a vidéki állomá­sokon a szerelvények rövid tar­tózkodás után fordulnak vissza. Gondoskodtak kedvező ptazási feltételekről, tiszta, jól fűtött és világított kocsikról, növelték a nyitva tartó pénztárak számát, nótpénztárakat is nyitnak, s biz tosítottak a vidéki állomáso­kon a mentesítő vonatokhoz is az autóbuszcsatlakozást. December 22-27. között a napi vonatokon kívül 156 men­tesítő szerelvényt indítanak és 11 úgynevezett — korábban mór leállított — hétvégi vonat is köz- iekedik. Közvetlenül az ünne­pek előtt, december 23-án és 24-én 93 kisegítő vopat indul, a legtöbb a debreceni és mis­kolci célvonalon közlekedik. A budapesti pályaudvarokról in­duló távolsági vonatokhoz na­ponta a szokásosnál ezerre! több személykocsit csatolnak, ily módon f|5 ezer ülőhellyel nö­velik a szerelvények befogadó­képességét. Épül az ajkai timföldgyár, ug rásszerűen nő a-bakonyi bauxit-bányák termelése A ma gyár-szovjet timföld és alumíniumipari egyezmény új lehetőségeket teremt bauxit- kincsünk hasznosításához. Szű­kös energiaforrásaink a Szovjet­unióval kötött egyezmény nél­kül nem tennék lehetővé alu­míniumtermelésünk hatékony fo­kozását. Az egyezmény meg­kötése óta megkezdődött az erőteljes fellendülés a bauxit­bányászatban és a timföldipar­ban. Az egyezmény feltételei vég­rehajtásának hazai kulcsberu­házása az Ajka II. új timföld­gyár építése. Több mint 2 milli­árd forintos beruházással épül a jelenleginél jóval korszerűbb és nagyobb üzem, amelynek el­ső lépcsős próbaüzemelésére rövidesen sor kerül. Az új üzem­ben évente 240 000 tonna tim­földet állítanak elő. Számos be­rendezés üzemi próbája már megtörtént. Az ajkai beruházás mindenek­előtt a , hazai bauxitbányászat­ban érezteti serkentő hatását. Bányáink jelenleg kielégítik a hazai timföldgyárak igényeit, eleget tesznek az export köte­lezettségeknek, de erőteljesebb ütemben'az ötéves terv követ­kező éveiben kezdik meg a ter­melést. 1967-ben indult meg^ Európa legkorszerűbb bauxit­bányája, a Halimba IIJ. kiala­kítása. Ebből a bányából az idén már 200 000 tonna bauxi- tot hoztak felszínre. A beruhá­zás befejezésétől kezdve évente 600 000 tonna bauxitot szolgál­tat bz új bánya. A tervezett ütem szerint halad a feltárás aZ Iza II. elnevezésű új bányá­nál, továbbá a darvastói II. és a dültnyíresi koncentrációnál is. Fejér megyében megkezdődött a Rákhegy II. elnevezésű bá­nya feltárása. Az új bányák üzembehelyezésével, o jelenlegi részkapacitások „felkutatásá­val” 1972—73-ban ugrásszerű­en nő a bauxitbányászat ter­melése, amely a tetőpontját 1975-ben éri el. Tanu'mányterv készült Az M 6 gyorsforgalmi át pécsi átkelési szakaszáról Ezeregyszáz kisdiák indul a jövő héten kéthetes pihenésre az ország különböző részein fekvő nyolc SZOT üdülőbe: Pa- rádfürdőre, Pa rád sasvárra, Tó­almásra, Vajtára, Ormándpusz- tára, Kőszegre, Mikosdpusztára és Röjtökmuzsajba. A beutalók szétosztásakor a szakszervezeti bizottságok előny­ben részesítették azokat a gye­rekeket, akiknek sok a testvé­rük, vagy akiknek szülei az ün­nepek alatt is dolgoznak, s ezért nem lehetnek családjuk körében. így főként a vasuta­sok, s más közlekedési ágban dolgozók, kereskedelmi alkal­mazottak, kohászok gyermekei tölthetik a szünidő nagyrészét a SZOT gyermeküdülőiben. Hazánk öt megyei városa kö­zül a népesség gyarapodása az elmúlt 10 évben Pécsett volt a legmagasabb. A fajlagos személygépkocsi- ellátottság már 1968,-ban meg­haladta a fővárosit. (Pécsett 1969-ben 5368 személygépkocsi volt.) A város lakosainak tulaj­donában levő és a városi kör­zetből, valamint a szomszédos Jugoszláviából — főleg a nyári hónapokban — érkező nagy­számú gépkocsi forgalma a ki­terjedt történelmi városrész szűk utcáiban fokozódó gondot okoz a város vezetőségének és a KPM-nek egyaránt. A város általános rendezési tervének közlekedés'-fejlesztési része általánosságban meg­szabta a városon átvezető autó­út nyomvonalát. Az autóút meg­valósítására .csak évtizedek múl­va, a forgalom növekedésétől függően kerül sor. A viszonylag nagy szélességet igénylő autóút megépítéséhez szükséges helyet azonban már most biztosítani kell, illetve a városfejlesztés so­rán beépítetlenül kell hagyni. A város egyes területi egysé­geire készített részletes rende­zési és beépítési tervek ennek az igénynek általánosságban eleget is tettek (Üjmecsekatja, Szigeti városrész, Belváros, Déli városrész, Mecsekalja-Kovácste- lep rendezési tervei). Az általá­nos rendezési terv. óz említeti részletes renderési tervek, to­vábbá a városi gyorsforgalmi út egyes szakaszaira a korábbi években készített tanulmányter­vek azonban nem szolgáltattak minden vonatkozásban elégsé1 ges adatot a város egészének igényeit kielégítő és gazdasá­gosan fejleszthető közlekedési koncepció kialakításához, a be­ruházások előirányzásához. Ezért a KPM Közúti Főosztály még 1969-ben kezdeményezte az M 6 gyorsforgalmi út teljes (14,5 ki­lométeres) városi átkelési sza­kasza részletes tanulmánytervé­nek elkészítését. E terv szerint a nyomvonal a jelenlegi 6. számú főútról a vá­ros keleti bejárata előtt, a bo- gádi útnál válik le és a 6. szá­mú főúttal általában párhuza­mosan, nagyrészt beépítetlen területen halad a külvárosi ál­lomásig, ahol a vasútvonalat külön szintben keresztezi. Innen a történelmi városmagtól délre a Szalay András és József Attila utcán át vezet Újmecsekalján- és Kovácstelepen át, majd a város beépített területén kívül csatlakozik vissza a 6. számú főútba. A több ütemben épülő és műszaki jellemzői alapján (tervezési sebesség, különszintű keresztezések stb.) a városi fő­forgalmi útból gyorsforgalmi út­tá fejleszthető útvonal feladata lesz a túlterhelt kelet-nyugati irányú 6. számú főút helyi for­galma nagyrészének és teljes átmenő forgalmának átvétele. A gyorsforgalmi út tanulmány- tervének megkezdése után fel­merült az a gondolat, hogy a 6. számú főút pécsi átkelési szakaszának tehermentesítése egy, a várostól délre vezetett elkerülő útvonallal is megvaló­sítható. Az Útügyi Kutató Inté­zet az UVATERV >969. évi rész­letes forgalomszámlálására tá­maszkodva tanulmányában meg­állapította, hogy a közúti for­galom igényei a korábbi, az előbbiekben már ismertetett vá­rosi gyorsforgalmi út megépíté­sét teszik szükségessé. A forgalmi vizsgálatok egy­idejűleg azt eredményezték, hogy a későbbiekben (körülbe­lül a századforduló táján) szük­séges és gazdaságos lesz egy, általában a II. számú ipariút nyomvonalán vezetett gyorsfor­galmi út megépítése is. A KPM ezért 1970 decemberében meg­rendelte az (Útügyi Kutató In­tézet tanulmányában rögzített forgalmi- koncepció elfogadásá­val) az előbbiekben említett 14,5 kilométeres városi gyorsforgal­mi útszakasz tanulmánytervéhez kiegészítésképpen a 9,5 kilomé­teres déli elkerülő gyorsforgal­mi útszakasz helybiztosító ta­nulmánytervét is. Az előbbi ta­nulmánytervet az UVATERV 1972. március 15-re, az utóbbit 1972. október 15-re szállítja le. A tervezést az UVATERV 1971 elején, a geodéziai felvétel ké­szítésével kezdte meg. A városi Sajtótájékoztatő a Belkereskedelmi Minisztériumban f Mit ígér a jövő évi Az éves gazdálkodás mérle­gelésénél fontosságának meg­felelő súllyal szerepel’ a beru­házási tevékenység helyzete. Ez a téma annál is/ inkább figye­lemre méltó, miután megyénk szövetkezetei az országos átla­got meghaladó mértékben - jelentős kockázatokat is vállal­va — ruháztak be oz elmúlt években. Pl.: a megyében je­lenleg 31 szakosított tehenésze­ti és 16 sertéstelep építése fo­lyik. (Ezekből az elmúlt két év­ben négyet sikerült befejezni.) Ebben az évben a múlt évinél lényegesen - mintegy 30—35 százalékkal több - erő- és mun­Az iparcikkellátás idei szín­vonaláról, problémáiról, s jövő évi várható helyzetéről, az ipar és a kereskedelem kapcsolatá­ról beszélt szombati sajtótájé­koztatóján Borsos László belke­reskedelmi miniszterhelyettes. Elmondotta egyebek között, hogy az előzetes adatok szerint a kiskereskedelem forgalma az idén 10 százalékkal növekedett, s a tervezettnél másfél millióid­dal nagyobb és eléri a 152— 153 milliárd forintot. A tavajyi fordulat után változatlanul tart az iparcikk-kerskedelem „előre­törése", az összes forgalomból 52,3 százalékban részesedik a 47,7 százalékos élelmiszerforga­lommal szemben. Az a tenden­cia alakult ki, hogy a készpénz­vásárlások a lakosság pénzbe­vételeinél nagyobb mértékben növekednek. Ezt a javuló áru­kínálatnak tulajdonítják a szak emberek. A jövő évi árualapot az ipar és a kereskedelem mostani tár­gyalásain biztosítják. A jelenle­gi helyzet azzal biztat, hogy az iparcikkellátás az idei jó szín­vonalon tartható, sőt egyes olyan szakmákban, mint pél­dául a ruházat, a bőséges ipa­ri kínálat következtében még ja­vítható is. Ehhez azonban na­gyobb erőfeszítésekre lesz szük­ség, mert a tőkés fogyasztási . cikk-behozatal várhatóan vala­mivel kevesebb lesz. A hazai termékek választékát természe­tesen változatlanul bővítik im­porttal, elsősorban a szocialista és a fejlődő országok piacai­nak szélesítésével, az onnan származó áruk beszerzésének fo­kozásával. A minisztérium prog­nózisa szerint jövőre a ruházati kereskedelemben 5—6 száza­lékkal nagyobb forgalom vár­ható. Elsősorban szövetekből, lakástextíliákból, felső és alsó kötöttárukból. Átlagosan növek­szik a felsőkonfekció forgalom, míg kisebb érdeklődésre számí­tanak férfi- és fiúingekből, pa­mutszövetekből stb. A miniszté­rium változatlanul fontosnak tartja az olcsóbb cikkek árusí­tásának fokozását, s erre kije­lölt bolthálózat szervezését ja­vasolja. A tervek szerint a ruhá­zati nagykereskedelemben a ke­reskedelmi adót a felére csök­kentik, $ ettől a készletek foko­zottabb értékesítését várják. Szilárd tüzelőanyagokból jövőre 3 százalékkal alacsonyabb for­galmat terveznek, viszont a szén- hidrogénekét 27 százalékkal magasabban szabják ’meg. A tervek szerint 450 ezer olajkály­hát hoznak forgalomba. átkelési szakasz mentén, illetve a tervezett forgalmi csomópon­tok körzetében már folyik (nagy­mértékű szanálások után) a la­kótelepek, valamint az új város- központ építése. Ezért a gyors- forgalmi út helybiztosítása ér- dekében az UVATERV már a tervezés.--során folyamatosan egyezteti az úttervek elkészített vázlatait a- megbízó KPM Közúti Igazgatósággal, a Városi Ta­náccsal, illetve a városrendezé­si terveket készítő Pécsi Tervező Vállalattal. A tervezés során különös súlyt kell helyeznünk a megve- lósítás ütemezésére. A város, il­letve a 6. számú főút jelenlegi forgalmi zsúfoltsága miatt a leg­sürgősebb a történelmi város- központot délről szegélyező 6. számú főút szakaszának (Rákó­czi út, Doktor Sándor utca) te­hermentesítése. A tehermentesí­tő szakasznak viszont elég hosz- szúnak kell lennie, mert a rövid szakaszú elterelést kevés jármű veszi igénybe, amint ezt a ko­rábbi forgalomszámlálások a részben már kiépült útszakaszo­kon (Szalay András, József At­tila utca) igazolták is. Az első ütem útvonala a kül­városi állomási felüljáró meg­építéséig ideiglenesen a Kiliárí György utcán át csatlakozik a Zsolnay Vilmos utcához. A IV. ötéves tervidőszak első éveiben készül el az 58. számú főút vá­rosi bevezető szakaszának kor­szerűsítése, a Siklósi úti vasúti felüljáróval és a csatlakozó for­galmi csomóportokkal. A városi közúti forgalomban nagymérté­kű javulást eredményez, ha e beruházás megvalósítását kö­vetően az előbbiekben említeti városi gyorsforgalmi út első üte­me ezt szorosan követve meg­épülhet. Hangsúlyozzuk, hogy a szakasz ebben az időszakban (szintbenij jelzőlámpával szabá­lyozott csömópontokkol) a város forgalmi rendjében még fő for­galmi út szerepét tölti be. A további ütemek tervezése elsősorban a helybiztosítás célú­jából készül. A város távlati fő forgalmi ütőerének olyan mű­szaki pontosságú tervezése szük­séges, an\i a fejlődő város csat­lakozó részein az építmények helyének térbeli meghatározá­sára mind vízszintes, mind magassági értelemben olka!- mas. A távlatban a város gyors­forgalmi útjain többszintű for­galmi csomópontok lesznek, ezért a részletes terv az idő­közben épülő közművek szintjé­nek megválasztásában is jelen­tős szerepet játszik. A tervezést Zetelaky Tibor szakosztályvezető irányítja, dr. Mágori Judit, Kozma Csaba, Sylvester Adámné és Szálko Miklós közreműködésével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents