Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-17 / 297. szám
Ara: 80 filiér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVIII.évfolyam,297.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.december 17,péntek Dotációk az ésszerűség mérlegén Dacca elesett A kelet-pakisztáni csapatok megadták magukat Kádár János és Losonczi Pál fogadta Dzsemal Bijedicset KS/D. NAPLÓ, TELEFCrtO Kádár János, az MSZMP KB első titkára, csütörtökön hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó Dzsemal Bijedics jugoszláv mi- niszterelnököt Az állami támogatásokról, köztük a dotációkról a köznapi beszélgetésekben már-már természetes elítélően szólni; jobbára tévedésnek, hibának minősíteni. Alihoz, hogy az állami támogatásokat megítélhessük, mindenekelőtt arra kell utalnunk, hogy a modern gazdaságirányítás világszerte - társadalmi rendszerektől függetlenül - eszköztárába illesztette bizonyos tevékenységek pénzügyi preferálását. Közelítsük gondolatsorunkat a mi sajátos körülményeinkhez, amelyek a nemzetközi összefüggésrendszerbe ágyazva nem is annyira egyediek, mint gondolnánk. Az iparilag gyorsan fejlődő, s a korszerű gazdasági szerkezetet most kialakító kis országok — ahol a fejlesztési tőke is, a belső piac is mérsékelt -, általában erőteljes központi támogatásokkal ösztönzik az exportot, ez ugyanis a fizetési mérleg jellegzetesen krónikus hiányából, más szóval: a fejlődés szakadatlan importigényéből logikusan következik. Ez a tendencia - a nemzetközi elemzések tényei szerint -, Dániában, Norvégiában, Görögországban, Magyarországon egyaránt általánosan kimutatható. Mindez voltaképpen esak annyit bizonyít — érvelésünk sem célzott egyebet —, mint hogy érzékeltessük: a támogatáspolitika nem ítélhető meg egyszerűsített logikai kerekítésekkel, »jó” és »rossz” jelzőkkel. Közelebbről vizsgálódva most már, hazai központi támogatásaink voltaképpen három csoportra oszthatók: a termelési, a fogyasztási és az export támogatásokra. összegezve, egyetemleges érvénnyel nem is lehet megbízhatóan értékelni ezeket az egymástól annyira különböző gazdasági, támogatási folyamatokat, hiszen van köztük olyan, amely egyértelműen kedvezőnek, sót nélkülözhetetlennek minősíthető, s van olyan is, amely hangsúlyozottan ideiglenes jellegű, mert tartósan hátrányos a népgazdaság számára. Érdemes - szemléltetésül — kiemelnünk az állami támogatások szövevényes rendszeréből a fogyasztási dotációkat, az úgynevezett fogyasztási árkiegészítést Nos, bár ebben is egész sor különböző indítékú folyamat keveredik, a végeredmény úgy foglalható össze, hogy a tervszerű, folyamatos életszínvonal-emelés pillanatnyilag nélkülözhetetlen pénzügyi feltétel- rendszeréről van szó. Ahhoz, hogy a tőkés világpiac évről évre gyorsuló inflációja ne gyűrűzzék ót hozzánk a viszonylagos árstabilitást áttörő, erőteljes árfelhajtó hatásaival, jelentős dotációkra, költségvetési támogatósokra van szükség. Nézzük mindezt a tények tükrében: 0 fogyasztási árstabilizálás költségvetési hatása (az import ár- gyűrűzést és a belföldi tényezőket együttesen számítva), 1969- ben 780 millió forint volt, 1970- ben elérte az 1400 millió forintot, az idei terv pedig már 1995 millió forinttal számolt Talán nem árt mindezt a fogyasztók. a vásárlók nézőpontjából kézzelfoghatóbb adatokkal is illusztrálni: a fogyasztói árkiegészítés arányait jellemzi, bogy a sertéshús 44, a marhahús 64, a tej 65, a vaj 71 százalékos dotációt kap. Csupán az idén mintegy 500 millió forinttal terhelte a költségvetést a városi közlekedés támogatása. Ami a támogatáspolitika termelési oldalát illeti, erről sem lehet egyértelmű, mindenre azonosan érvényes megállapításokat tenni; itt is jócskán akad nélkülözhetetlennek minősíthető dotáció, mégis: ez az a gazdálkodási terület, ahol a központi támogatások fokozatos, de határozott átértékelésre szorulnak. Ami a jelenleg érvényes termelési-támogatási rendszert illeti, létezését-működését kialakulásának körülményei indokolják. A mai gazdaságirányítás bevezetésekor ugyanis - elsősorban társadalompolitikai okokból -, központi támogatásokkal, úgynevezett pénzügyi hidakkal szükségképp ellensúlyozni kellett a vállalatok korábbról felhalmozódó különbségeinek következményeit, magyarán azt, nehogy a jobb, illetve a rosszabb eszközellátottságú vállalatok jövedelmi arányai elviselhetetlen mértékben elszakadjanak egymástól. Egyszerűbben: arról volt szó akkor, hogy 0 gyengébb, hátrányosabb körülmények között gazdálkodó, s akár objektív okokból, akár hibák következményeként nem nyereségesen működő vállalatok számára időt, türelmi szakaszt adjanak. N0 folytassuk elvont áltató- •osságban eszmefuttatásunkat, nem árt bemutatnunk mindezt a tények tükrében is. Nos, 1968 és 1970 között a központi támogatások növekedési üteme rendkívül gyors - 124 százalékos - volt, s arányait az szemlélteti, hogy a termelési támogatásoknak a vállalati össznye- reséghez viszonyított hányada átlagosan mintegy 60 százalékos. Magyarán ez az arány őzt jelenti, hogy a nyereség a munkával előállított érték, hozzávetőleg 60 százalékát a központi forrásokból visszainjekciózzák támogatások formájában a termelésbe, ez pedig nagymértékben elmossa a jók és a gyengék, a törekvők és a gondolatnélküliek, az eredményesen és a rosszul gazdálkodók különbségeit. Sőt, mi több — s ezzel nem árt kiegészíteni ez iménti sort — a támogatások aránya elmossa a különbséget a szerencsés és a nem szerencsés adottságok közepette gazdálkodók között is, márpedig a gazdaságban aligha szabad szavazni ilyen fogalmakról csupán morális alapon; itt a pénz, a közösség által előállított érték dominál, ennek kell meghatároznia, mit érdemes támogatni és mit nem, mi az, amire indokoltan fordítunk dotációt, mi az, amire — átmenetileg bár —, de célszerűtlenül, feleslegesen. Voltaképpen ez a háttere annak a világosan, egyértelműen fogalmazott mondatnak, amely Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének referátumában olvasható a gazdasági vezetők aktívaüléséről szóló sajtótudósítósokban: „Következetessebbé tesszük támogatási rendszerünket atekintetben, hogy egyes vállalatokat ne részesítsünk előnyben csak azért, hogy elkerüljék vagy elodázzák a termelés struktúrájának átalakítását, illetve oz üzem esetleges megszűntetését”. Niazi tábornok, o Kelet-Pa- kisztánban harcoló pakisztáni csapatok főparancsnoka meg- J adta magát és utasítást adott katonáinak a fegyverletételre — jelentették be hivatalosan az indiai fővárosban. Niazi tábornok már szerdán fegyverszünetet kért, az indiai fegyveres erők főparancsnoka Maneksav tábornok azonban azt válaszolta, hogy a tűzszünetet csak akkor rendeli el véglegesen, ha a pakisztáni fél feltétel nélkül megadja magát, lószándékának bizonyítékaként az indiai főparancsnok felfüggesztette Dacca bombázását. A pakisztániak azonban a megadott időpontig, csütörtök hajnalig nem válaszoltak és így az indiai tüzérség és légierő újból megkezdte a keleti tartomány fővárosának bombázását. Mint utóbb kiderült, a pakisztániak válasza azért késett, mert a pakisztáni hadsereg távközlési vonalai felmondták a szolgálatot. Mintegy negyedóráKS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Jacob tábornok, at indiai hadsereg keleti parancsnokságának vezérkari fónöke, aki csütörtökön, csapatai élén bevonult Daccába. val az ostrom újrakezdése után az ENSZ rádióhálózatán keresztül megérkezett Üj Delhibe Niazi tábornok üzenete. Indira Gandhi az indiai parlamentben bejelentette, hogy a Kelet-Pakisztánba vezényelt pakisztáni csapatok feltétel nélkül megadták magukat. A bejelentés mindössze néhány perccel azután hangzott el, hogy Niazi tábornok, dacoai főparancsnok Szingh Aurora vezérőrnagy, a keleti fronton harcoló indiai csapatok parancsnoka előtt aláírta a fegyverletételről szóló okmányt. (A megadás részleteit Jakob tábornok, az indiai hadsereg keleti főcsoportjának parancsnoka dolgozta ki, de érék még nem ismeretesek.) Indira Gandhi megindult hangú beszédében, amelyet a parlamenti képviselők kitörő éljenzése nemegyszer félbeszakított, a többi között kijelentette: „Dacca egy szabad ország szabad fővárosa lett. E történelmi pillanatban Bangla Desh népét ünnepeljük. A győzelem órájában üdvözöljük azokat a hős fiatalokat, a Mukti Bahini (kelet-pakisztáni felszabadító erők) Fehér Lajos Kairóból Bagdadba átázott A magyar kormányküldöttség, amely Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes vezetésével ötnapos hivatalos, baráti látogatást tett az Egyiptomi Arab Köztársaságban, csütörtökön különre- pülőgépén Kairóból Bagdadba, az Iraki Köztársaság fővárosába utazott hivatalos, baráti láto- ga tásra. Fehér Lajost és kíséretét dr. Aziz Szidki, az egyiptomi miniszterelnök első helyettese búcsúztatta a repülőtéren. Jelen volt dr. Randé Jenő kairói magyar nagykövet harcosait, akik 8 és fél hónapja küzdöttek a pakisztáni csapatok ellen, az utolsó két hétben vállvetve az indiai hadsereggel." A miniszterelnökasszony hangsúlyozta, hogy az indiai fegyveres erők csak addig maradnak Kelet-Pakisztánban, amíg ez szükséges. Kifejezte azt a reményét hogy hamarosan visz- szotérhet szülőföldjére a keletpakisztáni függetlenségi mozgalom atyja, Mudzsibur Rah man sejk, akit a központi kormány börtönbe zárt és perbe fogott. Rawalpindi A pakisztáni rádió urdu nyelvű híradásában egyelőre csupán annyit mondott hogy a „helyi pakisztáni és indiai parancsnokok megállapodása alapján az ellenségeskedések szünetelnek”. Megerősítette viszont, hogy az indiai csapatok bevonultak Daccába. A Bangla Desh kormánya bejelentette, hogy tiszteletben tartva a genfi konvenciókat minden segítséget meg fog adni az ENSZ azon tisztviselőinek, diplomatáinak és külföldi állampolgároknak, akik el akarják hagyni az országot Karachi: Jahjo Khan pakisztáni elnök csütörtökön rádióbeszéddel fordult az ország lakosságához. Bevezetőben leszögezte: „a pakisztáni fegyveres erők kapitulációja a keleti országrészben nem jelenti a háború befejezését Indiával”. — „A harcot folytatni fogjuk" — hangsúlyozta, majd türelemre és további áldozatkészségre szólította fel a pakisztáni népeket. Rádióbeszédében azt állította, hogy India „folytatja a támadást”. Felszólította Pakisztán „összes barátait", hogy továbbra is legyenek szolidárisak országával, s ismételten hangoztatta: „Pakisztán mindaddig nem adja fel a harcot, amíg az ellenséget ki nem űzték Pakisztán területéről". Hasonló szellemben nyilatkoztak nyugat-pakisztáni politikai vezetők is, s felkérték a kormányt, hogy fegyverezze fel a „hazafiakat” az India ellen folytatandó „népi háborúra". 0 J Delhi : Az Indiai kormány négy órával azután, hogy Kelet-Pakisztánban feltétel nélkül megadták magukat a pakisztáni csapatok, a nyugati fronton is tűzszünetet (Folytatás a 2. oldalon) A jövő héten Pécs hat felső- oktatási intézményének többségében elkezdődnek a vizsgák. Az általában január végéig tartó idöszok alatt több mint 4000 hallgató ad számat tudásáról. A vizsgákon többségében a hagyományos módszerek uralkodnak, de egyes felsőoktatási intézményekben már sikerrel alkalmaznak új módszereket is. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen korábban is volt, idén is lesz jegymegajánlás. Azok a tanszékek, ahol a félév folyamán beszámoltatás van, tehát mód van a hallgatók tudásának megállapítására, az egész félévi munkát figyelembe véve felajánlhatják a jó vagy jeles érdemjegyet a hallgatóknak. A vizsgázók nem kötelesek elfogadni a felajánlott jegyet. A Tanárképző Főiskolán előreláthatóan a következő félévben vezetik be a hasonló rendszert, 1 ha a minisztérium egyértelműen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Dzsemal Bijedicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökét. A szívélyes, baráti eszmecserén jelen volt Fock Jenő, o Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, továbbá Géza Tikvicki, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja. Jaksa Petries, a szövetségi külügyi titkár első helyettese és dr. liga Vo- dusek, a Jugoszláv Szocialista A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa csütörtökön reggel ismét plenáris ülésen folytatta munkáját Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A munkacsoportok tevékenységéről a szekcióülések elnökei számoltak be. kidolgozta a jegymegajánlás feltételeit. A vizsgaidőszak legkorábban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdődött meg december 13-án és január 20-ig tart, az utóvizsgára január 21—28. között kerül sor. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán ezen a héten fejeződik be a szorgalmi időszak, a jövő héten előkollok- viumok lesznek, s a vizsgaidő- szak február 5-ig tart. A Tanárképző Főiskolán december 20-án kezdődnek a vizsgák. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatán december 20.— január 22. között folynak a vizsgák. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen a hallgatók december 27.—január 29. között adnak számot tudósukról. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán január 5.—január 26. között kollokválnak a jelöltek. Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Dzsemal Bijedicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnökét és szívélyes, baráti eszmecserét folytatott vele. LAPZÁRTAKOR JELENTIK: Dzsemal Bijedics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke, aki Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének meghívására hivatalos baráti látogatást tett Magyar- országon, csütörtökön éjszaka elutazott Budapestről, A takarékszövetkezeti küldöttek tanácskozásáról Nagy Sándor, a Baranya megyei MÉSZÖV elnöke számolt be. A kongresszus munkáját dr. Molnár Frigyes, az Országos Tanács elnöke foglalta össze és adott választ a kétnapos vitában felmerült észrevételekre, javaslatokra. Az új Országos Tanács 99 tagját a megyékben választották meg, további 34 tanácstagot pedig a kongresszuson. A fogyasztási szövetkezetek ilymó- don megválasztott új országos tanácsa csütörtökön megtartotta alakuló ülését, amelyen 15 tagú elnökséget, 9 tagú felügyelő bizottságot választottak. Ezen az ülésen választották meg az Országos Tanács nőbizottságót, s - ez alkalommal első ízben — az Országos Tanács ifjúsági bizottságát is. A fogyasztási szövetkezetek országos tanácsának elnökéül ismét dr. Molnár Frigyest választották. * A fogyasztási szövetkezeteit VII. kongresszusa alkalmából 251 szövetkezeti tag, illetve szövetkezeti dolgozó részesült „Kiváló szövetkezeti munkáért" kitüntetésben, 90-en pedig az ágazati miniszterektől kaptak kitüntetést. A kitüntetések egy részét csütörtökön a kongresszus színhelyén, Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának, valamint az érintett minisztériumok vezetőinek'jelen- létében dr. Molnár Frigyes adta át. Jegymegajánlás az orvostanhallgatóknál Befejezte munkáját a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa Vizsgaidőszak a felsőoktatásban
