Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-15 / 295. szám

1971. december 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ & Százezer látogatót várnak jövő év íiujusztusában Szekszárdon Budapesten tartotta első sa tótá'ékoztatóát a Baranya-Feiér-Somogy-Tolna megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás rendező bizottsága (Munkatársunk jelenti.) Kedden délelőtt Budapesten, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Váci u*cai be­mutatótermében tartotta meg első sajtótájékoztatóját az 1972. augusztus 12—20-a között meg­rendezésre kerülő Baranya, Fe­jér, Somogy, Tolna megyei Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár rendező bi­zottsága. A lapok munkatársait Horváth József, a Tolna megyei Tanács VB-elnökhelyettese tájékoztatta a kiállítás céljáról, feladatáról, helyéről és rendezvényeiről. Hangsúlyozta, hogy két orszá­gos mezőgazdasági kiállítás között a jövőben ilyen regioná­lis kiállításokat rendeznek majd s a választás ezúttal nem vé­letlenül esett erre az ország­részre. A négy megye 1,8 millió hektáros területe az ország me­zőgazdasági területének egy­ötöde, viszont az ország búza­termésének 25 százalékát, a kukoricatermésének 30,5, és napraforgó termésének 42,1 százalékát termelik e tájon. Az ország burgonyaterületének csak 16 százaléka található itt, mégis ez a vidék adja a hazai burgonyatermés 30,4 százalékát. Páiyázaf az ifjúsági mozgalomról A KISZ Baranya megyei és pées városi Bizottsága, a B-ranya megyei és Pécs megyei város Tanácsa V. Ft. művelődésügyi osztálya az ifjúsági mozgalom újjászervezésének 15. év­fordulója tiszteletére pályázatot hir­det. A pályázat célja az -fjúsági mozgalom felszabad utas utáni ered­ményeinek bemutatása, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség tanintézeti ese­ménytörténetének feldolgozása. A pályázatot két témakörben hir­detik meg. 1. A MINSZ, a DISZ, a KISZ tanintézeti története. 2. A KISZ tanintézeti története mega'akulásától napjainkig. A pályamunkák tükröz­zék az ifjúsági mozgalom megalaku­lásának körülményeit, a szervezeti helyzet alakulását, a tartalmi munka főbb jellemzőit, a mozgalmi élet eredményeit, a politikai, tömegszer­vezeti jelleg alakulását, a társada'- mi-közéleti tevékenység tarta'mát és formáit« a pártirányitás érvényesülé­sét. A pályázaton részt vehetnek gya­korló pedagógusok, tanulók, KIS7- alapszervezetek, honismereti és törté­nelmi szakkörök. A pá'yom'inkát je- igével ellátva egy péh'ánybun ke'l beküldeni a KISZ Baranya menyei Bizottsága címére (Pécs, Két u. 4.). A pályamunkák beküldési határideje 1972. április 10. Pályázni csak nyom­tatásban meg nem jelent munkával lehet. A pályázat e'ső hat he’yezettje értékes pénzjutalomban részesül. A búza terméshozamokban is ez a táj áll az élen. 1971-ben Baranya országos első lett 20,8 mázsás megyei búza átlagter­méssel, Fejér megye országos második 20,5 és Tolna országos harmadik 20,3 mázsával. A négy megye állattenyésztése is igen jelentős, az 1971. évi március 31 -i állatszámlálás adatai alap­ján az ország sertésállományá­nak 23 százaléka, kocalétszá­mának 24,9 százaléka volt e megyékben, tavaly a négy me­gye mintegy 1 millió mázsa vá­gósertést értékesített, ez meg­haladja az o-szágos értékesí­tés egynegyedét. A kiállítás célia a IV. ötéves terv országos célkitűzéseinek be­mutatása mellett, reprezentálni a négy rendező megyének az élelmiszer és fagazdaságban el­foglalt helyét, jelentőségét, be­mutatni e megyék eddig elért eredményeit, azokat az eszkö­zöket, anyagokat, technológiai, üzemszervezési eljárásokat, mód­szereket, amelyek elősegítik a termelékenység fokozását, az önköltségek csökkentését, az eredményesebb gazdálkodás feltételeit. Tükrözni kívánja e kiállítás — a dombvidéki gaz­dálkodás speciális követelmé­nyeinek figyelembevételével — a megyék fejlesztési törekvéseit, különösen a szarvasmarha, a sertés és növényi-fehérje prog­ram megvalósításában, a kuko­rica és cukorrépa termesztés­ben, a komplex gépsorok alkal­mazásában, a vertikális kap­csolatok kialakításában. A ki­állításon és vásáron négy me­gye jellegzetes termékeinek be­mutatása mellett lehetőség nyí­lik azok megvásárlására is. A kiállítást Szekszárdon a Ba­bits Mihály Művelődési Ház­ban, a Garay János Gimnázi­umban és a Mártírok terén rendezik meg, kétezer négyzet­méter fedett csarnokban és 20 ezer négyzetméter szabad terü­leten. Itt mutatják be a nö­vénytermesztési, kertészeti, élel­miszeripari, erdészeti, faipari és vadgazdasági termékeket, gé­peket. A kutatási eredmények — állategészségügyi, növényvé­delmi és szakoktatás témák — bemutatója a Garay János Gimnáziumban lesz. A gépkiál­lításon előreláthatólag résztvesz az ország valamennyi mező- gazdasági és élelmiszeripari gépgyártó és forgalmazó válla­lata, a négy megye mezőgaz­dasági ellátó vállalatai, gép­gyártó kisipari szövetkezetei. Itt mutatják be a legújabb me­zőgazdasági, élelmiszerfeldol­gozó gépeket, komplex gépso­rokat, állattartási eszközöket, Megszűnik két vasútállomás Zala megyében A megyei forgalomszervező bizottság jelentését tárgyalta meg keddi ülésén a Zala me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága. Egyetértett azzal, hogy a Zalaegerszeg és Rédics közötti 48,7 kilométer hosszú, elavult felépítményű vasútvonalat, mi­vel Zala megyének ezen a ré­szén a vasút jelenti a fő közle­kedési eszközt, a következő idő­szakban felújítsák. Hozzájárult a vb ahhoz is, hogy 1973. ja­nuár 1-gyel megszüntessék a rédicsi és a közbeeső lófeji ra­kodó állomást. Az odaérkező kismennyiségű teherárut más állomásokra irányítják. A vas­útvonal többi állomása válto­zatlan, illetve forgalomfelvevő feladattal továbbra is megma­rad. A két állomás megszünte­tésével gyorsul a vasúti forga­lom, s csökkennek a MÁV fenn­tartási költségei. Hétfőn este kezdődtek Közös hangversenyeit Eszéken A Muzicska Omladina nevű jugos-z- láv hangversenyszervező iroda új so­rozatot indított el tegnap este esté­ken. A magyarországi válla átokkal kapcsolatban álíő jugosiáv — eszé­ki és környékbeli — cőgstk költségé­re ifjúsági hangversenyeket szervez­nek. a tervek szerint havonta e^y- egy alkalommal. Ezeken a tanulóif­júság ének-zenei tananyagához szük­séges műveket ismertetik meg élő előadásban. Egyben az eddig csak gazdasági kapcso'atban álló válla­latok most kulturá'is kapcsolatokat teremtenek Magyarországgal, elsősor­ban Péccsel. A hangversenyeket «gyanta az Eszéki Honról Népsimháx [ és a Pécsi Nemzeti Színház művészei közösen adják majd. Tegnap, hétfőn este 6 órakor az Eszéki Szlovénia Merkur Külkereskedelmi Vállalat ren- j delte meg a hangversenyt, ame yen az eszéki művészek közül Stefica Pét- rusics énekesnő és Antun Petrusics karmester, a pécsiek közül Győry Márta, Péter Gizi és Mester István léptek fel. Az Eszéki Szlovénia Mé;kur Vállalat saját nagytermében ötszáz diákot és ötven pedagógust látott vendégül — ingyen —, s a műsor­ban Lehár, Ká'mán, Strauss, Kodá'y, Bartók, Goíovác, Zaic, Tiardovics müvei szerepeltek, másfél órán ke* resztül. berendezéseket. Az építészeti bemutatón o legújabb könnyű- szerkezetes épületelemek, fel­épült telepek makettjeit mutat­ják be. Megrendezik továbbá a műszaki újdonságok bemuta­tóját, valamint a háztáji gépek és technológiák kiállítását is. Az élőállat-bemutatókat a környező üzemekben tartják meg, a bonyhádi tsz-ben, az Aisótennsüci Állami Gazdaság­ban. Országos bemutatókat rendeznek továbbá a decsi tsz- ben és a Szekszárdi Állami Gazdaságban, regionális bemu­tatókat a mözsi, a tolnai,' a bá- taszéki tsz-ben, a Paksi Kon­zervgyárban és a Gemenci Er­dő- és Vadgazdaságban. A kiállításnak számos ren­dezvénye lesz, augusztus 12— 13-án hazai és külföldi nép­táncfesztivál, szövetkezeti nap augusztus 20-án, ifjúsági nap augusztus 19-én, megyei napok lesznek augusztus 14-15-én és 17-én, gazdásznap, szakember- találkozó augusztus 12-én, és méq számos rendezvény. A ki­állítás eredménybemutatóira és rendezvényeire mintegy 70—100 ezer látogatót várnak. Szek- szárd a vendégeit az új Ge­menc Szállóban, a Garay Szál­lóban és a Turista Hotelben, valamint a városi diákotthonok­ban és kollégiumokban, továb­bá a közelben lévő fadd-dom- bori Duna-parti üdülőtelep mo­teljeiben és üdülőiben kívánja elhelyezni. — Februárban ismét megren­dezik a mezőgazdasági könyv- hónapot, amelyre huszonhárom szakkönyv megjelentetésével készülnek. Egyedül a Mezőgaz­dasági Kiadó tizenhat szak­könyvet ad ki. A karácsonyi szakkönyv választék is igen gaz­dag, ismét megjelent dr. Horn Artur három kötetes Állatte­nyésztési enciklopédiája. Cse­megének ígérkezik Lukjanyenkó és a Bezosztája című könyv, va­lamint dr. Sváb János: A popu­lációgenetika alapjai című mun­kája. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyáregységében dolgozik a hazai bútoripar legkorszerűbb termelő- berendezése, a mechanikus és idövezérléses kárpitos továbbító körszaiag. A december első hetében üzembe­helyezett korszerű gyártószalagon naponta 12C Mohács típusú szék, 60 darab Mohács és 20 darab Apolló elnevezésű fotel kárpitos munkáit végzik el. Az új termelőberendezés mellett 34-en, többségében nők dolgoznak. Fotó: Erb Jáno* Tizenhat órás nonstop műszak Befeleséséhez közeledik ci norvég kábel szerelése Javul az üzembiztonság és a villamosenergia-szolgáltatás A József utcában az alumí- j nium-garázsokban, vagy ahogy a dédászosok mondják, a szere­lőházakban, kiskabátban dol­goznak a kábelszerelők. A he­gesztőláng, mellyel a szigetelő- réteget olvasztják a régi kábe­lekről, felmelegíti a munkahely levegőjét. — öröm itt dolgozni. „Télie­sített” munkahely a szabadban, nem sok helyen mondhatják. — Azért mégsem leányálom — mondja Schmalz József, a DÉDÁSZ üzemviteli osztályának vezetője. Tizenhatórás műszak következik. Reggel nyolctól másnap hajnalig. Szabályosan veszekedtek a szerelők, hogy ki csinálja. Szakmailag nagyon érdekes, izgalmas munka az óla-töltésű norvég kábel szere­lése. — Nem adjuk át senkinek holnap sem — mondják a sze­relők. Közös lónak túrós a háta. Finiséhez érkezett a 35 kV-os új hálózat szerelése Pécsett. Mint már arról beszámoltunk, Pécs város villamosenergia el­látásának biztonsága megköve­telte, hogy megerősítsék a 35 kV-os hálózatot. A DÉDÁSZ ve­zetői a norvég STK cég olaj­szigetelésű, korszerű és viszony­lag olcsó terméke mellett dön­töttek. A munkát az ősz elején kezdték, s igen gyorsan, jól- szervezetten kellett dolgozni, hogy a téli csúcsidőre, kará­csony előtt kész legyen az új szakasz. A város energiaellátását biz­tosító kábelkört most két körre bontották olymódon, hogy a Légszeszgyár utcai Pécs I. ál­lomást összekötötték a József Vendégünk volt: Daw Than Than Htay Jön le a szálló halijába, vi­rággal a hajában, kékesfeke­te hajjal és lehetetlen elfordí­tani róla a férfi tekintetet. Szép. Annyira, amennyire ázsiai nőt Pécsett még nem láttunk szép­nek, s már elbízzuk magunkat fotós kollégámmal, hogy no lám, mennyire tiszteli a sajtót, most kelt fel és már virágot tű­zött a hajóba ennek az inter­júnak az alkalmából. Később hűlünk le: a burmai nők úgy teszik a hajukba a virágdíszt, hogy azzal aludni is lehet, ak­kor sem esik le. Ettől függetle­nül azonban Daw Than Than Htay szép. Az interjú végén pedig kiderül, hogy ez a fiatal burmai tanárnő kivétel a ma­gyar közmondás alól — „Szép lehetsz, de okos soha!” — mert... De olvassák el az aláb­biakat: — Százhatvannégyen utaztunk szét a világba Burmából — mondja. — Átszervezzük ugyanis az oktatási rendszerünket, s ezért a kormány mindent tudni akar, ami külföldön jó. Én a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének vendégeként, a tervek szerint hat hónapos magyaror­szági tanulmányútra érkeztem, még októberben. Jártam Pes­ten, Győrben, Sopronban, a soproni járás néhány falujá­ban, óvodában, általános és középiskolában — most ugyan­így Pécsett és Baranyában is. Még a dolgozók iskoláját is megnéztem, meg hospltáltam Pesten. Ha hazatérek, akkor magyar tapasztalatok alapján én szervezem meg nálunk a Környezetismeret című tantárgy oktatását. — Az UNESCO egyik felméré­se szerint nálunk inkább az énektanítás alkalmas arra, hogy sokhelyütt felhasználják a mód­szereit — Csakhogy Burmában nem kötelező tárgy az ének. Vagyis nincs szolfézsoktatás. Csak a tehetséges gyerekeknek, külön önkéntes alapon. — Kérünk néhány jellemző példát a burmai közoktatásról. — Eddig négy osztály kötele­ző, ezentúl nyolc lesz. Az anal­fabéták aránya húsz százalék. Az a baj, hagy soknemzetiségű államszövetség vagyunk, s az összekötő nyelv az angol. Ná­lunk az angol szakos tanár kulcsember az oktatásban. — Látott, illetve hallgatott már Magyarországon angol­órát? — Igen. Tetszett az olvasó- és a nyelvtankönyv, és a kérdezz- felelek módszerű gyakorló ó.a. — Mi tetszett eddig általába” a magyar közoktatásban? — Elsősorban az iskolai könyvtárak, aztán a szemlélte tés. Nagyon nagy szó, hogy minden iskolában televízió van — És mi nem tetszett? De őszintén! — Uraim, én itt vendég va­gyok! — És látjuk: diplomata is! — Köszönöm! — Köszönetképpen arra kér jük, mondja el az önöknél oly alapvető angol nyelvoktatás lé­nyegét. — Az elemi iskola ötödik ősz tályától kezdve kötelező ez a nyelv, s heti öt óra a nyelvtan és öt óra az olvasás. Legnehe­zebben persze a beszéd indul, de azt hiszem, a világon min­denki így van, ha idegen nyel vet tanul. Tanárképzésünkkel igyekszünk viszont erőssé tenni az angol oktatását. Az angol­szakos tanárok az egyetem után még külön felsőfokú intézmény­ben tanulnak, szemben a töb­bi, más szakos kollégákkal, s csak utána mehetnek tanítani. Búcsúzóul biztosít bennünke* -arról, hogy nagyon kedves, ven dégszerető nép vagyunk. No persze, egy ilyen vendegge! szemben ... Földessy Dénes utcában felépülő Pécs IV-el. A két kör biztosítja, hogy minden transzformátorállomást minden pontról el lehet majd látni, így ha bárhol üzemzavar keletkezik, nem lesz fennakadás az áram­szolgáltatásban. — Ebben a három napban, szerdától péntekig, a szerelés idején, kritikussá válik a város energiaellátása — mondja Schmalz József. Amíg bekötik a norvég kábelt is a körbe, nincs biztonsági tartalékunk. Ha bárhol a városban egy szakasz meghibásodik, lesznek olyan területek, ahol hosszabb áramkieséssel kell számolni, — Miért tart ilyen sokáig a végszerelés? — Az olajtöltésű kábel sze­relése egészen másfajta tech­nológiát követel, mint az eddig alkalmazottaké. S ez a techno­lógia egészen szigorú előíráso­kat tartalmaz. Körülbelül tizen­hatórás műszakkal tekercselik fel a szigetelő papírrétegeket és szerelik még a zárókarmantyút. Nehezíti a munkát, hogy két, más rendszerű kábelt kell ösz- szelyötni. A régebben lefektetett olasz Pirelli kábel úgynevezett masszakábel, hagyományos szi­getelésű, míg a norvég olaj­töltésű, azaz folyékony olaj a szigetelőrétege. Bár a munka nehéz, de szakmailag érdekes, újszerű, ezért igen lelkesen és lelkiismeretesen dolgoztak a szerelőink. Ha üzembehelyezzük az új vezetéket, minden terhe­lést ki tudunk elégíteni, s az üzemzavarok esetén is megfe­lelő biztonság tartalék áll ren­delkezésre. Arn Christiansennek, a norvég gyár főszerelőjének, aki a sze­relés megkezdése óta Pécsett tartózkodik, is ez a véleménye. Bojtos sapkájában, a szájában pipával, vagy örökké égő csik­kel, mindenütt ott volt. — Ilyen magasfokú szerve­zettséget, ilyen korszerűen gé­pesített kábelfektetési eljárást sehol a világon nem tapasztal­tam, mint itt — mondta. A háromhetes vasúti szállítási ké­sést is be tudták hozni, s ezért minden dicséretet megérdemel­nek a DÉDÁSZ szerelői, öröm volt velük dolgozni. Pánics Gy. SZAKMAI GYAKORLATTAL, SZERVEZŐ ÉS VEZETŐ KÉSZSÉGGEL RENDELKEZŐ faipari szakembert, technikust keres vezetői munkakörbe azonnali felvétellel komoly perspektivikus programmal rendelkező faipari üzem. „Jó munka — biztos jövő" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents