Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-09 / 264. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1971. november 9. 24 ora a nagyvilágban Díszszemle a Vörös téren A Lenin-mauzóleumnál lévő diszemelvényen (jobbról bolro): Brezsnyev, Podgornij és Koszigin üdvözlik az ünnepi felvonulás résztvevőit a moszkvai Vörös téren KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO November 7-i díszszemle a moszkvai Vörös téren; megjelennek a rakéták ö ÖXlt/ LÖ^TDON: Konstantin görög'ex-ícirály és felesége hétfőn Luxemburgból tíznapos magán- látogatásra repülőgépen Londonba érkezett.-f NEW YORK: A Kínai Népköztársaság ENSZ küldöttségének hat lányi ,,előkészítő csoportja" hétfőn — helyi idő szerint a kora délutáni órákban — megérkezett New Yorkba, a nemzetközi Kennedy légikikötőbe. 4 HAGA; Hollandiai felmérések szerint az országban legtöbben szíves vérkeringési betegségekben, illetve rákban halnak meg. 1969-ben Hal landiában tOO ezer ember közül 255 halálát okozta szív- és vérkeringési betegség, 199-nek pedig rák. ♦ Po’gárl védelmi előkésiülelek Egyip tomfean Az egyiptomi belügyminisztérium ismétlődő felhívásokban figyelmezteti a lakosságot, hogy légitámadás esetén az óvóhelyeken, az alagsori helyiségekben, garázsokban, továbbá a vasbetonházak alsóbb emeletein keressen' menedéket. Az egyiptomi közvélemény nyugodtan, az idegesség minden jele nélkül vette tudomásul a felhívást, amely nyilvánvalóan ösz- szefügg azzal a Jordániái sajtójelentéssel, amely szerint izraeli csapatösszevonásokat hajtanak végre a keleti (jordániai) és a nyugati (egyiptomi) fronton. A kairói lapok kommentár nélkül, vezető helyen közük azokat az izraeli keltezésű nyugati jelentéseket, amelyek szerint az egyiptomi légierő MÍG—23-as típusú vadászbombázói szombaton és vasárnap mélyen berepülték az izraeli csapatok által megszállt Sínai-félsziget légiterébe. Az izrae'i Phantomok és Mirage-ok tehetetlenek voltak a korszerűbb, nagyobb magasságban és nagyobb sebességgel repülő egyiptomi gépekkel szemben. ■+■ PÁRIZS: November 9-en ! lesz egy esztendeje De Gaulle j tábornok halálának. Az évfor- j dúló napján, kedden délelőtt 11 ! órakor Pompidou elnök jelen- | létében ünnepélyes gyászrriisét j celebrálnak a Notre Dame szé- ; kesegyházban, este pedig az j Invalidusok dómjában. I-*■ LONDON: A Heath—Tito \ tárgyalásokról közös közleményt j adtak ki. Tito elnök meghívta j Belgrádba Heath miniszterelnö- j köt, aki a meghívást elfogadta. \ Utazásának időpontjáról a két j kormány még diplomáciai úton konzultál. 4 PÁRIZS: Párizs Gor« du Nord j pályaudvarán hétfőn összeütközött | két elővárosi vonat. Mintegy 30-oe j kisebb-nagyobb sérülést szenvedtek Néhány személyt kórházba szállítottak. A szerencsétlenség valószínűleg helytelen váltóállítás miatt történt.-f HONG KONG: Kínai útja során Pietro Nenni, Olaszország volt szocialista külügyminisztere, a kínai kormány meghívására hétfőn Pekingbe érkezett — jelenti az Új Kína hírügynökségre hivatkozva az AFP. ♦ HELSINKI: A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Helsinkibe érkezett az NSZEP küldöttsége, amelyet Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezet. •-f ATHÉN: A Görög Kommunista Párt októberben letartóztatott 33 tagja közül tizenkilencet, — köztük a párt két vezetőjét — az athéni haditörvényszék elé állították. Az elfogott kommunistákat ,,a fennálló társadalmi rend erőszakos megdöntésére" irányuló kísérlettel vádolják. ♦ HELSINKI: A Béke Világtanács elitéli azt a földalatti nukleáris robbantást, amelyet az Egyesült Államok a világ közvéleményének tiltakozása ellenére Amchitka szigetén végrehajtott. 4. TOKIÓ: Tokióból elutazott Bcngkokba Robert McNamara, a VIlégbank elnöke. Japánban McNamara a kormány pénzügyi és gazdasági felelőseivel tanácskozott s fogadta Eiszaku Szato miniszterelnök is TOKIÓ: A japán fővárosban J négynapos tanácskozás kezdődött a világ négy legnagyobb városa kép- viselőinek részvételével a környezetvédelem kérdéseiről. Tokió, New York. Chicago és London küldöttei megvitatják, miként lehet csökkenteni a hatalmas metropolisok szennyeződését. ♦ Ájtai Miklós Havannába érkezeit Dr. Ajtói Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar elnöke és kísérete vasárnap a kubai kormány meghívására hivatalos baráti látogatásra Havannába érkezett A magyar küldöttség kubai tartózkodása idején megbeszéléseket folytat a magyar—kubai gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság keretében annak kubai képviselőivel. Hétfőn délelőtt a Forradolom Palotájában megkezdődtek a hivatalos tárgyalások, s ezzel megnyílt a magyar—kubai gazdaságii és műszaki tudományos együtlműködési bizottság második ülésszaka. A magyar delegációt ezen dr. Ajtai Miklós, a kubai küldöttséget pedig dr. Carlos Rafael Rodriguez vezeti. ♦ 4- BRÜSSZEL: HétfSn a Volkswagen cég egy brüsszeli szerelőcsarnokának több vasbeton gerendája összeomlott, maga olá temetvo több munkáit. Eddig négy halottat él kilenc sebesültet hoztak ki a romok alóf A baleset ekalnak tisztázására meg- duft a nyomozás. ■f DACCA: Pakisztáni csapatok szombaton összecsaptak az indiai egységekkel a két ország határa mentén — jelentette be egy pokisztáni katonai szóvivő. Azzal vádolta a szembenálló felet, hogy tüzérség és tankok támogatásával támadta a nyu- gat-bengáliai városokat. Az indiaiak állítólag 73 katonát vesztettek, míg pakisztáni részről csők sebesültek vannak. + LIEGE: Pierre Harmelt, az Eyskens-kormány külügyminiszterét a vasárnapi belga választáson nem választották újra. Harmel a harmadik helyen szerepelt a keresztény-szocialista liege-i listán, de csak az első két jelölt került be a parlamentbe. + BÉCS: Hétfőn Becsben Bruno Kreisky osztrák kancellár sajtótájékoztatón bírálta az Egyesült Államok magatartását az úgynevezett közös piaci vétójogban. A kancellár újságírók kérdésére válaszolva kijelentette: nem talált kedvező visszhangra az amerikai kormány lépése. Ezért Ausztria az érdekelt európai semleges országokkal megbeszéléseket kezd. ♦ SANTIAGO: Chile fővárosában, a Caupolican színházban a Kommunista Párt ünnepséget rendezett a Nagy Októberi Szó- j cialista Forradalom 54. évfordulója tiszteletére. Ünnepi beszédet mondott Victor Diaz, a Chilei KP főtitkárhelyettese. A NEW YORK: U Thant | egészségi állapota kielégítő, de a főtitkárnak még sokat kell pihennie és legalább a hét végéig marad a klinikán — jelentette ki hétfán az ENSZ szóvivője. A főtitkár ezen a héten ; nem fogad hivatalos látogatót, j de ellenjegyzi a kínai ENSZ- j delegáció megbízóleveleit, amelyeket bevisznek neki a klini- j kára. * 1 * Castro Chilébe látogat Fidel Castro kubai miniszter- elnök november 10-én kormány- . küldöttség élén hivatalos látogatásra Chilébe utazik — közölte hétfőn, most már hivala- los formában, a chilei külügyminiszter, Clodomiro Almeyda. Castro, úton Chilébe, rövicf j | időt tölt Limában, Peru fővárosában, ahol szintén találkozik vezető politikusokkal, j | köztük Velasco Alvarado elnök- j kel. Megfigyelők szerint hama- ! rosan sor kerülhet Peru és Kuba ! diplomáciai kapcsolatfelvételére is. A chilei kormányzat már régebben elismerte Kubát. Castro 1964 óta első ízben látogat külföldre. ♦ ♦ VA.P.SÓ: A hivatalos orsói j látogatáson tartózkodó Mint: holf, máltai miniszterelnök héttőn megbeszélést folytatott Piotr : laroszewicz miniszterelnökkel. | A két állam a közelmúltban i diplomáciai kapcsolatot lélesi- | fett egymással. 4 ATHEN: Vasárnap éjféltájban öt egymásután következő földlökés i ' rázta meg a görögországi Théba vi- I dékét, Athéntől 70 kilométerrel északra. A Richter-skála szerinti 4,2 erös- ! ségü szeizmikus mozgás anyagi ká- | rókát okozott. A--------------------------K ínai álláspont az indiai—pakisztáni koniliktus Kína vasárnap először nyilvánította ki álláspontját a jelenlegi indiai—pakisztáni határ- konfliktussal kapcsolatban. Csi Peng-fej ügyvezető külügyminiszter a pénteken Pekingbe érkezett pakisztáni küldöttség tiszteletére rendezett ebéden, amelyre csak a külföldi tudósítókat hívták meg, a diplomáciai testületet nem, kijelentette, hogy „amennyiben Pakisztánt külföldi agresszió érné, a kínai kormány és nép — mint mindig — határozottan támogatni fogja a pakisztáni kormányt és népet az állami szuverenitás és nemzeti függetlenség védelméért folytatott igazságos harcában". A kínai ügyvezető külügyminiszter azzal vádolta Indiát, hogy „a kelet-pakisztáni kérdést kihasználva”, „beavatkozott Pakisztán belügyeibe”, A kínai ügyvezető külügyminiszter kijelentette, hogy „a kelet-pakisztáni kérdés Pakisztán belügye, amelyre magának a pakisztáni népnek kell ésszerű megoldást találnia”. Ami pedig az indiai—pakisztáni vitát illeti, azt a két érdekelt félnek kell rendeznie konzultáció útján anélkül, hogy fegyveres erőhöz folyamodnának. A kínai ügyvivő külügyminiszter tehát kizárta a harmadik fél közvetítésének lehetőségét, így feltehetően azt is, hogy Kína az ENSZ- ben vesse fel a kérdést. Csi támogatásáról biztosította Jahja Khan javaslatát, hogy vonják vissza a két fél erőit a határról. A kínai nyilatkozat pekingi diplomáciai megfigyelők szerint előreláthatólag kihat majd a kínai—indiai viszonyra, amelyben az utóbbi időszakban a javulás árnyalatnyi jelei mutatkoztak. Megfigyelők szerint Kína e nyilatkozatával feladta eddigi várakozó álláspontját és nyíltan állást foglalt régi szövetségese mellett, átvéve annak számos India ellen hangoztatott vádját. Ugyanakkor egyes megfigyelők rámutatnak arra, hogy a kínai fél nem osztotta a pakisztáni küldöttség álláspontjai minden tekintetben és nem határozta meg pontosabban, mit ért „külföldi agresszió" alatt. Bhutto például válaszbeszédében az egész kelet-pakisztáni problémát az indiai beavatkozásnak tulajdonította, míg Csi csak azt mondta, hogy India „kihasználja” o kelet-pakisztáni kérdést. Nixon és a deeszkaláció Melvin Laird hadügyminiszter hétfőn reggel visszaérkezett Washingtonba ötnapos dél-vietnami szemleútjáról, amelyről jelentést ad Nixon elnöknek, aki ugyancsak hétfőn tért vissza a fővárosba floridai üdülőjében eltöltött víkendjéről. A Washington környéki Andrews légitámaszpontra érkezve Laird hadügyminiszter túlzó optimista nyilatkozatot adott a „vietnamizálás minden várakozást felülmúló haladásáról", így mintegy megerősítette azokat a Fehér Házból terjesztett hivatalos sugalmazásokat, hogy Nixon elnök november 15-ig bejelenti a Dél-Vietnamban lévő amerikai fegyveres erők „szárazföldi harci szerepének” záros határidőn belül történő befejezését. A hivatalos beharangozás azt a benyomást igyekszik kelteni a közvéleményben, hogy a következő 6—7 hónap folyamán „lényegében befejeződik" az Egyesült Államok „közvetlen részvétele” a vietnami háborúban. „Mellékesen" utalnak arra, hogy azontúl már csupán „kislétszámú rezidens haderő" marad Dél-Vietnamban, hogy „tanácsadói” minőségben segítse a saigoni rezsim csapatait, továbbá, hogy az amerikai légierő folytatódó hadműveleteinek földi fedezetéül szolgáljon. A Fehér Házból és a Pentagonból kiszivárogtatott értesülések szerint Nixon elnök bejelenti majd a csapatkivonások meggyorsítását olymódon, hogy a jövő év júliusáig már csupán 40 000 főnyi rezidens haderő marad Dél-Vietnamban. Az újabb csapatkivonások bejelentése előtt a Washington Post karikaturistája emlékeztet „a másfajta csapatkivonásra", vagyis arra, hogy 1969. január 31-től - Nixon elnök hivatalba lépésétől — 1971. október 30-ig 18 768 amerikai katona vesztette életét Indokínában, azaz az 1960. óta elesettek egyhar- mada a háború állítólagos „leépítésének" időszakában pusztult el. HARRIS-FELMÉRES: A Hams-közvéleménykutató hétfőn közzétett felmérése szerint az amerikaiak 62 százaléka az amerikai fegyveres erők hat hónapon belüli maradéktalan kivonása mellett foglalt állást és csupán 21 százalék nyilvánított ellenvéleményt. 55 százaléka teljes kivonulás mellett nyilatkozott, még arra az eset-, re is, ha ez „azonnali kommunista hatalomátvétellel” járna Dél-Vietnamban. Újabb bombázások a VDK-ban Az amerikai légierő hétfőn folytatta a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen Intézett bombatámadásokat. A VNA hírügynökség jelentése szerint amerikai vadászbombázók a délután folyamán a 17. szélességi foktól messze északra fekvő Nghe An tartomány sűrűnlakott területeit támadták. A Nixon-kormány hangulatelőkészítő kampányát kínosan megzavarta a Cornell egyetem nemzetközi kutató intézetének hétfőn közzétett tanulmánya, amelynek adatai szerint 1969 januárjától 1971. augusztusáig összesen 2 916 997 tonna bombát dobtak le Indokínára (vagyis a Nixon-évek alatt többet, mint a II. világháború és a . koreai háború alatt együttvéve), míg a Johnson-kormányzat utolsó három évében - azaz, az eszkaláció esztendeiben — 2 865 80S tonnát. A saigoni amerikai parancsnokság által jelentett ez évi északvietnami bombatámadósok száma hetvenhóromra emelkedett. A VDK légvédelme hétfőn lelőtt két Phantom-típusú amerikai vadászgépet —, jelentette a VNA hírügynökség. A VDK területe felett lelőtt amerikai repülőgépek száma ezzel 3401-re emelkedett. A hétfőn lelőtt két gép pilótáinak sorsáról r.em ér- [ kezett jelentés. A Közös Piac „szentjei" Az angol parlament a vártnál nagyobb többséggel elfogadta Nagyfa ’.annia belépését a Közös Piacba. A részletkérdésekkel kapcsolatos törvénymódosítások vitája még okozhat viharokat —, de az aligha lehet kétséges, hogy a csatlakozás ezekután végül is megvalósul. Nagy-Britannia lényegében megtette a i»no2Jf U3- rásl" Európa felé. Természetesen nyomban felvetődik e kérdés, hogy ez milyen politikai és gazdasági következményekkel jár. Előre kell bocsátani, hogy a belépés politikai és gazdasági következményeit ténylegesen csak a távolabbi jövőben lehet majd felmérni. Ebben a pillanatban a szakértők és a világsajtó egyaránt találgatásoknál tart. E találgatásoknak azonban reális alapjuk van az érdekelt hatalmak politikai törekvéseiben. A politikai következmények boncolgatása során az derül ki, hogy az összes résztvevőket más-más elgondolás vezette. Önmagában mindegyik logikus —, de csak a tényleges erőpróba döntheti el, hogy végül melyik kombináció bizonyul helyesnek. Az Egyesült Államok mindenekelőtt politikai és katonai meggondolásokból kiindulva üdvözölte Nagy-Britannia közös piaci tagságát. Washingtonban az alapvető álláspont mindig az volt, hogy a Közös Piac csak akkor válhat az Atlanti Blokk gazdaráai megfelelőjévé — ha ahhoz Nagy-Britannia is csatlakozik. A legutóbbi időszakban ezt az általános amerikai törekvést más meggondolások is erősítették. Míg korábban De O-'ulfe tábornok függetlenségi ooliíikája okozott gondot Washingtonnak —, most a bonni Brandt-kormány egyre világosabban kibontakozó és eredményes ,,új keleti politikáin” tö'tí el aa-iodalemmal az amerikai külüavr minisztériumot. Washingtonnak érdeke. bo«y ezt az úitípusú nvuaatném«* politikai aktivitást ellenőrzés a'att tartsa. A kontrollra Franciaorr-ág ha- tnlmi-gazdcísáqi szempontból nem elég erős. Nem is beszé’ve arról, hoav (mint Brezsnvev legutóbbi pá-*- zsi látogatása bebizonyította) a De Gaul'e utáni Franmnorszan is meg akoria őrizni „kü’önleges kaocse'o- toit” a Szovjetunióhoz. Az amerikai külpolitika szemében érért Ns-v- Britnnnfa helénése lehetséaessé teszi a Brandt-kormány kezd^ménvezés®»- n^k hatásosabb «ardasá-ii és pe*i- t'kai e^ensűlyozását, szükség esetén lassítását. Washington számára ez az an**o| belőné* elsőrendű érte'me. S ennek fontossága mellett oiha,,'án,***’n",k azok a naivon is reá,:*:, (i* tartón aazrt'-'-'^j-ü’leti i->'1 * 4 ~ fi amefvrk a megnave*'«v-1ő Piac főkörödé külkereskedelmi konkurenciájával kapcsolatosak* Teljesen más hatalmi elgondolás vezette a biit belépés támogatásában Nyugat-Németországot. A Közös Piac eddigi története bebizonyította, hogy Franciaország ra tudta kényszeríteni akaratát a Piac egészére. Ennek persze politikai-hatalmi bázisa volt. Nevezetesen az,, hogy Nyugat-Németor- „gaiCiasúgi óriás voit, de politikai törpe”. Franciaország volt a Közös Piac egyetlen teljesjogú nagyhatalma — és egyben atomhatalma- Ehhez járult, hogy o Közös Piac belső gazdasági fejlődését sok tekintetben a francia mc-^gacJasug és o francia mezőgazdasági kivitel érdekei szabták meg. Nyugat-Németországnak ezért mindenképpen érdeke volt, hogy Nagy-Britannia belépésével megjelenjék egy ,,ellensúly” Franciaországgal szemben és ilymódon Nyugat-Német- ország nagyobb manőverezési lehetőséghez jusson. Bonn elsősorban ezt várja a Közös Piac kibővítésétől. Az eddigiekből is ktűnik, hogy hatalompolitikai szempontból Franciaországnak legkevésbé érdeke Nagy- Britannia csatlakozása a Közös Piachoz. Természetesen „elméleti” kérdésfeltevés —, de vitatható, hogy egy De Gcuííe-vezette Franciaország hajlandó lett volna-e most beleegyezni Nagy-Britannia csatlakozásába. A De Gauile utáni Franciaország vezetői lényegesen hajlamosabbak az atlanti politika fővonalának követésére és igy kevésbé bizonyultak ellenállónak az amerikai nyomással szemben. A jelenlegi helyzetben Frrncraorsráq- nak elsősorban gazdasági szemaontn bál előnyös az angol csatlakozás. Nagy-Britannia elfogadta a francia mezőgazdasa-d excort érdekeinek megfelelő közösösei egrárr-ol'fikát és a mezőgazdasági árak rendszerét, lay a francia mezőgazdasági kivitel nofiys-’ahású úí piachoz jut. Ez persze — kü’önösen hosszú lejáratra — alio- ha egyenlíti ki azt a hatn'ompoliti- kai vesztesén**, amelyet Párizs számára eddmi kü’önleges és egyedülálló pozíciójának csorbítása jelent. Ami pedjq Londont illeti — a dön- < meghozatalában ugyan-sek noli- t:kai tényezők ját«rottak kieme’kedő szerepet. Az angol naaytőke előtt a ie'enleai technológiái vi!án'*';lődés szakaszában két út állt: vagy hátat, ford»t Eunjoán-k é« OI abszolút aa"dasó*-~-',st?kai füa^«st az F-yesü't Államoktól. va~y csatlakozik Európához és me«k*’$érli m^^^^erezni az i-ra'kodá szeredet a Kő-Ős Piacon ho'iil. Anaüa a második lehetőséget választotta Látnivaló, he«v itt is „minden «zengnek m-’-n Keljük n Az ös'-es d*-' ..... V a m^uk kü'önh ^t-’mi é-'VfeSrmk m^-val^sii- váriók n Kö-ös Pinr kibőv'tésé- től. A mérkő'"5'-; ..bíráia” csakis az idő és a politikai tapasztalat lehet,
