Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-04 / 260. szám
tíTT. november 4.- ■■ DUNÁNTÚLI NAPLÓ Szovjet filmművészek a mai (Munkatársunk telefonjelentése.) Az Újságíró Szövetség székhazában találkozott tegnap délelőtt a sajtó munkatársaival a szovjet filmhétre érkezett három tagú delegáció. A küldöttség vezetője Joszíf Hejfic rendező, a szovjet filmművészet „nagy öregje". Sok nogy alkotás, például a Viharos Nobel-díjas szovjet filmművészetről Előtérben a társadalmi problematika „Nehéz filmek“ Az 1971. évi fizikai Nobel- dijat a magyar származású Dennis Gabor — Gábor Dénes — professzor nyerte el. Gábor Dénes a holográfia módszerének feltárásáért kapta a dijat. Az általa kidolgozott eljárás segítségével térhatású (háromdimenziós) képeket lehet előállítani. alkonyat, a Zsurbin család, a Kutyás hölgy fűződik nevéhez. Jelentős alakja a szovjet hangosfilm megteremtésének és egyik úttörője a sematizmus elleni harcnak. Elza Radziny, a Hamlet királynője és a Lear király Goneril-je. Filmszínész, de színpadon is játszik: legutóbb Molnár Ferenc Liliom című drámájában kapott szerepet a rigai színházban. A harmadik: kedves, rokonszenves, hosszúhajú fiatalember, Lev Prigunov. Tíz éve filmszínész, mai fiatalokat aíakít — ahogy elmondta —: Több „nehéz filmben", azaz vitákat kavaró problémafelvető alkotásban szerepelt már. Ók hárman a mai szovjet filmművészet három generációja. Hejfic először új filmjének magyarországi vonatkozásairól szólt. A Salud Marija főhősének modellje Marija Fortusz őrnagy, a székesfehérvári felszabadító harcok földerítője. Ez a hős asszony — szemtanúja ennek a századnak — ma is él, 71 éves. Nem életrajzi, hanem költői szárnyalásé filmet készítettünk róla, de több epizód és például a spanyolországi részletek ugyanakkor a főhős életének hiteles dokumentumai — mondotta a film rendezője, aki rövidesen új munkába kezd: Csehov Párbaját viszi filmre. A Dunántúli Napló részéről megkérdeztük tőle: hogyan fogadják a Szovjetunióban a mai Mérsékelt fejlődés megyénk gazdasági életében (Folytatás az 1. oldalról) bevételek aránya az összes pénzjövedelmekből az elmúlt évi 40 százalékról 48 százalékba nőtt A termelőszövetkezetek munkabérek címén 6 százalékkal, a munkadíjakra pedig 3 százalékkal többet fizettek ki a mezőgazdasági lakosság részére az egy év előttihez képest. Az áruellátás A kiskereskedelem eladása összehasonlítható árakon 9—10 százalékkal, fogyasztói folyóáron számítva 10,9 százalékkal emelkedett. A harmadik negyedévben a lakosságnak — főként az iparcikkekre irányuió — vásárlásai mérséklődtek. A kiskereskedelmi készletek összetétele biztosította az áruellátás folyamatosságát és nagyjából megfelelt a választéki igényeknek is. Az egyes árufőcsoportok forgalma a várakozástól eltérően alakult. Az élelmiszerforgalom dinamikusabban (10 százalékkal), ugyanakkor a ruházati cikkekből viszonylag kisebb mértékben növekedett az eladás. A munkás-szellemi foglalkozású háztartások I. félévi fogyasztói árindexe 101,2 százalék volt, a fűtés és világítás ki vételével minden árucsoportra vonatkozóan valamivel magasabb, mint egy évvel korábban. A III. negyedévben az együttes árindex egy-két tizedes emelkedésével lehet számolni az I. félévhez képest. A rendelkezésünkre álló adatokból kitűnően az idényáras élelmiszercikkek árszínvonala a harmadik negyedévben tovább emelkedett, így az első háromnegyed évben 7 százalékkal volt magasabb, mint 1970 azonos időszakában. (Az idényáras cikkek a lakosság összes vásárlásának 5,9, élelmiszervásárlásának 12,4 százalékát teszik ki.) Megyénk idegenforgalma az összes vendégek számát tekintve nem változott az előző évhez képest, ugyanakkor az átlagos tartózkodási idő 2,2 napról 2,5 napra emelkedett. A megyénkbe látogató külföldiek száma 12 százalékkal csökkent. A közúti közlekedésben résztvevő járműállomány 6,8 százalékkal, ezen belül a személy- gépkocsik száma 13.5 százalék kai növekedett. A közúti személyközlekedés tömegforgalmát lebonyolító autóbuszok száma 23-mal növekedett év elejétől Egészségügy, kultúra Az egészségügyi ellátás területén az elmúlt időszakot a javulás jellemzi, a táppénzen levők aránya az előző évi 6,3 százalékról 5,7 százalékra csökkent. Ennek következtében a betegségek miatt kiesett munkanapok száma is 10 százalékkal kevesebb. Az üzemi balesetek száma az I—III. negyedévben valamivel kevesebb (1,6 százalékkal), mint az előző év azonos időszakában volt. Az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma 21,7-ről 21,9-re növekedett, a legsúlyosabb balesetek a mezőgazdaságban fordultak elő, itt egy balesetre 31,3 kiesett munkanap jut. A halálos üzemi baleset kettővel volt több, mint az előző évben. Az 1971/72. iskolai tonév megyénkben mintegy 71 ezer diák munkájának kezdetét jelenti. A megyében levő főiskolákon és egyetemeken a nappali tagozatos hallgatók száma 20 százalékkal több, mint az előző tanévben, a középiskolai tanulók száma lényegesen nem változott, az általános iskolai tanuló létszám 5, az ipari tanulók száma 3 százalékkal csökkent az előző tanév elejéhez képest. A szakmunkástanuló képzés a jelek szerint nem tudja hiánytalanul biztosítani a szakmunkás utánpótlást, o vállalatok igénye jóval több volt, mint az új jelentkezők száma. Ugyancsak a III. negyedév gondjai közé tartozik a gyermekes családoknál az óvodai és bölcsődei elhelyezés. Az óvodákba szeptemberben 6,5 százalékkal több gyermeket írtak be, mint az elmúlt év végi létszám volt. A felvett 9391 gyermek mellett 1428-at (ebből Pécsett 815-öt) el kellett utasítani férőhelyhiány miatt. Az elutasítottak többségénél, több, mint 2/3-ánól mindkét szülő dolgozik. A bölcsődei ellátás terén jobb a helyzet. A megyében csak Pécsett, Komlón és Siklóson van probléma. Ez év őszén sem sikerűit valamennyi jelentkezőt felvenni, vagy nem a munka- és lakóhely közelében. Mind az óvodai, mind a bölcsődei ellátásban érezteti hatását a beruházások elhúzódása. társadalmi valóság kérdéseit őszintén feltáró filmeket? Ezt válaszolta: — Első és legfontosabb feladatunk: mai életünk problémáit bemutatni. Ez lassan megy, valószínűleg, mert rendkívül bonyolultak ezek a kérdések. Előttünk áll — nyilván önöknél is — a „nehéz filmek” problematikája: egy biztos: nagyon jó, hogy sokoldalú lett nálunk a kritika. Vagyis megszűnt a „kritikusok kórusa", amikor mindenki ugyanazt „énekelte"... LEV PRIGUNOV: — Szerepet kaptam egy filmben, amely a moszkvai „nehéz ifjúságról" szól. őszintén fölvetette azt, ami probléma. Sokáig vitatták, be lehet-e mutatni; az idősebb elvtársak egy része nem akarta. Végül mégis engedélyezték. Óriási siker, kedvező sajtóvisszhang követte . .. Szerintem minél több ilyen „nehéz film” kellene, különösen a mai fiatalokról... * A ma kezdődő szovjet filmhét keretében Pécsett is bemutatják Joszif Hejfic Salud Marija című filmjét. Ebből a pécsi középiskoláknak közel 20 külön előadást is tartanak. A másik új bemutató a Belorusz pályaudvar. Vidéken több neves szovjet filmalkotást felújítanak. Egyebek közt Mohácson a Kronstad- ti tengerészeket, Szigetváron a Viharos alkonyat című filmet. Wallinger Endre Gyorsítják a sertésátvételeket Október 18. óta plusz két forintos export felár — A negyedév első hónapában ú'abb 21 ezer sertést vett át a húsipar Az augusztus végi pánikhangulatot — a termelő üzemek félelmét, hogy az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat nem lesz képes a sertésdömping levezetésére — az azóta eltelt két hónap korrekt és megbízható átvételi rendje már eloszlatta. Mégis közeledvén az év vége, maradt a termelőkben bizonyos szorongás s ennek helyenként, szövetségi ülésen vagy egyebütt esetenként hangot is adnak. Az okot nem a vállalót eddigi tevékenysége szolgáltatja erre, sokkal inkább az a tény, hogy jelenleg több száz milliós értékű hízóállomány van még kinn a tsz-ekben, állami gazdaságokban, melyet év végéig értékesíteni kell. A termelők úgy vetik fel, vajon az év utolsó két hónapjában is fenn marad-e a felvásárlás jelenlegi intenzitása, mire lehet e téren számítani? A kérdést Tóth Gyulának, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjének tettük fel. Bizonyos nyugtalanság tapasztalható általában az év végi értékesítéssel kapcsolatban az üzemekben, félnek az átvételek késleltetésétől, az értékesítés áthúzódásától a jövő évre. azt a korábbi követelményt is, hogy csak 140 hízottsertés esetén exportálunk helyből, ma már 50—60 darabot is helyből szállítunk el. Ezekkel az intézkedé- I sekkel gyorsítani igyekszünk az átvételt. Mik az értékesítési kilátások az év hátralévő részében? — Novemberben és decemberben még kb. 45—46 ezer darab hízottsertést akarunk átvenni és ezt részben belföldre, részben exportra értékesíteni. Késleltetést tehát nem tervezünk. Probléma csak ott lehet, ahol nem készül el a hízóállat időre, ez különösen a hízómarhákra vonatkozik, hisz a súlyA fügefalevéltől a forró nadrágig mm határ ott eléggé magas 530 H* logramm, ez alatt nem tudjuk átvenni a marhákat. Sokszor az üzem 400—430 kilós hízóbikát is felkínál, értékesítésre ezt természetesen nem vehetjük át. A sertéseknél 105 kiló az alsó határ. Nyugtalanságra tehát nincs ok, vállalatunk győzi az átvételt, s rajtunk nem fog múlani az üzemek év végi gazdasági eredménye. A hizófelvásárlás mellett jelentős malac és süldő átvételi feladata is van a vállalatnak. Milyen eredményeket hozott és meddig tart mág az „intervenciós” felvásárlás? — A felvásárlás tart még, sőt feloldottuk a korábbi megkötöttséget is és ma már nemcsak fehérszőrű, de tarka és fekete színű malacokat is átveszünk. Eddig az akció keretében mintegy 8 ezer süldőt és malacot vásároltunk fel és szállítottunk közvetve exportra. Ez mellett jó ütemben mennek a megyén belüli kihelyezések is, ez ideig 7200 süldő fogadására kötöttünk szerződést az üzemekkel, s ebből 5000 darabot már ki is helyeztünk. A vételárat a fogadó gazdaságok nem most, hanem majd jövőre, tehát az ófiatok értékesítése után fogják kifizetni. (Rné) Pécsi művész kiállítása Budapesten (Munkatársunk telefonjelentése) Tegnap, szerdán este 6 órakor a budapesti Fészek Klubban megnyílt Fürtös Ilona kiállítása. Ű az első pécsi művész, aki a magyar művészvilágnak e tanyáján kapott lehetőséget a bemutatkozásra. A tárlat jelentőségét növeli, hogy a Fészek Klub előre elkészített terv szerint, az előző év kiállításai alapján, mindössze havonta egy-egy tárlatot rendez. Fürtös Ilona textilszövő-művész volt az egyetlen nem budapesti résztvevő a legutóbb megrendezett szombathelyi tértextil és falikép biennálén is. — Fett Jolán, gobelin-tervező a Fészek Klub vezetőségének tagja biztatott, hogy a klub vezetőségétől kérjek lehetőséget a kiállításra — mondta a művész a megnyitó előtt. - 13 munkámat állítottam ki, eddigi pályám keresztmetszetét, rusztikus és gyapjú gobelint. A rusztikus góbién kísérlet: én próbáltam festeni is és jutából szőttem. Az este megjelent a Fészekben mintegy félszáz tagú magyar, egyedi textilszövő művészgárda többsége, azonkívül festők, költők, zenészek, színészek - művészek. Ez is célja a klubnak, a különböző művészeti ágak, műfajok képviselőit közelebb hozni egymáshoz. Ott volt Timór Irma, a Baranya megyei Tanács népművelési csoportjának vezetője. A megnyitót Ko- valiszky Márta, a székesfehérvári István király Múzeum művészettörténésze mondta: — Fürtös Ilona azokra a régi parasztasszonyokra hasonlít, akik kifogyhatatlan vásznaikat úgy szőtték, hogy közben mit- sem törődtek a „művészettel”: pontosságuk és figyelmük csak az anyagnak, a mintáknak, a színes fonalaknak, a munkának szólt - a szálakban mégis benne van a teljes életük. A kiállítást két hétig este 8 óráig lehet megnézni a Fészekben. Földessy Dénes A sorozat mai divatot bemutató figurái Erb János felvétele Divattörténet vörösrézből r a Mecsek Áruházban Adám és Éva társaságában tágás férfi, középkori lovag, uszályos és abroncsos ruházatú hölgyek sorakoznak a Mecsek Aruház első emeletét szegélyező falakon. Az emberi divat történetének legfontosabb állomásait 30 vörösrézből készült figura villantja fel. A szép kivitelű, aprólékos kidolgozású, nyolcvan centis alakokat Tóka Vendel dekoratőr domborította vörösrézből. Állandó kiállításnak is tekinthetjük ezt az igényes belső díszítést, amely igazán gyönyörködtető látvány, érdekes, hangulatos. Tanulsággal is szolgál: nincs új a nap alatt. Kezdetben vata a fügefalevél, s évezredek múltán is ugyanazt a célt szolgálja modern változata, a forrónadrág. Az ókor tógái, tunikái és ingruhái után a gótikát jellemző süveges fejdíszek, uszályos hosszú ruhák következnek. A reneszánsz idején a karcsúsított, erősen kivágott, a női test szépségeit kidomborító öltözetben jártak. Pompázatosak a csipkével gazdagon díszített, csípőerősítő abroncsos kosztümök, amelyet — a rokokó ízlésének megfelelő — rizsporos paróka kísér. A Biedermeier divatjának megtestesítője nálunk, az úgynevezett Déryné ruha, amely már kissé rö- videbb, mint korábban. Lassan eltűnik az abroncs, tért hódit a franciás, majd később az angolos vonal. A huszadik század divatáramlatai felújítják a két évezredes „maxit”, s elfogadott női viseletté válik a nadrág. A divatsor nem fejeződik be a minivel, maxival, hiszen ki tudja mi lesz a következő sláger. A változásokat újabb figurák, fémes csillogású domborművek örökítik majd meg, dekorálva megyénk legnagyobb áruházát Negyedmillió forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban Bűnszövetkezet felett ítélkezett a Pécsi Megyei Bíróság A társadolmi tulajdont súlyosan károsító bűnszövetkezet — Trirvkl Ferenc anyaggazdálkodási csoportvezető, Hódosí Gyula raktáros, továbbá Unyi László és Michel Jakab boltvezető — ügyében ítélkezett a Pécsi Megyei Bíróság. Trinkl Ferencnek, mint a Mecseki Szénbányák komlói karbantartó üzeme csoportvezetőjének feladata volt, hogy a rendelkezésre álló anyagokkal és készletekkel gazdálkodjon. Hozzá tartozott az anyagigénylés, a fogyóeszköz és anyagraktár ellenőrzése, a selejtezések előkészítése és irányítása. Hódosi Gyula az anyagok átvételét látta el. A karbantartó üzem két raktárában a különböző anyagokat nem érték, hanem meny- nyiség szerint tartották nyilván. Ez adta a gondolatot Trinkl Ferencnek, hogy a perben szerep- i lő boltvezetőket rábírja: az ál- taia vásárolt különböző anyagok fogyasztói egységárát a számlákban a ténylegesnél magasabb egységárral tüntessék fel és az így szerzett jogtalan jövedelmen osztozzanak. Ezenkívül más manipulációkat is elkövettek. A boltvezetők mind a túlszámlázás, mind a fiktív számlázással nyert jogtalan jövedel- | met — 246 000 forintot — a bolti pénztárból vették ki, a részüket megtartották, a többit átadták Trinkl Ferencnek. A Pécsi Megyei Bíróság TrinW Ferencet és Unyi Lászlót bűnösnek mondta ki bűnszövetségben, folytatólagosan, különösen nagy kárt okozó, társadalmi tulajdont károsító bűntettben és ezért Trinkl Ferencet hét év hat hónapi szabadságvesztésre, Unyi Lászlót öt évi szabadságvesztésre, míg Michel Jakabot és Hódosi Gyulát 2-2 évi szabadságvesztésre ítélte. Egyben kötelezte a vádlottakat az okozott kár megtérítésére. A vádlottak és védőik fellebbeztek. A már fenn vázoltakon kívül mi adhat erre alapot? — Egy bizonyos, hogy vállalatunk eddigi munkája az nem. Júliusban 21 028, augusztusban 21 296, szeptemberben 19 000, s végül októberben ismét több, mint 21 ezer sertést vásároltunk fel. Nemhogy késleltettük volno, de inkább siettettük az átvételeket, az év végi torlódás elkerülésére. Szepte mb erben és októberben igen intenzív export tevékenységbe kezdtünk, október 18-tól megemelt felárat fizetünk az exportáló üzemeknek, a szocialista országokba — főként Csehszlovákiába és Lengyelországba — irányuló export sertés után kilónként plusz 1 forint felárat, az Olaszországba exportált áru után — mivel itt mások a vevő követelményei — plusz 2 forint export felárat fizetünk. További kedvezmény, hogy helyből szállítunk és a mérlegelésnél a korábbi 5—6 kiló helyett csak 2 kilogramm súlyt vonunk le. Mindez együttvéve darabonként átlag 300 forinttal magasabb bevételt biztosít az üzemnek. Feloldottuk
