Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
DUNANTŰLI NAPLÓ Megóvás, karbantartás, hasznosítás Ma még nem késő... •WemMkügyönk legsúlyosabb gond|n ma a népi műemlékek helyzete. Nem véletlenül mostanában született neg az a törvény, amely elősegíti védelmüket, illetve megóvásukra ösztönöz. A törvény azonban csak eszköz. A megvalósítás embereken, állami és társadalmi szerveken múlik. A népi életforma emlékeit megőrző épületek közül ma már csak elvétve szomorkodÖc rtt-ott egy-egy roskatag, zsúptetős falusi ház. (Nemegyszer a faluképből .kilógó”, a városi építkezések vonaloit hivalkodva lemásoló családi házak között) Többségük ebben a formában is híven magán hordozza a népi építőművészet eredeti szépségét És persze a „célszerű szegénység” legyeit is, hiszen mindenütt • szükség adta ráutaltságból a helyre, a vidékre jellemző sajátos anyagokból és formában építkeztek. Innen Is a népi műemlékek sajátos néprajzi-hal ytörténeti muzeális értéke. Megőrzésükre, az utolsó emlékek mentésére az Országos Műemléki Felügyelőség számba vette, majd ez év tavaszán felülvizsgálta Baranya műemlékileg védett, népi építészeti emlékeit Nyolc kevésbé értékes (vagy lebontott, átalakított) lakóházat, és 3 gazdasági épületet törölt a jegyzékéből. Megmarodt viszont benne — mint nemrégen szóltunk róla — tizenegy fenntartásra, megőrzésre mindenképpen érdemes értékes egyedi építmény. A tizenegy közül az egyikről ezt írja c jegyzőkönyv: „Luzsok, Fő u. 59. sz., lakóház. Tulajdonos: Simon József. A lakóházat valószínűleg még ez évben szeretnék lebontani és a helyébe újat építeni. Megmentése csak gyors beavatkozással lenne megoldható." Vajon ki mit ért „gyors beavatkozáson”? Éltünk-e vele és milyen formában? Legelőször Kiss Gyulát, Vajszló közös községi tanács vb-tltká- rát kerestük meg: — Igen, tudunk róla, intézkedtünk; beszéltünk a tulajdonossal — válaszolta. — Felajánlottuk: adja el ez épületet, mi itt Vajszlón ingyen cseretelket biztosítunk részére. Határozott választ még nem kaptunk. Az épület védettség alatt áll. Nem ez a gondunk, hanem az udvarban álló r.agy és jó karban levő gazdasági épület. A tulajdonos ragaszkodik hozzá. Valamilyen formában nyilván megegyezünk majd. A megvétel után legelső az épület felújítása, állagmegóvása ... — Mi a további elképzelésük vele? — A muzeális értékű épületbe falumúzeumot, illetve helytörténeti, néprajzi kiállítást tervezünk. A vidékre — a Dráva kiöntésének vidékére — jellemző egykori pákász-halász életmódot szeretnénk itt bemutatni. Az ormánysági nép használati eszközeivel, edényeivel és a lakóház eredeti berendezésével együtt. Ezek tárgyi anyaga részben összegyűlt már az iskola padlásán. Gondoskodni fogunk az épület és a benne levő kiállítási anyag gondozásáról, megóvásáról is. A ház és a kiállítás a vajszlói körzeti művelődési központ része lesz. A ház igen móllá tag állapotában is szemrevaló, megkapó öreg épület. Középütt jellegzetes falusi füstöskonyha, szabadkéménnyel, kenyérsütő kemencével. Az egykori tisztaszobában kukoricát tárol az új tulajdonos, balra kisebb kamraféle. Valaha itt országosan népi műemlékeink helyzete. A 11 épület védetté nyilvánítása megtörtént. Állami tulajdonba. vételük lenne a legsürgetőbb. Nemrégen a megyei műemléki albizottság ülésén javasolták: legalább évente egy épületnél biztosítani kellene az állami tulajdonba vételt. Szerintünk valamennyi, mind a 11 falusi műemléképület esetében ez a legfontosabb. Minden célszerű eszközzel és mielőbb. Ez a biztos. Nehogy az idő, az időjárás megelőzzön... Wollinger Endre Luzsok, 59. sz. lakóház Fesztiváli tanulságok Az a megtiszteltetés ért, hogy meghívást kaptam és részt vehettem a közelmúltban két nemzetközi fúvószenekari rendezvényen: a kolini (Csehszlo vákia) és az usteri (Svájc) fesztiválon. Mindkét fesztivál egyidős a siklósival. Kolinban kilencedik, Usterben pedig nyolcadik alkalommal rendeztek fúvószenekari találkozót. A két külföldi fesztivál összevetése a siklósi találkozóval igen hasznos volt. A legfőbb kérdés, amire a figyelmem irányult, az, hogy jnilyen úton haladnak ezek a rendezvények a hazai és a nemzetkö zi fúvószenekari mozgalom népszerűsítésében, a hagyományok megőrzésében a színvonal emelésében. Mi történik Kolinban?! Kolin a csehszlovák fúvószene fellegvára. Ebben a városkában élt és dolgozott Frantisek Kmoch zeneszerző és karmester, a cseh fyvószene ismert alakja. A kolini fesztivál a hagyománymentésre, a régi és világhírű csehszlovák fúvószene ápolására fekteti a főhangsúlyt. A rendezvény programjában fontos szerepet kap a látványosság (pl. felvonulás és a monstrevitás. A találkozó központi rendezvényén egy háromszáztagú. egyesített zenekar szerepelt. A megszólaltatott művek között új hangvételű mű nem volt. Ahogy viszont az egyes számokat előadták, más-más karnagyok vezényletével, arról csak elismerőleg lehet szólni. Az említett koncertet egy téli stadionban tartották, ahol tizennégyezer ember foglalt helyet, nem éppen olcsó belépődíjakért, öt külföldi zenekart látott vendégül a kolini rendezőbizottság. Az usteri talákozón csak egy külföldi zenekar (jugoszláv) vett részt. Viszont annál több külföldi (belga, német, magyar, angol, francia, japán stb.) zeneszerző jelent meg itt, hogy jelen legyen új művének bemutatóján. A fesztivál három hangversenyén ugyanis egytől-egyig új művek hangzottak el svájci zenekarok és a Jugoszláv (ljubljanai) zenekor előadó sóban; igényes, hagyományt tisztelő művek és egészen modem kompozíciók egyaránt. Az usteri fúvószenekari rendezvény tehát új alkotások megszületésének és bemutatásának elősegítését, illetve megvalósítását tűzte zászlajára. A hangversenyek egy hatalmas hangversenyteremben zajlottak le, szépszámú hallgatóság előtt. Feltűnő volt, hogy a svájci zenekarokban mennyi a fiatal, és hogy a szakszofon (melyet főként lányok fújnak) milyen népszerű hangszer. Milyen tanulságok vonhatók le az érintett megállapításokból és látottak- hallottakból? Vegyük sorjába: 1. Nemcsak hazánkban fordult ismét a figyelem o fúvószene felé, hanem Európa- szerte. 2. A hazai és a nemzetközi fúvószenekari mozgalom csak akkor tud-, ja betölteni szerepét, ha gonddal ápolja hagyományait és sokkal bátrabban, nemzetközi méretekben támogatja új művek megszületését 3. A fúvószenekar, mint együttes ma már a legigényesebb zene tolmácsolására alkalmas. (A zeneszerzők ne fúvószenekari műveket, hanem igényes zenét írjanak fúvószenekarra!) 4. A fúvószenekari rendezvények „saját lábukon is meg tudnak állni", nem szükséges azokot egyéb rendezvényekkel felhígítani, mert nagy tábora, hallgatósága van ennek a mozgalomnak is. 5. A mozgalom sajátos lehetőségeit (összevont zenekari produkciók, kamarazenélés stb.) jobban ki kell használni, az igényességre való törekvés megtartásával. És végül: 6. A siklósi rendezvény jó úton jár, de hogy a nemzetközi mezőnyben is megállja a helyét, az erköcsi és anyagi erők újabb összpontosítását teszik szükségessé. Várnai Ferenc „éltek” rint. .. a hagyományos szokás sze- Je le ni eg üres. A tulajdonos saját házában él. Simon József 60 éves magángazdálkodó ezt a népi műemléket — a hátsó pajta-istálló épülettel együtt \— két fia részére vásárolta. Majd ők döntenek .... — mondja. — Eladnák? Nem kapok egyenes választ. Majd a gyerekek, az övék . .. Meg hat nem ezzel, nem az öreg épülettel a prob léma: nézzem csak, a hátsó épületet Az istállóban két szép ló, két tehén 3—4 borjú ropogtatja a takarmányt Masszív, erős vöröstéglás épület, be tonjószollal, betonozott pincével, ta karmánytárolóval. Hát bizony ezért kár lenne . ., Ám, ahogy elnézem, ha erős kerítéssel leválasztanák a műemlék lakóházat a gazdasági épületektől, a köz is jól járna, a magánérdek se csorbulna. Úgy néz ki, meg lehetne egyezni. Nem mindegy azonban, mikor. A luzsoki népi műemlék zsúptetőzete — esetleg nagyobb hótömeggel — nem biztos, hogy kibír még egy telet Itt mielőbb tenni kellene. Lényegében ezért, ilyen vagy hasonló problémák miatt súlyos gond Zenei krónika Wehner Tibor zongoraestje A romantikus zongorairodalomból, Schubert, Brahms, Chopin és Liszt műveiből állította ösSze szerda esti höng- versenyének műsorát Wehnér Tibor. Mint azt jelen hangversenye is mutatta, Wehner Tibor muzsikálása alapvetően intellektuális Jellegű, nem csupán az indíték intellektuális nála, de a megvalósítás is magában hordja az intellektus szigorú kontrollját. Mégsincs ellenmondás a választott műsor és az előadó személye közt: igazán örülhetünk, hogy olyan művész előadásában hallhattunk romantikus remekműveket, akinek egyéniségétől távol áll minden romantikus túlzás. Wehner Tibor játékában a művekben gyönyörködünk, a sallangmentes, lényegre törő előadás a zene benső elemeit állítja előtérbe. Wehner Tibor, mint minden igaz, tehetséges muzsikus, elhatárolja magát a manapság gyakori „objektív” előadó típusától, az ő interpretálásában a művész személyes állásfoglalása kelti életre és hitelesíti a művet, ez teszi élményszerűvé a művek hallgatását. A nyitó műsorszáin, Schubert A-dúr szonátája (op. post.) nyújtotta a legnagyobb élményt. Érzelmekben, indulatokban, színekben, kontrasztokban hallatlanul gazdag e kései Schubert- remek. Gondoljunk pl. az első tétel kódújának indítására, ahol a főtéma harsány akkordtömbjei valami távoli álom emlékképeként térnek visza. Milyen szép ez a mű, milyen szép a zene — gondolja közben a hallgató, pedig nem történt más, mint hogy a művész „csupán” hűen, egyéni átélésével megforrósítva állította elé Schubert zenéjét. Ez a legnehezebb az előadó- művészetben és ha olykor egy-egy remekmű előadása során sikerül, úgy valóban nagy élményben részesül a hallgató. Érdekes, kettős problémát vet fel Brahms: Variációk egy Höndel-témá- ra c. művének megszólaltatása. Az egész nagyszabású, virtuóz zongoraművet áthatja a Handel-téma barokk pompája. A kérlelhetetlen, szigorú rit- mikussóg biztosítja a barokk indíték jelenlétét Ugyanakkor egy levegős hajlékonyság élteti a brahmsi dallamvilágot, az érzékeny harmóniai fordulatokat Wehner Tibor kitűnő ritmusú előadásában a mű barokk vonásai domináltak, de Brahms vüágóinok romantikus szépségei közül is egyre több feltárult a variációk, majd a nagyívű, summázó fúga során. A művész gazdag billentéskulturájána, nem hivalkodó, de fölényesen biztos pionisz- tikus tudására is fel kellett figyelni e rendkívül nehéz zongoramű hallatán. Valamivel fáradtabbnak éreztük a műsor második részét Nem fizikai el fáradásra gondolunk, hiszen Wehner Tibor erővel-koncentrációval bámulatos nagymértékben rendelkezik, inkább az előadás élményszerűsége tűnt egy árnyalattal halványabbnak. Chopin e-moll noktümjében és b-mo!l scherzójában az előadó ízlése, formáló készsége és színérzóke tűnt ki. A három Liszt-mű (Canzonetta, Elfelejtett keringő, XI. magyar rapszódia) nem tartozik Liszt azon alkotásai közé, melyek alapján joggal soroljuk szerzőjüket a romantika századának legnagyobb alkotói közé. Az előadás sem sejtetett meg többet ezekről o darabokról, de ismételten emlékeztetnünk kell Wehner Tibor mértéktartó ízlésére és kitűnő zongorázására. Szesztay Zsolt Ü lök az üdülő éttermében, pár perccel múlt fél egy, most tálalnak nekünk, az első csoportnak. Kanalazom a levest, szemem a tányéron, egészségügyi meggondolásból szeretném figyelmemet a táplálkozásra összpontosítani, de sehogyan sem sikerül. Akarva-akaratlanul oda kell hallgatnom arra a monológra, amely a hátam mögül érkezik. Rekedtes női hang duruzsol balladás hanglejtéssel. Apró szünetektől eltekintve — egyfolytában. Rémes dolgokról duruzsol. — És még az is történt, hogy azon a hatalmas hindu folyón, a Gange- szen, felborult egy nagy hajó. Nem is hajó, komp. Egy nagy komp. Telisteli emberekkel ... At akartak menni az egyik partról a másikra. Zarándokok voltak, valami kegyhelyhez indultak. Nem is sejtették, hogy mi vár rájuk! Hát nem szörnyű?... És még az is történt, hogy Mexikóban egy autóbusz ment a hegyi szerpentinen. Dugig volt Feltételes reflex turistákkal. A kanyarban megcsúszott, elromlott a pedál, puff, be a szakadékba. Száz méter magasból! Képzelheted! És még az is történt... Lassan oldalt fordulok a széken, lopva szemügyre veszem a beszélőt. Mázsán felüli középkorú hölgy, magasra kontyozott fekete hajjal. Hasonló terjedelmű férfiú ül vele szemben, nyilván a férje. Csakúgy issza a felesége minden szavát, s közben habzsolja az ételt. A felszolgálónő a második fogást hozza. Kelkáposzta főze ék, vagdalt hús. Hátam mögött is módosul a téma. A külföldi tömegszerencsétlenségeket a hazai baleseti krónika váltja fel, megspékelve néhány bűnüggyel, családi tragédiával. — És még az is történt, hogy Nyír- madán egy ötvenkét éves férfi meglátogatta a szüleit, de előbb tizenöt fiöccsot ivott. Akkor aztán bement a házba, elkezdte ütni az apját, meg az anyját, kikergette az öregeket az udvarba, ott hajkurászta őket körbe-kör- be , . . És még az is történt, hogy egy fiatalember ellopott egy vadászpuskát, elrejtőzött az erdőben, nappal aludt, éjszaka rabolni járt, amikor a rendőrök megadásra szólították fel, rájuk lőtt, tizenkét évi börtönt kapott, hatósági közeg ellen . . . Következik az utolsó műsorszám. Előttem dióstekercs, a hátam mögött iszonyú természeti csapások, rengeteg áldozattal. Kanadai tűzvész, török földrengés,. tájfun a Sárga tengeren, árvíz Pakisztánban. A félórás ebédidő alatt a kövér nő elmesélt kövér férjének minden vérfagyasztó esetet, amiről csak beszámoltak a reggeli lapok, amiről csak hírt adott o rádió. A férj csak hallgatta és falt. Ugyanígy zajlott le az ebéd másnap, harmadnap. Bár szörnyen idegesítettek ezek a borzalmak, mégsem kéredzkedtem át egy távolabbi asztalhoz, vagy a második turnusba. Elhatároztam: kitartok, amíg meg nem fejtem a lélektani rejtélyt. Miért sorolja fel ez a kövér asszony ennek a kövér férfinek minden délben az aktuális rémségeket A titokra a negyedik nap derült fény. A férj egyedül érkezeti az ebédhez. Jön a felszolgálónő, halkan megkérdem tőle, mi történt? Az történt, meséli, hogy a délelőtti kiránduláson kibicsaklott az asszony bokája, oda- fönt fekszik, borogatja a lábát, nem súlyos, de jobb, ha egy-két napig ágyban marad. Hátra pillantok, a férj kedvetlenül bököd! villájával a tányért, turkál az étéiben, szomorúan fintorog, nem eszik. Aha, tehát erről van szó! Amolyan pavlovi feltételes reflex alakulhatott ki nála. Ahhoz, hogy jóétvággyal egyen, hogy biztonságban érezze magát, folyamatosan értesülnie kell arról, hogy a bajok más helyeken történnek, az elemi csapások más embereket sújtanak, másoknak kell kiólt - niok a töméntelen szenvedést! Szegény fickó! Ha sokáig hiányzanak neki a katasztrófák, ez előbb- utóbb éhen vész! Megesik rajta a szívem, — Bocsánat a zavarásért — szólítom meg —, csak ana szeretném felhívni a figyelmét, hogy egy hatemeletes amszterdami szállodában tegnap tűz ütött ki. Hiába vonult fel egy csomó tűzoltó, az épület porrá égett. F elderül az arca, hálásan mosolyog rám, aztán a tányérja fölé hajol és dobálni kezdi magába a csőben sült holsteini szeleteket. Kürti András
