Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
1971. ncrember 21. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Pénzügyi fegyelem és gazdálkodási morál taire „ideges” a népgazdaság Interjú dr. Buzánszky Józseffel, a Bevételi' Főigazgatóság területi igazgatóságának vezetődével A Pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola már két éve működő tanműhelyében 360 diák sajátítja el különböző szakmák fogásait. Többek közt, évfolyamonként két gépjármű-technikai szakközépiskolai osztályt részben itt, részben a XlV-es Autójavító, illetve a 12 es VOLÁN műhelyeiben képeznek, egy másodikos és két elsős osztály pedig a távközlés-technikai szakmával ismerkedik. A gimnáziumi tagozat gyakorlati képzése heti két órában folyik, műszakirajz és elektronikai szakmában. A képen: a diákok egy csoportjának foglalkozása a gépműhelyben Erb János felvétele 467 brigád — I I ezer szocialista brigádtag Keveseken fisuláh el a öányátcai. Mérséklődött a munkaerő-elvándorlás. Az elmúlt félévben kevesebben kérték ki a munkakönyvüket a Mecseki Szénbányák üzemeiben, mint tavaly ilyenkor, s ezt a vállalat rendkívül nagy eredményként könyveli el. A jelek szerint kezdenek beérni azok az erőfeszítések, melyeket a munkahelyi légkör javítása, o jövedelmek emelése és a munka könnyebbé tétele- érdekében tettek. E változásoknak megfelelően szenvedélyes, de egyértelműen optimista légkörben került sor tegnap délelőtt a Puskin Művelődési Házban a vállalat szocialista brigádvezetőinek harmadik értekezletére. 467 brigád és közel 11 ezer brigádtag képviseletében kétszázötven küldött vett részt a tanácskozáson, mely az országos szocialista brigádvazetóí értekezlet előkészítését szolgálta. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Komár Amdrás, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének titkára, Bogár József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Kós László, a Megyei Pártbizottság osztályvezető-helyettese, Gallusz József, Komló város Tanácsának elnöke és dr. Sárvári József, Pécs város Tanácsa I. kerületi hivatalának vezetője. Dr. Bánki Nándor megnyitója után Garamvölgyi János, a vállalat igazgatója tpr- tott vitaindítót. A szocialista brigádmozgalom ma már a szénbányák dolgozóinak 70 százalékát hatáskörébe vonta, ami őzt jelenti, hogy egyetlen vállalati célkitűzés sem valósítható meg o szocialista brigádok helyeslése, támogatása nélkül. Az elmúlt három évben — akkor tartottak ilyen szintű tanácskozást utoljára —, 190 ezer tonna szenet és 130 ezer tonna brikettet adott a vállalat terven felül. A megváltozott piaci igények és műszaki-gazdasági viszonyok nagyarányú átcsoportosításokat is szükséi gessé tettek. Széchenyi-akna és | Béta-akna csökkentette terme- ; lését, István-okna, Zobák nagy- ; arányú felújítás előtt áll — s [ ez a súlyponteltolódás az em- ! bereket is érintette. Brigádokat : kellett egyik Özemből a másikba | helyezni. A szocialista brigádok , e téren is sokat segítettek: a bétái Véner- és a pécsbányai Bognár-brigád például Zobá- i kon vállalt munkát és ér el ki- i magasló eredményeket. Két év alatt 60 millió forint értékű gépet vásárolt a vállalat — a fizikai munka köny- nyítése, illetve a termelékenység további növelése érdekében. Munkásvédelmi, illetve biztonságtechnikai eszközökre ugyanezen idő alatt 28 milliót költöttek Mindennek része volt abban, hogy az elvándorlás üteme mérséklődött, mint ahogy kedvezően hatott az a tény is, hogy két év alatt 11 százalékkal nőtt a mecseki szénbányászok átlagos jövedelme. Markwart Károly, a vállalati SZB titkára beszámolójában egyebek mellett elmondotta: 10 szocialista brigádtag közül ma már hét tanul. Három év alatt 100 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek a brigádok, melyek munkáját egyre hatékonyabban segítik a műszaki patronálok is. A patronálási mozgalom szép példái a zobáki és Pécsbánya üzemi vállalások. Zobákon az egyszerű brigádtagok által beadott újítások részletes kidolgozását, Pécs-Bánya- üzemben pedig az oktatások szervezését és levezetését vállalták a műszakiak. A beszámolókat követő vita egyértelműen elismerte az elmúlt évek pozitív változásait, illetve tendenciáit, ugyanakkor néhány rendkívül komoly hiányosságra is felhívta a figyelmet. Ilyen például a szállítás, anyagmozgatás korszerűtlensége. Egy másik égető gond a szellemi kapacitás kihasználatlansága. Többen hangsúlyozták: tovább kell javítani a VOLÁN 11. SZ. VALLALAT JARMÜBONTÓ ÜZEMEGYSÉGE SZEKSZARD. KESELYOSI ÚT Eladásra felkínáljuk vállalatok, kisiparosok, magánosok részére az autóbuszokból kiszerelt, több célra használható, különböző méretű ablaküvegeket. Kis átalakítással használható epedás és habszivaccsal készült üléseket, bordás gumiszőnyegeket stb. Kérjük kedves ügyfeleinket, hogy vásárlási szándékukkal az alábbi pénztári órák alatt keressék fel üzemegységünket. Pénztári órák: vállalatok, közületek: hétfő, kedd, szerda délelőtt 8—12 óráig, délután 13—15 óráig. Magánszemélyek részére: csütörtök, péntek de. 8—12 óráig, 13—15 óráig. munkaszervezést, s ezzel összefüggésben a munkafegyelmet. Még nagyobb gondot kell fordítani a törzsgárda megbecsülésére. A jövedelmekkel kapcsolatban annak a véleményüknek adtak hangot a tanácskozás résztvevői, hogy a további keresetnövekedést lehetőleg pótműszakok nélkül kell biztosítani. A hasznos és sokszínű vitát követően a tanácskozás résztvevői megválasztották az országos iparági értekezlet küldötteit, majd jutalmak átadására került sor. Kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen tizenkilencen kaptak jutalomszabadságot, s további tizenhat brigádvezető igazgdtói dicséretben részesült, öten külföldi jutalomüdülésen vehetnek részt. B. S, A népgazdaság „ide ^ ges” a vállalati mé- legekre. A központi költség- vetés, mint a népgazdaság legfőbb mérlege, évek óta hiánnyal küzd. Ebben a helyzetben lényeges kérdés milyen a pénzügyi fegyelem, a gazdálkodási morál A pénzügyi revíziók tapasztalatairól dr. Buzánszky Józseffel, a Bevételi Főigazgatóság területi igazgatóságának vezetőjével beszél gettünk.- Elégedett-e a pénzügyi fe gyelemmel a gazdaságban?- A minisztériumi iparban fegyelem van, nem romlott a helyzet. Január óta az igazgatóság megyei hivatalai számoltatják el a szövetkezeteket is. A tapasztalatok nem egyértelműek. A mezőgazdaságban eddig megvizsgált mérlegek nagy része nem fglel meg a mérleg valódiság követelményeinek és sok esetben fiktív eredményt tartalmaz. A szövetkezetekben most ébred a pénzügyi fegyelem, most térnek át a szigorú értelemben vett vállalati gazdálkodásra.- Az új gazdasági mechanizmusban megváltozott a vá1- lalatok érdekeltsége. Mi a szerepe a mérlegnek?- A mérlegnek a valóságos gazdasági folyamatokat kell tükröznie. A gazdasági szabályzók hatásait -is ezen keresztül tudjuk lemérni. Mi volt korábban? A mérleg azt mutatta, teljesítették-e a tervet, avagy sem. A terv fétis volt. A mérlegben a valóságosnál nagyobb eredmény kimutatásához, vagy az eredmény átmentéséhez nem fűződött anyagi érdek, a számokat inkább magyarázták, vagy korrigálták. Nem ment vérre a dolog. Hiszen a mérleg nem a gazdálkodós való ságos eredményét mutatta, nem volt olyan gazdasági-társadalmi jelentősége, mint ma. A most érvényben lévő gazdasági mechanizmus viszont a nyere séget állította a gazdálkodás homlokterébe, s kétségtelent ez a legfontosabb mutató.- A vállalatoknak tehát érdékük, hogy minél nagyobb nyereséget érjenek el, hogy minél nagyobb nyereséget mutassanak ki a mérlegben. — Így van. A vállalatok önállóak lettek. Nyereségből képezik fejlesztési és részesedési alapjukat. Nőtt tehát azok nak a pénzeszközöknek a köre amit a költségvetés átengedett a vállalatoknak. Ugyanakkor c vállalatok által befizetett nyereségadó képezi a költségvetés bevételeinek legnagyobb hányadát. A népgazdaság érzékeny a vállalati mérlegekre amelyek most sokkal élesebben vetik fel a régi problémákat De megváltozott a mérlegek felülvizsgálati rendszere is. Korábban a felügyeleti szervek, a tanácsok, a szövetkezetek sző vétségéi vizsgálták felül a mérlegeket. Most a Bevételi Főigazgatóság területi igazgatóságai és ennek hivatalai számoltatják el a vállalatokat és a szövetkezeteket.- Hatékony-e az ellenőrzés? — A vállalatok jogszabályt, vagy erkölcsi normát sérthetnek meg. Ha a jogszabályokat játsz- szák ki, itt nem sok babér terem nekik. Mind hatékonyabb az ellenőrzés. Más a helyzet az erkölcsi normák áthágásával. A gazdálkodást nem lehet körülbástyázni jogszabályokkal. Az állam nem kívánja, nem is tudja a gazdasági életet jogsza bolyokkal behatárolni. Vannak tehát hézagok, melyeket az erVillany nélkül, Villányban „Romantikus" falugyűlés Ha egy táncmulatság kellős közepén történik a dolog, azt mondom, romantikus körülmények között telt el a péntek este a villányi művelődési házban. Tessék csak elképzelni: áldott sötétbe burkolózott moziterem, jókora tömeg, s néhány, inkább a fény illúzióját keltő zseblámpa... Csakhogy komoly dolgokról volt szó, Villány életének egy esztendejéről, arról, hogy mit tudott megvalósítani a tanács az emberek által felvetett javaslatokból, mire költötték a község pénzét, és mi lesz azokkal a kérésekkel, amelyeket anyagi fedezet hiányában rö- ridebb-hosszabb időre el kellett halasztani. Falugyűlésre hívták az embereket péntek estére, és még össze sem jöhettek, a viharos erejű szél, ha- vaseső miatt ritkábban szállingózó villányiak, amikor kialudt a villany. És hiába a türelmetlen várakozás, csak nem lón világosság. De még egy szál petróleumlámpa sem, ékes bizonyságául annak, hogy ezek a világító alkalmatosságok ma már inkább kuriózumnak számító dísztárgyak ... Az embereket jobban érdekelte a község sorsa, mint a fény, így a falugyűlés mégiscsak elkezdődött, ha nem is mindennapi körülmények között. Herman Károly tanácselnök egyik kezében jegyzetek, másikban zseblámpa, — hátul egy hang: „most igazán fókuszba került a tanács ...” Az újságíró, jegyzetelés helyett fülel. Az előadóra, s a „teremhangokra’’, — amelyek a jótékony sötétben kicsit talán bátrabbak, — mindenesetre jól jellemzik a hangulatot. Herman Kórolynak sikerült lekötnie hallgatóságát. Kozmetika nélkül beszélt, köznyelvre fordítva, úgy elemezte a tanácsválasztás óta eltelt időszak munkáját, hogy egyik ember előtt se maradjon titok „mi folyik a tanácsban”, milyen érvek, tervek, elgondolások alapján döntöttek arról: mi épüljön meg, mire adjanak a rendelkezésre álló kevés pénzből, s mi az amit várhat még egy ideig, amire esetleg csak évek múlva jut forint... A villányiak Pécsbánya üzemi vállalások, közel másfélszáz közérdekű javaslatot mondtak el a jelölőgyűlések alkalmával, s ezek túlnyomó többsége már ebben az esztendőben megvalósult. Ap- róbb-nagyobb dolgok, olyanok is; amelyek csak intézkedést, nagyobb figyelmet kívántak, olyanok is, amelyekért a Itasz- szába kellett nyúlni. Átalakították, felújították az óvodát, 230 ezer forintba került. Kicsi lett így is, de nagyobbra nem futotta. És úgy néz ki, nem is kerül ró pénz, — hacsak a termelőszövetkezet, gépjavító állomás, sajlüzem, állami gazdaság nem segít a tanácsnak. Együtt sokminden könnyebben megy, s a falunak, ha többet akar, helyben kell megteremteni a feltételeket. Az idén megalakult a szennyvízcsatorna építésére szövetkező társulás, Villány szennyvíz elvezetését zárt csatornarend szerrel fogják megoidani. Nagyon nagy szó ez egy községben, — a további gyors ütemű urbanizáció alapját jelenti. Igaz, a 13 millió forint sem kis összeg, de modern lakóépületek, társasházak építése enélkül szinte elképzelhetetlen. Mert erre is van igény. A Hazafias Népfront által kezdeményezett szövetkezeti lakásépítési akció keretében tizenhatan jutnak majd otthonhoz. Az építkezés jövőre kezdődik. (A terem véleménye: egyetértő, helyeslő suttogás, a bejelentést követően taps.) Száz új házhely várja az építtetőket, ezekből 75 olyan, amely társasház építésére is alkalmas. Parkosítás, járda, autóbusz kitérő Mórokon, szilárdabb közrend, tisztább utcák ... — és még sorolhatnánk a villányiak megvalósult kéréseit. És amit nem sikerült megoldani? Herman Károly a „kényes” témákat sem kerülte meg, s amellett, hogy minden javaslattevő írásban kap pontos választ felvetése sorsáról, — részletesen érthetően indokolt mindent. Nem feledkezett meg arról sem, hogy a tanács bevételi forrásairól is tájékoztatást adjon, és nem is minden célzás nélkül: az emberektől, az adófizetőkön, — Villányban nem kis részben a boradó-fizetőkön, — is múlik, mennyi pénze lesz a községnek, — vagy mit kell a tervből elvetni azért, mert nem folyt be a tervezett összeg .., Nem vártam hozzászólásokat A teremzaj jó „érzelmi-hangulati hőmérő" s az emberek figyelmét semmi sem bontotta meg. Értették, érezték miről van szó, az egyenes beszéd nem kavar indulatokat. A tanácselnök tényeket mondott, terveket ismertetett, dr. Diófási Lajos, a falugyűlés vendége, a község megyei tanácstagja pedig rövid megyei tájékoztatást adott. A tényekről nincs mit, a tervekről pedig, — mivel a közös igény alapján születtek, — nem érdemes vitatkozni. Volt hozzászólás: elsősorban villany ügyben. Gyakran rossz, sok probléma van vele. És mintha csak erre várt volna, néhány perc múlva kivilágosodott a terem. Ha minden kérés ilyen gyorsan teljesülne... — D, Kónya — kölcsi normák töltenek ki. Esőket viszont sokszor nem érzékelik, vagy azt gondolják, amit nem tiltanak a jogszabályok, azt szabad. Nekünk az erkölcsi normák felett is őrködnünk kell. Tapasztaljuk, itt kerülnek a legtöbbször előtérbe az egyéni érdekek a közösség rovására. — A vállalatok fokozott önállósága milyen veszélyeket red magában? — Megvannak a gazdaság sikamlós területei, ahol a jogszabályok közötti hézagokat kihasználva meg nem szolgált jövedelmekhez lehet jutni. A vállalatok, élve önállóságukkal, közös vállalkozásokat, melléküzemágakat, gebines rendszert hoztak létre. Egyes vállalkozások zavaros pénzügyi alapokon indulnak, rendezetlen körülmények között gazdálkodnak, ahol a pénzügyek a levegőben lógnak. Zsebből gazdálkodnak, mindenáron a nyereségre törekszenek, a gazdálkodás a ka- pitalizálódás jegyeit viseli magán, a főszerepet az egyéni haszonlesés játssza. Aztán jön a bukás. — Hogyan lehetne mindezt megelőzni? — A bajok ott kezdődnek, ha a felügyeleti szerv körültekintés nélkül kiadja az iparengedélyt, meggondolatlanul jóváhagy egy alapszabályt, elősegíti az álszövetkezet létrejöttél, útjára engedi a szabadosabö gazdálkodást, keretet ad az egyéni ügyeskedésnek. Ha az állami tulajdonosi pozíciókat képviselő felügyeleti szerv nem ellenőrzi a működés jogszerűségét, az adóhatóság már csak utólag tud beavatkozni. Pénzügyi ellenőreink egy-egy év! ben nem jutnak el mindenhoj vá, a legtöbbször már csak J rögzíteni tudják, nem pedig , megelőzni d szabálytalansácföt Az egyéni és a vállalati kez- keményezést elő kell segíteni, de csak addig, amíg nem veszélyezteti a központi pénzügyi alapokat. Azoknak, akik kiadják a működési engedélyeket, jóváhagyják az alapszabályokat, nagyobb felelősségérzette: kell eljárniuk. Ezenkívül lényegesen hatékonyabb belső ellenőrzésre van szükség. Az a tapasztalatunk, hogy nem támaszkodnak eléggé a vállalati belső ellenőrökre, megesik, hogy belső ellenőrök sínese hogy belső ellenőrök síncsennek, vagy más területen foglalkoztatják őket — Hogyan fogadják a vállalatok a revíziót? Tapasztalható ellenállás? — A revíziók során általában korrektek a kapcsolataink c vállalatokkal. Tiszteletben tartják a hatósági pozíciót, elősegítik az ellenőrzés lebonyolítását. Előfordult azonban, hogy a revízió folytatásával párhuzamosan, a törvényes jogorvoslati lehetőségeket megkerülve, ellenakciót indítottak, hogy az ellenőrzés hatékonyságát csökkentsék. Igyekeztek minden ösz- szeköttetést felhasználni, a vállalati magatartás mentségére hátteret biztosítani. Egyoldalú tájékoztatással külső szerveket próbáltak megnyerni maguknak, hogy nyomást gyakoroljanak. .Más kéidés, hogy ennek gyakorloti haszna nem volt és nem is lesz, a törvénytelenség mellett senki sem áll ki. Ellenőrzéseink messzemenően demokratikusak. A revízió eredményéről menetközben adunk | tájékoztatást, észrevételeket te hetnek, megbeszéljük a vállalati plenum előtt. A jogorvoslati lehetőség, a fellebbezésektől a bírósági megtámadásig, széleskörű. — A számvitel jelentősége rendkívüli módon megnövekedett. Ez a tevékenység együtt él a gazdálkodóssal. A számvitel a munkapadnál kezdődik: termelek és mérem tevékenységem eredményét. Ezt pontosan kell csinálni, e nélkül nincs gazdaság — jegyezte meg interjúnk végén dr. Buzánszky József igazgató. Miklósvári Zoltán
