Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

t971, november 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 ü népgazdaság fejlődése 1971 három negyedévében A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint 1971 három negyedévében élénk volt a gaz­dasági élet. A szocialista ipar termelése a múlt év azonos időszakához képest öt százalék­kal emelkedett. Az átlagosnál nagyobb volt a fejlődés a vegy­iparban és a gépiparban, ahol 12, illetve hét százalékkal nőtt a termelés. E két ágazaton be­lül a kőolajfeldolgozás és a gyógyszergyártás, illetve a vil­lamosgépipar és a közlekedési eszközöket gyártó ágazat ter­melése emelkedett a legdina­mikusabban. A kohászat és a könnyűipar 4-4, az élelmiszer­ipar három, az építőanyagipar 2 százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. A könnyű­ipari ágak közül a textilipar termelése nem emelkedett. A bányászat termelése valamivel kevesebb volt, mint tavaly az első kilenc hónapban. Az ipari termelés növekedése az ágazatok többségében tel­jes egészében a termelékeny­ség javulásából adódott Az ipar lényegében ugyanannyi dolgozót foglalkoztatott, mint egy évvel ezelőtt. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 5,5, az egy teljesített munkás órára jutó termelés pedig 6,5 száza­lékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. 1971 első három negyedében a kivitelező építőipar (állami és szövetkezeti építőipar) ösz- szesen körülbelül 13 százalék­kal több építési-szerelési mun­kát végzett, mint tavaly. Az egy építőipari munkásra jutó ter­melés mintegy 10 százalékkal emelkedett. A termelés bővülé­séhez a termelékenység emel­kedése mintegy háromnegyed­részben járult hozzá. Az építő­iparban öt, ezen belül az épí­tőipari vállalatoknál 3 százalék­kal több dolgozót foglalkoztat­tak, mint tavaly ilyenkor. Janu­ár 1-től szeptember 30-ig 22 000 lakást adtak át, 3900-zal, vagy­is 22 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Szeptember végén 52 ezer lakás építése volt folyamatban. 7 százalékkal több, mint a múlt év azonos időpontjában. A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés eredményei az idei első három negyedévben jobbak a tavalyinál. 1971. első három negyedévében 23 száza­lékkal több mezőgazdasági ter­méket, ezen belül 31 százalék­kal több növényi és 18 száza­lékkal több állati terméket ér­tékesítettek, mint tavaly ilyen­kor. A növényi termékek forgal­mának fellendülése elsősorban a kedvező búza- és rozstermés­ből adódott. (Előzetes adatok szerint 1971-ben 3,9 millió ton­na búza termett, 1,2 millió ton­nával több, mint tavaly.) A vá­góállatok közül szarvasmarhá­ból valamivel kevesebbet, ser­tésből és baromfiból 59, illetve 18 százalékkal többet értékesí­tettek, mint tavaly az első há­rom negyedévben. Az év eddig eltelt időszaká­ban a lakosság főbb források­ból származó pénzbevétele ki­lenc százalékkal emelkedett, ezen belül 7 százalékkal nőttek a munkabérből származó bevé­telek, ami nagyobb részben az átlagkeresetek emelkedéséből adódott. A foglalkoztatottak száma az idén csak kismérték­ben nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 9 hónap alatt folyó árakon szá­mítva 10 százalékkal emelke­dett. Vegyesiparcikkekböl 14, élelmiszerekből és élvezeti cik­kekből 9, ruhaneműkből 5 szá­Magyar intézménynek ajándékozta szakkönyvtárát egy Ausztráliában élő magyar tervező mérnök L. B. Bikkel, több évtized óta Ausztráliában élő magyar ter­vező mérnök a Manvarok Vi­lágszövetsége útján az Orszá­gos Műszaki Könyvtárnak és Dokumentációs Központnak ajándékozta idegen nyelvű, fő­leg műszaki könyvekből álló szakkönyvtárát. Az értékes ado­mányt kedden az Országos Mű­szaki Könyvtárban Kárpáti Jó­zsef, a Magyarok Világszövet­ségének főtitkára adta át zalékkal nőtt az eladás. A kis­kereskedelmi árszínvonal 1,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Beruházásokra 1971. három negyedévében — folyó árakon számítva — a tavalyinál 20 szá­zalékkal nagyobb összeget fo­lyósította k. A hazai igények kielégítésé­ben ez évben is jelentős szere­pe volt az importnak. Kilenc hó­nap alatt 21 százalékkal több árut hoztunk be, mint a múlt év azonos időszakában. Az export az első negyedévi stagnálás után a II. és a III. negyedévben I emelkedett. Az út könnyen engedett... „Áutócsapda11 a pécsi Kazinczy utcában Gépkocsival hosszú Ideig nem le­hetett közlekedni a pécsi Kazinczy utcában — gázvezeték-fektetés miatt lezárták az utat. A napokban meg­nyitották ugyan, de közlekedni most sem lehet az utcában. Gépkocsival legalábbis nem tanácsos, mert az út szemre ugyan ,készen van, fáé,— az építők jóvoltából —, kellemetlen csapdákat'reltégétV?^^ —V " *»• Kedden délelőtt az $B Vl—04 renter számú tehergépkocsi vezetője mit sem sejtve kanyarodott a Perczél ut­cából a Kazinczy utcába. Nem jutott sokáig: néhány méter után a teher­autó első kereke egyszerűen eltűnt a felvágós után hanyagul rendbeho­zott út alatt. Teljesen tengelyre ölt, méghozzá olyan kínos pózban, hogy hosszú órákig mindenki csak nézni tudta. A ,,megfogott” teherautó egyébként még délben is ott veszte­gelt az utcában ... Szerencsésebb helyzetben volt az AE 79—96 rendszámú Warszawa ve­| zetője, aki a Kossuth Lajos utcából szeretett volna a Kazinczy utcába for­dulni. Ez csak részben sikerült, mert néhány méter után előzékenyen en­gedett az út betonalapja, s szépen el is nyelte a bal első kereket. Sze­rencsére az összesereglett járókelők­nek, némi vesződség után sikerült ki­abálni a csapdából a bajba Jutott •dutát . . . Azután jöttek a gázművek szakem­berei és lezárták az utat, hosszasan „áldva” a kivitelezőt, a Kecskeméti Általános Építő-, Szak-, Szerelőipari Szövetkezeti Közős Vállalkozás szak­embereit. Igaz, ami igaz, az út még nem volt teljesen készen, „csak” ez alap. Erre még Jött volna néhány centis esrfaftréteg és kész e tökéle­tesen álcázott csapda. Még szeren­cse, hogy a kecskemétiek silány mun­kájára előbb fény derült. Igaz, hogy ehhez két autó kellett. Elsüllyedve. d. k. J. Őszi vetés szántás nélkül A Gabonatermesztési Kutató Intézet nagyüzemi kísérletei Csongrádban Régi probléma ar őszi búza idejében még októberben tör­ténő elvetése azokon a terüle­teken, amelyekről kukoricát ta­karítanak be. A csövek letöré­se, a kukoricaszár letakarítása után a szántás, az qzt követő talajelmunkálás sok időt igé­nyel. Emiatt minden évben or­szágszerte több tízezer holdon csak november hónapban tud­ják elvetni a kenyérgabonát. Ezért a MÉM műszaki és ter­melésfejlesztési főosztálya úgy­nevezett direkt vetés nagyüze­mi módszereinek kidolgozására adott megbízást a Szegeden székelő Gabonatermesztési Ku­tató Intézetnek. Több évi kis- parcellós kísérletek után az idén már nagy területen alkalmazták a szántás nélküli vetést. Az erre a célra konstruált kü­lönleges hazai gyártmányú ve­tőgép nyitó tárcsái csak olyan rést vágnak a talajba, hogy kellő mélységbe juttassák a magot. Az új módszertől nem várják, hogy helyettesítse, vagy felváltsa a régit, csupán, hogy kiegészítse a hagyományos el­járást. A tudományos kutatók hang­súlyozzák, hogy kizárólag egy évi szántás-kihagyásról van szó, a következő esztendőben mára szokásos művelést kell alkal­mazni ezeken a területeken. Az eddigi kísérletek azt bizo­nyítják, hogy éppen a korai vetés következtében nem csök­ken a búza hozama, a terme­lési költségek ugyanakkor ala­csonyabbak. A direkt vetés nagyüzemi agrotechnikáját min­den talajtípusra vonatkozóan kidolgozzák és javaslatokat tesz­nek elterjesztésére. Ittas vezetés — három sérült Sorompói döntött a „repülő hollandi“ Ittas állapotban, nagy sebességgel vezette személygépkocsiját kedden hajnalban Pécsett, a Fürst Sándor úton, Kondics István 31 éves holland állampolgár. A Budai vámnál lévő vasúti sorompóhoz érve elvesztette uralmát a jármű felett, átszakitotta a lezárt sorompót, amely fennakadt az autó motorházán. Ezt követően kidöntött egy betonoszlopot, valamint egy reklámtáblát és a közeli lakóház kerítésénél állt meg. A baleset során a gépkocsivezető, valamint két utasa horzsolt, zúzott sérüléseket szenve­dett, s az üvegszilánkok is megsebe­sítették őket. Kondics Istvánt, Neu, fnonn Józseffé 22 éves pécsi lakost, valamint Damein Franciscus 21 éves holland állampolgárt a II. számú Se­bészeti Klinikára szállították a men­tők, Az anyagi kár 25 azét forint. Egymillió egészségügyi lap Az egészségügyi miniszter ren­deleté alapján november elsejé­től egészségügyi lapot rendszere­sítenek, amelynek kiállítását bár­mely állampolgár kérheti és a lapot személyi igazolványában tarthatja. Az egészségügyi lap 60 fillérért a gyógyszertárakban kap­ható. Kedden az Egészségügyi Mi­nisztériumban dr. Aczél György, a minisztérium gfógyftó-megelőző főosztályénak vezetője tájékoztat­ta az újságírókét az egészség­ügy! lappal kapcsolatos tudniva­lókról Az egészségügyi lap ren­deltetése az, hogy baleset vagy hirtelen rosszullét esetén az első­segélyt nyújtó orvost tájékoztas­sa az életmentés szempontjából fontos, valamint az egészségi ál­lapotra vonatkozó egyéb adatok­ról. Az egészségügyi lap nagyon fontos része az a rovat, ame'ybe a cukorbetegségről, tudatzavar­ral, eszméletvesztéssel járó be­tegségekről (például epilepszia), vérzékenységről, túlérzékenység- ségről, vérnyomásbetegségről szá­ló adatokat írják be. Ezek külö­nösen fontosak lehetnek az első­segélyt nyújtó orvos számára, csakúgy, mint a beteg által rend­szeresen szedett fontos gyógysze­rek feltüntetése. Mindezek az adatok tehát nem igényelnek külön vizsgálatot. Az adatokat az egészségügyi lap tu­lajdonosának kérésére a körzeti orvos vezeti be a bemutatott hi­vatalos bizonyítványok alapján, at adatokat aláírásával és bé­lyegzőjével is hitelesíti. Az egészségügyi lap ezenkívül a vércsoportra vonatkozó adato­kat is tartalmazhatja, ezeket azonban csak az országos vérel­látó szolgálat központja vagy al­központjai, állomásai tölthetik ki áz általuk végzett vizsgálat alap­ján, a körzeti, üzemi orvos csak akkor, ha az egészségügyi lap tulajdonosa a vérellátó szolgálat hivatalos pecsétes igazolását be­mutatja. Minthogy az országos vérellátó szolgálat számos fontos feíadata mellett nincs lehetőség egyelőre tömeges vércsoport-vizs­gálatokra, elsősorban a véradás­ra jelentkezők adatait írják be az egészségügyi lapra, mivel ezek szántára a vércsoport meghatáro­zása amúgyis kötelező. A lehető­ségekhez képest módot nyújtanak arra is, hágt a gépkocsivezetők Is fokozatosan átessenek a vér- csopOrt-iéeghatározáson, etsősor- bon véradási alapon. Az egészségügyi lapon feltün­tetett adatok és különösen a vér­csoport-meghatározás nem menti fel az orvost a beteg megvizsgá­lásának kötelessége alól, csak hasznos tájékoztatást, segítséget nyújt munkájához. Vérátömlesztés csakis a beavatkozást megelőző vércsoport-meghatározás alapján történhet. Ilyen esetben a be­jegyzés jelentősége abban áll, hogy ha nincs a kórház birtoká­ban az egészségünyi lapon fel­tüntet vércsoportú vértartalék, előre felkészüljön annak gyors beszerzésére. November 1-ével Összesen egy­millió egészségügyi topot osztot­tak szét a fővárosi és a megyei gyógyszertári központok között. Későbbi időpontban a szükség­hez képest újabb mennyiséget bocsátanak ki, hiszen nem kam­pányról, hosszú évek munkájúról van szó, amig fokozatosan az egész lakosság birtokában lehet az életmentő beavatkozások szem­pontjából fontos egészségügyi lapnak. Újabb boltot nyit Pécsett a mágocsi tsz Mi lesz az ötezer mágocsi sertés sorsa...? Kolozsvári szalonnából, csá­szárhúsból és kötözött sonkából ma reggel 8 mázsa indul útnax a mágocsi tsz húsgyárából, dé1- után pedig 7 mázsa tőkehús érkezik a Petőfi utcai kisboltba. A jelek arra mutatnak, hogy rövidesen teljes üzemmel be­indul a húsfeldolgozó — egyelő re azonban hiányzik még egy­néhány pecsét a teljes üzeme léshez. A hír örvendetes: állandó friss húsról, s a füstölt áruk „kimondott falusi ízéről" bizto­sítja a pécsieket, a környékbe­lieket ez a mágocsi tsz-üzem. Vörös Lajos főkönyvelő erről próbált meggyőzni, amikor az üzem születésének körülményeit vázolta. A Béke Termelőszövet­kezet nemrégiben fejezte be az évi ötezer sertést kibocsátó szakosított telepének építését. Szerencséjük is volt: még a 70 százalékos állami támogatást kapták. A gondolat a sertés­kombinát jelepítése közben ér­lelődött: saját feldolgozót kéne építeni. A tsz építő brigádja re­kordidő alatt felhúzta a hús­üzem falait - tavasszal fogtak hozzá — s a napokban már megindult a próbaüzem. A költ­ségek: másfélmillió az épület és félmillió a berendezések - ke­verőgép, töltőgép, daráló —, ára feltehetőleg hamar meg­térül. Hisz a tervek szerint az ötezer sertést az utolsó darabig saját maguk dolgozzák fel. He­tente így hozzávetőlegesen száz vágásra kerül sor. Az üzemben Balatoni Gyula áruforgalmi vezető kalauzolt: — Ügy érzem, jó választás volt az üzem létrehozása — hi­szen Mágocs teljes ellátását biztosítani tudjuk. A bikoliak, alsómocsoládiak is jöhetnek Szalatnakra magunk szállítunk. Pécsett rövidesen — még 15-e előtt — átadjuk a második üz­letünket is, az Alkotmány utca ban. S ezen azt hiszem min­denki csak nyerhet: a tsz szá­mára jövedelmező — a vásárlók pedig a friss és ízletes árut igénylik. ‘Jelenleg még nincs meg a j teljes létszám — 14-en dolgoz­nak majd napi egy műszakban s hiányzik egy-két nagyobb daráló és töltőgép. Megrendel­ték ugyan őket - csehszlovák Importból érkeznek még ebben a negyedévben. Addig kézzel töltik a hurkát, kolbászt, s egy kisteljesítményű daráló jár, majd állandóan. Egyelőre azon­ban a töltelékáru készítését nem kezdték meg: a jövő heti KÖJÁL ellenőrzés után indul­nak. A próbaüzem - biztató jel. A hozzáértő kezek alatt szinte „szabványformát" kap a sza­lonna, sonka, oldalas — aztán be a füstölőbe. Házizsír, stifol- der, tepertő, hurkafélék, szá­razkolbász .. . ínycsiklandozó étkek. Most van kialakulóban az egész, de a piac lehetősé­gei szinte korlátlanok. S a má- gocsiak megpróbálják kihasz­nálni ezt. (Kozma) Tudományos tanácskozás Kedden megkezdődtek az V. állattenyésztési tudományos na­pok a Magyar Tudományos Aka­démián. A sertéstenyésztés fej­lesztésével foglalkozó kétnapos tanácskozást dr. Horn Artúr akadémikus, az Állattenyésztők Társaságának elnöke nyitotta meg. Dr. Gergely István mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz- ter-helyettes bevezető előadá­sában sertéstenyésztésünk hely­zetét, feladatait ismertette. Meg­állapította egyebek között, hogy a sertéstenyésztés fejlesztésére négy évvel ezelőtt meghirdetett program már érezteti hatását. A miniszterhelyettes beveze­tőjéhez kapcsolódóan nft>lc elő­adás hangzott el a sertéste­nyésztés különféle időszerű kér­déseiről. Tűz a szigetvári bútorraktárban A kerítésen fennakadt Opelen alig látszik a Száguldó pusztítás mértéke Fotó; Erb János Tűz pusztított vasárnapra vir­radóra Szigetváron, az ÁFÉSZ Szabadság út 44. szám alatti ideiglenes bútorraktárában. Lángbaborult a tetőszerkezet, a bútorok, s a tűz átterjedt a 140 négyzetméter alapterületű istál­lóra is, ahol szalmát és bálá­zott szénát tároltak. Az oltás­ban a pécsi, szigetvári, barcsi és kaposvári tűzoltók vettek részt, több órán át tartó küzde­lemmel akadályozva meg, hogy a tűz a szorosan egymás mel­lé épített lakóházakra is átter­jedjen. Bár a bútorok egy részét si­került kimenteni, a kár így is meghaladja a százezer forintot. A keletkezési ok megállapítá­sára vizsgálat i'dult. Kigyulladt e_,/ három ászból álló, 50 négyzetm átér aiaaterü- letű sertésól Bcda községben, a Petőfi utca 17-es számú ház udvarán. Gyors beavatkozással fékezték meg a tfitof a a ácsi tűzoltók, hY - Só­let megmerek jj ál. A becsült kár tízeze.-, a meg­mentett érték százezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents