Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-12 / 240. szám

/ 1971. október 12. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A pécsi bőrt kapkodja a világpiac, hitel nincs, avagy: Ä milliárdos vesszőfutásai A világpiacon rendkívül kere­settek a ruházati bőrök. Juh, kecske. De az igazi — a sertés velúr. Ebből a nyugati piaco­kon kevés van. Ott ugyanis nem nyúzzák le a sertés bőrét. A ke­reslet tartósnak ígérkezik, az árak kúsznak felfelé. Vagyis konjunktúrát élünk, amit ki kel­lene használni. Már csak azért is, mert kezdenek jelentkezni egyes országok, félő, hogy rö­vid idő alatt japán.módra el­árasztják a piacot. Ugyanakkor nyersbőrhegyek halmozódnak föl a raktárakban. Ha sokáig kell tárolni, a zsír avasodik, a nyersanyag értéke csökken, amiből már nemigen tudnak elsőosztályú árut kihozni. Meg­érhetjük, az ország kénytelen lesz nyersbőrfeleslegét konkur­ensének, mondjuk Jugoszláviá­nak elpasszolni, dolgozzák fel és vigyék piacra ők. Visszadobták többletet adna a bőrgyár. Vagy­is a gépköltség hét hónap alatt megtérül. De kedvező a többi megtérü­lési mutató is. A Pécsi Bőrgyár deviza hitelkérelmét kedvezően fogadta, engedélyezését pártol­ta a Magyar Külkereskedelmi Bank devizahiteli osztálya, a bőrgyár törekvéseivel egyetér­tett a Magyar Nemzeti Bank központjának könnyűipari fő­osztálya is. A közel milliárd fo­rint termelési értéket produká­ló, évi 3 millió dollár hasznot hajtó vállalatnak, a legnagyobb magyar borexportőrnek azon­ban nincs hitel, mivel pillanat­nyilag nem tud semmit letétbe tenni. Mások felébrednek Míg mi ilyen kis összegeken vitatkozunk, majd felébrednek mások a világpiacon. Nekünk i nem kell a dollár, mert most a 1 dollár elszámolásban éppen \ passzív külkereskedelmi áru- í mérlegünk. Az ember fejében felötlik egy-két gondolat. A Pé­csi Bőrgyár esetleg kérje tőkés vevőit, vásároljanak ők gépe­ket és adják kölcsön. Ebbe a minisztérium, elvi okokból, bizo­nyára nem megy bele. Kérjünk tőkés hitelt? Nevetséges lenne 66 ezer dollárért kilincselni. Hát akkor? Várjon a Pécsi Bőrgyár. Jövőre talán lesz már annyi fej­lesztési alapja, hogy beállítsa a gépeket. De a piac nem vár. A konjunktúrát most kellene meg­lovagolni. Szűkösek a hitelke­retek, ez sajnos így van, a kis országok betegsége a tőkehi­ány. De talán ennyire nem sza­badna szűkmarkúnak lennünk. Miklósvári Zoltán Új menetrend a pécs—bátaszéki vonaion Teljes egészében megvál­tozott a menetrend o pécs— bátaszéki vonalon. A MÁV Pécsi Igazgatóságától ka­pott információ szerint 1971. október 11-gyei lépett életbe az új menetrend, melyről az utazóközönséget a vasútál­lomásokon, illetve a vasúti kocsikban hirdetmények út­ján tájékoztatják. Megerősí­tették az inditóállomások in­formációs szolgálatát is. Az új menetrend szerint Pécsről 3 óra 22 perckor indul Báta- szék felé az első, s 22 óra 10-kor az utolsó vonat min­den nap. Összesen nyolc vo­natpár közlekedik egyébként ezen a vonalon. íme, az új indulási idők! Pécs: 3.22, 6.28, 10.47, 13.57, 16.54,17.22, 20.31, 22.10. Bátaszék: 3.22, 5.05, 6.46, 9.25, 10.58, 14.47, 18.49, 23.14. A sertés ruházati bőrt viszik, mint a cukrot, bőséges nyers­anyagkészletekkel rendelkezünk, a körülmények tehát szerencsé­sen játszanak közre. Magától értetődik a kívánság: a Pécsi Bőrgyár sürgősen gyártson és dobjon piacra több bőrt, hódít­son meg újabb piacokat. Igen ám, de ennyi, s nem több a ka­pacitás. Fejleszteni kellene, de miből? És itt kezdődik a lassan milliárdos Pécsi Bőrgyár vesz- szőfutásának története. Még júniusban beadták hi­telkérelmüket a Magyar Beru­házási Bank megyei fiókjához. Tízmilliót kértek. Úgy tervezték, hogy 1,4 millióért hazai gépe­ket, a többiért külföldi gépet, 2,3 millióért szocialista, 5,8 mil­lióért tőkés importgépet vásá­rolnak, néhány százezer forint ped.ig .építésre és egyéb költsé­gekre kell. A befektetés meg­térülése kedvező, a gyár két év alatt 300 ezer dollár többletet ígért. A kérelmet kerethiányra hivatkozva elutasították. Átdol­gozásra szólították fel a gyá­rat, azzal, hogy kizárólag csak tőkés gépek vásárlására nyújt­sanak be középlejáratú deviza hitelkérelmet. Augusztusban újabb kérelem. Négymillió forintnyi devizahitelt kértek, ebből nyugatnémet nyo­mó- és csiszológépeket, s egy olasz Rotopress gépet szerettek volna vásárolni. A kérelmet az­zal adták vissza, hogy a költsé­gek harminc százalékát, amit a bőrgyár magára vállalt — s ami tulajdonképpen a vám fedeze­tére szolgált volna — a hitel megnyitása előtt a fejlesztési alapjukból letétbe kell helyez­ni. A bank alaki észrevételeket is tett. Ezeket kijavították, majd ismét beadta kérelmét a gyár. Néhány millióról van szó Mos, ebben a kérelemben az volt, hogy a bank adjon fel­mentést a saját hozzájárulás le­tétbehelyezése alól, tekintettel arra, hogy a Pécsi Bőrgyár nem rendelkezik szabadon felhasz­nálható fejlesztési alappal. Hogy miért? Mert az idén ön­állóságot kapott a vállalat és jogelődjétől 15 milliós fejlesz­tési alap tartozást örökölt. En­nek törlesztésére 4 millió forin­tot kellett felvenniük a fejlesz­tési alap tartalékának terhére. Vagyis pillanatnyilag pénzszű­kében vannak. A bank újból alaki kifogásokat tett és végül is szeptember elején, mivel a gyár az előzetes letétbehelye­zés követelményének nem tu­dott eleget tenni, visszadobta a gyár hitelkérelmét. Nevetségesen kis összeg ez, ha meggondoljuk, milliókért épülnek irodaházak. A Pécsi Bőrgyár modern gépeket — és nem munkaerőt - akart vásá­rolni és munkába állítani, ter­melékenyebben több bőrt gyár­tani és eladni. Erre nincs hitel. A gépek 66 ezer dollárba ke­rülnek. Már tárgyaltak is a nyu­gatnémet Turner céggel, ők vál­lalják, három hónap alatt szál­lítják a gépeket. Ha az idén megtörténne a gépek beállítá­sa, jövőre már 110 ezer dollár Tizenhárom fúrás a belváros szélein Új szakasz a pécsi pincevizesedések kutatásában Balatoni kisgrafikai biennálé Keszthelyen — a Balaton Mú­zeumban — a napokban meg­nyílt az I. Balatoni Kisgrafikai Biennálé. A nagyhírű múzeum kezdeményezésének az a célja, hogy a Balaton-parti városban létrehozzák a magyar kisgrafi- ka törzsgyűjteményét és kiala­kítsák a magyar kisgrafika do­kumentációs központját. E vé­gett — meghívásos alapon — országos kisgrafikai pályázatot hirdetett a múzeum igazgató­sága, amelyre a Kisgrafika Ba­rátok Köre pécsi csoportjának tagjai is meghívást kaptak. A beérkezett legjobb pályamun­kákból állították össze a Bala­toni Kisgrafikai Biennálé anya­gát. A tárlaton három pécsi­baranyai grafikusművész szere­pel: Hoós Elvira hét, Korda Bé­la két és Takács Dezső egy linó-, illetve fametszetével. A biennálé november 30-ig láto­gatható a keszthelyi Balatoni Múzeumban. Az elmúlt év októberében, mi­niszteri rendelet módosította a boltok nyitvatartási rendszerét. A lakosság igényeinek teljesebb kielégítésére 41 iparcikket áru­sító üzlet nyitvatartási idejét hosszabbították meg Baranyá­ban. Csütörtökön és pénteken este 7 órakor, szombaton dél­után pedig 5 órakor zárnak az említett boltok, illetve áruházak. Ugyanakkor 1970. október 1-től I újabb hét élelmiszerboltban ve­zették be a vasárnapi nyitvatar- tást. Egyidejűleg valamennyi he­lyen növelték az eladók számát. A KPVDSZ vizsgálta, miként ' alakult a forgalom a hosszab­bítás idején a Centrum Áruház­ban, a Baranya Kereskedelmi Vállalat, a Baranya megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat, valamint az Élelmiszer Kereske­delmi Vállalat üzleteiben. A vizsgálat adatait, tapasztalatait összegező beszámolóban meg- i állapították, hogy a hét utolsó I napjai közül változatlanul a szombati forgalom a legna­gyobb. Csütörtökön és pénteken 17 óráig volt igen nagy a vevő- I áramlás, a boltok napi forgal- ' műk 90 százalékát bonyolították I le. Tizenhét és tizennyolc óra | között 6,5, 19 óráig pedig min- össze 3,5 százalékos volt oz át- ] logos forgalom. Ez egyben azt ! is jelenti, hogy az esti órákban I már kevés a vevő a boltokban. A gazdaságossági számítások­ból kitűnik, ilyen mérvű esti nyitvatortásra nincs igény, illet­ve, hogy ez egyáltalán nem ki­fizetődő a vállalatoknak. Az élelmiszerboltok vasárnapi nyitvatartása továbbra is indo­koltnak látszik. A témához tar­tozik, hogy a vasárnapi munka igen megerőltető, mivel a for­Az évek óta komoly gondot okozó pincevizesedések okainak feltárására tavaly a Központi Földtani Hivatal Pécs belvárosá­ban két szelvényben sekély — 20—25 méteres — kutatófúrások sorát mélyítette, le. A meglepő eredményről annakidején be­számoltunk. Nagyjából az Aradi vértanúk útja és a Vak Bottyán utca vonalában húzódó törés­vonal mentén karsztvíz tör fel, s a város alatti homokos üle­dékben tör utat magának a Pécstől délre húzódó területek felé. Közben üregeket mos, útleszakadásokat idéz elő, egyes pincéket pedig eláraszt A közeli napokban a MÉV kutató-mélyfúró üzemének ki­vitelezésében két újabb fúrás- sorozat — összesen 13 fúrással — kezdődik a történelmi város­központ szélein. A Magyar Állami Föld­galom jelentős, sokan ekkor végzik a heti „nagy-bevásár­lást". A négy órai nyitvfttartás alatt, annyi árut értékesítenek, mint hétköznap nyolc óra alatt. A vevőáramlás adatai szerint, vasárnap átlag 1143 vásárló for­dul meg az élelmiszerboltokban. A tapasztaltakról készült je­lentést a KPVDSZ Elnökségéhez, megyénk párt, tanácsi és szak- szervezeti vezetőihez is eljuttat­ják a KPVDSZ Baranya megyei Bizottsága. Támogatást kérnek ahhoz, hogy a hosszabbított nyitvatartás mielőbb megszün­tethető legyen. Az öt áruházra ez természetesen nem vonatko­zik. tani Intézet dél-dunántúli terü­leti osztályának szakemberei az egyik sorozatot a Landler Jenő utcától nyugatra, a Damjanich utca és a Kórház tér között tűzték ki. A másik sorozat he­lye a Sörház és a Felsőmalom utcától keletre, a Mindenszentek temploma és az egyetem közötti szakaszon lesz. A cél ezúttal is annak meg­állapítása, hogy hol kezdődik a víz betörése a város alá, mi­lyenek a víz áramlási viszonyai. A kutakká kiképzett fúrásokat ezért hónapokig tartó megfi­gyelés alatt tartják. Kétheten­ként mérik a víz szintjének ma­gasságát, ugyonakkor mintákat is vesznek a vízből elemzés vé­gett, amiből viszont a víz ere­detére következtethetnek. Ehhez a hosszantartó, a város érdekét szolgáló munkához azonban számítanak a lakosság támo­gatására is — elsősorban a kutak megóvásában. A tavalyi sorozatból ugyanis egy-két ku­tat annyira tönkretettek, hogy hasznavehetetlenné vált. A kutatás távolabbi célja: olyan módszert kidolgozni, amellyel a város alá behatoló vizet meg lehet fogni, mielőtt károkat okozhatnak, azaz meg­állapítani azokat a pontokat, ahol fúrt kutakból ki lehet szi­vattyúzni a nagymennyiségű vi­zet, amit aztán a város vízhá­lózatába lehet juttatni.' Ezzel elejét lehet venni a pincék el- vizesedésének, a város alatti üregek keletkezésének és az eb­ből adódó úttestleszakadások­nak. Tavaly a kutatások 560 ezer forintos költségét teljes egészé­ben a Központi Földtani Hivatal állta. A most kezdődő második szakaszra fél millió forintot irá­nyoztak elő, ebből 300 ezer fo­rintot Pécs megyei város Ta­nácsa, 200 ezer forintot pedig a Központi Földtani Hivatal fedez. BEFEJEZÉS ELŐTT A GAGARIN HŐERŐMŰ. Építészetileg csaknem teljesen elkészült a visontai erőmű 5. számú blokkja. Ez az 5-ösnek nevezett 200 megawattos egység elkészültével befejeződik a nagy beruházót Kevés a vevő az esti órákban Nem vált be Baranyában a boltok hosszabbított nyitvatartási rendszere j Az emberek i B iztatjuk, kérjük az embere­ket, hogy szóljanak, avat­kozzanak bele a társada­lom kisebb vagy nagyobb ügyeibe, segítsék tettel, szóval a haladást, gyomlálják a rosz- szat, irtsák a bajt. Őszinte szándékkal, jóakarattal nyilvá­nítsanak véleményt. E biztatás­nak, kérésnek sok eredménye van. Igazolja a sok levél, be­jelentés, felszólalás, amit kü­lönböző szervek kopnak, ami elhangzik a legkülönbözőbb szinten. E szép, jó és eredményes tö­rekvés vadhajtása az a szo­kás, ami terjed és mérgesíti, bosszantja az embereket, ront­ja a munkahelyi kedvet, az • emberek kapcsolatát, bizalmát. ] Nehezen irtható e szokás, mert ] újra növeszti fejét, mint a sár- j kény a mesében. Mi e szo- ! kas? Az emberek, az érdekel- j tek hátamögöfti beszélés. | Könnyű hírét kelteni valaki- ! nek. Kettő kell hozzá, rosszin- ! dulat és irigység. Ha valaki i birtokában, van e rossz tulaj- i donságnak, nyitva áll előtte az út. Azonnal megtalálja meg- hallgatóit, akik egész nap éhe­sen lesik-várják a másokról szóló híreket, eseteket, plety­kákat és csemegéznek rajta. Formálják, kibővítik a hallotta­kat és tovább adják. Erre az állapotra mondják a közömbö­sök: „Beszélnek az embe­rek ...” Természetesen beszél­nek, de nem mindegy, hogy igazat, féligazságot vagy valót­lanságot. Szólj igazat. Ez az elvárás a születéstől a sírig kísér. Min­denkit, mert erre tanít a szülő, nevelő, minden társadalmi szervezet. Mindenki megtalál­hatja világnézetétől függően a buzdítást az igazmondásra. So­kan követik, életelemük egyike lesz. Akik nem követik, keve­sebben vannak, mégis ők okoz­zák a bajt. Akin csattant már az ostor, mert háta mögött beszéltek, sutyorogtak róla, az tudja iga­zán, hogy ellene a védekezés milyen nehéz. Képletesen: aki­ről egyszer kisütik, hogy kana­lat lopott az étteremből, arra többé nem mondják, hogy „ott megy az, oki nem lopott ka­nalat” - akár igaz volt az eset, akár nem. összefügg e káros szokással, hogy a bíróságokon nagy szám­ban tárgyalnak magánvádas rágalmazási pereket. Csak a pécsi bíróságon évenként át-' lag 600 rágalmazási, becsület­sértési ügy kerül a pulpitus elé. Ezek lényege: valaki, valakiről olyant mondott, állított, ami nem igaz, sérti önérzetét, kárt okoz nyugalmában, megzavarta életét, családi és társadalmi kapcsolatait. Dr. Molnár Anna tanácsvezető bíró szavai szerint: „A magánvádas ügyek az em­beri gyarlóság, a rossz szom­szédi viszony, az alaptalan, hazug szóbeszéd szülöttei, alat­tomos beavatkozás mások sze­mélyi dolgaiba, családi életé­be.” Nem kerül a bíróság elé minden ilyen eset, mert sokan vannak, akik irtóznak a peres­kedéstől, sajnálják rá az időt és a pénzt. Inkább bíznak, hogy majd elmúlik, akad új té­ma és más kerül a terítékre^ Az esetek többségében így tör­ténik. Ebből azt a következte­tést is kockáztathatjuk, hogy ma én, holnap te, utána ő lesz a nyelvelők témája. Mivel so­kan vagyunk, a kör nem zárul be. „Terjesszük el róla ...” - hallani itt-ott és kezdődik. Ű j munkahelyre ment egy mérnök. Lehetett volna al­kalmazott, munkás, vagy egyéb, mert a példát tá­gítva, az irigyeknek, a rosszin­dulatúnknak mindegy. Elment, mert jobb munkát, kedvezőbb lehetőséget és több fizetést ka­pott. A helyettes azért orrolt, mert nem őt szemelték ki, a közvetlen főnök azért, mert há­látlanságot vélt felfedezni és amiatt lett bosszús, hogy új embert kell keresnie. Ahelyett, hogy sikert kívántak volna, az első alkalommal kijelentették: „Hálátlan fickó, nem is jó szakember és égyáltalán mivel érdemelte ki a jobb munkahe­lyet?” A rossz hír gyorsan ter­jed. Üj munkahelyén volt gond­ja a fokozódó bizalmatlanság­gal, holott azt remélte, megis­merik és rendes mederbe tere­lődik minden. Kutatta az okot, míg végül megtudta, mert „visz- szamondók” mindig vannak. Nem volt rest, elment a forrás­hoz és megkérdezte volt főnö­kétől: Mi igaz? Az-e, amit két háta mögött évtizeden át a minősítésébe ír­tak, vagy az, amit most mon­danak? Mentegetőzés, tettetett meglepetés .. . Kellemetlen helyzet alakult ki. Elképzelhető, hogy mennyire megromlott a vi­szony, talán egy egész életre, három (vagy több?) ember kö^ zött. A rosszindulatú esetek soka­sága kimeríthetetlen. Egyik in­tézménynél hírét keltették egy asszonynak. Nem él jól férjével, ami nem csodálható, mert ott­hon hanyag, slampos, piszkos, csak a munkahelyére jár min­dig netten, puccosan. Férje fü­lébe is eljutott. Tőle már így kérdezték jóbarátai, vezetői: „Igaz, hogy nem él jól a fele­ségével?” Meglepődött, mint mindazok, akiknek tudomására jut valamiképpen a háta mö­götti híresztelés. Gyorsan kide­rült az ok. A „hírbe hozott” asz- szony nem nézte el, hogy né­hány kolléganője munkáját nem végzi el, arra viszont bőven volt idejük, hogy szépítgessék ma­gukat és csacsogjanak. Viszon­zásul egy kis borsot törtek az orra alá . .. Ha valóban nem éltek volna jól, ha lakásukon minden olyan lett volna, mint mondták, akkor is kérdés, hogy milyen jogon és alapon avat­koznak bele? Az emberek háta mögötti be­szólást, a pletykát persze nem­csak vénasszonyok és nők űzik, mint ezt a hiedelem tartja. Vannak szép számmal férfiak is, közülük többen túltesznek a legpletykásabb vénasszonyon. Keresve a választ, hogy miért beszélnek illetéktelenül embe­rek a másik háta mögött, miért pletykálnak és avatkoznak be­le mások életébe jogtalanul, a vadhajtáson túl, lélektani álla­potban találjuk a magyarázatot. Lélektani defektusok a kiváltói. Csalódottság, túlzott képzelőerő és túlzott vágy, képesség-túlér­tékelés, önzés, irigység, rombo­lási szándék. Mások, akik nem szenvednek ilyen bajban, hó­dolnak a divatnak, egy másik rész pedig él a lehetőséggel, mert úgy tartja, hogy jobb, ha másról beszélnek, mint róla és ennek rendszerint oka is meq- van. * •v N incs olyan ' baj, amire ne lenne orvosság, gyágyílét si mód. Receptje egysze­rű: Szemembe nézz és mondd az igazat! A jót is, a rosszat is. Ha okod van mon­dani, ha jogod van rá. Ez az eljárás úgy tűnik nehéz, mert kell egy beszélő és egy hall­gató, szemtől, szembe. E ne­hézséget leküzdendő példa, szintén megtörtént. Egyik új vezetőt az első napon meglep­ték a jólinformáltak, akik „ne­héz munkáját jó irányba kí­vánták terelni". Kevés új veze­tővel nem történik ugyanez és döntő, hogy felül-e vagy sem a szószátyároknak, a helyzet- csinálóknak. Meghallgatta őket. Utána összehívta a beszélőket és azokat, akikről beszéltek. Elmondta, hogy mit hallott, ki mit mondott és kiről, majd át­adta a szót, hogy tisztázzák a helyzetet. A beszélők mintha megnémultak volna. Érdekes? Nem, természetes. Négyen meg­kapták a munkakönyvét, pedig eredetileg mást reméltek. Ezt a módszert kell elterjeszteni nemcsak vezetői szinten,' ha­nem mindenütt. Ha egyszerre nem megy, akkor ott a bíró­ság. Idézem dr. Molnár Anna tanácsvezető bírónő vélemé­nyét: „Ha az emberek betarta­nák a szocialista együttélés alapvető szabályait és alatto­mosan nem avatkoznának bele mások személyi dolgaiba, csa­ládi életébe, vagy ha nézetel­téréseiket, összekapásaikat hig­gadtan, békésen intéznék el egymás között, akkor ezek a mérgezett légkörű, a magatar­tásbeli fogyatékosságokat a bí­róságok előtt pőrére vetkeztető perek és a velük járó izgalmak, idegrohamok csökkennének.” Egyelőre nem csökkennek. Gyenge vigasz, hogy a rágal­mazási és becsületsértési perek közel 30 százalé­ka a per során a sértett meg­követésével és megegyezéssel ér véget. Valahol előbb kelle­ne elkezdeni ezt a „megköve­tést" és úgy, hogy erre ne is legyen szükség. Higgyük el, ke­vesebb bajunk lesz és nyugod- tabban élünk. Azokat is értve, akik ma még előszeretettel be­szélnek mások háta mögött. Vi­gyázzanak, mert büntetlenül rosszat cselekedni sokáig nem lehet! Köszön József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents