Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

mi. oJrtőfeer r. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A zöld hullám megvalósíthatatlan Svéd forgalomirányító berendezés Pécsett Megváltozik a Rákóczi út forgalmi rendje ütések, megbeszélek, jegy­zőkönyvek, újságcikkek, rádió­riportok sokasága foglalkozatta pécsi közlekedési lámpák hóna­pok óta vajúdó ügyével. Sok­ezer gépkocsivezetőt bosszantott naponta a forgalomirányító be­rendezés rendszertelen működé­se. November I -tői Közismert, sokszor leírt tény: e lámpákra szükség van. Biz­tonságossá teszik a közlekedést és lehetővé teszik a betorkolló utcákból a zavartalan ráhajtást a főútvonalra. Ezért a Villamos Automatika Intézet (VILATI), mint tervező és kivitelező, vala­mint a Pécsi városi Tanács, mint beruházó most kicseréli a hibás berendezéseket, s új be­rendezések felszerelésére, a for­galmi rend változtatására is sor kerül. Rendbe teszik a lámpák „ügyét”. A Városi Tanács és az üze­meltető, a Baranya megyei Rendőrfőkapitánysóg közleke­désrendészeti osztálya, a forga­lomirányító berendezés üzembe helyezése óta többször tett ész­revételt a VILATI-nak a lámpák hibáiról, s kiderült: nincs más j választás, ki kell cserélni az au- j tomata irányító berendezést. A j tanács és a VILATI úgy döntött, hogy oz outomatikát a svéd Ericcsoo rendszerű, Tesla gyárt­mányú típusra cserélik ki. Ezt a döntést két okból tartották cél­szerűnek: egyrészt az országban már 50 ilyen berendezés műkö­dik, tehát a tipizálás miatt könnyebb a javítása, az alkat­részellátása, másrészt a svéd kontsrukció. megbízhatóan mű­ködik, nagyobb múlttal rendel­kező, kiforrottabb típus. A költ­ségkihatása sem túl jelentős, mert csak a jelenlegi és az új közti különbözet terheli a Vá­rosi Tanácsot. A VILATI szakem­berei a múlt héten megkezdték a kivitelezést, sa munkákat elő­reláthatóan november 1-re be­fejezik. Megállni tilos Az új berendezés üzembe he­lyezésétől néhány ponton meg­változik a Rákóczi út forgalmi rendje, A Kórház tértől a 48-as térig megállást tiltó táblákat helyez el a KPM Közúti Igazga­tóság és a közlekedésrendészet. A rakodások és a boltok áru­ellátására vonatkozó korlátozá­sokat most dolgozzák ki. Meg­szűnik a Rózsa Ferenc utcából és o Felsőmalom utcából a Rá­kóczi útra balra nagy ívben va­ló kanyarodás. A Siklósi úti fe­lüljáró építése miatt jövőre le­zárják a Rózsa Ferenc utcát, s a forgalmat a Légszeszgyár ut­Tervezo irodát alakított a Dorogi Szénbányák A sorozatos vízbetörések miatt | nagy mértékben csökkent a termelőkapacitás a dorogi szén- ! medencében. Három bánya ke­rült víz alá az utóbbi néhány év alatt, s emiatt egyre na­gyobb gondot jelentett a mű­szaki képzettségű szakemberek foglalkoztatása. A Szénbányák Vállalat vezetői gondos merle- j gelés után úgy döntöttek, hogy nem bocsátják el a szükséges létszám feletti műszaki dolgozó­kat; tervezőirodát alakítottak további foglalkoztatósukra. Az új iroda hatvan szakem­berrel már megkezdte működé­sét. Külszíni építési, bányászati és gépészeti tervezői munkákat vállaltak el. Egyik legnagyobb feladatuk Dorog és Esztergom vízellátásának tervezése. Az iroda mérnökgeológiai csoport­ját Esztergom közigazgatási te­rületének feltérképezésével bíz­ták meg. Meleg víz Eilenden! A fúrást folytatják 1300 méteren túl van az a fú­rás, amelyet Eilend közelében mélyít az Országos Földtani Ku­tató Fúró Vállalat komlói üze­me. A fúrást a Központi Föld­tani Hivatal és Pécs megyei vá­ros Tanácsa finanszírozza. Az előbbi azért, hogy a szakembe­rek számára ismertté váljon egy eddig fehér foltnak számító te­rület földtani felépítése, az utóbbi pedig azért, hogy a geo­lógusok által feltételezett ter­málvizet a város lakossága ré­szére hasznosítsa. Szén alatt A néhány hónappal ezelőtt indult fúrás aránylag simán ju­tott le az 1300 méteres mélysé­gig. Pontosan 1176 méterig minden úgy ment, ahogy a geo­lógusok „tervezték". A fúró kb. 600 métertől durva szemcséjű kavicsos üledéket, szaknyelven konglomerátumot harántolt. Az Az első hetek Szakmunkáspalánták Kilián utca sarkán már áll az egyik új jelzőlámpa cára terelik át. Ezért a Rákóczi út és a Légszeszgyár utca sar­kára is szerelnek jelzőberende­zést, melyet november 1-én szintén üzembe helyeznek. Egye­lőre megtiltják a Rákóczi útról a Légszeszgyár utcába való nagy ívű kanyarodást is. A Nagy Lajos utcai kereszteződésnél, a 48-as térnél az eddigi 4 fázis helyett 3 fázisban működnek majd a lámpák. így a Nagy La­jos utca és a Kilián György utca az eddigivel szemben egyszerre kap szabad jelzést. A főútvona­lon a balra kanyarodás miatt megmarad a két fázis, tehát nem engedik szembe egymás­sal a Zsolnay utca és a Rákóczi I út forgalmát. Az automatika cseréjével egy- időben új berendezéseket, úgy­nevezett ismétlőjelzőket is fel­szerelnek. Az úttest fölé nyúló ostornyél végén elhelyezett lám­pákra, az ismétlőjelzőkre azért van szükség, hogy a belső sáv­ba besoroló járművek vezetői is lássák a jelzést, amit eddig a külső sávban álló nagyobb mé­retű jármű eltakart. Mivel az ismétlőjelzők növelik a forga­lom biztonságát, minden lám­pával irányított csomóponton felszerelik azokat. Ezzel egyidő- ben több kereszteződés új KRESZ-táblákat is kap. Ötféle program Az eddig használt berende­zésbe háromféle programot 1 építettek be. A lámpád fázis­idejét így gombnyomással lehe- | tett változtatni a csúcsforgalom­nak, a nappali forgalomnak, vagy az éjszakai és vasárnapi forgalomnak megfelelően, Az új lámpák ötféle programmal mű­ködtethetők majd, mivel a for­galom üteme változik, sűrűsége állandóan nő, így 3—4 év múl­va a gyakorlat alapján egysze­rűen át lehet programozni a be> rendezést. A VILATI egyébként fél év garanciát vállal az új be­rendezésre, s remélik, hogy az­tán már csak a szükséges kar­bantartási munkálatokat kell el­végezni. Mint már említettük, a lám­pák nem gyorsítják, talán lassít­ják is, de mindenképpen biz­tonságossá teszik a közlekedést. Amióta a forgalomirányító be­rendezések működnek, súlyos baleset nem történt ezen az út­szakaszon. S ez o lényeg, nem a zöldhullám, amelyet Pécsett egyébként sem lehet bevezetni a vegyes forgalom miatt. Ott, ahol a pótkocsis Zetortól a Mercedesig mindenféle jármű közlekedik, nem is beszélve a sok buszmegállóról, valamint hol kétsávos az út, hol egy sáv­ra szűkül, nem lehet zöldhullá­mot programozni. Viszont meg kell tanulni a lámpákhoz al­kalmazkodva autózni. Bármilyen optimálisan is hangolják össze az egyes lámpákat, aki „bebú­jik" a jobb sávban megálló autóbusz mögé, nem kap zöl­det a következő kereszteződés­ben .., Panics György Kapálás Danuvia-moforral Sárkány Károly MÁV főfel­ügyelő kisszkókói szőlőjében hasznos kisgépet mutatott be a Pécsi Szőlő és Gyümölcstermelő Társulás tagjainak. A kapáló kisgép nyomban megnyerte a jelenlevők tetszé­sét. Könnyű, könnyen kezelhető, gyorsan dolgozik és elfogadha­tó áron előállítható. Napjainkban alig lehet egy­két napra is szőlőművelő mun­kást találni, így a mecseki sző­lők egyrésze nem kap kellő művelést. Ez adta az ötletet Sárkány Károlynak egy kisgép elkészítésére. A gép meghaj­tására egy Danuvia motorke­rékpár motorját használta fel. Különböző fogaskerék áttételek­kel olyan erőkifejtésre képes, hogy 20—30 cm mélyen is por­hanyója a talajt. Korábban négy nap is kellett 500 négy­szögöles szőlőjének megkapá- lásóhoz, ami egy-egy alkalom­mal' 6—8Ő0 forintba került, most elegendő 2—3 óra. A két méter széles sortávolság meg- kapálósához 1.5 óra időre volt szükség, ez most 7 percre csök­kent. A kapálási költség pedig mindössze 6 forint benzinkölt­ségre és két ember 3 órai mun­kájára csökkent. Korábban is kísérleteztek már a Mecseken motoros önjáró kisgépekkel, de o lejtős, kavi­csos talajon nem mindenütt vált be. Úgylátszik. hogy a most bemutatott kisgép erre a célra teljes mértékben megfelel. Ha valamely szerv a kisgép gyártását vállalná, a szőlősgaz­dáknak — társulva — a kisgép vásárlása nagyon kifizető lenne. Ugyanis az ára egy-két év alatt megtérülne. A gondos talajmü­velés értéke a termelésben mu­tatkozik meg. Most az aszályos esztendőben is Sárkány Károly szőlője gyommentes, a talaj porhanyós és ami a legfonto­sabb: a szőlőfürtökön nem lát­szik az aszói/. A MÉSZÖV azt tervezi, hogy a most látott kisgépet a me­cseki szőlősgazdáknak ez év őszén munka közben bemutat­ják. lukécs József Csetlő-botló gyerekek. A munkáskabát még tiszta, de a térdükig ér. Na majd az első mosás után összemegy, s nem lesz ilyen árulkodóan kék, hogy mindenki már az első pillanat­ban észreveszi: az a kicsi em­ber, aki viseli — újonc a szak­mában. A gyerekek egyik cso­portja homokot lapátol át egy szitán. Annak is megvan a módja: hogyan kell a dróthálón szétteríteni, hogy a tiszta ho­mok hamar áthulljon, a kövek meg leguruljanak a szita elé. S a lapát fogását is érteni kell, különben hamar feltörik a te­nyér. A többiek téglát farag­nak. Felesre, hóromnegyedes­re. Van, aki eltartja magától, hunyorog, amikor lesújt a kala­páccsal. Repkednek a téglaszi­lánkok — törik a tégla, korhol­nak az oktatók: egy forint egy tégla! A gyerekek collstok- kal mérik, ácsceruzával jelölik, mekkorára kéne faragni. Né­hánynak sikerül. Az egyik - a legkisebbek közül való úgy ját­szik a téglával, mintha csak labdázna, jelölés nélkül farag­ja méretre. Az idős oktató azt mondja: jó kőműves lesz. — Molnár József vagyok, a második. Ketten vagyunk Mol­nár Józsefek. Apám árukihordó. Építőipari Technikumba akar­tam menni, de nem vettek fel. A bátyám Szentlőrincen épített egy házat, ott segítettem: be­| tont kevertem, egyszer simítot- j tam is. Azt mondta a testvérem, hogy szépen csinálom. Kedvet ! kaptam. Technikumba később is mehetek. Ha felszabadulok, háromezret megkeresek. — Azzal elégedett leszel? Mit gondolsz, sokat kell annyi pén­zért dolgozni? — Hát most, aki ennyit meg­keres, annak elég, három év múlva, nem tudom, elég lesz-e? Az biztos, meg kell majd érte dolgozni, de megszakadni nem muszáj. * Monostori Györgyné munka­ügyi vezető panaszkodik. — Nagyon nehéz az új szak­munkástanulókat beiskolázni. A mostani elsősök többsége a közepesnél gyengébb tanuló volt az általános iskolában, kérdéses, hogy az emeltszintű oktatás követelményeinek meg­felelnek-e? Heti három alka­lommal iskolában vannak, mi­kor tanulják meg a szakmát? S ha felszabadulnak? Egy éven belül érettségizhetnek, akkor viszont nem lehet délutános műszakba osztani őket. Most sikerült nyolc gyereket gépmes­ternek beiskolázni, de kellene egy-két klisé fényképész és ön­tő is. Ilyen kis létszámnak vi­szont nem képes az intézet az oktatást megszervezni. Kényte­lenek vagyunk Pestre küldeni őket. Heti két napra étkezés, szállás, utazás. Egész vagyon. S most meg úgy jártunk, hogy amikor felszabadult az egyik - egy pesti vállalat elcsábította. A mostani elsősök közül egyet­len egy sincs, aki régebben nyomdát látott volna - más szakmában legalább valami el­képzelésük van, mit is kell csi­nálni. Sashalmi György, az 506-os Szakmunkásképző Intézet igaz­gatója is hasonló gondokkal küzd. — Általában a gyengébb ta­nulók jönnek az építőiparba, ők is egyre kevesebben. Az idei év volt az első, amikor nem tudtuk teljesíteni a beiskolázá­si létszámot. 30 ács kellett vol- I na — 14 jelentkezett. Az alap- í istneretük kevés, a gyerekek túl­nyomó többsége falusi. Remé­lem azért akik itt vannak, meg- | marodnak a szakmában. A Fémipari Vállalat Szigeti úti telepén teherfelvonó alkat­résszel bajlódik Vidra Róbert, első éves lakatos szakmunkás- tanuló. Kezén tenyérvédő. Félti a kezét, vagy csak jólesik ki­próbálni a kalapács és reszelő után ezt is? A telepvezetőtől hallottam: a tenyérvédőt felrak­ják, de a védőszemüveget nem akarják, amikor fúrnak vagy köszörülnek. Beleizzad az em­ber, nem kellemes, de kötelező. Amikor megjöttek az elsősök, kioktatták őket: baleseti tudni­valók, tűzrendészed ismeretek. Na, meg: cigarettázás nincs. — Apám lakatos — mondja a 15 éves fiú —, azt mondta, azt a szakmát válasszam, amelyi­ket szeretem. Hát én ezt aka­rom, csak az oktatás nagyon nehéz* * Érettségi anyagot tanu­lunk. Közepes voltam az álta­lánosban — megbukni itt nem szabad, mert nem lesz szak­mám. Hogy mit szeretnék leg­jobban itt o munkahelyemen? Hát ha már saját szerszámom lenne. Félénken lépkedtek a tál­cákkal. A szalvétát sehogyan sem sikerült az alkarra illesz­teni. Ez három hete volt. Ma: tetszik parancsolni? Magabiz­tosan önti ki a hamutálcából a csikket, úgy látom, a pincér­kabátot kiagyusztáltatta. Nagy László, a Nádor 15 éves, elsős felszolgáló tanulója. — Már 10 éves koromban megtetszett a pincér szakma. Egyszer Pesten, étteremben lát­tam őket, ott gondoltam meg magam. Az hiszem, pénz is lesz benne. Igaz, az első na­pokban nagyon fájtak a lába­im, egyszer el is csúsztam, na­gyon szégyelltem magam, azt hittem, hogy a kóvéházbcn ! mindenki ratjam nevet. Legne­hezebb az üres colos üveget vinni, mert fel akar dőlni. Az iskola? Az nem nehéz, pedig németet is tanulok. Legjobban azt szeretném, ha gyors és ud­varias pincérnek tartanának majd, ha felszabadulok. — Akkor is, ha sokat kere­sel? — Én akkor is azt szeretném. Lsmboji Jenő ' egymás alatt elhelyezkedő tegek alkalmasak >víz tárolás ra. Az említett mélységben ! dig ismeretlen képződmény i társulat következett, amelyne jelenlétével nem számolta! Nem sokkal lejjebb - 1204 mé térnél - pedig egy csaknem méter vastagságú barnakőszén telepet értek el. Ennek terme szetesen csak földtani érdekes sége van, hiszen gazdaság szempontbó1 sem a mélysége sem a mennyisége miatt nen jöhet számításba. A szén alat nyugodt körülmények között ke letkezett finom agyagmórgt van. A fúrás most ebben a víz záró anyagban mélyül tovább túl az eredetileg tervezett 125< méteren, ahol el kellett volnc érni a medencealjzatot, az úgy nevezett alaphegységet. Egye lőre úgy néz ki, hogy 1400 mé­terig mennek még tovább, s an nál mélyebbre csak akkor, he o medencealjzat közelségért valló jelekkel találkoznak. A: Eilend—1. fúrás tehát a szakem- , berek véleménye szerint min1 földtani kutatófúrás beváltja a hozzáfűzött reményeket, s hoz­zásegít a terület nagy njélység- ben való megismeréséhez. Vastag vízadó rétegek A fúrás menetközbeni geoló­giai, majd az 1219 méteres mélységig végzett geofizikai vizsgálata olyan eredmények­kel járt, amelyek a fúrás másik céljára vonatkozóan is ered­ménnyel kepsegtetnek. A geo­lógiai vizsgálat 580 és 1210 mé­ter között 9 olyan különböző vastagságú porózus réteget je­lölt meg, ahol a fúrás során iszap szökött el. A legjelentő­sebb réteget 1185 és 1197 mé­ter között találták, ahol mint­egy 10 köbméternyi nagyfajsú­lyú fúróiszap nyomult a kőzet likacsaiba. A geofizikai méré­sek 445 és 1025 méter között 6 víztároló szintet jelöltek meg. Víz tehát van, mennyiségére és minőségére azonban csak akkor lehet választ kapni, ha a fúrás elsődleges céljának már eleget tett és a vízadó ré­tegeket megnyithatják. Az 54 fokos víz — biztos A pécsieket azonban nem­csak egyszerűen a víz, hanem a meleg víz érdekli elsősorban. Van-e erre remény? Kérdésünk­kel dr. Szederkényi Tiborhoz, a Magyar Állami Földtani Intézet dél-dunántúli területi osztályá­nak vezetőjéhez fordultunk. — A komplex geofizikai vizs­gálat szerint 650 méteren 50 fok volt a fúrólyukban mért hő­mérséklet - mondta 1219 méteren pedig már 78 fok. Ez azt jelenti, hogy a geotermikus grádiens - az 1 Celsius fok hő­mérséklet-változáshoz szükséges mélységi változás — a számított 19-20 méterrel szemben 17 mé­ter. Ez már önmagában kb. 50 —54 fokos kifolyó-hőmérsékletű vizet jelent. Ha pedig elérjük a medencealjzatot, s az az elgon­dolásainknak megfelelően mész­kő, az onnan nyerhető víz mór nagy hőmérsékletű lesz. — Eredményre mikor számít­hatunk? — Néhány héten belül eldől, hogy befejezzük-e a fúrást, amelynek sikere változatlanul a további hibátlan műszaki kivi­telezéstől függ. Ha lent nem kapunk vizet, akkor a felső víz­adó rétegeket kell perforálással megnyitni. Akkor tudjuk meg, hogy a fúrás mennyi és milyen hőmérsékletű vizet ad, s azután már lehet tervezni, hogy mi le­gyen a sorsa. Eilend tehát túl az 1300 mé­teres mélységen továbbra is biztató ígéret. H. I. 2 darab keveset használt HO—4, A—IV. típusú búvár­szivattyú eladó Gépüzem, Szabadszentkirály. i *

Next

/
Thumbnails
Contents