Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
4 DUN ANTOL N APLÓ 1971. október 3. Mindenütt az alfeoté munkát látjuk Jevgenyij Zernov interjúja munkatársunknak Az év végéig elkészülnek a tervek Jövőre indulhat a munka Új utak, sétányok, turistaközpontok, menedéxházak a Mecseken Ma már senki sem vitatja, hogy mekkora a jelentősége a zöldövezetnek az ember életében. A rohanó élet, a városi kőrengetegek, a gyárak, autók füstje, mind-mind a napok „megkeserítője". Vágyunk a csendre, a jó levegőre — o természetbe. A mondás is megszületett: a városokban nemcsak lakni, hanem élni is kell — egészségesen. A város és a természet kapcsolatát pedig nem adja más, csak a zöldövezet. Adottságaink Sok városban örülnének, ha ilyen erdőik lennének mint nekünk a Mecseken. Kitűnő klimatikus lehetőségek: a természetjárás, a túrázás, a kirándulások és a hétvégi séták szinte önmagukat kínálják. A Dömörkapu, Kisrét, Lapis, MeA Szakszervezetek budapesti Tanácsa meghívására 1971. szeptember 27-től több mint 300 kiváló szovjet munkás és újító, mérnök, műszaki dolgozó, tudós, valamint vállalatok és szervek vezetői, — valameny- nyien szakszervezeti aktívák — tartózkodik hazánkban. Közülük Pécsre csütörtökön — szeptember 30-ón — 160 fő érkezett — az MSZT vendégeként. Baranya megye vezető tisztségviselőivel, valamint pécsi üzemek, intézmények és gyárak vezetőivel, munkásaival való találkozás után interjút kértünk Jevgenyij Zernovtól, a Repülő- gépipar Szakszervezetének elnökétől, Moszkva város Szakszervezeti Tanácsának tagjától, a küldöttség vezetőjétől. — ismereteim szerint Moszkvában ötmillió szakszervezeti tag tevékenykedik. A tömeg- szervezetnek, melyek a főbb célkitűzései napjainkban? — A szovjet szakszervezetek — általában — az SZKP XXIV. kongresszusa határozata alapján — többek között — állandóan fejlesztik kapcsolataikat minden ország szakszervezeteivel. A kölcsönös ismerkedésre és együttműködésre törekszünk, mert ebben látjuk a népek közötti barátság megerősödésének zálogát. A szakszervezetek Moszkva város Szakszervezeti Tanácsa 18 ország fővárosának szakszervezeti központjával tart fenn ilyen kapcsolatot. — A kapcsolatok jellemző formája? — Mind nagyobb teret kap a szakszervezeti kapcsolatokban az úgynevezett Barátság vonatok indítása a szocialista országokba. Az így létrejött munka- kapcsolatok, tapasztalatcserék jelentősége igen nagy. A gyár- látogatások, találkozások a kollektívákkal, a különböző rétegekkel folytatott beszélgetések mind hozzájárulnak a népek jobb megismeréséhez, a testvéri kapcsolatok további megerősítéséhez. — Ez történt Pécsett is. Mintegy tíz ipari, szállítási, közlekedési, hírközlési és kereskedelmi válalatot, két tanintézetet látogattunk meg. Itt találkoztunk szakmai kollégákkal, kicseréltük termelési és szakszervezeti tapasztalatainkat, beszélgettünk munkasikereinkről és jövőbeni terveinkről, megismerkedtünk a pécsi dolgozók élet- és munka- körülményeivel, szociális és pihenési lehetőségeivel. — Említette Zernov elvtárs, hogy hazánkba jövetelük előtt tanulmányozták országunk jelenlegi helyzetét. — A Barátság vonat résztvevői, amikor a látogatásra készültek, ismerkedtek Magyarországgal. Sok mindent megtudtak. De most a látogatás során az olvasmányélményeink a Magyar Népköztársaságról sokkal mélyebbek és színesebbek lettek. — Az országban utazva láttuk az önök nagy és kisvárosait. Ezekben a különböző városokban egy közös vonást találtunk: valamennyi átalakul, fiatalodik és szépül: kifejezi a szocialista Magyarország új arculatát. Itt tartózkodásunk idején meggyőződtünk arról a hatalmas társadalmi és gazdasági átalakulásokról, amelyeket az MSZMP X. kongresszusa határozatainak megfelelően valósítanak meg országukban. — Szilárd meggyőződéssel valljuk, — fejezte be nyilatkozatát Jevgenyij Zernov, — hogy a termelő- és szakszervezeti munka tapasztalatainak kicserélése, továbbá a szakszervezeti központjaink közötti további együttműködés, segíti népeinket abban- hogy még nagyobb sikereket érjenek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. * A szovjet szakszervezeti küldöttség tegnap Harkányba és Siklósra látogatott. Délután Pécsett, a központi temetőben koszorút helyezett el a szovjet hősök emlékművénél. Este tiszteletükre a Puskin Művelődési Házban szovjet—magyar barátsági estet rendezett a Szakszervezetek budapesti és Baranya megyei Tanácsa. A 160 fős szovjet csoport mellett, ugyanannyi magyar vendég volt a baráti esten. Köszöntőt Markvart Károly, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára és Bogár József, az SZMT vezető titkára mondott. A baráti esten műsort adott a szovjet csoport öntevékeny művészegyüttese, és a Mecseki Szénbányák fúvószenekara, a Puskin Művelődési Ház női kamara kórusa, a 12-es Volán Bartók Béla férfi kara és a HVDSZ megyei bizottságának népitánc-csoportja. A szovjet szakszervezeti küldöttség ma visszautazik Budapestre. Nagy István Szocialista országok filmtodősainak szimpozionja Pécsett Hétfőn egyhetes szimpozion kezdődik Pécsett, az Üdülő Szállóban a szocialista országok filmtudósainak, esztétáknak, szociológusoknak, pszichológusoknak a részvételével. A többnapos ta- \ nácskozás főtémája a film, a tévé és a néző viszonya, ezt a kérdést igyekeznek majd többoldalúan, bemutatásra kerülő filmek segítségével, előadásokon, vitákon át megközelíteni. A szocialista országokból érkező vendégeknek egyéb programról is gondoskodtak, a Kisplasztikái Biennálét, a ma nyíló siklósi kőtárat nézik majd meg, s esténként pécsi művészeti élményekben lesz részük, többek között műsort ad számukra a Bóbita Bábegyüttes is. A szimpoziont, amelyhez sok reményt fűznek a szakemberek, a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Filmtudományi Intézet rendezi. Az eddigi évek kialakult szokása alapján a közeli napokban került volna sor Pécsett a játékfilm-szemlére is. Ez az idén — néhány rendezési és szervezési kérdés tisztázatlansága, a szemle körüli vitás kérdések eldöntetlensége miatt — elmarad. Por, füst, korom és gázok Levegőtisztaság-védelmi vizsgálatok Baranyában Rövidfilmsorozatok Meszesen és a városi művelődési központban Október 7-től minden hónap első csütörtökjén — délután a meszesi művelődési házban, este a Doktor Sándor Művelődési Központban — A rövidtilm művészei címmel filmsorozatokat mutatnak be. Egy-egy sorozat előtt Csányi Miklós filmrendező tart bevezetőt. A forgalmazásban sajátosan alakult a rövidfilmek „státusza’1. A rendszeres mozilátogató is teljesen véletlenszerűen juthat hozzá olykor a nagy játékfilmnél is művészileg sokkalta értékesebb, rangosabb rövidfilmekhez. A kísérőfilmeket ugyanis elég ritkán hirdetik. Ezt a hiányosságot kívánja pótolni részben a most induló rövidfilmsorozat, amelyben 6 előadás keretében vászonra kerülnek a rövidfilm klasszikusai, illetve a magyar rövidfilmművészet legjelentősebb alkotásai. Három részletben a Balázs Béla Stúdió 5—5 alkotását mutatják be; a sorozat záró összeállítás pedig a magyar rajzfilmművészet- rői ad képet. Világszerte probléma: a szennyezőforrások rohamos növekedésével egyidejűleg, miként őrizhető meg a levegő tisztasága. A legsúlyosabb a helyzet az ipari létesítményekkel teli városokban, megyénkben Pécsett. Ugyanakkor, a nemrégiben tiszta levegőjű vidéki városokban, nagyobb településeken is észrevehető romlás következett be. Erről a figyelmeztető jelenségről ezidáig nem sok szó esett, mivel csak rész-adatok álltak rendelkezésre. A Baranya megyei KÖJÁL bioklimatológiai csoportja levegőtisztaságvédelmi vizsgálatokat kezdett meg a nyár folyamán Baranya városaiban, a nagyobb forgalmú helyeken, valamint a déli ipari és szőlővidéken. Az egy éven át tartó komplex vizsgálatok célja: pontos képet kapni, feltérképezni a városok „levegőjét", megállapítani a szennyezettség mértékét, felderíteni, melyek a legveszélyesebb szennyező objektumok. Az eddigi mérések szerint, jelenleg még megnyugtató a helyzet Szigetváron, a szennyezettség a megengedett határ közelében van és csak időnként lépi túl. Mégis, igen szigorúan kell megítélni, mivel urbanizálódás kezdetén lévő városról van szó. A konzervgyár, a Görösgali Állami Gazdaság szárítótelepe, a vasútállomás, a gázokat, gőzöket, ipari szennyező anyagokat kibocsátó bútorüzem mellett erősen szennyeznek a gimnázium, kórház stb. fűtését ellátó kazántelepek. Ősszel és télen aggasztó fordulat állhat be. A vizsgálat időszakában ugyanis még nem volt jelentős a közületi és lakossági fűtésből származó füst és korom mennyi- i sége. Már elkészült az a terv,- I amely összefogná a különböző I szerveket, intézményeket, egy központi energiabázisra építve a már meglévő és majdan épülő létesítmények fűtését. Nymodon megszűnne a sok, erősen kormozó kazán. Mivel a fűtőrendszer kiépítése igen költséges, jelenleg még nincs egyetértés az érdekeltek között. Mohácson az öntödei Vállalat okozza a legnagyobb gondot, az új lakótelepek tőszomszédságában porral, gázokkal szennyezve a levegőt. Súlyosbítja a helyzetet, a közeli gabonabegyűjtő, és hogy a környék lakói a poron kívül az állandó zajtól is szenvednek. A Duna parthoz kapcsolódó területek levegője kellemes, tiszta, amit a nagyobb természetes | széljárás is kedvezően befolyásol. Komlón örvendetes javulás tapasztalható, mióta filterekkel látták el az erőmű kéményeit. Már csak az hiányzik, hogy a szénosztályozónál is beépítsenek porleválasztót. Az ipari üzemek mellett egyre veszélyesebb levegőszeny- nyezőként kell számontartanunk a gépjárműveket. Az autókból, motorokból kipufogó gáz meny- nyisége számottevő már a nagyforgalmú kirándulóhelyeken. — Ezért került a vizsgálati programba Harkány, Siklós, ahol a beépülés is nagymérvű, növekszik a népsűrűség. Méréseket végeznek a déli ipari vidéken és a történelmi borvidék vonulatát követve Harkánytól Magyarbolyig, valamint Drávasza- bolcstól Lapáncsáig, különös tekintettel a nagyharsányi kőbánya és feldolgozó, valamint Beremend környékére. Okulva a más megyei hibákon, még a Beremendi Cement- és Mész- i mű üzembe helyezése előtt j megteszik az intézkedéseket, amelyek a levegő tisztaságát óvják. legmány, a források mind-mind kirándulóközpontok, a legifjab- | baktól a legidősebbekig min- menki megtalálhatja a maga szórakozását. Számháborúzástól gombaszedésig — sétáktól túra- versenyekig. Az évek azoban — a sok jó mellett: hisz épült egy vidámparkunk, egy állatkertünk és egy úttörővasutacska, — némi visszafejlődést hoztak. A turista- utakat, a sétányokat benőtte a növényzet, a vadásztársaságok területeiket, útjaikat lezárták, és sorolhatnám tovább... A parkerdő helyett maradt az erdő. A dömörkapui centrum egyre zsúfoltabb, vonzási területén döntik a fákat, építkeznek. Egy-egy vasárnapon, ünnepnapon a jó időn kívül mást nemigen talál az ember. Zsúfoltság és sötétség, a szalonnasütés helyett alkalmi virsli — és fáradtság. Nem vitás: további fejlesztésre ezen a vidéken már nemigen kerülhet sor — egyesek pedig azonnal megálljt parancsolnának minden kőművesnek. Pedig a távlati tervek szerint egy esetleges 200 ezres Pécsnek körülbelül 1700 holdnyi zöldövezet kellene. Mi tehát a teendő? Tovább terjeszkedni! Adott a lehetőség: további erdőrészeket birtokba venni. A feladat kettős: egyrészt a természeti egységet meghagyva, másrészt mégis a kirándulók érdekeit szolgálva a jelenlegi parkerdő területét kibővíteni. Új utak kellenek — és ez az elsődleges. Ma mór egyre több autós van, s az autós turizmus elé senki sem vethet gátat. Parkolóhelyek építése a másik feladat. A forrásokat helyre kell hozni, szalonnasütő tűzhelyeket, esőbeállókat, sétányokat kell kiépíteni. A tervek már 1967- ben elkészültek: Remeterét, Lapis, Tubes által határolt terület alkalmas a program megvalósítására. Ha sikerül az Abaliget felé vezető utat összekötni a mecseki kempinggel — ami szintén terv. — akkor az eddig szinte kihalt területeket sikerül bekapcsolni a turizmusba. Kantaváron egy kisvendéglő épülne, Remeteréten menedékház autóparkolóval. És szükség is van erre, hisz a vendéglátás „mecseki" helyzete elég siralmas képet mutat. A Fehérkúti Mene- dékhóz csapnivaló hely — inkább kocsma, mint pihenő. És más egyelőre nincs. Túraközpontok kialakításával több természetbarátot lehetne szerezni, a régiek visszanyeréséről nem is beszélve. A központok: Kisrét, Lapis, Remeterét, Darázsforrás, Páfrányos, Szuhadó-nyereg, Kőlyuk környéke — ez utóbbi valamikor kitűnő kirándulóhely volt, ma megközelíthetetlen —• és Rigó- kút, vagy Józsefháza. A sétányok helyrehozatala — a Bányász sétány, a Szívbeteg sétány, a Éger-völgyi sétány és a legszebbnek ígérkező 7 forrás sétány, amely a Kisréttől Árpádtetőig vezetne, — szintén nagy feladat. Az a bizonyos „kocogó” mozgalom itt teret és lehetőséget kapna. A távlati tervek feladata pedig az úgynevezett harmadik parkerdő-terület kialakítása; az Árpádtető, Kisrét és Kozári vadászház nyomvonalán lévő erdőterület „parkosítása”. E program keretében a Mohácsi útról fel lehetne jutni a Dömörkapu- hoz — így a Mecsek minden oldalról elérhetővé válna. S mindezt hogyan? Mint mindig, most is a pénzeszközök beszerzése a legnagyobb gond. Több forrást kell megnézni: talán állami költség- vetésből, az országos erdőfeltárási alapból és a helyi lehetőségekből — idegenforgalom, vendéglátóipar és a közlekedés— az 1967-ben elfogadott elképzelést a megoldás felé lehetne segíteni. A város embereinek társadalmi munkájára pedig mindig lehet számítani Ez bebizonyosodott a Kulturpark építése során is. Tizenhétezer úttörő, 450 KISZ alapszervezet és szinte megszámlálhatatlan szocialista brigád adná az alapot. Csak a konkrét feladatot kell kiadni. S azt hiszem, hogy ennél szebb társadalmi munkát nem is kell kívánni, mint hogy kint az erdőben, félig a teendőket, félig a romantikát tartva szem előtt, építsük a Mecseket. A bizottrág októberben alakul A közelmúltban tartott értekezleten az illetékesek megfogalmazták a tennivalókat. A régi parkerdőt kivonni az építkezés alól, a Lapist a Remeteréttel összekötő műutat megépíteni, túraközpontokat kialakítani, a régi kirándulóhelyeket és sétányokat rendbehozni — elsődleges feladat. Még ebben a hónapban létrehozzák a munkabizottságot, amelynek feladata, hogy az év végéig megtervezze a nagy programot, ami végső soron a Mecsek újjászületését eredményezheti... Jövőre pedig indulhat a munka. Kozma Ferenc Pécsi diákok a kongresszusért Most, a KISZ Vili. kongresz- szusára való felkészülés és a vezetőségválasztások időszakában a fiatalok különböző vállalásokkal, felajánlásokkal, akciókkal segítik a kongresszus sikerét. Az üzemek termelést segítő mozgalmakkal, a diákok sajátos akciókkal készülnek a kongresszusra. A Radnóti Közgazdasági Szakközépiskola tanulói városi szintű szavalóversenyt hirdettek a kongresszus tiszteletére. A Leöwey Gimnázium KlSZ-szer- vezete a Leöwey Híradóban cikksorozatot indít „Mit tettünk a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért?" címmel. A kongresszusi előkészületeket és a kongresszusi eseményeket „kongresszusi falon” kísérik figyelemmel. Minden osztályban készítenek kongresz szusi faliújságokat. A Nagy La jós Gimnázium kiszesei villany fényes városi középiskolás ko sárlabda-bajnokságot hirdetnek A Nagy Lajos néhány alapszer vezete és fotoszakköre fotoki állítást állít össze, melyet a vá rOsi küldöttértekezleten kívánnak bemutatni. A Művészeti Gimná zium KlSZ-szervezete szőtteseket, dísztárgyakat készít, melyeket elküldenek a kongresszusra. A középiskolai KlSZ-szerveze- tek két fontos feladatot tűztek ki maguknak. Az egyik a tanulmányi eredményeket segítő tanulmányi versenyek meghirdetése. Az Építőipari Technikum, bon már folyik ilyen komplex tanulmányi verseny az aíapszer- vezetek között. A másik fő fel* adat a szervezeti élet mozgalmasabbá tétele, aktív politikai légkör teremtése és a KISZ kommunista jellegének erősítése. A Zipernovszky Károly Gépipari Technikumban például a KISZ-vezetőség mellett létrehoztak 9 munkabizottságot, így újabb 100 tag kapott konkrét megbízatást. A városi szintű társadalmi munkákban is több ezer középiskolás fiatal vesz részt. Folytatódik az „Egy napot Pécsért” mozgalom, melynek keretében a mecseki ródlipáyát építik majd a diákok. A MÉV kiste- sek kirobbantják a pálya Vonalát, a többi munkát a szakmunkásképző intézetek diákjai végzik. A most következő időszakban iskolai KISZ- és pórtveietŐk meghívásával összevont évfo- lyamankétokot tartanak, mélyeken aktuális politikai kérdéseket vitatnak meg a tanulók.
