Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

L DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. október 28. ora a nagyvilágban Mikor utazik Nixon Pekingbe? leonyid Brezsnyev Párizsban találkozott a Francia Kommunista Párt vezetőségének tagjaival. Kép: Leonyid Brezsnyev, Georges Marchais, az FKP főtitkára (balra) és Jacques Duclos, a Központi Bizottság tagja ♦ KINSHASA: A Kongói De­mokratikus Köztársaság új el­nevezése október 27-től Zaire Köztársaság. A Kongó folyó új neve Zaire folyó, megváltozik a köztársaság himnusza és nem­zeti lobogója is. 4- LONDON: Egy angol tenrezä vállalat programot dolgozott ki a Themze folyó déli partját csúfító, el­hagyott kikötői raktárak lebontására és egy új városrész felépítésére. A terv szerint két híd: a London Bridge és a Tower Bridge között épülne fel „Üjlondon" — irodaházak, bírósági épületek, szállodák, üzletsorok, sport- létesítmények és luxuslakások. Gya­korlatilag elterelnék innen a közúti forgalmat. A városrész teljesen meg­változtatná London képét. Á tervezők szeriét ez lenne a legnagyobb fej­lesztési program amióta 300 évvel ez­előtt a nagyváros leégett és újjá kel­lett építeni, ♦ WASHINGTON: Nixon el­nök „megdöbbentőnek" találta azt az „amerikaellenes tünte­tést", amely a közgyűlés ülés­termében robbant ki a Tajvan eltávolítását „fontos kérdésnek" minősítő amerikai ügyrendi ja­vaslat elvetése után — közölte szerdán Ronald Ziegler, a Fe­hér Ház szóvivője. Az elnök a történteket az amerikai politi­kával szembeni „nyílt ellensé­gesség" megnyilvánulásának tekinti, és „sérelmesnek" tartja néhány küldött viselkedését. — Mindez hatással lehet az ENSZ- nek nyújtott amerikai támoga­tás, bizonyos külföldi segély- programok jövőbeni alakulásá­ra, mondotta Ziegler. Tito az Egyesült Államokban Tito jugoszláv elnök szerda délután a Washington környéki Andrews ’katonai repülőtérre érkezett. A jugoszláv államfő az amerikai elnök Camp Da- vid-i vidéki rezidenciáján tölti a délutánt és az éjszakát, majd csütörtökön Nixon elnök a Fe­hér Házban , ünnepélyesen üd­vözli a hatnapos hivatalos Iá- | togatását megkezdő vendéget, j Amerikai kormányforrások : szerint Nixon és Tito elnök meg­beszélés-sorozatának főtémája a közel-keleti helyzet lesz. Ügy tudják, hogy Nixon elnök közve­títésre szeretné felkérni Tito el­nököt a „közbeeső" szuezi meg­állapodásra vonatkozó, holt­pontra jutott amerikai terv ér­dekében. Washingtonban utalnak arra is, hogy Nixon elnök pekingi és moszkvai útiterveivel kapcsolat­ban is ki óhajtja kérni Tito ta­nácsait, különös tekintettel ar­ra, hogy Jugoszlávia az utóbbi időben jelentősen javította kap­csolatait Pekingqel, továbbá arra, hogy Tito elnök a közel­múltban folytatott beható meg­beszéléseket Belgrádban Leo­nyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával. A CSEHSZLOVÁK KÜLÜGY­MINISZTER NEM UTAZIK LONDONBA Mint ismeretes Jan Marko csehszlovák külügyminiszternek a közeljövőben a brit kormány vendégeként Londonba kellett volna látogatnia. Miután egyes brit tájékozta­tási szervek, a CTK világos cá­folata ellenére, alaptalan cseh­szlovák-ellenes kampányt indí­tottak és azzal vádolták meg Csehszlovákiát, hogy fegyvere­ket szállít Észak-lrországba, az angol féllel közölték, hogy ilyen körülmények között nem kerül­het sor a látogatásra, mivel az nem járna a kívánt eredmények­kel. A cséhsklovák fél célszerű­nek tartja, hogy a látogatást egy jóval későbbi időpontra ha­lásszák el. Szerdán Moszkvában, a norogf«- vicsjei temetőben eltemették Mihail Jangel konstruktőrt, a rakétatechnika kimagasló tudósát. Jangel sírjánál Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhelyettese méltatta a munkásból akadémikussá lett tudós érdemeit, amelyeket a szovjet rakétatechnika fejlesztése és a Szovjetunió védelmi ereje megszi­lárdítása terén szerzett. Mihail Kel- dis akadémikus, a szovjet tudomá­nyos akadémia elnöke, meleg sza­vakkal emlékezett a nagy tudós sok­oldalú tudományos tevékenységére. ♦ WASHINGTON: Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője szerdán közölte, hogy az Egye­sült Államok továbbra is kato­nai és gazdasági támogatást nyújt a görög rendszernek. Az állásfoglalásra — mutat rá a TASZSZ — azután került sor, hogy Agnew alelnök visszatért görögországi látogatásáról és beszámolt Nixonnak a junta-ve­zetőivel folytatott megbeszélé­seiről. 4 NYUGAT-BÉRŰN: Szerdán a nyugat-berlini szenátus épü­letében találkozott a Günter Kohrt külügyi államtitkár vezet­te NDK és az Ulrich Müller szenátusi igazgató vezette nyu­gat-berlini delegáció. A két fél megállapodott abban, hogy a következő megbeszélést novem­ber 3-án az NDK fővárosában tartják. Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, szerdán tesz jelentést a Fehér Házban az elnöknek a kínai ve­zetőkkel folytatott tárgyalásairól. William Rogers amerikai kül­ügyminiszter szintén részt vett a szerdai tanácskozáson. Kissinger semmit sem volt haj­landó közölni pekingi tárgyalá­sairól, amikor kedden este meg­érkezett az Andrews légitámasz­pontra, jóllehet a Fehér Ház korábban közölte, hogy sikeres előrehaladást ért el Nixon kínai látogatásának előkészítését ille­tően. Donald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője Kissinger visszaérke­zése előtt kijelentette, ameny- nyire ő tudja, a pekingi tárgya­lásokon nem merültek fel ne­hézségek. Hozzáfűzte azonban, nem tudja, hogy a szerdai fe­hér házi tanácskozást követően bejelentik-e Nixon pekingi lá­togatásának időpontját. ENSZ diplomáciai megfigye­lők véleménye szerint az elnök minden bizonnyal november vé­gén vagy december elején in­dul Pekingbe. Szerdán este a Fehér Ház az alábbi közleményt adta ki Kis­singer és Csou En-laj kínai mi­niszterelnök tárgyalásairól: „Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főtanács­adója és Csou En-laj kínai mi­niszterelnök október 20 és 26 között megbeszéléseket tartott, hogy véglegesen tisztázza Ni­xon elnök tervezett ’ pekingi lá­togatásának konkrét részleteit. Az előkészületek kielégítő mó­don folynak és várható, hogy a közeljövőben újabb nyilatkozat kerül nyilvánosságra Nixon el­nök kínai utazásáról.” A szerdai közlemény a láto­gatás időpontjáról nem tesz említést. Néhány perccél a Fehér Ház közleményének ismertté válása után, hírügynökségek „megbíz­ható" forrásokra hivatkozva vi­lággá röppentettek olyan érte­sülést, amely szerint Nixon el­nök 1972. január elseje után utazik Pekingbe és a látogatás időpontjáról szóló bejelentés még december elseje előtt el­hangzik. * I KS!D. NAPLÓ. TELEFOTO A magyar Országgyűlés Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke vezetésével Kijevben tartózkodó küldött­ségét fogadta (jobbról) Pjotr Seleszt, az Ukrán KP első titkára 4 BELGRAD: A jugoszláv saj­tó részleteket közöl a statisztikai hivatalnak az idei turistaforga­lomról szóló jelentéséből. Ebből kitűnik, hogy idén augusztus végéig a legtöbb külföldi turista — több mint egymillió — az NSZK-ból érkezett Jugoszláviá­ba. A nyugatnémeteket az ola­szok követik (646 ezer), majd az osztrákok, franciák, hollan­dok, angolok következnek. 4 VARSÓ: A lengyel népgaz­daság szocialista szektorában évi 10 milliárd zloty értékű ter­melés-kiesést okoz az alkoholiz­mus — írja a Tygodnik Demok- ratyezni című varsói lap. — A részegek hiányzása következté­ben évente 20 millió munkanap vesz kárba, ami körülbelül 4 milliárd zloty veszteség. Évi át­lagban 24 ezer üzemi balesetnél közrejátszik az italfogyasztás. Ez további 1 milliárdos veszte­séget jelent. A vállalati dolgo­zók között körülbelül 1 millió alkoholista van. 4- HAVANNA: Egy töltőtollal „f«l- fegyvonett" Puerto Rico-i téritette el Havannába azt a Boeing—747-e* tí­pusú repülőgépet, amely kedden szállt fel New York Kennedy-repűlá- teréröl. A gépeltérítő kijelentette, hogy azért akart Kubába menni, mert az Egyesült Államokban — Puerto Rico-I lévén — nem kapott munkát. 4 KAIRÓ: Szerdán reggel kilenc órakor kezdődtek meg az EAK-ban a parlamenti választá­sok. Többmillió egyiptomi állam­polgár járul az urnákhoz, hogy megválassza a néptanácsba képviselőit. Az AP amerikai hír- ügynökség úgy tudja, hogy a szerdai választások eredményéi csütörtök reggel teszik közzé. A néptonács november 11-én tart­ja meg első ülését. 4 MONTEVIDEO: Az El Po­pular az Uruguayi Kommunista Párt lapja közölte, hogy a párt az idén 8338 új tagot vett fel. A taglétszám növekedését külö­nösen elősegitete a haladó nép­front létrehozása, melynek egyik alapitója az Uruguayi Kommu­nista Párt volt. ATOMROBBANT AS Nixon elnök jóváhagyta azt a ; tervet, hogy az Aleut-szigetek- ! hez tartozó Amcsitka-sziget alatt felrobbantsanak egy öt megatonna hatóerejű atomtöl- j tetet —, jelentette be szerdán az I amerikai atomenergia-bizottság. 4 LUXEMBURG: A Közös Piac fog- államainak földművelésügyi miniszte­rei Luxemburgban tartott értekezletü­kön a sertéshús alapárának, valamint az olívaolaj termétől árának emelé­sét határozták el. Az új árak novem­ber 1-én lépnek életbe. A tanácsko- [ zás során Franciaország képviselője hosszas vita eredményeként ugyan­csak hozzájárult az áremelési határo­zathoz, miután előzőleg a többi tag­állam képviselői hajlandóknak mutat­koztak az algériai borbehozatal előnyben részesítésére. 4 KOPPENHÁGA: Az Aktuelt című koppenhágai napilap köz­lése szerint Knud Boerge Ander­sen dán külügyminiszter kijelen­tette, hogy Dánia és Norvégia „1971 végéig” elismeri a Viet­nami Demokratikus Köztársasá­got. Andersen külügyminiszter ezt a nyilatkozatot Otto Krag dán miniszterelnöknek Oslóban folytatott megbeszélései után tette. 4 BRÜSSZEL: A NATO nuk­leáris tervező csoportjának had­ügyminiszterei szerdán Brüsszel­ben megkezdték tanácskozásuk második napját. A záróközle­mény megfogalmazásán dolgoz­nak. Az Európa „nukleáris vé­delmével" kapcsolatos problé­mák megvitatása voltaképpen kedden már befejeződött. 4 SANTIAGO: Salvador Al­lende chilei köztársasági elnök kedden bejelentette, hogy terv­be vették az amerikai Du Pont társaság birtokában lévő rob­banóanyag-gyár államosítását. A chilei államfő közlése szerint már ki Is nevezték azt a kép­viselőt; aki a kormány nevében tárgyalásokat folytat majd az amerikai társaság vezetőivel. Hazmkezeti a magyar delegáció Berliüből Dr. Tímár Mátyás nyilatkozata Dr. Tímár Mátyásnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével szerdán Berlin­ből hazaérkezett a magyar de- legációj amely a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság 10. ülésszakán vett részt. Hazaérkezése utón dr. Tímár Mátyás a következőket mon­dotta az MTI munkatársának: — Az ülésszakon áttekintet­tük a két ország külkereskedel­mi forgalmának, műszaki-tudo­mányos együttműködésének ala­kulását, s megelégedéssel álla­píthattuk meg, hogy az együtt­működés fejlődését továbbra is az évek óta tartó lendület jel­lemzi. Mostani tárgyalásaink újabb lehetőségeket tártak fel az együttműködés fokozására. Igen hasznos műszaki együtt­működést alakíthatunk ki pél­dául az olefin-program megva­lósításában, hisz az NDK-ba* hasonló programon dolgoznak mint mi. Előrehaladást sikerült elérni azokon a tárgyalásokon, ame­lyeknek célja, hogy Magyaror­szág bekapcsolódjék az NDK kálisóbányászatának fejleszté­sébe. Mi gépeket szállítanánk, s cserébe kálisót kapnánk. Igen jelentősek a személygépkocsi­gyártás kooperációját szorgal­mazó tárgyalások is. A könnyűipari tárgyalásokon mindenekelőtt a műbőrgyártás közös fejlesztéséről volt szó. — Az említetteken kívül még sok egyébről, például arról is szó volt, hogy lehetőségeinkhez képest gabonát szállítanánk az NDK-ba. Az árucsereforgalmi jegyzőkönyv alapján az idén 16 százalékkal növekszik a két or­szág export-importja, de már szinte biztosra vehető, hogy ezt az előirányzatot túlteljesítjük. 22 év — 21 szavazás Huszonkét év alatt huszonegyszer szavaztak a világszervezetben a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak hely­reállításáról. 1949- ben foglalkozott efőszőr az ENSZ a népi Kína mandátumával. Akkoriban — nem sokkal a KNK meg­alakulása után — Csou En-laj kül­ügyminiszter levelet intézett Trygve Lie ENSZ-fötitkárhoz. Ebben követel­te: a Csang Kaj-sek által képvisejt Tajvant zárják ki a világszervezetből és a népi Kínát vegyék fel az ENSZ tagállamainak sorába. A rákövetkező év januárjában Jakov Malik a Szov­jetunió képviseletében javasolta a Biztonsági Tanácsban: Tajvant szólít­sák fel távozásra. Még ugyanennek az évnek a végén közös szovjet—kí­nai javaslat került az ENSZ-közgyű- lés elé a néni Kína ENSZ-tcigságá- nak elismeréséről. Az amerikaiak ed­dig valamennyi javaslatot ellenezték, legfeljebb taktikájuk változott. 1950— 1960 között az USA arra az álláspontra helyezkedett, hogy a né­pi Kína tagfelvételi kérelmét ne tűz­zék napirendre* A tíz év alatt lezaj­lott szavazásokon tehát lényegében a kínai felvétel mellett szavaztak mindazok, akik az amerikai javaslat ellen foglaltak állást. Mégpedig év­ről évre a következőképpen: tv Felvétel Felvétel Tartót­mellett ellen kod ott 1956 8 33 10 1951 11 37 4 1952 T 42 11 1953 10 44 10 1954 11 43 11 1955 12 42 6 1956 24 47 8 1957 27 48 6 195« 23 44 9 1959 29 44 9 1960 *4 42 22 1960-ban J. F. Kennedy lett Egyesült Államok elnöke. Vele sok tekintetben változott az amerikai kül­politika Is. Kína ENSZ-tagságának kérdésében például úgy, hogy új obstrukciós taktikához folyamodott az USA: javaslatot terjesztett elé az ENSZ-ben, amelynek értelmében a kínai képviselet kérdését ,,Ugyrendi- leg fontos kérdéssé” keÜ nyilvánito- ni. A szabályok értelmében az érvé­nyes döntéshez ebben az esetben kétharmados szótöbbség kellett. 1964 kivételével — akkor az ENSZ pénz­ügyi válsága miatt a közgyűlés nem szavazott a kínai mandátumról —­1960—1970 vazások: között igj alakultak a szóm Év Felvétel mellett Felvétel ellen Tartóz kod ott 1961 36 48 20 1962 42 56 12 1963 41 57 12 1965 47 47 20 1966 46 57 20 1967 45 58 17 1968 * 44 58 22 1969 48 56 21 1970 51 49 25 Már az első szavazások adataiból is világosan kitűnik, miként erősö­dött, gyarapodott a Kínai Népköztár­saság ENSZ-jogainak he'yreál'itását követelők tábora. A kedd hajnali 4 óra 20 perckor Adam Maük soros el­nök által kihirdetett eredmény bizo­nyos mértékig még a derülátó meg­figyelőket is meglepte. Az albán ja­vaslat, tehát a KNK ENSZ-tagsága mellett 76-an foglaltak állást, 35 el­lenszavazat és 17 tartózkodás ellené­ben. A határozat helyreállítja a Kí­nai Néoköztársaság ENSZ-jogait. s egyidejűleg kizárja Tajvant az ENSZ valamennyi szervéből. Búcsúpillantás Tajvanra Most, hogy Tajvan képviselőit eltávolították a világszervezet­ből, érdemes egy pillantást vet­nünk erre a különös sorsú szi­getre. Mivel a mostani nagy változással a szigeten uralkodó rezsim gyakorlatilag távozik a nemzetközi politika porondjáról, úgyis mondhatnánk: búcsúpil­lantást A rezsim vezetője, a 85. évé­hez közeledő Csöng Kaj-sek szerdán felhívással fordult a la- i kossághoz. „Egységre és nyuga­lomra" szólította fel a sziget la­kóit, sőt azt is megismételte, ami már húsz esztendeje is gro­teszk volt de most egyenesen komikusnak tűnik: hogy tovább­ra is el van szánva „a kommu­nista kormány megdöntésére". Csang Kaj-sek 1886-ban, Cse- kiang tartományban született. Fiatal tisztként csatlakozott a dr. Szun Jot-szen által alapított, akkor progresszív polgári for­radalomhoz, amely 1911-ben szerepet játszott a császárság megdöntésében. Szun Jat-szen halála után azonban Csang Kaj-sek hamarosan elárulta az alapító és a mozgalom elveit. Cstározott ugyan az észak-kínai feudális kiskirályok csapataival, de legfőbb feladatának már ak­kor azt tartotta, hogy a Kuo­mintang teljes katonai erejével szembeforduljon a kommunis­tákkal. A harmincas évek elején — Szun Jat-szen végakaratával élesen szembefordulva hat nagy hadjáratot vezetett korábbi szö­vetségese, Mao Ce-tung csapa­tai ellen. 1934-ben azonban m délkelet-kínai hegyekben a kom­munistáknak sikerült kitörniök a gyűrűből és ekkor került sor — északnyugati irányban — a híres nagy menetelésre. A má­sodik világháború után a pol­gárháború kiújult és 1949-ben Mao Ce-tung katonái bevonul­tak 1 Pekingbe. A megvert generalisszimusz végrehajtotta a történelem egyik legfurcsább menekülését: két­millió főnyi kíséretével Tajvan szigetére vonult és azon ameri­kai segítséggel — és sokáig a formosai-szorosban cirkáló he­tedik flotta védelme alatt — ka­tonai diktatúrát épített ki, ami mindmáig tart. A tajvani had­sereg több mint hatszázezer emberből áll és ez nemcsak kül-, hanem belpolitikai ténye­ző is: egységei ott állomásoz­nak a sziget minden helységé ben és azonnal megtorolnak minden „rendbontást". Beavat­kozásukra az utóbbi időben egyre többször van szükség, mert erősödött az ellentét az 1949-es jövevények és a nem kis részben szeparatista ősla­kosság között. Az, hogy ez a rendszer med­dig tartja még magát a 36 000 négyzetkilométeres szigeten, részletkérdés. A lényeg az, hogy képviselőinek az ENSZ után mind nagyobb számban kelf el- hagyniok a nyugati fővárosokat is. A felfújt léggömb kipukkadt és a Csang-rezsim azzá degra­dálódik, ami valójában: egy kis sziget, jelentéktelen diktatúrá­jává.

Next

/
Thumbnails
Contents