Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

1*71. október 28. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Nem a süllyesztőbe... A választópolgárok kérdeznek, az illetékesek válaszolnak Közel félesztendő telt el azóta, hogy a választásokat megelőző jelölőgyűléseken elmondtuk gondjainkat. Közel nyolcezer megvalósításra váró javaslat hangzott el Baranyában, s közülük néhányra, lapunkon keresztül, a nyilvánosság előtt kértünk választ. Most újból feltesszük a kér­déseket — egy kicsit igazolásul arra is, hogy érdemes volt szólni, foganatja van a szavunknak... Fehér István, Bogádmindszent- röl a következő kérdést tette fel: felszámolásra kerül-e a következő tanácsi ciklusban a községbeli cigánytelep még meglévő része? Szókra István, megbízott köz- igazgatási szerv vezető, akkor arról tájékoztatott bennünket, hogy a tanács negyedik ötéves tervében szerepel a cigánytelep fejszámolása, de ehhez az em­berek segítségére is szükség van, A jelenlegi helyzet az ígértnél jobb képet mutat: a következő év tavaszán ismét hét család válhat meg a cigányte­leptől, költözhet a faluban épí­tett új otthonba. A házakat a termelőszövetkezet építőbrigád­ja húzza fel, a leendő tulajdo­nosok többsége is a termelő­szövetkezetben, az állami gaz­daságnál dolgozik. Most az építőanyag beszerzése, szállítá­sa folyik, jövőre elkészülnek a házak. Lakatos Gyula tanács­elnök szerint, így összesen 11 család marad még a cigányte­lepen, többségükben öregek, akik anyagilag nem tudnak hozzájárulni körülményeik meg­változtatásához. Róluk sem fe­ledkeznek el ... Koiónyos János Gifvánfáról 25 ’ —30 idős . ember nevében kérde­zett. lesz-e napközi otthona az idős egyedül maradt emberek­nek a községben? Miliczki György, a magyar- mecskei közös községi tanács elnökének válasza: „Még ez év szeptemberében megoldjuk.” Október közepén járunk, az öregek napközi otthona még nem nyílt meg Gilvánfán. Erről keveset tehet a községi tanács, hiszen mindent megtettek, ami erejükből tellett. Biztosították az épületet, megszerezték a mű­ködtetéshez szükséges anyagi fedezetet, de az egészségügyi szervek közbeszóltak: a jelen­legi körülmények között nem engedélyezik az otthon műkö­dését. Követelményeik megha­ladják a tanács anyagi lehető­ségeit, erre a célra a közeljö­vőben nem tudnak pénzt bizto­sítani. Most napközi otthon he­lyett vita van: lehet-e, kell-e engedményeket tenni a magá­nyos öregek érdekében . .. Koszorús János gérényesi lakos arrál szólt a jelölőgyűléton, hogy a község tanácsi székhely ugyan, de nincs postahivatala. Mikorra várhatják? Nagy Ernő, a pécsi posta- igazgatóság fejlesztési osztályá­nak vezetője úgy nyilatkozott, hogy előreláthatólag négy-öt évet kell várni a községnek, míg ott is postahivatalt létesítenek. Azóta lényegében nem válto­zott a helyzet, mégis célszerű volt újból feltenni a kérdést: a postaigazgatóság területén összesen 18 olyan, hatszáz la­kosnál nagyobb lélekszámú te­lepülés van, ahol nincs posta — a sorrendet viszont maguk a községek határozhatják meg. Vagyis, elsősorban, és a közel­jövőben ott lesz postahivatal, ahol a községi tanács erre a célra megfelelő épületet tud biztosítani. A lehetőség tehát adott, a többi a gerényesieken múlik. Az anyagi lehetőségeket figyelembevéve évente öt-hat I település kaphat postát. A bolyi asszonyok kozmetikai i szalont szeretnének a községben, j hogy ezért a már-már minden­napi szolgáltatásért na kelljen , félnapokat utazni. Áprilisban Bárdosi László, a Baranya megyei Fodrászipori Szövetkezet elnöke erre úgy vá­laszolt, hogy rajtuk semmi sem múlik. Vállalják a kozmetikai szalon működtetését, ha erre helyiséget biztosítanak a köz­ségben. A téma egyébként na­gyon szakállas: a kozmetikai szalont legalább öt esztendeje hiányolják Bolyban. Úgy lát­szik még egy ideig hiányolni is fogják, Bárdosi László mos­tani válasza: „Tartjuk, amit mondtunk — a községi tanács­tól azonban azóta sem érke­zett jelzés, hogy szükség van erre, lehetőséget adnak ne­künk. Építeni pedig nem tu­dunk ..." Sors Ferenc sxalánto) és Lő- winger Mátyás síilvási lakosok arra használták fel a jelölőgyű­lés kínálta alkalmat, hogy meg­tudják: mikor készül el az oly régóta várt Szalánta—Bosta- Szilvás bekötőút. Bárhelyi Ferenc, a Megyei Tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője a tervek ismeretében 1973-ra ha­tározta meg az építés időpont­ját. A tervek változatlanok, az építő kapacitás azonban inga­dozó — így inkább arra kell számítaniuk az érintett közsé­gek lakóinak, hogy az útépítés ideje kicsit „csúszni” fog. Tehát csak késésről lehet szó, nem feledkeztek meg az ígéretről... Fehérvári Sándor, Paprét 36. és ifj. Szabó Istvánná mohácsi lakosok, arról érdeklődtek, hogy az Újmohácshoz közel eső terü­leteken élő emberek mikor kap­nak villanyt. Pálkuti Keresztéiy, a Mohácsi városi Tanács elnöke áprilisban ismertette a lehetőségeket: a tanács egyedül nem tudja vál­lalni az egymástól távol eső, nehezen megközelíthető házcso­portok villamosítását. Ahhoz, hogy villanyt kapjanak ezek az emberek, az érdekeltek összefo­gására van szükség. Sikerült megoldani: támogatást ad a megye, jelentős összeggel hoz­zájárul a Városi Tanács, s a villanyra várók sem sajnálják az anyagi többletet, ami a veze­tékek megépítéséhez szüksé­ges. .. Minden javaslat sorsáról szá­mot adni lehetetlen —, de ta­lán ez is bizonyít: nem kerültek ' az adminisztráció süllyesztőjébe a felvetett problémák ... A legnagyobb arányú újmecsekaljai építkezések idején, 1963-ban helyezték üzembe a dr. Veress Endre úti betonkeverő üzemet. A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat üzeme szállította a lakásprogramhoz a betont és szállítja ma is a Műszergyárhoz, a Sportcsarnok építkezéséhez, a Szigeti úti lakótelephez, a városközponthoz, hogy csak a nagyobbakat említsük. A fennmaradó kapaci­tásból, a mintegy 150 köbméteres napi igényen felül más vállalatoknak is szállítanak betont és esetenként kielégítik a magánépítők igényeit is. A képen: a betonüzemből percenként futnak ki a megrakott teherautók. Erb János felvétele Hárman a Petőfi brigádtól Gyerekfejjel a partizánok között Ittak-e forrásvízből? Jéghideg forrásból, amely a kék hegyek­ről fut alá csobogva, a zöldmo hás sziklagöröngyök hátán, ahol a szerte-porladó vízgyöngyök járják szüntelen táncukat? Nem felelnek. Pedig én láttam ilyen hegyeket, forrásokat, tölgy- és fenyőerdőket még alkonyatkor is, amikor a partizánnak öltöz­tetett filmsztár géppisztolyos alakja kontúrként rajzolódott az égboltra. Mondom, ez a fil­men van. Tűnődve hallgatnak és nézik a fehér asztalterítőt. A hegyek hol szépek, hol nem. A partizánnak védelmet, bizton­ságot nyújtanak és gyakran borzadályt. A kiránduló iszik a forrásvízből, mert kuriózum, ök meg ittak belőle, mert szomja­sak voltak, lehasaltak, arcukat a vízen felejtették, lemosták az izzadtság-barázdákat, beleáll- tak bakancsostól, csizmástól is. hogy a hegyi kilométerektől duzzadt láb lehűljön, de nyo­mukban a forrás zavarossá vált az alvadt vértől és a háború mocskától. — Hány éves volt akkor, Má­ria? — Tizennégy. Itt dolgoztam a Rákóczi úton, a Quintus-cégnél, mint cipőfelsőrész-készitö ta­nuló. Emigráns szüleimmel egy időben Belgrádban éltünk. On­nét jöttünk vissza Magyaror­szágra, aztán én ismét vissza­indultam gyerekfejjel... Blaskoyics Jánosné, a Gyógy­szertár Központ személyzetise. Auth Iván, a Tourist-étterem üz­letvezetője, Szalai József, a Közúti Igazgatóság személyze­tise. És vannak még vagy har­mincon, hajdani Petőfi-brigá- dosok, akik ma itt élnek Bara­nyában. Tudnak egymásról, számontartják a másik sorsát, gondját-baját, mert ezek a sor­sok nagyon-nagyon eltérő mó­don alakultak. — Azt hiszem, egyetlen egy sem egészséges közöttünk. Az ídegbántalmak végigkísérik az embert élete végéig — mondja Auth Iván. — Voltak, akik éveket húztak le a fronton. — Igen ám, csak hogy mi tu­lajdonképpen serdülőkorabeliek voltunk, a mi alakulatunk zö­me tizenhat-tizennyolc eszten­dős korában vállalta az éhezést, a szüntelen menetelést, a har­cot és félelmet és ezt a terhet a fiatal szervezet nem képes el­viselni büntetlenül. Mondjam azt, hogy L. Béla idegroncs? Vagy a siklósi járás egyik falu­jában élő K. Anna, aki — sze­rintem — szellemileg nem is be­számítható, teljesen elveszett, szégyenteljes körülmények kö­zött él. Az első bevetés Csagyavicá- nál az usztasák ellen. A nagy csata március 3—22. között Bol- mánynál. A Petőfi-brigád mint­egy ezerkétszáz fővel állt ellen a német csapatoknak, akik a már Balatonnál álló szovjet hadsereg hátába akartak ke­rülni. Bolmánynál sokan meg­haltak . .. Aztán a partizánok üldözik a németeket egészen az osztrák határig. Akik itthon maradtak — Pécs már akkor felszabadult — még is fedél alatt éltek. Ház, fűtött, vagy fűtetlen szoba, ágy, szü­lők, testvérek talán, megszokott környezet, nyugodt utcák, csen­des udvarok, lassan életrekelő munkahelyek, egy-egy mosoly, tervek, álmok, remények, már táncolni is lehet itt-ott, lányok, nótázások. Ök ebből kimaradtak, felcse­rélték a béke első hangulatát a partizán-élettel, mert a há­ború még tartott. — Mit gondolnak a mai fia­talokról? Mindhárman vallják: okosak, szabadok, jól élnek, szép dol­gokat mívelnek iskolában, gyárban, mezőgazdaságban. De ... — Tizenhét éves fiam van. Ép­pen abban a korban, mint én akkor. De nem hiszem, hogy vállalkozna ilyesmire, ha úgy adódna a dolog ... — Az én fiam huszonhárom esztendős. Jó munkaerőnek tart­ják az üzemben. Úgy nevelem, ahogy egy kommunista anyá­hoz illő. Néha ellentéteket lát abban, amit munkahelyén ta­pasztal és amit én mondok ne­ki otthon. Őszinte és igazságot szerető fiú. De nem vagyok meggyőződve teljesen arról, hogy ha szükség lenne rá, vál­lalná önként a fegyveres harcot társadalmunk védelmében ... — Két lányom, huszonegy, Il­letve huszonhét esztendős. Ké­pesek lennének-e arra, mint apjuk? Nem valószinű. Meghökkent hármuk azonos véleménye. — Elnézést, de ar én vélemé­nyem más — mondom. Vitába bocsátkozunk. Mi is voltunk „mai fiatalok” és apá­ink, nagyapáink, elődeink mind­mind úgy szintén. Bizonyára abban az időben is voltak két­kedők, akik nem várták volna el a fiataloktól, hogy a partizánok soraiban harcoljanak. Mégis megtették. A maiaktól miért nem várják el? — Mit éreztek a béke első óráiban? — Mint mindenki, aki gyűlöl­te a háborút és a fasizmust - mondja Szalai József. — Én elég későn tértem haza Jugoszláviá­ból, feleségem itt várt rám Sza­Beváít az Urebetin Egy esztendeje már, hogy Za- látán a hízómarhákat egy spe­ciális abrakkal, az Urebetin- nek keresztelt készítménnyel etetik. Ezt a takarmányt a Ka­posvári Cukorgyár, valamint a Kaposvári Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum szakemberei kísérletezték kf, a cukorgyártás egy igen hasznosítható mellék- terméke. Sok előnye közül megemlíthe­tő, hogy az istállóban komoly beruházás nélkül férőhely sza­badul fel: eddig hetven hízó­marhát tartottak, jelenleg szá­zat. Az Urebetin gazdaságos, jól bevált takarmány, a szarvas- marhák naponta 1.60, 1.70 kilo­gramm súlygyarapodást is el­érnek. Egy kilogramm húst ti­zenhat forint körüli takarmány­költséggel állítanak elő. lántán, szüleinél. Nekem már föld nem jutott, de még egy rossz gebe sem, amivel valamit kezdhettem volna. Napszámba jártam, alkalmi munkát vállal­tam, megyek haza, az éhségtől szédülten, fölmásztam a szeder­fára, hogy valamit egyek, ott hon se zsír, se liszt, semmi. Egy­szer kifakadtam, majdnem el­bőgtem magam: „Hát ezért harcoltam én?!" De aztán ha­mar megnyugodtam, mert azért láttam, tudtam biztosan, hogy minden jóra fordul. Akkoriban léptem be a vállalatomhoz, az­óta is itt dolgozom. Nem is lett volna baj, ha ... No, de hagy­juk!- Mit? A többiek mondják:- A bizalmatlanság, amely körülfont bennünket éveken át egészen ötvenötig szinte kibír­hatatlan volt. Én Siklóson éltem akkoriban, havonta jelentkez­j nem kellett a rendőrségen ...- Dinnyét vásároltam a pia- j con, mellém áll egy civil férfi, bekísér, három vagy négy na- : pig faggattak .. . Aztán az örö­kös jelentkezések, berendelé­sek . . . Csak azért, mert... hi­szen úgy is tudja. Mindegy. Ré­gen volt. Az utolsó ágyúlövést lehet naptári dátumhoz kötni, de minden háború után a teljes béke még várat magára. Ná­lunk is sokáig tartott, míg vég­re eljött, mindenki számá­ra. Az üzletvezető: egész nap lót-fut. Mária: hivatal után csipkét horgol. A személyzetis: Siklósi úton háza van tenyérnyi kerttel, a kertben néhány fa és sok ró­zsa. Saját termesztésű rózsák. Mindig hajnalban kel, amíg a rózsák virágoznak, naponta szemügyre veszi őket.- Azt kérdezte az előbb, hogy ittunk-e forrásvízből? Tud­ja, mit mondok magának? Kép­telen vagyok erdőben, hegyek között csak egy órát is eltölteni Nem szeretem az erdőt, a tá­bortüzet és a forrásokat. Sok volt belőlük. Rab Ferenc Korszerű fotoműterem Újmecsekalján Újmecsekalja központjában nemrég átadott tizenhét emele­tes toronyháznak nemcsak lakó­bérlői vannak. Reggelenként a Baranya megyei Fényképész Szövetkezet közel negyven dol­gozója veszi birtokába a föld­szinti helyiségeket és kezdi meg egész megyére szóló tevékeny­ségét. A szövetkezet részint saját eszközeinek felhasználásával, részint a Központi Támogatási Alap segítségével jutott,az egy- I millió 800 ezer forintos létesít­mény birtokába. A központi la- ; boratóriumokban már a lakó­épület átadásának időpontjá- I bon megkezdték a munkát. A FÉNYSZÖV a legmostohább j körülmények között dolgozó szö­vetkezet volt, s az új létesít- 1 mény átvételével egycsapásra rangos helyre került. A labora­tóriumok légkondicionáltak, táv­fűtésesek, még páratartalmukat is szabályozni lehet. A fotomé­teremnek pedig az egész or­szágban nem lesz párja: úgy­nevezett felső világítása lehető­vé teszi a legkülönlegesebb technikával készülő felvételeket is. A műterem teljes berende­zését a csehszlovákiai Mecha­nika Prostejov cég szállítja. A szövetkezetben remélik, hogy a szerelés még e hónapban be­fejeződik és október végétől a műterem is az ügyfelek rendel­kezésére áll. A Baranya megyei Fényképész Szövetkezetben mintegy 220 ezer fényképfelvételt készítenek éven­te, a kidolgozott felvételek szá­ma többszöröse. Elkészült a jövő évi vásárnaptár A vásárokat nem lehet meg­szüntetni és nincs is egyetlen tanács sem, amely korlátozná megtartásukat. Minden község­ben annyi vásárt rendeznek, amennyire szükség van. A vá­sárok népszerűségét mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy Mo­hácson az 1969. évihez képest 1970-ben duplájára nőtt a vásá­rok látogatottsága, és a tanács ebből eredő bevétele 200 ezer forintról 410 ezer forintra emel­kedett. A Megyei Tanácson most ké­szült el a jövő évi vásárnaptár, amely szerint 85 országos ál­lat- és kirakodó vásárt, valamint 34 autóvásárt tartanak a me­gyében. Mohácson és Szentlőríncen van leggyakrabban vásár, mind­két helyen 12 országos és 12 autóvásárt rendeznek. „Vidéki” autóvásárt, 1971-ben tartottak először, mégpedig januárban Szigetvárott. Ezt követte június­ban a mohácsi, mojd a szentlő­rinci és a szászvári autóvásár. A vásárokat nem dátumhoz, hanem naphoz kötik. Mohácson például minden hónap harma­dik hétfőjén van országos vá­sár és minden hónap harmadik vasárnapján autóvásár. Bolyban péntekhez kötődnek a vásárok, Dunaszekcsőn és Pécsváradon hétfői napokon rendeznek vá­sárt. A szentlőrinci vásárok nap­ja a szerda, a sellyeieké a kedd. Baranyában egyetlen olyan vá­sár van, ami naptárhoz kötött, oz októberi pécsvóradi vásár, ezt mindig a Lukács-heti vasár­Jutalék a boltosoknak Ingyen szállítják a háztartási gépeket A pécsi ÁFÉSZ rendezésében — a hét első napján — saját gépkocsijával összegyűjti a meghibásodott háztartási gépe­ket, a körzetéhez tartozó fal­vakból, s elszállítja a Pécsi Vil­lamosipari és Gépjavító Ksz- hez. Az erre a célra fordított szállítási költség évente mintegy 50 ezer forint. A gyors javítás után, a kisipari szövetkezet visz- szaszóllítja a gépeket annak a 12 kijelölt boltnak, amelyeket előzőleg begyűjtési állomásnak jelöltek ki. Az említett tevékenységnek van egy új vonása, mégpedig az, hogy ebben a boltosok is érdekeltté vannak téve: jutalé­kot kapnak a begyűjtéssel járó munkálatokért. Fügesarjat vagy fiatal bokrokat (170 db-ig) vásárolnánk. Ajánlatokat a PÉCSI KERTÉSZETI VÁLLALAT PARKÉPÍTŐ ÖZEMÉBE. (Bolgár Néphadsereg útja 104.) kérjük: ügyintéző: Szatóri kertmérnök. Új szaküzlet a Zsolnay utcában napon, a leányvásárrol azonos időpontban tartják. Tapasztalatok szerint a pécsi vásárok a legnépesebbek. A minden hónap első vasárnapján rendezett országos vásároknak és a hónap második vasárnap­ján tartott autóvásároknak óriási közönségük van. Pécsett is ugyanannyi vásár lesz 1972-ben, mint idén, 12 országos és 12 autóvásár. A szokásos időpont csak áprilisban változik, ami­kor az országos állat- és kira­kodó vásárt a hónap második, az autóvásárt a hónap harma­dik vasárnapjára hirdetik meg. Az adatokat összesítve: 1972- ben Baranyában és Pécsett 97 országos állat- és kirakodó­vásár, valamint 46 autóvásár leu. llyen még nem volt Pécsett: víz-, gőz-, gáz- és központi- fűtés-szerelvény bolt. .. Hétfő reggeli megnyitása ezért jelen­tős eseménynek számított azok körében, akik családi házat, vagy öröklakást építenek, illető­leg korszerűsítenek. A Baranyaker Vállalat veze­tőségét két szempont vezérelte abban az elhatározásban, hogy a Zsolnay utca 7. számú ház­ban lévő üzletet megnyissa. Az egyik: mentesíteni akarták a Kossuth Lajos utcát a vasáruk szállításával, rakodásával kap­csolatos terheléstől. A másik: szakbolt létesítésével könnyíte­ni akartak az építkezők, korsze- rűsitők gondjain azzal, hogy a hazánkban kopható összes sze­relvény-árut, csöveket, kazáno­kot, radiátorokat, csőkötő ido­mokat, csaptelepeket, fürdőszo­baberendezéseket és egyebet egy helyen megvásárolhassák. Az 5 milliós készletet tartó szak­üzletet jól egészíti majd ki a két héten belül megnyíló Ba­ranya vasudvar, amely a volt Dóczi-telep helyén létesül. Itt mindenféle rúdvasat, építési vasárut, kerítésfonatot és egyéb terjedelmes vaskészítményt áru­sítanak. A telepet úgy alakítják ki, hogy nagyobb gépkocsik be­állhassanak. A Baranya vasud- vor megnyitása után a Citrom utcai vasraktárot megszüntetik. A Kossuth Lajos utcai vasbolt jellegén nem változtatnak, de az áruk összetételében nagyobb szerepet kapnak az ezer apró­cikk körébe tartozó termékei.

Next

/
Thumbnails
Contents