Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-28 / 254. szám
1*71. október 28. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Nem a süllyesztőbe... A választópolgárok kérdeznek, az illetékesek válaszolnak Közel félesztendő telt el azóta, hogy a választásokat megelőző jelölőgyűléseken elmondtuk gondjainkat. Közel nyolcezer megvalósításra váró javaslat hangzott el Baranyában, s közülük néhányra, lapunkon keresztül, a nyilvánosság előtt kértünk választ. Most újból feltesszük a kérdéseket — egy kicsit igazolásul arra is, hogy érdemes volt szólni, foganatja van a szavunknak... Fehér István, Bogádmindszent- röl a következő kérdést tette fel: felszámolásra kerül-e a következő tanácsi ciklusban a községbeli cigánytelep még meglévő része? Szókra István, megbízott köz- igazgatási szerv vezető, akkor arról tájékoztatott bennünket, hogy a tanács negyedik ötéves tervében szerepel a cigánytelep fejszámolása, de ehhez az emberek segítségére is szükség van, A jelenlegi helyzet az ígértnél jobb képet mutat: a következő év tavaszán ismét hét család válhat meg a cigányteleptől, költözhet a faluban épített új otthonba. A házakat a termelőszövetkezet építőbrigádja húzza fel, a leendő tulajdonosok többsége is a termelőszövetkezetben, az állami gazdaságnál dolgozik. Most az építőanyag beszerzése, szállítása folyik, jövőre elkészülnek a házak. Lakatos Gyula tanácselnök szerint, így összesen 11 család marad még a cigánytelepen, többségükben öregek, akik anyagilag nem tudnak hozzájárulni körülményeik megváltoztatásához. Róluk sem feledkeznek el ... Koiónyos János Gifvánfáról 25 ’ —30 idős . ember nevében kérdezett. lesz-e napközi otthona az idős egyedül maradt embereknek a községben? Miliczki György, a magyar- mecskei közös községi tanács elnökének válasza: „Még ez év szeptemberében megoldjuk.” Október közepén járunk, az öregek napközi otthona még nem nyílt meg Gilvánfán. Erről keveset tehet a községi tanács, hiszen mindent megtettek, ami erejükből tellett. Biztosították az épületet, megszerezték a működtetéshez szükséges anyagi fedezetet, de az egészségügyi szervek közbeszóltak: a jelenlegi körülmények között nem engedélyezik az otthon működését. Követelményeik meghaladják a tanács anyagi lehetőségeit, erre a célra a közeljövőben nem tudnak pénzt biztosítani. Most napközi otthon helyett vita van: lehet-e, kell-e engedményeket tenni a magányos öregek érdekében . .. Koszorús János gérényesi lakos arrál szólt a jelölőgyűléton, hogy a község tanácsi székhely ugyan, de nincs postahivatala. Mikorra várhatják? Nagy Ernő, a pécsi posta- igazgatóság fejlesztési osztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy előreláthatólag négy-öt évet kell várni a községnek, míg ott is postahivatalt létesítenek. Azóta lényegében nem változott a helyzet, mégis célszerű volt újból feltenni a kérdést: a postaigazgatóság területén összesen 18 olyan, hatszáz lakosnál nagyobb lélekszámú település van, ahol nincs posta — a sorrendet viszont maguk a községek határozhatják meg. Vagyis, elsősorban, és a közeljövőben ott lesz postahivatal, ahol a községi tanács erre a célra megfelelő épületet tud biztosítani. A lehetőség tehát adott, a többi a gerényesieken múlik. Az anyagi lehetőségeket figyelembevéve évente öt-hat I település kaphat postát. A bolyi asszonyok kozmetikai i szalont szeretnének a községben, j hogy ezért a már-már mindennapi szolgáltatásért na kelljen , félnapokat utazni. Áprilisban Bárdosi László, a Baranya megyei Fodrászipori Szövetkezet elnöke erre úgy válaszolt, hogy rajtuk semmi sem múlik. Vállalják a kozmetikai szalon működtetését, ha erre helyiséget biztosítanak a községben. A téma egyébként nagyon szakállas: a kozmetikai szalont legalább öt esztendeje hiányolják Bolyban. Úgy látszik még egy ideig hiányolni is fogják, Bárdosi László mostani válasza: „Tartjuk, amit mondtunk — a községi tanácstól azonban azóta sem érkezett jelzés, hogy szükség van erre, lehetőséget adnak nekünk. Építeni pedig nem tudunk ..." Sors Ferenc sxalánto) és Lő- winger Mátyás síilvási lakosok arra használták fel a jelölőgyűlés kínálta alkalmat, hogy megtudják: mikor készül el az oly régóta várt Szalánta—Bosta- Szilvás bekötőút. Bárhelyi Ferenc, a Megyei Tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője a tervek ismeretében 1973-ra határozta meg az építés időpontját. A tervek változatlanok, az építő kapacitás azonban ingadozó — így inkább arra kell számítaniuk az érintett községek lakóinak, hogy az útépítés ideje kicsit „csúszni” fog. Tehát csak késésről lehet szó, nem feledkeztek meg az ígéretről... Fehérvári Sándor, Paprét 36. és ifj. Szabó Istvánná mohácsi lakosok, arról érdeklődtek, hogy az Újmohácshoz közel eső területeken élő emberek mikor kapnak villanyt. Pálkuti Keresztéiy, a Mohácsi városi Tanács elnöke áprilisban ismertette a lehetőségeket: a tanács egyedül nem tudja vállalni az egymástól távol eső, nehezen megközelíthető házcsoportok villamosítását. Ahhoz, hogy villanyt kapjanak ezek az emberek, az érdekeltek összefogására van szükség. Sikerült megoldani: támogatást ad a megye, jelentős összeggel hozzájárul a Városi Tanács, s a villanyra várók sem sajnálják az anyagi többletet, ami a vezetékek megépítéséhez szükséges. .. Minden javaslat sorsáról számot adni lehetetlen —, de talán ez is bizonyít: nem kerültek ' az adminisztráció süllyesztőjébe a felvetett problémák ... A legnagyobb arányú újmecsekaljai építkezések idején, 1963-ban helyezték üzembe a dr. Veress Endre úti betonkeverő üzemet. A Baranya megyei Építőipari Vállalat üzeme szállította a lakásprogramhoz a betont és szállítja ma is a Műszergyárhoz, a Sportcsarnok építkezéséhez, a Szigeti úti lakótelephez, a városközponthoz, hogy csak a nagyobbakat említsük. A fennmaradó kapacitásból, a mintegy 150 köbméteres napi igényen felül más vállalatoknak is szállítanak betont és esetenként kielégítik a magánépítők igényeit is. A képen: a betonüzemből percenként futnak ki a megrakott teherautók. Erb János felvétele Hárman a Petőfi brigádtól Gyerekfejjel a partizánok között Ittak-e forrásvízből? Jéghideg forrásból, amely a kék hegyekről fut alá csobogva, a zöldmo hás sziklagöröngyök hátán, ahol a szerte-porladó vízgyöngyök járják szüntelen táncukat? Nem felelnek. Pedig én láttam ilyen hegyeket, forrásokat, tölgy- és fenyőerdőket még alkonyatkor is, amikor a partizánnak öltöztetett filmsztár géppisztolyos alakja kontúrként rajzolódott az égboltra. Mondom, ez a filmen van. Tűnődve hallgatnak és nézik a fehér asztalterítőt. A hegyek hol szépek, hol nem. A partizánnak védelmet, biztonságot nyújtanak és gyakran borzadályt. A kiránduló iszik a forrásvízből, mert kuriózum, ök meg ittak belőle, mert szomjasak voltak, lehasaltak, arcukat a vízen felejtették, lemosták az izzadtság-barázdákat, beleáll- tak bakancsostól, csizmástól is. hogy a hegyi kilométerektől duzzadt láb lehűljön, de nyomukban a forrás zavarossá vált az alvadt vértől és a háború mocskától. — Hány éves volt akkor, Mária? — Tizennégy. Itt dolgoztam a Rákóczi úton, a Quintus-cégnél, mint cipőfelsőrész-készitö tanuló. Emigráns szüleimmel egy időben Belgrádban éltünk. Onnét jöttünk vissza Magyarországra, aztán én ismét visszaindultam gyerekfejjel... Blaskoyics Jánosné, a Gyógyszertár Központ személyzetise. Auth Iván, a Tourist-étterem üzletvezetője, Szalai József, a Közúti Igazgatóság személyzetise. És vannak még vagy harmincon, hajdani Petőfi-brigá- dosok, akik ma itt élnek Baranyában. Tudnak egymásról, számontartják a másik sorsát, gondját-baját, mert ezek a sorsok nagyon-nagyon eltérő módon alakultak. — Azt hiszem, egyetlen egy sem egészséges közöttünk. Az ídegbántalmak végigkísérik az embert élete végéig — mondja Auth Iván. — Voltak, akik éveket húztak le a fronton. — Igen ám, csak hogy mi tulajdonképpen serdülőkorabeliek voltunk, a mi alakulatunk zöme tizenhat-tizennyolc esztendős korában vállalta az éhezést, a szüntelen menetelést, a harcot és félelmet és ezt a terhet a fiatal szervezet nem képes elviselni büntetlenül. Mondjam azt, hogy L. Béla idegroncs? Vagy a siklósi járás egyik falujában élő K. Anna, aki — szerintem — szellemileg nem is beszámítható, teljesen elveszett, szégyenteljes körülmények között él. Az első bevetés Csagyavicá- nál az usztasák ellen. A nagy csata március 3—22. között Bol- mánynál. A Petőfi-brigád mintegy ezerkétszáz fővel állt ellen a német csapatoknak, akik a már Balatonnál álló szovjet hadsereg hátába akartak kerülni. Bolmánynál sokan meghaltak . .. Aztán a partizánok üldözik a németeket egészen az osztrák határig. Akik itthon maradtak — Pécs már akkor felszabadult — még is fedél alatt éltek. Ház, fűtött, vagy fűtetlen szoba, ágy, szülők, testvérek talán, megszokott környezet, nyugodt utcák, csendes udvarok, lassan életrekelő munkahelyek, egy-egy mosoly, tervek, álmok, remények, már táncolni is lehet itt-ott, lányok, nótázások. Ök ebből kimaradtak, felcserélték a béke első hangulatát a partizán-élettel, mert a háború még tartott. — Mit gondolnak a mai fiatalokról? Mindhárman vallják: okosak, szabadok, jól élnek, szép dolgokat mívelnek iskolában, gyárban, mezőgazdaságban. De ... — Tizenhét éves fiam van. Éppen abban a korban, mint én akkor. De nem hiszem, hogy vállalkozna ilyesmire, ha úgy adódna a dolog ... — Az én fiam huszonhárom esztendős. Jó munkaerőnek tartják az üzemben. Úgy nevelem, ahogy egy kommunista anyához illő. Néha ellentéteket lát abban, amit munkahelyén tapasztal és amit én mondok neki otthon. Őszinte és igazságot szerető fiú. De nem vagyok meggyőződve teljesen arról, hogy ha szükség lenne rá, vállalná önként a fegyveres harcot társadalmunk védelmében ... — Két lányom, huszonegy, Illetve huszonhét esztendős. Képesek lennének-e arra, mint apjuk? Nem valószinű. Meghökkent hármuk azonos véleménye. — Elnézést, de ar én véleményem más — mondom. Vitába bocsátkozunk. Mi is voltunk „mai fiatalok” és apáink, nagyapáink, elődeink mindmind úgy szintén. Bizonyára abban az időben is voltak kétkedők, akik nem várták volna el a fiataloktól, hogy a partizánok soraiban harcoljanak. Mégis megtették. A maiaktól miért nem várják el? — Mit éreztek a béke első óráiban? — Mint mindenki, aki gyűlölte a háborút és a fasizmust - mondja Szalai József. — Én elég későn tértem haza Jugoszláviából, feleségem itt várt rám SzaBeváít az Urebetin Egy esztendeje már, hogy Za- látán a hízómarhákat egy speciális abrakkal, az Urebetin- nek keresztelt készítménnyel etetik. Ezt a takarmányt a Kaposvári Cukorgyár, valamint a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum szakemberei kísérletezték kf, a cukorgyártás egy igen hasznosítható mellék- terméke. Sok előnye közül megemlíthető, hogy az istállóban komoly beruházás nélkül férőhely szabadul fel: eddig hetven hízómarhát tartottak, jelenleg százat. Az Urebetin gazdaságos, jól bevált takarmány, a szarvas- marhák naponta 1.60, 1.70 kilogramm súlygyarapodást is elérnek. Egy kilogramm húst tizenhat forint körüli takarmányköltséggel állítanak elő. lántán, szüleinél. Nekem már föld nem jutott, de még egy rossz gebe sem, amivel valamit kezdhettem volna. Napszámba jártam, alkalmi munkát vállaltam, megyek haza, az éhségtől szédülten, fölmásztam a szederfára, hogy valamit egyek, ott hon se zsír, se liszt, semmi. Egyszer kifakadtam, majdnem elbőgtem magam: „Hát ezért harcoltam én?!" De aztán hamar megnyugodtam, mert azért láttam, tudtam biztosan, hogy minden jóra fordul. Akkoriban léptem be a vállalatomhoz, azóta is itt dolgozom. Nem is lett volna baj, ha ... No, de hagyjuk!- Mit? A többiek mondják:- A bizalmatlanság, amely körülfont bennünket éveken át egészen ötvenötig szinte kibírhatatlan volt. Én Siklóson éltem akkoriban, havonta jelentkezj nem kellett a rendőrségen ...- Dinnyét vásároltam a pia- j con, mellém áll egy civil férfi, bekísér, három vagy négy na- : pig faggattak .. . Aztán az örökös jelentkezések, berendelések . . . Csak azért, mert... hiszen úgy is tudja. Mindegy. Régen volt. Az utolsó ágyúlövést lehet naptári dátumhoz kötni, de minden háború után a teljes béke még várat magára. Nálunk is sokáig tartott, míg végre eljött, mindenki számára. Az üzletvezető: egész nap lót-fut. Mária: hivatal után csipkét horgol. A személyzetis: Siklósi úton háza van tenyérnyi kerttel, a kertben néhány fa és sok rózsa. Saját termesztésű rózsák. Mindig hajnalban kel, amíg a rózsák virágoznak, naponta szemügyre veszi őket.- Azt kérdezte az előbb, hogy ittunk-e forrásvízből? Tudja, mit mondok magának? Képtelen vagyok erdőben, hegyek között csak egy órát is eltölteni Nem szeretem az erdőt, a tábortüzet és a forrásokat. Sok volt belőlük. Rab Ferenc Korszerű fotoműterem Újmecsekalján Újmecsekalja központjában nemrég átadott tizenhét emeletes toronyháznak nemcsak lakóbérlői vannak. Reggelenként a Baranya megyei Fényképész Szövetkezet közel negyven dolgozója veszi birtokába a földszinti helyiségeket és kezdi meg egész megyére szóló tevékenységét. A szövetkezet részint saját eszközeinek felhasználásával, részint a Központi Támogatási Alap segítségével jutott,az egy- I millió 800 ezer forintos létesítmény birtokába. A központi la- ; boratóriumokban már a lakóépület átadásának időpontjá- I bon megkezdték a munkát. A FÉNYSZÖV a legmostohább j körülmények között dolgozó szövetkezet volt, s az új létesít- 1 mény átvételével egycsapásra rangos helyre került. A laboratóriumok légkondicionáltak, távfűtésesek, még páratartalmukat is szabályozni lehet. A fotométeremnek pedig az egész országban nem lesz párja: úgynevezett felső világítása lehetővé teszi a legkülönlegesebb technikával készülő felvételeket is. A műterem teljes berendezését a csehszlovákiai Mechanika Prostejov cég szállítja. A szövetkezetben remélik, hogy a szerelés még e hónapban befejeződik és október végétől a műterem is az ügyfelek rendelkezésére áll. A Baranya megyei Fényképész Szövetkezetben mintegy 220 ezer fényképfelvételt készítenek évente, a kidolgozott felvételek száma többszöröse. Elkészült a jövő évi vásárnaptár A vásárokat nem lehet megszüntetni és nincs is egyetlen tanács sem, amely korlátozná megtartásukat. Minden községben annyi vásárt rendeznek, amennyire szükség van. A vásárok népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Mohácson az 1969. évihez képest 1970-ben duplájára nőtt a vásárok látogatottsága, és a tanács ebből eredő bevétele 200 ezer forintról 410 ezer forintra emelkedett. A Megyei Tanácson most készült el a jövő évi vásárnaptár, amely szerint 85 országos állat- és kirakodó vásárt, valamint 34 autóvásárt tartanak a megyében. Mohácson és Szentlőríncen van leggyakrabban vásár, mindkét helyen 12 országos és 12 autóvásárt rendeznek. „Vidéki” autóvásárt, 1971-ben tartottak először, mégpedig januárban Szigetvárott. Ezt követte júniusban a mohácsi, mojd a szentlőrinci és a szászvári autóvásár. A vásárokat nem dátumhoz, hanem naphoz kötik. Mohácson például minden hónap harmadik hétfőjén van országos vásár és minden hónap harmadik vasárnapján autóvásár. Bolyban péntekhez kötődnek a vásárok, Dunaszekcsőn és Pécsváradon hétfői napokon rendeznek vásárt. A szentlőrinci vásárok napja a szerda, a sellyeieké a kedd. Baranyában egyetlen olyan vásár van, ami naptárhoz kötött, oz októberi pécsvóradi vásár, ezt mindig a Lukács-heti vasárJutalék a boltosoknak Ingyen szállítják a háztartási gépeket A pécsi ÁFÉSZ rendezésében — a hét első napján — saját gépkocsijával összegyűjti a meghibásodott háztartási gépeket, a körzetéhez tartozó falvakból, s elszállítja a Pécsi Villamosipari és Gépjavító Ksz- hez. Az erre a célra fordított szállítási költség évente mintegy 50 ezer forint. A gyors javítás után, a kisipari szövetkezet visz- szaszóllítja a gépeket annak a 12 kijelölt boltnak, amelyeket előzőleg begyűjtési állomásnak jelöltek ki. Az említett tevékenységnek van egy új vonása, mégpedig az, hogy ebben a boltosok is érdekeltté vannak téve: jutalékot kapnak a begyűjtéssel járó munkálatokért. Fügesarjat vagy fiatal bokrokat (170 db-ig) vásárolnánk. Ajánlatokat a PÉCSI KERTÉSZETI VÁLLALAT PARKÉPÍTŐ ÖZEMÉBE. (Bolgár Néphadsereg útja 104.) kérjük: ügyintéző: Szatóri kertmérnök. Új szaküzlet a Zsolnay utcában napon, a leányvásárrol azonos időpontban tartják. Tapasztalatok szerint a pécsi vásárok a legnépesebbek. A minden hónap első vasárnapján rendezett országos vásároknak és a hónap második vasárnapján tartott autóvásároknak óriási közönségük van. Pécsett is ugyanannyi vásár lesz 1972-ben, mint idén, 12 országos és 12 autóvásár. A szokásos időpont csak áprilisban változik, amikor az országos állat- és kirakodó vásárt a hónap második, az autóvásárt a hónap harmadik vasárnapjára hirdetik meg. Az adatokat összesítve: 1972- ben Baranyában és Pécsett 97 országos állat- és kirakodóvásár, valamint 46 autóvásár leu. llyen még nem volt Pécsett: víz-, gőz-, gáz- és központi- fűtés-szerelvény bolt. .. Hétfő reggeli megnyitása ezért jelentős eseménynek számított azok körében, akik családi házat, vagy öröklakást építenek, illetőleg korszerűsítenek. A Baranyaker Vállalat vezetőségét két szempont vezérelte abban az elhatározásban, hogy a Zsolnay utca 7. számú házban lévő üzletet megnyissa. Az egyik: mentesíteni akarták a Kossuth Lajos utcát a vasáruk szállításával, rakodásával kapcsolatos terheléstől. A másik: szakbolt létesítésével könnyíteni akartak az építkezők, korsze- rűsitők gondjain azzal, hogy a hazánkban kopható összes szerelvény-árut, csöveket, kazánokot, radiátorokat, csőkötő idomokat, csaptelepeket, fürdőszobaberendezéseket és egyebet egy helyen megvásárolhassák. Az 5 milliós készletet tartó szaküzletet jól egészíti majd ki a két héten belül megnyíló Baranya vasudvar, amely a volt Dóczi-telep helyén létesül. Itt mindenféle rúdvasat, építési vasárut, kerítésfonatot és egyéb terjedelmes vaskészítményt árusítanak. A telepet úgy alakítják ki, hogy nagyobb gépkocsik beállhassanak. A Baranya vasud- vor megnyitása után a Citrom utcai vasraktárot megszüntetik. A Kossuth Lajos utcai vasbolt jellegén nem változtatnak, de az áruk összetételében nagyobb szerepet kapnak az ezer aprócikk körébe tartozó termékei.
