Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. október 23. Gazdasági aktívaértekezlet a Parlamentben (Folytatás a 3. oldalról) az állami iparból a termelőszövetkezetek felé. Ennek hasznos oldala, hogy kialakult az élelmiszeripari vertikum, ami a korábbinál gazdaságosabb és korszerűbb termelést tett lehetővé. Ez helyes, ezt továbbra is fejleszteni akarjuk. Azt azonban nem tűrjük, hogy az iparból a termelőszövetkezetekbe átke rült dolgozók olyan tevékenységet folytassanak, ami semmilyen kapcsolatban sem áll a mezőgazdasággal, mint például a tsz-nyomdában vagy az öntödében végzett munka. Azért, hogy egyes termelőszövetkezetekben ilyen ipari üzemeket létesítettek, az ágazatot irányító vezetők is felelősek, hasonlóképpen mint a helyi vezetők. Egyebek között a termelő- eszközök átengedésével a pillanatnyi problémák megoldását keresték, ám ez a megoldás ellenük fordult és ma már nehézségeket okoz. Itt az ideje, hogy ésszerű rendet teremtsünk ezen o téren is. A kormány 1969-ben és 1970- ben is több intézkedést tett a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének állami szabályozására. Megtiltotta például, hogy a termelőszövetkezetek telephelyükön kívül ipari tevékenységet, valamint bérmunkát folytassanak, továbbá szabályozta a különböző adónemek progresszióját, kiterjesztette az állami alkalmazottakéval azonos közterheket. 1971. január 1- től az új termelési adó az azonos ipari és kereskedelmi tevékenységgel elért jövedelmet az állami vállalatokéval azonos mértékű adóval vonja el. Meg kell akadályozni, hogy a termelőszövetkezetek a helybeli munkaerőtartalékok jobb kihasználása helyett továbbra is az állami szektorból vonjanak el munakerőt. A szövetkezetek és a nagyipari vállalatok közötti indokolatlan jövedelem-aránytalanságokat is meg kell szüntetni. 4tIntézkedünk a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének további szabályozására. Ennek alapelve, hogy a termelőszövetkezetek munkájához szervesen kapcsolódik az élelmiszerfeldolgozás és a fagazdaság, bizonyos építési, karbantartási feladatok ellátása, termelési szolgáltatás, szállítás, valamint az élelmiszerek közvetlen termelői belföldi értékesítése. Ezeken a területeken még szorgalmazzuk is a gyorsabb ütemű fejlesztést. Továbbra sem korlátozzuk a lakosság részére végzett szövetkezeti szolgáltatósokat, a helyi építőanyagok termelését és az olyan kisipari jellegű termelést, amely a helyi igények jobb kielégítését szolgálja. Termelőszövetkezetek ipari bedolgozást csak akkor végezhetnek, amikor a nagyipari kapacitások termelése nem elegendő a szükségletek kielégítéséhez. Ezenkívül olyan területeken is, ahol ezzel a kihasználatlan helyi kapacitásokat hasznosítani lehet. Jogszabályokban határozzuk meg a szövetkezetek számára tiltott tevékenységeket Pontosabban körülhatároljuk a vegyes profilú szövetkezetek jellegét, és azokra differenciált termelési adót alkalmazunk. Azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek összes termelési értékéből az élelmiszeripar és fagazdasági tevékenységhez egyáltalán nem kapcsolódó gépipari, vegyipari és könnyűipari bedolgozás árbevétele 30 —50 százalék között van, mezőgazdasági-ipari szövetkezetekké alakítjuk át. Azokat pedig, ahol ez az arány 50 százalék fölé kerül, ipari-mezőgazdasági szövetkezetekké. A bérezési feszültségek, jövedelemaránytnlansá- gok megelőzésére, illetve megszüntetésére is Intézkedünk. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari részlegeinek szervezését az illetékes ágazati tárcák koordinálják és ellenőrzik. Nagyobb hatékonyságot a mezőgazdaságban! Az eltelt néhány év alatt — és az egybeesik a gazdaság- irányítási reform éveivel — nagyot fejlődött a mezőgazdaság, megszilárdult a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Parasztságunk szereti a szövetkezetét, ragaszkodik hozzá, megszokta körülményeit, elsajátította a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. A legutóbbi esztendők változásai minőségi jellegűek. Bizonyítják: nem feleslegesen áldoztunk a mezőgazdaságra. Az ez évi termést reálisan értékeljük. Kenyérgabonából jók az eredmények. De kukoricából, takarmányból nem kedvező a termés. így a szerencsésen megnőtt állatállománynak a következő mezőgazdasági évben történő ellátásához előreláthatólag jövőre is — úgy, ahogy idén is — importra lesz szükségünk. Utalt arra, hogy a mezőgazdasági termelés különös gondosságot és körültekintést kíván, hiszen sohasem lehet olyan időjárásra számítani, amelyik minden termésfajtának egyaránt kedvezne. Az elmúlt háromnégy évben igen sokat tett a kormány a mezőgazdasági termelés biztonságának fokozására. Megtöbbszöröztük a növényvédőszerekkel és műtrágyával való ellátást, az állatállomány nevelése érdekében különböző kedvezményeket adtunk, beruházást biztosítottunk, takarmányt importáltunk. Most már jogos az az igény, hogy ezek az előzetes befektetések minél gyorsabban hozzák meg az eredményeket A mezőgazdasági termelés területén is jelentősen fokoznunk kell a hatékonyságot. Közismertek, s tegyük hozzá, nyomasz- tóa-k még mindig egyes mezőgazdasági termékek hozamproblémái. Nagyobb ütemben kell növelnünk a zöldség- és gyümölcstermesztést. Hazai termelésből kell kielégíteni a cu- korszükségletürvket. Mielőbb meg kell oldanunk a szarvasmarha-tenyésztés, a takarmány- termelés és a legelőgazdáÜko- dás problémáit Nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy megszüntessük a sertésciklust. Ebben ez ideig egyetértés volt. Most, hogy az eddig elért sikerek mellett némi helyi gondok is jelentkeznek, máris vannak, akik bizonytalankodnak, ingadoznak, azok közül, akik megfelelőnek tartották az intézkedéseket. De ezért természetesen nem állhatunk meg, a jó elgondolásainkat végig kell vinnünk. Külgazdasági kapcsolataink Fock Jenő azután rátért külgazdasági kapcsolataink helyzetének ismertetésére. Gazdasági életünk — mondotta — ezernyi szállal kapcsolódik más országokéhoz, elsősorban a baráti szocialista államokéhoz. Pártunk és kormányunk gazdaságpolitikai koncepciójának megfelelően külgazdasági kapcsolatainkat mindenekelőtt a szocialista országok közösségéhez tartozó államokkal fejlesztjük és ezeknek az országoknak részesedése sok év óta általában teljes forgalmunknak mintegy 70 százaléka. Különösen fontos az. hogy legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnerünk a Szovjetunió, ■selynek részesedése teljes külmet kell fordítanunk a külkereskedelmi mérleg alakulására. összefügg ez azzal is, hogy az egyre növekvő — s tegyük hozzá, nem is mindig feltétlenül indokolt — importigények nagy hányada csak tőkés relációból elégíthető ki. Ugyanakkor a termelés túlnyomó része nem olyan minőségű és gazdaságosságé, hogy ugyanoda exportáljuk. A tendenciák értékelésénél természetesen nem hagyható figyelmen kívül az elmúlt évi árvíz, amely közismerten súlyos károkat okozott népgazdaságunknak, a 40 millió dolláros húsimport, s a sertéshústermelés biztosítása érdekében behozott nagy mennyiségű takarmánygabona. Nehezítették a helyzetet azok a beruházási lemaradások is, amelyek például a vegyipari cikkekben jelentős többlet-importot vontak maguk utón. A tőkés piac dekonjunktúrája és a tavalyi év rossz mezőgazda- sági termése következményeképpen visszaesett a tőkés exportunk, míg az import változatlanul magas maradt. Nem vagyunk megelégedve az export növekedési ütemével. Az export növelését nem általában, hanem a jövedelmező termékekből kell biztosítani, A szocialista országok felé vállalt kiviteli kötelezettségeinket feltétlenül tel jesíteni kell. Külkereskedelmi forgalmunkban külön nehézséget jelent, hogy az importárak számunkra kedvezőtlenül változnak. A jövőben is a szocialista országok közösségével és mindenekelőtt a Szovjetunióval kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat még erőteljesebben fejleszteni; erre a kibontakozó szocialista integráció egyre kedvezőbb lehetőségeket kínál. A nem szocialista államokkal folytatott gazdasági együttműködés fejlesztéséhez objektíve kedvezőbb lehetőségeket nyújtanak a tőkés országok részéről megtett kereskedelempolitikai lépések, amelyek célja a gazdasági kapcsolatok kibontakozását korábban gátló akadályok elhárítása. A kölcsönös előnyök mellett és szerény lehetőségeinkhez képest bővítjük a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatokat és segítjük gazdasági önállóságuk megszilárdítását. Határozott intézkedések kereskedelmünkben mintegy 36 százalékos. A békés egymás mellett élés elvére épülő külpolitikánknak megfelelően természetesen gazdasági megfontolásokból is arra törekszünk, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján eredményes együttműködést építsünk ki a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. A világkereskedelemben oz elmúlt években kialakult és számunkra kedvező tendenciák eredményeként, hosszabb idő után először sikerült a tőkés Országokkal kereskedelmi mérlegünkben aktivumot elérni. Ez azonban nem bizonyult tartósnak, s most ismét komoly figyelFock Jenő ezután gazdasági helyzetünk főbb jellemzőit, tendenciáit elemezte. A gazdasági fejlődés üteme — mondotta — 1971-ben várhatóan meghaladja a tervezettet, tehát gyorsul az előző két évhez képest. A nemzeti jövedelem várhatóan meghaladja a tervezettet. A növekedési ütem jelenlegi gyorsulósa azonban nem csupán öröm, mivel nem enyhíti, hanem bizonyos mértékben fokozza nehézségeinket. Egészségtelenül felgyorsult a felhalmozási folyamat. A költségvetési kiadások túlzottan növekedtek részben a fokozott felhalmozás, részben a kialakult termelési és fogyasztási támogatások miatt és amiatt is, hogy az importált áruk árának emelkedését nem hárítottuk át a belföldi fogyasztókra. A kormány elnöke kifejtette, hogy helyes lépésnek bizonyult a közgazdasági feltételek megszigorítása, amely 1971, január 1-től lépett életbe. A kialakult körülményeknek megfelelő határozott gazdasági intézkedéseket terveznek a jövő évre is mindenütt, ahol csak szükséges. Határozottan le kell szögezni — mondotta, — hogy ki miért felelős. A funkcionális irányító szervekre hárul mindenekelőtt a tervek és előrejelzések realitásának megállapítása népgazdasági vonatkozásban, valamint a mérlegek egyensúlyának biztosítása. Már a tervezés időszakában fel kell tárnunk a jelentkező ellentmondásokat. A kormány meghallgatja az érdekelt tárcák, társadalmi szervek, testületek javaslatait, azokat velük megvitatja és további döntéseiben figyelembe veszi. Jól kialakult ez az együttműködés például a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa között. Az ágazati irányító szervek fő felelőssége a konkrét fejlesztések meghatározásában ált. A fejlesztési problémák összes kapcsolódó szükségleteit, mint például az importot, a járulékos beruházásokat, stb. ki kell dolgozniuk. Továbbá azt is, hogyan lehet a fejlesztéseket gazdaságosabban megvalósítani. Az ágazati irányító szervek ösz- szehangolják a beruházások kivitelezési munkáit, megteszik a szükséges operatív intézkedéseket és irányítják az ágazaton belüli nemzetközi együttműködést A vállalatok felelősségének egy része abban áll, hogy biztosítsák a termelés maximális gazdaságosságát. Ennek megfelelő terveket és fejlesztési elképzeléseket dolgoznak ki. Gondoskodniuk kell a pénzügyi fegyelem betartásáról, a pazarló és gondatlan gazdálkodás megakadályozásáról, a korszerű és gazdaságos szervezeti formák alkalmazásáról. Azzal számolunk, hogy nőnek j majd a bérpreferenciák iránti és az egyéb támogatási igények. Ezeknek általában nem szabad engednünk, mert — amellett, hogy veszélyeztetnénk a vásárlóerő-árualap egyensúlyát — mentesítenénk a vállalatokat attól a követelménytől, hogy belső tartalékaikat mozgósítsák. A termelékenység és a bérszínvonal-emelkedés, valamint a termelés és a bérvoiu- men alakulása egyensúlyban van. Feltételezhető, hoqy ez az összhang a korábbi időszakban tapasztaltnál jobb lesz. Fock Jenő emlékeztetett azokra az intézkedésekre, amelyeket az idén tett a kormány a gazdasági élet problémáinak felszámolása és a fejlődés gyorsítása érdekében. Egyebek között tárgyalt a kormány a fogyasztói és termelői árak alakulásáról, határozatokat hozott a lakásépítés fejlesztéséről, a fővárosi autóbuszközlekedés megjavításának több munkaügyi kérdéséről. A kormány elnöke röviden ismertette azokat a feladatokat, amelyeket az év hátralévő részében kíván megoldani a kormány. Rövidesen napirendre kerül az 1972-es népgazdasági terv és költségvetés. A Minisztertanács elé kerülnek azok a témák is, amelyek a kormányprogramból eredően sürgetik az áttekintését annak, meddig jutottunk, miként haladunk a földgáz-program és a petrol-kémiai központi fejlesztési program végrehajtásában. Elemzésre kerül még a vállalati szervezési tevékenység fejlesztése, rendezik a kisiparral kapcsolatos problémákat Ez utóbbi főleg a szolgáltatások javítását célozza. Megvizsgálják a mezőgazdaság szocialista fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is. Fontosak a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójáról és a vízgazdálkodási társulások fejlesztéséről kormány elé kerülő anyagok. Dolgoznak a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos szabályok módosításán, és megvitatnak számos jelentést a lakosság helyzetét közvetlenül érintő kérdésekről. Ilyen például o munkatörvénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól, valamint a lakásépítés fejlesztéséről, a lakóselosztásról és a lakbérek új rendszeréről hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentés. megvalósításával szabadabb mozgási területet hozunk-e létre, vagy tovább visszük magunkkal a jelenlegi, fejlődésünket korlátozó okokat. Végeredményben mindez a kormány- szervek és a vállalatok munkájának megjavításától függ. Tudatában kell lennünk unnak, hogy minden vállalatnál, minden szövetkezetnél a hasznosuló terméket elsősorban és többségében a saját munka minősége és eredményessége határozza meg. Az a véleményünk, hogy alapvető célkitűzéseinket fenntartva, szigorúan kordában kell tartanunk mindazokat a kívánságokat és követeléseket, melyeknek teljesítése messze túlnőne lehetőségeinken, s dezor- ganizáiná a tervek teljesítését. Nem lehet bocsánatos bűn: pénz nélkül, szükségtelenül dinamikusan fejleszteni, készletek felduzzasztását eredményező módon vásárolni, méginkább importálni. Nyilvánvaló, hogy 1972-ben és a további években minden szinten szolid, fegyelmezett gazdálkodást keli folytatni, megkövetelni. A nemzeti jövedelem növekedésének meg kell haladnia a belföldi felhasználást. A belföldi piacon törekedni kell némi túlkínálatra. Csak ebben az esetben várható, hogy a mechanizmus szándékainknak megfelelően működjék, a hatékonyság növelésére ösztönözzön és a műszaki, gazdasági fejlődés meggyorsítását segítse elő. Az 1972-es évre célul tűzzük a kedvező tendenciák túlsúlyba juttatását Megtesszük mindazokat az intézkedéseket, amelyek e tendenciák érvényesüléséhez több év távlatában is szükségesek. Továbbra is fontos feladatunk, hogy fenntartsuk a termelés kialakult, viszonylag gyors növekedési ütemét. A termelést viszont csak ott és azokból a termékekből szabad növelni, ahol azokra igény jelentkezik, vagyis amelyek tényleges szükségleteket elégítenek ki. Az ipari termelés mennyiségi növelésének ma szigorúbbak a feltételei, mint korábban voltak. Tudomásul kell venni, hogy sem 1972-ben, sem a későbbi években nem állnak rendelkezésünkre az eddigi mértékben a termelés növelésének extenzív eszközei. A termelés növelését ezért viszonylag kevesebb beruházással és munkaerőfelhaszná- lással kell elérnünk. Gazdálkodásunk mai fokán ennek megvannak a lehetőségei. Még igen nagyok az üzemekben a tartalékok. Különösen fontos, hogy jobban ellenőrzésünk alá vonjuk és megfékezzük a felhalmozás igen gyors növekedését. Az a célunk, hogy a beruházási vásárlóerő 1972-ben lehetőleg ne legyen nagyobb az ideinél. Már 1972-ben és a következő években is nagyfokú takarékosságot kívánunk érvényre juttatni. A költségvetési gazdálkodásban mérsékeljük a termelési és egyéb támogatósok növekedését. Az alapvető fontosságú szükségleteket kielégítjük, d« elhalasztjuk a nem feltétlenül szükséges igények kielégítését Szolid, fegyelmezett gazdálkodást! A továbbiakban a beszámoló így folytatódott: Tisztelt aktívaértekezlet! Kedves Elvtársak! Az 1972-es esztendő nagyjelentőségű, a negyedik ötéves és határozottan visszautasítjuk a pazarló, a luxus, a lehetőségeinket meghaladó kívánságokat. A hitelforgalomban szigorúbb gyakorlatot kell folytatnunk. Megakadályozzuk, hogy a vállalatok - különösen rossz gazdálkodás esetén — növekvő mértékben vegyék igénybe a központi, a költségvetési vagy hitelforrásokat. A készletgazdálkodásban különösen következetesen kell alkalmazni az önfinanszírozás elvét. Továbbra is gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb céljának tekintjük a lakosság élet- körülményeinek javítását, jövedelmének növekedését, életszínvonalának folyamatos emelését. Az életszínvonal, a fogyasztás emelkedésének tartós fedezete azonban a jövőben is csak a nemzeti jövedelem növekedése lehet. A fogyasztás növekedési üteme tehát huzamosan nem haladhatja meg a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. Ennek érdekében a személyi jövedelmeket szorosabban kapcsoljuk az elért terjesítmények- hez. Fenntartjuk az áruellátás jelenlegi színvonalát, de törekednünk kell arra, hogy a kereskedelem ne kössön le indokolatlanul eszközöket és a külföldi beszerzési lehetőségeket gazdaságosabban és csak a fontosabb igények kielégítésére, az áruválaszték tényleges bővítésére használja fel. A termelés és felhasználás egyensúlyának általános javítására irányuló intézkedések mellett egyik legfontosabb feladatunk külkereskedelmi forgalmunk bővítése az egyensúlyi követelményeknek megfelelően. Hatékonyabbá kívánjuk tenni a külkereskedelmi engedélyezési rendszert is. Gazdaságunkat természetesen nem vethetjük alá a tőkés piac konjunkturális hullámzásának, de a vállalatoknak fokozottabban figyelembe kell venniük a külső piac értékítéletét. Gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez a továbbiakban is a reform eszközeit alkalmazzuk, A tervezett és a jelenleg kidől gozás alatt levő intézkedése ink alapvetően közgazdaság jellegűek, a rendszernek a kö rülményeknek megfelelő alkal mazását jelentik. Az intézkedő sek végrehajtó sátron nagyfokú határozottságot igénylünk és azt a gazdaságirányítás min den szintjén megköveteljük. A miniszterelnök ezután a vállalatok ötéves terveit értékelte. Elmondotta, hogy azokban sok jó gondolat mellett néhány jellegzetes hiba is előfordul. A vállalatok egy része a lehetőségeket jóval meghaladó hitel- és költségvetési igényeket támaszt és nem veszi eléggé figyelembe az építési kapacitások korlátozottságát. A személyi jövedelmek növelését a vállalatok átlagosan a népgazdasági terv szintjén tervezik. Általános jelenség, hogy a termelési és a nyereségvolumenek kialakításában a személyi jövedelem biztosítása volt a meghatározó. Á tömegek segítségéve! terv végrehajtásábán hagyóh sok múlik azon, hogyan Stervezzük meg a jövő évi munkát. Nem mindegy az, hogy az egész ötéves terv számára az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása útján és komoly irttézkedések I Befejezésül szólt Fock Jenő a pórt- és a tömeg szervezetek gazdasági jellegű feladatairól a tudatformálásról, a tömegpo litikai és a tájékoztató munkáról. A dolgozó tömegek, az emberek millióinak tudata, tájékozottsága, hangulata és szokásai, munka- és technológiai fegyelme, az üzemekben uralkodó erkölcsi nézetek — mondotta - mind-mind anyagi erőt képeznek. Szükséges ezt hangsúlyoznunk, mert ma még sok helyen nem látják világosan: a tudaformálás, a tömegpolitikai és a tájékoztató munka - ha jól végezzük — anyagi erővé válik. A minisztériumok és a vállalatok, az üzemek gazdasági, szakmai munkájának számottevő része politikai hatást is kiváltó tevékenység, a termelés szervezése és irányítása általában politikai munka is, de még nem mindig politikuson végzett munka. Széles körben fel kell tárnunk, ismertetnünk és tudatosítanunk gazdasági tevékenységünk társadalmi-politika! vonatkozásait, számításba vehető következményeit. Csak így tudjuk közkinccsé tenni a valóságos összefüggések ismeretét, a gazdaságpolitikai célokkal való azonosulásnak ezt az elengedhetetlen feltételét A minisztériumokban, a vállalatoknál, s az üzemekben, az üzemrészekben és az egyes brigádokban a valóságos helyzetet és a feladatokat őszintén ismertetve jó politikai légkört és hangulatot kell kialakítani. Sokszor bebizonyosodott már, hogy az emberek közötti kölcsönös bizalom, a nyugodt légkör és közhangulat o felelősségérzet és a szorgalom volójábon anyagi értékek forrása. Amikor a kormány és a Szakszervezeték Országos Tanácsa elemezte a kollektív szerződések előkészítésének és megkötésének a tanulságait, kiderült, hogy az idén lejárt szerződések végrehajtásáról szóló beszámolók néhány helyen formáli(Folytatás az 5. oldálon)
