Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

1971. október 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Gazdasági aktívaérfekezlet a Parlamentben {Folytatás a 4. oldalról) sok voltak. Vállalatvezetőink nagy többsége ma már kiváló szakemberként tud érvelni és vi­tázni különböző tudományos konferenciákon, szakmai fóru­mokon — érvelnek, vitáznak nem egyszer a főhatóságokkal Is —, de még nem tud mindé-’ vezető gazdaságpolitikai cél­jainkról és terveinkről közért­hetően, az üzemekben dolgozó munkások nagy tömegét moz­gósító erővel és érvekkel agi­tálni. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy pártszerveze­teinkben, a szakszervezeti és az egyéb üzemi fórumokon veze­tőinknek és társadalmi aktivis­táinknak egyaránt jól kell ori- entálniok a közvéleményt, a közfelfogást Túl kell jutni azon, hogy egyesek szépen szólnak, vagy írnak a szocialista erkölcsről, itélétet mondanak a kispolgári nézetekről és magatartásról, felvázolják népgazdasági és össztársadalmi céljainkat - ál­talában. De ha adott helyen, egy-egy vállalat élén vagy üzemben, a brigádban, vagy pedig a barátok körében nap mint nap megsértik a népgaz­daság érdekeit, ha nyerészked­nek, harácsolnak, akkor ezt úgy minősítik: igaz, hogy általában ez elítélendő, nem szép, de itt és most meg kell érteni. Sőt ennek szükségességét valami módon — ha megbolygatják az ügyet - meg is próbálják mo­gyoró zgatni. Ha a tömegpolitfkai munka — bármely szinten is - enged a népgazdaság fejlesztésével ellentétesen ható „külön" érde­keknek, vagy pedig a gazdasá­gi alapismeretek hiányából is táplálkozó hangulat nyomásá­nak, akkor szembekerül a gaz­dasági ésszerűség követelmé­nyeivel. Jelen helyzetünkben ar­ra van szükség, hogy politikai munkával és a tömegpolitikai munka eszközeivel is tudatosít­suk a gazdasági élet követel­ményeit Beszéljünk elért eredménye­inkről és nagyszerű céljainkról. Segítsük elő a viszonyoknak megfelelő szocialista munkaver­seny megújulását és kibonta­kozását. A céljainkat látó és megértő munkásember öntuda­tánál, tisztességénél és szor­galmánál fogva kész lesz min­den erejével hozzájárulni ha­zánk, s önmaga gyarapodásá­hoz. A sajtónak, a rádiónak és a televíziónak hatékonyan és fe­lelősségteljesen, a népgazda­ság elsődleges érdekeit szem előtt tartva kell tájékoztatni a közvéleményt egy-egy intézke­dés céljáról, várható gazdasági hatásáról. Általában ez meg­felelően történik. Van néhány jó példa, ahol a hiányosságo­kat nemcsak hangoztatják, ha­nem a megoldás ésszerű mód­szereire is rámutat több jó ri­port, írás és műsor, a televízió­ban, a rádióban és a sajtóban. Sajnos még sok olyan anyag­gal találkozunk, amely a jó- szándék mellett, vagy annak el; lenére nem segít. Jobban be kell tartani a demokratizmus követelményeit a műsorok szer­kesztésénél, sőt az üzemi de­mokrácia adta lehetőségek tel­jesebb kihasználására kell tö­rekedniük és ösztönözniük. Ez ellen cselekszenek, amikor el­veszik a mikrofont a hibákról szóló, a vezetők tehetetlensé­gét ostorozó munkások elől. De akkor is, amikor hasonló­képpen járnak el, s a vezető szavát szakítják félbe, miköz­ben az meggyőző szóval érvel a népgazdasági érdekek mel­lett Sokoldalúan és körültekintő­en segítsék a gazdasági építő­munkát, működjenek közre a jó tapasztalatok elterjesztésé­ben. Miután áttekintettük gazda­sági helyzetünk fő tendenciáit, a jelenlegi helyzetet és az előt­tünk álló feladatokat, joggal állapíthatjuk meg: szocialista népgazdaságunk kedvezően fejlődik, elképzeléseinket alap­vetően sikerül valóra váltanunk. Ezt elősegíti a gazdaságirányí­tás reformja, amely az elmúlt három év tapasztalatai alapján jól bevált. A mindennapos munka, a gazdasági élet sok­oldalú változása azonban új és új problémákat vet fel. Megfon­tolt helyzetértékelésre és egy­séges cselekvésre van szükség. A kialakult nehézségek megol­dása átgondolt intézkedések so­rozatát igényli. A mostani ta­nácskozás feladata az őszinte eszmecsere. Azt várjuk, hogy mindenki szabadon, nyíltan mondja el véleményét, kérdé­seit, javaslatait. Bizonyos va­gyok abban, hogy mai tanács kozásunk, gondolatcserénk je­lentősen hozzájárul feladataink sikeres megvalósításához. Fock Jenő beszámolója után dr. Ajtai Miklósnak, a kormány elnökhelyettesének elnökletével megkezdődött a vita gazdasági életünk időszerű kérdéseiről. A vitában 22-en — vállalati igaz­gatók, tsz-elnökök, párt és szak- szervezeti vezetők, valamint gaz­dasági szakemberek — szólal­tak fel. A vitát követően Fock Jenő, a kormány elnöke válaszolt a fel­vetett kérdésekre és összefoglal­ta az aktíva munkájának tanul­ságait. A gazdasági aktívaértekezle­tet dr. Ajtai Miklós zárta be. | A II. nemzetközi felnőttbábfesztivá! második napja Kamarakiállítás Mohácson Népvándurláskori kerámiák Mohácson tegnap este, a mú­zeumi hónap rendezvényeként a feketekapui gepida temető- ásatás anyagából Népvándor­láskori kerámiák címmel kama- rökióllítás nyílt. A kiállítást az ásatás vezetője, dr. Kiss Attila régész nyitotta meg. A mohácsi Kossuth Filmszín­ház kamaratermében megren­dezett régészeti kiállítás meg­nyitásán jelen volt Vincze La- losné, az MSZMP Mohács váro­si Bizottságának osztályvezető­je, Fischer János, Mohács váro­si Tanács elnökhelyettese, Sar- kadiné, Hars Éva, a Janus Pan­nonius Múzeum igazgatója. Mint arról már lapunkban beszámoltunk, 1970 nyarán Mo­hácstól délre, a feketekapui sertéskombinát építése közben sírokra bukkantak. Az ásatás során eddig 680 sírt tártak fel a régészek és tudományos szempontból igen érdekes lele­tekre bukkantak. Dr. Ki ss Attila régész meg­állapítása szerint a temetőbe a VI. század végétől a Vili. szá­zad közepéig temetkeztek. A temetőt használó közösség a gepida nép maradványához tartozott. A cjepidák a III. szá­zad 60-as éveiben telepedtek Im d Kárpátmedencébe, ahol egy ideig a hunok fennhatósá­ga alatt éltek, azok legyőzésé­ig. A gepidák lakhelyeinek tömbjei a Tiszántúl déli részén, Erdély területén és a Dráva— Száva közén feküdtek. Az ava­rok 567-ben semmisítették meg a gepidák uralmát és sorsuk az új kárpátmedencei népekbe va­ló beolvadás lett. A feketeka­pui temetőbe az avarok győ­zelme után temetkeztek a gepi­dák. Az ásatás során 150 kerámia- tárgy, több ruházati dísz, fegy­ver és szerszám került napvi­lágra. A leletek jól szemléltetik azt a folyamatot, hogy egy nép miként vetkőzik ki saját kultú­rájából egy-két generáció alatt és veszi fel az új korszak kul­túráját. A legszembetűnőbben erről az asszimilációs folyamat­ról a kiállításon látható 37 ke­rámia tanúskodik. A VI. század utolsó harmadának kerámia­formája germán eredetű, körte alakú, pecsétbenyomással díszí­tett, A későbbi időből valók már az avarkor kerámiái: nyú­lánkabbak, világos szürke szí­nűek, hullámvonal díszítéssel. A minden bizonnyal nagy ér­deklődésre számot tartó kiállí­tás két hétig tekinthető meg. (Mécs) Tegnap délelőtt 9 órakor szakmai vi­tával kezdődött meg a nap prog­ramja. Erre az ese- _ ményre csaknem ▲ zsúfolásig megtelt a Doktor Sándor Művelődési Köz­pont színházterme. Sok fiatalt is lát­tunk, de a felszó­lalók, a vita résztvevői többnyi­re az együttesek vezetői és a bábművészet elméleti szakem­berei voltak. Tartalmasabb vita két fontos témakörben bontako­zott ki: a bábtáncoltató betle- hemezésről és az élő szerep­lőkről. A legtöbb hozzászólás az élő figurák alkalmazásával kapcsolatban hangzott el. Igen figyelemre méltó dr, Erich Kolár (Prága), a bábművészet egyik neves elméleti szakemberének álláspontja: a miskolciak elő­adásában, Hans Sachs népi tréfájában például az élő sze­mély szerepeltetése a bábok közt — művészi tény. Ellentétben azzal, amikor — valószínűleg az aktualizálás szándékával — a bábdarab egyik figuráját indo­kolatlanul mai öltözetben lát­tuk. Vagyis „ ... a művészetben mégsem megengedett minden. Legalábbis az, ami nem meg­alapozott, ami nem logikus, és nem követi a művészet belső törvényeit..." S a folklór témá­jú előadások között erre is volt példa. A jól és dinamikusan nekilendülő vita ma délelőtt folytatódik. Délután 2 órakor a kamara- színházban a Wroclawi Állami Bábszínház mutatta be két produkcióját (Aucassln és Ni- colette; Lorca: Don Cristobal) a szakmának, a fesztivál együt­teseinek. A szakmai bemutatók délután a Doktor Sándor Mű­velődési Központban folytatód­tak két budapesti együttes elő­adásaival. Az Astra Bábegyüt­testől Ember a Holdon címmel egy Haydn-vígoperát; az Orfeo Együttestől pedig Peter Weiss Mockinpot úr című társadalmi töltésű groteszkjét láttuk. Este a Kamaraszínházban ismét a lengyel bábszínház adta elő műsorát, ezúttal a pécsi nagy- közönségnek. Ma a külföldi hivatásos együttesek közül a Plovdivi Né­pi Bábszínház (Bulgária) mu­tatkozik be. Műsorukon szere­pel Stravinszkij Petruska című balettjének bábpantomim fel­dolgozása és A kukórik iátéka című bolgár népi játék. Ez utóbbival most szerepelnek elő­ször. A plovdivi bábszínház 1943- ban lett hivatásos színház. Mű­ködése első éveiben gyermek- és felnőttbábozással egyaránt foglalkozott, az utóbbi tíz év­ben ez utóbbi a fő területük. Mai program: Doktor Sándor Művelődési Központ: 9.00: Szakmai vita 17.30: A könnyű ember (Kecskeméti Ciróka Bábegyüttes) 19.00: Ez mind az utcán hevert! (Békéscsabai Napsugár Bábszínház) Kamaraszínház; 14.00: Sztravinszkij: Petruska (Bábpantomim). A kukérik játéka (Plovdivi Népi Báb­színház) 15.30: Jelenetek (Budapesti Állami Bábszínház Stúdiószínpada) 20.00: A Plovdivi Népi Báb­színház és a Buda­pesti Állami Bábszín­ház bemutatója. Egy nehéz munka megszűnőben Csákánytól az automata sínrakó gépig A vasút százhuszonöt eszten­dős történetének egyik legnehe­zebb munkájáról és szolgálatá­ról, a pályafenntartás és -építés szervezetének és működésének történetéről tartott előadást tegnap délben a Technika Há­zában Kántor László mérnök­főtanácsos, a Vasúti Tudomá­nyos Kutató Intézet munkatársa. A pályafenntartás nem mindig volt önálló szolgálat, volt idő, amikor a vontatási szolgálattal együtt működött. A századfor­dulótól számítható önálló terü­letnek. Jelenleg a fenntartás és építés együtt működik. E nehéz munka ma már megszűnőben van. A hajdani csákányokat mindinkább felváltják az auto­mata sínrakógépek, amelyek beállítása szervezési problémá­kat teremt: kevesebb élő mun­ka ráfordítás, viszont kvalifikál­tabb munakerő szükséges. A próbaév ról sikerült, de van még tennivaló... Fiatal műszakiak fóruma Az esztendők nyomán mér­legre kerülnek az eredmények, a kudarcok. A számvetés elké­szül: mit tettünk jól, min kell még javítani? S aztán újra in­dulunk, és megint csak újra . . . A próbaév a legnehezebb. Harc a magány ellen A pécsi Fiatal Műszakiak Klubja egy esztendeje alakult Akkor még a célt pontosan nem tudták megfogalmazni. A magány ellen vették fel a har­cot — a fiatal mérnökök és tech­nikusok elszigeteltségén akar­A Wroclawi Állami Bábszinhái társulata mutatkozott be tegnap délután. Képünkön ai egyik jelenetet mutatjuk be olvasóinknak Szokolai felv. tak rést ütni. Az MTESZ otthont adott, a KISZ segített. Sarkadi Nagy Barna, a Mecseki Ércbá nya Vállalat vegyészmérnöke örömmel vállalta a klub veze­tését. — Lassan kialakultunk - a közösség elképzelése formát kapott. S bár kimondott klub­tagságról nem beszélhetünk — a társaság eléggé heterogén összetételű, a rendezvényektől függően —, úgy érzem, eredeti elképzelésünk létjogosultságát ma már senki sem vitatja. A klubdélutánok - melyek si­keréért eleinte aggódtak, s a nagyszámú meghívók és érte­sítők elküldése nyomán alig jött össze a társaság — egyre inkább várt eseményekké vál­tak. A fiatalok fórumának első esztendeje a barátságkötések­kel, az ismerkedésekkel telt el. Különböző vállalatok vegyészei, gépészei, villamos szakembe­rei sokszor azonos problémákon rágódnak, feladataik hasonló­ak, de nem ismerik, és nem is tudják, hogy hol keressék egy­mást. A klubban mindez adott — a találkozások „elkerülhetet­lenek". S egy-egy hasznosan el­töltött este után könnyebb a napi munka is, s így eshet meg, hogy egy „urános” mérnök el­képzelései közvetve a sörgyár­ban segítik a termelést. Korach Mór és a művész- műszaki találkozó A jól sikerült Mikulás-est — a közös újévköszöntő, melyre feleségestől érkeztek és jobban nem is sikerülhetett volna - alapot adott. A törzsgárda — az a harminc-negyven ember, akik szívügyüknek tekintik a klubot — kialakult. Együttműködés Á műszaki főiskolán oktatják a majdani munkásait Mór nincs egészen fél esz­tendő hátra, s megindul a ter­melés a Beremendi Cement- és Mészműben. A munkások okta­tása megkezdődött. A BCM az ország legkorszerűbb cement­gyára lesz, világszínvonalú be­rendezéseinek kezelése, kar­bantartása jóval nagyobb el­méleti és gyakorlati ismereteket követel a szakemberektől, mint a régebbi gyárak. Ezért a BCM és a Pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola együttműködési szerződést kötött, mely szerint 1972. április 4-ig a technológiai folyamatokat irányító munkáso­kat, művezetőket és technikuso­kat az oktatási intézmény meg­tanítja a cementgyártás legfon­tosabb, s egyben legkorszerűbb folyamataira, és mindazokra a tudnivalókra, amelyek nélkül az iparág legközelebbi jövőjében munkások mozdulni is képtele­1 nek. A főiskola 4' oktatója heti 3—4 alkalommal Beremendsn az anyagmozgatásról, az aprí­tásról s homogenizólásról, a klinkerégető kemencék hőfolya­matairól, a porleválasztásról, a mérés és szabályozástechniká­ról, a szervezésről, vezetésről, valamint a gép-, eszköz- és anyaggazdálkodásról tartott, il­letve tart előadást Az oktatás első része szeptemberben le­zajlott. A dolgozók ezt követően a hazai és külföldi cementgyá­rakban folytatják tanulmányai­kat. Tizenketten Mokrában, ha­tan Splitben, tizenhármán az NSZK-ban, nyolcán Csehszlová­kiában vesznek részt a gyakor­lati ismeretek elsajátításában. A hazai cementgyárak közül Lábatlanban, Hejőcsabán, né­hányon pedig a ajkai timföld- gyárban tanulnak. Hazatérésük után ismét g műszaki főiskola előadóinak részvételével 16 órás konzultáció lesz a tanul­takról, s ekkor kapnak a mun­kások képzést speciális felada­tukról is. 1972 februárjában s márciusában a középszintű ve­zetők 30 órás oktatásával feje­ződik be a műszaki főiskola szerződésben vállalt feladata, mely egyébként nem az egyet­len hasonló jellegű kötelezett­ségük. Az ország több intézmé­nyével állnak kapcsolatban, legutóbb például a téglaipar vezetőivel folytak előzetes tár­gyalások a bátaszéki új tégla­gyár műszaki személyzetének oktatásáról, a gyár építésének utolsó szakaszában. Baranyá­ban a görcsönyi téglagyár tel­jes technológiai ellenőrzéséről is szó esett — a műszaki főis­kola vezetői szerint ugyanis ilyen jellegű feladatokat is szí­vesen vállalnak. Aztán a magyar tudományos élet jeles képviselőivel való ta­lálkozás — örömmel jött Pécsre Korach Mór, Mara György - ismét egy lépést jelentett. Azt mondják, hogy aki a megadott kezdésidő után egy perccel ér­kezett, már nem jutott ülőhely­hez. A művészekkel közösen megtartott klubdélutánon a XX. század technikai fejlődésé­nek hatása a művészetre téma­körben heves vita alakult ki, melynek még folytatása lesz. A nyelvi klubdélutánok — a fe- csegők-csevegők összejövetele — ha nem is folytatódnak, de hasznukat kamatoztatni lehet. Kiderült, hogy ki milyen nyelvet beszél — a szakirodalom fordí­tása, cikkek elemzése során a nyelvbarátok munkája könnyebb lett. Gondok... Sarkadi Nagy Barnával való beszélgetésem során megfogal­mazódott: nem elég csak o törzsgárda, illetve a törzsgárda nagyobb is lehetne. Sok válla­lat és üzem a képviselőjét még nem küldte el: a meghívók sü­ket fülekre találnak. A klub leg­több tagja MÉV-dolgozó, s például a Mecseki Szénbányák fiataljai érnek el a rendezvé­nyekre a legnehezebben. Aztán meg itt van a vidék kérdése: sokan az utazás miatt — a tá­volság miatt nem tudnak rend­szeresen eljönni a Technika Há­zába ... Hogyan lehetne javítani? Az üzemlátogatások jó lehe­tőséget nyújtanak ilyen találko­zásokra. A Mohácsi Farostle­mezgyár jó vendéglátónak bi­zonyult — néhány műszakit si­került is megnyerni. Rövidesen a szigetvári program is meg­valósul, aztán irány Sopron, ahonnan egy igen jól működő tórsklub tapasztalatait hozhat­ják el tarsolyukban. És bizonyára bekapcsolódnak majd az idei évadban a jelen­leg fehér foltként nyilvántartott vállalatok ifjú műszaki szakem­berei is. A jövő... Ez az első esztendő a fiata­lok fórumát megalapozta. A szervezet él és működik. S mint ilyenkor szokás: „ a még job­ban, és a még többet” a cél. A vidéki elszigeteltség felszá­molása hosszú és nehéz munka lesz — de menni fog. S a jövő főmérnökei, kutatói, igazgatói nem fogják elfelejteni az együtt töltött órákat... Kozma Ferenc — Üj KISZ-szervezet. A buda pesti vegyiművek hidasi üzemé ben az építkezés és a gyártó megszervezésén kívül lassan ki alakulnak a dolgozók tömeg szervezetei is. A közelmúltban < fiatalok alakították meg ifjúság szervezetüket M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents