Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

1W1. október 20. DUNANTŰLI NAPLÓ b Dr. Várkonyi Péter államtitkár előadásával Megkezdte munkáfál a Pécsi Újsé$íré Stúdió Több mint száz hallgató a továbbkébző és mezőgazdasági tagozaton mi »üidöäiiris ez et a rüá cs »ár-ísbóR Bolyban az állami gazdaság központjában tegnap tartottál« meg a mohácsi járási KISZ küldöttértekezletet. Az ifjúsági (árumon a járás 52 alapszerve zetínek 96 küldötte vitatta meg a KISZ Mohácsi járási Bizott­ságának beszámolóját. Az értekezleten részt ved Nagy Sándoi, az M3“MP Ba­ranya megyei Bizottság végre haitó bizottságának tagja, a MÉSZÖV elnöke, Ambrus Lajos, a Mohácsi járási Pártbizottság első titkára, Petöházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának első titkára, a mohácsi járási hivatal képviseletében pedig Szabó Istvánné dr. osz­tályvezető. Mózer Fülöp, a KISZ mohács! járási Bizottságának titkára is mertette a járás KlSZ-fiaialjai- nak elmúlt kétesztendős munká jót, a beszámolót követő vita után az értekezleten megvá­lasztották a 33 tagú KISZ mo­hácsi járási Bizottságot, a 9 tagú végrehajtó bizottságot melynek titkára ismételten Mó zer Fülöp. Megválasztották azt a 20 küldöttet is, akik a me­gyei küldöttértekezleten képvi­selik majd a mohácsi járás fia­taljait. Dr. Várkonyi Péter megnyitó előadását tartja Készül a jövő év kiálítási programja Pécs megyei város közműve lődésügyének gazdáit tanácsi vb határózat kötelezi a rende­zendő kiállítások összehango­lására, zsűrizésének biztosító sára. Ennek jegyében találkoz tak kedden délelőtt a Hírlapol­vasóban a városi és megyei népművelés irányítói, a képző­művészeti élet vezetői, a Janus Pannon:us Múzeum képviselői, s a kiállításrendező intézmé­nyek. A megbeszélésen részt vett Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osz­tályvezetője és Csorba Tivadar az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa. Ha egészében, pontos idő pontokkal még nem is állt ösz- sze Pécs és a megye 1972. évi képzőművészeti kiállítási prog­ramja, a legfontosabb kiállító sokról már szó esett. A város szűkében lévő tárlathelyiségei közöl a legnagyobbat, a Tudo­mány és Technika Háza nagy­termét belül fel kell újítani, mert jelenlegi állapotában már nem teszi lehetővé az alkalom­hoz méltó kiállítások megrende­zését. A jövő év érdekes rendezvé­nyének ígérkezik Lahti város képzőművészeinek pécsi bemu­tatkozása. Erről korábban a ké' város vezetői folytattak megbe­széléseket. A pécsiek vlszont- látogatására 1973-ban kerülne sor. Immár hagyomány, hogy júniusban lehetőséget biztosí­tanak a megye és a város pé- dagógus képzőművészeinek is. hogy a nyilvánosság előtt sze­repeljenek alkotásaikkal. Jö­vőre is megrendezik ezt a ki­állítást. Országos rendezvény lesz a Népművelési Intézet szer­vezésében Pécsett a szakkörök­ben tevékenykedő amatőr kép­zőművészek kiállítása. A rangos és hagyománnyal rendelkező biennálélc sorát jö­vőre a kerámiai biennólé foly­tatja. Az eddigiektől eltérően, s éppen az idei kedvező tapasz­talatok alapján nem október­ben, hanem szeptember elején nyílna meg a látogatók előtt. Siklóson a Janus Pannonius Mú­zeum a bemutatott Szervátiusz- kiállítás után Gádor István al­kotásaiból rendezne némileg állandó jelleggel kiállítást. A nyári időszakban a Modern Magyar Képtár anyaga útrakel: Miskolcon a galéria fogadja az értékes pécsi anyagot. A mú­zeum Néprajzi Osztályán Mun- kácsy-díjas művész mutatkozik be a közönség előtt: Lesenyel Márta, aki egyébként nem is­meretlen a pécsi tárlatlátoga­tók előtt, hiszen a kisplasztikái biennálé díjazottjai közé tarto­Másodszor kezdődött újságíró stúdió Pécsett kedden délután a Járási Tanács Hivatal barokk­termében. Részt vett a megnyi­tón dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, Gábor Pál, a MUOSZ titkára, Bocz József, a Megyei Pártbi­zottság titkára, Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Szentirányi József, a Városi Párt- bizottság titkára, Szentistványi Gyuláné, a Városi Tanács elnö­ke. A rendezőszervek nevében Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket, megnyitva a pé­csi újságíró stúdió 1971/72-es évadját. Dr. Várkonyi Péter államtitkár megnyitó előadásába« a tö­megkommunikációs eszközök időszerű kérdéseiről szólt. Hang­súlyozta, az elmúlt évtizedek­ben hihetetlenül megnőtt a tá­jékoztatás és tájékozódás iránti igény. A nagymennyiségű infor­máció közlése, a megfelelő for­mák, módszerek kiválasztása igen nagy feladatot ró a sajtó, rádió és a televízió irányítóira, dolgozóira. A tömegkommuniká­ció kettős funkciót tölt be nap­jainkban: segíti a szocializmus építésének egyre magasabb szintű megvalósítását, formálja a társadalmi tudatot, kedvezően befolyásolja a társadalmi köz­érzetet, fellép a még meglévő, vagy újratermelődó ellenséges, kispolgári nézetek ellen. Ugyan­akkor fontos feladatokat lót el, tevékenyen bekapcsolódik a nemzetközi méretekben folyó osztályharcba. Az államtitkár kifejtette: a sajtó óriási hatalmi eszköz cél­jaink megvalósításában. Ezért fontos, hogy művelői naponta megújulva, az új ismeretek befogadására alkalmas, igé­nyes, felelősséggel állástfoglaló politikai munkások, képzett, író-' sóikkal utat mutató személyek legyenek. Az előadásban pél­dákat is hallhattak a stúdió hallgatói arról, miben segíthet és milyen problémákat okozhat egy helytelen állásfoglalás. Ezt követően Báling József, a stúdió vezetője ismertette a stú­— Händel Messiása Kapos­várott. A Pécsi Filharmonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Kórus előadásában nagy sikerrel mu­tatták be hétfőn este a kapos­vári Latinka Művelődési Központ koncerttermében Händel Mes­siás című oratóriumát. A pro­dukciót Antal György vezényel­te. — Mini leporellók. A Bara­nya megyei Idegenforgalmi Hi­vatal a Medicina Könyvkiadónál a megye idegenforgalmi helyeit bemutató mini leporellókat ren­delt meg. A hat nyelven és 240 ezer példányban megjelenő ide­genforgalmi kiadvány már a jö- W évi szezonra készül. Országjárás - ájü'sllátaga’ái Az ÉVM és a tervező vállalatok vezetőinek látogatása Tolnában és Baranyában dió célját, tematikáját. Az el- | múlt évben, országosan is egye- j dülálló kezdeményezésként in­dított stúdió igen eredményes volt. A nagy érdeklődésre való tekintettel továbbképző tagoza­ton folytathatják tanulmányai­kat a hallgatók. Mivel jelenleg 10 termelőszö­vetkezet jelentet meg lapot me­gyénkben, s a továbbiakban összesen 22 közös gazdaság, három állami gazdaság kívánja ilymódon tájékoztatni tagjait, dolgozóit, idén a stúdió első évfolyamát a mezőgazdasági, üzemi lapokra szakosítva szer­veztük meg. A most kezdődött stúdió a lapszerkesztéshez, az újságírói munka alapismeretei­nek, módszereinek elsajátításá­hoz nyújt segítséget a már meg­jelenő, illetve a későbbiekben kiadandó üzemi újságok szer­kesztőinek, munkatársainak, tár­sadalmi aktivistáinak. Azon túl, Erb János felvétele hogy kellő szakértelemmel szer­kesztett, szép kivitelű, friss, ér­dekes olvasmányos lapok kerül­hetnek majd az olvasók kezébe, biztosan kibontakozik a foglal­kozások során néhány olyan te­hetség, akikre utánpótlásként számíthatunk. Az előadók között a szakma legjobbjai, országos hírű újság­írók, szakemberek találhatók. Az előadásokon elhangzottakat szemináriumokon dolgozzák fel a hallgatók. Gyakorlati foglal­kozásokon ismerkednek majd meg a módszertani tudnivalók­kal, anyagfelvétellel, tördeléssel, nyomdatechnikával. A stúdió munkájában természetesen a Dunántúli Napló munkatársai is résztvesznek, s a tanév befe­jeztével munkahelyükön, a szer­kesztőségben adnak ízelítőt az újságírás, lapkészítés minden­napi tennivalóiból. „Országjárás — épületlátoga- tás” jeligével évről évre felke­resik valamelyik országrészt, megyét, vagy nagyvárost az Épí­tési és Városfejlesztési Minisz­térium vezetői, valamint a nagy tervező vállalatok vezetői az ott folyó építkezések megtekintésé­re, gyakorlati tapasztalatok szerzésére. Az idei program színhelye Tolna és Baranya me­gye. Dr. Szabó Jánosnak, az építési és városfejlesztési mi­niszter első helyettesének veze­tésével ma délelőtt Szekszárdon kezdődik a kétnapos program, amelyen a minisztérium vezető munkatársain kívül résztvesznek a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karának pro­fesszorai, a nagy budapesti ter­vező vállalatok, az öt reg: lis - a debreceni, győri, miskol­ci, szegedi és pécsi — tervező vállalat igazgatói és főmérnö kei, valamint a kivitelezésben érdekelt állami építőipari vál­lalatok igazgatói és főmérnökei, továbbá a két megyei tanácsi tervező vállalat igazgatói és fő mérnökei. A tanulmányút mintegy 7C résztvevőjét ma délután 3 óra­kor fogadja Szentistványi Gyu­láné, Pécs megyei város Taná­csának elnöke az orvostudomá­nyi egyetem nagy tanácstermé­ben, majd pécsi épületlátoga­tásokra kerül sor. zik. A Janus Pannonius-évfor- duló jegyében reneszánsz kiál­lításra is sor kerül. A Képzőművészek Szövetsége dél-dunántúli szervezete Erdós János és Soltra Elemér kiállítá­sának megrendezését tervezi, ezenkívül a somogyi és a sza­badkai művészek is bemutat­koznak Pécsett. A Kisgaléria programjában több mint tíz, többségében fia­tal képzőművész kiállítása sze­repel, köztük grafikusoké, ötvös­művészeké, szőnyegszövőké. A meszesi József Attila Mű­velődési Ház és a TIT Bartók Klubja szintén helyet ad több kiállításnak. Országos kísérlet Pécsett Újjászületik Vasas-bánva Bontják a légakn Szinte hihetetlen: pontosan ma egy hete, hogy leállt a szál­lítás Vasas-bánya légaknáján, a Kossuth-bányai gépüzem sze­relői szombaton délután kezd­ték el a vastorony szétszerelé­sét, s tegnap már csak az egy­kori 22 méteres monstrum le­meztelenített vázán függtek a kasok. Az autódaru szinte órán­ként emel le egy-egy többmá­zsás vasszerkezetet, amelyeket azonnal raktárakba szállítanak. Az ügyes szerelők ugyanis nem rombolnak, csak szétszerelik a tornyot, bárhol felhasználható lesz ismét. A légakna 1924-ben készült el, mélysége 406, átmérője el­méletileg 5 méter. A szállító­gép közel 50 esztendős üzeme­lése alatt nagyon „megrok­kant", az utóbbi években már csak a háromnegyedig töltött csilléket volt képes az aknából kihúzni. így aztán alaposan rá fér a megfiatalítás, mely a több mint 100 millió forintos vasasi rekonstrukció legjelentősebb munkája. 1975-ig ugyanis a 103 éves bányaüzem a Mecsek egyik legmodernebb szénterme­lő üzemévé válik. A 30 millió tonna jóminőségű, kitermelhető szénvagyon megéri a költsége­ket. A légakna egykori 5 méteres átmérője most helyenként 4 mé­ternél is alig nagyobb, a fala­zat omladozik. Most majd is­mét függőlegesbe hozzák az akna tengelyét, átfalazzák, új rakodókat képeznek ki. Ezzel párhuzamosan a külszíni és földalatti szállítást korszerűsí­tik, 600 milliméteres nyomtávú vagonettekkel cserélik fel a mostani rozzant csilleparkot. Az új szállítógép a legkorszerűbb berendezés lesz. Az akna kapa­citása az elmúlt szerdáig maxi­málisan 2050 tonna volt. Amikor 1973-ban elkészül, 2500-2800- ra emelkedik ez a szám. Ezután kezdődik majd a szál­lító-akna felújítása, amelyben tegnaptól kezdve átálltak a há­rom műszakos szállításra, a légakna kieső szállítási kapa­citásának pótlására. 1975-ben, amikor majd a szállító-akna is elkészül Vasas-bányán, akár 4600 tonna szenet is ki lehet naponként a bányából szállíta­ni. A szállító-akna tornya és a gép a felújítás után is meg­marad, a célnak jól megfelel­nek, a villamos berendezés azonban itt is teljesen új lesz* Akárcsak a bánya szellőzteté­se, melyet a légakna kiesése miatt már most a Köves-tetői szellőztetővel oldanak meg, az eddigi centrális szellőztetéstől eltérően diagonálisan. A költségek jelentős hánya­dát — 70—80 millió forint — ép pen az aknák felújítására for­dítják. A többit a bányaműve­lés korszerűsítésére. Az aknák felújításával — átépítésével - a szintek egymástól való tá­volságát is megváltoztatják. Olyan hosszúságú fejtési homlo­kot alakítanak ki, mely legjob­ban megfelel a széntermelés gépesítésének. Az akna bontásával egyidő- ben, a bányában megkezdődött az építés. Mégpedig egy kor­szerű fejtés építése. Tegnap délután kezdték beépíteni a Thyssen-típusú hidraulikus könnyű tárnokát, melyből 1000 darabot kapott a megfiatalodó Vasas-bánya. Lombosi Jenő Ismét a fald-e kerül az öreg aknatorony egy darabja, előtérben a helyére kerülő új torony vázának egy része Nyolcnilliés beruházással „orvJg kábeleket fektetnek Pécsett Biztonságos lesz a villamosenergia-ellátás Pécs város, de különösen a ! belváros villamosenergia igé­nye évről évre rohamosan nő A várost a Pécs l-es, a 11-es és a lll-as transzformátorállomá sok látják el energiával, de ez a három állomás kevés. A DÉ- DÁSZ már évekkel ezelőtt meg­tervezte a József utcában épí­tendő IV-es állomást, de a szo­kásos építőipari kapacitáshiány miatt, sajnos, még ma sem kész. Ezért a meglévőkkel kell a vá­rost ellátni, ami a hamarosan bekövetkező téli csúcsidőben nem kis feladat. A rendszer túlterhelt, ezért nem megfelelő az üzembizton­ság. Ha bármelyik 35 kV-os ká­bel meghibásodik, nem lehet energiát szolgáltatni. Szükség van tehát arra, hogy amíg fel­épül a IV-es állomás, a Lég- szeszgyár utcai l-es állomástól kiindulva összekössék a meglé­vő kábelhálózatot. Ilymódon minden állomást kétoldaIról le­het ellátni, s szinte 100 száza­lékos lesz a biztonság. A hazai ipar azonban nem gyárt 35 kV-os és ennél nagyobb feszült­ségű kábeleket, ezeket csak importból lehet beszerezni. A Pécsett régebben lefektetett 35 kV-os hálózot olasz importból származik. ■Megkezdődött a piackutatás, ár- és termékajánlatot kértek a külföldi gyáraktól. Kiderült, hogy a skandináv államok kor­szerű termékeket gyártanak számunkra is kedvező áron. A Magyar Villamosművek Trösz1 és a DÉDÁSZ vezetői március­ban Norvégiába utaztak és megtekintették az ottani gyár­tási technológiát. Az STK oslói gyára korszerű, olajtöltésű, há­romerű, alumíniumvezetővel és alumíniumköpennyel ellátott ká­beleket gyárt, s 20 százalékkal alacsonyabb árat ajánlott, mint más nyugati cégek. Megszüle­tett a elöntés: ebből a világszín­vonalú termékből kap Pécs. A Transzelektroval kötött szerződés értelmében a DÉDASZ vezetői, Németh István igazgató, Kiste­leki Gusztáv beruházási osztály- vezető és Schmalz József üzem­viteli osztályvezető szeptember 20-án Oslóba utaztak, s a gyár nagyfeszültségű laboratóriumá­ban 8 napon keresztül végzett mérések után átvették a ká­belt. A szerződés szerint a gyár a lefektetett és üzembehelyezett kábelhálózatra egy év garanci­át vállal, s a szerelési munká­latokat egy norvég gyári sze­relő irányítja, aki már Pécsett tartózkodik. A földmunkák ok­tóber 7-én megkezdődtek, s az egész munkát december köze­pére szeretnék befejezni. Teg­nap megérkezett az első szál­lítmány, s további három vagon érkezik még. A 2,2 kilométer hosszú hálózat beruházási ösz- szege 8 millió forint. A munkálatokat a Magyar Villamosművek Tröszt kísérlet­nek is tekinti, s ha jók a ta­pasztalatok, a Pécsett alkalma­zott norvég olajtöltésű kábele­ket később .a fővá-osban és más vid 'ki városokban is al­kalmazzák. A hazai szakmai közvélemény nagy érdeklődés­sel figyeli a munkát, S ezért a munkálatok alatt szakmai be­mutatókat is tartanak.

Next

/
Thumbnails
Contents