Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-20 / 247. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. október 29. DOZDASÄGI ELET Magyar-jugoszláv-csehszlovák együttműködés Az adriai kőolajvezeték II. Magyar AKM-konferencia, Siklós, október 18-20 . Késziilleiieif terileti modellek Részletek Dr. Nagy József megnyitó beszédéből Ma fejeződik be Siklóson a fi. Magyar Ágazati Kapcsolatok Mérlege Konferencia. A három napos konferenciát, ahol mintegy kétszáz közgazdász ismerte meg a téma legújabb kutatási eredményeit, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. Az alábbiakban beszédének azt a részét közöljük, amelyben regionális modellek készítését sürgeti. A mérleg a vezetés eszköze Ismeretes, az ágazati kapcsolatok mérlegének hazai alkal. mazása közel másfél évtizedre nyúlik vissza. Ezen időszak alatt közgazdaságtudományunk jelentős eredményeket ért el mind a módszertani kérdések kidolgozása és alkalmazása terén, mind a mérlegek elemzésében és gyakorlati felhasználásában. Erről tanúskodik az a tény, hogy egymás után jelentek meg a nagy gonddal és felkészültséggel készített ágazati kapcsolati mérlegek a magyar népgazdaságról, erről tanúskodnak a szakirodalomban megjelent elméleti és módszertani cikkek. De nem kevésbé igazolja ezt az is, hogy a népgazdaság tervezésében, az árrendszer kialakításában, a gazdasági kapcsolatok és folyamatok elemzésében mind nagyobb szerepet játszik az ágazati kapcsolatok mérlege. Ügy gondolom, nálam hiva- tottabb közgazdászok is vannak annak megállapítására és értékelésére, hogy a népgazdaság központi vezetésében milyen jelentős eszköz az ágazati kapcsolatok mérlege — mondotta dr. Nagy József. — Engedjék meg azonban azt a konferencia tisztelt résztvevői, hogy néhány mondatban utaljak a területi gazdasági vezetés olyan gondjára, problémájára, ami közvetve kapcsolódik a konferencia témájához. A megye gazdasági vezetői ugyanis, ha feladatukat helyesen akarják ellátni, nem elégedhetnek meg a jelenlegi irányítási módszerekkel, a vállalati szintű elemzésekkel. latok, a vásárló erőmérleg, a munkaerömérleg, a különböző termék- és energiamérlegek, a társadalmi-gazdasági összefoglaló helyzetelemzések, stb. Ezek az átfogó tanulmányok elősegítették a megye gazdasági vezetőinek tájékozódását és lehetőséget adtak egyes fontos kérdésekben konkrét döntések meghozatalára. Most van kialakulóban A megye közgazdászai azonban mindeddig nem alkalmazták az elemzések olyan mód- j szerét, amely részletesen rá tu- ■ dott volna mutatni arra, hogy 1 az egyes termelőágazatok között milyen kapcsolatok vannak j megyén belül, és azt sem tud- j ták az előbb említett elemzé- í sek megvilágítani, hogy a me- [ gyének mint területi egységnek j milyen gazdasági kapcsolatai j vannak környezetével és az j egész népgazdasággal. Ennek többek között az volt a korlátja, hogy az ágazati kapcsolatok mérlegének területi sémája csak most van kialakulóban, és információs rendszerünk olyan felépítésű, hogy egy ilyen séma gya'-or'ati alkalmazásához nem tud minden adatot birtosí'ani. Az ágazati kapcsolatok mérlegének II. országos konferenciája a kiadott program szerint érinti a területi input-output kérdést is, örülnénk, ha a kialakuló vita előbbre vinné a kérdés megoldását. Ha a konferencián ta'án nincs is arra mód, hc'- ns lenne, ha a jövőben a kérdés nagyobb hangsúlyt kapna a Magyar Közgazdasági Társaság érdekelt szakosztályainak munkájában, sőt, a megyei szervek programjában is. Ennek során lehetőség nyílna egy olyan területi modellben megállapodni, melynek gyakorlati feldolgozására is sor kerülhetne — mondotta dr. Nagy József. A társaság hír® bői Elhalasztották a Magyar 5 Közgazdasági Társaság Ba- ranya megyei csoportjának J október 22-re tervezeti tisztújító közgyűlését. Az új időpontra vonatkozóan fo'ynak - az egyeztető tárgyaló n!-.. A tervek szerint ugyanis a , tl'ztritó kö-nyűléson Fclu- végi Laios pénzügyminiszter tort előa-*ir,t, így vls kell < egyeztetni az időpontot. '( Pulai Miklós, a Magyar Nem- S zeti Bank első elnö hcizotte , se október 21-én, csüiörtö- , kön délután 3 órai kezdet- 1 tel A hitelpolitika aktuális j kérdései és a bankszervezet ; ko-szerüsitése címmel e’ő- í e-fást tart. Az előadásra a KiSZöV-székház első emele- ! ti tanácstermében kerül sor. < (Megye utca 20.) Á kelnémet kereskedelem alakulása BRDLi«forungen[_ I DŐR DER INNERDEUTSCHE HANDEL ?4S Entwicklung in Mrd. DM Í.OS Zusammensetzung des Warenverkehrs _ . in % Chemische Erzeugnis M 118701 'Jchautur<$ Bm.ikohien, ncrziloie; Jfufiru. ChtnnsOM; Iriouyn Elaktroldchn. ErzaugiHssé.Uhríwi MaKhuwit A ill ACT ~v INA vállalat >U °S7- 1975-lg megépíti annak a kőolajvezeteknek a jugoszláv szakaszát, amelynek működtetésében még két ország, Magyarország és Csehszlovákia érdekelt. A vezetéken a közel-keleti országokból, elsősorban Irakból származó ] nyersolajat szállítják majd a í magyar és csehszlovák finomítókba, hogy feldolgozás után | hozzájáruljon az említett orsrá- gok kőolaj- és olajszármazék- szükségletének kielégítéséhez. Magyarország 1982-ben a szovjet import mellett várhatóan mintegy ötmillió tonna közel- keleti nyersolajat fog importálni. Még az év végéig végleges megállapodás születik annak o kőolajvezetéknek o megépítéséről, amely a jugoszláv tengerpartról Csehszlovákiáig vezet maid, A közelmúltban előszerződést kötött a jugoszláv INA vállalat és a MINERAdMPEX, valamint a Kőolaj és Gázipari Tröszt: ennek értelmében a jugoszláv cég 1975-ig megépíti a tengerparti Bahartó! a határ menti Botovóig (illetve a magyar oldalon Újudvarig) húzódó szakaszt. A végleges szerződést államközi egyezmény is megerősíti. A megállapodás egyben azt is jelenti, hogy eldőlt a vita, melyiket válassza és támogassa a magyar és a csehszlovák kőolajipar. Az INA mellett ugyanis egy másik jugoszláv cég, az Energoinveszt is tervet és ajánlatot készített Vezeték építéséről, amely Neumtól űrávasza- bolcsig húzódnék. Számunkra azonban az előbbi terv a megfelelőbb, mert a jugoszláv vállalat által kért tranzit hosszabb időszakot tekintve kedvezőbb és az is valószínűnek látszik, hogy a jugoszláv kormány is emellett a terv mellett dönt. A kőolajvezeték a tervek szerint évi 17-22 millió tonna - és többfajta minőségű - kőolaj szállítására alkalmas. A tervek szerint a magyar határtól tízmillió tonnát szállítanának tovább, amelyet fele-fele arányban a magyar és a csehszlovák ipar használna fel. A jugoszláv szakasz mintegy 55 millió dollár beruházást igényel. Ezt az összeget - korábbi álláspontját megváltoztatva — teljes egészében az INA fizetné. A magyar szakaszt az Újudvar és Százhatomba^ között építendő 240 kilométeres új vezetékből, Százhalombatta és a csehszlovák határ között a már működő Barátság I. vezeték magyar részéből állna, melyen akkor ellenkező irányba folyna a nyersolaj. A csehszlovák partner a magyar vezeték költségének felét biztosítaná. Amikor néhány évvel ezelőtt megindultak a tárgyalások az olajvezeték létesítéséről, a Három ország vállalatai mellett Lengyelország is képviseltette magát a megbeszéléseken. Később azonban visszalépett, ami ‘ fe'tehetöen azzal von összefüggésben, hogy a lengyel ipar 1 más lehetőséget tolált nyersolaj-szükségletének biztosi tásá- I raA adriai kőolajvezeték létesí- ; tését különösen az indokolja, hogy a következő öt-tíz évben Mpq/a'ország és Csehszlovákia e'látá-úban nagyobb szerepet kapnak a közehkeleti, elsősor- í ban az i ra Ki oiajmezők. Irak ; ugyanis mind c Szovjetuniótól j kapott nagyobb összegű hitelt, mind pedig a Magyarország által felajánlott kölcsönt ryers- o'aijal szeretne kiegyenlíteni. (Mint ismeretes, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt a CHEMOKOMPLEX útján már évek óta részt vesz a ruméliai olajmező feltárásában fúrásokkal.) Ami o Szovjetuniót illeti, már ajánlotta KGST-partnerei- nek, hogy — nem utolsósorban a Barátság kőolajvezeték korlátozott kapacitása miatt — a Szovjetunióból származó igényeik egy részét közel-keleti kőolajból elégítsék ki. Magyarország jelenleg is importál már kisebb mennyiségben közel-keleti kőolajat. Nemrég Egyiptommal kötöttünk megállapodást 250 ezer tonna, bitumen előállítására alkalmas olaj vásárlásáról. A jugoszláv kikötőkbe érkező szállítmányt | vasúti kocsikba rakják és így továbbítják a magyar finomí- | tokba. Ez a mód nemcsak rend- i kívül költséges — tonnánként 8 ! —10 dollár —, hanem a vasúti kapacitások korlátozottsága miatt nehézkes is. (Zalaegersze- ! gén ugyan már bővítik a helyi t kőolajfinomító pályaudvarát, amely époen az említett egyiptomi szállítmányok fogadására lesz alkalmas.) A kormány 3azdas?9i Bí1-------------------- zottsaganak h atározata - amely előírta a jugoszláv kormánnyal és az INA-val kötendő szerződés aláírását, legkésőbb az év végéig — és a már létrejött augusztusi előszerződés nyomán tehát jelentős lépés történt a magyar energiagazdaság egyensúlyának megteremtésére. A végleges szerződés fontos pontja az, hogy a tranzitdíjat kliringben számolják el. Ha a tervek valóra válnak, 1975-ben már a magyar szakasz megépítése ke- I rül napirendre. Átfogó elemzés a megyéről Bár korántsem mondhatjuk, hogy a közigazgatási határok egyúttal szoros gazdasági egységeket is határolnak, mégis, a területi vezetésnek összefoglaló, átfogó elemzést kell kapnia a megye — esetleg a gazdasági régió — területén folyó gazdálkodásról, ónnak érdekében, hogy figyelemmel kísérhesse a gazdasági élet fejlődését, alakulását, a gazdasági ösztönzők hatását, a párt és a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítását, a terület beilleszkedését az egységes népgazdasági fejlődésbe. S minthogy a területi vezetést nemcsak a termelési oldalért, hanem a fel- használásért, a lakosság anyagi és kulturális javakkal való ellátásáért is felelősség terheli, párhuzamosan kell vizsgálni a termelés és a fogyosztás alakulását, a közöttük mutatkozó összefüggéseket is. A megyei gazdaságirányító szerveknél, a Központi Statisztikai Hivatal megyei Igazgatóságán készültek és készülnek olyan gazdasági elemzések, melyek a vállalati és szűk ágazott szemléleten felülemelkedve a megye gazdasági életének komplex vizsgálatát tűzték ki célul. Ilyenek voltak például a gazdasági hatékonysági vizsgáBaranya — számokban Megjelent a KSH megyei igazgatóságának évkönyve BRD-Lieferurgen — nz NSZK szállításai DDR-lieferungen — az NDK szállításai i Az áruforgalom összetétele százalékokban (1970-ben). Á világgazdaság híreiből Yerseny a kínai piacokért Gazdasági szakembernek, politikai vezetőnek, igényes lokálpatriótának egyaránt hasznos és izgalmas „olvasmány” a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának közelmúltban megjelent Statisztikai évkönyve. Az 1970-es év töjb tízezer számadata közül e rövid kis ismertető elejére kívánkozik az az adat, mely | szerint ha nem is túl nagy ütemben, ' de folyamatosan csökken megyénk , vonzása a szomszédos megyék lakói j szemében. A Somogybán, Tolnában, 1 Zalában folyó nagyütemű iparfejiesz- j tés eredményeképpen mind keveseb- ; ben költöznek hozzánk. 1965-ben 22 ezer 860 fő települt át Baranyába —, i tavaly pedig már csak 17 566. Igaz, ; az elköltözések üteme is mérséklő- j döít: tavaly 3714-gyel volt kevesebb az elköltözöttek száma, mint 1965- ! ben. A megye ipara által foglalkoztatotick száma egyébként gyakorlatilag stagnál. 1967-ben 59 715, 1969-ben 67 i ezer 234, tavaly pedig 67 512 fő dolgozott az iparban. S ezzel kapcsolatban egy érdekesség: a magánkisipar ' 2690 embert foglalkoztat — ami 2Í8- i cal több, mint öt évvel ezelőtt. A szocialista ipar 1970-ben 380 millió kilcwattpra villamosenergiát használt fel — 21 millióval többet, mint egy i évvel korábban. Beszédes számok I árulkodnak a különböző ágazatok i fejlődési üteméről is. A minisztériumi ipar össz-állóeszközállománya 13,2 milliárd forint volt 1965-ben. Ma: 13,7 ' milliárd. A tanácsi ipar állóeszköz- állománya ugyanebben az időben ! 199,1 millióról 235,8 millióra növekedett. A legnagyobb ütemű fejlődést a szövetkezeti ágazat produkálta. 1965- i. ben 42,2 millió — 1970-ben pedig 108,6 millió forint volt állóeszközeinek összértéke. Baranyában egyébként tavaly 15 minisztériumi, 13 tanácsi, 13 szövetkezeti vállalat és egy tsz közös vállalkozás dolgozott. A minisztériumi ipartelepek száma 119, o tanácsiaké 114, míg a szövetkezetieké 118 volt. Néhány szám a jövedelmek alakulásáról. Az állami ipar átlaga — egy munkásra vetítve, havonta — 2629 forint volt. Ebből a nehézipar 3092, a könnyűipar 1828, az élelmiszeripar pedig 1008 forinttal részesedett. A szövetkezeti iparban 2157 forint volt a munkások átlagkeresete. Alkalmazottak aránya. Ezer munkásra a nehéziparban 259 műszaki, adminisztratív, illetve egyéb beosztású dolgozó esett, míg a könnyűiparban 131 volt ez a szám. A legnagyobb az alkalmazottak aránya az élelmiszeriparban, ahol is 1000 munkásra 477 alkalmazott jut. Megyénkben 10 állami gazdaság és 102 termelőszövetkezet dolgozik. Az egy állami gazdaságra eső átlagos területnagyság 9586 kh. — A tsz-ek átlagos nagysága 4097 kh. Az év folyamán többször is szót emeltünk a gyümölcsösök kivágása ellen, íme, a gyümölcsösök területének alakulása — az állami gazdaságok vonatkozásában. Alma. 1965 : 587 — 1970: 583. Körte. 1965: 161 — 1970: 94. Cseresznye. 1965: 10 — 1970: 3. Szilva. 1965: 998 — 1970: 550. Kajszi. 1965: 910 — 1970: 757 kh . . , Néhány évvel ezelőtt nagyon sok szó esett a tsz-ek elöregedési folyamatáról. A jelek szerint ez a folyóirat most megállt, sőt: tömeges « fiatalok falun-marodóMh. Agrarprodukte — mezógazda- : sági termék-ek. Chemische Erzeugnisse — vegyipari termékek. Maschinen, Fahrzeuge, ! Uhren — elektrotechnikai ter- i mékek, órák. Textilien — texti- i liálc Eisen-u. Stahlerzeugn. — ! vas- és acéláruk. NE—Metalle ' — színes fémek. Sonst — egyéb. ; Braunkohlen — barnaszén. Mi- I neralöierzeugn. — ásványolaj- termékek. Bekleidung — ruhá- | zati cikkek. Elmúltak az idők, amikor az NSZK-nak a két német állam kereskedelmében nagy többlete voit. Az előzetes számítások szerint 1971-ben a szállítások és a vásárlások egyensúlyban lesznek. A kereskedelem lényeges bővítésére a légkörnek a berlini egyezménnyel kapcsolatos meg- javulása után sem igen lehet számítani. Az NDK-nak ugyanis a jövő évben nagyobb szállítási kötelezettségei lesznek a KGST keretében és a Szovjetunióval szemben és ezért a Nyugattal kötött ügyletek volumene való- | színűleg nem fog olyan mértékben növekedni, mint az utóbbi : években. i (Süddeutsche Zeitung) A világ népességének mintegy negyedrészét magában foglaló, 700-800 milliós lakosságú Kína piacának feltárása ma talán a legintenzívebben a japánokat foglalkoztatja. Egy részt az amerikai intézkedések igen súlyosan érintették Japánt, másrészt Japán régen vágyik földrajzilag közelebb fekvő piacra. A legtöbb japán konszern máris viszonylag előrehaladt a lehetőségek felkutatásában. A Business Japan című lap interjúsorozatot készített több kínai vezető gazdasági szakemberrel, amelynek alapján Kína 1970. évi társadalmi termékének értékét 75—90 milliárd USA-dollárra, a külkereskedelem volumenét pedig a GNP (a nemzeti össztermék) 2-10 százalékára becsüli. A GNP évi növekedési rátája a következő tíz év folyamán óvatos becslés szerint 4—6, optimista megítélés szerint 10 száza lékra tehető. Japán és Kína egymás kő zötti kereskedelmének 1981. évi volumenét 1—3 milliárd dollárra teszik, bár a vélemények többsége óvatosabban 1—2 millárd- ról beszél. Japán reális lehető i ségnek tartja, hogy Kína im- ! portőrjei között átvegye a vezc- í lő szerepet, ami természetesen a konkurenciát Is hamarabb kihívja, fgy például éppen a napokban értesült a világ arról, hogy Franciaország — bizonyos ideig tartó érdektelenség után — ismét a Kínával folytatandó kereskedelem felé fordul. Abból, hogy a japánok az NSZK-t és Angliát tekintik legfőbb versenytársajknak, arra kell következtetni, hogy ott sem szemlélik az eseményeket ölbe tett kézzel. Japán az USA-t nem sorolja a legerősebb konkurensei közé, ami az amerikaiak vietnami és dél-koreai katonai elkötelezettségében leli magyarázatát. Lehetséges, hogy a japánok az amerikai kereskedelmi korlátozásokért a kínai piac útján akarnak elégtételt szerezni. Ha a kínai vezetésben látható feszültség — derűlátó megítélés szerint — a liberálisabb külpolitika nyitányának tekintendő is, az import előtt csak nyilván lassan nyílik meg a kapu, mert alig valószínű, hogy Kína a fizetési mérlegével kockázatos kísérletekbe kezd. Ráadásul a beruházási javak iránt megnyilvánuló fokozott kereslet egyelőre számos nyugati exportőrt még távol tarthat a kí- nol piactól.
