Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-02 / 232. szám

Í971. október 2. DUNANTOLI NAPIÓ Újabb 280 gyermeket vettek fel óvodába Az idén a város mintegy hat­ezer óvodáskorú kisgyermeke közül ötezernek a szülei kérték oz óvodai felvételt. Ebből szep­temberben mintegy négyezret vettek fel. Kimaradt: ezernyolc­van gyerek. Most, a fellebbezé­sek elbírálása során újabb két tőszáznyolcvan kisgyerek jutott be az óvodába, a művelődés- ügyi szervek igyekezete révén. Készül továbbá a Szigeti úton, a dr. Hal József utca végén az új hagyományos panelóvoda, amit tavaly kellett volna átadni. Hétfőn pedig városi tanácsi kül­döttség utazik a Pest megyei Hernád községbe, hogy meg­állapodjon az új, könnyűszer­kezetes, úgynevezett gyöngypa­nel felhasználásával készült óvoda gyors felépítésére. Társadalmi rendezvényeket szervező iroda létesül Ülést tartott Pécs megyei város Tanácsának végrehajtó bizottsága Pénteken délelőtt ülést tartott Pécs megyei város Tanácsának végrehajtó bizottsága. Ez alka­lommal a tanács ügyrendi bi­zottsága a végrehajtó bizott­ság elé terjesztette Pécs me gyei város Tanácsa szervezeti és működési szabályzódnak ter­vezetét. A szabályzat elkészí­tésében az ügyrendi bizottság hét muhkabizottsága, s össze­sen 40 közreműködő szakember vett részt. A tervezetet megvi­tatta a Hazafias Népfront jogi bizottsága, a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei cso­portja és a pécsi Tudomány- egyetem állam- és jogtudomá­nyi karának tanácsa. A viták során értékes és hasznos ész­revételekkel egészítették ki a szabályzattervezetet, amelyet Vízminőség-védelmi találó Somogylajszoii A vízszennyeződések elhárí­tására rendkívül hatásos, ered­ményes eljárásokat mutattak be tegnap Somogyfajszon. A be­mutatón résztvett Dégen Imre államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke, Somogy megye vezetői és több vízügyi szerv igazgatója. » Kiss György, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjé nek megnyitója után először a kis vízfolyások olajszennyeződé­seinek elhárítási módjait lát­hatta a száznál is több érdek­lődő. A fáradt olajjal szennye­zett vízre szalmát szórtak, majd gereblyékkel, villákkal elkever­ték, ezután pedig az olajos szalmaszecskát eltávolították. Később ugyanezt ismételték meg, csak a szalma helyett per- litet alkalmaztak, melyet komp­resszor szórt az olajfoltokra. Ezt szippantó kocsival távolították el. Gázolaj szennyeződés ese­tén is alkalmazható ez a mód­szer, de ekkor a szennyeződést lekötő anyag stironit. Ezután az állóvizek olaj­szennyeződéseinek elhárítását mutatták be a község közelében levő víztározón, A beavatkozás sürgősségétől és a helyi viszo nyoktól függően két lehetőség is kínálkozik a szennyeződés el­hárítására. Tegnap a vízügyi szolgálat repülőgépe perlit- bombákat szórt a tározóra, majd a Bm. Határőrség heli­koptere végezte el a kötőanyag szétterítését, és az olajjal való elkeverését. Ezután csónakos munkások nádkolbásszal beke­rítették az olajszennyeződést és lehúzták a partra. A másik eljá­rásnál egy úszó kompresszor te rítette szét a perlitet, majd az előbb említett módszerrel távo­lították el. A bemutató a stironit hely­színi habosításának, az úszó levegőztető berendezés és a fo­lyamatos műszeres oldott oxigén mérés és regisztrálás szemlélte­tésével zárult. Kiállították a Nattán-féle védett lepkegyűjfeményf Nattán Miklósnak, a tavaly elhunyt kiváló amatőr lepke- gyűjtőnek országos hírű védett gyűjteményét a Baranya megyei Tanács megvásárolta a Janus Pannonius Múzeum számára. Ezt az igen értékes gyűjteményt, amelyben mintegy 30 ezer lep­ke, 3 ezer különböző faj talál­ható, kiállításon mutatja be a múzeum természettudományi osztálya a nagyközönségnek. A kiállítás megnyitójára teg­nap délután 5 órakor került sor a Rákóczi úti néprajzi osz­tály kiállítótermében. A benső­séges ünnepségen, melyen megjelent Nattán Miklós özve­gye és fia is, a Pécsi Állami Liszt Ferenc Zeneiskola ének tanszakának női kara kis mű­sort adott, majd Balogh Imre főiskolai adjunktus mondott megnyifo beszédet. Méltatta Nattán Miklós munkásságát és szólt a gyűjteményről. Nattán Miklós az egyik leg­kiválóbb amatőr kutatónk volt. Az országban szinte mindenütt megfordult gyűjtőhálójával. Több évtizeden át kutatta Ka­posvár környékét - itt dolgozott - és a Dél-Dunántúl lepke- és bogárfaunáját, melynek ered­ményeként nemcsak sok új tu­dományos megállapítást kö szönhetünk neki, hanem e te­vékenysége során az ország egyik legnagyobb és legértéke­sebb lepkegyűjteményét hozta létre. Nevét Európa sok orszá­gában ismerték, külföldi gyűj­tőkkel rendszeres kapcsolatot tartott fenn. Több fajt ő gyűjtött hazánk­ban először, s gyűjteménye váz­latosan az egész magyar lepke­faunát reprezentálja. Munkás­ságának elismeréséül 1965-ben megkapta a „Frivaldszky Imre” emlékplakett ezüst fokozatát, melyet csak a tudományos ér­tékű és kiemelkedő gyűjtőmun­kásságot folytató legjobb ama­tol entomológusok nyerhetnek el. A kiállítás október 8-ig te­kinthető meg a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának nyitvatartási ideje alatt. már ezek figyelembevételével terjesztett az ügyrendi bizottság a végrehajtó bizottság elé. A tervezet felett élénk vita ala kult ki, további észrevételek, ja­vaslatok merültek fel, amelye­ket a szabályzat végleges meg­szövegezésénél figyelembe vesz nek. A szervezeti és működési szabályzatot a tanács soron kö­vetkező, októberi ülése elé ter­jesztik megvitatásra és jóváha­gyásra. Elfogadta a végrehajtó bi­zottság a Társadalmi Rendezvé­nyeket Szervező Iroda létreho­zására vonatkozó javaslatot. Az iroda feladata lesz névadó ün­nepségek, házasságkötések, va­lamint temetések társadalmi ke­retek között való megrendezése. A Népművelési Intézet javaslat­tal egészítette ki az iroda létre­hozásáról szóló előterjesztést: az említetteken kívül más tár­sadalmi rendezvényeket is be kell vonni az iroda tevékenység' körébe, pl. személyi igazolvá­nyok ünnepélyes átadása, nyug­díjasok búcsúztatása stb., a me­gyeszékhelyen működő iroda hatáskörét pedig ajánlatos vol­na az egész megyére kiterjesz­teni. A Társadalmi Rendezvé­nyeket Szervező Iroda működé­séhez a város az 1972, évi költ­ségvetésből 654 ezer forintot biztosít a határozat értelmében, a jövő év december végéig pe­dig az iroda székházául át kell alakitani a Hunyadi út 2. számú műemlékjeilegű épületet. A tanács építési és közleke­dési osztálya jelentést terjesz­tett a végrehajtó bizottság elé a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat munkájáról. A vállalat 1949-ben alakult, s akkor mindössze 2 ezer bérleményt kezelt. A mai lakásállomány és az egyéb bér­lemények megközelítik a 22 ez­ret, s ezek bruttó értéke meg­haladja a 4 milliárd forintot. Ennek a hatalmas vagyonnak a kezelése, az épületek karban­tartása — a legutóbbi kormány- határozatnak megfelelően - egyre növekvő feladatokat ró a PIK-re. A jelentés összegezi a negyedik ötéves tervre elő­irányzott fejlesztési célkitűzése­ket. A vállalat teljes termelési értéke az öt év alatt 561 millió forint, ebből az építőipari te­vékenység értéke 237 ezer forint lesz. 47 millió forintot műszaki fejlesztési feladatok megoldá­sára fordítanak. Egyebek között létre kívánják hozni a hárke- zelőségek szolgáltató bázisait, a takarítási munkák gépesíté­sére kisgépeket szereznek be, fokozatosan áttérnek a házfel­ügyelői rendszer fejlettebb for­máinak alkalmazására. A lakó­házi tevékenység zavartalan le­bonyolítása érdekében 80 át­meneti lakást kíván építeni a PIK. A végrehajtó bizottság el­fogadta a jelentést és utasítot­Gyerek a forró vízben Különös kegyetlenséggel elkövetett bűntett Súlyos állapotban, másod- és Har­madfokú égéssel került kórházba ez év nyarán, a négyéves Szavai Piros­ka. A kislány testén kék-zöld foltok, összesen 19, feltehetően ütlegelésből származó sérülést ta'áltak. Mindkét lábfején — zokniszerüen —, valamint kétoldalt a fartájon, éles, kontúros égés volt. Az eset körü’ményeinek lisztázásá­ra pénteken délelőtt a Pécsi Járás­bíróságon került sor. Szavai Piroska ez év februárjában testvéreivel, a hétéves Máriával és a hat esztendős Rózsával együtt, állami gondozásból került Lelkes Jánosné 27 éves pécsi lakoshoz. Le'kesnének két kiskorú gyermeke van, s mivel nem járt dol­gozni, úgy gondolta, a gondozásért kapott összegnél egészíti ki a csa­lád jövede’mét. A három jövevény közül csupán a legkisebbel volt ba», aki nem volt szobatiszta. Meve'öany- ja emiatt többször bánta'muzta, ese­tenként főzőkanálial is. A probléma nem oldódott meg, sőt a drasztikus neve'ési mód£s$r rontottg a helyzetet. A kislány nem vált szobatisztává. A vádbe'i napon, az udvarban lévő árnyékszékre küld­te Piroskát a nevelőanyja, a kislány azonban a nadrágjába piszkitott. Az asszony ekkor végképp elvesztette tü­relmét, vizet forraít. A földön lévő lavórba állította, majd — valószínű­leg — lenyomva ültette bele a gye­reket. Leíkesné azzal védekezett, hogy amíg ö az udvaron volt, a kislány vagy megától ült a vízbe, vagy fel* borította az edényt és a kiömlő víz égette meg. A szakértői vélemény szerint, előadása nem fogadható el. Kizárt, hogy az említett módon ke­letkezzenek a sérülések. A gyerek nem léphetett egyszerre két lábbal a vízbe olymódon, hogy azonnal le is ül, A két lábán kívül ugyanis, csak a fartájon égett meg. A bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat fc’ytató'agosan elkövetett könnyű testi sértésben, va'amint kü­lönös kegyetlenséggel elkövetett sú­lyos testi sértésben és kétévi szabad­ságvesztésre ítélte. ta az építési osztályt egyebek között a házfelügyelői rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó intézkedések megtételére. Mélyreható vita alakult ki a város negyedik ötéves lakásépí rési és lakásrekonstrukciós tér vének előkészítéséről, valamim az anyagi és műszaki feltételek biztosításáról szóló előterjesztés felett. Maga az előterjesztés is számos gondra, nehézségre hív­ja fel a figyelmet, amelyeknek megoldása valamennyi érde­kelttől teljes odaadást kíván, s ennek további nyomatékot ad­tak a vitában elhangzott fel­szólalások. A végrehajtó bizottság a to­vábbiakban hozzájárult ahhoz, hogy a tanács 144 ezer forint értékben megvásárolja Dénes Zsófia 24 képből álló, művészet- történeti értékkel bíró magán- gyűjteményét a Pécsi Képtár ré­szére. A gyűjteményben egye­bek között Berény Róbert, Fe- renczy Károly, Gulácsy Lajos. Mednyánszky László, Rippl-Ró­na i József és Szőnyi István alko­tásai találhatók. És végezetül egy kinevezés: dr. Misángyi Sándornak, Pécs megyei város Idegenforgalmi Hivatala igazgatójának július 1-én történt nyugalombavonu- lása óta a hivatalt ideiglenes megbízatással Asztalos Ferenc igazgatóhelyettes vezette. A végrehajtó bizottság most hoz­zájárult Asztalos Ferencnek, a Pécs megyei város Idegenfor­galmi Hivatala igazgatójává történt kinevezéséhez. Nyeremény­betétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár pén­teken Szentesen tartotta a nyere­mény-betétkönyvek 1971. III. negyed­évi sorsolását. A húzáson az 1971. szeptember 29-ig váltott és a sorso­lás napján forgalomban lévő nyere­mény-betétkönyvek vettek részt. Mind­azok a betétkönyvek, amelyek sorszá­mának utolsó három számjegye — számvégződése — megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1971. negyedévi átlagbetétüknek a szá­mok mellett feltüntetett százalékát nyerték. szám-^ nyere­szám­nyere­végz. ' mény vég z. mény 019 25 517 25 112 * 25 514 25 120 25 553 25 129 50 638 25 134 25 6>0 25 203 25 749 25 223 25 755 25 232 25 795 100 238 25 805 25 264 25 820 25 391 200 910 25 405 25 932 25 938 50 Magyar intézet koordinálja a KGST-országok mezőgazdasági kutatásait Budapesten rendezik meg ok­tóber 4. és 9. között a KGST- országok első mezőgazdasági integrációs szimpozionját — je­lentette be pénteki sajtótájé­koztatóján dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója. A nagyszabású esz­mecserén tizenhat előadásban ismertetik a résztvevők eddigi integrációs tapasztalataikat, és az ezzel kapcsolatos kutatáso­kat is. Igen megtisztelő, hogy ezt a rendezvényt Budapesten tartják; a szakmai elismerést a hazai kutatók csaknem egy év­tizedes munkásságukkal vívták ki. Magyarországon 1962-ben kezdték meg az Agrárgazdasá­gi Kutató Intézetben azt a tu­dományos munkát, amely ké­sőbb alapját adta a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari tárca összevonásának és az élelmi­szergazdaságban kialakult, jó úton haladó integrációnak. Az iparág számos területén máris eredményesnek mutatkozott az a szemlélet, amely alapján ösz- szekapcsolták az egész terme­lési-értékesítési folyamatot, a mezőgazdasági termesztéstől egészen a kereskedelemig. En­nek eddig legjobb példáját ad­ja a hazai borgazdaság, majd a baromfiipar, de értékes kez­deményezések születtek a cu­koriparban, a húsiparban és a konzerviparban is. Ezekkel a gazdasági kezdeményezésekkel, valamint a már kialakult 462 szövetkezeti—vállalati kooperá­cióval hazánk élenjár a KGST- országok között, amelyek több­ségében 1—2 éve kezdődtek meg az integrációra vonatkozó | kutatások. 1 A legújabb hazai kutatási té­mák már előremutatók; ezek­ben meghatározzák az integrá­ció optimális szervezeti konst­rukcióját, az integrálódó szer­vek anyagi hozzájárulásának mértékét és a gazdasági ered­mények elosztását. Az első budapesti szimpazi- on a közös kutatásokban részt­vevő Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária és Ma­gyarország, az újonnan jelent­kezett román és NDK-beli, va­lamint jugoszláv intézetek kö­zött felosztják az aktuális ku­tatási témákat, amelyekből Ma­gyarország az integrációk meg­oldási formáinak elemzését, piaci hatásait kutatja majd. Minden ország részt vesz a sa­ját adottságaiktól függő társa­dalmi, gazdasági feltételek megható rozásában. Az első mezőgazdasági In­tegrációs szimpoziont 1973-ban Moszkvában követi a második, majd 1975-ben ismét Budapes­ten értékelik a közös kutatások eredményeit. — Vízvezetéket kap Felsö­mindszent. A munkálatokat a Komlói Vízmű dolgozói végzik. A költsége mintegy 350 ezer forint, A községben eddig több mint 70 lakásba vezették be a vizet Gépgyárrá fejlődik a Vasas Szövetkezet? Színesfémöntöde Pellérden A nyereményösszeget a betétköny- vet kiállító fiók vagy postahivatal ok- j tóber 15-től fizeti kf. Igen szűkösen éltek a Pécsi Vasas Szövetkezet dolgozói az elmúlt évek során: parányi sö­tét műhelyek jelentették a munkahelyet — szinte össze­ért a dolgozók háta a munka- padoknál. Idén valami meg­indult: az új elnök új tervek­kel érkezett Az első lépésként megvették az erőmű melletti telepet a Ve­gyesipari Vállalattól, s ide te­lepítették ki a galvanizáló üze­met. Aztán a második lépés: a KISZÖV anyagi segítségével, a pellérdi tsz által felépített — de miadezideig üresen hagyott —, üzemházat vásárolták meg, öt katasztrális holdnyi telekkel. A szép tágas üzemépület, némi átalakítás után — 1200 négyzet- méter alapterületű —, lesz majd a szövetkezet igazi otthona. Ugyanis a jövő esztendők során — de lehet, hogy tíz-tizenöt év múlva — az egész szövetkezet kiköltözik ide. A városrendezés elől nem lehet kitérni. Tegnap befűtötték a kemen­céket, a jövő héten megindul a próbaöntés ezen az új telepen. Az első csapolás feltehetően új fejezetet nyit a szövetkezet éle­tében. Ide, Pellérdre a színesfémörv- töde mellé kijön a gépszerelde Is: nagyon komoly gépgyárat szeretnének létrehozni, mégpe­dig önellátót. Az öntéstől a sze­relésig mindenre nyílna lehető­ség. S még szinte kész sincs az új Vasas Szövetkezet — a teljes áttelepítésre még várni kell né­hány hónapot, — máris újabb lehetőség kínálkozik a „felnö­vésre". Ä KISZÖV felkérésére a vajszlói tanács meghívta a szö­vetkezetét, hogy az autós szö­vetkezettel közösen üzemet tele­pítsenek Vajsz'lóna. A közös vál­lalkozás jövőre indulna be, 30— 40 fővel, két év múlva pedig fel­fejlődne a végső létszámra: mintegy száz helybeli lakosnak nyújtana munkaalkalmat ez az ipartelepítés. Számoltunk: mit lehet a ter­vekből megvalósítani, mi lesz az ötéves tervidőszak végére? A szövetkezetnél bizakodóak. A je­lenlegi termelést minimum a duplájára szeretnék emelni. A szövetkezet nyeresége 1970-ben 4,7 millió forint volt, s 1975-re tízmillió lesz. Azt mondják: meg­valósítható ez az ugrás. Csak jól kell dolgozni, és a határidőket betartani, S ezzel jelenleg nincs baj. Kiemelik az öntéshez az első tégelyt a pellérdi színesfém-öntödében. Erb János felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents