Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. szeptember 11. Meddig marad forgalomban a régi 5 forintos? Mint ismeretes, a rézből vert 2 forintos, a nikkel 5 és 10 forintos, s korábban az új 50 filléres pénzérmek kibocsátásakor néhány régebbi pénzérme bevonásáról is intézkedett a Magyar Nemzeti Bank. Mivel a bevonás, illetve kicserélés időpontja körül gyakran keletkeznek viták, a törvényes rendelkezéseket az alábbiakban foglaljuk össze: A régi alpakka és a kup- ro-nikkel 2 forintosok 1971. június 30-ig voltak törvényes fizetési eszközök. A korábbi háromféle 2 forintos közül most már csak a rézből készült kétforintosok elfogadása kötelező. A Magyar Nemzeti Bank és az OTP fiókok, valamint a posta- hivatalok ózonban 1972. június 30-ig még a régi 2 forintosokat is átcserélik. A régi alpakka 5 forintosokat a jövő év közepén, 1972. június 30-án vonják ki a forgalomból, addig ezeket az érméket mindenki köteles elfogadni. 1972. június 30. után még egy évig az MNB, az OTP és a postahivatalok kicserélik a régi 5 forintosokat. A régi 50 filléres, amelynek előlapja üllőn ülő, kalapácsot tartó férfit ábrázol, szintén 1972. június 30-ig marad törvényes fizetési eszköz, az azt követő egy éven belül ezt az érmét is átcserélik. Forgalomban marad a másik fajta 50 filléres, amelyen a budapesti Erzsébet híd rajza látható. Az említett bevonási határidőkig a pénzérméket mind a közületek, a boltok mind a lakosság köteles elfogadni. Mindenesetre a lakosság vásárlását és a pénzkezeléssel foglalkozók munkáját megkönnyítené, ha a régi érméket minél előbb ki lehetne vonni a forgalomból, ezért hasznos volna, ha a régi 5 forintosokat és 50 filléreseket a közönség minél előbb elvásárolná, vagy átváltaná. — Üj gyermekkönyvtár. A Városi Könyvtár új közművelődési gyermekkönyvtárt létesít az új- mecsekaljai 24 tantermes iskola épületében. A szabadpolcos, olvasó asztalokkal és sarkokkal ellátott modern gyermekkönyvtárban egyelőre 5000 kó‘et sört válogathatnak a kis olvasók. Később 12 000 kötetre fejlesztik fel oz állományt. OSZK-STÜDIÓ. Az Országos Szórakoztatózenei Központ pécsi stúdiójának új tanéve október elsején kezdődik. Kategóriavizsgára csak az itt tanuló zenészek jelentkezhetnek. A stúdióba pedig szeptember 20-ig lehet a telvételt kérni. — Meleg vonatok. A pécsi vasutas fiatalok társadalmi munkában vállalták, hogy megépítik a személyvonatok előfűtésé- hez szükséges csőhálózatot. Tavaly a munkát anyaghiány miatt félbeszakították, az idén viszont a fűtési idényre befejezik. Az utasok tehát már meleg vonatokba szállhatnak be. Negyvenezer dollár a „frizsiderben“ Vagyont érő trófeák, vadak A fácán az olcsóbb vadak közé tartozik. íme, az árjegyzék. Hajtóvadászat vendégvadászok (külföldiek) részére, olyan területen, ahol nagy teríték várható, naponta és résztvevőként 3750 forint. Napi 200- as terítékig — tíz fős csoportok esetében —, darabonként további 30 forint. Napi 500-as teríték esetében darabonként 48 forint, míg efölött darabonként 60 forint. A lelőtt vad a vendéglátó vadásztársaság tulajdonát képezi, amit — természetesen — szintén értékesítenek. Vegyünk tehát egy közepes méretű és közepes eredménnyel zárt vadászatot. Tíz vendégvadász „nevezési díja" 37 500 forint, a kétszázas teríték után | járó díj 6000 forint, míg a lőtt | vad értékesítéséből befolyó ösz- szeg tisztán 2000 forint — azaz j egyetlen nap bevétele több mint 45 ezer forint... Egyre többen A vadászat, mint üzlet, mindig is jelentős volt, az elmúlt évtizedben azonban Magyarországon valóságos kincses bányává lettek a vadat rejtő erdők, mezők. Európa, különösen az iparilag legfejlettebb országok vadászmezői elnéptelenedtek, a legkorszerűbb, s nem egyszer vagyonokat érő fegyvereket szorongató úr-vadászok naphosszat nem tudnak leadni egyetlen lövést sem. Nyúl nincs, a fácán kevés, a nagyvad a j legtöbb helyen satnya. A ven- j dégvadászok Magyarországra , áramlása mindezek figyelembe vételével természetesnek mondható. Hosszú időn át a nagyvadas területek vonzották a legtöbb vadászt, az utóbbi években azonban a magyar apró- és szárnyasvad is sláger lett: Észak- és Dél-Európa országaiból érkeznek legtöbben Magyarországra vízi vadászat céljából, ami egyébként még a fácánvadószatnál is olcsóbb szórakozás. Vadkacsa-vodásza- ton 300 forint a részvétel személyenként és naponta, míg a lelőtt kacsók darabja 30-45 forintba kerül. Ez, persze, csak amolyan pufogtatás, jókedvű előjáték az igazi nagy vadászatokhoz. Mert bármilyen hosszú is a nyár, egyszer csak eljön a szeptember, a szarvasbőgés ideje ... Tavaly Is sokszáz külföldi vadász cserkészett nagyvad után hazánk erdeiben, idén pedig ezreket várnak. Az ilyen vadászat persze már komoly dolog, megfelelő előkészületeket, körülményeket igényel. Van olyan [ vadásztúra, mely 10—12 napig is eltart, ennyi napra kall tehát : szállás is, megfelelő ellátás is, egyszóval: a vadászatnak ko moly szálloda-, illetve vendéglátóipari vonzása van. Gemen- cen, Tamásiban, Gyulaj mellett, s itt Baranyában is, reprezentatív vadászházak, illetve erdei szállók épültek, s az évek folyamán kialakult az a rendkívül jól képzett hivatásos vadászgárda is, mely tanácsaival, ! vadismeretével garancia arra, I hogy senki se menjen üres kéz- j zel, élmények nélkül haza. Pár hét még, s Pécsett is megjelennek majd a szarvas- agancsokat szállító külföldi rendszámú kocsik. Az elejtett vad agancsát a vendéglátó társaság készíti ki, s ezt követően Budapestre, az Országos Trófeavizsgáló Bizottsághoz vezet a szerencsés vendég első útja. Törzskönyvezik a trófeát, s ha egészen rendkívüli, vissza is tartják. Nemzeti értéket képviselő agancsot ^enki se vihet ki az országból, erről élethű fa- mósolatot kap, s persze sok-sok fényképet... Tévesztett? - l500Ft... A trófeák elbírálása nemzetközileg elfogadott alapelvek, illetve követelmények alapján történik. A trófeák mérete, súlya, színe, szépségi adatai határozzák meg: mennyit is ér a zsákmány? Nádler Henrik, a budapesti állatkert volt igazgatója, Európa-hírű vadász, dolgozta ki a ma is érvényben lévő megítélési képlet alapját, melynek értelmében a 200 pont feletti, trófeák minősülnek aranyérmesnek. Az elmúlt tíz évben zsákmányolt aranyérmes szarvas- és őztrófeák több mint kétharmadát Magyarországon ejtették el — érthető tehát az egyre növekvő érdeklődés. Egy érmes szarvas persze már komoly pénz! ötven-hatvanezer forint körül van a kilövés ára, s még a tévesztett lövésekért is fizetni kell ... A vendégvadásztatás azonban csak egyik módja erdőink, mezőink kincsei kiaknázásának. A másik út: a vadexport. 1965 ' óta több mint négyszeresére emelkedett lóttvad-exportunk, s ez a tendencia azóta is folytatódik. Az országban 1969-ben kilőtt összes nyúlok 33, fácánok 18, őzek 59, szarvasok 78, s a vaddisznók 57%-át a MAVAD útján értékesítették a vadásztársaságok, azaz exportálták. A MAVAD (Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat) ma Európa legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása. Az országon belül egyre növekvő hűtőház-hóló- zata van, Európa közútjain pedig több tucat kamionja jár. A lóttvad-értékesítésben Baranya a megyék sorrendjében valahol a középtájon áll. éves szinten mégis 40-50 ezer dollár között mozog a tiszta bevétel. É.IŐ vadat, minden mennyiségben Ha van ágazat, mely nem küzd értékesítési gondokkal, a vadgazdaság ilyen. A vendég- vadásztatás és a lőttvad-export mellett egyre nagyobb méreteket ölt az élővad-exporl, mely üzletnek is egyre jobb. A MAVAD élővadbefogási és szállítási szerződéseket köt a vadásztársaságokkal, melyek mindenekelőtt fácánt kínálnak eladásra. A legújabb hírek szerint Európa fejlett országainak zömében megállt a fácán-állomány rohamos csökkenése, sőt nem egy helyen némi szaporodás is megfigyelhető, s ebben az örvendetes változásban sze| repe van annak a sok tízezer j magyar fácánnak is, melyet az | elmúlt öt-hat évben hazánkból j ■ kiszállítottak. Most a nyúl a j I hiánycikk a nemzetközi vadpia- j j con, nincs az a pénz, amit j egészséges élő nyulakért meg ] ne adnának, sajnos e téren ! azonban a mi lehetőségeink is egyre korlátozottabbak. Az üz- | leti lehetőség érzékeltetésére i csak egyetlen számot: minden élónyúl utón tisztán 240 forintot kapnak a vadásztársaságok .. . De hát nem lesz ennek rossz vége? A kérdés jogos, a mértéktelen vadászás óriási károkat okozhat, s okozott is már, hazánk azonban nemcsak nemes vadjairól, de szigorú és tudományosan megalapozott va- < dószati törvényeiről is híres. Beszédes adatok bizonyítják, hogy az intenzív, de tervszerű vadászat jó hatással van az állományra. A minőség évről évre jobb, s a vadfajok túlnyomó í többsége esetében a mennyi- í séggel sincs baj. A jó vadgaz- 1 da tulajdonképpen nem tesz I mást, csak érvényre juttatja a ! természet akaratát, amikor a céltudatos és körültekintő selejtezés, illetve kilövetés útján a legszebb, s a legéleterősebb egyedek megfelelő körülmények között való továbbélését és szaporodását biztosítja. Békés Sándor PODIUM HALHATATLAN LÉGIÓS. Szabó Ottó, a Pécsi Nemzeti Színház j tagja játssza a Halhatatlan légiós című új mogyar film egyik őrmesterét. (Képünk: Szabó Ottó.) * BAIETT — FILMEN. Eck Imre koreograiálja Palásthy György: Tengertánc cimű Hímjének, Tóth Sándor pedig Keleti Márton: Csalétek cimű filmalkotásának balettbetétjét. Mindkét filmben a Pécsi Balett tagjai táncolnak majd. * BUS KATI. Újabb NDK filmben kapott szerepet Bus Kati, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művésznője. A film címe: Árpád. A Jelenkor szeptemberi száma Gazdag és változatos tartalommal, értékes szépirodalmi és tanulmány-anyaggal jelentkezik a Pécsett szerkesztett folyóirat új száma. A lírai rovatban Ágh István, Fodor András és Mátyás Ferenc új verseit, valamint Weöres Sándor műfordításait olvashatjuk. Bertha Bulcsú interjú-sorozatában ezúttal Kolozsvári Grandpierre Emilhez látogatott. Ehhez kapcsolódik Kolozsvári Grandpierre készülő új regényének részlete. Figyelmet érdemel Mészöly Miklós Notesz című ironikus hangvételű írása és Tüskés Tibor képzőművészeti krónikája. A szeptemberi Jelenkor-szám különlegessége az ezévi Baranyai Irodalomtanítási Napok előadásaiból készült összeáHÍ* tás. A tanulmánysorozat a modern műelemző módszerekről ad összefoglaló képet. Szabolcsi Miklós írása általános tájékoztatást nyújt az egyes műelemzési eljárásokról, Hanklss Elemér néhány módszer gyakorlati alkalmazását mutatja be a kritika és a tankönyvek területén, Halász Előd a mai epikai művek modelljével foglalkozik, Bécsy Tamás pedig a mai drámák elemzésére ad példát. Végül M. Rónaky Edit vezető szakfelügyelő összefoglalását olvashatjuk az általános és középiskolai tanároknak az előadásokhoz kapcsolódó vitá- j á i ól. Á sakk-készlettől a dollárig Ide az oroszlánt is! Nyár, Balaton, embertömegek színes kavalkádja a siófoki vasútállomáson is. Az egyik sínpáron szerelvény — még tíz perc van az indulásig. Utasok rohamozzák a kocsikat, nagy a tülekedés. Az állomás zaját is túlharsogó hirtelen kiáltás hallatszik: — Fogják meg! Tolvaj! Egy fiatalember ugrik le az egyik vagonból, futásnak ered, miközben messzire hajít egy fehér retikült ... Hiába menekül. Útját állják, közrefogják. — Az én retikülöm! A vagonban ültem, mellőlem lopta el a gazember! — magyarázza a tömegnek izgatott hangon egy fiatalasszony. így bukott le G. Ferenc és J. Mária, mindketten pécsi lakosok, az utóbbi évek legtöbb lopását elkövető páros. * A fiatalkorú G. Ferenc halkan, készségesen és tisztelettudóan válaszol a kérdésekre. Senki sem nézné most ki belőle a minden hájjal megkent tolvajt. J. Mária, aki a fiatalember menyasszonyának vallja magát - „igaz, jegygyűrűnk még nincsen" — szótlan, időnként „igent" bólint „vőlegénye" szavaira. „Édesanyám már hosszabb ideje kórházban fekszik, a lakásban egyedül laktam. A múlt év eleje óta nem dolgoztam, illetve csak elvétve egy-két hetet. Volt időm sétálgatni, körülnézni és kiszemelni azokat az üzleteket, ahonnan aztán sokféle árut elhoztam ...” „Látogatásainak” színhelye és az ellopott áruk listájának közlése nem férne lapunk egy teljes oldalára. Pécsett a Mecsek Áruház, az Ifjúsági Áruház, a Belvárosi Áruház és még sok-sok üzlet látta kárát G. Ferenc ténfergéseinek. Bőrkabátokat, nadrágokat, esernyőket, orkánkabátokat, hajszárítókat, kávéfőzőt, pulóvereket, italt, csokoládét és még egy sor árucikket lopott el egy-egy óvatlan pillanatban, amikor az eladók mással voltak elfoglalva. Ahova betette lábát, onnan lopott holmi nélkül nem jött ki. A Széchenyi téri trafikba I* bement - s ha már itt van —, zsebrevágott egy kis játékoroszlánt. Legtöbb holmit a Bizományi Áruházban értékesítette. Kérem, nem tenné meg azt a szívességet, hogy ezt a bőrzakót bevigye a bizományiba és eladja. Véletlenül nincs nálam a személyim". Gyanútlan fiatalembereket kért így meg, akik megtették ezt a szívességet... Megismerkedett J. Máriával — aki éppen búcsút intett a szülői háznak, „kötetlenebb életformát választottam" - mondja. A fiatalember felajánlotta: lakjon nála. Most már kettesben indultak „sétálni”. Változott a módszer is. — Bementünk valamelyik áruházba. Mária kezében egy sportszatyor... Legtöbbször tele lett pulóverrel, nadrággal, kölnivel... — Mire költöttetek az így szerzett pénzt? — Taxira, cukrászdára, mozira, kosztra . .. A fiatalember a budapesti kirándulások egyikére így emlékszik: — Megérkeztünk, aztán taxival elmentünk a Centrum Áruházba. Ott ingeket, nadrágokat loptunk. Arra gondoltam, hogy valami „nagyobb fogás” kellene, ahol nem árut, hanem pénzt tudnánk szerezni. Elmentünk a Gellért szálló kerthelyiségébe. Leültünk egy asztalhoz. Láttam, hogy a mellettem lévő asztalnál ülő nő kistáskáját nem lenne nehéz megléptetni. Külföldiek voltak — de, hogy milyen nyelven társalogtak már nem emlékszem. Elmentem az asztal mellett és már a kezemben is volt a táska. Máriával az egyik közeli kapualjbon nyitottuk ki. Gázöngyújtók, rúzsok meg miegymás volt benne és a pénztárca - 390 forinttal és 91 USA dollárral. Aztán felültünk egy vonatra, Záhonyba utaztunk. Nem Is tudom, miért éppen a záhonyi vonatra. Az indult leghamarabb, nem kellett sokáig várni a pályaudvaron. Ott az egyik pincérnek eladtam a dollárt. Most már volt több mint kétezer forintunk. Visszautaztunk Budapestre — de mindjárt mentünk is tovább a Balatonra. Komolytalan rovat Zsindely ezik a kaszárnya tetejét Mottó; Zsindelyezik o kaszárnya tetejét, Mind elvitték a legények elejét, Maradt itthon kettő-három nyomorult Rátok lányok még az ég is beborult. (Aránylag régi katonadal.) Most vari az ideje a szőlő- szüretnek, az iskola kezdésének és most tart a haza igényt arra, hogy a sarjadó fiatalság négy centiméteres hajjal tündökölve kerüljön sor aló. Régi emlékkel kell kezdenem. Az antivilágban, amikor rám került a sor, én is megjelentem. Voltunk egy hatalmas teremben öt-hatszázan, csupa pompás, válogatott legény és jóllehet ősz volt, egy része jögerben pompázott és a félpucér adjusztirungban vártuk, hogy sorra kerüljünk. Már nem tudom, hogy milyen sorrendben mentünk be. de ott minden közügy volt. Minden kijövő az érdeklődés középpontjában állott. Bár minket nem töltött el a fegyverfoigatás iránti hallatlan buzgalom, de ez a nagy terem, meg a kijövőkkel szembeni óriási érdeklődés valami furcsa kapcsolatot teremtett. Ugyanis, aki bevált, az pöckö- sen végigment a termen, kihúzta magát, arra a kérdésre, hogy — Beváltál? — legyintett egyet, mint akinél a kérdés teljesen felesleges és csak rá kell nézni erre a pompás em- berpéldányra és máris kétség sem merülhet fel. Akadt persze gacsos legény, akire nem tartottak igényt. Kijövetelkor már az óbrázatokon rajta volt a reménytelenség, hogy íme most őket a válogatott legények közül kilöttyen- tették. A már beváltak és a még sorra nem kerültek óriási hahotába kezdtek és az a szerencsétlen ötszáz sorfala között vánszorgott el a kijáratig. Ebben a pillanatban éreztem, hogy nem maradok életben, ha nekem ott végig kell mennem ötszáz ember hahotája között. Beválok, ha jégeső esik is! Be is váltam! Kicsit ugyan csenevésznek talált az orvos, de én a kinti vesszőfutás rémületében mutogattam, hogy milyen rettentő izmos vagyok és rábeszéltem, hogy ne nézzen satnyának. Az most mellékes, hogy egy hét múlva simán megátkoztam a lüké fejemet, hogy miért kellett nekem ott homoritanom, elég lett volna vánszorognom. Régebben valahogy otthon is más volt a helyzet. A szülők rémülten pislogtak maguk elé ha a gyereket behívták, és ki sóhajtozott, ki jajveszékelt, vérmérséklete szerint A fiatalok meg buzgón feszítettek és lelkesen énekelték a fenti nép- dolt. Most fordítva van. A gyerekek két-hórom évvel előbb vonulnak be és csenevészt mutatóban sem lehet közöttük találni. Egy részét nem nagyon veti fel a bevonulási lelkesedés. Az atléta hajlandó púpost mímelni. A szülők meg? A szülők is fordítva viselkednek. Hogy hogyan? Hát bonyolítsunk le egy képzelt de lényegében igaz beszélgetést, ami a KIEG.-en zajlik le. Színhely az egyik főfejes irodája Halk kopogás: — Tessék! — Jó napot kívánok. A fiam ügyében jöttem. Ez és ez vagyok. — Valami baj van a gyerekkel? — Igen. Most kapta meg a sorozásra a behívó levelet. .. — Azt akarják, hogy ne vonuljon be? — Dehogy, éppen az ellen kezőjét! Vonuljon be! — Hát miért vonuljon be az a gyerek? — Tetszik tudni, mi mindent megadtunk neki és mégis olyan érzékeny, hogy nem bírunk vele. Maguk majd embert faragnak belőle. Újabb kopogás: — Kérem segítsenek rajtam! A gyerek nem vált be! Egy év halasztást kapott. El akar venni egy negyvenéves asszonyt. Hívják be! Harmadik kopogás: — Kérem elvtársaim! Itt a fiam! Mit tegyek vele! Nem volt olyan kívánsága, amit ne teljesítettem volna. És most itt a hála. Állandóan ordít, go- rombáskodik. Az anyja se bír vele. Vigyék el! Tempora mutantur ........ S zöllösy Kálmán- A strandon egy fekvő, alvó férfi mellett láttam egy táskarádiót ... Art talán mór mondani sem kell, hogy a tulajdonos soha többé nem látta a rádióját.- És akkor az állomáson? Nagyot sóhajt.- Igen ... ott lett vége ... vége . ,.- Nem gondolták, hogy egyszer lebuknak? Ffosszasan gondolkodik a válaszon.- Egyikünk sem dolgozott é* kellett a pénz ... * Még korónt sincs vége lopásaik teljes feltérképezésének. Az eltelt közel húsz hónap alatt sokfelé vitt útjuk — húsz hónapig ebből éltek - ketten. Amikor Siófokon elfogták G. Ferencet — „menyasszonya" odament a rendőrökhöz.- Fogjanak el engem is, ketten vagyunk ... - mondta beletörődve. A „tolvajduó" Siófokon énekelte el hattyúdalát. Garay Ferenc
