Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

1971. szeptember 11. DUNÁNTÚLI NAPlö 7 Mi várhahó a jövő évfizedben Enzimgyárak létesülnek Beszélgetés dr. Straub F. Brúnó biokémikus egyetemi tanárral Működésben a szívizom Ne legyen melegünk a lámpaláztól! Nemcsak a kánikula fűt be nekünk - adott esetben a lámpaláztól is „melegé" lesz az embernek. Kérdez­zük csak meg a diákokat, akik szóbeliztek az egyete­mi felvételi vizsgákon, s nem különben nyilatkozhatnak a színészek is, akik igaz, most néhány lámpaláz-mentes héttel a hátuk mögött rö­videsen színpadra lépnek. Egyébként éppen* a régi magyar színészek egyik hí­rességétől, Szerdahelyi Kál­mántól való az a szellemes mondás a lámpaláz kap­csán: „Hej, ha kitalálná va­laki a lámpaláz orvosságát, vagyis azt, hogy miként le­het egy új darabot másod­szor adni először." Mi is tehát a lámpaláz? Köznyelven szólva: az ide­gesség egyik formája. Or­vospszichiátriai szakszerű­séggel: tanult viselkedés- minta. Bizonyos félelmeket ugyanis meg lehet tanulni, mégpedig gyermekkorban fokozottabban érvényesül ez a tanulás. A lámpaláz min-1 denekelött valamiféle szo­rongásból alakul ki, féle­lem- és kényszermechaniz­musból. Szükséges azonban hozzá, hogy az egyén nyil­vánosság előtt szerepeljen. Nem' föltétlenül szükséges a nyilvánosság közvetlen kon­taktusa, elegendő - pél­dául a televízió, a rádió esetében - a publikummal való indirekt kapcsolat. A lényeg, hogy az illető sze­replő teljesítményének rizi­kójával összefüggésben szo­rongást s ezzel együtt bizo­nyos testi-lelki tüneteket észlel. Van normális szorongásos lámpaláz, de előfordul be­teges lámpaláz is. A két véglet között széles a skála. Am, vannak bizonyos „alap­szabályok". Az emberek általában kétféle módon reagálnak: egyesek elzár­kóznak bizonyos környezeti ingerek elől, amelyeket má­sok éppenséggel „provokál­nak" és felhasználnak. Az egyének besorolása a kü­lönféle alkati típusokba - módosulhat: akár a telje­sítmények, akár az érzelmi reakciók, a hangulatok, akár a lámpaláz-intenzitás változása révén. Arra a kérdésre, hogy le­het-e védekezni a lámpaláz ellen, a válasz; nem is min­dig kell védekezni. Akkor például nem kell védekezni, ha az illető egyén számára nem jelent konfliktust a lámpaláz vagy nem csök­kenti teljesítményét, pro­dukciójának értékét. Ilyen­kor ugyanis a lámpaláz ser­kentő, tehát pozitív hatású. Minden teljsítményhez, min­den cselekvésünkhöz szük­ség van bizonyos alapfe­szültségre, s ez az „alap- fűtöfeszültség” adott eset­ben lehet a lámpaláz is Ha viszont neurózis jön lét­re, vagy más idegrendszeri pszichés tünetek alakulnak ki a lámpalázból, akkor ter­mészetesen orvospszichiát­riai beavatkozásra van szük­ség, A szakemberek meg­beszélés alapján tudnak ajánlani olyan módszereket is, amelyekkel ki-ki maga nevelheti ki magát, kikezel­heti énjét a lámpaláz kelle­metlenségéből. A közelmúltban kérdéseket tettünk föl néhány vezető tu­dósnak, hogy az 1970-80 kö­zötti években mit várnak sa­ját szakterületük fejlődésétől, íme dr. Straub F. Brúnó bio­kémikus egyetemi tanár vála­sza arra a kérdésre, mit jó­solhatott volna tiz évvel ez­előtt, s mi várható a jövő év­tizedben.- Ha visszatekintek arra, hogy tíz évvel ezelőtt mit jósol­hattam volna meg szőkébb ;u- áományterületem — a biokémia fejlődéséről, egyértelműen azt mondhatom, meg tudtam volna jósolni annak elérését, aminek tudományos elvi alapjai már rendelkezésre álltak. A fehérje-szintézis lehetősé­gére gondol professzor úr?- Igen, A fehérjék szerkeze­tének felderítése, a bevált me­todikák alkalmazásával nem­csak újabb fehérjemolekulák szerkezetét ismertük meg, ha­nem lehetővé vált a fehérje mesterséges előállítása. Ilyen meggondolások alapján lehe­tett volna megjósolni azt is, hogy sikerülni fog a nuklein- savak szerepének főbb voná­sait megismerni, sőt, hogy si­kerül az elmúlt évtized vegére egy gént tisztán előállítani. az új szegedi biológiai kutató­központ, így a magyar bioló giai kutatás részesedés a jövő eredményeiben nagyobb lesz, mint az elmúlt két évtizedben. Vórható-e valamiféle meg­lepetés, amolyan véletlen a biológiai kutatások terén?- A tudomány fejlődése az előre látható eredmények mel­lett mindig szolgálhat megle­petésekkel is - ezt az elmúit évtized biológiai kutatása is bizonyítja Tíz évvel eze ott nem lehetett előrelátni, hogy felfe- deziv c működések szabályo­zásénak alapelveit (allosztéria, operátorelmélet), ha ezt előre­láttam volna 1959-ben, ankor ezt én fedeztem volna fel 1960- ban s nem mások később - moi-djj a professzor. — El kell készülni még váratlanabb és nagyobb jelentőségű dolgokra is, de hogy milyen területeken, azt nem tudom megmondani. A valóban zseniális nagy hord­erejű felfedezések, mint ami­lyen volt az uránhasadás o fi­zikában, a Mendel-törvények a biológiában, vagy a penicil­lin felfedezése, ehhez hasonlók nem jósolhatok meg. De mivel ez elmúlt években a biológia a legjobb képességű fiatalokat vonzotta magához, így az meg- jóso'ható, hogy több ilyen vá­ratlan felfedezés várható ko­runk évtizedétől. A fáradhatatlan szív­izom már régóta magára vonta a tudósok fi­gyelmét. Hogyan valósul meg a szív szabályozása, és milyen szerepet játszik eb­ben a szívizom? Az APN tudósítóinak erre a kérdésé­re Crigorij Koszickij profesz- szor, a Pirogóvról elnevezett 2. sz. Moszkvai Orvostudo­mányi Főiskola fiziológiai tanszékének vezetője vála­szol.- Azok a kutatások, amelye­ket az elmúlt években intéze­tünk egyik tudóskollektívája folytatott, nyilvánvalóvá tetti’k, hogy a szív igen tökéletes ön- szabályozó rendszer vezérlésé­vel működik. Régi -tapasztalat, hogy a szív csodálatosan alkalmazkodik a szervezet változó körülményei­hez, s ezt az idegrendszer sza­bályozó hatásának és testünk egyéb szabályozó mechanizmu­sainak tulajdonították. Csakhogy az utóbbi években igen érdekes felfedezést tettek a tudósok. Ismeretes, hogy át­ültetés után a szívnek minden idegkapcsolata megszűnik a szervezettel. Ennek ellenére az átültetett szív kifogástalanul betölti funkcióját, s messzeme­nően alkalmazkodik az új „gaz­da” minden igényéhez. HOGYAN LEHETSÉGES EZ? | Intézetünk hisztológiai tan­székén - az állatokon végzett kísérleti szívátültetések utón — megállapították, hogy a szív­ben fennmarad egy bonyolult, szíven belüli idegrendszer, amely érző idegsejtekből, vala­mint ún. közbülső és mozgó idegsejtekből áll. E sejtek kö­Mi várható a most meg­kezdett évtizedtől? • M;f jelent mindez a gya­korlat szempontjából? zötti kapcsolat biztosítja a szív­ben a periférikus reflexív létre­jöttét, tehát annak a mecha­nizmusnak a kialakulását, melynek segítségével az egész központi idegrendszer működik. Azokat az idegsejteket, ame­lyek a szívizom mélyén talál­hatók, mind ez ideig a szív struktúráját és a központi ideg- rendszert összekapcsoló lánco­lathoz sorolták. így ezeknek az elemeknek a szerkezet- és mű­ködésbeli megmaradása - mi­után a szív és\p központi ideg- rendszer között minden kapcso­lat megszűnt (tehát szívátülte­tés után) - bizonyos mértékben váratlannak bizonyult. A fiziológusok eddig is ismer­ték a szív néhány önszabályozó mechanizmusát. Ezek magának az izomrostnak a sajátosságai­val függtek össze, illetve azok­kal a bonyolult anyagcsere­folyamatokkal, amelyek itt le­játszódnak. Most a szívműkö­dést szabályozó új mechaniz­mus funkciójának, azaz a szí­ven belüli idegrendszer sajá­tosságainak tanulmányozása a feladat. A fiziológiai tanszéken vég­zett kutatások kimutatták, hogy a szíven belüli idegrendszer — a szívbe kerülő vérnek megfe­lelően - szabályozza a szívösz- szehúzódás erejét. Ennek a ko­szorúérkeringésben jelentős szerepe van. Úgy véljük, hogy a koszorúér­keringés szabályozásának to­vábbi kutatása sikeresebb le­het, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a szíven belüli idegrendszer a folyama­tokban nemcsak mint közvetítő mechanizmus vesz részt, hanem mint a szabályozó rendszer fon­tos alkotóeleme, amely önálló, s olyan alkotóelem, amely ön­maga képes biztosítani a ko­szorúérkeringés szükséges szint­jét, még abban az esetben is, ha teljesen elvágjuk kapcsola­tait a szíven kívül működő sza­bályozó mechanizmusokkal. Rövid hírek A NEANDERVÖLGYI EMBER HANGJA A 40—100 000 évvel ezelőtt élt neandervölgyi ember hangképző szer­vének rekonstrukciója ezt bizonyítja, hogy garatnyílása nem felelt meg a tagolt beszéd Követelményeinek. Csak kevés magánhangzót használt. ,,Beszédét” leginkább egy csecsemő gügyögéséhez, vagy makogáshoz ha­sonlíthatjuk. Az Amerikai Akusztikai Társaság legutóbbi kongresszusán számoltak be azokról az ósszeha- sonlító-anatómiai vizsgálatokról, amelyeknél egy neandervölgyi kopo­nyát vetettek össze egy élő ember- szabású majom és egy emberi új­szülött koponyájával. A neandervöl­gyi embernek nem alakult ki a ga­ratnyílása, továbbá a gégének <* szájüreg és a garat közti része ^ — ugyanúgy, mint ezt ma a csimpánz­nál látjuk. A csecsemőnek ez a szer­ve növekedésével fokozatosan válik alkalmassá artikulált emberi beszéd­re. Ha egy neandervölgyi ember ma élne, semmilyen nyelvre nem lehet­ne megtanítani. POLIP 5000 MÉTER MÉLYBEN Ar Umbelluia nevű hosszú lábú polipot — molynok létezéséről o ku­tatóknak már mintegy száv év* tudo­másuk von — most sikerült először az Atlanti-óceán mélyén lefényképez­ni. Az óceánfenék és a felszín kö­zött uralkodó nyomáskülönbség szét­roncsolja a polipot, amelynek így még egy példányát sem tudták épen felszínre hozni.- Ugyanígy most is meg tu­dom jelölni art — mondja a professzor —, hogy a ma ren­delkezésre álló elvi és mód­szertani alapokon a hetvenes években meg fogjuk ismerni a magasabb rendű sejtek osztó­dása és specializálódása alap­ját képező biokémiai, moleku­láris biológiai folyamatokat. El fogjuk érni - vallja a profesz- szor —, hogy kémiailag szinte­tizált gének alacsonyabb ren­dű szervezetekbe való bevitelé­vel kedvező tulajdonságokat hozzunk létre, illetve alakítsunk ki az élő szervezetekben. Meg fogjuk ismerni a gyógyszerha- ‘ások alapját képező sejthár­tyák szerkezetét és működését. Talán eljutunk odáig - mond­ja a professzor —, hogy teljes mértékben megismerjük a nö­vényi fotoszintézis mec'nqniz- musát, amelyet laboratóriumi körülmények között reprodukál­ni tudunk. Mit tehetnek a magyar biológusok e nagyszerű fel­adatok megoldása érdeké­ben?- A közefi években a hazai kutató tevékenység ugrássze­rűen növekszik. Építés alatt áll- Azt, hogy rövidesen en- zingyárak fognak létesülni mondja a professzor —, ame­lyek nemcsak a mosószerek gyártása, hanem számos egyéb ipari folyamat számára fpgnak enzimeket gyártani. A mező­gazdaság a biológia eredmé­nyeinek felhasználásával az ál­lattenyésztés és a növénvter- mesztés területén hatalmas ter­mékenységet fog elérni. Az or­vostudomány egyes örökletes betegségek manifesztációját meg tudja majd akadályozni, hasonlóképpen tovább fog erő­södni a rák kemoterápiái ke­zelése, miután felismerik egyes daganatos betegségek kóroko­zóját. De hatalmas fejlődés várható az orvostudomány te­rületén azért is, mert ez az év­tized meg fogja ismerni az el­lenanyagok keletkezésének fo­lyamatát s így eldönthető lesz, hogy a szervátültetések során mi ültethető át és mi nem — mondotta dr. Straub F. Brúnó biokémikus, egyetemi tanár. T. L. i ■ muni Vastagbőrű ritkaságok: Higgadtan mutatkoznak a közönség­nek: Shita és Pandúr, a két indiai páncélorrszarvú. Olyan közö­nyösek és szenvtelenek, mintha tudatában lennének annak, hogy milyen értékeket reprezentálnak: mindegyikük 100 000 márkát ér. A felvételünkön látható vastagbörűek jelenleg a hamburgi Ha- genbeck Allatkert legértékesebb két példányát képezik. Shita itt látott napvilágot. Pandúr Svájcban jött világra és idestova már három éve él együtt Shitával. Az óllatkert vezetősége reméli, hogy az értékes pár legkésőbb 1974-ig utódokat hoz majd világra. Né­hány érdekes adat ezekről a ritka állatokról: az indiai egyszarvúak jelenlegi állományát ötszázra becsülik. 3,75 méter hosszúra és 1,70 méter magasra tudnak megnőni s kifejlett állapotukban súlyuk kereken húsz mázsa. Ne essünk a másik végletbe Mi legyen a házipatikában? Nemrég rendezték meg Szen­tesen a Csongrád megyei kór­ház 14. tudományos ankétját, amelyen az ország különböző részeiből összegyűlt 250 orvos elemezte a túlgyógyszerezettség káros következményeit. Megál­lapították, hogy a túlzott gyógyszerfogyasztás, a házipa­tikák „üzemeltetése" rendkívül káros az egészségre és elsőren­dű jelentősége van annqk, hogy csak az orvos hivatott a gyógyszerek kijelölésére és adagolásá ra. Természetesen az ankét jo­gos megállapítása, valamint a gyógyszerhalmozást ostorozó újságcikkek mély igazsága nem lehet ok arra, hogy a másik végletbe essünk és néhány eny­he hatású szer, elsősegélynyúj­tó csomag se legyen otthon. Nem helyes a fürdővízzel a csecsemőt is kiönteni. Kérdést intéztünk ez ügyben dr. Lévai Károly főorvoshoz, a Magyar Vöröskereszt főtitkár­helyetteséhez, aki a következő tanácsokat adja; 1. Kisebb horzsolások, sérülé­sek esetén helyes, ha van kéz­nél kötszer, kenőcs, sebhintő, lemosó, ragtapasz. Ha azonban tetanusz, vagy egyéb fertőzés' gyanúja áll fenn, sürgősen or­voshoz kell fordulni. 2. A rohanó élettempó, az időnként fellépő idegfeszültség, külső hatásokra fellépő izgal­mi állapot esetén jó, ha akad a háznál olyan ártalmatlan csil­lapító, mint a Valeriana, vagy az Antineuralgica. Sokan az Andaxinra, vagy a Trioxazinro esküsznek, ezek azonban már erősebb hatású szerek. Fájda­lom csillapítóul fejfájás, fogfá­jás elleni háziszerül a Demol- gon ajánlható. (Sok esetben szednek főfájásra hajlamos emberek különböző tablettá­kat, azok koffein tartalmáért, noha gyógyszerfogyasztás nél­kül elérhetnék ugyanazt a ha­tást természetes úton, egy csé­sze erős feketével.) 3. Az emésztés kisebb zava­rai esetén hashajtóként Phe- nolphtalein, Taxin felel meg, hasmenésnél pedig hatásos le­het a carbo medicinalis, — or­vosi szén-, vagy a Neocarbo- lax. 4. Garat-, és gégegyulladás esetén a száraz, tehát a légző- utakat lepedéktől nem tisztító köhögés csillapítására néhány tabletta kodein-készítményt szedhetünk, s helyes ilyenkor Hyperol tabletta 4—5 százalékos oldatával gargalizálni. Sok vo­natkozásban hasznos ezekben a Kglmopyrin, amely fejfájás ellen is eredményesen alkal­mazható. Végül pedig amida- zophen-készítményeket szedhe­tünk kis mennyiségben láz­csillapítóként. Lényeges azonban: ha 1-4 tablettával a fentiekből nem érünk el eredményt, akkor ne sajnáljuk saját időnket, sem a körzeti orvosét, vizsgáltassuk meg magunkat. Néhány to­vábbi alapszabály a hózipatikó- val kapcsolatban: gyógyszert mindig elzárva és eredeti cso­magolásban tartsunk csak. Ez utóbbi azért fontos, mert a tab­letták könnyen keverednek, s egy idő után már nem tudjuk, melyik mire való. Ha ilyen eset bekövetkezik, vagy egy gyógy­szert régebben tárolunk, s lejá­ratát nem ismerjük, forduljunk gyógyszerészhez. Bármelyik gyógyszertárban készségesen adnak tanácsot, s bármely idő­pontban, nemcsak olyankor, amikor a Vöröskereszt a házi­patikák gyógyszerészi felülvizs­gálására évenként kampányt kezdeményez. ÚJ TUDOMÁNY SZÜLETÉSE Működésbe lépett Dubnában., a Szovjetúnió ismert tudományos kuta­tó központjában a világ első viszony­lagos atommag gyorsítója. Az Egye­sített Nukleáris Kutató Intézet tudós­tanácsának tagjai voltak a világon az elsők, akik képernyőn, erős na­gyításban kísérhették figyelemmel a magfizika ma még újdonságszámba menő ,,eseményeinek” nyomvonala­it. A jól kivehető nyomvonalak alap­ján a szakemberek megfigyelhették a mintegy 11 milliárd elektron-volt energiáig felgyorsított deutérium ma­gok kölcsönhatását. Az új tudomány, a magfizika terü­letéhez tartozó első kísérleti anyagot tanulmányozás céljából már szét 1$ küldték a résztvevő országok labora­tóriumaiba, de az anyag más, ha­sonló relatív maggyorsítók felállítá­sát tervező országokban is haszno­sítható. A dubnai szinkrofazotrónt bizonyos kontstrukciós vonásai miatt sikerült újtípusu részecskegyorsítóvá átalakí­tani. Ebből a szempontból 36 ezer tonna súlyú nagyméretű mágnese és hatalmas gyűrűs kamrája játszotta a főszerepet. Ez a kamra rekordtér­fogatú, erősen légritkított berende­zést tartalmaz. KÖRNYEZETVÉDELEM AZ NDK-BAN A környezet védelmére hozott NDK intézkedéseket hosszabb cikkben mél­tatja a svéd Természetvédelmi Hiva­tal vezetője, az Arbetet svéd újság­ban. Paulson hosszabb látogatást tett az NDK-ban, amelynek során meg­győződött arról, hogy Svédországnak javára válna az NDK-val való együtt­működés e területen, mert az NDK- ban pl. nagy apparátus áll állandó rendelkezésre a vizek tisztántartásá­nak az ellenőrzésére. Ebben az appa­rátusban 200, különleges felszereléssel ellátott hajó és kisebb vízi jármű is tartozik, valóságos úszó laboratóriu­mok, amelyek állandóan mérik a vi­zekben található esetleges ártalmas anyagok jelenlétét és fokát. Ilyen apparátus Svédországban nincs. A mérges gázok nélküli autó Egy majna-frankfurti vállalat­nak most egy olyan katalizátort sikerült előállítania, amellyel messzemenőkig el lehet égetni az autók kipufogógázában megtalálható mérges anyago­kat, a szénhidrogént, szénmo- noxidot és nitrogénoxidot. A szinte 10 évi kutatómunka fel­ismerései alapján megszerkesz­tett kísérleti berendezés egy több mint 40 000 kilométeres szakaszon most megállta a sa­rat. A feltalálásnak igen nagy jövőt jósolnak, mivel az ország gépkocsiipara komoly erőfeszí­téseket tesz az autók kipufogó­gázainak lecsökkentésére illet­ve ezek menet alatti méregte­lenítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents