Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-10 / 213. szám
T971. szeptember 10. DUNANTŰLI NAPLÓ A MEGYESZER jelene és jövője Új tervek — új lehetőségek Szolgáltatás és termelés egyensúlya — Tervezéstől a kivitelezésig Az elmúlt öt esztendő mérlege: ugrásszerű fejlődés Aránylag a kisebb volumenű vállalatok közé tartozik a Szerelő- ipari és Szolgáltató Vállalat — közismertebb nevén: a MEGYESZER. Az idei tervezett termelési értékük ötvenkétmillió forint, s csak akkor érthetjük meg igazán Kelemen György igazgató szavait — „megerősödtünk az elmúlt évek során” —, ha meg is nézzük az elmúlt öt esztendő mérlegét. Ugyanis 1966-ban még csak 20 milliós termelési értéket mondhatott magáénak a vállalat — a hétszeres élüzem — s azóta a grafikon felfeléivelő. Szolgáltatás és gyártás Mohács, Pécs, Komló és Szigetvár a termelő és szolgáltató négyszög: vasipari munkát — forgácsolást, egyedi tervezések kivitelezését, garázskapukat készítenek — villamos motorok, háztartási gépek javítását végzik. Elektromos szerelvényeket, lemez-szekrényes elosztókat, kapcsolótáblákat gyártanak, külső-belső villamos szereléseket, térvilágítást, kábelozást, távvezeték- és hálózatszereléseket vállalnak. Egységeik öt megyét járnak: Zala, Tolna, Somogy, Baranya és Bócs-Kiskun adja a munkaterületet. Gyártmányaik erősáramú és gyengeáramú részre oszthatók. Elosztó és vezérlő berendezéseket készítenek üzemek, gyárak, intézmények számára — munkájukat a Volga szálló, a Gázművek, több vasútállomás, valamint az állami gazdaságok és tsz-ek szakosított telepeinek teljes villamosprogramja fémjelzi. A gyengeáramú feladatokat a különböző elektroakusztikai berendezések és a közismerten nagy sikert arató kaputelefon széria jelenti. Készítenek még vízművek, víztornyok számára vízszintszabályzókat — a programkapcsolók széles skáláját. A BCM fogad-állomásának villamosítása s/Létén munkájuk eredménye, s J mostani feladatok: a harkányi áflomás, a Pécsi Nemzeti Színház, a Tolna megyei pamutművek, a hőgyészi gyümöcsfeldolgozó és hűtőház, valamint a Mecsekvidéki Pince- gazdaság pezsgőüzemének villamosítása. A jövő egyik érdekesnek ígérkező munkája pedig az abaligeti új alagút berendezéseinek felszerelése. A jövő A negyedik ötéves tervidőszak végére 60—70 millióra nőhet a MEGYESZER termelési értéke. Ehhez próbál igazodni a jövő esztendő is, több érdekes újdonsággal, melynek nagyrészét a tervezéstől a kivitelezésig ők végzik. így, újdonság a diszpécserasztal. a „főnök-titkárnő” telefon, s a mór bevált „darukat irányító távbeszélő” sorozat- gyártását is jövőre kezdik. Ez utóbbi segítségével a többszintes épületeknél a darukezeló szinte minden munkahellyel kapcsolatot tarthat fenn. A kaputelefon új — a pécsi vásáron is elismerést arató — változata, a duplex típus. Előnye a régebbivel szemben, hogy a lakók egymás beszélgetését nem hallgathatják le, s közvetlenül lehet beszélni — nincs váltógomb. Elkészült a családi házakra szerelhető változata is. A prototípus máris kitűnően üzemel a Fővárosi Tanács vendégházára szerelték próbaképpen. 1973- ban pedig a kórházak és klinikák számára a „látogató-beszélő” telefonokat kezdik gyártani majd. Kitűnő gárda A szolgáltató tevékenység szintén bővül. Mohácson új részleg végzi majd a kerékpárok garanciális javítását. Az erősáramú berendezések gyártásánők volumenét jövőre 20 százalékkal emelik:, különösen az építőipar jelentkezik egyre fokozottabb igényekkel. A tervek megvalósítását kitűnő gárda biztosítja: a vállalati fluktuáció az utóbbi években a minimumra csökkent. A munkások jelenlegi átlagkora 32— 34 esztendő — fiatal a műszaki állomány is. Egyre jobban alakul az egy főre jutó termelési érték: idén év végére 140—150 ezer forinttal számolnak, s a jövő a termelékenység növelésének újabb lehetőségeit tartogatja. Ügy érzik a vállalatnál, hogy a járható utat megtalálták — a félév terveit túlteljesítették —, s ha minden jól megy, a dolgozók idén is megkapják az egyhónapi munkabérnek megfelelő nyereséget. Lvoyí Komszomoldelegáció Pécsett Vlagyimir Alekszejevics Kond- ratyuknak, a Komszomol Lvovi Városi Bizottságának titkárának vezetésével 30 fős ifjúsági küldöttség érkezett tegnap Szovjetunió-beli testvérvárosunkból Pécsre. A vendégek tegnap délelőtt városnézésen vettek részt, majd ebéd után a szentlőrinci tsz- be látogattak. A szovjet csoportot ma délelőtt a KISZ Baranya megyei Bizottságán Kovács József, a KISZ megyei bizottságának titkára fogadja, s tájékoztatja őket a bizottság munkájáról. Ezt követően gyár- látogatáson vesznek részt a Pannónia Sörgyárban, ebéd után pedig megtekintik a villányi képzőművész alkotótábort. Harkányi esti fürdés zárja a napi programot. Szombaton ellátogatnak a szovjet fiatalok a Kesztyűgyárba, vasárnap reggel pedig Budapestre utaznak, ahol megtekintik a Vadászati Világkiállítást. Séta az állványok között Műszaki fejlesztés a Mecseki Szénbányáknál Komplex gépesítési kísérletek 2000 egyedi hidraulikus tám — YOB—HP—102 pajzs A Mecseki Szénbányák idei és jövő évi műszaki fejlesztési tervei egyértelműen a legkorszerűbb technika meghonosítását célozzák. A cél: ne az épületek, bányavágatok, nagymértékű állóeszközök szaporodjanak, hanem az élőmunka helyettesítésére teljesítmény- és termelékenység növelő, gazdaságos gépekkel gazdagodjon a szénbányák termelőeszköz készlete. A jelszó: gépet, gépet, gépet, gépet! Ennek jegyében fokozatosan könnyű egyedi hidraulikus tárnokkal cserélik, fel a nehezen kezelhető régebbi típusú tárnokát. Kossuth-bányán — korábban már István-aknán és Zobókon is — 2000 köny- nyen kezelhető hidraulikus tá- mot működtetnek. Ezzel a Mecseki Szénbányák 21 fejtése közül 12 korszerű biztosítással üzemel. Ugyancsak az ezévi tervek között szerepel 2 darab Po- korny féle nyomásfokozó üzemeltetése. A nagyszelvényű vágatok hajtásánál gyors előrehaladás csak a fúró, rakodó és szellőztető gépek kifogástalan üzemelésével érhető el. A bánya távoli helyein pedig az ehhez szükséges sűrítettlevegő nyomás eddig nem volt meg. Ügy tűnik, ebben az esztendőben valamelyest sikerül előrelépni a fejtések komplex gépesítésében. A Várpalotai Szénbányák, valamint az Országos Bányagépgyártó Vállalat közös alkotása a VOB—HP —102 pajzsszerű fejtés-biztosítás. Várpalotán eredményesen üzemel ilyen berendezés, egy 50 Együtt nőtt fel az iparággal DR. FÄY MIHÁLY Dátumok. Mintha egy naptár megjelölt lapjain a bejegyzéseket olvasnám. Három, négy sőt öt évtizednél is távolabbi események pontos időpontjait fejből idézi dr. Fáy Mihály. Az életét szeretném hallani — órák óta beszélgetünk, de csak a farost történetét ismerem még. Barátkozni kell a gondolattal: a kettő ugyanaz. Az idén húsz éve, hogy a hazai farostlemezgyártás megszervezésével megbízták, a megelőző 33 év csak néhány fontosabb dátum s magyarázó mondat. Csongrádban a Tisza partján született, a gve- rekkori emlékek tarka mozaikjából talán csak az ártéri füzesek és nyárerdők színei emelkednek ki. Tizennyolc éves korában Csepelen próbált munkát találni, néhány hónapig azonban csak a munkanélküliek kenyerét ette. — 1936. április 12-én vettek fel a Neményi testvérek papírgyárába. Segédmunkás vo! tam, udvart sepertem. KésőbP gépre kerültem ... Aztán gépvezető, művezető s legutóbb már a műszaki osztály vezetője volt, amikor 1951. teöruárjóban megkezdődtek a farostlemezgyártás hazai kísérletei. Behozzák a kávét. A szobában pálmák, fotelok, de egész egyszerűségében mégis minden zuga az igazgatóra emlékeztet. A gyárból ide száll, a levegőbe szívódik a fa szaga, amelyet ott lehet csak igazán érezni, ahol az ember gépei szaggatják a rostokat. A falak tele oklevelekkel. Hirtelenjében három Minisztertanács és SZOT vörös vándorzászlót, két élüzem és nyolc más dicsérő oklevelet számolok össze. — A kényszer hozta magával hogy a farostlemez gyártását megkezdjük. Gyorsabban fogynak az erdők, mint ahogy az új telepítések nőnek. Ez hazánkban sincs másként. Szegeden egy elhagyott malomban kezdtük, eldobott fa- és papíripari gépekkel. Én, amikor a megbízást kaptam, .akkor hallottam először ezt a szót: farostlemez. Aki mondta, az is csak a nevet ismerte, mást nem tudott róla. Egy leningrádi szakíró faipari könyvében néhány lexikális utalást találtam... Most: dr. Fáy Mihály gépész és papíripari szakmérnök, doktori disszertációját arról írta hogy a fakéreg miként változtatja meg a farostlemez fizikai tulajdonságait; szilárdságát esztétikai küllemét. Az igazgató sötétbarna, kissé kopott íróasztalára mutat: — Az első tábla farostlemezekből készült. Az asztalosok nem akarták vállalni, hogy ők nem csúfolják meg a szakmát. Húsz éves, de kiállta a harcos próbát . . , Na nem, hogy sokat ütöttem. A gyakori költözködések. Az első elképzelések szerint Kalocsán építettük volna fel a gyárat. Akkor az volt a szempont, hogy ebben a klerikális városban ellensúlyozzuk majdani munkásainkkal az egyház befolyását. Persze a farostlemezgyártásnak ennél sokkal fontosabb szempontjai vannak. Mi például napi 7 millió liter vizet fogyasztunk — egész Mohács nem használ ennyit. A mosonmagyaróvári ágyúgyártó! a hódmezővásárhelyi gyapotfeldolgozóig kutattam az alkalmas helyet. A Dunán az osztrák határtól Mohácsig jutottam, míg ezt megfelelőnek találtam. Itt a víz, az ártéri erdőkből olcsón lehet szállítani a nyersanyagot, a szennyvizet könnyű elvezetni, viszonylag magasan is vagyunk, az árvíztől nem kell félnünk. 1955. november 21-én jöttek az első kétkezi munkások, egy nádpallós felvonulási épületben laktak, ott, ahol most a lakótelepünk van. A kunyhó néhány nap után leégett. A gyár viszont gyorsan felépült. 1959. április 2-án elkészült az első farostlemez, a 10 ezer köbméter kapacitású gyárban. Azóta permanens fejlesztés történik, az igényeket szinte nem lehet követni. A mostani fejlesztés már 60 ezer köbméter farostlemez gyártását tűzte céljául, méghozzá a legkorszerűbb eszközökkel. A mohácsi gyár termékei világszínvonalúak, az intarzia, s a mozaik pedig egyedülálló a világon. S még egy: az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer óta háromszor csökkentették az egyre korszerűbb és jobb termékek árát. — Sajnos ez a törekvésünk mind nehezebbé és nehezebbé válik, az alapanyagok, a gépek ára nő, végül is gazdasági eredményeink rovására megy majd, s saját munkásaimmal szemben ezt már nem tehetem. Cigarettával kínál, de ő fha- ga nem gyújt rá. Két éve, nyolc hónapja és két napja. — Akkor leszoktam, de tegnap is arról álmodtam: voltak azok a vastag, illatos Virginiák. Azt szívtam, még a szám ‘s olyan jó kesernyés volt reggel Persze vannak az életben gondokkal terhelt nehéz szakaszok, amikor talán a füst elhomályosítaná a bajokat, megnyugtatná az idegeket, sajnos, az egészség nem engedi... Az emberekről beszél. Mindenkiben van szerinte jó, s türelmes megértéssel a pozitív tulajdonságokat felszínre is lehet hozni. — Bízni kell az emberekben. Igaz, egy kicsit megkoptattuk azt a szót, hogy munkásbecsület, de ez abból van: nincs az emberekben létbizonytalanság. Mindenki magabiztosan néz a holnap elébe, s ez egy kicsit lezserré teszi a munkásokat. Amikor én bekerültem a papírgyárba, azt mondták az öregek; öcsém, itt csak rendesen lehet dolgozni. Majd mi megmondjuk, hogy mikor ne dolgozz. Meg is mondták, de akkor aztán senki sem dolgozott; amikor például a 12 órás munkanapot temettük. A fiatalokkal is az a baj, hogy túl könnyen kapnak mindent. Az én fiam technikus, mondtam: fizikai munkásként kezdd. Akkor lesz köny- nyű dolgod, ha majd az íróasztaltól megmondod a munkásnak: menj a géphez, ott egy nagy kerék, abban három csavar, a középsőt húzd meg - ott a hiba ... Akármit kérdezek, a munkához kanyarodunk vissza. Magánélet? A Mohács városi párt végrehajtó bizottság tagja, a Faipari Tudományos Egyesület elnökségében, a közgazdasági társaságban dolgozik. — Magánélet? Itt élek az üzemben, csak hét végén megyek Pestre a családhoz. S hogy melyik volt az életem legnehezebb szakasza? Amikor nem volt üzem, csak hivatal. Megszoktam, hogy látom a munkám eredményét. A papírhengereket. Most is szinte elviselhetetlen, amikor a két hét karbantartásra leáll az üzem. A levegőből kitisztul a faszag, elcsitulnak a zajok. Azok nehéz napok. Éjszaka felébredek, amikor elhallgat az aprító morgása, megszoktam a rönkök zuhanásának, a vágókések rikoltásának hangját. — Félek a csendtől... Lembosi Jenő méteres fronton. 1972. elején Kossuth-bányán is kipróbálják. Zobákon 2 darab hidraulikus beemelőt helyeznek üzembe, amelyek a panelbiztosítású vágatokban dolgoznak majd. A 2 tonna súlyú elemeket kézi erővel nagyon nehézkes volt beemelni. Azokon a vágatokon, ahol a vasúti sín és a fejtéskijáró között kézi erővel szállították a fát, vagy a kaparó és szállító- szalagok mellett vasúton nem lehetett szállítani nagy számban beépítik a függősínes faanyag szállító berendezéseket. Újszerű, nagyon életrevaló kezdeményezés, hogy a fémtá- mos fejtésekben az eddigi 1,25 méteres süvegek helyett fokozatosan áttérnek az 1,4 majd 1,6 méteres süveghosszra. Ezzel nő a produktív munka meny- nyisége, a fejtések sebessége, a levegő nagyobb szelvényen öblítheti a fejtéseket, s nagymértékű teljesítmény növekedést eredményez. Megszülettek az elképzelések a vágathajtási munkák gépesítésére. Úgy tűnik, a Mecsekben a gépláncok oldják meg legjobban ezt a feladatot. Ennek érdekében megkezdődött a gépláncot alkotó gépek felkutatása. Megkezdődött a széleskörű piackutatás a legkorszerűbb fúrókocsik, rakodógépek, felhordó-szalagok, biztosító gépek beszerzése érdekében. Ez természetesen együtt jár az eddig alkalmazott technológiák korszerűsítésével. így például a fúrólyukak telepítése, a mélység növelése az idei műszaki fejlesztési terv egyik konkrét feladata. Ugyancsak felújítják a közeljövőben a széngyaluval és marótárcsás jövesztőgépekkel folytatott kísérleteket. A Mecseki Szénbányák saját elképzelések szerint kezdte meg Komlón a csúszó süvegek gyártását, amely tulajdonképpen a lépegető fejtésbiztosítás legegyszerűbb formája. A tervek szépek, a célok fontosak, megvalósításuk úgy érezzük a mecseki szénbányászko- dós jövőjének egyik alapvető feltétele. L. J. Halálos üzemi baleset Tegnap hajnalban súlyos szerencsétlenség történt a Mecseki Ércbányászati Vállalat lll-as Bányaüzemében. A hetes szinten 2 órg 45 perckor kőzetkopogtatás közben omlás keletkezett. A lezúduló kőtömeg maga alá temette Raposa Lajos 48 éves vájárt. A szerencsétlen ember a helyszínen meghalt. A Bányaműszaki Felügyelőség az ügyben megkezdte a vizsgálatot. A Tiszti Klub Április elsején jubilált a Tiszti Klub építkezésén dolgozó 5/1-es építésvezetőség: akkor pont egy esztendeje vették át a terepet az Aknamélyítőktől, akik a pincerendszert reparál- ták meg. Azóta megint több hónap eltelt, s minap, amikor az építkezés befejezésének határidejét kérdeztem, még nem tudták pontos választ adni. A legelső határidő — az eredeti — 1972. november 30-a volt. — Kizártnak tartom, hogy elkészülne jövőre — mondta Modensieder János művezető a terepszemlénk megkezdése előtt. Talán hetvenhárom szeptemberére, de az is bizonytalan ... Amikor elkezdték a belső födém bontását, még nem volt semmi baj. Aztán kiderült: az átépítési tervek előre nem látható okok miatt korrigálásra szorulnak. Az áttervezés hat hónapot jelentett. Máshol a pillérek kiemelése helyett választottak más megoldást: újabb három hónap kényszer- szünet. No meg egyéb apróságok. A művezető szerint majdhogynem az orvosegyetemhez hasonló munkát igényel az átalakítás. Még a váz sem marad mindenhol az eredeti. Csupasz falak között sétálunk — minden lépést jól meg kell fontolni. Talán ez a legveszélyesebb munkahely, ahol az Állami Építőipari Vállalat munkásai dolgoznak. Előbb az udvar felőli szárnyat nézzük meg. Szerkezetileg kész már. Talán itt volt a legkevesebb gond A napokban megkezdték a leendő fűtőház építését, s tavasszal már megkezdhetik a gázkazánok szerelését. Az eredeti belső lépcsőházi részből konyhát építenek, a falakat áttörik, az üvegudvarból kamra lesz. — Az épületben a feljárónál végig zöld és vörösmárvány burkolat lesz — mutatja kalauzom, — s a szobákban mindenütt álmennyezet. Abba kerül majd a légkondicionáló berendezés, a világítótestek, s egyéb vezetékek. Az ufcafront — Kossuth Lajos utcai homlokzat - felőli szakasz még sok munkát tartogat. Kilátni a csupasz falak között az égre. December végéig a födémerősítésekkel, a szerkezeti munkával itt is szeretnének végezni. Egyébként falbontás közben a baloldali szomszéd lakásába is beütött a csákány: kiderült, hogy egy falat megspórolt az építő, aki a szomszéd ház falait felhúzta. Jelenleg ismét megindult tehát a fokozottabb munka: talán nem jön közbe több kényszerű módosítás. És a költségek sem igen változnak. A tervezéskor ugyanis még 14 millió forintba került volna az új Tiszti Klub, ma már kétséges, hogy húszmillió forint elegendő' lesz-e? Kozma Ferenc
