Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
1971. szeptember 8. DUNÁNTÚLI NAPLÖ 3 Felbecsülhetetlen értékű Ireskó Cserkúton Újabb helyreállított műemlékekkel gazdagodik Baranya megye Egy periratban említik először Málomot a XIII. század közepén. A következő évszázadban plébániája már szerepelt a pápai tizedjegyzékeken. Temploma a török időkben elpusztult, csak oldalfalai maradtak meg. A visszatelepülés után, a XVIII. században építik újjá. A jelen század elején nyerte mai formáját egy újabb, stílszerű helyreállítás után. Az első átfogó műemlékjegyzék 1960-ban jelent meg. Ebben a málomi templom már mint románkori emlék szerepelt — Gosztonyi Gyula építészmérnök a Technika című folyóiratban, a negyvenes évek elején publikált tanulmánya alapján. A műemléki megkutatás váratott magára, hiszen az Országos Műemléki Felügyelőségnek a nagyobb műemlékek helyre- állítására kellett nagyobb energiát fordítani országszerte, de Baranyából is említhetünk néhányat: a Siklósi Vár, vagy a Barbakán helyreállítását. Ez természetesen nem értékmérő, inkább fontossági sorrend. Idén tavasszal érkezett a málomi plébánia felújítási kérelme az OMF-hez. Ez kapóra jött, így lehetőség nyílik arra, hogy megvizsgálják: milyen értékeket is rejt a málomi templom? A kutatókat kellemes meglepetés érte. A templom szentélyén előkerült egy hármas tagolású téglapárkány, két kis románkori ablak, s a templom déli oldalán egy románkori, mellette pedig egy gótikus bejárati kapu. Feltárják a bejáratok feletti részt, ahol újabb románkori ablakokat feltételeznek. A kutatás augusztusban befejeződik, s a napvilágra került adatoknak megfelelően — az OMF szakmai irányítása mellett — elkészül a helyreállítási terv. A templom helyreállítására a jövő évben kerül sor. Egy másik Pécs környéki műemlék — a cserkúti templom — helyreállítása befejeződött. A falkutatás során nagy, összefüggő felületeken igen nagy értékű, hazai viszonylatban páratlan freskókat találtak a restaurátorok. A bibliai jeleneteket ábrázoló falképek szeptemberben kerülnek a falképrestaurátorok keze alá, akik munkájukkal a jövő évi idegenforgalmi idény kezdetére elkészülnek. Ez a munka rendkívüli precizitást, lelkiismeretességet igényel, hiszen egyetlen rossz „mozdulat" felbecsülhetetlen értékeket pusztíthat el. A restaurálás költsége mintegy kétszázezer forintra tehető.-kpKészül a Műszaki Főiskola sporttelepe, amit még szeptemberben átadnak a Parképítő Vállalat dolgozói. Az épületek bejárói és a parkolóhelyek földmunkáit most végzi a Baranya megyei Építőipari Vállalat, ezek a tavaszra készülnek el és kerülnek átadásra. A tervezőmérnök és a közművelődés Komló új kulturális központja Beszélgetés a készülő tervekről Nevelési jegyzet A csodagyerek Mint korábban megírtuk: több, mint 40 millió forintos költséggel háromrészes modern kulturális centrumot építenek Komlón. A tervezése folyik, 1972-ben már épül az együttes első szektora, a zeneiskola, majd az úttörőhöz. A tervidőszak második felében Komló új művelődési háza kerül sorra. Ezen dolgozik most a Baranyaterv több fiatal mérnöke. Közülük a művelődési központ tervezője: Jankovics Tibor építészmérnök. Három éve fejezte be tanulmányait és nyolcadmagával került jelenlegi munkahelyére. — Ami rendkívül szerencsés — mondotta beszélgetésünkön —, hogy egyféleképpen gondolkodunk. Mindenütt, ahol alkotómunka, művészet is valamilyen mesterség és ahol az alkotók szándékát a korszellem irányítja, föl becsül hetetlen jelentőségű ez. így legalább a közvetlen környezetünkben megértésre találnak törekvéseink, amelyek a nagy tömegekből — és a szakma egy részéről is — ellenérzést váltanak ki. Megfelelő alkotó légkörben és jó részben — mint a komlói belváros kialakítása is — közös feladatokon dolgozhatunk. — Laikus szemmel: egy köz- intézményt megszavaznak, megterveznek, azután elkezdik építeni. De, mégis mi van a gyakorlatban? Hogyan történik például a komlói esetében egy művelődési intézmény megtervezése, mi ennek a mechanizmusa? — Az építési igényt a tanács regisztrálta; a vb jóváhagyta a szükséges összeget, majd az illetékes szakosztály megbízta a Baranyatervet a tervezéssel és a lebonyolítással. A feladatot személy szerint én kaptam meg. Első lépésként a tervező megkezdi a programkíalakító tárgyalásokat: minden illetékes szervvel, amely az új intézményben működik majd. A komlói esetében a tanács művelődésBretus Mária Olaszországba utazik Magyar kulturális napokat rendeznek szeptember végén és október elején Olaszországban. A rendezvény gerincét nagyszabású filmbemutató képezi. Ezenkívül kiállítások és zenei események is lesznek. A magyar kulturális napokat Sor- rentóban és Nápolyban tartják meg. Szeptember 25-én kezdődnek és október 3-án zárulnak. A rendezvényre nagy létszámú magyar küldöttség utazik, tagjai elsősorban a bemutatásra kerülő filmek alkotói és szereplői. Mivel a műsoron Bartók Béla három színpadi művériek filmváltozata is szerepel, s e filmeknek a Pécsi Balett művészei az alkotói — a HUN- GAROFILM Vállalat kiküldi Olaszországba Bretus Máriát, a Pécsi Balett szólótóncosnőjét is, aki szerepel az említett filmekben. ügyi osztálya, elnökhelyettese; a könyvtár, a zeneiskola, a moziüzem, a KISZ-bizottság, az MTS illetékes vezetői mondták el az igényeiket. A felmerülő társadalmi (vagyis szakmai, funkcionális) igényeket össze kell vetnünk az anyagi lehetőségekkel és a városépítészeti szempontokkal. Ezután megkezdődik a vázlatos tervezés. Az építés területén talajmechanikai vizsgálatokat végzünk, fotók, makettek készülnek. Vagyis az igények és a szakmai információk, adatok halmazát alkotó fantáziával épületté gyúrni — ez a tervezés lényege. A program kialakítását követi a tervezői koncepció kialakítása és a vázlattervek elkészítése. Ezeket egyeztetjük, majd elkészítjük — most már anyagi becsléssel — a programtervet, amelyet a vb-nek ismét jóvá kell hagynia. Csak ezután kezdődhet meg a kiviteli tervezés. — Jelenleg hol tart munkájában? — A vázlatterveket készítem. Ezeket az építtető tanáccsal meg kell beszélni, majd kb. szeptember végéig elkészül a programterv. Ennek jóváhagyása után még az idén a kiviteli terv is. Jövőre már építik a zeneiskolát. — A három intézmény köz- művelődési és zeneoktatási célokat szolgál majd. Érdekelne: hogyan sikerül a tervezőnek megteremtenie az esztétikum és célszerűség összhangját? — Végső fokon minden középület terve a funkció, a szerkezet és a forma ellentmondásaiból születik meg. Ez már a koncepcióalkotáshoz tartozik, ösz- szefügg ezzel egy ismert probléma: a középületek gyors erkölcsi elavulása napjainkban. Ez különösen érezhető a köz- művelődési intézményeknél, ahol egy bizonyos szakköri vagy klub- helyiség 10 év múlva esetleg egészen más célokat kellene hogy szolgáljon. Azaz jó lenne, ha akkor már nagyobb vagy kisebb lenne a területe, befogadó képessége. Ezért tervező munkánkban nagyon fontos az előretekintés igénye. Az, hogy egy bizonyos korban létrehozott objektum 5—10 év múlva ne legyen gátja, kerékkötője annak a funkciónak, amelynek szolgálatában életre hívták. Fontos szempont a komlói tervező munkámban is, hogy amit lehet, mozgatható, térelválasztó falakkal határoljunk el. Lesznek állandó fix terek (pl. előadó- és hangversenytermek), nagyobb részben azonban szem előtt tartom, hogy a tereket mindig a funkció szerint lehessen majd alakítani. Vagyis többféle célt H szolgálhassanak. Például: az ifjúsági ház fedett uszodája mellé kerül a szabadtéri színpad, amely nyáron napozó is egyben. Komlón rövidesen jóváhagyják az új kulturális centrum programtervezetét. A „hogyan" az építőművész tehetségén, alkotó fantáziáján múlik. A „mit?" kérdésében • azonban már a vázlattervek is arról árulkodnak, hogy Komló új művelődési kombinátja — hangverseny-, mozi- és színháztermeivel; kiállító helyiségeivel; szakköri-, könyvtári és klubövezetével: zeneiskolájával és fedett uszodájával — az új belváros jellegzetes színfoltja, és (amíg a pécsi föl nem épül) a megye legnagyobb, legszebb és legkorszerűbb kulturális intézménye lesz. W. E. Minden szülőnek a maga gyereke a legszebb, a legokosabb. Ez helyén is volna így, ha a szülői szeretet túlzásait nem szenvedné meg később a gyermek. A gyermek, ha sokszor hallja, hogy ő a legszebb, legokosabb, előbb-utóbb maga is úgy érzi, hogy ez valóban így van, hiszen a szülei, a nagyszülei mondják és azok csak tudják. Ennek aztán az a folytatása, hogy elvárja az állandó elismerést, sőt kikényszeríti. Eleinte csak szülői biztatásra produkálja magát. Szaval, táncol, jókat mond, belekotyog mindenbe. Aztán már állandóan produkálja magát, hiszen megszokta, hogy otthon minden cselekedetét eredetinek, zseniálisnak tartják. Társaságban hallottam egyszer, hogy X.-ék igen nagyszerű emberek, műveltek, élvezet együtt lenni velük, csak ne kellene minden esetben a kislányukat elszenvedni, aki szaval, énekel, folyton jókat mond, és ezek a nagyszerű emberek lelkendezve várják vendégeik hasonló fokú lerendezését. — Hát nem kész színész!? — kiáltja a mama elragadtatva. Nem —, ezt más mindenki látja, de hát ki meri megmondani? A legelső lelki törés az iskolában éri az ilyen gyereket. A közösség, bármennyire is apróságok a tagjai, a közösség erejével hat. Itt nem ő az első, nem a legszebb, még csak nem is a legokosabb. A közösség józanul megérzi, ki az. A gyerek meg úgy érzi, hogy itt nem figyelnek rá, nem törődik vele senki, nem értik meg, nem szeretik. Csupa panasz otthon, nem akai iskolába menni. A szülők riadtan keresik fel az iskolát. Megpróbálják gyerekük kiválóságait megmagyarázni, ha eddig ott ezt nem vették észté. A pedagógus is elmondja az észrevételeit. Most aztán vagy zöldágra jutnak egymással, vagy sem. Ha nem, megy minden tovább változatlanul. A gyerek megpróbál feltörni, hogy magára vonja a figyelmet. Ha ez nem megy szépen, hát gorombán. De az otthoni bevált módszerekkel itt nem boldogul. Kötekedő lesz, összeférhetetlen, a legcsekélyebbért is azonnal verekszik, de minden esetben c közösség ellenállásával találkozik. A pedagógus természetesen felfigyel az ilyen esetekre is. Megpróbál segíteni. Az ilyen gyerek igen agilis. Minden megbízatást szívesen vállal, csakhogy szerepelhessen. A pedagógus örömest kihasználja ezt és a gyerek lelkileg rövidesen helyrezökken, ha a szülők is belátják közben, hogy a gyerekük bizony nem csodagyerek. Máskülönben csak annyit érnek el mindkét részen, hogy a gyerek kétszínű lesz. Más az iskolában, más otthon. Aztán az ilyen lelki megosztottság, amely nem csökken, hanem később egyre nagyobb mérvű lesz, sokféle lelki de- fektnek lehet okozója. Az ilyen gyermek még felnőtt korában is sínyli „csoda- gyerekségét". Értetlenül, keserűen szembekerül környezetével. Úgy érzi kijátszották, tönkretették, irigy rá mindenki, nem méltányolják képességeit, pedig ő csodagyerek volt. Keserű, kiábrándult felnőtt lesz belőle. Keserves árat fizettet vele az elvakult szülői szeretet. Mihály Margit A Pécsi Nemzeti Színház új tagja: QYULAI EDIT v,z.. : Címszavak a noteszből: Ko- loratúrszoprán. Énektanárnő. Gyulai. És még egyszer gyulai, mert ott is született. Marica grófnő. Leonóra. Mária Lujza. Adél. Szulamit Pesti, Szőke. Beszélgetünk: — Operettben, klasszikus és modern operákban egyaránt sikert aratott. így ismerik a színházi életben. Ének- és játékstílusban hogyan hidalja át ezeket az önmagukban sajátos világokat? — Megpróbálom egymáshoz közelíteni. Keresem, hogy mi az, ami mindegyikben közeláll c mai emberhez. Az érzelmet, az őszinte emberi érzelmet, magatartást. Mert egyébként az operett meséje tudja milyen szirupos! Ebbe a szirupos mesébe nagyon egyszerűen, nagyon őszintén kell közvetíteni az érzéseket, mozgásban szinte mindent elhagyni és hangban kifejezni a drámaiságot, egy kevésbé színpadias légkört, szóval közelebb hozni a hétköznapi érzéseket, nem színpadiasságot teremteni, mert akkor az olyan giccses lesz! — Pécsett van egy olyan operett-játékstílus, amely felülről nézi a darabot, szinte karikíroz- za, s így teszi korszerűvé. — Ez teljesen a rendezői felfogáson múlik, ezt is meg lehet csinálni. De, legalábbis a Fényes Márta rendezte operetteket — nyilván, mert operisták játszottuk — megpróbáltuk hangigényes, operai fokon megközelíteni, úgy mint például Schwa rtzkopf. — Akkor fordítsuk meg a kérdést: operában viszont milyen játékstílust igyekszik megvalósítani? — Nem szeretem azt a teát- rális, régi operistamozgást. Azt hiszem, valahol ott von a fejlődés, hogy ezt a játékstílust teljesen lefaragjuk, és sokkal egyszerűbben, sokkal emberibben alakítunk. Ha valaki nagyon ágál a színpadon, akkor kibúvik, hogy nem elég őszinte ez a játék. — Bayreuthban, a Wagner- játékokon kísérleteztek már azzal, hogy karbatett kézzel, teljesen mozdulatlanul énekelték végig az operát. — El tudom képzelni, nagyon hatásos lehetett. Különösen most értem meg az ilyesmit, amikor látom — színházban, televízióban —, hogy nagyon sokat akarnak kifejezni a díszlettel, a fényhatásokkal, és hát akkor a hang meg a zene... tényleg felesleges a sok mozgás. Nem könnyű feladat persze egy énekes számára. Belülről viszi az érzés, rettenetesen sodorja és mozgásra készteti. Nagyon nehéz visszafogni magunkat, mert az egy görcsös állapotot eredményezhet, különösen amikor az ember kezd a színpadon. De akkor kell elengedni magunkat és nem görcsölni, teljesen lazán arra figyelni, hogy nagyon kevés mozdulatunk, de az a kevés kifejező legyen. Azt hiszem, ma már mindenhol erre törekednek. <1 iíj — Almok? Vágyak? — Én koloratúrszoprán vagyok. Szeretnék nagyon sok szép magasfekvésű szerepst kapni. Mozartot, Puccinit... főként ezeket. Egyébként nehéz feladat Mozartot énekelni. Roppant hajlékony, szép csengésű, kiegyenlített hanggal, hang- szerszerűen, énekeljünk. — Miért jött Pécsre? — A mi pályánkon minden változás egy előrelépés. A fejlődéshez feltétlenül kell a mindig új közeg. Nem lehet sokáig egy helyen élnünk, sajnos, ez nálunk aranyszabály. Földessy Dénes
