Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

Vífácj fcrotatárTal. eavasOTTetekt Ara: 1 forint xxvin.évfolyam,209.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja mi. szeptemberi., vasárnap Köszöntjük bányászainkat! Irta. DR. NAGY JÓZSEF, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára Koszorúzási ünnepség és színpompás tűzijáték Gsertetőn A szén hosszú távon is fontos tényezőié népgazdaságunknak — mondotta dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter Dr. Szekér Gyula, nehézipari miniszter, beszédét mondja. Ezekben a napokban — fel­szabadulásunk óta immár hu­szonegyedik alkalommal — em­lékezünk meg bányászainkról. A bányásznap, jellegzetesen szocialista ünnep s megyénk életében mindig jelentős ese­ménynek számított. Érthető, hi­szen Pécs és Komló városának történelme szorosan összefonó­dott a bányászat történelmé­vel és ennek a szakmának tra­díciói az emberek tudatában maradandó nyomokat hagytak. De nemcsak a múltja, ha­nem a jelene is nagy ennek az iparágnak. Közismert, hogy megyénk ipari szerkezetét a bányászat túlsúlya jellemzi és ennélfogva termelési eredmé­nyei is döntően befolyásolják gazdasági fejlődésünket, hely­zetünket. A bányászat me­gyénkben súlyát bizonyítja az is, hogy az ipari munkások fele még jelenleg is ebben a szak­mában dolgozik. A bányászat fejlődése a szo­cialista iparosítás extenzív sza­kaszában — főleg az ötvenes években — volt a legerőtelje­sebb, amikor az energiabázis megteremtése szükségessé tet­te a rendelkezésre álló szén- vagyon minél gyorsabb feltá­rását és kiaknázását. Ennek a fejlődésnek a mecseki szénbá­nyák is részesei voltak, amit az új és korszerű üzemek egész sora és a termelés mennyisé­gének a korábbiakhoz képest ugrásszerű növekedése bizonyít. Ezekben az években indult meg a bányászat megyénkben levő másik ágának, az uránércter­melésnek fejlesztése is, amely a jövő energiahordozójának, energiabázisának kialakítását szolgálja. A bányászatnak ez a nagy­arányú fejlődése a problémák sokasága mellett előnyöket is jelentett Baranya számára. Az új munkaalkalmak tömegével együtt új városok és városré­szek épültek (gondoljunk Kom­lóra, vagy Pécsett az Uránvá­rosra), de ez a fejlődés telte lehetővé a magasabb jövedel­meknek, az életszínvonalnak helyenként az országos átlagot meghaladó növekedését is. Az utóbbi években sok vitát és érzelmi vihart okozott a bá­nyászok körében a szénbányá­szat jövőjének, távlatának meg­ítélése. Köztudott az, hogy az energiaszerkezet világszerte át­alakulóban van és az energia- hordozók összetétele a hatéko­nyabban kitermelhető szénhid­rogének javára tolódott el. En­nek a folyamatnak következ­ményeként még a legjelentő­sebb széntermelő országokban is egyre kevésbé versenyképes a szén a szénhidrogénekkel, az olajjal, a földgázzal szemben. Ez az átalakulás hazánk nép­gazdaságát js érintette és ob­jektíve vált szükségessé az, hogy energiapolitikánk új útjait adottságaink és lehetőségeink figyelembevételével kijelöljük. Ennek megfelelően a közelmúlt években széleskörű tudományos vizsgálat alapján került kidol­gozásra az a koncepció, amely az ország energiaszerkezetének átalakulását tűzte ki célul. Mi­után a kőolaj és a földgáz már nagyobb mennyiségben áll ren­delkezésre mint korábban, a jövő energia-mérlegén belül a szén részaránya kisebb lesz, mint korábban volt. Mindemel­lett, hogy a szénhidrogének előtérbe kerülésének szükséges­sége tényekkel, adatokkal bi­zonyítható, semmi esetre sent jelentheti ez azt, hogy a szén­nél, mint az energiaforrás egyik fontos alapanyagával nem szá­molhatunk. Éppen ezért nem le­het egyetérteni azokkal a sok­szor érzelmekre ható és nem a tényleges helyzetet tükröző megnyilvánulásokkal, sojtóhan­gokkal, amelyek a szénbányá­szat várható felszámolását jö­vendölik. Ezt az alkalmat Is felhasznál­va — illetékes kormányvezetők többször elhangzott nyilatkoza­taira támaszkodva — ismételten, le kell szögezni, hogy nem a szénbányászat felszámolásáról, hanem annak raoionalizólásá- sáról, korszerűsítéséről van szó. Ez alapjaiban véve azt jelenti, hogy a termelési eszközök kon­centrálásával, műszaki fejlesz­téssel, gépesítéssel, a termelé­kenység színvonalának emelé­sével növelni kell a szénbányá­szat hatékonyságát. Bár ennek a nagyfontosságú programnak még a kezdeténél tartunk, azonban pozitív hatása már több vonatkozásban is érezhe­tő. A közelmúlt években nőtt az egy aknára jutó termelés meny- nyisége, javult a kitermelt sze­nek kalóriatartalma, csökkent az önköltség stb. Természetesen ez a folyamat azt is feltételezi, hogy a gaz­daságtalan és nagy ráfizetés­sel termelő bányák fokozatosan felszámolásra kerüljenek olymó­don, hogy az ott dolgozó bá­nyászok elhelyezése is megol­dódjon. Az eddig lebonyolított bánya-összevonások tapaszta­latai azt mutatják, hogy az utóbbi okozott legkevesebb gondot, miután a bányászatot jelenleg inkább a munkaerő- hiány, mint a munkaerőfelesleg jellemzi. Ennek eredője a lé­lektani okok mellett (a bányá­szat bizonytalannak vélt jövő­je) az, hogy a jelentős műszaki fejlődés ellenére is a bányá­szat egyike azoknak az ipar­ágaknak, ahol a nagy fizikai igénybevétel és az egészségte­len munkakörülmények miatt a munkaerő elhasználódása lé­nyegesen nagyobb, mint más iparágakban. Ez is magyará­zata annak, hogy a bányászat­ban a törzsgárda kialakításá­nak tényezői eltérnek a szoká­sostól. A nehéz létkörülmények, az elemekkel való mindennapos küzdelem alakította ki azt a ha­gyományos bányászöntudatot, amelynek nagy része van ab­ban, hogy a mi vidékünkön c munkásosztály legforradalmibb magját a bányászság alkotja A baranyai munkásmozgalom eseményekben gazdag törté­nelmében a bányászok mindig az élen haladtak, mind a fel- szabadulás előtt az elnyo­mókkal folytatott harcban, mind a felszabadulás után a demok­rácia megszilárdításáért, majd a szocializmus építéséért folyó harcban. De a bányászok ne­véhez fűződnek a szocialista iparosítás hősi korszakának ne­vezetes „széncsatái” is, ame­lyek országos mozgalomként oz energiabázis fejlesztésének cél­jait szolgálták. Amennyire országos ügy volt annakidején a széncsata, ugyanannyira népgazdasági je­lentőségű ma az energia-szer­kezet átalakulása és a nem­zetközi összehasonlításban is gazdaságos szénbányászat ki­alakítása. Ebben a nagyszabá­sú programban a mecseki bá­nyáknak is kiemelkedő szerepe van. Ismeretes, hogy hazánkban egyedül itt termelnek kokszol­ható feketeszenet és — tegyük hozzá - uránércet, amelyeknek tartós és biztos jövője van Mindemellett azonban a reali­tásokat is figyelembe véve olyan arányú mennyiségi fejlő­déssel, mint amely a korábbi időszakot jellemezte, már nem számolhatunk. Most a minőségi feladatok vannak scon, amelyek a gaz­daságosságot és hatékonyabb termelés igényét támasztják a bányászat vezetőivel és dolgo­zóival szemben. Ezt a szándé­Ezrek jöttek el ismét. A cser­tetői domboldalon, ahol 34 évvel ezelőtt csendőrfegyverek fogadták a tüntetőket, tegnap este ismét sortűz dörrent: a bányászokkal együtt felvonult honvédségi díszalakulat kato­nái így tisztelegtek a hősi ha­lált halt mártírok emléke előtt. A fáklyás felvonulás élén, a hagyományokhoz híven, ismét a mecseki bányászokkal oly szoros kapcsolatot tartó pécsi helyőrség ifjú katonái halad­tak, majd a bányászok mun- kásör-zószlóaljónak díszszaka­sza következett. Őket követték a megye és a város, illetve a bányászati vállalatok vezetői. Ott volt a sorban dr. Szekér Gyula, az MSZMP KB. tagja, nehézipari miniszter, Menyhárt László nehézipari miniszterhe­lyettes, Egri Gyula, az MSZMP KB. tagja, a Megyei Pártbizott­ság első titkára, dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság titkára, Komár András, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zete Központi Vezetőségének titkára, Bogár József, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának vezető-titkára, Szentist- ványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnöke és dr. Eöldvár! János, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese. Eljöttek a mártírok hozzátartozói, a szén­medence veteránjai, a szocia­lista építőmunka kitüntetettjei, s azok a külföldi kollégák, akik a szovjet, a lengyel és az kot tartalmazzák a területünkön levő bányavállalatok, üzemek éves és ötéves tervei, fejleszté­si és termelési célkitűzései. El­ismerendő ezekben a tervekben az emberről való gondoskodás szándéka is, amely a bánya­munka további megkönnyítésé­re vonatkozó gépesítési elkép­zelésekben kapott helyet. A technika fejlődésével együtt o bányászkodás fokoza­tosan könnyebbé válik, de a föld alatt végzett munka még jó ideig nehéz, egész embert kívánó tevékenység lesz. Ép­pen ezért pártunk, kormányunk jövedelempolitikájának megfe­lelően a nehéz fizikai munkG — így a bányászoké is — ki­emelt erkölcsi és anyagi meg­becsülést kell, hogy élvezzen. Természetesen o személyi jöve­cseki Ércbányászati Vállalat és az Aknaméiyítő Vállalat me­cseki körzetének dolgozói kö­vetkeztek. Az újhegyi szénelő­készítőmű, a villamos-, az épí­tési és a gépkocsiüzem több száz munkása vonult ezután az emlékmű elé, mely zászlódísz­be és fényárba öltözött az ün­nep alkalmából, A koszorúzási ünnepséget a Himnusz elhangzása után Mark­vart Károly, a Mecseki Szénbá­nyák Szakszervezeti Bizottságá­nak titkára nyitotta meg, majd dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter mondott ünnepi be­szédet. Beszéde elején azokra a nagyjelentőségű politikai ese­ményekre, sztrájkokra és nagy áldozatokra emlékezett, melyek a magyar bányászság harci út­ját jelzik. A bányamunkásság egy évszázada már, hogy a munkásosztály egyik legharco­sabb és legkövetkezetesebben szocialista rétegét képezi, s mint ilyen a felszabadulást kö­vető újjáépítés sokszor ember­felettien nehéz, sok-sok áldoza­tot követelő munkájában is élenjárt. A bányászat, s azon belül a szénbányászat jövőjéről, gond­jairól szólva a nehézipari mi­niszter kijelentette: a szén hosz- szú távon is fontos tényezője népgazdaságunknak. A mecse­ki feketeszén a hazai vas- és acélgyártás egyik legfontosabb alapanyaga, s ennek megfe­lelőek a Mecseki Szénbányák­delmek növelésének lehetősé­ge jelentős mértékben függ az üzem, a vállalat gazdasági eredményeitől, ez pedig a bá­nyászok munkájától és teljesít­ményeitől. Az idei év első felé­nek gazdasági eredményei a megyében lévő bányáknál — ha nem is különösen kiemelkedők -, de összességükben a körül­ményekhez képest megfelelők, amelyek biztosíthatják a tervbe­vett jövedelemfejlesztést és ezen keresztül a bányászok élet- körülményeinek további javu­lását. Pártunk és kormányunk ed­dig is méltányolta és a jövő­ben is megbecsüli a bányászok áldozatos és kemény munká­ját és a továbbiakban is számit helytállásukra I A huszonegyedik bányásznap Az ünnepi beszéd után a szervek és vállalatok képvise­lői koszorúkat helyeztek el a Hegedűs Mihály, Feitig Imre és Keller János emlékét őrző, s a bányamunkásmozgalom vala­mennyi mártírjának tisztelgő emlékmű talapzatán. Elsőként a Nehézipari Minisztérium, majd a megyei vezetőszervek képviselői koszorúztak, majd a külföldi delegációk helyezték el az emlékezés és tisztelet virá­gait. Az ünnepség után, a hagyo­mányokhoz híven, színpompás tűzijáték következett. A tűzijáték után, a késő esti órákban, a Mecseki Szénbá­nyák vezetői fogadást adtak a vendégek, a megye és város vezetői, illetve az üzemek leg­jobb dolgozói tiszteletére. Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyetese a hi­vatalos meghívásoknak eleget téve szombaton Latin-Ameriká- ba utazott, Ellátogat Argentí­nába, Chilébe, Peruba és jelentőségét Baranyában növe­li, hogy ezekben a napokban emlékezünk meg Komló város­sá nyilvánításának 20 éves év­fordulójáról. Két évtized egv város életében nem nagy idő De ha ennek a két évtizednek ma már szinte legendáknak tű­nő eseményeit tekintjük át, ez valóságos történelmi korszakot jelent számunkra; a szocializ­mus építésének, a bányászat fejlődésének egy-egy történelmi korszakát. Komló emberi érzé­sek vonatkozásában is nagyon közel áll hozzánk. Nemcsak azért, mert szemünk láttára nőtt várossá és jutott el a bokáig érő sárból a mai értelemben is modern településsé, hanem azért is, mert sokunk munkája és személyes élménye, életünk­nek egy-egy szakasza fűződik Losonczi Pál a KNDK-ba látogat A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Legfelsőbb Né­pi Gyűlése elnökségének meg­hívására Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke szeptember közepén hivatalos baráti láto­gatást tesz a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban. Decemberben összehívják a LEMP VI. kongresszusát Szombaton délelőtt Varsóban összeült a Lergyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a kibővített ülést Edward Gierek, a KB első titkára nyi­totta meg. Az ülés egyhangúlag elfoga­dott napirendjén két pont sze­repel : 1. Határozat a Lengyel Nép- köztársaság további szocialista fejlődésének irányelveiről. 2. Határozat a LEMP VI. kongresszusának időpontjáról és a kongresszusi küldöttek meg­választásának rendjéről. Edward Gierek beszédében, a Politikai Bizottság megbízá­sából azt javasolta, hogy a LEMP VI. kongresszusát ez év december 6-ára, Varsóba hív- iák össze. A Központi Bizottság határo­zatot hozott arról, hogy ez év december 6-ára Varsóba ösz- szehívják a LEMP VI. kongresz- szusát, majd elfogadta a „Len­gyel Népköztársaság további szocialista fejlődéséről' szóló párt-dokumentumot, amit a saj­tóban közzétéve országos vi­tára bocsátanak. A KB plénuma szombaton a délutáni órákban befejezte munkáját. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vályi Pé­ter, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Marjai József külügy­miniszterhelyettes, dr. Veres Pé­ter külkereskedelmi miniszter­hozzá. Nem véletlen, hogy Komló rövid történelme elle­nére is vonzza a szociológuso­kat és írókat. S ha néha ellent­mondásosak is a róla megjele­nő írások, a város létezése tény, és Komló ma ugyanúg/ hozzátartozik a mecseki táj ké­péhez, természeti szépségeihez, mint az emberalkotta aknator­nyok és üzemi épületek egész sora, amelyek harmonikus egy­séget alkotnak a környezetük­ben lévő erdőkkel, hegyekkel, völgyekkel. Köszönet és elismerés Illeti mindazokat, akik az elmúlt húsz évben a város alkotói, építői voltak és akik munkája nyo­món Komló és a bányászat. Komló és a szén elválaszthatat­lan egységgé, fogalommá vál­tak I NDK-beli bányászok képvisele­tében érkeztek a XXI. magyar bányásznap alkalmából me­gyénkbe. Részt vett az ünnep­ségen Francini, a Szakszerve­zeti Világszövetség bónyászta- gozatának főtitkára is. A vezetőket és vendégeket Pécs-Bányaüzem vezetői és dolgozói követték, majd a Me­kal kapcsolatos elvárások is. A jó minőségű, s megfelelő áru kokszolható feketeszénre szükség von. A szénbányászat az elkövetkezendő öt évben közel szinten tartja termelését, a visszafejlesztés csak néhány minden kétséget kizáróan gaz­daságtalan üzem esetében jö­het szóba. Ecuadorba. A Minisztertanács elnökhe­lyettesét elkísérte Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és dr. Szita Já­nos miniszterhelyettes, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője. helyettes. Elutazása előtt dr. Timár Má­tyás a következőket mondotta repülőtéri nyilatkozatában: — Utazásunk célja, hogy la­tin-amerikai országokkal tovább erősítsük kapcsolatainkat, gaz­dasági együttműködésünket. Dr. Tímár Mátyás Latiii-llmerikába utazott

Next

/
Thumbnails
Contents