Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

1971. szeptember 4. DUNANTŰtl NAPLÖ 3 Megnyugtató nyilatkozat Mégis lesz Jó és tiszta Ivóvize Pécsnek Az év végére megépül és üzemel az aktív szénszürö Sajnos, szinte közhely már a pécsi ivóvíz rossz minősége. Gyakran hordaléktól szennyezett — bár szerencsére csak alkalmi­lag — viszont az íze, a klór és fenol tartalom miatt folyamatosan, rendszeresen élvezhetetlen. Különösen akkor, amikor a Duna alacsony állása miatt a vegyi szennyezettség koncentrációja erö- se^b. Hosszú évek óta szinte főproblémaként szerepel az ivóvíz- ellátás minőségi és mennyiségi megoldása, a város vezető fórumai­nak feladatkörében. A Városi Tanács és a Pécsi Víz- és Csatorna- művek fáradhatatlan igyekezettel munkálkodnak azon, hogy a lakosságot érintő — talán a legnagyobb fajsúlyú — hiányosságot megszüntessék. Egy sor — már a korábbi években hozott gazdasági és műszaki intézkedés eredményeként — végre eljutottunk odáig, hogy a kifogástalan vízellátás első lépcsőjéhez értünk. Ezúttal most a víz minőségére vonatkozó helyzetről kaptunk nyilatkozatot dr. Németh Lajostól, a Városi Tanács elnökhelyettesétől. — A lakosság részére szol­gáltatott ivóvíz minősége szinte minden vízbeszerzési területün­kön kívánnivalókat hagy maga után. Például a pellérdi víz­nyerő terület vízének nagy a vas és mangán tartalma, ezért a vezetékek belső falán vas és mangán iszap válik ki. Az iszap szerkezete laza, ezért aztán bár­milyen csekély vízlökésre a víz zavaros lesz. Időszakonként ho­moktartalom is jelentkezik. Az említett szennyeződés kiküszö­bölésére a IV. ötéves terv során felépítjük a központi vízmű-víz­kezelő telepet. A homok tökéle­tes kiszűrésére kavics-szerkeze­tű szűrök beépítését a kutak- ba már megkezdtük. A nagy tettyei vízhozamok idején ta­pasztalható, hogy az itt nyert víz is különböző — úgynevezett lebegő — anyagokat tartalmaz és maga a víz is elszíneződik. Nos itt is felújítási munkálatok következnek és ezzel egyidőben új forrásokat tárunk fel, illetve a külszíni vizek hasznosítása érdekében megfelelő berende­zéseket terveztetünk és építte­tünk. történő eíkeverése, valamint a bevitt ózon hatékony hasznosí­tása világviszonylatban is kuta­tási feladat, következésképpen a Pécsi Vízműnél is. Hazánkban ennek nagyüzemi alkalmazására eddig nincs is példa. Ennek el­lenére a vállalat szakemberei — laboratóriumi !-körülmények között — a feladatot megoldot­ta és a megoldás színvonalát jellemzi az is, hogy az Országos Találmányi Hivatal a szabada­lomra beadott vállalati igényt elfogadta, a szabadalmaztatási eljárás folyamatban van. Jelen­leg a bekeverési technológia félüzemi kísérlet alatt áll, amely átmenet a laboratóriumi és a nagyüzemi alkalmazás között. A kérdés az, hogy a bekeveréshez szükséges berendezést az Eger­ben lévő egyik gépipari üzem képes lesz-e legyártani, tekin­tettel annak bonyolultságára. Ugyanis ilyen berendezést csak néhány külföldi országban gyár­tanak. Mi mindenesetre bízunk az egri szakemberek képességé­ben. De persze mindez nem vál­toztat azon a pillanatnyi tényen, hogy vizünk ihatatlan. Ezért a Pécsi Vízművek, — azért, hogy türelmi időt biztosítson a lakos­ság részére — a Dunából ér­kező ivóvíz minőségének haté­kony megjavítása érdekében ta­lált egy gyorsabb megoldást. Megrendelték egy nagyüzemi méretű — és ilyen formában hazai viszonylatban szintén új — úgynevezett aktív szénszűrő építését. A szerelési munkálatok remélhetőleg az őszi-téli maxi­mális vízminőségromlás idősza­kára teljes egészében elkészül­nek, és minden bizonnyal sokkal jobb és élvezhetőbb lesz vizünk, mint eddig. Az ózonos vízkeze­lés alkalmazását természetesen nem vetettük el, továbbra is szorgalmazzuk. Majd a végle­ges kísérleti eredmények döntik el, hogy melyik tisztítási módszert honosítsuk meg váro­sunkban. R. F. — Értesülésünk szerint — i erről különben félesztendeje lapunkban is beszámoltunk — a Pécsi Vízmű Oszög-pusztai tele­pén, laboratóriumi vizsgálato­kat, kísérleteket folytat a víz tisztításával, ózonizáló berende­zés alkalmazásával. Milyen stá­diumban van a kísérlet, illetve sikere esetén, a tanács áldoz-e a kivitelezésre pénzt? — Nem a pénzen múlik. Ezt nyugodtan mondhatom, hogy a tanács a szükséges milliókat mindenképpen biztosítja, csak legyen végié jó vizünk. Pillanat­nyilag a következő a helyzet. Az ózonos vízkezelés éppenséggel nem olcsó víztisztítási mód. Egyébként is az ózon vízben MEGÉRKEZETT AZ ŐSZ ÉS VELE A SZÖVETEK! NAGY SZOVETVASAR SZEPTEMBER 6-TÖL 30—50 SZÁZALÉKOS LEÉRTÉKELT ÁRON, a Pécsi ÁFÉSZ Ruházati boltjában. Hal tér 5. szám. A Budapest—Pécs vonalon, Godisa—Abatiget között 660 méter hosszú vasúti alagút épül, amely már a felsővezetékes szerelvények közlekedésére is alkalmas. Az új alagút építését az ezen a szaka­szon lévő nagy szintkülönbségek és az ebből eredő sok lassú jel tette szükségessé. Az új alagút és a pólya elkészülte után ezen a szakaszon is 120 km-es sebességgel roboghatnak majd a vonatok. A Bányászati Aknamélyitő Vállalat mecseki körzete 1972-ben adja át a vasútépítők részére az elkészült szakaszt. Negyvenötezer köb­méter földet mozgatnak meg és több mint 15 ezer köbméter falazóanyagot és betont építenek be az új alagútba. A képen: a Bányászati Aknamélyitő Vállalat dolgozói építik az alagutat Mini birtokok Pécsett és Komlón Hasznosítják a tartalékföldeket — Zöldség-gyümölcs „önellátás** A legtöbb embert nem a bir­toklás vágya hajtja: csak le gyen egy kis kert, egy darab föld, ahol a hivatalos üzemi, irodai munka után, a szabad hétvégeken el lehet dolgozgat­ni — ahol „mellesleg" a család zöldségszükséglete is megte­rem. A nagyüzemi módon nem művelhető, a jóformán senki ál­tal sem használt városkörnyéki állami tartalékföldek tökélete­sen megfelelnek ennek a cél­nak, s a hasznuk is kettős: mű velés alá kerül a terület, és egy sereg városi ember hozzá­jut egy darabka földhöz. Pécsett az első kerületi ta­nácsi hivatalhoz tartozó terüle­ten több mint hatszáz ember dolgozgat szabadidejében, és összesen 170 holdnyi területet művelnek kishaszonbérben. Az így kiadott parcellák többsége szántó, szőlő és gyümölcsös, de sokan vannak olyanok is, akik konyhakertként hasznosítják o bérbevett földet. Ugyancsak az első kerületben, a zártkerti te­rületen, a gyükési oldalban, ez Aligvárom dűlőben, és a vasasi Mórom dűlőben hasítottak ki parcellákat az állami tartalék­ból — ezeket a 250—400 négy­szögöles parcellákat meg is vásárolhatták az igénylők. A kisparcellákat több mint félszáz ember birtokolja, és összesen 12 holdon termesztenek, főleg konyhakerti növényeket. Az ér­deklődés nagy, jelenleg újabb negyven parcella áll előkészí­tés alatt: az értékmególlapítás után — valószínűleg még az ősz folyamán — ezeket a föld­darabokat is értékesítik. Az em­lítetteken kívül még mintegy tíz holdnyi zártkerti terület van, amely felaprózható, de a mű­szaki megosztás — vállalkozó hiányában — elég lassan halad. Pécsett a második kerületi ta­nácsi hivatalhoz tartozó terüle­ten, elsősorban Kispostavölgy­ben, Nagypostavölgyben és Nagyárpádon több mint há­romszáz kisparcellát értékesíte­nek a jövőben. Jelenleg a terü­letek telekkönyvi rendezése fo­lyik — így az igénylők — a nagy- árpádi rész kivételével —, ha­marosan teljes jogú birtokosai lehetnek a „háztáji” parcellák­nak. Két esztendő alatt majd más­félszáz parcellát értékesítettek Pécsett, a harmadik kerületi ta­nácsi hivatalhoz tartozó terüle­teken — a Bárány úttól a pellér­di elágazóig. Többségét az ál­lami gazdaság által leadott ba­rackosból hasították ki - ösz- szesen 84 kisebb-nagyobb da­rabot, félszázat pedig a koráb­ban kishaszonbérben lévő te­rületekből adtak el. Több, álla­mi tartalékból értékesíthető parcella nincs - a távlati vá­rosrendezési tervek figyelembe­vételével—, a megmaradt terü­leteket kishaszonbérbe adták: 32 holdat, hetvenkét városi em­ber művel a város közelében. Kialakulóban lévő kiskertek Komló határában A kisparcellákon a tulajdono­sok, a városképi és egyéb szem­pontokat figyelembevéve, ki­sebb épületeket is húzhatnak. Egyes területeken az épületek típusát is meghatározzák, 4-5 típusterv között válogathatnak a földtulajdonosok. A megye többi városai közül csak Komlón dívik a kikapcso­lódásnak, konyha-pótlásnak ez a formája. A bányászvárosban kétféleképpen hasznosítják az állami tartalékterületeket: 1968- ban három kerttársulat alakult, 82 holdon, több mint ezer tag­gal, a többi területet pedig kis­kert parcellánként hasznosítják — az első „menetben" 300 fo­gyott ezekből a „mini birtokok­ból". Az idén újabb hatvan konyhakertnek alkalmas parcel­lát alakítottak ki, a többsége már elkelt. Ilyen célokra alkal­mas föld még van, a parcellá­zást az igényeknek megfelelően végzik. A kikapcsolódás, időtöltés mellett, anyagi haszna is van a kiskerteknek: ha áttételesen is, de javul a városok zöldség­gyümölcs ellátása, s a szapo­rodó „városi háztájik” idővel bizonyára a piaci árakra is ha­tással lesznek. Csak egyetlen példa, jellemzőül: a három komlói kerttársulás tavalyi ter­melési értéke hárommillió 700 ezer forint volt FELVESZÜNK JAVÍTÓ RÉSZLEGÜNKHÖZ EGY gumiipari szakmunkást Béreié* megegyezés szerint. Jelentkezés s DOMBCALOR VASIPARI SZÖVETKEZET DOMBÓVÁR. SZEMÉLYZETI VEZETŐNÉL. Sláger a kisrádiő A székesfehérvári Videoton Rá­dió és Televízió Gyárban a rádió­gyártás az idén eltolódottá nagy­teljesítményű kisrádiók felé. A készülékeknek több mint a há­romnegyede táska- illetve au­tórádió lesz. Autórádióból az év első nyolc hónapjában kö­rülbelül nyolcvanezret szereltek össze. Az utóbbi napokban kezdték meg a hatvoltos telep­pel működtethető autórádiók szerelését. Ezek Trabantokban, továbbá a régi Vartburgokban és Opelekben használhatók. Eb­ből háromezret adnak az idén a kereskedelemnek. Készülőd­nek az üzemben egy újabb és az eddigieknél korszerűbb tás­karádió — a Sirius — gyártásá­ra is. Az automata programvá­lasztóval ellátott készülék so­rozatgyártását a negyedik ne­gyedévben kezdik meg. Kiránduló­centrumok A belföldi turizmus tervszerű fejlesztése során kiránduló cent­rumokat alakítanak ki a Bala­ton körül, a Velencei-tó part­ján és a Duna kanyarban. A Velencei-tó partjának kiránduló központja Velence község, il­letve az ottani őspark lesz. A tervezett nagyszabású munkála­tok 1972 végén fejeződnek be és így a kirándulóközpont 1973 tavaszán fogadja majd az első vendégeket. Az ősparkban 7-8 ezer fiatal pihenhet, szórakoz­hat majd kulturált körülmények között. Megteremtik a táboro­zási lehetőségeket, bisztrókat, büféket nyitnak. A betonút csak idáig vezet, innen már girbegurba földutak kúsznak át Somogyba és a környező kisközségekbe. Amikor még dolgozott a malom, gyakran zörögtek erre zsákokkal megrakott szekerek, a molnár­kodás valahogy rangot jelen­tett a községnek. A malom már egy évtizede áll, raktárnak hasz­nálják, s a kótyús földutakra sem téved idegen . .. Ha jellemezni akarjuk Szá- gyot, óhatatlanul azzal kell kez­deni, ami nincs. Nincs vasútál­lomása, a legközelebbi is vagy tíz kilométerre van, nincs pos­tája, orvosa, nincsenek neveze­tes épületei, fontos út sem szeli át, híres ember sem született itt —, de még csak jó bora sincs — a néhány holdnyi szőlő több­sége embervadító direkttermő —, ami kiemelné az ismeretlen­ségből, megkülönböztetné a né­hány ezer magyarországi köz­ségtől. A turisták szebb vidéke­ket keresnek, az emberek na­gyobb településeken építkeznek — nyolc éve nem húztak új ház­falat a községben ... Szágy esetében a legkifeje­zőbb talán a lexikon tömörsé­ge: „kisközség Baranya megyé­ben”. Falu, ahol semmi érdekes Falu, ahol semmi sem történik... SZÁGY nincs. Azazhogy mégis. Emberek élnek itt is. * A fakóvörös szín jellemző a községre. Jóidéig kerestem en­nek a szembetolakodó vörösség­nek az okát —, de az ember sokszor azt nem veszi észre, ami az orra előtt van. A házak több­sége ugyanis vakolatlan, tégla­vörös színű, csak néhány szem­re is igen öreg, idómarta épület őrzi a vakolat nyomát. Az ok igen egyszerű: jónéhány eszten­dővel ezelőtt, amikor először mondták ki — talán a kelleté­nél egy kicsit határozottabban, a természetes folyamatot erő­szakosan siettetve — a halálos ítéletet a Szágyhoz hasonló lé­lekszámú és helyzetű községek­re, az emberek komolyan vették a dolgot. Olyannyira komolyan, hogy nem tartották érdemesnek bevakolni a házat. Drága mu­latság, s amúgy is enyészeté lesz, mert itt, ezekért a házakért ugyan ki adna pénzt? A lassú elnéptelenedés itt is megkezdődött, üres, támasz után kiáltó házak jelezték a hűtlen. kényelmesebb életre vágyó la­kók nyomát. És elsősorban az öregek vágytak el, olyan hévvel, mintha pótolni szeretnének va­lamit — valamit, amire két em­beröltő alatt nem volt idejük, erejük — és igényük. A fiatalok, a több világot látó, mában élő korosztály valahogy nem érti ezt, nehezen akarja hinni, hogy ami nem hiányzott hatvan esz­tendeig, az most, egyszerre, szinte kényszerítő szükséggé vá­lik. — Majd hetven éves, és nem tud nyugodni. Most, a halála előtt akarja megnézni Budapes­tet — perlekedett egy fiatalasz- szony, egyáltalán nem titkolt rosszallással, mert hetedik év­tizedét morzsoló apósa, valóban most szeretné látni a fővárost. Hat évtizedig nem akarta? De­hogynem. Csak Szágy és Buda­pest nagyon-nagy távolság. Na­gyobb, mint amennyit kilométer­ben ki tudnánk fejezni... Az ellenforradalomig nagyon erős volt a helyi termelőszövet­kezet — később, az újjáalakult kicsit gyengélkedett, azután a három községet egybefogó kö­zös tsz ismét jobb eredménye­ket produkált. Az itt élő embe­rek túlnyomó többségének a föld ad kenyeret. A termelőszö­vetkezet garantált bért fizet, ezt a virágzó háztájik jövedelméből egészítik ki az emberek. És ez a kiegészítés nem is olyan ke­vés: majd minden házon ott nyújtózik a tévé-antenna, a hű­tőszekrény, mosógép, új bútor éppen úgy nem szenzáció itt sem, mint bármelyik magyar fa­luban. Néhányuknak kocsira is jutott, egy-két esztendeje egy- szercsak divat lett az olajkály­ha — pedig a környező erdők bőven kínálják a fát — a gáz­tűzhely pedig annyira a kony­hákhoz tartozik már, hogy a ta­nács vezetői önálló községi cse­retelepért nyúzzák az illetékese­ket Tormásra, a közös községi tanács székhelyére jutott mór, jövőre talán kerül egy „gázos­ketrec” ide is. Jut pénz a mindennapos mun­kát megkönnyítő gépekre, a tá­volságokat semmibe vevő tele­vízióra — és arra is, hogy ki­szakadva ebből a környezetből másutt, nagyobb településen építsenek új otthont maguk­nak ... Távolságok? Az egyik falubeli kislány, Rudolf Teréz az idén kezdi meg a tanulmányait, Bu­dapesten, a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem külkereskedelmi szakán, Szeitz József, a termelő- szövetkezet raktárosa pedig fel­nőtt fejjel fejezte be az általá­nos iskolát, és a technikummal is megbirkózott — a tanács ve­zetői pedig azon töprengenek, hogyan tudnának kiszorítani egy helyiséget a fiataloknak, ahol csak magukban lennének, szó­rakozhatnának ... A völgyben nagy munka fo­lyik: árkokat marnak a gépek, termővé teszik a vizenyős réte­ket — Le kell jönnünk a domb­oldalakról, ha el akarunk érni valamit — mondja Grubel Ist­ván, a szágyi tanácsi kirendelt­ség vezetője — így olyan rosz- szak a termésátlagaink, hogy nem nagyon tudunk boldogul­ni ... * Fordult a világ. A városba menekvök megtorpantak, a ko­rábban eiköltözöttek helyére új családok jöttek. Városból. — Elég nekem a bánya, utá­na jó levegő kell. Megvettük ezt a kis házat, kijöttünk —- mondja Gergely Géza az egyik' új honfoglaló. Komlón komfor­tos bérházi lakása volt. Kilenc csalód jött Komlóról, alig egy esztendő alatt. A le­vegő jó, a házak olcsók, mind­egyikhez nagy kert, gyümölcsös tartozik. Állatot lehet tartani, a ház körül minden megterem — könnyebb így az élet — még akkor is, ha naponta két órát kell buszozni. Most már egyet­len üres ház sincs Szágyon ... Az emberek azt mondják, itt nem történik semmi. A legutób­bi szenzáció, amire emlékeznek egy fél évtizeddel ezelőtti ön­kéntes-tűzoltó ünnepély. Kata­lin napkor igazi falu lesz Szágy- ból, tele élettel, vidámsággal. Akkor van a búcsú. D. Kónya József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents