Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
1971. szeptember 30. If DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Óvoda két hónap alatt Gyöngypanel Forradalmasíthatja az építőipart — A hernádi módszer története — A Városi Tanács tárgyalásai A művelődési otthonok helyzete és feladatai Baranyában Bolgár tehervagonokat vásárolt a MÁV Magyar-bolgár államközi megállapodás alapján a bolgár ipar négytengelyes, magas oldalfalú vasúti tehervagonokat gyárt a Magyar Államvasutaknak. Szeptember végén a alovdivi vásáron a bolgár Masinoexport és a Nikex Külkereskedelmi Vállalat, valamint a MÁV képviselője 950 négytengelyes tehervagon szállítására kötött megállapodást. A szerződés értelmében 1972-ben 50 kocsit, 1973—1975-ben pedig évenként 300-300 vagont ad át a bolgár ipar a MÁV-nak. Rendhagyó módon az esti órákban tartották meg tegnap a Pécsi Nemzeti Színház első idei darabjának főpróbáját, Ezért, az este hét órakor kezdődő főpróba előtt, két interjút kértünk színházi előzetes képpen. Sik Ferenc, a darab rendezője: — A Nobel-díjas Pirandelló- nak ez az utolsó színdarabja. Összegezve található benne mindaz, ami jellemzi drámaírói művészetét. Ez részben előnye a darabnak, részben tehertétele is, mert aki nem járatos a pirandellói nyelvrendszerben, — nehezen igazodik el. Magyarán: nehéz darab. Ezért elsősorban nem a közönségtől, hanem a rendezőtől és a színésztől olyan összpontosított figyelmet igényel, ami már rendkívüli. Nagyon jó iskola. Aki ezt a színdarabot megrendezi, eljátssza, egész további pályafutására szóló élményt kap és megnövekszik az önmagával szemben támasztott igényessége. Ez után a dráma után nem lehet úgy játszani, mint előtte — és rendezni sem. Pontosabban, konkrétabban, átgondoltabban, az összefüggéseket jobban látva és látattva kell utána dolgozni. Ez persze afféle műhely-előny és ez az, amit a rendező és a színészek hasznosíthatnak belőle. — A rendezői elképzelés lényege az volt, hogy ennek a színdarabnak az emberi felelősségvállalásról kell szólnia, arról, hogy társadalomban élni, Az óvodaügyek között, a noteszben, régen ott van ez a mondat: Egyszer majd el kell ! kezdeni a kutatást a gyermek- intézmények könnyűszerkezetű építése után! „Egyszer, majd." Most pedig bombaként jött a hír, hogy egy alföldi faluban már meg is találták ennek az útját. Mit lehet ilyenkor tenni? Kettőt: bosszankodni az illetékes országos szervek miatt, amelyeknek évek óta tudniuk i kellett volna, hogy országszeranélkül, hogy az ember mindenét, ami körülötte, vele és benne történik, ne vállalja a felelősséget — nem lehet. Ha az ember becsületes. A darabban ez többszörös áttételen valósul meg. Ez egy álnaturalista színdarab, tele pszcihológizáló elemmel, a kezdődő impresszionizmus jegyeivel és a görög sorstragédiákat idéző szenvedélyekkel és emberi sorsfordulásokkal. Ezt a sokrétű dolgot, egyszerre, együtt megvalósítani, — ez a feladat várt a rendezőre és a színészekre. Holl István, Giorgio Vanzi tengerésztiszt alakítója: — Ami ebből nehéz, az az volt, hogy annak a színésznek is végig kell élnie a darabot, aki nem beszél benne, aki félre, hátul ül. Aki beszél, az attól lesz jó, vagy rossz, hogy a másik, a félre ülő hogyan reagál. Itt nincs „az én monológom’’, vagy „az én szerepem”, hanem csak együtt lehet az egész jó. Ezért is nehéz próbálni, mert amíg nincs meg a teljes összhang, a darabnak mind az öt színésze között, addig nem jó. Ráadásul Pirandello egyetlen utasítást sem írt, hogy például jobbról, vagy balról jön valaki. Rómeó Daddi grófot Unka György, feleségét, Beatricét Tímár Éva, Vanzi feleségét, Gi- nevrát Vajda Márta, Nicola Fespit Bősze György alakítja. A díszlet Vata Emil munkája, maszkmester Léka László, rendezőasszisztens Lizitzy Gizella. F. D. te kevés a hely az óvodákban, s mégsem kutattak fel ilyen üzemet, tsz-t, bármit, s a bosz- szankodás után indulni az Alföldre. Előbb azonban egy telefon : — Tessék, itt Március 15. Tsz, Hernádi - így fogadják a hívást. — Hány megrendelést kaptak, miután kiderült, hogy köny- nyűszerkezetű óvodaépületeket szállítanak, méghozzá gyorsan? — Kilencet. — Mennyit vállalnak még? — Hát még egy száz-százötven férőhelyeset bírunk az idén Többet nem. Dunaföldvár, Kecskemét, La- iosmizse — Jávori Istvánnal, a Pécsi III. kerületi Tanácsi Hivatal elnökével sietünk az idei utolsó, a tizedik könnyűszerkezetes óvodáért. Kétszáznegyven kilométer után fékezünk a hernádi tsz központia előtt. HosZ- szú, földszintes ház, a teteie olyan, mint a vasvázas géoszí- neké - maidnem laoos. A folyosón mosható fal, bent a főkönyvelő — KoDÓnyi Imre — faburkolatú szobájában derül ki: nem előzött meg bennünket senki. Ezek után kétszeresen kellemes az első információ: ez az irodaház hat hét alatt épült fel. Aztán magnóra kerül a későn felfedezett hernádi módszer története: — Van egy beruházási és tervezési csoportunk. Annak a vezetőie, Keczely György építészmérnök találta ki, s munkatársaival együtt az újítást meg is valósította. Az épület legjellemzőbb szerkezeti eleme a falpanel, amely polisztirol- gyöngy adalékú könnyű betonból készül, acéllemez keretben, előre gyártva. 1969-ben összesen már 200 000 négyzetméter alapterületű épületet állítottunk fel, ez egymillió nehéztestű tojó elhelyezését jelentette. Aztán 1970 végén a mezőgazdasági beruházások mindenütt kezdtek beszűkülni. Ezért, hogy ez a termelő kapacitás ne maradjon üresen, átálltunk más típusú épületek tervezésére és gyártására: ABC-áruházra, óvodára. * Szárazságtűrő alföldi akácfák alatt megyünk a falu szélén, a gyöngypanelüzembe. Messziről villog a hegesztőpisztoly, a kocsi fékez, és — a hátsó ülés fölé tett polisztlrol- gyöngyök a nyitott zacskóból előreszállnak - a fékezéstől. Ennek a gyöngynek szinte nincs súlya: mindössze húsz kiló köbméterenként. Odabent a segédmunkások a betonkeverőbe öntik, és az előre összehegesztett vaskeret sablonjába ömlesztve, simítókanállal befejezik. Egyetlen szakmunkás sincs a gyöngypanel mellett — ezt nem lehet elrontani. Oldalt a nylonzsák, abban hozzák a Hungária Műanyaggyárból. Hőszigetelő képességük kitűnő: húsz fokos téli hidegben 30-32 fokra fűtik a tojóházakat, s a gyöngypanel tartja ezt a meleget. Szilárd, mégis fúrható, szegelhető. Egy nap alatt 800-1100 négyzetméter készül el belőle és egy ötven férőhelyes óvodához 540 négyzetméter kell. Nyolc napig kell a kiöntött falelemet állni hagyni, de készítés közben 10 fokos hideg sem árt neki. Kopányi Imre nagyon régi, de mostanság néha elfelejtett üzleti szabályt mond el: — Minél olcsóbban termelünk, annál versenyképesebbek vagyunk. Ez a gyöngypanel- irodaház négyzetméterenként 2950 forintba került, az óvodákat leszorítjuk, körülbelül 1500 forintra, de ha a pécsi tanácsnak van építőrészlege, akkor talán még olcsóbb lehet. A termelési adó ugyanis sok gondo* okoz. Mi 9 százalék építőipari hasznot számítunk, de a kivite- 'ezők ezt gyakran felemelik 20-23 százalékra, mert így hárítják át a különféle jövedelemelvonási rendszerekből származó többletköltséget.- Ha néhány nap múlva megrendelést kapnak Pécsről, akkor mikor lesz használható a gyöngypanel-óvoda? — Két hónap múlva. Tegnap délelőtt a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanácstermében aláírták azt a szerződést, amelynek pontjai meghatározták öt esztendőre a főiskola és az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium együttműködésének lehetőségeit, az eddig is jó kapcsolat elmélyítését. I Hazánkban nagyon komoly feladatok várnak az építőipar és az építőanyagipar szakembereire. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola oktatógárdájának jelenleg is eleget kell tenni a mind magasabbra emelkedő követelményeknek, de gondolni kell a holnapra is: a jövő építőipara egész más képet mutat, mint a hagyományos. Olyan szakembereket kell tehát felkészítenie, amelyek megállják majd a helyüket a húszéves szakmai gyakorlat után a vezető beosztásokban. Korszerű oktatást csak magasan kvalifikált mérnök-tanárokkal oldhatnak meg. A főiskola személyi állománya hatalmas szellemi kapacitást jelent, amelyet a legkülönbözőbb területeken — az építő- és szi- likátipar területein — hasznosíthatnak. Kutatások, komplex feladatok megoldása sok esetben jobban biztosított, mint bármely kutatóintézetben, vagy a vállalatoknál. A szerződés pontjai konkrétan célozzák mind az oktatás, mind a műszaki feladatok, a fölös szellemi kapacitás lekötésének lehetőségeit. Megszabják a főiskola és a minisztérium feladatait, amelyek mind az előrelépést szolgálják, s a záró rendelkezésben megállapodás is született, amely szerint a minisztérium és a főiskola illetékesei intézkedési tervet és ennek végrehajtásáról értékelő jelentést készítenek. Tizenegy órakor telt meg a tanácsterem. Az ÉVM részéről dr. Szabó lános, az építési és városfejlesztési miniszter első helyettese, a főiskola részéről Juhász Jenő főigazgató, a főMűvelődési otthonaink szerepe, társadalmi szükségessége mind többször kap hangot a | különböző közéleti fórumokon. Közművelődési funkciójuk mellett a helyzetükről, működési feltételeikről esik a legtöbb szó. Országosan is itt a legtöbb probléma, hiány és ellentmondás. Okairól annyit, hogy a népi demokrácia kezdeti szakaszában tömegesen hoztuk létre, alakítottuk ki a kultúr- otthonok hálózatát. A fejlesztés lehetőségei viszont nem tarthatnak lépést a fejlődéssel, az igényekkel. A megoldást, az előbbrelépést ma csakis reális lehetőségeink talaján kezdeményezhetjük. Mik ennek a leheiskolai tanács tagjai, valamint í városunk építőiparának jelentős személyiségei jelentek meg. Juhász Jenő köszöntötte a megjelenteket, röviden szólt a szerződés jelentőségéről, majd Pauka Imre, a gépészeti kar igazgatója ismertette a résztvevőkkel a szerződés tartalmát. Ezután dr. Szabó János miniszter-helyettes és Juhász Jenő főigazgató aláírták a szerződést. Az\ ünnepélyes aláírás után a főigazgató fogadást adott a vendégek tiszteletére. Súlyos autóbuszkarambolok Szerdán hajnalban, a Veszprém megyei Kádárta községben Kacsóh Lajos 25 éves gépkocsi- vezető, tihanyi lakos által vezetett, 20 személyt szállító autóbusz összeütközött egy vele szemben szabályosan közlekedő autóbusszal, amelyen 55 utas volt. A baleset követkéz- I tében a két autóbusz utasai | közül 31-en megsérültek. Né- I gyen súlyos, nem életveszélyes, 27-en könnyű sérülést szenved- | tek. A baleset okozója Kacsóh Lajos, aki vezetés közben áttért a menetirány szerinti bal I oldalra. Szerdán reggel Kazincbarcika külterületén Egresi Tibor 43 | éves gépkocsivezető, az általa vezetett gépkocsival összeütközött a vele szemben szabályo- j san közlekedő autóbusszal, ! amelyen 35 iskolás gyermek tartózkodott. A baleset következtében a gépkocsin utazók közül Ruszó József 59 éves segédmunkás, kazincbarcikai lakos olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghait. A gépkocsi vezetője kárházba- szállítás közben halt meg. Török Piroska 19 éves eladó, súlyos, életveszélyes, Busnyák István 33 éves segédmunkás sú- | lyos, nem életveszélyes, két személy pedig könnyű sérülést ; szenvedett. ‘ tőségei, és mi a valóságos helyzet Baranyában? Erről tanácskozott tegnap a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága a művelődésügyi osztály előterjesztése alapján. A művelődési otthon jellegű intézmények helyzetéről és feladatairól szóló tájékoztató széles körben és mélyrehatóan elemzi a legfontosabb kérdéseket. Ezzel a testületet a köz- művelődés nagyfontosságú feladatai terén gondolatkeltő vitára, véleményalkotásra késztette. Mint Horváth Lajos tanácselnök összefoglalójában kiemelte: a tájékoztató nemcsak informál, hanem kiutat is próbál keresni az intézmény- hálózat szorító helyzetéből. Eszerint: előtérben áll a művelődési intézmények minőségi fejlesztése. Ennek érdekében 1963-ban új, differenciált követelményrendszer alapján megtörtént az intézmények új besorolása. Baranyában a 121 falusi művelődési otthont (44,5 százalék) nem lehet besorolni, mivel a minimális követelményeknek sem feleltek meg. Állaga és tárgyi feltételei szerint a megye intézményeinek csupán 15 százaléka mondható korszerűnek, 55 százalék pedig korszerűtlen. A megoldás: helyi erőkkel való korszerűsítés, felújítás. Ahol ez semmiképpen — távlataiban sem — lehetséges, ott a be nem sorolt intézményeket 1972 végéig meg kell szüntetni. (Kulturális ellátottságukról a mozgó művelődési ház-gondoskodik azután.) Új intézmények elsősorban Pécsett, Komlón, Siklóson és néhány idegenforgalmilag kiemelt helyen épülnek. Ezért a községi (körzeti) művelődési házak fejlesztése, korszerűsítése elsősorban a helyi erők összefogásával realizálható. Ezt több felszólaló is megerősítette, hangsúlyozva, hogy a községek anyagi támogatásra a negyedik ötéves tervben aligha számíthatnak. A tájékoztató jelentés alapján két fontos kérdés különösen nagy hangsúlyt kapott ezen a vb-napirenden. Többen is kiemelték felszólalásukban, hogy a gyakorlati fejlesztési és tervezési hibák elkerülésére szigorúan érvényt kell szerezni annak az előirásnak, amely megszabja: művelődési intézmények terveit csak a szakigazgatási szerv jóváhagyásával engedélyezzék az építésügyi hatóságok. Sok szó esett a közművelődési intézmények közös fenntartásáról is. Erre korábban is voltak kísérletek. A realitások azonban fokozottabban megkövetelik a kulturális alapok, az anyagi eszközök összehangolt és tervszerű felhasználását. Erre vonatkozóan a megyei művelődésügyi osztály széleskörű alapozó felmérést végez 1972- ben. Az intézmények szakemberellátottsága nem éri el az országos átlagot. A helyzet javulása érdekében szükséges megteremteni a népművelő képzés konzultációk központját Pécsen. A testület tudomásul vette a művelődési otthonok helyzetéről, tartalmi munkájáról és feladatairól szóló jelentést, majd Horváth Lajos tanácselnök javaslatára határozatot hozott. A művelődésügyi osztály megfogalmazásában intézkedési terv készül. Ez alapelvként veszi figyelembe az anyagi és szellemi erők koncentrálását valamint a társadalmi együttműködést a művelődési otthonok minőségi fejlesztésében és fenntartásában. W. E. Holnapi premier: Tímár Éva és Holl István a drámában Murányi Zsófia (FÉNY5ZÖV) felvétele Földessy Dénes Szocialista szerződés Dr. Szabó János és Juhász Jenő aláírják a szerződést. Bútorbemutató és-vásár A MECSEK ÁRUHÁZBAN A ^ B U B I V TERMEKÉIBŐL 'tVOl i 771. SZEPTEMBER HO 25 TOL OKTOBER 9-IG. Nem tudni, hogyan
