Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

6 DUNANTOLI NAPIG 1971. szeptember 30. TOLLSEPRU Magyar utónévkönyv Sok embernek fogalma sincs Á forrongó Közel-Keleten A baathista Szíria orról, hogy utóneve milyen ere­detű, van-e valamiféle jelenté­se, mikor van névnapja, ho­gyan kell becézni, sőt: hogyan kell utónevét helyesen írni. Még ma is bőséggel akadnak olya nők, akik Edithet, Judithot, Yvettet, Ottiliát, Othellót írnak Edit, Judit, Ivett, Otília, Otelló helyett. Az utónevekkel kapcsolato­san szinte minden kérdésre vá­laszt ad Ladó Jánosnak, az Akadémia Nyelvtudományi In­tézetében készült, régóta várt, igen hasznos munkája: a Ma­gyar utónévkönyv. A névkönyv nagyarányú gyűjtő- és rende­zőmunkájában több külső mun­katárs és a Magyar Televízió felhívására sok más adatközlő is részt vett. Az összegyűjtött csaknem 3600 utónevet előbb | egy bizottság átvizsgálta és belőle 1827 utónevet minősíteti anyakönyvezhetőnek a különbö­ző igények kielégíthetésére. Ladó János az utóneveket két kategóriába sorolja művében: ajánlott és elfogadható utóne­vekre. Kérdés: ha valakinek a csaknem kétezer névből egy lem tetszik, mi történik akkor. A magyar anyanyelvű szülőnek ebben az esetben írásbeli szak- véleményt kel) beszereznie a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől ar­ra vonatkozóan, hogy a kért utónév női vagy férfiutónév-e. és az Intézet javasolja-e anya­könyvi bejegyzésre vagy nem. A szerző a legtöbb esetben az utónév után közli a név ere­detét, jelentését, a beceneve­ket, a rokonneveket és a név­napot is. Felhívja a figyelmet az utónévválasztás névhangula­ti szempontjaira is. Ezzel sajnos a fiatal szülők alig-alig törőd­nek. Szinte komikus megoldás az, amikor a családnév és az utónév tiszta rímhez hasonlóan összecseng: pl. Vándor Sándor, Mendel Vendel stb. A családnév és az utónév el­ső betűjének azonossága (pl. Váradi Viktor) általában jó ha­tást kelt, de már vigyázni kell a családnév végének és az utó­név kezdő betűiből adódó kel­lemetlen összecsengésére (pl. Kandisz Nóra), a két név eset­leg komikus kapcsolatára (pl. Szőke Barna. Bárány Farkas, Fehér Piroska, Cserép Virág stb.). Ezért ajánljuk a névadó szülőknek, hogy gyermeküknek lehetőleg egynél több utónevet adjanak, hogy a felnőtt gyer­mek később majd ki tudja vá­lasztani a számára kellemesebb hangzású nevet. Nagy értéke a műnek az is, hogy a szerző figyelme kiterjed egy-egy név irodalmi vonatko­zására is, és feloldja a régi névjegyzékek sokféle tilalmát. A szerző utolsó mondatában azt kívánja, hogy a kiválasztott utónév „jó barátként kísérje végig a névviselőt a bölcsőtől a koporsóig." Most már rendelkezésünkre áll a sokszáz kitűnő utónév, jöjjenek hát az érdekeltek! A törökországi Antakyából a | nagy Szíriái gabonakikötő, Lat- | takia felé kanyargó, végetérni j nem akaró szerpentinen érke- j zünk a szőkébb Levante, az emberi civilizáció egyik leg­ősibb területére, a két folyó­völgy egyik nagymúltú orszá­gába, Szíriába. AZ ÁBÉCÉ SZÜLŐFÖLDJE Szíria földje egy hatalmas, j történelmi színház, ahol az em- 1 beriség története legfontosabb eseményeinek egy része leját- j szódott, az a máig élő éposz, J amely az örök emberit meséli a | századoknak. Nincs még a vi- ! lógnak talán egyetlen olyan j darabja, mely annyi nagy ese- | ménynek lett volna tanúja, s I amelyen az 50 évszázadon ke­resztül egymást váltó civilizá­ciók annyi maradandót hagy- j tak volna, mint itt. Noha az or­szág mai területének egy része — kb. az Aleppótól Damasz- kuszig húzódó 100 km széles sáv — már az i. e. II. évezred- | tő! a Szíria nevet viseli, az a { vidék, ahol a mai szír állam területére léptünk, az egy má- j sik nagymúltú civilizáció szülő- ! földje volt, Föniciáé. Érdekes | volt a roppant nehéz tenger- | parti utat választani! Első ál­lomásunk Szíria földjén az az Ugarit volt, ahol a világ első alfabétikus írása létrejött, s ahol a föníciai ABC 29 más­salhangzójával írt szövegeket ércnél maradandóbban meg­őrizték egy i. e. XVII. századi sziklabarlang falai. Mintha csak a sors paródiája lenne, hogy az az ország, amely évezredek­kel ezelőtt a világ egyik leg­nagyobb kultúrájú és leggaz­dagabb országa volt; ez az állam ma egyike a legszegé­nyebbeknek (az egy főre eső évi jövedelme alig 120 dollár), s annak az országnak a lakos­sága, amely az írás művésze­tét adta az emberiségnek, két­harmad részben írástudatlan. Néhány éve Szíriában az iskola- köteles korú gyerekek — s hoz­zá kell még tenni, hogy a tan- , köteles kor itt csak 7—11 évig terjed — mindössze egyharma- da járt iskolába; s az ugyan­ezen korosztályba tartozó lá­nyoknak pedig alig több, mint egytizede! Igaz, ezt a kettős­séget Szíria földje eredendőben magában hordozza: az Eufrá- tesz völgye a világ legtermé­kenyebb területe, ugyanakkor az ország déli, ugyancsak ősi kultúrájú része forró kősivatag. KELET ÉS NYUGAT TALÁLKOZÁSI PONTJÁN S Szíria földrajzi helyzete kö­vetkeztében Kelet és Nyugat találkozási pontja, s ez nem­csak rendkívüli emberi kísérle­tek és nagy történelmi esemé­nyek tanújává tette, de egyút­tal a keletről nyugat felé, nyu­gatról kelet felé tartó hódítók hadjárataitól is sokat szenve­dett. Mindennek következtében területén 5 évezred alatt a leg­különbözőbb államalakulatok jöttek létre, s ez nemcsak azt a rendkívül jelentős pozitívu­mot biztosította számára, hogy A veterán reklámautó vezetője o BIZTOSÍTÓ IRODAI ELŐTT néhány napig részletes tájékoztatást nyújt minden civilizáció átadta ered­ményeit s előbbre segítette a másikat, de olyan negatív té­nyezőket is szült, amelyek — a j hódítások okozta szenvedése- ' ken túl — máig erősen mér- | gezik a lelkeket. Az i. e. III. és II. évezred for- ] dulóján létrejött föníciai, pa- i lesztinai és Szíriai városálla- j mok évszázadokig függetlenek voltak, mígnem a nagy hódító, j az egyiptomi Középbirodalom i leigázza e területeket. A „ten- I ger népeinek” csapásai alatt meggyengülő Egyiptom vissza­húzódása után ismét független­né válnak a föníciai, Szíriái vá­rosok (Tyros, Sidon, Byblos, Ugarit, Haleb) egészen addig, amíg az új ragadozó, Asszíria szét nem töri őket. Ezután a babiloni, majd perzsa biroda­lom terjeszti ki ide hatalmát, majd Nagy Sándor halála után egy negyed évezredes időszak következik, amikor Szíria földje a hellenisztikus Szeleukida bi­rodalom központja lesz. S ez a régmúlt, kétezer év távolába vesző múlt életet egyfajta szír nacionalizmust. A prospektusoktól a tankönyve­ken ót a hivatalos térképekig mind arra hivatkoznak, hogy régi földrajzi térképek egyér- értelműen azt mutatják, hogy Makedón Alexandrosz óta Szí­ria magába fogadta északon Aleppo és Adana vilajete­ket, középen Damaszkuszt és Bejrutot, délen Palesztinát) (azaz Törökországból az 5500 négyzetkilométeres Hatay-terü- letet, egész Jordániát és Izraelt, valamint Libanont is). Ez több, mint a mai Szíria kétharmad része (az ország területe 184 ezer négyzetkilométer, 6 millió lakossal). Persze a mai szír társadalom elmaradottsága nem a két év­ezred előtti hódítások követ­kezménye, mégcsak nem is az i. e. 63-ban kezdődő, s i. u. 395-ig tartó rótnaié, vagy az ez- utáni, negyed évezredig tartó bizáncié. Szíria területét 633- tól közel egy évezreden át kü­lönböző arab kalifótusok és országok tartották megszállva, de az igazi sötét kor, ami ezt a hallatlan mai visszamaradott­ságot jelentős részben okozta, ez a 400 éves török hódoltság volt: 1516-tól 1918-ig. Képzel­jük csak el hazánk történetét, ha az 1526-ban kezdődő hódí­tás nem „csak" 150, de ha 400 évig tartott volna I S még ekkor sem szabadult fel teljesen: a politikai függetlenséget még csak negyed század múlva, 1944. január elsején nyeri el, felszabadulva a francia meg­szállás és protektorátus alól. PUCCS PUCCSOT KÖVET Az igazi békés építőmunka ideje azonban még ezzel sem következett el: ha a zűrzavaros első másfél évtized történeté­től el is tekintünk, s csak a legutóbbi évtized eseményeit vesszük szemügyre, akkor is azt kell megállapítanunk, hogy a I különböző kis katonai csopor­tok torzsalkodásaitól igen so­kat szenvedett e nép. Ezeket a puccsokat mindig nagy jelsza­vak mögé rejtették, de a lénye­ge nem volt több, mint — egyé­ni érdekből — a hatalom meg­kapó rintása. Az állami függetlenség kiví­vása után a reakció került ha­talomra, s Szíria egyik lett a világ legreakciósabb, leganti- demokratikusobb államainak. (Mint ilyen üzen hadat, s tá­madja meg 1948 májusában — négy másik ultrareakicós arab állammal együtt — a független­ségét éppen akkor ünneplő Izraelt.) Néhány évvel később az éppen hatalomra jutott cso­port — uralma megszilárdítása érdekében — unióra lép Nasz- szer Egyiptomával, s megte­remtik a „haladó” Egyesült Arab Köztársaságot. Egyik „legszebb” tette a 4 éves nasz- szerista Szíriának a Libanoni Kommunista Párt főtitkárának, F. Helou elvtársnak kegyetlen kínzások utáni meggyilkolása. Az egységnek egy újabb kato­nai felkelés vet véget, s így folytatódik évről évre az egész elmúlt évtizedben (a független­ség elnyerése óta eddig össze­sen több tucat katonai puccsot hajránk végre, amiből közel gy tucat „eredményes” is volt), mígnem a múlt év no­vemberében Hcfez Asszad tá­bornok félreállítja az eddigi legeredményesebb puccsistát, N. Atasszit. Asszoddal ismét egy unionis- ta csoport került hatalomra, amely „a közös ellenség elleni harc” nagyon is negatív tölté­sű eszméjével (amely „harcba" immár 4 év óta belefér az ab­szolút semmit-tevés) próbálja helyreállítani az évtizeddel ko­rábbi egységet Egyiptommal és más „haladó" arab államokkal. MINDEN HATALOM A BAATHÉ Tény, Asszad a hatalom meg­szerzése után, látványos ered­ményt ért el: 4 hónappal a hatalomátvétel után, 1971. már­cius 12-én megtartott népsza­vazáson — mint egyetlen jelölt — a szavazók 99,2 százaléká­nak voksát megkapta. Kor­mányzata elhatározta, hogy Szíriának hasonló politikai struk­túrát ad ahhoz, ami Egyiptom­ban is létezik. Erre kellett tu­lajdonképpen — Asszad szemé­lyén keresztül — szavazni, s ez­zel a Szíriái nép, első ízben történetében, úton van afelé, hogy végre ne csak kormánya, de állama is legyen. Nyilatko­zataiban Asszad elnök éppen ezért aláhúzta, hogy a „Minden hatalom a Baathé!" jelszó ki­egészül azzal, hogy „Szíria ha­ladásának lényege: a népi egység”. S ezen utóbbi tulaj­donképpen nem ellenkezik a Szíriái Kommunista Párt politi­kai vonalával, hiszen az is vall­ja a „valóságos népi egység” szükségességét. (Megjegyzem, hogy a helyzet azért elég bo­nyolult a Szíriái Kommunista és a Baath Párt között: jólle­het a kommunista pártnak két vezetője is tagja a kormány­nak, a párt sajtója illeqális. A vonalak persze még a Baathon belül is eléggé kuszáitok. Ér­dekes volt például az a meg­állapítás, amit a Baath egyik lattakiai vezetőségi tagja fej­tett ki: a száműzetésben lévő jobboldali Szalah Bitarról és Michel Aflakról úgy nyilatko­zott, mint a párt „történelmi vezetőiről" — akiket egyébként korábban megtagadtak. A to­vábbiakban azt állította, hogy a jelenlegi és régi vezetők közt — a sok puccs ellenére! — nincs semmi ellentét az alap­elvek, csak azok gyakorlati al­kalmazása vonatkozásában: az „elődök elvei nem helyesen kapcsolódtak az adott, a pilla­natnyi helyzethez". „Az 1963 óta egymás után következő csoportok nagyon elszigeltek voltak, éppenezért nekünk az a feladatunk — mondotta —, hogy mindig a tömegek mel­lett legyünk”. Az új, Asszad-féle kormány­zat azzal is meg akarta mu­tatni, hogy az előzőek nyom­dokain jár, hogy nem likvidál­ta a novemberben megbukta­tott politikusokat, a börtönbe is csak a legfőbb vezetők néme­lyikét (N. Atasszit, Sz. Dzsedi- det) vetette, sót a megbuktatott kormány miniszterelnöke, dr. Zuajen szabadlábon van (s az Eufrátesz partján épült ősi Deir-Ez-Zorban végzi orvosi te­vékenységét). Felmerült beszél­getéseink során az a kérdés is, hogyha a Baath nemcsak nem a legnagyobb párt Szíriában (hiszen pl. a nasszerista „Arab Nacionalista Mozgalom" na­gyobb tömegeket befolyásoló áramlat), de még csak nem is a legszervezettebb s ugyanak­kor ideológiailag is eléggé za­varos (a kommunista párt — mondja — összehasonlíthatat­lanul jobban szervezett is ideo­lógiailag is a legmagasabb szinten áll), hogyan tarthatja mégis évek óta kézben — egye­dül, más pártokra, csoportokra, sőt a tömegekre sem támasz­kodva — a hatalmat. Benke József Folytatása a szombati számban Halászok a Dunán A mohácsi Halászati Szövetkezet Farkas Pál vezette brigádját kf- sértük el egy dunai halászatra. Ebből a szép munkából mutatunk be néhány felvételt képsorunkban. A képem a brigádvezető hosz­szú rúddal veri a vizet és Így hajtja a halakat a kerítőhálóba. Nem könnyű a munkája Kiss Istvánnak és Aradi Lászlónak, akik a hosszú kötéllel a part leié húzzák a hálót. Egyre szükebb lesz a kőt a halak körOI, Vajkai Lajos, halászmester varsát helyez el az egyik „tanyán", A halászat után jó ebédnek Ígérkezik a nyárson sült hal. Erb János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents