Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
6 DUNANTOLI NAPIG 1971. szeptember 30. TOLLSEPRU Magyar utónévkönyv Sok embernek fogalma sincs Á forrongó Közel-Keleten A baathista Szíria orról, hogy utóneve milyen eredetű, van-e valamiféle jelentése, mikor van névnapja, hogyan kell becézni, sőt: hogyan kell utónevét helyesen írni. Még ma is bőséggel akadnak olya nők, akik Edithet, Judithot, Yvettet, Ottiliát, Othellót írnak Edit, Judit, Ivett, Otília, Otelló helyett. Az utónevekkel kapcsolatosan szinte minden kérdésre választ ad Ladó Jánosnak, az Akadémia Nyelvtudományi Intézetében készült, régóta várt, igen hasznos munkája: a Magyar utónévkönyv. A névkönyv nagyarányú gyűjtő- és rendezőmunkájában több külső munkatárs és a Magyar Televízió felhívására sok más adatközlő is részt vett. Az összegyűjtött csaknem 3600 utónevet előbb | egy bizottság átvizsgálta és belőle 1827 utónevet minősíteti anyakönyvezhetőnek a különböző igények kielégíthetésére. Ladó János az utóneveket két kategóriába sorolja művében: ajánlott és elfogadható utónevekre. Kérdés: ha valakinek a csaknem kétezer névből egy lem tetszik, mi történik akkor. A magyar anyanyelvű szülőnek ebben az esetben írásbeli szak- véleményt kel) beszereznie a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől arra vonatkozóan, hogy a kért utónév női vagy férfiutónév-e. és az Intézet javasolja-e anyakönyvi bejegyzésre vagy nem. A szerző a legtöbb esetben az utónév után közli a név eredetét, jelentését, a beceneveket, a rokonneveket és a névnapot is. Felhívja a figyelmet az utónévválasztás névhangulati szempontjaira is. Ezzel sajnos a fiatal szülők alig-alig törődnek. Szinte komikus megoldás az, amikor a családnév és az utónév tiszta rímhez hasonlóan összecseng: pl. Vándor Sándor, Mendel Vendel stb. A családnév és az utónév első betűjének azonossága (pl. Váradi Viktor) általában jó hatást kelt, de már vigyázni kell a családnév végének és az utónév kezdő betűiből adódó kellemetlen összecsengésére (pl. Kandisz Nóra), a két név esetleg komikus kapcsolatára (pl. Szőke Barna. Bárány Farkas, Fehér Piroska, Cserép Virág stb.). Ezért ajánljuk a névadó szülőknek, hogy gyermeküknek lehetőleg egynél több utónevet adjanak, hogy a felnőtt gyermek később majd ki tudja választani a számára kellemesebb hangzású nevet. Nagy értéke a műnek az is, hogy a szerző figyelme kiterjed egy-egy név irodalmi vonatkozására is, és feloldja a régi névjegyzékek sokféle tilalmát. A szerző utolsó mondatában azt kívánja, hogy a kiválasztott utónév „jó barátként kísérje végig a névviselőt a bölcsőtől a koporsóig." Most már rendelkezésünkre áll a sokszáz kitűnő utónév, jöjjenek hát az érdekeltek! A törökországi Antakyából a | nagy Szíriái gabonakikötő, Lat- | takia felé kanyargó, végetérni j nem akaró szerpentinen érke- j zünk a szőkébb Levante, az emberi civilizáció egyik legősibb területére, a két folyóvölgy egyik nagymúltú országába, Szíriába. AZ ÁBÉCÉ SZÜLŐFÖLDJE Szíria földje egy hatalmas, j történelmi színház, ahol az em- 1 beriség története legfontosabb eseményeinek egy része leját- j szódott, az a máig élő éposz, J amely az örök emberit meséli a | századoknak. Nincs még a vi- ! lógnak talán egyetlen olyan j darabja, mely annyi nagy ese- | ménynek lett volna tanúja, s I amelyen az 50 évszázadon keresztül egymást váltó civilizációk annyi maradandót hagy- j tak volna, mint itt. Noha az ország mai területének egy része — kb. az Aleppótól Damasz- kuszig húzódó 100 km széles sáv — már az i. e. II. évezred- | tő! a Szíria nevet viseli, az a { vidék, ahol a mai szír állam területére léptünk, az egy má- j sik nagymúltú civilizáció szülő- ! földje volt, Föniciáé. Érdekes | volt a roppant nehéz tenger- | parti utat választani! Első állomásunk Szíria földjén az az Ugarit volt, ahol a világ első alfabétikus írása létrejött, s ahol a föníciai ABC 29 mássalhangzójával írt szövegeket ércnél maradandóbban megőrizték egy i. e. XVII. századi sziklabarlang falai. Mintha csak a sors paródiája lenne, hogy az az ország, amely évezredekkel ezelőtt a világ egyik legnagyobb kultúrájú és leggazdagabb országa volt; ez az állam ma egyike a legszegényebbeknek (az egy főre eső évi jövedelme alig 120 dollár), s annak az országnak a lakossága, amely az írás művészetét adta az emberiségnek, kétharmad részben írástudatlan. Néhány éve Szíriában az iskola- köteles korú gyerekek — s hozzá kell még tenni, hogy a tan- , köteles kor itt csak 7—11 évig terjed — mindössze egyharma- da járt iskolába; s az ugyanezen korosztályba tartozó lányoknak pedig alig több, mint egytizede! Igaz, ezt a kettősséget Szíria földje eredendőben magában hordozza: az Eufrá- tesz völgye a világ legtermékenyebb területe, ugyanakkor az ország déli, ugyancsak ősi kultúrájú része forró kősivatag. KELET ÉS NYUGAT TALÁLKOZÁSI PONTJÁN S Szíria földrajzi helyzete következtében Kelet és Nyugat találkozási pontja, s ez nemcsak rendkívüli emberi kísérletek és nagy történelmi események tanújává tette, de egyúttal a keletről nyugat felé, nyugatról kelet felé tartó hódítók hadjárataitól is sokat szenvedett. Mindennek következtében területén 5 évezred alatt a legkülönbözőbb államalakulatok jöttek létre, s ez nemcsak azt a rendkívül jelentős pozitívumot biztosította számára, hogy A veterán reklámautó vezetője o BIZTOSÍTÓ IRODAI ELŐTT néhány napig részletes tájékoztatást nyújt minden civilizáció átadta eredményeit s előbbre segítette a másikat, de olyan negatív tényezőket is szült, amelyek — a j hódítások okozta szenvedése- ' ken túl — máig erősen mér- | gezik a lelkeket. Az i. e. III. és II. évezred for- ] dulóján létrejött föníciai, pa- i lesztinai és Szíriai városálla- j mok évszázadokig függetlenek voltak, mígnem a nagy hódító, j az egyiptomi Középbirodalom i leigázza e területeket. A „ten- I ger népeinek” csapásai alatt meggyengülő Egyiptom visszahúzódása után ismét függetlenné válnak a föníciai, Szíriái városok (Tyros, Sidon, Byblos, Ugarit, Haleb) egészen addig, amíg az új ragadozó, Asszíria szét nem töri őket. Ezután a babiloni, majd perzsa birodalom terjeszti ki ide hatalmát, majd Nagy Sándor halála után egy negyed évezredes időszak következik, amikor Szíria földje a hellenisztikus Szeleukida birodalom központja lesz. S ez a régmúlt, kétezer év távolába vesző múlt életet egyfajta szír nacionalizmust. A prospektusoktól a tankönyveken ót a hivatalos térképekig mind arra hivatkoznak, hogy régi földrajzi térképek egyér- értelműen azt mutatják, hogy Makedón Alexandrosz óta Szíria magába fogadta északon Aleppo és Adana vilajeteket, középen Damaszkuszt és Bejrutot, délen Palesztinát) (azaz Törökországból az 5500 négyzetkilométeres Hatay-terü- letet, egész Jordániát és Izraelt, valamint Libanont is). Ez több, mint a mai Szíria kétharmad része (az ország területe 184 ezer négyzetkilométer, 6 millió lakossal). Persze a mai szír társadalom elmaradottsága nem a két évezred előtti hódítások következménye, mégcsak nem is az i. e. 63-ban kezdődő, s i. u. 395-ig tartó rótnaié, vagy az ez- utáni, negyed évezredig tartó bizáncié. Szíria területét 633- tól közel egy évezreden át különböző arab kalifótusok és országok tartották megszállva, de az igazi sötét kor, ami ezt a hallatlan mai visszamaradottságot jelentős részben okozta, ez a 400 éves török hódoltság volt: 1516-tól 1918-ig. Képzeljük csak el hazánk történetét, ha az 1526-ban kezdődő hódítás nem „csak" 150, de ha 400 évig tartott volna I S még ekkor sem szabadult fel teljesen: a politikai függetlenséget még csak negyed század múlva, 1944. január elsején nyeri el, felszabadulva a francia megszállás és protektorátus alól. PUCCS PUCCSOT KÖVET Az igazi békés építőmunka ideje azonban még ezzel sem következett el: ha a zűrzavaros első másfél évtized történetétől el is tekintünk, s csak a legutóbbi évtized eseményeit vesszük szemügyre, akkor is azt kell megállapítanunk, hogy a I különböző kis katonai csoportok torzsalkodásaitól igen sokat szenvedett e nép. Ezeket a puccsokat mindig nagy jelszavak mögé rejtették, de a lényege nem volt több, mint — egyéni érdekből — a hatalom megkapó rintása. Az állami függetlenség kivívása után a reakció került hatalomra, s Szíria egyik lett a világ legreakciósabb, leganti- demokratikusobb államainak. (Mint ilyen üzen hadat, s támadja meg 1948 májusában — négy másik ultrareakicós arab állammal együtt — a függetlenségét éppen akkor ünneplő Izraelt.) Néhány évvel később az éppen hatalomra jutott csoport — uralma megszilárdítása érdekében — unióra lép Nasz- szer Egyiptomával, s megteremtik a „haladó” Egyesült Arab Köztársaságot. Egyik „legszebb” tette a 4 éves nasz- szerista Szíriának a Libanoni Kommunista Párt főtitkárának, F. Helou elvtársnak kegyetlen kínzások utáni meggyilkolása. Az egységnek egy újabb katonai felkelés vet véget, s így folytatódik évről évre az egész elmúlt évtizedben (a függetlenség elnyerése óta eddig összesen több tucat katonai puccsot hajránk végre, amiből közel gy tucat „eredményes” is volt), mígnem a múlt év novemberében Hcfez Asszad tábornok félreállítja az eddigi legeredményesebb puccsistát, N. Atasszit. Asszoddal ismét egy unionis- ta csoport került hatalomra, amely „a közös ellenség elleni harc” nagyon is negatív töltésű eszméjével (amely „harcba" immár 4 év óta belefér az abszolút semmit-tevés) próbálja helyreállítani az évtizeddel korábbi egységet Egyiptommal és más „haladó" arab államokkal. MINDEN HATALOM A BAATHÉ Tény, Asszad a hatalom megszerzése után, látványos eredményt ért el: 4 hónappal a hatalomátvétel után, 1971. március 12-én megtartott népszavazáson — mint egyetlen jelölt — a szavazók 99,2 százalékának voksát megkapta. Kormányzata elhatározta, hogy Szíriának hasonló politikai struktúrát ad ahhoz, ami Egyiptomban is létezik. Erre kellett tulajdonképpen — Asszad személyén keresztül — szavazni, s ezzel a Szíriái nép, első ízben történetében, úton van afelé, hogy végre ne csak kormánya, de állama is legyen. Nyilatkozataiban Asszad elnök éppen ezért aláhúzta, hogy a „Minden hatalom a Baathé!" jelszó kiegészül azzal, hogy „Szíria haladásának lényege: a népi egység”. S ezen utóbbi tulajdonképpen nem ellenkezik a Szíriái Kommunista Párt politikai vonalával, hiszen az is vallja a „valóságos népi egység” szükségességét. (Megjegyzem, hogy a helyzet azért elég bonyolult a Szíriái Kommunista és a Baath Párt között: jóllehet a kommunista pártnak két vezetője is tagja a kormánynak, a párt sajtója illeqális. A vonalak persze még a Baathon belül is eléggé kuszáitok. Érdekes volt például az a megállapítás, amit a Baath egyik lattakiai vezetőségi tagja fejtett ki: a száműzetésben lévő jobboldali Szalah Bitarról és Michel Aflakról úgy nyilatkozott, mint a párt „történelmi vezetőiről" — akiket egyébként korábban megtagadtak. A továbbiakban azt állította, hogy a jelenlegi és régi vezetők közt — a sok puccs ellenére! — nincs semmi ellentét az alapelvek, csak azok gyakorlati alkalmazása vonatkozásában: az „elődök elvei nem helyesen kapcsolódtak az adott, a pillanatnyi helyzethez". „Az 1963 óta egymás után következő csoportok nagyon elszigeltek voltak, éppenezért nekünk az a feladatunk — mondotta —, hogy mindig a tömegek mellett legyünk”. Az új, Asszad-féle kormányzat azzal is meg akarta mutatni, hogy az előzőek nyomdokain jár, hogy nem likvidálta a novemberben megbuktatott politikusokat, a börtönbe is csak a legfőbb vezetők némelyikét (N. Atasszit, Sz. Dzsedi- det) vetette, sót a megbuktatott kormány miniszterelnöke, dr. Zuajen szabadlábon van (s az Eufrátesz partján épült ősi Deir-Ez-Zorban végzi orvosi tevékenységét). Felmerült beszélgetéseink során az a kérdés is, hogyha a Baath nemcsak nem a legnagyobb párt Szíriában (hiszen pl. a nasszerista „Arab Nacionalista Mozgalom" nagyobb tömegeket befolyásoló áramlat), de még csak nem is a legszervezettebb s ugyanakkor ideológiailag is eléggé zavaros (a kommunista párt — mondja — összehasonlíthatatlanul jobban szervezett is ideológiailag is a legmagasabb szinten áll), hogyan tarthatja mégis évek óta kézben — egyedül, más pártokra, csoportokra, sőt a tömegekre sem támaszkodva — a hatalmat. Benke József Folytatása a szombati számban Halászok a Dunán A mohácsi Halászati Szövetkezet Farkas Pál vezette brigádját kf- sértük el egy dunai halászatra. Ebből a szép munkából mutatunk be néhány felvételt képsorunkban. A képem a brigádvezető hoszszú rúddal veri a vizet és Így hajtja a halakat a kerítőhálóba. Nem könnyű a munkája Kiss Istvánnak és Aradi Lászlónak, akik a hosszú kötéllel a part leié húzzák a hálót. Egyre szükebb lesz a kőt a halak körOI, Vajkai Lajos, halászmester varsát helyez el az egyik „tanyán", A halászat után jó ebédnek Ígérkezik a nyárson sült hal. Erb János felvétele
