Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-29 / 229. szám

1971. szeptember 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ r Nem mindig jó a modernizálás Országszerte, így a baranyai utakon is kicserélik a régi útjelző táblákat. Az új táblák ugyan tetszetőseb­bek, de jóval kevesebb felvilágosítást nyújtanak az utazóknak, gépkocsizóknak. Mint a baloldali képünkön is lát­ható, a régi táblák nemcsak a megfelelő helység irányát, hanem távolságát is jelzik, míg az újakon pusztán azt lehet megtudni, mi merre van. Véleményünk és sok gépjárművezető véleménye szerint is a mai modern rohanó kor­hoz nemcsak a tetszetős külső, hanem a gyors eligazodás érdekében az alaposabb tájékoztatás is szükséges. Az illetékesek válaszúinak A népszerűség „titka" A sajtó hasábjaiban számta­lan elmarasztaló levél jelenik meg a közlekedés dolgozóinak viselkedéséről, de kevesen ra­gadnak tollat, amikor a gépko­csivezető, vagy kalauz a meg­állóhelyeken kívül is felveszi az idős, beteg utast, helyet bizto­sít a terhes nőknek, gyermekes anyáknak. Ha nemcsak a válla­lat, a sajtó, a rádió, stb„ hanem az utas, a gyalogos is ajándé­kozhatna udvariassági kártyát az arra érdemes gépkocsiveze­tőknek, akkor én egy egész cso­korral nyújtanék át Kovács Gyu­la gépkocsivezetőnek, az István- aknaiak „Gyula bácsi”-jának, akinek népszerűsége már-már vetekszik egy táncdalénekesével. Ez a népszerűség egy olyan ember népszerűsége, aki min­dennap jelesre vizsgázik em­berségből, munkabírásból, szor­galomból. Nem tudom hány éve van még a nyugdíjig, de kívá­nom, hogy még nagyon sokáig vezethesse a vállalat autóbu­szait. Tátrai Ferenc bányász Pécsett, az Asztalos utcában lakom. Ez az út olyan, hogy az autók tengelytörést kaphatnak akkor is, ha lépésben mennek. (Nemrég be is következett, ami­kor egyik ismerősöm hazavitt kocsival.) Az Asztalos János út­nak van egy olyan, körülbelül 500 méteres szakasza, amely leginkább az őszi mélyszántott földhöz hasonlít. Az elmúlt évben a Székely Bertalan úttól számítva körül­belül 200 méteres útszakaszt el­fogadhatóvá tettek, de a köz­művesítés hiányára hivatkozva abbahagyták az útjavítási mun­kát. Azóta az a hír járja, hogy csak azért hozták rendbe az em­lített útszakaszt, mert itt lakik a „Himeshózl anyukák" jeligére üzenjük, hogy kérésükkel fordulja­nak a Mohácsi Járási Hivatal mun­kaügyi főelőadójához, aki minden bizonnyal elintézi kérésüket. E. Theodorné, Pécs: Levélszekrény ügyben írt panaszára az illetékesek a következő választ adták: A terület rendezése még folyamatban van, így csak annak megtörténte után ke­rülhet sor a levélszekrény felszere­lésére. Addig is rendelkezésükre áll a József Attila utca és a Megyeri út 1 város egyik üzemének két veze­tője. Ez azonban bizonyára csak pletyka, nem is néztem utána, de tény, az új burkolattal ellá­tott utcarész egy kétlakásos, emeletes villánál ér véget. Pár hete kavicsot szórtak az út egyik felére, s most már két kocsi sem igen fér el egymás mellett. Járda nincs; gödrök, ár­kok; nyáron por, a többi évszak­ban víz és pocsolya, el lehet képzelni, hogy közlekednek az it­teniek. Ezen a részen 80—90 család él, 15—20 gépkocsi köz­lekedik. Míg a Mecseki körút el nem készül, nem lehetne vala­milyen ideiglenes megoldást találni? Pávics Gyógy kereszteződésétől számított kb. 100— 150 méterre lévő József Attila utca 33. sz. előtti levélszekrény. Bálicsi úti lakók jeligére üzenjük, hogy a Bálicsi út és Donátusi út ke­reszteződésénél lévő közkutat a III. kerületi Tanácsi Hivatal megcsinál­tatta. „Nyugdíjas bányászok": Lakáscse­re esetén a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság a lakbérhozzájárulást megszün­teti. „Barlanglakó a villasorban" A Dunántúli Napló 1971. au­gusztus 4-i számában fenti cím­mel megjelent cikkre az alábbi intézkedések történtek; Miután Kopár Antal az I. fokú Köz­egészségügyi és Építésügyi Ha­tóság határozatát nem hajtotta végre, ezért a közegészségügyi felügyelő megkeresésére az Épí­tésügyi hatóság hivatalból el­rendelte a szemét elszállítását és az ingatlan lomtalanítását. Az 1971. szeptember 10-én tar­tott helyszíni szemlénk után a III. kerületi Költségvetési Üzem dolgozói 6 kocsi szerves szeme­tet szállítottak el Kopár Antal telkéről, továbbá az istállót és mellette álló putri szerű épít­ményt is lebontották. A bontási anyag átrakást, prizmázás után továbbra is a telken ma­rad, miután az még felhasznál­ható. Dr. Breila István egészségügyi osztályvez. városi főorvos A közmondás szerint így igaz, csak éppen nem mindegy, hogy milyen piacról. Ugyanis a mi­énken, a Malom utcain kritikán aluliak az állapotok. Enyhén szólva bajok vannak a higiéniá­val, főleg száraz időben, amikor a mindent ellepő por veszi bir­tokába a piacunkat. Főleg azo­kat az árukat, melyeknek nem jutott hely a beton asztalokon. Nemcsak meghökkentő, de érthetetlen is, hogy ugyanakkor üres, illetve kihasználatlan áru­sító asztalokat látni a piaci na­pokon. Amikor ezt szóvátettük, azt a választ kaptuk, hogy az említett asztalok gomba, tejter­mék, virág stb. árusítását szol­gálják. Ez rendjén is volna, de Az utasellátás zavartalanságáért Az Utasellátó Vállalat Bara­nya—Tolna megyei Kirendeltség igazgatója, Pengósi Gyula, az alábbi választ küldte a komlói MÁVAUT pályaudvaron felállí­tott utasellátó utomaták áruel­látásával és működésével kap­csolatban; „örülök annoü, hogy az étel­automatákat az utazóközönség megkedvelte és minden erővel arra fogunk törekedni, hogy az áruellátásban fennakadás ne álljon elő. Meg kell azonban említeni azt is, hogy sok eset­ben nem áruhiány okozza az au­tomaták feltöltetlenségét, ha­nem műszaki hiba. Ez pedig ab­ból adódik, hogy az utazókö­zönség nem mindig kezeli kellő gonddal az automatákat és így szinte saját magát rekeszti ki a szolgáltatásból. A zavartalan működés érdekében a szolgál­tatást igénybevevő fogyasztóktól kérjük, hogy tartsák be az auto­maták működtetésére vonatkozó és rajtuk elhelyezett kezelési szabályokat”. Sajnos nem egyszer látni olyan eladót, aki a vágott baromfit, és más élelmiszerét a földön árusítja. Mondani sem kell, hogy nem­csak gusztustalan, hanem egész­ségtelen is ilyen árusítás, pedig az újságok gyakran foglalkoz­nak az árukkal kapcsolatos egészségügyi követelmények szi­gorú betartásával. például a gomba szezon előtt és után miért nem lehetne más élelmiszereket is árusítani raj­tuk. Az említett állapotok mi­előbbi megszüntetését kérjük az Illetékesektől, akik szintén a piacról élnek ... Kibédi Béla A III. kerületben lévő Zsolt utca lakóinak osztatlan örömet okozott, hogy útburkolatunkat néhány nap alatt valóban kor­szerűvé és belvárosi jellegűvé tetette a tanács illetékes szer­ve. Az utcánkban lakók köszö­netét tolmácsolom a Tanács il­letékes vezetőinek, körzetünk ta­nácstagjának, valamint a mun­kálatokat gondosan elvégző Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat dolgozóinak. Egyben, mint az utcában lakó pedagó­gus, a jó munka jutalmául és elismeréséül az ott lakók nevé­ben, a „piros pontot" is ezúton átadom. Molnár Sámuel Jogi tanácsadó Simon I. olvasónk munkaviszo* nyát megelőzően mezőgazdasági termelőszövetkezetben volt hosz- szabb ideig tag. Szeretné, ha ezen ideit is beszámítanák imm- kaviszonyába jelenlegi munka­helyén. Kérdése: Van-e lehetőség a termelőszövetkezetben eltöltött idők figyelembevételére? A Munka Törvénykönyve végrehaj­tásával kapcsolatban megjelent 5/1967. (X. 8.) Mü.M. sz. rendelet szabályozza a munkaviszonnyal kap­csolatos egyes kérdéseket. E rende­let a 10. §-ában rendelkezik arról, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben, illetve kisipari termelő- szövetkezetben eltöltött időket mikor, milyen körülmények között lehet be­számítani. A rendelethely szerint a munkavi­szonyban töltött idő számításánál fi­gyelembe kell venni a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti tagként eltöl­tött azon éveket, amelyeket a társa­dalombiztosítási szabályok szerint nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként figyelembe vesz­nek, úgyszintén a kisipari termelő­szövetkezeti tagsági viszony időtarta­mát is, kivéve a bedolgozóként el­töltött időt, amennyiben ennek be­számítását jogszabály nem teszi kö­telezővé. Olvasónk figyelmébe ajánljuk a rendeletnek azon előírását, hogy csak azokat az éveket lehet beszámítani, amelyeket nyugdíj időként is figye­lembe kell venni. Abban az eset­ben, ha a nyugdíjévhez szükséges feltételekkel a voit termelőszövetkeze­ti tag nem rendelkezik, akkor a tag­sági idő, illetve termelőszövetkezeti év nem számítható be a munkavi­szonyba. H. N. kérdése: Szabadság ki­adása esetén milyen napokat kell munkanapnak tekinteni? A 6/1967. (X. 8.) Mü.M. sz. rende­let 14. §-a értelmében a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napját munkanapnak kell tekinteni, a dolgozó heti pihenőnapját és a munkaszüneti napokat kivéve: függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalat munkaidőbe­osztása szerinti napok mindegyikén munkát kell-e végeznie. Fekete J. pécsi olvasónk kérde­zi, hogy a lakás bérbeadója kÖ- teles-e a lakás ajtóit, ablakait festetni? Szerkesztői üzenetek Leveleink nyomában Beruházás kétes eredménnyel... M ost, hogy az én fiam is első osztályos lett, alkalmam volt „testközelből" is látni az Egyetem utcai iskolát, amelynek eddig csak a rossz hírét hallottam. Félreértés ne essék, nem a pedagógusairól van szó, mert őket — s ezt is hírből hal­lottam —, áldozatkész munkájuk ré­vén ismerik és tisztelik a szülők, gye­rekek. Azért fogtam tollat, hogy megkí­séreljem a lehető legrövidebben vá­zolni az iskola rendkívül elhanyagolt állapotát. Nem is tudom mivel kezd­jem: A külső falak omladozó vako­latával, a kerítés toldozott-foltozott- ságával, vagy a falakon belüli lát­vánnyal. Ez utóbbiról is csak néhá­nyat említenénk. A tantermek falai füs­tösek, szennyesek az ahány, annyi­féle rozoga kályha „jóvoltából", nem is beszélve a padlózat állapotáról., A világítás? A vezetékek, foglalatok legtöbbje zárlatos, életveszélyes. A tanuló asztalokról csak annyit, hogy képtelenség raituk írni, rajzolni, dol­gozni a ki tudja hány éve rájuk vé­sett mély rovátkáktól. Szólhatnék még az ajtók, ablakok leírhatatlan rossz állapotáról is, de úgy vélem, jobb lenne, ha erről önök személye­sen is meggyőződnének. Végül annyit még, hogy velem együtt bizonyára sok szülő szívesen hozzájárulna eov-eay tanterem kifes­téséhez, csinosításához, hogy ezzel is elő'eaítsük az iskola mielőbbi rendbehozását." Szabó József Pécs, Légszeszgyár u. 7. Hogy elkerüljük a levélben foglaltak megismétlését, ezért csak a kiegészítésére szorítko­zunk. S mindjárt azzal kezde­nénk, ami inkább a legvégére kívánkozna e helyszínről készült feljegyzésnek. Azzal, hogy bár­mennyire is őszinte és jószán­dékú a levélíró, vagy ahogy ő írta, — vele együtt a szülők se­gítőkészsége, ez esetben aligha kerülhetne sor az igénybevétel­re. Legalábbis egyelőre nem, mert ezen az iskolán, — ha kis­sé sántító hasonlattal is, — csak egy „nagy műtét” segít­hetne. Milliós, de több milliós „nehézműtét" szakavatott aszisz- tenciával. Csak néhány riasztó adat a „diagnózisból”. — A tantermek fűtését nem­csak a rozoga kályhák, hanem az ablakok, ajtók korhadt tok­jai is lehetetlenné teszik — mon­dotta az iskola igazgatója. — Az elmúlt télen voltak olyan napok, sőt hetek is, amikor 9— 11 fokot mértünk a tantermek­ben. S ha már a közelgő telet is említem, hasonlóan súlyos a gondunk a testneveléssel is, a két év óta használhatatlanná vált tornatermünk miatt. Erede- :ileg ugyanis tanterem volt, s már jónéhány évvel ezelőtt lát­ni lehetett, hogy a padozata nemsokáig bírja a megterhelést. Nem különb a látvány a mel­lékhelyiségekben sem, ahol a súlyos rongálódások mellet, időnként a szennyvíz is elborítja az előtereket, nem egyszer utat találva a konyhába. Láttuk a pedagógusok „ebéd­lőjét" is. Az egyik alagsori fo­lyosón kapott helyet, amely egy­ben a tanulók átjárója, de jobb, ha nem részletezzük az itt ural­kodó állapotokat. Mint ahogy az sem lenne egészen helyén­való, ha mindezekre a puszta számonkérés hangján kérnénk választ a Városi Tanács illeté­keseitől. Az okok nagy résiét mi is jól ismerjük. Tudjuk, hogy távolról sem csak az akaráson, vagy nemakaráson múlott az említett problémák megoldása. Tudjuk, hogy a város építésével, növeke­désével együtt a népesség is több mint duplájára emelkedett az elmúlt alig 15 év alatt. Vi­tathatatlan az is, hogy e másfél évtizedben egy egész sereg más bokros teendő megoldása mel­lett, nagyon sok minden történt annak érdekében, hogy az ok­tatási intézményeink minden szinten kielégítsék o jogos igé­nyeket. Csak az általános isko­lákat említve példának, nem kevesebb mint 22 új, s minden tekintetben korszerű Ilyen intéz­mény épült a 12 régi, többnyi­re közel évszázados, elavult, s a természetes elöregedés min­den jegyét magán viselő isko­lák mellett. Többségükben kifi­zetődőbb lenne a szanálás, il­letve újjáépítés, mint az emlí­tett „sebek” orvoslása. Viszont ez nem csupán „pénz kérdése”, — noha ez is szorító probléma, — hanem elsősorban olyan gonddal járna, hogy mi legyen addig (mármint az új iskola fel­építéséig) a sok száz fedél nél­kül maradt tanulóval. Bár erre szinte halljuk is a választ, hogy az történjen, ami b szanálandó régi házak lakóival. Építsék fel előbb az új otthonukat, s költöz­zenek át, mint ahogy ez eddig is történt. Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog, mert ha valamely intéz­ménynél egyáltalán indokolt ak­kor az iskolák esetében igen I szükségszerű az, hogy ott kap- I jón helyet, ahol azt a lakosság létszáma, sűrűsége, a legjobban megköveteli. Nos ilyen gondo­kat okoz az 530 tanulót foglal­koztató Egyetem utcai Általá­nos Iskola további sorsa is. A Városi Tanács művelődésügyi osztályán kapott válaszból, min­denekelőtt a közeljövőben vár­ható intézkedéseket tolmácsol­juk az érdekelt szülőknek. A legfőbb problémát, a fűtés meg­oldását 1 millió forintos ráfor­dítással még ez évben megkez­dik, s ha az idén még nem is, de a jövő télre központi fűtést kap az iskola. Következő lépés­ként, — ami tulajdonképpen együtt halad az említettel, — jövő évben felújítják, rendbe- hozzók a tornatermet is, ami azt jelenti, hogy a jövő télen már fűtött öltözőben és terem­ben folyhat a testnevelés. Ami pedig az iskola teljes felújítását illeti, ennek már a tanács na­gyon korlátozott pénzügyi erő­forrásai szabják, illetve határol­ják meg az idejét, sajnos, csak újabb évek távlatában. Pedig nagyon félő, hogy a már említett súlyos problémák, köztük is elsősorban az ajtók, ablakok rendkívül rossz állapo- pota meghiúsíthatja a legfonto­sabbnak vélt, s nem is kevés ráfordítással „megoldott" prob­lémát, a központi fűtés ered­ményességét. P. Gy, Az 1/1971. (11. 8.) Korm. sz. randa- Jet oz 53. §-ábon határozza meg többi közt a lakás bérbeadójának 9 kötelezettségeit. E rendelkezés szerint a bérbeadó kötelessége gondoskodni; o) az épület állagának karbantartá­sáról, b) az épület központi berendezései­nek állandó üzemképes állapotáról, c) a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek, állagában, to­vábbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok meg­szüntetéséről, d) a közterületre és e közős hasz­nálatra szolgáló helyiségekre, terü­letre néző ajtók és ablakok külső fe­lületeinek mázolásáról. Ugyancsak a bérbeadó köteles gon­doskodni; a) az épület, továbbá a közös hasz- j nólatra szolgáló helyiségek és terű- I let tisztántartásáról és szükség sze­rinti megvilágításáról, valamint b) a háztartási szemét elszállításáról is, ha o jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendel­kezik. Olvasónk közelebbről nem Jelölte meg, hogy mely ablakok festéséről érdeklődött, így kénytelenek voltunk o fenti jogszabályi előírásokat ismer­tetni. Tájékozatjuk arról is olvasánkdt, hogy a lakásrendelet a bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit részletesen szabályozza. Az egyes feladatok el­végzését külön határozza meg a bér­beadó és a bérlő részéről. Ezeket nem ismertethetjük most, mert a kér­dést általánosan tette fel, így csak a fenti rendelethely előírásaira tér­tünk ki. A lakások felújításával kap­csolatos kötelezettségek a fenti ren­delkezéstől részben eltérnek jelle­gük miatt. \ * „A piacról élünk...11 őszi „mélyszántás" az Asztalos utcában „Piros pont" az illetékeseknek

Next

/
Thumbnails
Contents