Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-29 / 229. szám
1971. szeptember 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ r Nem mindig jó a modernizálás Országszerte, így a baranyai utakon is kicserélik a régi útjelző táblákat. Az új táblák ugyan tetszetősebbek, de jóval kevesebb felvilágosítást nyújtanak az utazóknak, gépkocsizóknak. Mint a baloldali képünkön is látható, a régi táblák nemcsak a megfelelő helység irányát, hanem távolságát is jelzik, míg az újakon pusztán azt lehet megtudni, mi merre van. Véleményünk és sok gépjárművezető véleménye szerint is a mai modern rohanó korhoz nemcsak a tetszetős külső, hanem a gyors eligazodás érdekében az alaposabb tájékoztatás is szükséges. Az illetékesek válaszúinak A népszerűség „titka" A sajtó hasábjaiban számtalan elmarasztaló levél jelenik meg a közlekedés dolgozóinak viselkedéséről, de kevesen ragadnak tollat, amikor a gépkocsivezető, vagy kalauz a megállóhelyeken kívül is felveszi az idős, beteg utast, helyet biztosít a terhes nőknek, gyermekes anyáknak. Ha nemcsak a vállalat, a sajtó, a rádió, stb„ hanem az utas, a gyalogos is ajándékozhatna udvariassági kártyát az arra érdemes gépkocsivezetőknek, akkor én egy egész csokorral nyújtanék át Kovács Gyula gépkocsivezetőnek, az István- aknaiak „Gyula bácsi”-jának, akinek népszerűsége már-már vetekszik egy táncdalénekesével. Ez a népszerűség egy olyan ember népszerűsége, aki mindennap jelesre vizsgázik emberségből, munkabírásból, szorgalomból. Nem tudom hány éve van még a nyugdíjig, de kívánom, hogy még nagyon sokáig vezethesse a vállalat autóbuszait. Tátrai Ferenc bányász Pécsett, az Asztalos utcában lakom. Ez az út olyan, hogy az autók tengelytörést kaphatnak akkor is, ha lépésben mennek. (Nemrég be is következett, amikor egyik ismerősöm hazavitt kocsival.) Az Asztalos János útnak van egy olyan, körülbelül 500 méteres szakasza, amely leginkább az őszi mélyszántott földhöz hasonlít. Az elmúlt évben a Székely Bertalan úttól számítva körülbelül 200 méteres útszakaszt elfogadhatóvá tettek, de a közművesítés hiányára hivatkozva abbahagyták az útjavítási munkát. Azóta az a hír járja, hogy csak azért hozták rendbe az említett útszakaszt, mert itt lakik a „Himeshózl anyukák" jeligére üzenjük, hogy kérésükkel forduljanak a Mohácsi Járási Hivatal munkaügyi főelőadójához, aki minden bizonnyal elintézi kérésüket. E. Theodorné, Pécs: Levélszekrény ügyben írt panaszára az illetékesek a következő választ adták: A terület rendezése még folyamatban van, így csak annak megtörténte után kerülhet sor a levélszekrény felszerelésére. Addig is rendelkezésükre áll a József Attila utca és a Megyeri út 1 város egyik üzemének két vezetője. Ez azonban bizonyára csak pletyka, nem is néztem utána, de tény, az új burkolattal ellátott utcarész egy kétlakásos, emeletes villánál ér véget. Pár hete kavicsot szórtak az út egyik felére, s most már két kocsi sem igen fér el egymás mellett. Járda nincs; gödrök, árkok; nyáron por, a többi évszakban víz és pocsolya, el lehet képzelni, hogy közlekednek az itteniek. Ezen a részen 80—90 család él, 15—20 gépkocsi közlekedik. Míg a Mecseki körút el nem készül, nem lehetne valamilyen ideiglenes megoldást találni? Pávics Gyógy kereszteződésétől számított kb. 100— 150 méterre lévő József Attila utca 33. sz. előtti levélszekrény. Bálicsi úti lakók jeligére üzenjük, hogy a Bálicsi út és Donátusi út kereszteződésénél lévő közkutat a III. kerületi Tanácsi Hivatal megcsináltatta. „Nyugdíjas bányászok": Lakáscsere esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a lakbérhozzájárulást megszünteti. „Barlanglakó a villasorban" A Dunántúli Napló 1971. augusztus 4-i számában fenti címmel megjelent cikkre az alábbi intézkedések történtek; Miután Kopár Antal az I. fokú Közegészségügyi és Építésügyi Hatóság határozatát nem hajtotta végre, ezért a közegészségügyi felügyelő megkeresésére az Építésügyi hatóság hivatalból elrendelte a szemét elszállítását és az ingatlan lomtalanítását. Az 1971. szeptember 10-én tartott helyszíni szemlénk után a III. kerületi Költségvetési Üzem dolgozói 6 kocsi szerves szemetet szállítottak el Kopár Antal telkéről, továbbá az istállót és mellette álló putri szerű építményt is lebontották. A bontási anyag átrakást, prizmázás után továbbra is a telken marad, miután az még felhasználható. Dr. Breila István egészségügyi osztályvez. városi főorvos A közmondás szerint így igaz, csak éppen nem mindegy, hogy milyen piacról. Ugyanis a miénken, a Malom utcain kritikán aluliak az állapotok. Enyhén szólva bajok vannak a higiéniával, főleg száraz időben, amikor a mindent ellepő por veszi birtokába a piacunkat. Főleg azokat az árukat, melyeknek nem jutott hely a beton asztalokon. Nemcsak meghökkentő, de érthetetlen is, hogy ugyanakkor üres, illetve kihasználatlan árusító asztalokat látni a piaci napokon. Amikor ezt szóvátettük, azt a választ kaptuk, hogy az említett asztalok gomba, tejtermék, virág stb. árusítását szolgálják. Ez rendjén is volna, de Az utasellátás zavartalanságáért Az Utasellátó Vállalat Baranya—Tolna megyei Kirendeltség igazgatója, Pengósi Gyula, az alábbi választ küldte a komlói MÁVAUT pályaudvaron felállított utasellátó utomaták áruellátásával és működésével kapcsolatban; „örülök annoü, hogy az ételautomatákat az utazóközönség megkedvelte és minden erővel arra fogunk törekedni, hogy az áruellátásban fennakadás ne álljon elő. Meg kell azonban említeni azt is, hogy sok esetben nem áruhiány okozza az automaták feltöltetlenségét, hanem műszaki hiba. Ez pedig abból adódik, hogy az utazóközönség nem mindig kezeli kellő gonddal az automatákat és így szinte saját magát rekeszti ki a szolgáltatásból. A zavartalan működés érdekében a szolgáltatást igénybevevő fogyasztóktól kérjük, hogy tartsák be az automaták működtetésére vonatkozó és rajtuk elhelyezett kezelési szabályokat”. Sajnos nem egyszer látni olyan eladót, aki a vágott baromfit, és más élelmiszerét a földön árusítja. Mondani sem kell, hogy nemcsak gusztustalan, hanem egészségtelen is ilyen árusítás, pedig az újságok gyakran foglalkoznak az árukkal kapcsolatos egészségügyi követelmények szigorú betartásával. például a gomba szezon előtt és után miért nem lehetne más élelmiszereket is árusítani rajtuk. Az említett állapotok mielőbbi megszüntetését kérjük az Illetékesektől, akik szintén a piacról élnek ... Kibédi Béla A III. kerületben lévő Zsolt utca lakóinak osztatlan örömet okozott, hogy útburkolatunkat néhány nap alatt valóban korszerűvé és belvárosi jellegűvé tetette a tanács illetékes szerve. Az utcánkban lakók köszönetét tolmácsolom a Tanács illetékes vezetőinek, körzetünk tanácstagjának, valamint a munkálatokat gondosan elvégző Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat dolgozóinak. Egyben, mint az utcában lakó pedagógus, a jó munka jutalmául és elismeréséül az ott lakók nevében, a „piros pontot" is ezúton átadom. Molnár Sámuel Jogi tanácsadó Simon I. olvasónk munkaviszo* nyát megelőzően mezőgazdasági termelőszövetkezetben volt hosz- szabb ideig tag. Szeretné, ha ezen ideit is beszámítanák imm- kaviszonyába jelenlegi munkahelyén. Kérdése: Van-e lehetőség a termelőszövetkezetben eltöltött idők figyelembevételére? A Munka Törvénykönyve végrehajtásával kapcsolatban megjelent 5/1967. (X. 8.) Mü.M. sz. rendelet szabályozza a munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket. E rendelet a 10. §-ában rendelkezik arról, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetben, illetve kisipari termelő- szövetkezetben eltöltött időket mikor, milyen körülmények között lehet beszámítani. A rendelethely szerint a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként eltöltött azon éveket, amelyeket a társadalombiztosítási szabályok szerint nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként figyelembe vesznek, úgyszintén a kisipari termelőszövetkezeti tagsági viszony időtartamát is, kivéve a bedolgozóként eltöltött időt, amennyiben ennek beszámítását jogszabály nem teszi kötelezővé. Olvasónk figyelmébe ajánljuk a rendeletnek azon előírását, hogy csak azokat az éveket lehet beszámítani, amelyeket nyugdíj időként is figyelembe kell venni. Abban az esetben, ha a nyugdíjévhez szükséges feltételekkel a voit termelőszövetkezeti tag nem rendelkezik, akkor a tagsági idő, illetve termelőszövetkezeti év nem számítható be a munkaviszonyba. H. N. kérdése: Szabadság kiadása esetén milyen napokat kell munkanapnak tekinteni? A 6/1967. (X. 8.) Mü.M. sz. rendelet 14. §-a értelmében a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napját munkanapnak kell tekinteni, a dolgozó heti pihenőnapját és a munkaszüneti napokat kivéve: függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalat munkaidőbeosztása szerinti napok mindegyikén munkát kell-e végeznie. Fekete J. pécsi olvasónk kérdezi, hogy a lakás bérbeadója kÖ- teles-e a lakás ajtóit, ablakait festetni? Szerkesztői üzenetek Leveleink nyomában Beruházás kétes eredménnyel... M ost, hogy az én fiam is első osztályos lett, alkalmam volt „testközelből" is látni az Egyetem utcai iskolát, amelynek eddig csak a rossz hírét hallottam. Félreértés ne essék, nem a pedagógusairól van szó, mert őket — s ezt is hírből hallottam —, áldozatkész munkájuk révén ismerik és tisztelik a szülők, gyerekek. Azért fogtam tollat, hogy megkíséreljem a lehető legrövidebben vázolni az iskola rendkívül elhanyagolt állapotát. Nem is tudom mivel kezdjem: A külső falak omladozó vakolatával, a kerítés toldozott-foltozott- ságával, vagy a falakon belüli látvánnyal. Ez utóbbiról is csak néhányat említenénk. A tantermek falai füstösek, szennyesek az ahány, annyiféle rozoga kályha „jóvoltából", nem is beszélve a padlózat állapotáról., A világítás? A vezetékek, foglalatok legtöbbje zárlatos, életveszélyes. A tanuló asztalokról csak annyit, hogy képtelenség raituk írni, rajzolni, dolgozni a ki tudja hány éve rájuk vésett mély rovátkáktól. Szólhatnék még az ajtók, ablakok leírhatatlan rossz állapotáról is, de úgy vélem, jobb lenne, ha erről önök személyesen is meggyőződnének. Végül annyit még, hogy velem együtt bizonyára sok szülő szívesen hozzájárulna eov-eay tanterem kifestéséhez, csinosításához, hogy ezzel is elő'eaítsük az iskola mielőbbi rendbehozását." Szabó József Pécs, Légszeszgyár u. 7. Hogy elkerüljük a levélben foglaltak megismétlését, ezért csak a kiegészítésére szorítkozunk. S mindjárt azzal kezdenénk, ami inkább a legvégére kívánkozna e helyszínről készült feljegyzésnek. Azzal, hogy bármennyire is őszinte és jószándékú a levélíró, vagy ahogy ő írta, — vele együtt a szülők segítőkészsége, ez esetben aligha kerülhetne sor az igénybevételre. Legalábbis egyelőre nem, mert ezen az iskolán, — ha kissé sántító hasonlattal is, — csak egy „nagy műtét” segíthetne. Milliós, de több milliós „nehézműtét" szakavatott aszisz- tenciával. Csak néhány riasztó adat a „diagnózisból”. — A tantermek fűtését nemcsak a rozoga kályhák, hanem az ablakok, ajtók korhadt tokjai is lehetetlenné teszik — mondotta az iskola igazgatója. — Az elmúlt télen voltak olyan napok, sőt hetek is, amikor 9— 11 fokot mértünk a tantermekben. S ha már a közelgő telet is említem, hasonlóan súlyos a gondunk a testneveléssel is, a két év óta használhatatlanná vált tornatermünk miatt. Erede- :ileg ugyanis tanterem volt, s már jónéhány évvel ezelőtt látni lehetett, hogy a padozata nemsokáig bírja a megterhelést. Nem különb a látvány a mellékhelyiségekben sem, ahol a súlyos rongálódások mellet, időnként a szennyvíz is elborítja az előtereket, nem egyszer utat találva a konyhába. Láttuk a pedagógusok „ebédlőjét" is. Az egyik alagsori folyosón kapott helyet, amely egyben a tanulók átjárója, de jobb, ha nem részletezzük az itt uralkodó állapotokat. Mint ahogy az sem lenne egészen helyénvaló, ha mindezekre a puszta számonkérés hangján kérnénk választ a Városi Tanács illetékeseitől. Az okok nagy résiét mi is jól ismerjük. Tudjuk, hogy távolról sem csak az akaráson, vagy nemakaráson múlott az említett problémák megoldása. Tudjuk, hogy a város építésével, növekedésével együtt a népesség is több mint duplájára emelkedett az elmúlt alig 15 év alatt. Vitathatatlan az is, hogy e másfél évtizedben egy egész sereg más bokros teendő megoldása mellett, nagyon sok minden történt annak érdekében, hogy az oktatási intézményeink minden szinten kielégítsék o jogos igényeket. Csak az általános iskolákat említve példának, nem kevesebb mint 22 új, s minden tekintetben korszerű Ilyen intézmény épült a 12 régi, többnyire közel évszázados, elavult, s a természetes elöregedés minden jegyét magán viselő iskolák mellett. Többségükben kifizetődőbb lenne a szanálás, illetve újjáépítés, mint az említett „sebek” orvoslása. Viszont ez nem csupán „pénz kérdése”, — noha ez is szorító probléma, — hanem elsősorban olyan gonddal járna, hogy mi legyen addig (mármint az új iskola felépítéséig) a sok száz fedél nélkül maradt tanulóval. Bár erre szinte halljuk is a választ, hogy az történjen, ami b szanálandó régi házak lakóival. Építsék fel előbb az új otthonukat, s költözzenek át, mint ahogy ez eddig is történt. Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog, mert ha valamely intézménynél egyáltalán indokolt akkor az iskolák esetében igen I szükségszerű az, hogy ott kap- I jón helyet, ahol azt a lakosság létszáma, sűrűsége, a legjobban megköveteli. Nos ilyen gondokat okoz az 530 tanulót foglalkoztató Egyetem utcai Általános Iskola további sorsa is. A Városi Tanács művelődésügyi osztályán kapott válaszból, mindenekelőtt a közeljövőben várható intézkedéseket tolmácsoljuk az érdekelt szülőknek. A legfőbb problémát, a fűtés megoldását 1 millió forintos ráfordítással még ez évben megkezdik, s ha az idén még nem is, de a jövő télre központi fűtést kap az iskola. Következő lépésként, — ami tulajdonképpen együtt halad az említettel, — jövő évben felújítják, rendbe- hozzók a tornatermet is, ami azt jelenti, hogy a jövő télen már fűtött öltözőben és teremben folyhat a testnevelés. Ami pedig az iskola teljes felújítását illeti, ennek már a tanács nagyon korlátozott pénzügyi erőforrásai szabják, illetve határolják meg az idejét, sajnos, csak újabb évek távlatában. Pedig nagyon félő, hogy a már említett súlyos problémák, köztük is elsősorban az ajtók, ablakok rendkívül rossz állapo- pota meghiúsíthatja a legfontosabbnak vélt, s nem is kevés ráfordítással „megoldott" problémát, a központi fűtés eredményességét. P. Gy, Az 1/1971. (11. 8.) Korm. sz. randa- Jet oz 53. §-ábon határozza meg többi közt a lakás bérbeadójának 9 kötelezettségeit. E rendelkezés szerint a bérbeadó kötelessége gondoskodni; o) az épület állagának karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek, állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, d) a közterületre és e közős használatra szolgáló helyiségekre, területre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról. Ugyancsak a bérbeadó köteles gondoskodni; a) az épület, továbbá a közös hasz- j nólatra szolgáló helyiségek és terű- I let tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról, valamint b) a háztartási szemét elszállításáról is, ha o jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik. Olvasónk közelebbről nem Jelölte meg, hogy mely ablakok festéséről érdeklődött, így kénytelenek voltunk o fenti jogszabályi előírásokat ismertetni. Tájékozatjuk arról is olvasánkdt, hogy a lakásrendelet a bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit részletesen szabályozza. Az egyes feladatok elvégzését külön határozza meg a bérbeadó és a bérlő részéről. Ezeket nem ismertethetjük most, mert a kérdést általánosan tette fel, így csak a fenti rendelethely előírásaira tértünk ki. A lakások felújításával kapcsolatos kötelezettségek a fenti rendelkezéstől részben eltérnek jellegük miatt. \ * „A piacról élünk...11 őszi „mélyszántás" az Asztalos utcában „Piros pont" az illetékeseknek
