Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

1971. szeptember 25. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 (Folytatás az 1. oldalról.) ugyanakkor a lakásokkal és üdülőkkel folytatott nyerészke­dési törekvéseknek gátat ves­sen. Jövőben egy család tulaj­donában egy lakásnál és egy üdülőnél több nem lehet. Amennyiben több van, azt 1973. december 31-ig értékesíteni kell, illetve másra át kell ru­házni. Ha ez addig nem törté­nik meg, a helyi tanács kötele­ző értékesítést rendel el. Az ál­lampolgárok a telek-, illetőleg lakástulajdonukat kötelesek a tanács végrehajtó bizottságá­nak bejelenteni. Az őszi munkák helyzete A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a nyári betakarítási munkák végrehajtásáról, a terményfel­vásárlás helyzetéről, valamint az őszi mezőgazdasági mun­kákra és felvásárlásra történt felkészülésről szóló jelentését. A mezőgazdasági termelés fel­tételei az idén a tavalyinál kedvezőbbek voltak. Valameny- nyi kalászos gabonából az elő­ző éveknél jobb, a tervet meg­haladó termésátlagokat sikerült elérni. Az ország jövő évi ke­nyérszükségletét saját termésű gabonából elégítjük ki. Kedve­ző a többi nyári betakarításé növény termésátlaga is. A gabonafelvásárlás szerve­zetten folyt le. A vállalatok szeptember 12-ig 2240 ezer ton­na kenyérgabonát és mintegy 210 ezer tonna takarmányga­bonát vásároltak fel. A zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátás — kisebb vá­lasztéki hiányoktól eltekintve — az első félévben megfelelő volt, júliusban kedvezően alakult, augusztusban azonban már esetenként áruhiány és egyes zöldségféléknél emelkedő árak jellemezték a piacot. Az első nyolc hónap fogyasztói árszint­je 6,7 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszaká­nak árszínvonalát. Az őszi munkákat csak úgy lehet időben elvégezni, ha a termelőszövetkezeti tagok és azok családtagjai, valamint az állami gazdaságok dolgozói mellett - az előző évekhez ha­sonlóan - a tanulóifjúság, to­vábbá a mezőgazdasági mun­kákban — szabadságuk terhére - részt venni kívánó ipari dol­gozók is minél nagyobb szám­bon bekapcsolódnak a mun­kákba. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, valamint az igazságügyminiszter közös elő­terjesztése alapján a kormány határozatot hozott a földügyi szakigazgatási tevékenység to­vábbfejlesztéséről. A határo­zat értelmében a földügyi szak- igazgatási tevékenység 1972. január 1-ével tanácsi hatáskör­be kerül. Az ingatlannyilvántar­tással, a földminősítéssel, a földtulajdonnal, a földhaszná­lattal, a földméréssel és a tér­képészettel kapcsolatos felada­tokat a jövőben a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter ágazati irányítása és felügye­lete mellett a megyei tanácsok önálló szakigazgatási intézmé­nyeként működő földhivatalai látják el. Az új ingatlannyilván­tartás a tervek szerint 1980 vé­géig fokozatosan kerül beveze­tésre. A sütőipar fejlesztése A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést ter­jesztett elő a sütőipar fejlesz­tésére 1968-ban hozott kor­mányhatározat végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy a határozatban előírt feladatok zömét megvalósították, a sütő­ipari termékekből mennyiségi­leg és minőségileg javult az ellátás. A sütőipar jelenlegi ka­pacitása azonban nem elegen­dő a lakosság zavartalan ellá­tásához, mivel időközben kény­telenek voltak leállítani több korszerűtlen, elavult üzemet, az új üzemek létesítése pedig el­húzódott. A kormány a jelentést tudo­másul vette, s kötelezte az il­letékes tárcák vezetőit: gondos­kodjanak a szabályozók olyan módosításáról, hogy azok biz­tosítsák a sütőipari vállalatok működésének kedvezőbb feltéte­leit. A határozat megszabja a sütőipar folyamatos fejlesztésé­nek feladatait, kötelezve a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nökével együtt tegyék meg a szükséges intézkedéseket a sü­tőipari munkások munka- és életkörülményeinek javítására. A kormány részvéte A közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett a Minisz­tertanácsnak a Kijev közelében lezuhant magyar repülőgép ka­tasztrófájáról. A szerencsétlen­ség körülményeinek és okainak vizsgálata folyik, és amint a vizsgálat befejeződik, annak megállapításairól tájékoztatják a közvéleményt. A kormány a mi­niszter bejelentését tudomásul vette és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Külföldi vendégek Baranyában Alexei Szegrenszkij, a bol­gár Üj Idők című lap szerkesz­tője tegnap délután Baranyá­ba érkezett. A vendéget fogad­ta Novics János, a Megyei Párt- bizottság titkára. A baráti be­szélgetés után Alexej Szeg­renszkij a Jelenkor szerkesztő­ségében a folyóirat vezetőivel folytatott baráti-szakmai eszme­cserét. * Hans Joachim Pommert, az NSZEP Lipcse megyei bizottsá­gának agitációs és propagan­da titkára tegnap délelőtt — Rajnai Józsefnek, a Megyei Pártbizottság osztályvezetőjének társaságában Mohácsra láto­gatott. A Duna-parti városban — a Járási Pártbizottság épüle­tében, Ambrus Lajos, a Járási Pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta az NDK-beli veze­tő pártmunkást. A beszélgeté­sen részt vett Borsos János, a Mohácsi városi Pártbizottság titkára is. A tájékoztató után - városnézés során — a német vendég megtekintette a helytör­téneti kiállítást, majd hajóki- \ rándulás következett Bédára. Délután Hans Joachim Pom­mert a Kossuth Filmszínház hangversenytermében Politikai és ideológiai feladatok az NSZEP Vili. kongresszusa után címmel előadást tartott. Dél­után látogatást tett a Bolyi Ál­lami Gazdaság bári üzemegy­ségében. * Alexandru Colianu, a román Pártmunka című folyóirat rovat­vezetője — péntek délelőtt — Csorba Tivadarnak, a Megyei Pártbizottság munkatársának társaságában Szigetvárral is­merkedett. Golianut Dittrich Jó­zsef, a járási, és László Emil, a Városi Pártbizottság titkára fo­gadta és tájékoztatta a város politikai, gazdasági és ideoló­giai helyzetéről. Ezt követően 1 Golianu — a vendéglátók társa­ságában ellátogatott a Kon­zervgyárba, majd egy mezőgaz­dasági üzem munkájával, ered­ményeivel ismerkedett. Tájékoztató a közművelődés ■ I fr wr időszerű kérdéseiről Pécs-Baranya vezető nép­művelői: tanácsi osztály- és csoportvezetők, főelőadók, köz- művelődési intézmények vezetői gyűltek össze tegnap délután a Doktor Sándor Művelődési Központ nagytermében, hogy meghallgassák Sárdi Lajosnak, a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztálya he­lyettes vezetőjének tájékoztató előadását közművelődésünk időszerű kérdéseiről. Sárdi Lajos előadásában át­tekintette, mi történt az alap­elvek, a tennivalók megva­lósulása terén a népművelési konferencia óta eltelt másfél év alatt: milyen fontosabb vál­tozásokra tekinthetünk az el­telt időszakban. Ennek során a minisztérium főosztályvezető­helyettese utalt a pártkong­resszusra, ahol különös inten­zitással fogalmazódtak meg a közművelődés kérdései. Főképp annak az általános műveltség, a termelési kultúra, a művészi ízlésformálás és a társadalom demokratizmusában betöltendő szerepét illetően. Érintette a szakszervezeti kongresszus és a III. könyvtárügyi konferencia idevágó megállapításait, aján­lásait. Ezen túlmenően egy sor megtett és tervezett intézkedés­re utalt, amely azt erősíti, hogy a közművelődés a társadalom legkülönbözőbb területein ma fontosabb szerepet tölt be közéletünkben, mint évekkel ez­előtt. Mindez azt igazolja, hogy egészséges folyamat indult meg, jóllehet akadályozó té­nyezőkkel továbbra is számol­ni kell. Szükség van a közmű­velődés tárgyi-anyagi és szemé­lyi feltételeinek, irányításának további javulására. Felmérések, vizsgálatok foglalkoznak a vá­rosok művelődési ellátottságá­val, a művelődési otthonok te­vékenységével, közös fenntar­tásuk formáival. Végső fokon — hangsúlyozta Sárdi Lajos - az összkép biztató: a kedvező jel és jelenség több, mint az el­lenkezője. Az eredménytelen­ségbe ezután sem szabad be­lenyugodni, de minden kis eredményt, előbbre lépést érde­mes örömmel fogadnunk. Gerdei fiatalok ■J* A tsz egyik vezetője a múlt­kor épp a szombat esti tánc- mulatság kellős közepébe top­pant be éjjel kettőkor. — Gyerekek, „szorít a cipő", ki kellene rakni kétszáz mázsa műtrágyát. S háromkor már az egész táfsaság ott serénykedett a va­gonokban. Reggelre kirakták mind a kétszáz mázsát. Társa­dalmi munkában. — Azóta kér­hetünk bármit a tsz-től, min­dig szívesen fogadnak — mond­ta Kovács Béla KISZ-titkár. Csütörtök este Gerdébe láto­gattunk a községi alapszerve­zet vezetőségválasztó taggyűlé­sére, s meggyőződhettünk ar­ról, hogy valóban példamuta­tóan dolgoznak. A harminchárom tagú alap­szervezet saját KISZ klubjában hallgatta végig Kovács Béla KISZ-titkár beszámolóját. A he­lyiséget, amely csak a fiataloké, maguk rendezték be. Megnyer­ték a pécsi Járási KISZ Bi­zottság sajtóterjesztési verse­nyét, s jutalomképp kapták a magnót, a rádiót és a lemez­NAPIRENDEN: A MEZŐGAZDASÁGI MUNKAVÉDELMI HELYZET Halálos üzemi baleset nem volt A mezőgazdasági üzemekben az első félév során halálos üze­mi baleset nem történt. A bal­eseti helyzet a megye egészé­ben örvendetesen javul, bár az állami gazdaságoknál némi romlás mutatkozik - állapítot­ták meg tegnap délelőtt a ME- DOSZ megyebizottsági ülésén, ahol megjelentek a gazdasági egységek vezetői is. Az illetékesek idén 86 eset­ben írásban figyelmeztettek, il­letve felelősségre vontak mu­lasztókat: állami gazdaságok­ban 57 főt, gépjavítóknál 7 főt, erdőgazdaságban 7 főt, a Víz­ügyi Igazgatóságnál 7 főt, egyéb vállalatoknál pedig 8 főt. Az állami gazdaságoknál baleseti téren Bogádmindszent, Bükkösd, Zengőalja és Szent- lőrinc jár az élen. A megtörtént balesetek két­harmad részénél még mindig meghatározó tényező a mun­kavédelmi előírások megszegé­se. Sajnos a vezetők egy része — bár egyre kevesebben — még eltűri a szabálytalan munka­végzést, ezért adódik eseten­ként olyan helyzet, hogy komoly eltérés keletkezik üzemek és üzemek baleseti helyzetének alakulásában. Megállapítható: a gépesítés, a munka könnyeb­bé tétele csökkenti a baleseti mutatót. Az ittasságból eredő balese­tek még mindig a statisztika vezető helyén vannak: a meg­állapítás az, hogy nem kielégí­tő az ellenőrzés. Ezen befolyá­soló tényezők adják aztán a táppénz- illetve keresetkiegészí­tési összegeket. 1971. e'ső fél­évében megyei szinten 53 fő­nek fizettek ki keresetkiegészí- j tést — az összeg 64 ezer forint. A balesetek megelőzése fő feladat: idén az üzemekben összesen 1357 főt részesítettek balesetvédelmi oktatásban, eb­ből 670 fő dolgozik az állami gazdaságoknál. Érdemes meg­jegyezni: a munkavédelemmel való foglalkozás fontosságát a gazdasági vezetők többsége szem előtt tartja, például a Bo­lyi Állami Gazdaságnál a gaz­daság saját költségére munkás- védelmi filmet készítenek. játszót. Ebben a közösségben kivétel nélkül minden fiatal elő­fizetett az ifjúsági lapokra. A szépen berendezett, jól felsze­relt klub megnövelte az ifjú­sági szervezet vonzását. Dol­goztak a fiatalok a községért is. A tanácsválasztások idején például segítettek a választás lebonyolításában, ők dekorál­ták a szavazóhelyiséget. Politi­kai aktivitásukra jellemző, hogy görög antifasiszta gyűlést, An­gela Davis szolidaritási gyűlést és „Vádoljuk az imperializmust” címmel ifjúsági találkozót szer­veztek, melyen meghívásukra, részt vettek az egerági, király- egyházi, a szentlőrinci és a szabadszentkirályi fiatalok is. A találkozón avatták fel a köz­ségi ifjúsági parkot, amelyet a Vili. kongresszus tiszteletére társadalmi munkában létesítet­tek. A találkozóra készítettek egy plakátot, amelyre mind a 300 résztvevő felírta a nevét. Augusztus 20. óta a higanygőz­lámpával megvilágított szabad­téri táncparkett a gerdei fiata­lok kedvelt szórakozóhelye. A parkban emléktábla hirdeti: „A pártkongresszus szellemében a KISZ kongresszus sikeréért! Gerde 1971." A gerdeiek kulturális életét is az ötletesség, a fiatalosság jellemzi. Részt vesznek a kü­lönböző kulturális versenyeken, s még az idén megalakítják az irodalmi színpadot. A sportélet már nem ilyen szervezett, mert elhanyagolt állapotban van a községi sportpálya, de ígéretet kaptak a tsz-től egy új pályára, melyet társadalmi munkában alakítanak majd ki. A taggyűlésen megjelent és felszólalt Mesztegnyei Imre, az HASZNOS TAPASZTALATOKAT SZEREZTEK MAGYARORSZÁGON Elutazott a jugoszláv lakáskezelő vállalatok küldöttsége Három város — Pécs, Székes- fehérvár és Győr — ingatlan­kezelő vállalatait kereste fel az a tizenegytagú jugoszláv kül­döttség, amely az eszéki Priv- redna Komora elnevezésű gaz­dasági társuláshoz tartozó táj­jellegű intézmények vezetőiből állt. Eszék, Beli Monasztir, Szla- vonszki Brod, Vinkovci, Vuko- var és Siavonska Pozsega lakás­kezelő vállalat vezetői mellett a zágrábi Stanoinvest lakás­építő vállalat is képviseltette magát a küldöttségben. Eluta­zásuk előtt beszélgettünk Bran- ko Drljacsával, a társulás kom­munális ügyek osztályának ve­zetőjével, a delegáció vezetőjé­vel. — Milyen céllal jöttek és mit tapasztattak Magyarorszá­gon? — kérdeztük. — Két évvel ezelőtt kezdő­dött a kapcsolatunk a magyar társvállalatokkal, s ennek foly­tatásaként jöttünk most Önök­höz. Érdekelt bennünket az in­gatlankezelő vállalatok felépí­tése, s az, hogy milyen szolgál­tatásokat végeznek. A magyar vállalatok már közel negyed- százados múltra tekintenek vissza, így a mi vállalataink, amelyek az öt éve életbe lépett új lakástörvény alapján kezd­ték meg munkájukat, sok hasz­nos tapasztalatot szerezhetnek. Érdekelt, hogyan — és főleg milyen pénzeszközökből — fo­lyik a lakások fenntartása, az építkezések finanszírozása és igyekeztünk olyan tapasztalato­kat szerezni, amelyeket mi is hasznosíthatunk, s amelyekre esetleg mi is hivatkozhatunk hatóságainknál: lám a szom­szédok ezt már megvalósítot­ták, miért ne csinálhatnánk mi is úgy. — A mostani találkozásnak lesz-e folytatása? — Három magyar vállalat vezetőivel megegyeztünk, hogy a nekik legjobban megfelelő időpontban felkeresnek ben­nünket, Szeretnénk viszonozni a szívélyes, baráti fogadtatást és meg akarjuk ismertetni velük a mi házkezelési eredményeinket, lehetőségeinket MSZMP pécsi Járási Bizottsá­gának osztályvezetője, s továb­bi sikereket kívánt. Molnár Já­nos, a helyi pártszervezet tit­kára megköszönte a fiataloknak azt a sok társadalmi munkát, melyet a községért végeztek, s ígéretet tett arra, hogy elősegí­tik a KISZ klub bővítését, is­mét csupán a fiatalok lelkese­désére, aktivitására van szük­ség. A KISZ szervezeti szabályzata értelmében megtartott vezető­ségválasztáson újra Kovács Bé­lát választották titkárrá. Kovács Béla személyében — aki „civilben" pedagógus — lelkes, hozzáértő vezetőt vá-\ lasztottak a gerdeiek. A község­ben 40 fiatal él, nagy részük Pécsre jár dolgozni, tanulni, s csak kisebb hányada dolgozik a faluban. S mégis, minden este valamennyien összejönnek, együtt tanulnak, szórakoznak. Ide köti őket a jó KISZ-élet. Igazi közösség. (Pánics) Pécsi előadók a III. nemzetközi rehabilitációs szimpozionon Balatonfüreden tartották meg a Szocialista Országok Rehabi­litációs Bizottságainak III. nem­zetközi szimpozionját. Az előadók között három pé­csi volt, mindhárom a Megyei Menthálhigiénés Intézetből. Dr. Kézdi Balázs a falusi elme­betegek rehabilitációjának problémáiról tartott előadást. Az ország mindössze két - a csepeli és a Baranya megyei menthálhigiénés intézetének adataiból indult ki, mégpedig a skrizoféniás betegekéből. Kézdi főorvos hangsúlyozta: a beteg- felkutatásban, a diagnosztizálás­ban, a gyógyításban ugyan­azok a módszerek - az eltérő különbségnek abban kell gyö­kerezni, ami a két vidék között különbség, vagyis a kultúrában, az iparosodásban, általában a városiasodásban. Csepel mellett szól az urbanizált közösség, a maga tudati változásaival, az ipari tevékenység a maga fej­lett, emberi kapcsolatokat lét­rehozó formáival, ez teszi ott kedvezőbbé a munkába történő visszaállítás lehetőségét. Le kell tehát számolni — mondotta — azzal a nagyon-nagyon régi, de még most is élő elképzelés­sel, hogy a mezőgazdasági te­vékenység és környezet idillikus és hasznos a betegeknek. Ezért ipari központokban kell a reha­bilitációt szervezni, s nem o „betegeket kicsapni a préri re I” Dr. Lissák Stefánia Etnikum és családi szerkezet összefüggései, ezek szerepe a falusi elmebe­tegek rehabilitációjában cím­mel írott dolgozatát olvasta fel. Dr, Szilvágyi Katalin Az elme­beteg szociális otthonok rehabi­litációs tevékenysége címmel tartott előadást. Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Thumbnails
Contents