Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-03 / 207. szám
Í971. szeptember 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Aggasztó feszültségek A beruházások és a fegyelem Nemcsak a kapacitásokra, rendre is szükség van Nagyobb felelősséggel kell felhasználni a beruházási eszközöket Hogy milyen feszültségek vannak a beruházási piacon, azt hovatovább a csecsemő is tudja. A beruházási éhség csillapíthatatlan. Ami az igények oldalán van, az a kóros sejtburjánzáshoz hasonlítható. Minden elkezdődik, majd nyúlik, mint a rétestészta. A határidők elvesznek a jövő ködében, mert itt köd van, s egészen más időszámítás, valami olyan meghatározhatatlan, mint a borbély- ötperc. Az egyensúlytalanság aggodalommal tölti el a szakembereket. Szinte mindenki ideges, mindenkinek rossz a közérzete tőle. Egyre több a hang: ki kell gyógyítani a magyar gazdaságot ebből a betegségből. Hiszen a beruházási piac feszültségei tovagyűrűznek. Hogy csak egyet említsünk — dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter parlamenti sajtótájékoztatóján nem véletlenül kezdte ezzel — éppen a beruházási piacon uralkodó egyensúlytalanság az, ami felborította külkereskedelmi mérlegünket. A forint születésének 25. évfordulóján büszkén, de ha a beruházási piacra gondolunk, aggodalommal állapíthatjuk meg: ma már ott tartunk, hogy akinek forintja van, annak devizája van, s a vállalatoknak széles körben nyílik választási lehetőségük, hogy fejlesztéseikhez a beruházást javakat hazai vagy külföldi forrásból szerezzék be. Milliószor leírták mór: szűkös a beruházói kapacitás. Nos, a kormány a negyedik ötéves terv időszakában — bár még öt év múlva sem érjük utál magunkat — gyorsan fejleszti az építőipart és az építőanyagipart, s intézkedett a technológiai szerelési kapacitások korszerűsítéséről is. Az azonban csak az érem egyik oldala. Nemcsak kapacitások kellenek, hanem rend és fegyelem is. Rendet kell már végre teremteni folyó és most kezdendő beruházásaink körében is. A jelenlegi szemlélet ez: Mindnyájan az állam gyermekei vagyunk. Következésképp: elegendő egy beruházást megkezdeni, az állam csak nem hagyja cserben édes gyermekét, majd gondoskodik a befejezésről. A beruházás előkészítése? A lehetőségek alapos számbavétele? Ez csupán másodrendű kérdés. Sajnos itt még az ostor csattogtatásáig sem jutottunk el. Ugyan, hányán állították már kész helyzet elé a kormányt terven felüli pótigényekkel? Hányán kezdtek mór felelőtlenül beruházásba, amikor a végén derült ki, hogy teljesen üres a pénztárca a folytatáshoz? És ezért még senkit sem büntettek meg ebben az országban. A beruházásban elsokalt vállalatok szemrebbenés nélkül nyújtják a markukat. Nincs lelkiisme- retfurdalásuk, inkább sajnál- tatják magukat, s legtöbbször meghallgatásra tolóinak a sirámok, holott büntetést érdemelnének. Hiszen szétforgácsolták az anyagi és pénzügyi erőforrásokat, aláásták a beruházások hatékonyságát. Sötét köd az, ami a beruházások előkészítése és lebonyolítása körül van. A pénzügyi fegyelem csapnivaló. Az átfutási idők hosszúak. Olvasom az egyik nagy vállalat vezérigazgató-helyettesének nyilatkozatát. A kőolajiparról van szó. A szakemberek egybevetették néhány külföldi és hazai beruházás adatait. Az Algyő és a Dunai Kőolajipari Vállalat közötti 162 kilométer hosszú olajvezeték beruházásának előkészítéséhez 21 hónap kellett és újabb 21 hónap az építés és a szerelés befejezéséhez. Naponta átlagosan félkilométer vezetéket fektettek le. A fejlett európai •rszágokban a vezetékfektetés üteme hasonló körülmények között napi 2—3 kilométer, de az ennél gyorsabb építés-szerelés sem ritka. Az Entropose cég például a közelmúltban egy 800 kilométer hosszú vezetéket fektetett le úgy, hogy a szerződés- kötéstől a befejezésig az átfutási idő mindössze két év volt. Általában véve megállapítható, hogy a hazai létesítmények átfutási ideje két-háromszorosa a külföldinek. A beruházási fegyelem megszilárdítására a kormány komplex intézkedéseket határozott el. Már korábban történt egy s más. A jelek azt mutatják, munkaügyi miniszterünk komolyan veszi hivatalát. Kezdődött az építőipari munkások új munkarendjének meghatározásával, majd kiterjesztették a kiemelt ipari beruházásokon dolgozó építőipari vállalatoknál alkalmazott személyi ösztönzési rendszert, az ugyanezen munkahelyek technológiai-szerelési munkáin foglalkoztatott dolgozókra. Érdem és vastagabb boríték a gyorshajtás. A kormány álláspontja: A vállalatok és szövetkezetek vezetőinek nagyobb felelősséget kell vállalniuk azért, hogy a saját és a rendelkezésükre bocsátott állami eszközöket hatékonyan, gyorsan megtérülő, intenzív fejlesztésekre összpontosítsák. A tanácsi vezető szerveknek a beruházási célok megszabásakor és megvalósításakor egyaránt törekedniük kell, hogy elképzeléseiket a népgazdasági terv és a számukra biztosított költségvetési eszközök keretei között valósítsák meg, vagyis megalapozott és reális tervek alapján kezdjenek fejlesztési programba. Kérdés mármost, hogyan tud érvényt szerezni akaratának a kormány? Mert mindez puszta óhaj marad, ha a döntési és ellenőrzési rendszerben nem a következetesség, a kemény kéz politikáját folytatják. És a beruházások átfutási idejének lerövidítése? Remélhetőleg, az ösztönzők éreztetik majd jótékony hatásukat. Vannak még itt jócskán tartalékok, a korszerű, számítástechnikán alapuló kivitelezésszervezés előnyeinek felhasználásától a külföldi szerelők foglalkoztatásáig. A lényeg: szűnjenek meg végre az egyensúlyi zavarok a beruházási piacon. Miklósvári Zoltán Ankét a társadalmi tulajdon védelméről A társadalmi tulajdon védelmének időszerű kérdéseiről, a tűzesetek megelőzésének lehetőségeiről Pécsett tanácskozik a MÉM irányítása alá tartozó dél-dunántúli vállalatok kétszáz üzemi rendésze a Ságvári Endre Művelődési Otthonban. A tapasztalat- és véleménycserére a MÉM és a Belügyminisztérium illetékes főosztálya teremtett lehetőséget és képviselőit is elküldte a pécsi megbeszélésre. Tegnap délelőtt az üzemi rendészek részére tartottak ismertetést, majd vitát. Délután a dél-dunántúli megyékből érkezett, valamint a baranyai és pécsi vállalatok igazgatói a Sörgyárban tartottak összejövetelt. A jelzett témából vitain dítót mondott dr. Vágó Ödön a MÉM Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője. Az igazgatók tanácskozásán részt vett Gáspár György alezredes, a BM Társadalmi tulajdon védelmi osztályának vezetője is. Dr. Vágó Ödön referátuma után dr. Rugási Endre, a Sörgyár igazgatója ismertette a vagyonvédelem helyzetét és alakulását gyárukban. A tanácskozást ma folytatják. A legcsábítóbb a májprémium Libaház az udvarban Igazi látványosság volt Ge- rényesen, amikor Kovács 1st vénné először hajtotta ki a zöldbe a 200 kislibát. A falubeliek kiálltak a kapukba, mindenki látni akarta a sárga, pelyhes aprójószág kígyózó sorát. Alkalmi tere-fere kezdődött arról, milyen nagy munka gondozni ilyen temérdek állatot, meg hogy mitől nő óriásira a liba mája ... — Megéri kihízlalni, mert a zsírja igen finom! — Legjobb a pecsenye, meg a tepertője ... — Inkább sose egyek ludat, akkor sem tömöm, tavaly is tiszta seb lett tőle a mutatóujjam. — Nagy fába vágta a fejszéjét ez a Kovócsné, akármilyen ügyes, dolgos, egyedül nem tud 200 libát megtömni. Az aggodalmaskodók azóta meggyőződhettek róla, hogy a gazdaasszony naponta háromszor tömi a hízóba fogott 100 ludat. Persze nem kézzel, hanem egy ügyes kis géppel, amelyet Kiskunmajsón vásároltak a tavalyi, Pécsett tartott bemutató után. Gyorsan megy, mint a karikacsapás. Azért, hogy ne mozgolódjék, 'a libát vászonba csavarva teszi egy kisasztalra. Lábbal hajtott pedál mozgatja az adagolót, hogy a tartályból a bádogcsőbe, onnan pedig a liba bögyébe kerüljön az áztatott, sózott, zsíros szemeskukorica. Néhánv igazító mozdulat a liba nyakán, végül egy darabka kenyér, hogy ki ne rázza a szemeket. Tele beggyel kerülnek vissza a helyükre. A szabadtéri libaszállás, olyan, mint egy házikó, egészen az udvar végéig húzódik. Cölöpökre épült, a tetején széna, leborítva műanyag fóliával. Alatta akácfából készült rekeszek, mindegyikben hét liba. Erős lábú, nagy testű rajnai lu- dak, bár még csak öt hete tömik őket, van amelyik súlya már a 10 kilót is eléri. Nagy zajjal vannak a ludak, egy percre sem szűnik a gágogás, s a gondozásuk is fárasztó, piszkos munka. A napi 60— 80 kiló eleséget elő kell készíteni. tisztogatni utánuk, s a tömés is eltart napi 6—7 órát. Legkellemetlenebb kétségtelenül a trágyahordás . .. — Tavaly is próbálkoztam már, de nem sok sikerrel. A tanulópénzt meg kellett fizetni. Nem tudtam megfelelően bánni a géppel és így bizony tizenhatot le kellett vágni, nehogy megfulladjanak. Idén egy se hullott el, egészséges mind a 200. Az első százat szeptember elején elsőként szállítom a Kaposvári Húskombinátba, utána kerül a tömőbe a következő száz. Én is elkísérem a szállítmányt, megvárom a bontást, mert ilyen nagy tételnél lemérik a májat, és az átvételi áron felül prémiumot is fizetnek. A 40 dekán felüli máj kilója után 200, a 35 dekásokért 150 forintot kapok kilónként. Nem is tagadom, engem a prémium csábít a legjobban. A kétszáz libán felül az elkerített kisudvarban is növekszik vagy tíz, saját célra. Kovácsék is szeretik a libahúst, nagy ünnepeken kettőt, hármat is vágnak. A legfontosabb azért mégsem az, ami az asztalra kerül, hanem ami pénzt hoz a házhoz. Esténként sokat beszélgetnek arról, mi legyen a kapott pénzzel. Súlyos ezrekről van szó. A döntés Kovács Istvánnéé, aki a legtöbbet vesződik az állatokkal: — Az idén öltözködni szeretnénk, aztán jövőre még több libát hizlalok. Ha minden sikerül, a libák árán autót veszek a két legényfiamnak ... W. M. A Mezőgazdasági Gépjavitó Vállalat szekszárdi gyárának bölcskei gyáregységében az idén 50 darab (CK—6) cukorrépa kiszedő és 50 darab (CR—6) cukorrépa felszedő és rakodó gépet készítettek. Képünkön: elszállításra várnak a cukorrépakiszedő gépek Négyezer tonna tanulnivaló Jelentés a tankönyvellátásról Négyezer tonnánál több tankönyvet „terített szét" az Állami Könyvterjesztő Vállalat az országban a tanévkezdésre, ötven napon át naponta 80—100 konténerrel 30—40 teherautót indítottak, hogy az ellátó megyei, járási, kerületi könyvesboltok (összesen háromszáz üzlet) szeptember elsejére mintegy hétezer oktatási intézménybe továbbíthassák az írásos ta- nulnivalót. Nemes László, az Állami Könyvterjesztő Vállalat igazgató-helyettese elmondta, hogy az időzítés, a példányszám és az elosztás szempontjából egyaránt kedvezően alakult a tankönyv-helyzet. Az alacsonyabb, de legnagyobb számú iskolatípusok — legnagyobb tételű — könyveit a nyomdák előrevették, az igényeknek megfelelő példányban készítették el, csak egy-két könyv példányszáma kisebb a várható keresletnél. Az általános iskolai tankönyvekhez kizárólag az iskolákban juthatnak hozzá a diákok, ösz- szesen 134 féle könyvből tanulnak, s közülük csak egy nem készült el, az ötödikesek énekkönyve, egyébként az iskolákban esetleg megmaradó — fölösleges példányokat a területi ellátó könyvesboltok visszakapják, tehát ha netán valaki ezen Meddig fiatal az ember? Tibit ismét megválasztották A fiatalságot nem a születési dátum határozza meg. Szirtes Tibor 1931-ben született — a legutóbbi KISZ vezetóségvá- lasztáson Pécs-Bányaüzemben egyhangúlag választották meg gazdasági felelősnek. Alig-alig lehet szóra bírni, semmi különöset nem talál abban, hogy ő intézze a pénzügyeket azok között a fiatalok között, ahol 9 éve ő a pénzügyminiszter. Szabadkozik: nem akarja tovább csinálni, a két gyerek, a család, a munkaköri felelősség — éppen külföldön volt, amikor a választás volt. — S ha nem téged választottak volna . .. ? Zavart, nem tudja, mit mondjon. — Hát, rosszul esett volna, hogy nem bíznak bennem . . . Diszpécser. Pillanatonként cseng a telefon. — öcsi Szevasz. 1005 csille? Rendben. Más. — Mennyi a hamu? 59,04. Az erőműnek — rendben. Magyarázóig nekem: 2500 kalóriás Újabb telefon: a lejtaknához menjen. Aztán pillanatonként cseng a telefon: itt o két talbó. a bányalakatos siessen az irányvágatra — folyik a nyomó- vezeték. Az asztalon diagrammok, s a KISZ-szervezet változásjelentő nyomtatványa. Taglétszám 197 fő, ebből 2 forintos bélyeget 70, 5 forintosat 129 fő vesz. Az elmúlt hónapban a létszám 199 volt. Nehéz kérdezni, amikor az egész élete, olyan természetes egyszerűséggel kapcsolódik az ifjúsági mozgalomhoz. Csaknem negyedszázada István-ak- nán takarító gyerekként kezdte bányász pályafutását. Csillés, segédvájár, vájár. Végigkúszta a ranglétrát, amíg a Pécsi Szénbányászati Tröszt ösztöndíjasaként elvégezte a Tatabá nyai Aknászképző Technikumot! A minisztérium Komlóra helyez* te, de néhány esztendő múlva visszakerült Pécsre. Először aknász volt, majd diszpécser lett. 1956 előtt a DISZ tagja volt, 1962-től a KISZ gazdasági felelőse Széchenyi-aknán. Megválasztása után alig néhány hónapig volt probléma a KISZ bélyegek eladása - csak az ifjúsági vezetők tudják igazán, milyen nehéz 9 éven keresztül egy KISZ-szervezetben a tagsági díjakat 100 százalékig beszedni. Az évek során több mint százezer forint fordult meg a kasszában. A KISZ-titkárok minden forint kiadást csak szenvedélyes viták árán tudtak megvalósítani, a fanatikus gazdasági felelős szigora miatt. Szinte szállóigévé vált Szirtes Tibi mondása: dokument jeszt? S ha nem volt, nem létezett olyan érv, amely meggyőzte volna a gazdasági vezetőt: indokolt a kiadós. Igaz: külföldön járt. amikor a KISZ-vezetőség újjá- választása volt. A KISZ-titkár a pártvezetőség előtt csak hosz szas meggyőzés után volt képes megvédeni az újbóli jelö lését, hiszen a pártszervezet, amelynek több mint hat éve tagja, igényt tartott már munkájára. — Meddig csinálod még? — Amíg úgy érzem, hogy a KISZ-hez tartozom. Két gyereke van, a fiú 1966- ban, a kislány egy évvel később született. A feleségével a bala- tonfenyvesi KISZ-táborban ismerkedett meg. Négy telefon az asztalán. A a héten nem jut hozzá valamelyik tankönyvhöz, szeptember 6-a után még kaphat a boltokból. A technikumoknak 541 féle tankönyvet szállítottak, további 120 féle a következő hetekben, hónapokban kerül ki a nyomdákból. Hasznos kezdeményezés, hogy sok gimnáziumban megszervezték a helyi árusítást. Ugyancsak a helyszínen árusítanak a szakközépiskolákban is, ahol összesen 366 féle könyvet tölt meg a tananyag, s már csak 20 tankönyv hiányzik rövid ideig. A tanítóképzők, a gyógypedagógiai iskolák tankönyvei — kettő, illetve egy kivételével — elkészültek. A szeptember elsejénél később kezdő iskolatípusok, a dolgozók gimnáziuma és szakközépiskolái részére a szükséges tankönyvek kétharmadát már kiszállították, a továbbiakat szeptember közepéig juttatják el rendeltetési helyükre. Az egyetemi és főiskolai jegyzetekből a teljes készletet továbbította már az ÁKV a boltokba, illetve a leginkább helyszíni árusítást szervező felsőoktatási intézményekben várhatóan problémát jelenthet, hogy néhány tankönyv, amely évek óta hiányzik - az idén is „hiánycikk” marad. mentőállomással, a várossal, a bányával közvetlen összeköttetése van. Este nyolckor az üzemvezetőnek köteles beszá molni az akna munkájáról. Addig is: a sűrített-levegő nyomósától a barométerig mindent figyelemmel kell kísérnie, ö a bánya idegközpontja. Munkáját úgy értékelik, ahogy a bánya üzemel. Jó és rossz napok követik egymást. Lehet, hogy egy hatástalan, vagy egy rossz intézkedés évekre megbélyegzi a diszpécsert, s lehetséges, hogy a 40 éves KISZ-vezető egyetlen lassú reagálása öreggé teszi az üzemben. Szirtes Tibor azonban ritkuló haja, kora ellenére is KISZ-fiatal maradt, amelyet nem a tagkönyve, o funkciója, 'a megszokás, hanem elsősorban fiatalos gondolkodásának következménye. A regiszteres füzeteket nézegetem — megtudhatom, hogy hat esztendeje a vonatok menetrend szerint érkeztek-e o rakodóra, s azt is: 1965-ben ki nem fizette be időben a KISZ- tagdíjat. Egy „nyugdíjas” KISZ-titkár mesélte: Tibi nem értett egyet a kiadásokkal — mérges lettem, hozzávágtam egy hamutartót, az üvegcserepeket kiöntötte a kalapjából, s azt mondta : közétek többé nem jövök. Hat éve történt... Lombosi Jenő