Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

2 DUNANTOLI NAPLÓ 1971. szeptember 24. 24 ora a nagyvilágban Szovjet—jugoszláv tárgyalások KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Belgródban, a kormány palotájában készült a felvétel a Leonyid Brezsnyev (baloldalt) vezette szovjet és o Joszip Broz Tito vezetése alatt álló jugoszláv küldöttségek tárgyalásáról Belgrad : Csütörtökön délelőtt a jugo­szláv fővárosban a kormány új belgrádi márványpalotájában folytatódtak a megbeszélések, amelyeken egyrészről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, és kíséretének tagjai, másrész­ről pedig Joszip Broz Tito állam­fő a JKSZ elnöke és más vezető jugoszláv személyiségek vesznek részt. Az SZKP KB főtitkára csütörtö­kön délután a közigazgatásilag Belgrádhoz tartozó Zimonyban lévő egyik villamossági üzembe látogatott el. Megtekintette a gyárat, majd beszédet mondott a tiszteletére rendezett nagy­gyűlésen. A csütörtöki belgrádi lapok többoldalas beszámolóban tu­dósítanak Brezsnyev látogatásá­ról. + CARACAS: Megtartották a Ve- » nezuelai Kommunista Párt Központi Bizottságának plénumát, amely meg~ vitatta a pártéletnek és az ország gazdasági helyzetének kérdéseit. ♦ MOSZKVA: Hivatalos moszkvai közlés szerint Nyiko- laj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, aki szovjet párt- és kor­mányküldöttség élén látogatást tesz a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, október 1-én, a megállapodásnak megfelelő­en megszakítja útját Új-Delhi­ben. ♦ HELSINKI: Helsinkiben kivé­tenék a Finn Kommunista Párt plA- numán Kína politikájáról elfogadott nyilatkozatot. A finn kommunisták a békés egymás mellett élés álláspont* |át vallják magukénak és úgy vélik, hogy a Kínai Népköztársaságnak el kell foglalnia a helyét az ENSZ-ben. Hárommiiliárdos csalás Róma: Olaszországban hárommilliárd lirás (mintegy ötmillió dollár) csalást lepleztek le — véletle­nül. A dolog úgy történt, hogy egy olasz cipőgyár Tanassi had­ügyminiszter parancsára 300 000 pár katonabakancsot gyártott, majd nyolc hatalmas kamionnal egyenesen Rómába, a hadügy­minisztérium épületéhez szállí­totta. A hadügyminisztériumban azonban kiderült, hogy mit sem tudnak a megrendelésről. A szállítók ekkor elővették Tanassi levelét, amelyről rövidesen ki­derült, hogy közönséges hami­sítvány. A miniszter aláírását egy Molinari nevű hadügymi- niszteri alkalmazott hamisította, aki egyszersmind hasonló pa­rancsot adott egy másik cég­nek hadinyag-raktár építésére, egy harmadiknak pedig arra, hogy sürgősen gyártson 9 millió töltényt. A hamisítványok orra szolgáltak volna, hogy nagy pénzösszeghez juttassák kitöltőit egy biztosítási társaság kárára. Az olasz csalók ezúttal pórul jártak. ♦ 4* SZÓFIA: Országos párt-, állami és gazdasági aktíva-értekezletet tar­tottak szerdán Szófiában. A parla­mentben megtartott tanácskozáson : Szava Dalbokov miniszterelnök-he- j lyettes, az Állami Tervbizottság el- j nöke, Dimitar Popov pénzügyminisz­ter és Makó Dakov miniszterelnök­helyettes számolt be a tervteljesités, az állami költségvetés, a nyersanyag­bázis fejlesztése és a népgazdaság nyersanyagéi látása kérdéseiről. 4 OTTAWA: Szerda este egy­napos látogatásra Ottawába érkezett Maurice Schumann francia külügyminiszter. Schu­mann pénteken tovább utazik New Yorkba az ENSZ közgyűlés ülésszakára. 4 NARITA: Nagymennyiségű Káli- készítésű robbanószerre, mintegy eier benzines palackra bukkant a Japán rendőrség a Narita (Tokió egyik elő­városa) közelében épülő nemzetközi repülőtér környékén. Feltételezik, hogy a rejtekhelyét radikális diákok hozták létre, akik támogatják a föld­jeik kisajátitáso ellen tiltakozó pa­rasztokat. ■4 TOKIÓ: A japán kormány csütörtökön úgy döntött, hogy október 16-ára összehívja a parlament rendkívüli ülésszakát. A törvényhozók megvitatják majd az Okinawával kapcsola­tos amerikai—japán mególlo- podást, a kínai—amerikai kö­zeledés kérdését, a valutavál­ságot és néhány hazai problé­mát. 4 MANILA: Üjabb áldozatai von­nak a Fülöp-szigetek mohamedán és keresztény villongásainak. Eszak-La- nao tartományban, valamint az or­szág déli részén fekvő Mindenao szi­geten tíz ember életét követelték a véres összecsapások. 4- SANTIAGO DE CHILE: Santiagói közlés szerint a chi­lei kormány úgy határozott, hogy ellenőrzése alá vonja az amerikai ITT (Nemzetközi Tele­fon és Táviró Társaság) kezelé­sében lévő chilei telefonvállal­kozásokat. + RÓMA: Hetvenezer fémmunkás lépett sztrájkba szerdán Genovában. A sztrájkot a három nagy szakszer­vezeti szövetség — a kommunista és szocialista dolgozókat tömörítő CGIL, a kereszténydemokrata irányzatú CISL és a szociáldemokrata UIL — közösen határozta el. Szarka Károly felszólalása az ENSZ-ben I 1 New York: Az ENSZ-közgyűlés ügyrendi bizottságának ülésén felszólalt Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselöje is. Mint mondotta, az alapvető kérdés az, hogy helyreállítsák a Kínai Népköztársaságnak ENSZ-jogait. Határozottan állást foglalt a kettős képviselet elvét tartalmr;:ó amerikai határozati javaslatok ellen. Kijelentette, hogy a Magyar Népköztársaság álláspontja a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogait illetően változatlan. A magyar delegáció a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítását ! követeli a határozati javaslat mellett és az amerikai határozat- I tervezetek ellen fog szavazni a közgyűlési vitában. ♦ LIMA: Juan Velasco Peru elnöke üzenetet kapott Pompi­dou francia elnöktől, amelyben a francia köztársasági elnök értésére adta, hogy a nukleáris kísérletek nem jelentenek ve­szélyt az állati és a növényi élet szempontjából. Velasco ismét kifejezésre juttatta azt a perui álláspontot, hogy a francia nuk­leáris kísérletek felújítása ese­tén Lima megszakítja diplomá­ciai kapcsolatait Párizzsal. Örül a gyilkos Minden vád alól felmentette egy amerikai katonai bíróság Ernest Medina századost, aki­nek alakulata a dél-vietnami My Lai-ban több mint száz sze­mélyt bestiálisán meggyilkolt. Képünkön: Medina nevetve siet ki a bíróság épületéből. 4 LA PAZ: Áz új jobboldali Banzer-rezsim biztonsági szol­gálata szerdán őrizetbe vett hat boliviai újságírót azzal a vád­dá/, hogy „cselekedeteikben elfogult magatartást tanúsítot­tak" a kormány ellen. A letar­tóztatottak között van többek között a DPA nyugatnémet hír- ügynökség La Paz-i tudósítója, valamint egy katolikus lap fő- szerkesztője. 4■ NEW YORK: Immár tíz hete ' sztrájkol 39 ezer New York-i telefon- | kezelő. A júliusi országos telefon- | kezelő sztrájk során a munkáltatók i kénytelenek voltak meghátrálni és bi- zonyos engedményeket tenni, a New York-i alkalmazottak követeléseit azonban mindezideig nem teljesítet- 1 ték. Rég'ségtolvajokat ítéltek el A prágai megyei bíróságon megkezdődött két műemlék­fosztogató galeri bűnperének tárgyalása. Az ország történe­tében példa nélkül álló per 17 fiatal vádlottja néhány év alatt összesen 1 800 000 korona értékű régiséget és műtárgyat lopott. A svihovi, znojmoi és bitovi várból történelmi fegyve­reket, a chvojeni és prágai templomokból szentek szobrait vitték magukkal. Többször be­törtek magánlakásokba is. Bal- szerencséjükre azonban az egyik prágai régiségkereskedés alkalmazottja a galeritagok ál­tal megvételre kínált műtár­gyakban felismerte a nyaraló­jából eltűnt értékeket. A felje­lentés után a rendőrség gyor­san felgöngyölítette a bűnszö­vetkezetet. Kiderült, hogy két különálló bandáról van szó, amely legtöbbször közös orgaz­dával dolgozott. „Munkájukat” rendkívül szervezetten végez­ték: a zsákmányt gépkocsikon vitték el, s a szállítmányt fegy­veres kíséret biztosította. Az egyik csoport főnöke árulás esetére halálbüntetést helye­zett kilátásba. ♦ ÚJ DELHI: Az elmúlt hó­■ nap folyamán mintegy ezer em­1 bér halt meg kolerában az in- ! diai—pakisztáni határ mentén | fekvő körzetekben, a halottak | többsége Indiába menekült ke­let-pakisztáni személy. 4 BONN: Az utóbbi hét ‘olyamán tó rablótámadást követtek el a nyu­gat-németországi Ludwigsburgban az amerikai katonák. A bűntetteknek többek között diákok és külföldi ven­dégmunkások voltak az áldozatai. + DAKAR: Amilcor Cabral, a Portugál-Guinea és a Zöldfoki- szigetek függetlenségi pártjának főtitkára a szenegáli Dakarban tartott sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy a szocialista orszá­gok, élükön a Szovjetunióval, önzetlenül megadnak minden lehető támogatást Guinea (Bis­sau) népének a portugál gyar­matosítók elleni nemzeti fel­szabadító harcához. 4 FIRENZE: Többszáz attikai, ko- rintusi és etruszk vázát foglalt le az olasz rendőrség a régiségkereskedők firenzei nemzetközi kiállításán. Fel­merült ugyanis a gyanú, hogy az ókori vázákat sírrablók „fedezték fel" s szállították Svájcba, ahol el­adták a mit sem sejtő kereskedők­nek. ♦ BELFAST: A betiltott ír re­publikánus hadsereg (IRA) tag­jai szerdán este Belfast katoli­kus négyedében gépkocsijukból tüzet nyitdttak egy angol jár­őrre. A célt tévesztett golyók egy cukorkásüzlet bejáratánál két kislányt és egy férfit sebe- sítettek meg. Az egyik lány ál­lapota súlyos. 4- BERN: Lezuhant az Eiger-glecs- cser közelében a svájci légierő egyik Vampire típusú gépe. A gép két uta­sa életét vesztette, a szerencsétlen­ség oka ismeretlen. + 0) DELHI: A Bangla Desh-i kormány 14 tagú küldöttséget meneszt New Yorkba az ENSZ közgyűlés 26. ülésszakára azzal a céllal, hogy támogatást sze­rezzen az önálló kelet-pakisztá­ni állam elismerésére. A dele­gáció élén Abu Szőjed Csud- huri, Bangla Desh londoni misszió vezetője áll. 4 PALMA DE MALLORCA: Palma De Mallorca közeiében öt fuldokló német fiatalt mentett meg egy 50 | éves félkarú stuttgarti férfi. Egymás után vitte a partra a fiatalokat, cki- ! két az erős hullámok mélyen beso­dortak a viharos tengerbe, ő azon­ban a kimerültségtől már nem tudott partot érni, s végleg elmerült a víz­ben. + MOSZKVA: A szovjetunió­beli turnén tartózkodó Duke El­lington, a világhírű amerikai ; dzsesszmuzsikus és zongora­virtuóz, a Komszomolszkaja Pravdának adott nyilatkozatá­ban örömét fejezte ki, hogy — mint mondotta — „a nagy mu­zsikusok, a világhírű zeneszer­zők hazájában" lehet. 4 SAIGON: Thieu Saigon! elnök csütörtökön csaknem kétórás megbe­szélést folytatott Alexander M. Haig dandártábornokkal, Nixon amerikai elnök egyik bizalmi emberével, aki hivatalosan is helyettesi szerepkört tölt be Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja mellett. Haig-et a megbeszélésre elkísérte Ellsworth Bunker, az Egye­sült Államok saigoni nagykövete. 4 OTTAWA: A kanadai do­hánygyárosok 1972. január 1-től nem szándékoznak többé hir­detni termékeiket a rádióban és a televízióban. Ugyanakkor figyelmeztető szövegeket nyom­tatnak a cigaretta csomagokra és beszüntetik öt vagy hat ma­gas kátrány- és nikotintartalmú dohányáru gyártását. Dr. Tímár Mátyás Peruból Ecuadorba utazott A limai magyar—perui hiva­talos tárgyalások keretében Tí­már Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán Jimenez de Lucio ipar- és kereskedelem­ügyi miniszterrel folytatott meg­beszéléseket. Szóbakerült az is, hogy az üzleti kapcsolatokat célszerű az állami szektoron túlmenően magánvállalatokra is kiterjeszteni. Helyi idő szerint délután ke­rült sor a Perunak nyújtott 15 millió dolláros magyar kormány­hitel-szerződés aláírására. A szerződés kimondja, hogy a két ország baráti kapcsolatainak erősítése és a kölcsönös előnyök­re alapozott gazdasági együtt­működés továbbfejlesztése cél­jából nyújtott hitelkeretből a perui állami szektor magyar be­ruházási javakat, gépipari ter- rfiékeket vásárol. A szerződést ünnepélyes ke­retek között írta alá Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnök- helyettese és Francisco Morales Bermudez gazdasági és pénz­ügyminiszter. Aláírás után mondott beszé­dében a perui miniszter rámu­tatott: ez az ünnepség az or­szágaink közötti jó kapcsolato­kat, barátságot fejezi ki. Emlé­keztetett rá, hogy ez a két or­szág között érvényben levő má­sodik hitelegyezmény. — Mi ezt úgy tartjuk számon — folytatta —, mint jelentős hozzájárulást gazdaságunk fej­lesztéséhez. Bizonyos, hogy önök magyarok jól megértik mi az, amit itt Peruban vívtak né­pük felemelkedéséért, jólétéért. Országainkat nemcsak gazda­sági szálak, hanem a rakó»» szenv kötelékei is összefűzik — mondta a perui miniszter. Tímár Mátyás válaszbeszédé­ben kijelentette: — Rövid ittlétünk alatt két magyar—perui szerződés került aláírásra Ha szűkén értelmez­zük ezt, úgy tűnhet, hogy az aláírt okmányok csupán gazda­sági szerződések, de a valóság­ban a társadalmi, emberi kap­csolatokat is erősítik. Példaként a múlt héten aláírt szerződésre utalunk, amely oktatási beren­dezések szállítását irányozza elő. M' úgy véljük legfontosabb termelő erő az ember, s ez a szerződés is hozzájárul, hogy az ember többet produkáljon Pe­ruban. — Nagy, jelentőséget tulaj­donítunk annak, hogy három éve intenzívebbek kapcsolataink a perui vezetőkkel. Mi nagy tisztelettel viseltetünk a perui kormány céljai iránt, amelyek a nép felemelését szolgálják. Sok sikert kívánunk ezen munkájuk­hoz — mondta a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Szerda este Kracsek János, hazánk perui nagykövete foga­dást adott Tímár Mátyás és kí­sérete tiszteletére. A perui főváros lapjai bősé­ges terjedelemben számolnak be Tímár Mátyás tárgyalásairól, a rádió és a televízió folyama­tosan tudósít a magyar küldött­séggel kapcsolatos események­ről. Csütörtökön, helyi idő sze­rint délben Tímár Mátyás és kí­sérete a perui hivatalos tárgya­lások befejeztével Quitoba, Ecuador fővárosába utazott. Nixon fogadja Gromikót A Fehér Háznak az a beje­lentése, hogy Nixon elnök szep­tember 29-én washingtoni hi­vatalában fogadja Gromiko szovjet külügyminisztert, véget vetett azoknak a spekulációk­nak, amelyek szerint az ameri­kai elnök, miután vasárnap Alaszkában üdvözli Hirohito ja­pán császárt, esetleg egyene­sen innen, már a jövő hét ele­jén Pekingbe repül. Értesülések szerint Gromiko jövő kedden, szeptember 28- án szólal fel az ENSZ-közgyű­lés általános vitájában, s ezt követően utazik Washingtonba, hogy Nixon elnökkel találkoz­zék. A kötetlen párbeszéd egyéb­ként már pénteken este, Ro­gers amerikai és Gromiko szov­jet külügyminiszter New York-i vacsoráján megkezdődik. Ügy tudják, hogy a közel-keleti i problémák mellett a kölcsönös I haderőcsökkentés és az euró­pai biztonsági értekezlet előké­szítésének témaköre is szóba kerül. A „pekingi belső válságról” elterjedt hírekkel kapcsolatban Nixon elnök pekingi útiterve izgatott találgatások tárgyává vált az amerikai fővárosban. Egyes itteni „Kína-szakértők” szerint bármilyen belső válság, vagy utódlási harc, amely érin­tené a jelenlegi kínai vezetés személyi összetételét és szilárd­ságát, erősen megkérdőjelezné Nixon elnök pekingi látogatá­sának kilátásait, sőt, esetleg a látogatás puszta lehetőségét is. „Hírnévrontás“ Dárizsban csütörtökön el- * maradt egy értekezlet, a vietnam-konferencia szokásos heti fordulója. A Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forra­dalmi Kormány képviselői be­jelentették: nem hajlandók résztvenni az e heti, Avenue K!éber-i Vietnam-ko’nferencián, tiltakozásul az Indokína térsé­gében felújult és fokozódó ere­jű amerikai légitámadások mi­att. „A tömeges légitámadások egyetlen magyarázata Nixon el­nök indokínai doktrínájának kudarca" - hangsúlyozták ez­zel kapcsolatban Hanoiban Az indokínai doktrína, azaz más szóval: a vietnamizálós tehát, miként ezt különben első perc­től kezdve látni lehetett, nem megy. Még mindig több, mint kétszázezer a Vietnamban ál­lomásozó amerikai haderő lét­száma, s ha a szárazföldi csa­patok az utóbbi időben nem is igen mernek támadó akciókba kezdeni, folytatja, sőt fokozza az agressziót a légihaderő. Vi- etnamizálás? Nem, nem a sai­goni rezsim repülői bombáznak, hanem a washingtoni kormány gépei. Meglepő, hogy a bombázá­sok felújulásának időpontjával egybeesőén mentette fel Atalan- tában egy öttagú USA katonai bíróság Ernest Medina száza­dost, a My Lai-i tömeggyilkos­ság parancsnokát, összefüggő, logikus: kedden kétszáz beve­tést hajtanak végre az ameri­kai bombázók a VDK ellen, szerdán felmentik Medina szá­zadost. A keddi bombázások már a tömeggyiikosságok mé­reteit öltik, ezen az „erkölcsi", de inkább mondhatjuk: erkölcs­telen alapon állva egyedi tö­meggyilkost, Medinát sem le­het, legalábbis nem „illendő" elítélnie ugyanannak a rend­szernek, amely a tömeggyilkos- ság-jellegű bombázásokat vég­rehajtja. És ehhez egy csütörtöki hír: kilenc ország 734 parlamenti képviselője petíciót intézett az amerikai törvényhozáshoz. Eb­ben azt követelték, hogy az Egyesült Államok minél előbb és teljes egészében vonja ki Indokínában állomásozó fegy­veres erőit, s még 1971-ben szüntesse be a térség ellen irányuló légitámadásait. A há­ború megmérgezi a nemzetkö­zi légkört, állapítja meg a kü- lömböző nemzetiségű képvise­lők petíciója, amely ezt is le­szögezi: „az indokínai háború folytatása megrontja az Egye­sült Államok hírnevét”. A fogalmazás tulajdonkép­pen finom. Az indokínai hábo­rú eddigi folyamata, az USA hosszú évek óta tartó vietnami agressziója nyomán ugyanis felmerül a kérdés: maradt-e még egyáltalán Washingtonnak hírneve ebben a kérdésben? Lehet azon még bármit is ron­tani?

Next

/
Thumbnails
Contents