Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. szeptember 19. Tanácsi küldöttség az NDK-ban I Gépi adaffeieliezás az államigazgatásban Közzétették a repülő- szerencsétlenség áldozatainak névsorát A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium az áldozatok személyazonosságának megállapítása után közzétette a szeptember 16-án Kijev mellett lezuhant magyar repülőgép tragikus körülmények között elhunyt utasainak és személyzetének névsorát. A szerencsétlenség következtében életét vesztette a Bács- Kiskun megyei Pártbizottság és Tanács Erdősi József megyei tanácselnök vezette küldöttsége, amelynek tagjai voltak: Gyóni Lajos, Dudás Benjamin, Varga Ferenc, Havasi Istvánná. A szerencsétlenül járt IBUSZ- csoport Bacs-Kiskun megyei résztvevői voltak: Tamóska Jánosné, Vízin Mik- lósné, Mészöly István, Ocsvárí Mihályné, Posszert Gyuláné, Rendetzky János, Sebők Erzsébet, Szlovencsák Miklós, Csel- iik Dénesné, Erdős Dezső, Horváth István, Benke János, Bíró Zoltán, Botocska György, Kiss Istvánná, Tokai István, Zoboki László, Ocsvári Mihály, Posz- szert Gyula, Puchardt Antal, Rendetzky Jánosné, Szilágyi István, Taba Sándor, Dobó Mária, Gereben László, Ábrahám János, Besenyi János, Bíró Zoltánná, Braunitzer Ferencné. Az utascsoportnak három budapesti illetőségű tagja volt: Mihók Antal, Draskóczi Attilá- né, Bakonyi Béla. Életüket vesztették dr. Hankó Mihály és dr. Dezső Imre, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanárai, valamint William és Florence Miller, amerikai állampolgárok. A katasztrófa következtében életét vesztette Mészáros Sándor elsóosztályú repülőgépve- zetó, a gép parancsnoka, és hétfőnyi személyzete: Veres László, Deák Andor, Papp Sándor, Takács Márton, Székelyhídi Katalin, Takács Zsuzsanna, Szőke Valéria. A szerencsétlenség áldozatainak temetéséről később történik intézkedés: a Bács-Kis- kun megyei áldozatok közös gyászszertartására Kecskeméten kerül sor. Beszélgetés a Megyei Tanács elnökével Dr. Papp Lajosnak, a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének vezetésével az elmúlt napokban négytagú tanácsi küldöttség járt a Német Demokratikus Köztársaságban. A küldöttség tagja volt Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke is, aki a tíznapos útról hazatérve fogadta mun- katá rsunkat. — Az NDK mely részein járt a küldöttség? - kérdeztük. — Természetesen Berlinben, aztán Lipcsében, sokat jártunk Erfurt megyében - ez volt különben útunk fő célja —, bejártuk Thüringia csodaszép tájait, felkerestük Weimart és Gotha-t, voltunk Buchenwald- ban ... — Mi volt az utazás célja? — Főként a német tanácsi munkát tanulmányoztuk Erfurt megyében, szervezeti és állam- igazgatási kérdésekről tájékozódtunk, a tanácsi és állam- igazgatási munka gépesítésének a racionalizálással összefüggő kérdéseit tanulmányoztuk. — Bizonyára nagyon sok hasznos tapasztalatot jelentett az utazás. — Két dolgot emelnék ki. Az egyik a községek közötti célszövetségek rendszere, a másik a tanácsok és a vállalatok fejlesztési együttműködése a lakosság életkörülményeinek javítására. — Mit jelent ez? — Az NDK sűrű település- hálózatában is sok gondot jelent a közigazgatás széttagoltsága. Ott is van törekvés az összevonásokra, de ők más úton közelítik meg ezt, mint mi. A települések együttműködését szervezik meg, az életkörülmények javításában gyorsabban kívánnak előrelépni: A községek közös feladatok ellátására szövetségeket szerveznek és ebben a szolgáltatások fejlesztésétől a lakóházak fenntartásán át az óvodák, bölcsődék létesítéséig és üzemeltetéséig minden benne van. Milyen tapasztalatot jelent ez nekünk? Véleményem szerint a községösszevonásokkal az első lépest mi már megtettük. A következő lépés hasonló célszövetségek létrehozása lehetne az urbanizációs folyamat részeként, annak meggyorsítására. Baranyában komoly szerepet játszhatnának az ilyen szervezetek a községek urbanizálódásában. — Miben nyilvánul meg a tanácsok és a vállalatok együttműködése? — Figyelemreméltó, hogy a vállalatok a tervteljesitéstől függően meghatározott összegeket adnak a tanácsoknak közös fejlesztési feladatok végrehajtására. Ebben lakásépítés, óvoda és bölcsőde építés, a kereskedelmi és szolgáltató hálózat fejlesztése — egyszóval minden, ami az életkörülményeket javíthatja — szerepel. Ez a módszer alkalmas a helyi gazdaságpolitika kialakítására, hiszen a tanács alapvetően érdekelt a területén működő vállalatok tervteljesítésében, s ugyanúgy a vállalat is érdekelt abban, hogy a tanáccsal közösen vállalt feladatok megvalósuljanak. A vállalatok és a tanácsok között szoros érdekközösség van és / ez nagyon jó. Hasonló együttműködésre nyújt lehetőséget nálunk az új tanácstörvény.- Milyen az államigazgatási munka racionalizálása, gépesítése az NDK-ban? — Meglepő volt számunkra, hogy például az Erfurt megyei apparátus milyen felduzzadt létszámmal dolgozik. Ennek a súlyát ott is érzik és gyors léptekkel, de megfontoltan és folyamatosan racionalizálnak. Ez a tanácsok testületi feladata és ugyanígy az is, hogy a gépesítést, a gépi adatfeldolgozást előkészítsék és megvalósítsák. Ehhez hozzákezdtek és megfelelő pénzügyi eszközök Is állnak rendelkezésükre. Hogy egyebet ne mondjak, Erfurt megye ebben az évben 500, jövőre pedig 700 ezer márkát fordít gépesítésre. A gépi adat- feldolgozás kiterjesztését különben nagyon komolyan veszik. A termelőszövetkezeteknek például járásonként összevont gépkönyvelési központjaik vannak és a megyékben is működnek összevont számító- központok. Az adatfeldolgozás gépesítésének tanulmányozását folytatjuk, mert az a cél, hogy mi is megfelelő lépéseket tegyünk ezen a téren.- Milyen más tanulságos tapasztalat volt még? — Sok mindenről lehetne még beszélni, de csak egyet említenék még, ami a tanulmányút célján egy kicsit kívül esik. Az NDK minden megyéjében működik egy-egy házgyár, átlagosan négyezer lakás egységnyi kapacitással. Ebben a kommunális létesítmények is benne vannak, ami azt jelenti, hogy ezek lemaradása lényegesen kisebb, mint nálunk. H. I. Eeggelizősarkok az ABC-áruházakban? Több félkész terméket! — Tejsűrítmény és csomagolt szalámi A nők helyzetének megjavításáról szóló párthatározat megvalósításában igen nagy feladatok várnak az iparra és a kereskedelemre. Melyek a legégetőbb tennivalók, mit várnak a vásárlók, miként segítheti a kereskedelem a nők háztartási munkájának megköny- nyítését? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak szombaton délelőtt a Megyei Tanácson az érdekelt kereskedelmi vállalatok vezetői, képviselői, a városi és a megyei pártbizottság, a Hazafias Népfront, a KISZ, valamint a MÉSZÖV nőfelelősei. Jakabos Zoltánná, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője vitaindító referátumában elmondotta, hogy a legutóbbi felmérés szerint a dolgozó nők hetente átlag 30 órát töltenek a konyhában. Egyesek szerint a valóságos helyzet ennél is súlyosabb, a bevásárlás, sütés, főzés, mosás és takarítás aggasztóan sok időt rabol el életünkből. Enyhítené a gondokat — vagy legalábbis a reggeli készítés alól Megérkezett Tatjána, a légikisasszony Tavaly ősszel zajlott le az emlékezetes stewardess-vetél- kedő, amelynek döntőjét a Magyar Televízió Siklósról közvetítette. A legikisasszonyok találkozóján kitűnően szerepelt Tatjana Vinogradova is, a szovjet AEROFLOT légiforgalmi társaság stewardesse. A számtalan kedves ajándék mellett meghívást kapott egyhetes baranyai tartózkodásra, a Baranya megyei Tanács, illetve az Idegen- forgalmi Hivatal vendégeként Tatjána egy év elmúltával — most megérkezett és o Siklósi Várban kapott egy nagyon szép szobát. Tavaly óta mit sem változott, csupán konty helyett vállra eresztve viseli haját. Kedves, bájos kis asszonyka. — A vetélkedőn aratott sikerét hogyan fogadták otthon, Moszkvában, családi körben? — Izgultak és legalább olyan boldogok voltak, mint én. Főként amikor megtudták, hogy jutalomból Magyarországon tölthetem szabadságom egy részét. Tatjána férje egy esztrádze- nekar karmestere, bátyja tévéoperatőr. Gyermekük még nincs, a „családfő" a drága mama, vagyis Tatjána édesanyja. — Férje minden aggodalom i nélkül egyezett bele az utazásba? — Hát... azt mondta, pihenjek, érezzem magam jól, de ne felejtsem el, hogy nagyon szeret — Orosz népi szokás, hogy az útrakelő családtag, mielőtt kilép otthonából, egy percre felöltözve, láb mellé helyezett csomagokkal leül és némán búLátástól vakulásig — Mellettünk megint építkeznek öregem. Valóságos kastély. Garázs is. A bőrkabát ujja meggyűrő- dik, ahogy gesztikulál. Kanyarodik a reggeli busz — gyorsan elkapja a fémrudat. Egy ideig mindketten kinéznek az ablakon. — Ja, barátom'— mondja a másik — a parasztoknak van pénzük . . . ötven malac a háztájiban, aztán csak kotorják be a pénzt. . . A következő megállóig mindketten cspk sóhajtoznak. Kugler nénivel a piacon, találkoztam, Pécsett. Megízleltem a tejfelt, amit árult, mindjárt vettem is — érdeklődtem, van-e sok jószág? ,,Van egypár” mondta. Egy hold háztáji, harminc- nyolc sertés, két tehén, húsz liba, egy-két fészekalj sárga csibe ... A völgy üdezöld, a szíves útba:-lázit' utón meglelem a f '—rt. ' 'ys'-e kg....og, aria a Bazsú-malom felé. Pogány- tól . jó fertálynyira, Ott aztán elkanyarodik az árok, fenyőfák illata szökik az ember orrába, takaros kis házikó áll jobbra, Harmincnyolc sertés a háztájiban szemben meg a hajdani malomház, az istállók. Istentelen sár van. — A garázsba se Trabant kerül — bólogat a pauza után a bőrkabátos. — Zsiguli. Rövidet, jóízűt nevetnek. * I A sparhertben piroslik a csu- ta — kellemes idebent. „A fiam Pécsett dolgozik, ott is lakik, de kijár segíteni. Reggel ötkor etet, tudja ezek a hízók ravaszak, az én kezemből mór kiborítják a moslékot." Az etetés azért nem olyan egyszerű dolog. „Vizet húz, darál, moslékot kever, melegíti, közben készül is, mert hatra jár. . .” A hízók és malacok, göbék és süldők gondja a fiáé. Délután ismét darálós, a terményt le kell hordani a padlásról, hogy kéznél hegyen, aztán az I meg fogy is. .. És rengeteg 1 szervezés. Hol olcsó a takarmány? Szigetvárott? Siklóson? Megtalálni, odamenni, kifizetni, elhozni, szerződni, értékesíteni. „Ha a fiamnak egy kevés szabad ideje van, mindig akad intézni való.” Kaszálni is kell — a jószág szereti a zöldtakarmónyt. Az a hatszáz négyszögöl szőlő is ad munkát —, hogy mennyit? Azt csak az tudja, akinek van. Kugler néni hatvan éves. Nehezen jár: két éve a lábát törte. A két tehén meg a többi jószág az ő reszortja. Naponta kétszer fej, a tejet leszűri, az megalszik, akkor lefölözd, a sparherton a maradék összemegy, az író lecsurog — a tejfelt és a túrót pedig szombatonként behozza a piacra, Pécsre ... Nem tartunk számtanéról, mindössze csak annyi hangzik el: „Túlsók haszon nincs rajta azért.” Évente közel negyvenötvenezer forintért kell árpát, kukoricát venni ... És a haszonért dolgozni is keli: szombaton, vasárnap, esőben, fagyban, kánikulában — látástól «okulásig, ahogy annak idején előírták . .. * Már készülődnek a leszálláshoz. — Nem jöttök ót szombaton? — kérdi a másik még a csuklórész sötétjéből. A bőkabátos a fejét rázza. — Péntek délben már elmegyünk. Leugrunk Fenyvesre, van egy-két tennivaló odalent. Kis csönd, aztán: — És hogy megy o Zsiguli? Szemerkél az eső, hideg van a konyhameleg után. Kugler néni kikísér az esőbe is, mesél. „A Zsuzsa tehén októberben elmegy vágóba, nem bírom mór erővel, sok nekem ... A Zsömle meg talán megborjaz. Folyatott, folyatott, elvittük a nyakkendős bikához, de nem ragadt, most volt a valódinál, hát majd meg- i látjuk ..." Elköszönök tőle, de még utánam szól: „Aztán, fiam, melyik újságban lesz ez benn?" „Nem tudom, Kugler néni, figyelje majd.” „Mert, tudja, jár nekünk a Dunántúli, meg a Képes, de ide csak vasárnap hozzák el, akkor viszont elhozzák az egész elmúlt hetit is..." Kompit Pété* csúzik a hozzátartozóktól? így történt? Tatjána zavartan nevet a tolmácsnőre, Dér Marikára, aztán végül is válaszol: — Ez valóban szokás, de ... nekem erre nem jutott időm, futnom kellett, hogy a gépet le ne késsem. Mert ugye a smink, meg a csomagolás, kapkodás ... És még így sem vagyok biztos abban, hogy mindent magammal hoztam, amire szükségem van. — Hol járt az elmúlt esztendő aíatt? — New-Yorkban, Londonban, Tokióban, vagyis — a szokásos módon, hiszen ez a hivatásunk — az egész világon. Egyébként havonta általában hatvan-het- ven órát repülök ... — Ki volt az első ismerőse, akivel most Magyarországra érkezésekor találkozott? — A MAl.ÉV-től egy repülős kollega, Miklósnak hívják, a tavalyi vetélkedő egyik közreműködő szervezője volt. Aztán itt Siklóson is az ismerősök. Ki is használom az alkalmat, nagyon köszönöm az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének. Keserű Sándornak és munkatársának, Tiszai Lacinak a kedves fogadtatást. És tudja még mi volt ismerős? Amint beérkeztünk a vár elé, ismét ott volt a céllövölde, ahol tavaly a svájci, angol, német és a -többi kollegi- nákkal célba lőttünk a vetélkedő szünetében. — Milyen a jelenlegi divat Moszkvában? — A forró nadrágocska betört nálunk is a nyáron, de most ősszel a midi és a maxi szövetből, bőrből, változatos színekben. — Két napja tartózkodik itt, eddig hogyan érezte maqát? — Ez a vár tavaly félelmetesnek tűnt. Most, hogy viszontláttam, inkább kedvesnek, otthonosnak látom. Hiába, én már itt ismerős vagyok ... R. F. mentesítene — ha elegendő számú és kapacitású tejivó lenne a város minden részén. E téren számbajöhetnek a nagy alapterületű ABC-áruházak, ahol bisztró jellegű reggeliző ifciok kialakítására van lehe- i tőség. Csak kis mértékben, he- 1 lyeeként megoldott a tej, tejtermékek és a péksütemény reggeli házhoz szállítása. Időigényes és fáradságos a vacsorának való beszerzése. Budapesten és a Balaton-par- ton már megjelent a több napig eltartható, rugalmas, jó minőségű kenyér, amelyet várnak a vidékiek is. Gyorsítaná a vásárlást a korszerűen előrecsomagolt cikkek számának növelése. Gondolunk itt a tisztított zöldség és burgonya csomagokra, félkész és konyhakész ételekre, a légmentesített tasakokba kiszerelt szeletelt húsra, szalámira, felvágottakra. Az élelmiszerkereskedelem egyébként Baranyában is tervbe vette ilyen korszerű csomagológép beszerzését. Ebben az évben közel 300- féle konzervet kínálnak az üzletek. A fogyasztás — egyrészt a viszonylag magas ár, valamint a konzervektől való idegenkedés miatt — még nem kielégítő e téren. Arra is szükség lenne, hogy a vásárlók szaktanácsot, recepteket kapjanak, miként lehet a konzer- veket változatosan felhasználni. Igen kedveltek a mirelit áruk, amelyből azonban soha sincs elég az üzletekben. A kereskedelem hűtő-tároló gondokkal küzd, elsősorban ez az oka, hogy nem mindig tudják kielégíteni az igényeket. Az elkövetkező években több millió forintot költ a hűtőkapacitás fejlesztésére a Baranya megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat, s az ellátás fokozatosan javul. Jogos igény, árusítsanak az üzletekben tejport, valamint nem édesített tejsűrítményt is. Legalább a megye székhelyén, mielőbb létre kellene hozni olyan szaküzletet, ahol valamennyi diabetikus készítményt egy helyen vásárolhatnák meg a rászorulók. Szó esett még a különféle háztartási gépekről, a korszerű mosó- és tisztitószerekről, amelyekből megfelelő a választék. Probléma, hogy a korszerű mosógépek ára igen magas, a kis keresetű, nagycsaládosok részére nehezen elérhető. A hozzászólók említést tettek az ellátásban tapasztalható hiányosságokról. így nehezményezték. hogy a belváros egyetlen halszaküzlete hosszú idő óta zárva tart. Az esti órákban hiányzik a zöldáru a boltokból, s a hentesáruk választéka se kielégítő. A vásárlók kényelmét szolgáló kávé-, mák- stb. darálók gyakran meghibásodnak, csak ritkán van mód igénybe venni. A házhoz szállítás megoldott ugyan a nagyobb üzletekben, de jó lenne, ha az igényeket a nagyobb üzemekben is összegyűjtenék és együttesen továbbítanák az ilyen szolgáltatást végző boltokhoz. Megnyílt a B. m.-i Autó- és Motorkerékpárjavitó KTSZ fuvarvállaló irodája Zsolnay Vilmos u. 42. sz. alatt Telefon: 15-50 (331. mellék) Költözködés, bútorszállítás, épitöanyagszállíiós és mindennemű lakossági fuvarigény kielégítése
