Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

1971. szeptember 17. DUNÁNTÚLI NAPLÖ 3 Piaci körkapcsolás Mit, mennyiért? Budapest gazdagabb, Miskolc olcsóbb, Baja szegényesebb, Tatabánya ellátása a pécsihez hasonló A legdrágább hónap eddig június volt. Ekkor emelkedett a legmagasabbra a piacokon és zöldségboltokban a gyümölcs, zöld­ség és egyéb idényáras élelmiszerek ára, s ha azóta megfigyelhető is bizonyos mérvű mérséklődés, Pécs változatlanul az ország leg­drágább helyei közé tartozik. Vagy ez csak a vásárlók véleménye? Gazdaságpolitikai rovatunk munkatársai egyidőben féltucat piacot kerestek fel az ország legkülönbözőbb pontjain, hogy egyrészt választ adjanak a fenti kérdésre, másrészt, hogy valamiféle képet adjanak arról, másutt milyen az ellátás, illetve milyenek a piaci körülmények? Tatabánya: Áru — Szegedről Gyenge volt az árufelhoza­tal a tatabányai piacokon teg­nap. Felsőgallán - a háziasz- szonyok szerint a három drága közül ez a legolcsóbb —, 9 óra után már csak egy-két árus volt. Igaz vásárló is csak el­vétve akadt. Az árusok többsége magán- kereskedő — egyikük például Budapesten, a Bosnyák téri pia­con vette az árut. Nézzük az árjegyzéket: körte 8, zöldpap­rika 6—10 (a legdrágább is elég fonnyadt), paradicsom -3-4, szőlő 12, barack 6, répa 5, kel­káposzta 8, fejeskáposzta 5, zöldbab 14, rózsakrumpli 4, vöröshagyma 6, szilva 5, tök 1,50 forint kilónként. A piacot körülvevő utcákban több magán- és termelőszövet­kezeti zöldségbolt található. Találomra az üIlesi (Szeged mellett van) tsz árudájában tá­jékozódtam az árakról. Több­nyire azonosak a pécsi árak­kal: alma 4-7-8, krumpli 4, barack 8, kelkáposzta 7, sző­lő 9—10, tök 1,60, dió 15, zöld­ség 8, sárgarépa 4, karalábé 2.50, zöldbab 10, paradicsom 3.50, s az élő baromfi 28 fo­rint. Az üzlet vezetője elmondot­ta, hogy bár iClllés messze esik Tatabányától, az áruellátás jó. Az árak a piacon és az áru- dákban is a fizetésnapokon, s azt követően erősen hullámzó­nak, miként a szombati — külö­nösen szabadszombati — árak is jóval magasabbak, mint a tegnapi piacon. Tatabányára egyébként mint­egy 15—20 kilométeres távol­ságból hordják az árut - zöld­övezet ugyanis itt a környék iparvidékén szinte alig van. Tatabányán kedden, csütörtö­kön és szombaton van piac — megfelelő választék azonban csak utóbbi napon van. Baja: Nincs konkurrencia Baján sem engedékenyek az árusok a kora reggeli órákban. Az árak széles skálán mozog­nak: almát 2 forintért, de 10- ért is kapni. A szőlő ára 6 és 10 forint között alakul. Láttam őszibarackot 4 és 9 forintért is. Az árkülönbözetek azonban va­lódi minőségi különbséget ta­karnak, a jó és gusztusos áru mindenütt drágább. A stando­kon az ökölnyi zellergumó 2, a zöldség csomója 2 és 3 fo­rintért kapható. A tojás ára 1,40, a friss szép zöldbabé 5 forint. Paradicsomot 4 forin­tért árulnak, egy helyütt talál­tam 2,50-ért legalább olyan szépet. A paprika kilóját 6 és 8 forintért mérik, a burgonyát a legtöbb helyen 4-ért, de akad, ahol 3-ért vagy 5-ért kapható. A gomba kilója 15 forint. Szép, tágas csarnokban árulnak a tejeskofák, számuk elég gyér. Árujuk, ha jó minő­ségű is, kissé drága. A tejfel­nek 30 forint literje, a túrót 20- ért kínálják. Áraik egységesek, nincs konkurrencia. Ugyaneb­ben a csarnokban árul a MÉK, természetesen olcsóbban, de gyengébb minőségű árut kínál, mint amilyen a stando­kon található. A bajai piac kissé gazda­gabb, bővebb áruválasztékkal várja a vásárlókat, mint a pé­csi. Az élelmiszerárusokon kívül megtalálható a kötélverő, a ké­ses, a képkeretező, a használt- ruha kereskedők, a papucsosok, vargák sátrai színesítik a ké­pet. Viszont egyetlen pecse­nyesütő bódét találtam, ahol kétféle kolbászt kínáltak: 7 és 9 forintért. Kifelé, a főkapunál megkóstoltam a Sütőipari Vál­lalat lángosát — kitűnő volt, de 1,60-ért már illik is kitűnő lán- gost adni,., Miskolc: Kellemes meglepetés A tojás 1,40, az élőcsirke 28 forint, a tejföl 32, a tehéntúró 19. A háziasszonyok panasz­kodnak: tavaly minden olcsóbb volt — a kereskedelmi szakem­berek azonban azt mondják: valamivel jobb a helyzet, mint tavaly. Az ellátás a nyár fo­lyamán egyenletes és bőséges volt, s ,ezt kell elmondani az e heti piacokról is. A burgonya 2,70, a sárgaré­pa 4,50, a paradicsom 2,50. Nagyon sok az őstermelő, s bőven van viszonteladó is. Az áruból a késő délelőtti órákra is marad bőven: ilyenkor iga­zán olcsón lehet vásárolni, - igaz, nem az igényes vevők­nek. A pécsi árakkal összeha­sonlítva kedvezőnek tűnik az itteni helyzet, nagyon is ked­vezőnek, ezért a Statisztikai Hi­vatal augusztus havi piaci ár­jelentését is előkerestük. Mis­kolc valóban olcsóbb, mint Pécs? A KSH 35 termék árát kísérte figyelemmel a fontosabb vá­rosokban — közte Pécsett és Miskolcon is. E 35 áruból nyolc­nak volt Miskolcon magasabb az ára augusztusban, mint Pé­csett - 27 viszont jóval olcsóbb volt. Az élőbaromfi és a tejter­mékek drágábbak az észak-ma­gyarországi nagyváros piacain, mint nálunk, ezzel szemben a zöldségfélék többsége összeha­sonlíthatatlanul olcsóbb. íme néhány szám! A fokhagyma Pé­csett 19,50 forint — Miskolcon 8 forint. Zöldbab Pécsett 9,90 - Miskolcon 6,90, őszibarack Pécsett 7,90 — Miskolcon 5,70. Az árajt többsége esetében 1 forint körül van kilónként a kü­lönbözet — Miskolc javára, s ezen a képen az már semmit sem változtat, hogy a dió Pé­csett 10,10 — ott pedig 16 fo­rintnál is több valamivel. Mis­kolc ipari város, bányaváros, a környező termelőszövetkeze­tek szegényebbek, mint az it­teniek — az árak mégis ala­csonyabbak. Ki érti ezt? Budapest: Csökkenő árak A főváros szerdai piaci hely­zetére különösen a Nagyvásór- telepen és a Bosnyák téri nagy­piacon változatlanul a tartós kínálat volt a jellemző, első­sorban burgonyából, vöröshagy­mából, zöldpaprikából, paradi­csomból. Az előző hetekhez ké­pest javult a kínálat fejes- és kelkáposztából és zöldbabból. A gyümölcsök közül immár tar­tóssá vált a csemegeszőlő, a szilva kínálata, de javult a fel­hozatal télialmából és körtéből is. A piaci árak az elmúlt hét­hez képest Budapesten ismét csökkentek . . . Olcsóbb lett a fejeskáposzta 3,80, a kelkáposz­ta 4,80, a tölteni való papri­ka, I. osztályú 9,60, II. osztályú 7 forint, a zöldbab 8 forint. A kilós sárgarépa 4 forint, a gyö­kér 6,60. Ezen a napon Buda­pesten I. osztályú almát 4,80 forintért, a II. osztályút 3,20 fo­rintért lehetett kapni, ősziba­rackot pedig minőségtől füg­gően 2,60-tól 8 forintig kilo­grammonként. Emelkedett vi­szont a csemegeszőlő ára (9— 14 forint). A körte ára 4,40- 6,80 között mozog. A burgonya ára a pesti pia­cokon, a gül- és rózsa faj*a 3,60 forint, a fehér és sárga fajták óra 2,80 forint, o vörös­hagyma 3,80 kilónként, a fok­hagyma pedig 15 forint - öt forinttal olcsóbb, mint az a na­pi pécsi piacon. A tojás 1,40 forintért, az élő csirke kilón­ként 25 forintért ment. A fő­városi piacok áruskálája és vá­lasztéka imponálóan gazdag. Istmét kapható primőrként a zöldborsó - ára 14-24 forint közt ingadozik -, 1,20-1,80-ért darabonként a fejessaláta, 80 fillérért a zöldhagyma csomója. A sóskát kilónként 8—14 for!n- tért, a parajt 8-12 forintért áru­sították a termelők. Pécs: „Zöldpaprika­nap“ Reggel fél nyolcig a pécsi nagypiacon levonult a nagy hajnali vevőhullám, a nyolcra munkába, hivatalba siető asz- szonyok már bevásároltak. Ezen a szeptember közepi napon legtöbben befőzni való zöldsé­get, gyümölcsöt kerestek, de igazán nagy kínálat csak zöld­paprikából volt. A felhozatal ebből a cikkből először volt ilyen bőséges az idén, s az áru minősége is kifogástalan, csak néhány kistermelő stand­ján lehetett látni másod-, har madosztályú árut. Zöldpaprika napot rendeztek ezen a szer­dán a tsz-ek is. A dávodi Augusztus 20. Tsz standján lát­tuk a legszebb árut, a hatal­mas töltenivaló cecei paprikát 7 forintért, a valamivel apróbb eltenni való bogyoszlóit ugyan­csak 7-ért, a piros paradicsom- paprikát 8 forintért adták. Az uborkát négyért és hatért, az eltenni való csemegeuborkát 10 forintért, a vöröshagymát né­gyért, a fokhagymát 20 forintért árusították. Ez utóbbi a MÉK- boltokban 15-ért ment ezen a napon. Valamivel gyengébb árut lát­tunk a Dunavölgye Tsz pavilon­jában, ahol az apró bogyiszlói paprika 9 forintért ment. Hét forintért adták a franciabarac­kot, 10 forintért a szőlőt, 7 fo­rintért a zöldbabot, a sárga­répa 4 forint, a gyökér 7 forin­tért ment. Ezek az árak nagy­jából átlagáraknak is felfogha­tók, hisz a kistermelők árai sem tértek el ettől lényege­sen. A BARANYAMÉK jelenlé­tét szinte észre sem lehetett venni. Kevés volt a burgonya1 is, az ára 3,50—4 forint között in­gadozott. A tojás ára az egész piacon, fehér- és barnahéiú egyaránt, egységesen 1,50 fo­rint volt A tej és tejtermék változat­lanul hiányzott, de ennek kul­turált árusítására a nagypiac primitív feltételei nem is alkal­masak. A dinnye olcsó, de sat­nya, a többi gyümölcs viszont kevés és drága volt, hisz 10 fo­rint alatt valamire való körté­vel, szőlővel szóba sem álltak az árusok a vevővel. Pécs leg­nagyobb piaca ezen a szerdán az egy zöldpaprika kivételével erősen keresleti jellegű volt. Igazán nagy forgalmat csak a pecsenyeárusok bonyolítottak le, amelyek előtt mindig hosz- szú sorok álltak. Gazdaságpolitikai jegyzet Felesleges Az ember legszívesebben azt mondaná: nem, ez nem lehet igaz ... Az egész ország az építő­ipari kapacitáshiánytól szenved, milliók, sőt mil- liórdok állnak félkész épületekben, s további milliók, sőt milliárdok sorsa bizonytalan, mert bár megvan a pénz, kész a terv, s nem hiányoz­nak a szükséges engedélyek sem, nincs vállalat, mely a terveket realizálná. Iskolahiány, óvoda- ‘ hiány, bolthiány, korszerűtlen gyárak, rég kinőtt raktárak — lassan már megszokjuk, hogy ez min­denütt így van, s még jóidéig a legjobb szándé­kok ellenére is így marad, hisz a kivitelezői ka­pacitás véges, s végesek a fejlesztési lehetősé­geink is. Ekkora a takaró, pillanatnyilag tehát eddig nyújtózhatunk — mondom, az ember, ha nehezen is, de ezt mind tudomásul veszi, s ak­kor jön egy ilyen mindent összekuszáló hír. A Beton- és Vasbetonipari Művek pécsi gyáregy­sége súlyos értékesítési gondokkal küzd, csak a normán felüli raktárkészlet 14 millió forint... Panelek százai állnak egymásra halmozva, he­tek, sőt hónapok munkája fekszik raktáron, s miközben alig van város, s alig van vállalat, mely ne esedezne valahol, valakinél egy kis épí­tőipari kapacitásért, e gyár vezetői félnek a holnaptól. No, de kezdjük az elején. A VBM hórom év­vel ezelőtt nagyszabású fejlesztési programot kezdett a mezőgazdasági célú vasbeton-elemek hazai kikísérletezése, illetve tömeggyártása ér­dekében. Pécsett rövid idő alatt jelentős kapa­citást alakítottak ki e célra, gépsorokat állítot­tak fel, s az eredmény nem is maradt el: a WO- PA-elem siker lett. Gyorsan szerelhető mezőgaz­dasági épületek — ez nagyon időszerű és na­gyon kézenfekvő dolog volt, mi sem természete­sebb hát, minthogy az AGROTRÖSZT jelentős megrendeléseket adott, s további fejlesztésre biztatott. A múlt esztendő még a begyakorlás éve volt, de idén már teljes kapacitással és len­dülettel kezdődött a munka. Pécs 100 ezer négy­zetméter mezőgazdasági célú, gyorsan szerel­hető elem gyártására készült fel — s az első fél­évet 105,8 százalékos tervteljesítéssel zárta. Ez a túlteljesítés, illetve kiváló munka azonban « megérdemelt sikerek helyett a gondok forrása lett: a mezőgazdasági beruházásokat ugyanis leállították, az előkészített építési terveket egyet­len tollvonással áthúzták. Ez az intézkedés az ország álalános gazdasági, s különösen súlyos beruházási helyzetét tekintve nagyon ésszerű, sőt elkerülhetetlen volt, a stop azonban ez eset­ben nemcsak csökkentette a gondokat, de mint látható, új gondokat is szült. Tizennégymillió forint értékű áru, korszerű vb- elem fekszik tehát a megengedett készleteken felül csak Pécsett raktáron — s egy kiváló kol­lektíva jól indult évének lendülete lett máról holnapra semmivé. Ipari panelból hiány van: óvodát, bölcsődét, raktárt nemcsak lehetne, de égetően szükséges is lenne építeni — de hát a mezőgazdasági panel erre nem alkalmas. Meg­kezdődött tehát az „átprofilozás”, a mezőgaz­dasági panelból ipari csarnok-elem lesz, de per­sze ez idő - s pénz, méghozzá rengeteg . . . Nincs kapacitás, s mégis van, méghozzá több is mint kellene. E groteszk helyzet ismét arra figyelmeztet, hogy a piackutatás tökéletesítése, a koordináció javítása, s a különböző felsőszintű változtatások megfelelő előkészítése, pontosab­ban: belső előrejelzése nélkül nem boldogulha­tunk. Felelőst nehéz lenne találni ebben az eset­ben is, hisz a maga módján mindenki jót akart, s mégis: mindenki felelős. Az AGROTRÖSZT mit- sem sejtett, a VBM későn kapcsolt, hisz amikor ráállt a korszerű mezőgazdasági épület-elemek gyártására, már a mezőgazdasági beruházások egy nagyon jelentős része megvalósult. De ké­sőn kapcsoltak a felügyeleti szervek is, hisz ne­kik mór igazán tudniok — vagy legalább sejte­niük - kellett volna, hogy mi várható az egé­szen közeljövőben a beruházási piacon. Terv- gazdálkodást folytatunk, de ez sokszor csak pa­pírokat jelent, s ez az, amin a jelenlegi - s vall­juk be: a jelek szerint egyre sokasodó —, gond­jaink enyhítése érdekében mielőbb változtatni kell. Békés Sándor Jelentős beruházások kezdődnek a siklósi bányában Több márvány és márvány mozaiklap A természet ritka ajándékát, a fehér, a vörös, a sárga és a zöld több változatában előfor­duló színesmárványt a század- forduló óta bányásszák a Ten- kes-hegy oldalában. A siklósi márvány, ez a könnyen és szé­pen megmunkálható nemeskő, mind a külföldi piacokon, mind idehaza, keresett burkolóanyag. A siklósiak „leadták névjegyü­ket" a KGST palotában, a ke­let-berlini kultúrcentrumban, a pozsonyi repülőtéren, olasz szállodákban, a debreceni vasútállomás nagycsarnokában, és ki tudja még, milyen köz­épületek falát díszítették sikló­si márvánnyal. Az idén rekord mennyiségű megrendeléseik vannak, ötszczhatvan köbméter márványt, vagyis a termelés nagy részét exportálják, Len­gyelországba, Csehszlovákiába és az NSZK-ba. Többet is el­adhatnának, de az igények egyelőre meghaladják a kapa­citást. SVÉD ÉS OLASZ GÉPEK Bár a kőzetvagyont illetően még nincs meg a kutatók záró- jelentése, bizonyos, nem kell tartani attól, hogy egyhamar elfogy a siklósi márvány. A tartós keresletre való tekintet­tel a Kőfaragó és Épületszob­T hatalmas márványtömbök közt elvész az ember Pályázati felhívás! GÉPIPARI GYÁR PÁLYÁZATOT HIRDET gazdasági igazgatóhelyettesi állás betöltésére Pályázati feltételek: Közgazdasági egyetemi, számviteli főiskolai, vagy középiskolai érettségi és könyvvizsgálói végzettség. Legalább 5 éves szakmai gyakorlat, lehetőleg gépipar területén. A pályázatokat kérjük részletes önéletrajzzal „Gépipar 1971” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. rászipari Vállalat elhatározta, fejleszti a bányát. Siklós most jelentős beruházásoknak néz elébe, az elkövetkezendő évek­ben tíz és félmillió forintot köl­tenek a fejlesztésre. A munkálatok azzal kezdőd­nek, hogy felvezetik a vizet a bányába, bővítik a sűrített le­vegő- és a villanyhálózatot. Je­lentős a gépvásáilás. Hama­rosan munkába állítanak egy világszínvonalon álló svéd fúró­berendezést, s még az idén beszereznek egy olasz sziklavá­gót. A két gép közel 600 ezer forintba kerül, de nagyon meg­éri. A márvány annál értéke­sebb, minél nagyobb tömbben termelik ki. Ez azonban nehéz és fáradságos munka, hiszen tonnányi köveket kell kibá­nyászni és megmozgatni. A korszerű, új gépek segítségével megkönnyítik a tömbfejtést és megszüntetik a követ roncsoló robbantást. A termelést az idei 700 köbméterről 1975-re 1100 köbméterre növelik. MORZSÁJA SE MENJEN \ VESZENDŐBE A beruházásban egy új dara­bolóüzem felépítése is szere­pel, s ebbe félautomata gépso­rokat szereznek be, A kéthajós csarnok építését jövőre szeret­nék megkezdeni, s ha minden a terv szerint halad, 1973 vé­gén már a próbaüzemre is sor kerülhet. A márványbánya je­lenlegi hetven fős létszámát ekkorra megduplázza, többek között a darabolóüzembe 25— 30 nőt vesznek fel. Munkájuk könnyű lesz, hiszen csak irá­nyítaniuk kell a félautomata gépeket. A létszámnövekedés­nek megfelelően természetesen új szociális létesítményeket '« építenek. A márványbányászatban je­lentős mennyiségű zúzalék is keletkezik. Hogy az értékes márványnak még egy morzsája se menjen veszendőbe, fejlesz­tik a márványmozaiklap-gyár- tást. Az apró zúzalékból ce­menttel keverve tömböt önte­nek, a tömböket lapokra vág­ják és csiszolják, s így rendkí­vül tetszetős burkolóanyagot nyernek. A tanulmányterv sze­rint , kétműszakos termeléssel 1974-ben már 140 ezer négyzet- méternyi márványmozaiklapot gyártanak. Az elképzelések sze­rint a zúzóüzemet kitelepítik a bányaudvarról és 1,7 millió fo­rintért újat építenek. GYORSAN MEGTÉRÜL A mórványmozaiklap, bár nem olcsó, keresett cikk a pi­acon. A hazai termelés viszont elégtelen, importra szorulunk. Mivel Dél-Dunántúl méginkóbb ellátatlan területnek számít, a siklósi beruházás eredménye­ként az itt élő lakosság igé­nyeit elégítik majd ki maradék­talanul. Említésre méltó még az a kísérlet, amelyet a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezettel folytatnak. A tömbösítésnél ce­ment helyett műgyantát kíván­nak kötőanyagként felhasznál­ni, s így tetszetősebb, jobb tu­lajdonságokkal rendelkező bur­kolóanyagot kapnak. A siklósi márványbánya ter­melési értéke jelenleg évi 6 millió forint. Ha a beruházás az elképzelések szerint alakul, határidőre befejeződik, ez a 6 millió 1974-ben mór több mint 30 millió lesz. Vagyis gyorsan megtérül a beruházás. Míklósvári Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents