Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-17 / 219. szám
1971. szeptember 17. DUNÁNTÚLI NAPLÖ 3 Piaci körkapcsolás Mit, mennyiért? Budapest gazdagabb, Miskolc olcsóbb, Baja szegényesebb, Tatabánya ellátása a pécsihez hasonló A legdrágább hónap eddig június volt. Ekkor emelkedett a legmagasabbra a piacokon és zöldségboltokban a gyümölcs, zöldség és egyéb idényáras élelmiszerek ára, s ha azóta megfigyelhető is bizonyos mérvű mérséklődés, Pécs változatlanul az ország legdrágább helyei közé tartozik. Vagy ez csak a vásárlók véleménye? Gazdaságpolitikai rovatunk munkatársai egyidőben féltucat piacot kerestek fel az ország legkülönbözőbb pontjain, hogy egyrészt választ adjanak a fenti kérdésre, másrészt, hogy valamiféle képet adjanak arról, másutt milyen az ellátás, illetve milyenek a piaci körülmények? Tatabánya: Áru — Szegedről Gyenge volt az árufelhozatal a tatabányai piacokon tegnap. Felsőgallán - a háziasz- szonyok szerint a három drága közül ez a legolcsóbb —, 9 óra után már csak egy-két árus volt. Igaz vásárló is csak elvétve akadt. Az árusok többsége magán- kereskedő — egyikük például Budapesten, a Bosnyák téri piacon vette az árut. Nézzük az árjegyzéket: körte 8, zöldpaprika 6—10 (a legdrágább is elég fonnyadt), paradicsom -3-4, szőlő 12, barack 6, répa 5, kelkáposzta 8, fejeskáposzta 5, zöldbab 14, rózsakrumpli 4, vöröshagyma 6, szilva 5, tök 1,50 forint kilónként. A piacot körülvevő utcákban több magán- és termelőszövetkezeti zöldségbolt található. Találomra az üIlesi (Szeged mellett van) tsz árudájában tájékozódtam az árakról. Többnyire azonosak a pécsi árakkal: alma 4-7-8, krumpli 4, barack 8, kelkáposzta 7, szőlő 9—10, tök 1,60, dió 15, zöldség 8, sárgarépa 4, karalábé 2.50, zöldbab 10, paradicsom 3.50, s az élő baromfi 28 forint. Az üzlet vezetője elmondotta, hogy bár iClllés messze esik Tatabányától, az áruellátás jó. Az árak a piacon és az áru- dákban is a fizetésnapokon, s azt követően erősen hullámzónak, miként a szombati — különösen szabadszombati — árak is jóval magasabbak, mint a tegnapi piacon. Tatabányára egyébként mintegy 15—20 kilométeres távolságból hordják az árut - zöldövezet ugyanis itt a környék iparvidékén szinte alig van. Tatabányán kedden, csütörtökön és szombaton van piac — megfelelő választék azonban csak utóbbi napon van. Baja: Nincs konkurrencia Baján sem engedékenyek az árusok a kora reggeli órákban. Az árak széles skálán mozognak: almát 2 forintért, de 10- ért is kapni. A szőlő ára 6 és 10 forint között alakul. Láttam őszibarackot 4 és 9 forintért is. Az árkülönbözetek azonban valódi minőségi különbséget takarnak, a jó és gusztusos áru mindenütt drágább. A standokon az ökölnyi zellergumó 2, a zöldség csomója 2 és 3 forintért kapható. A tojás ára 1,40, a friss szép zöldbabé 5 forint. Paradicsomot 4 forintért árulnak, egy helyütt találtam 2,50-ért legalább olyan szépet. A paprika kilóját 6 és 8 forintért mérik, a burgonyát a legtöbb helyen 4-ért, de akad, ahol 3-ért vagy 5-ért kapható. A gomba kilója 15 forint. Szép, tágas csarnokban árulnak a tejeskofák, számuk elég gyér. Árujuk, ha jó minőségű is, kissé drága. A tejfelnek 30 forint literje, a túrót 20- ért kínálják. Áraik egységesek, nincs konkurrencia. Ugyanebben a csarnokban árul a MÉK, természetesen olcsóbban, de gyengébb minőségű árut kínál, mint amilyen a standokon található. A bajai piac kissé gazdagabb, bővebb áruválasztékkal várja a vásárlókat, mint a pécsi. Az élelmiszerárusokon kívül megtalálható a kötélverő, a késes, a képkeretező, a használt- ruha kereskedők, a papucsosok, vargák sátrai színesítik a képet. Viszont egyetlen pecsenyesütő bódét találtam, ahol kétféle kolbászt kínáltak: 7 és 9 forintért. Kifelé, a főkapunál megkóstoltam a Sütőipari Vállalat lángosát — kitűnő volt, de 1,60-ért már illik is kitűnő lán- gost adni,., Miskolc: Kellemes meglepetés A tojás 1,40, az élőcsirke 28 forint, a tejföl 32, a tehéntúró 19. A háziasszonyok panaszkodnak: tavaly minden olcsóbb volt — a kereskedelmi szakemberek azonban azt mondják: valamivel jobb a helyzet, mint tavaly. Az ellátás a nyár folyamán egyenletes és bőséges volt, s ,ezt kell elmondani az e heti piacokról is. A burgonya 2,70, a sárgarépa 4,50, a paradicsom 2,50. Nagyon sok az őstermelő, s bőven van viszonteladó is. Az áruból a késő délelőtti órákra is marad bőven: ilyenkor igazán olcsón lehet vásárolni, - igaz, nem az igényes vevőknek. A pécsi árakkal összehasonlítva kedvezőnek tűnik az itteni helyzet, nagyon is kedvezőnek, ezért a Statisztikai Hivatal augusztus havi piaci árjelentését is előkerestük. Miskolc valóban olcsóbb, mint Pécs? A KSH 35 termék árát kísérte figyelemmel a fontosabb városokban — közte Pécsett és Miskolcon is. E 35 áruból nyolcnak volt Miskolcon magasabb az ára augusztusban, mint Pécsett - 27 viszont jóval olcsóbb volt. Az élőbaromfi és a tejtermékek drágábbak az észak-magyarországi nagyváros piacain, mint nálunk, ezzel szemben a zöldségfélék többsége összehasonlíthatatlanul olcsóbb. íme néhány szám! A fokhagyma Pécsett 19,50 forint — Miskolcon 8 forint. Zöldbab Pécsett 9,90 - Miskolcon 6,90, őszibarack Pécsett 7,90 — Miskolcon 5,70. Az árajt többsége esetében 1 forint körül van kilónként a különbözet — Miskolc javára, s ezen a képen az már semmit sem változtat, hogy a dió Pécsett 10,10 — ott pedig 16 forintnál is több valamivel. Miskolc ipari város, bányaváros, a környező termelőszövetkezetek szegényebbek, mint az itteniek — az árak mégis alacsonyabbak. Ki érti ezt? Budapest: Csökkenő árak A főváros szerdai piaci helyzetére különösen a Nagyvásór- telepen és a Bosnyák téri nagypiacon változatlanul a tartós kínálat volt a jellemző, elsősorban burgonyából, vöröshagymából, zöldpaprikából, paradicsomból. Az előző hetekhez képest javult a kínálat fejes- és kelkáposztából és zöldbabból. A gyümölcsök közül immár tartóssá vált a csemegeszőlő, a szilva kínálata, de javult a felhozatal télialmából és körtéből is. A piaci árak az elmúlt héthez képest Budapesten ismét csökkentek . . . Olcsóbb lett a fejeskáposzta 3,80, a kelkáposzta 4,80, a tölteni való paprika, I. osztályú 9,60, II. osztályú 7 forint, a zöldbab 8 forint. A kilós sárgarépa 4 forint, a gyökér 6,60. Ezen a napon Budapesten I. osztályú almát 4,80 forintért, a II. osztályút 3,20 forintért lehetett kapni, őszibarackot pedig minőségtől függően 2,60-tól 8 forintig kilogrammonként. Emelkedett viszont a csemegeszőlő ára (9— 14 forint). A körte ára 4,40- 6,80 között mozog. A burgonya ára a pesti piacokon, a gül- és rózsa faj*a 3,60 forint, a fehér és sárga fajták óra 2,80 forint, o vöröshagyma 3,80 kilónként, a fokhagyma pedig 15 forint - öt forinttal olcsóbb, mint az a napi pécsi piacon. A tojás 1,40 forintért, az élő csirke kilónként 25 forintért ment. A fővárosi piacok áruskálája és választéka imponálóan gazdag. Istmét kapható primőrként a zöldborsó - ára 14-24 forint közt ingadozik -, 1,20-1,80-ért darabonként a fejessaláta, 80 fillérért a zöldhagyma csomója. A sóskát kilónként 8—14 for!n- tért, a parajt 8-12 forintért árusították a termelők. Pécs: „Zöldpaprikanap“ Reggel fél nyolcig a pécsi nagypiacon levonult a nagy hajnali vevőhullám, a nyolcra munkába, hivatalba siető asz- szonyok már bevásároltak. Ezen a szeptember közepi napon legtöbben befőzni való zöldséget, gyümölcsöt kerestek, de igazán nagy kínálat csak zöldpaprikából volt. A felhozatal ebből a cikkből először volt ilyen bőséges az idén, s az áru minősége is kifogástalan, csak néhány kistermelő standján lehetett látni másod-, har madosztályú árut. Zöldpaprika napot rendeztek ezen a szerdán a tsz-ek is. A dávodi Augusztus 20. Tsz standján láttuk a legszebb árut, a hatalmas töltenivaló cecei paprikát 7 forintért, a valamivel apróbb eltenni való bogyoszlóit ugyancsak 7-ért, a piros paradicsom- paprikát 8 forintért adták. Az uborkát négyért és hatért, az eltenni való csemegeuborkát 10 forintért, a vöröshagymát négyért, a fokhagymát 20 forintért árusították. Ez utóbbi a MÉK- boltokban 15-ért ment ezen a napon. Valamivel gyengébb árut láttunk a Dunavölgye Tsz pavilonjában, ahol az apró bogyiszlói paprika 9 forintért ment. Hét forintért adták a franciabarackot, 10 forintért a szőlőt, 7 forintért a zöldbabot, a sárgarépa 4 forint, a gyökér 7 forintért ment. Ezek az árak nagyjából átlagáraknak is felfoghatók, hisz a kistermelők árai sem tértek el ettől lényegesen. A BARANYAMÉK jelenlétét szinte észre sem lehetett venni. Kevés volt a burgonya1 is, az ára 3,50—4 forint között ingadozott. A tojás ára az egész piacon, fehér- és barnahéiú egyaránt, egységesen 1,50 forint volt A tej és tejtermék változatlanul hiányzott, de ennek kulturált árusítására a nagypiac primitív feltételei nem is alkalmasak. A dinnye olcsó, de satnya, a többi gyümölcs viszont kevés és drága volt, hisz 10 forint alatt valamire való körtével, szőlővel szóba sem álltak az árusok a vevővel. Pécs legnagyobb piaca ezen a szerdán az egy zöldpaprika kivételével erősen keresleti jellegű volt. Igazán nagy forgalmat csak a pecsenyeárusok bonyolítottak le, amelyek előtt mindig hosz- szú sorok álltak. Gazdaságpolitikai jegyzet Felesleges Az ember legszívesebben azt mondaná: nem, ez nem lehet igaz ... Az egész ország az építőipari kapacitáshiánytól szenved, milliók, sőt mil- liórdok állnak félkész épületekben, s további milliók, sőt milliárdok sorsa bizonytalan, mert bár megvan a pénz, kész a terv, s nem hiányoznak a szükséges engedélyek sem, nincs vállalat, mely a terveket realizálná. Iskolahiány, óvoda- ‘ hiány, bolthiány, korszerűtlen gyárak, rég kinőtt raktárak — lassan már megszokjuk, hogy ez mindenütt így van, s még jóidéig a legjobb szándékok ellenére is így marad, hisz a kivitelezői kapacitás véges, s végesek a fejlesztési lehetőségeink is. Ekkora a takaró, pillanatnyilag tehát eddig nyújtózhatunk — mondom, az ember, ha nehezen is, de ezt mind tudomásul veszi, s akkor jön egy ilyen mindent összekuszáló hír. A Beton- és Vasbetonipari Művek pécsi gyáregysége súlyos értékesítési gondokkal küzd, csak a normán felüli raktárkészlet 14 millió forint... Panelek százai állnak egymásra halmozva, hetek, sőt hónapok munkája fekszik raktáron, s miközben alig van város, s alig van vállalat, mely ne esedezne valahol, valakinél egy kis építőipari kapacitásért, e gyár vezetői félnek a holnaptól. No, de kezdjük az elején. A VBM hórom évvel ezelőtt nagyszabású fejlesztési programot kezdett a mezőgazdasági célú vasbeton-elemek hazai kikísérletezése, illetve tömeggyártása érdekében. Pécsett rövid idő alatt jelentős kapacitást alakítottak ki e célra, gépsorokat állítottak fel, s az eredmény nem is maradt el: a WO- PA-elem siker lett. Gyorsan szerelhető mezőgazdasági épületek — ez nagyon időszerű és nagyon kézenfekvő dolog volt, mi sem természetesebb hát, minthogy az AGROTRÖSZT jelentős megrendeléseket adott, s további fejlesztésre biztatott. A múlt esztendő még a begyakorlás éve volt, de idén már teljes kapacitással és lendülettel kezdődött a munka. Pécs 100 ezer négyzetméter mezőgazdasági célú, gyorsan szerelhető elem gyártására készült fel — s az első félévet 105,8 százalékos tervteljesítéssel zárta. Ez a túlteljesítés, illetve kiváló munka azonban « megérdemelt sikerek helyett a gondok forrása lett: a mezőgazdasági beruházásokat ugyanis leállították, az előkészített építési terveket egyetlen tollvonással áthúzták. Ez az intézkedés az ország álalános gazdasági, s különösen súlyos beruházási helyzetét tekintve nagyon ésszerű, sőt elkerülhetetlen volt, a stop azonban ez esetben nemcsak csökkentette a gondokat, de mint látható, új gondokat is szült. Tizennégymillió forint értékű áru, korszerű vb- elem fekszik tehát a megengedett készleteken felül csak Pécsett raktáron — s egy kiváló kollektíva jól indult évének lendülete lett máról holnapra semmivé. Ipari panelból hiány van: óvodát, bölcsődét, raktárt nemcsak lehetne, de égetően szükséges is lenne építeni — de hát a mezőgazdasági panel erre nem alkalmas. Megkezdődött tehát az „átprofilozás”, a mezőgazdasági panelból ipari csarnok-elem lesz, de persze ez idő - s pénz, méghozzá rengeteg . . . Nincs kapacitás, s mégis van, méghozzá több is mint kellene. E groteszk helyzet ismét arra figyelmeztet, hogy a piackutatás tökéletesítése, a koordináció javítása, s a különböző felsőszintű változtatások megfelelő előkészítése, pontosabban: belső előrejelzése nélkül nem boldogulhatunk. Felelőst nehéz lenne találni ebben az esetben is, hisz a maga módján mindenki jót akart, s mégis: mindenki felelős. Az AGROTRÖSZT mit- sem sejtett, a VBM későn kapcsolt, hisz amikor ráállt a korszerű mezőgazdasági épület-elemek gyártására, már a mezőgazdasági beruházások egy nagyon jelentős része megvalósult. De későn kapcsoltak a felügyeleti szervek is, hisz nekik mór igazán tudniok — vagy legalább sejteniük - kellett volna, hogy mi várható az egészen közeljövőben a beruházási piacon. Terv- gazdálkodást folytatunk, de ez sokszor csak papírokat jelent, s ez az, amin a jelenlegi - s valljuk be: a jelek szerint egyre sokasodó —, gondjaink enyhítése érdekében mielőbb változtatni kell. Békés Sándor Jelentős beruházások kezdődnek a siklósi bányában Több márvány és márvány mozaiklap A természet ritka ajándékát, a fehér, a vörös, a sárga és a zöld több változatában előforduló színesmárványt a század- forduló óta bányásszák a Ten- kes-hegy oldalában. A siklósi márvány, ez a könnyen és szépen megmunkálható nemeskő, mind a külföldi piacokon, mind idehaza, keresett burkolóanyag. A siklósiak „leadták névjegyüket" a KGST palotában, a kelet-berlini kultúrcentrumban, a pozsonyi repülőtéren, olasz szállodákban, a debreceni vasútállomás nagycsarnokában, és ki tudja még, milyen középületek falát díszítették siklósi márvánnyal. Az idén rekord mennyiségű megrendeléseik vannak, ötszczhatvan köbméter márványt, vagyis a termelés nagy részét exportálják, Lengyelországba, Csehszlovákiába és az NSZK-ba. Többet is eladhatnának, de az igények egyelőre meghaladják a kapacitást. SVÉD ÉS OLASZ GÉPEK Bár a kőzetvagyont illetően még nincs meg a kutatók záró- jelentése, bizonyos, nem kell tartani attól, hogy egyhamar elfogy a siklósi márvány. A tartós keresletre való tekintettel a Kőfaragó és ÉpületszobT hatalmas márványtömbök közt elvész az ember Pályázati felhívás! GÉPIPARI GYÁR PÁLYÁZATOT HIRDET gazdasági igazgatóhelyettesi állás betöltésére Pályázati feltételek: Közgazdasági egyetemi, számviteli főiskolai, vagy középiskolai érettségi és könyvvizsgálói végzettség. Legalább 5 éves szakmai gyakorlat, lehetőleg gépipar területén. A pályázatokat kérjük részletes önéletrajzzal „Gépipar 1971” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. rászipari Vállalat elhatározta, fejleszti a bányát. Siklós most jelentős beruházásoknak néz elébe, az elkövetkezendő években tíz és félmillió forintot költenek a fejlesztésre. A munkálatok azzal kezdődnek, hogy felvezetik a vizet a bányába, bővítik a sűrített levegő- és a villanyhálózatot. Jelentős a gépvásáilás. Hamarosan munkába állítanak egy világszínvonalon álló svéd fúróberendezést, s még az idén beszereznek egy olasz sziklavágót. A két gép közel 600 ezer forintba kerül, de nagyon megéri. A márvány annál értékesebb, minél nagyobb tömbben termelik ki. Ez azonban nehéz és fáradságos munka, hiszen tonnányi köveket kell kibányászni és megmozgatni. A korszerű, új gépek segítségével megkönnyítik a tömbfejtést és megszüntetik a követ roncsoló robbantást. A termelést az idei 700 köbméterről 1975-re 1100 köbméterre növelik. MORZSÁJA SE MENJEN \ VESZENDŐBE A beruházásban egy új darabolóüzem felépítése is szerepel, s ebbe félautomata gépsorokat szereznek be, A kéthajós csarnok építését jövőre szeretnék megkezdeni, s ha minden a terv szerint halad, 1973 végén már a próbaüzemre is sor kerülhet. A márványbánya jelenlegi hetven fős létszámát ekkorra megduplázza, többek között a darabolóüzembe 25— 30 nőt vesznek fel. Munkájuk könnyű lesz, hiszen csak irányítaniuk kell a félautomata gépeket. A létszámnövekedésnek megfelelően természetesen új szociális létesítményeket '« építenek. A márványbányászatban jelentős mennyiségű zúzalék is keletkezik. Hogy az értékes márványnak még egy morzsája se menjen veszendőbe, fejlesztik a márványmozaiklap-gyár- tást. Az apró zúzalékból cementtel keverve tömböt öntenek, a tömböket lapokra vágják és csiszolják, s így rendkívül tetszetős burkolóanyagot nyernek. A tanulmányterv szerint , kétműszakos termeléssel 1974-ben már 140 ezer négyzet- méternyi márványmozaiklapot gyártanak. Az elképzelések szerint a zúzóüzemet kitelepítik a bányaudvarról és 1,7 millió forintért újat építenek. GYORSAN MEGTÉRÜL A mórványmozaiklap, bár nem olcsó, keresett cikk a piacon. A hazai termelés viszont elégtelen, importra szorulunk. Mivel Dél-Dunántúl méginkóbb ellátatlan területnek számít, a siklósi beruházás eredményeként az itt élő lakosság igényeit elégítik majd ki maradéktalanul. Említésre méltó még az a kísérlet, amelyet a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezettel folytatnak. A tömbösítésnél cement helyett műgyantát kívánnak kötőanyagként felhasználni, s így tetszetősebb, jobb tulajdonságokkal rendelkező burkolóanyagot kapnak. A siklósi márványbánya termelési értéke jelenleg évi 6 millió forint. Ha a beruházás az elképzelések szerint alakul, határidőre befejeződik, ez a 6 millió 1974-ben mór több mint 30 millió lesz. Vagyis gyorsan megtérül a beruházás. Míklósvári Zoltán
