Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

1971. szeptember 2.

DUNANTÜLI NAPLÓ

3

Mi történjék Pécs belvárosával?

Nincs hely a zöldséges kertecskék számára — „Plasztikai műtétek“ helyett tömbrekonstrukciókra van szükség

I

gen, mi is történjék a fég* Péccsel? Miközben ugyanis új városrészek karéja veszi körül a belvárost, itt „bent'*, tehát az Ágoston és Kórház tér, az Északi körút és Rákóczi út által határolt térségben nagyjából minden maradt a régiben. Voltak ugyan kisebb „plasztikai műtétek", például sortatarozás történt a Kossuth Lajos illetve Sallai utcákban, ezek azonban nem változtattak a lényegen. A Kossuth és ballal utcai házak homlokzatát, portáljait rendbehozták ucjyan, de a mögöttük elterülő tömbökben ott maradt a múló évszázadok sok emléke, kacatja. A Kossuth Lajos és Perczel utca, vagy a Sallai utca és Mátyás király utca közé eső tömbökben például — valahol „bent", a kiváncsi szemek elől elrej- tetten — megmaradtak a rozzant épületek, megviselt tahá- zak és egykori fészerek, még parányi zöldséges kerteket is találni imitt-amott, aho! petrezselymet meg retket termesztenek. Van aki nyulat tart meg, s a baromfiudvar sem o'yan ritkaság, mint gondolnánk.

Nem lehetne okosabban?

Töprengeni kezd az ember: jól van-e ez így? Hiszen maholnap nem férnek el az autók a belvárosban, a fejünkre nőnek a parkirozási gondok. A belváros utcáiban, például a Kossuth Lajos utcában teherautókat kell kerülgetnünk, mert onnan „töltik fel” a boltokat Játszóterünk is kevés van a belvárosban. Nem lehetne ezt valahogy okosabban csinálni?

Olymódon persze, hogy a bel- , városi házak többsége megmaradjon, az utcák megőrizzék ódon varázsukat és hangulatukat. Nem valami múltat visszasíró nosztalgia akar ez lenni, hiszen — amint rámutattunk — éppen az a bajunk, hogy a tömbök belsejében minden rozzant kacat ott maradt Azért írunk e témáról, mert — mint Jankovics Tibor, a BARANYA- TERV építészmérnöke mondotta — kibékíthetetlen konfliktus áll fent a XVIII—XIX. századot tükröző belvárosi állapotok meg a XX. századi emberek igényei között. Legyenek hangulatos házak, ódon utcák, de olyan lakásokkal, amelyekben a XX. század minden kényelme benne van. Beleértve a fürdőszobát, iÜetve a tömbfűtést isi

Mit Is jelent a tömbrekonstrukció?

A Pécsi Tervező Vállalat még évekkel ezelőtt részletes rendezési tervet készített a belváros rekonstrukciójáról. A tervben olyan elveket rögzítettek, amelyeket ma mór szinte mindenki elfogad. Csak néhányat idézünk:

1. Arra kell törekedni, hogy minden régi értéket — ami vo- , lóban érték — megőrizzünk.

Ezért házról házra járva kellene eldönteni, mi legyen az épülettel.

2. „Plasztikai műtétek" helyett tömbrekonstrukcióra van szükség. A belváros rekonstrukcióját tömbről tömbre haladva lenne célszerű elvégezni. A tömbrekonstrukciók során ki kellene „pucolni” a „belsőségeket", tehát le kellene bontani a rozzant belső épületeket, faházakat stb.-ket, meg kellene szüntetni a zöldség- és gyümölcstermesztést.

3. A megtisztított tömböket passzázsokkal, vagyis gyalogos átjárókkal lenne célszerű összekötni. Olyasmikkel például, mint ami a Pannonia-köz mellett látható, mely a Kossuth Lajos

— A Zsolnay Művelődési Ház képzőművészeti szakköre ma,

csütörtökön 5 órakor megkezdi foglalkozásait Haraszti Pál festőművész vezetésével. Foglalkozások minden héten csütörtökön — pénteken 17 órától 20 óráig a Felsővámház utca 72. sz. alatti műteremben. Alak- és fejrajzolás, festés mellett anatómiai ismeretekkel és műalkotások elemzésével is foglalkoznak a tagok, de mintázási lehetőség is van a szakkörben. A szakköri tagok munkájukhoz ingyenesen kapnak anyagot és szerszámokat is.

A belváros egyik elhanyagolt része egy gazzal benőtt csupasz tűzfalakkal határolt telek a Jókai utca és a Teréz utca sarkán

utca és Széchenyi tér között teremt összeköttetést. E passzázsokban — akárcsak ott — üzleteket, kisebb szórakozóhelyeket lehetne kialakítani.

4. A felszabadított tömbbelsők egy részét autóparkolónak kellene felhasználni.

5. A legexponáltabb üzlet- utcákban, pl. a Kossuth és Sallai utcákban meg kellene szüntetni a teherautók bejárását, a rakodást. Az üzletek „feltöltését" a Kossuth Lajos utca esetében például a Perczel utca felől kellene elvégezni, a tömbökbe nyíló autóbejárók segítségével.

A belváros:

= Pécs kirakata

6. Az egyik legfőbb elv: csökkenteni kell a belváros népességét. A mai Elefántos-tömbben például még csaknem húsz család él. A rekonstrukció után nem marad egy sem. üzletek é* hasonló létesítmények lesznek a helyükön.

A város növekedésével a történelmi városrész egyre inkább Pécs nagy kirakatává, szórakoztató központjává válik, s ennek a funkciónak helyet kell biztosítani. Mindez azonban nem egyértelmű avval, hogy minden tömbben az Elefántos-tömb példáját követjük. Ez abszurd feltevés. Senki sem gondol arra, hogy Pécs központja éjszaka teljesen elnéptelenedett, kihalt „city” legyen.

Ha nem is egészen rendszerezve, de ez volt a lényege annak, amit Bálint Jánostól, a Pécsi Tervező Vállalat igazgatójától és Jankovics Tibortól, az Elefántos-tömb pályadíjnyertesétől hallottunk. Arról, hogy milyenek legyenek a belváros korszerűsített lakásai, már szóltunk, ami pedig a belváros zöldigényét illeti, azt is ki lehet elégíteni. Szinte az egész felszabadított tömbbelsőket behálózhatnák a négyzetesen ültetett fák. Abban az esetben ugyanis, ha a fák „katonás” sorokban vannak telepítve, 5,5—6 méterre vannak egymástól, s lombozatuk 2,5—3 méteres magasságban kezdődik, még a parkolásra bejáró gépkocsikat sem zavarják. Mi több: szükségesek is, hiszen ki hagyja szívesen az autóját a tűző napon?

A felszabadított tömbbelsőkben mód nyílna arra, hogy hangulatos kis zöld sarkokat alakítsanak ki az öregek számára, mini-játszótereket kapjanak a gyerekek.

Húsz évig is eltarthat

Ezek persze csak elvek, amelyeket — mint mondottuk — csak tömbről tömbre haladva lehet realizálni. Amint Hajdú László, a PIK főmérnöke elmondotta, eddig öt tömb rekonstrukciójára készültek - illetve készülnek — tervek a különböző tervező vállalatoknál. Terv készült a Sallai, Mátyás király utca; a Kulich Gyula, Megye utca és Hunyadi utca által határolt terület; a Kulich Gyula, Anna és Kisflórián utca; a Megye-köz,

Hunyadi utca, Széchenyi tér, Megye utca által közrefogott tömb; végül pedig a már említett Elefántos-tömb rekonstrukciójára. Ezek közül valószínű az Elefántos-tömb, illetve a Megye-köz, Hunyadi utca, Széchenyi tér, Megye utca által határolt tömbökben kezdik meg először a rekonstrukciót. A Városi Tanács vb majd később dönt e témáról.

Mivel a belváros rekonstrukciója rendkívül bontás- és költségigényes, lé kell mondani a látványosan gyors munkáról. Valószínű, hogy a rekonstrukció 15—20 évet is igénybe fog venni. Illúzió volna rövidebb időben reménykedni, hiszen ne felejtsük el, hogy „mindemellett” felüljárót építünk „még”, s bontanunk kell az új városrészben meg másutt is. Csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér.

Csak külön munkásgárdával

A legnagyobb gond egyébként nem is a pénz meg az idő, hanem a sokat emlegetett építőipari kapacitás. Ma már még az építő ktsz-ek is egyre inkább áttérnek a nagyipari rendszerű építkezésre, mert számukra is az a legkifizetődőbb. Az olyan kisipari jellegű munkákra, mint ez a rekonstrukció is, egyre kevesebb a munkáskéz.

Ezért az egész rekonstrukcióból csak akkor lesz valami, ha a város külön — erre a célra megszervezett — kőműves, illetve szakmunkás gárdával rendelkezik. Valószínű, az egész rekonstrukció lebonyolítását a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatra, illetve a PIK-re fogják bízni. Hogy a két vállalat hogy osztozik meg majd a munkán, az hamarosan szóba kerül majd a Városi Tanács vb-ülésén.

Magyar László

Jelentősen fejlődik Baranya

kereskedelmi hálózata

Új üzletek, vendéglátó egységek, raktárak

Az ötéves tervidőszak első esztendejében, bár szerény keretek között, mégis jelentősen fejlődik Baranya megye kereskedelmi hálózata. Ebben az esztendőben összesen tizenkilenccel gyarapodik a bolti kiskereskedelmi egységek, tizenhéttel a vendéglátó egységek és tizenöttel a raktárak száma. A bolti kiskereskedelem és a vendéglátás csaknem kilencezer négyzetméterrel bővül, s további négyezer négyzetméter új raktár létesül.

A tervezet egy része az első félévben megvalósult, Elkészült Kilenc bolt, öt vendéglátó egység és nyolc raktár.

Az idei fejlesztésekből hagyományaikhoz híven, nagy erővel veszik ki részüket a fogyasztási szövetkezetek, amelyek saját forrásaikon kívül kölcsönt is igénybevesznek erre a célra. Üj jelenség, hogy a tanácsok támogatást nyújtanak a szövetkezeteknek egy-egy új beruházáshoz. Az AFÉSZ-ek kereskedelmi hálózatot bővítő és felújító tevékenysége következtében ebben az évben Pócsán bolt és kocsma, Borjádon bolt és kocsma épül. Bolyban megkezdik a ruházati bolt átalakítását. Komlón eszpresszót, zöldségboltot nyitottak és bővítik az élelmiszer szaküzletet. Sároson vegyesboltot nyitnak, amelyhez a tanács is hozzájárul. Majson bolt és vendéglátó egység épül. Felsőszentmártonban

vendéglátó egység, Sellyén üzletház, Drávasztárán presszós kisvendéglő létesül. Kaposszek- csőn önkiszolgáló vegyesboltot és presszós kisvendéglőt, Me- kényesen presszós falatozót épít a szövetkezet. Újpetrén a tervezett melegkonyhás vendéglátó egység 200 fő étkeztetését teszi lehetővé. Szentlő- rincen nemrég nyílt meg az új ABC áruház Bükkösdön új vegyesbolt épül. Nagyharsányban üzlethóz építéséhez készülődnek. Pécsváradon készül a Zengő étterem, melynek össz- beruházása csaknem hárommillió forint. Mecseknádasdon a ruházati bolt helyén új presz- szó nyílott. A pécsváradi fogyasztási szövetkezet négy olajkutat létesít a közeljövőben Berkesd, Hidas, Mecsek- nádasd és Geresdlak községekben. Berkesden presszó és italbolt is épül, melyet a későbbiek folyamán kisvendéglővé szeretnének fejleszteni. Dencsházán új italbolt épült, Tótszentgyörgyön bolt és italbolt létesül Hobolban átalakítják a vegyesboltot. A du- naszekcsői fogyasztási szövetkezet kétmillió forintot fordít ebben az évben kisáruház építésére. Az áruház eladótere több, mint 200 négyzetméter lesz, raktára csaknem ugyanennyi. A dunaszekcsői szövetkezet beruházása a bári presz- szó kialakítása is, erre 250 ezer forintot költenek.

Bemutatták a pécsi kutatók legújabb eredményeit

Magyar bányászok az algíri

nemzetközi vásáron

Pécsi résztvevője, sőt közvetve kiállítója is volt az augusztus 27. és szeptember 9. között nyitvatartó algíri nemzetközi kiállításnak és vásárnak. Bach- mann Mátyás, a Mecseki Szénbányák gazdasági igazgatóhelyettese egy magyar bányászdelegáció tagjaként augusztus 26-ától négy napot töltött Al^ gírban, a pécsi kiállító — a Szénbányák Kutatási osztálya - a GEOMINCO kiállításának részeként mutatta be legújabb kutatási eredményeit.

Bachmann Mátyás a kiállításról szólva elmondotta, hogy hazánk egy nemzetközi pavilonban mutatta be termékeit. A magyar ipar produktumai iránti érdeklődésre jellemző, hogy maga Bumedien elnök is meglátogatta kiállításunkat. A legnagyobb kiállítók egyébként Franciaország, az NDK, Bulgária, Olaszország, a Szovjetunió és Kína volt.

A magyar termékek közül a híradástechnikai berendezések, illetve a kőolajbányászattal kapcsolatos gépek aratták a legnagyobb sikert.

Az üzleti tárgyalások mindkét termékcsoport vonatkozásában konkrét megállapodással biztatnak.

Száz papír nyomában

Könnyek, lemondás...

Száz papír, száz sors. Kétezren végezték el az általános iskolát Pécsett az idén, harminc pedagógus és négyezer szülő állt a probléma elé, amelyet így nevezünk: pályaválasztás. Mik az elképzeléseik a szülőknek? A gyerekeknek? És vajon milyen lehetőségek vannak?

Száz papír. A kétezer közül százan nem,nyertek felvételt sem a szakmunkásképző iskolák valamelyikébe, sem középiskolába. Papírjaik — száz sors — a Városi Tanács munkaügyi osztályán, az asztalon.

Mihez kezdenek? Róluk szólnék, akik tizennégy évesen megkezdik az életet, akik munkát vállalnak, mert a bizonyítványba hiba csúszott — megbuktak, vagy nagyon gyenge átlagot produkáltak.

Szervezett apparátus foglalkozik a fiatalok „sínre tevésével”. Minden általános iskolában pályaválasztási felelős köteles tájékoztatni a végzős gyerekeket, szüleiket: milyen szakmákat sajátíthatnak el, mi a jelentkezés módja? Pályaválasztási Tanácsadó is működik a városban a Rét utcában. Harminc iskola, harminc felelős pedagógus.

De különös gonddal kellene azon kis „mostohák” felé fordulni, akikről — már korábban — kiderül, hogy alkalmatlanok, s a valószínűség azt mutatja, nem iskolázhatok be.

AZ AFIT XIV. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT I. SZ. ÜZEMEGYSÉGE

felvételre keres:

FÉNYEZŐK MELLÉ NŐI CSISZOLÓKAT,

GÉPKOCSISZERELOKET,

KAROSSZÉRIALAKATOSOKAT,

VILLANYSZERELŐT,

BOGNÁRT,

BOGNÁROK MELLÉ SEGÉDMUN'"^

ÉS GÉPKOCSIVEZETŐT.

Jelentkezés:

PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 33. SZ. ÉSZAKI KAPU.

A száz papír közül találomra választok ki ötöt, közülük három vasasi.

Tataiéknál otthon a papa, mama. Apró gyerek játszik a kertben. Éva felől érdeklődöm.

— Az iskolában van ... Készül a pótvizsgára történelemből.

Néhány gyors kérdés: „sokan vagyunk... valahol most majd dolgoznia kell ... Hogy hol? Hát talán a kenderfonóban ... Igen, kaptunk a tanácstól egy papírt, hogy a gyerek menjen be ... Miért nem ment? Hát... Mindig is varrónő szeretett volna lenni ... Nagyon ügyes, ruhát is varrt magának."

Az iskolában megtalálom Tatai Évát és Tarjányi Irént.

Irének heten vannak testvérek. Amit mond, azon viszont én lepődök meg.

— Hirdre megyek dolg'OIZhi, már elintézték.

— Voltál már a gyárban?

Még nem látta az üzemet. Nem is tudja, mit kell majd tennie. Dolgozni fog, mert kell a pénz, és mert ez az egyetlen megoldás. És al ambíciók? Varrónői álmok?

— Már lemondtam róla — mondja.

S amin meglepődöm: úgy hangzik ez, mint egy végítélet, egy befejezett-életű öreg ember megnyilatkozása.

Tizennégy évesek.

Még egy vasasi gyerekről esik szó. Kifogástalan magatartás, közösségi szellem, s kijelentette tanárainak, hogy semmi vágya tanulni, segédmunkás akar lenni, másra soha nem vágyott. A listáról még előkerülnek nevek. Resál Éva nincs otthon, az aouka tájékoztat: a gyerek dolgozik a Vegyesipari Vállalatnál, szalag mellett. Talán varrónő lesz. Kérdem: volt-e szándéka? Nem, de ha már a Dohánygyárba nem vették fel segédmunkásnak, hát ide sikerült és ez is valami. És ezért már láttam aznap könnyeket. Nagy Laci festőknél dolgozik a PIK-nél, később szeretné a szakmát megszerezni. Szocialista összeköttetések, elintézett ügyek. Igazolódik a közmondás: mindenki a maga szerencséjének kovácsa. Vagy a paradoxon: mindenkit a maga szerencséje kovácsol. Mindenütt megkérdeztem: járt-e a pedagógus a szülőknél, beszélgetett-e a gyerek sorsa felől, adott-e tanácsokat, utasította-e valahová — a válasz mindenütt csak az volt: nem tudtunk róla, nem jártak ...

Summaként? Egy korábbi mondatomhoz térnék vissza. Különös gonddal kellene azok felé fordulni, akiknek az útja nem alakulhat egyértelműen, akik „bukottak”, „tehetségtelenek", mert ők is megérdemlik a törődést, sőt nagyobb szükségük van rá. De . . . A száz papír — és ki tudja, hány papír hiányzik? — zömmel lányneveket rögzít. Munkaalkalom? Hird, újból Hird és megint csak Hird. Aztán a Vegyesipari Vállalat. Kevés a lehetőség, de egy biztos: mindegyikük valahol elhelyezkedik. És az is biztos, hogy elhelyezkedésükhöz nem kapnak meg minden segítséget. Maguk sem élnek a felkínált lehetőséggel — nem mennek el a tanácsra —, de valljuk be férfiasán: a pályaválasztási felelősök sem állnak hivatásuk magaslatán. Mert ellenkező esetben nem láttam volna könnyeket,

Kampis Péter

Mindketten varrónők szerettek volna lenni. Éva kicsit zárkózott. s elkeseredett.

— Miért nem mentél el a tanácsra?

Kicsit konok szájszorítás, s a szeme sarkában megjelenik egy könnycsepp. Kérdem: bíztatta-e valaki, akadt-e egyetlen ember, aki megnyugtatta volna, nincs veszve semmi, még lehet belőle varrónő. Rázza a fejét. És nagyon meglepődik, amikor terveihez éppen közelálló munkát ajánlok: a Vegyesipari Vállalat ruházati részlegénél helyezkedhetne el, szalagnál.

I