Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-29 / 203. szám

1971. augusztus 29. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Országosan az első helyen! Húsz mázsa fölött, a megye búzaátlaga Baranya tíz év alatt megkétszerezte a búza átlagtermését Befejeződtek a nyári munkák t köztük a mezőgazdaság leg­nagyobb próbatétele az aratás. Jó termést takarított be az or­szág — 16 mázsát holdanként, ami a hazai mezőgazdaság rör- tónetében eddig egyedülálló — de még jobbat megyénk, Bara­nya, mely a nagy búzatermesztő alföldi megyéket megelőzve évek óta a búzatermesztés él­vonalában van, ebben az évben 20,7 mázsás eredményével, Győr megye mellett szoros verseny­ben megszerezte az országos első helyet. Ez a siker nyilván nem a véletlen műve. Ez az el­múlt évek eredményei alapján előbb utóbb várható volt. A nagy eredmény magas termelési színvonalat feltételez, amely hosszú évek szisztematikus mun­kájának a gyümölcse. Mi tette lehetővé ezt az or­szágos sikert, s ilyen magas színvonalról van-e lehetőség még tovább lépni a búzater­mesztésben? Ezeket a kérdése­ket tettük fel Baracs Józsefnek, a Megyei Tanács mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének. — A közvéleményt nyilván az érdekli leginkább mennyi és mi­lyen minőségű búzát termelt a megye közellátásra. — Több, mint 15 500 vagon kenyérbúzát vásárolt fel az idén a Gabona Vállalat a megyében. Kenyérbúzából az előző évinél j 5000 vagonnal többet, takar- | mánygabonából 3000 vagonnal I többet termeltek meg és takarí- ! tottak be az üzemek azonos te- j rületről. Ha a 10 évvel ezelőtti 1 adatokat nézzük, akkor 1961- | hez képest csaknem tízezer va- i gon a többlet, hisz abban az i esztendőben összesen 5600 va- j gont vásároltak fel Baranyából hasonló területről. A megye bú- ; za termésátlaga 1961-ben 10,1 ; mázsa volt, 1971-ben — az ál- i lami gazdaságok eredményével együtt — 20,7 mázsa, tehát még akkor is a duplája, ha a KSH végleges adatai talán pár tize­det ebből az eredményből le t is faragnak. — Mivel o tavalyi időjárás köz- ^ tudotton mostoha volt a búzára, ! helyesebb ha az eredmények megítélésénél is a tervezettből j indulunk ki. — Valóban reálisabb kiindu­lási alap ahhoz viszonyítani, amire beprogramozták búzater­mésüket az üzemek. Nos, a me­gye terve 16 mázsa volt. A túl­teljesítés holdanként 4 mázsa. A búza azonban olyan fontos szerepet tölt be az üzemek gaz­dálkodásában — a terület 30 százalékát foglalja el —, hogy terméseredménye meghatározó és döntően befolyásolja egy-egy gazdasági év sikerét. Egy má­zsás búzatermés ingadozása megyei átlagban 30 millióval csökkenti vagy növeli a termelő- szövetkezetek jövedelmét. Ez esetben 120—150 millió forint terven felüli bevételt eredmé­nyezett a gazdaságoknak. — Amiről eddig szó volt ez az átlag, ettől természetesen van eltérés, még a járások kö­zött is. A mohácsi járás több, mint 23 mázsás átlaga a leg­magasabb, a siklósi járás 17,5 mázsás átlaga a legalacso­nyabb. Az üzemek közül a ba- barci Béke Tsz lett a rekorder 29 mázsa feletti eredménnyel, a második Nagynyárád 29 má­zsával. Ilyen magas üzemi átla­gok még az állami gazdaságok­ban sem születtek. De nemcsak ez a néhány rekorder tsz, ha­nem a szövetkezetek egy jelen­tős része elérte már az állami gazdaságok színvonalát. A kö­zös gazdaságok 40—45 száza­léka 20 mázsán felüli termést takarított be az idén. Tegyük hozzá igen jó minőségben. — Milyen kenyeret várhatnak a fogyasztók az új búzából f — Baranya természetesen ön­ellátó, sőt jelentős mennyiség­gel járul hozzá a központi kész­letek feltöltéséhez. A megyében igen jóminőségű búza termett. Fajsúlya átlagosan 80 kilo­gramm körül van, de átvételkor nem volt ritka a 84-es fajsúlyú kenyérbúza sem. Az új búza zö- m A és B1 kategóriába tarto­zik, márpedig az A minőségű liszttel javítani szokás a kenye­ret, a B1 minőségű fjedig ön­magában jól süthető. Nagyon kevés a csak jobb liszttel ke­verve használható B2 és B3, va­lamint C minőségű búza. — Tekintettel arra, hogy Bara­nya nem tartozik kifejezetten az ország búza övezetébe, vélemé­nye szerint minek köszönhető e növény szép „karrierje"? — Talán a más megyéknél gyorsabb és bátrabb fajtavál­toztatás döntötte el ezt a kér­dést még 1962 táján, hisz a ter­mésátlag íve azóta mutat egyre felfelé, amióta a nagyhozamú fajták meghonosodtak. Klasszi­kus magyar fajtát már csak 7 százalékban termel a megye, az uralkodó a Bezosztája 63 szá­zalékkal, és 30 százalék egyéb, de úgyszintén bőtermő korszerű fajta, mint az olasz Libellula, amivel egy-két év alatt lecserél­ték a San Pastórét. Nagyobb területen termeinek még üze­meink Rannaját, és most kez­denek áttérni a Bezosztájánál jobb Auróra és Kavkáz fajták meghonosítására. A bátor fajta­megválasztás mellett a négy- évenkénti fajtafelújítást emel­ném ki, amely megyénkben igen szervezetten megy, ezt most 3 évre csökkentjük le; tehát a fajták nem érnek rá leromlani. Az idei eredmények azért is olyan jók, mert az üzemek a bú­zát időben, vagyis októberben elvetették, holdanként átlag 4— 4,5 mázsás vegyes műtrágyát szántak a kultúrára, a vegysze­res gyomirtást a terület mintegy 50 százalékán elvégezték. Nagy része van a sikerben annak a ténynek is, hogy a monokultu­rális búzatermesztést üzemeink lassan felszámolják. Pár éve még a búza 30 százalékát ve­tették búza vagy más gabona után, az idén ez 15—18 száza­lékra csökkent le. A búzater­mesztés gépesítését az üzemek megoldották. Ennek köszönhető, hogy az idei aratás lényegében három hét alatt zajlott le, s minden zökkenő nélkül. Sem az AGROKER szolgáltatásaiban, sem a Gabona Vállalat átvéte­lében nem volt ezúttal fennaka­dás, s ez is hozzájárult a gyors betakarításhoz. Leginkább mégis a szervezettséget emelném ki és most már kialakultnak mond­ható kombájnvezető gárda helytállását. Munkájukat a ked­vező időjárás is segítette, mint ahogy a terméshozam alakulá­sában is kedvezően hatott az egész tenyészidőszakban az idő­járás. — S most az élmezőny legele­jén már nehezebb a továbblépés. Vannak-e még olyan tartalékok, amelyek mozgósításával ez a ma­gas búzatermesztési színvonal hosszú időn át biztonsággal tart­ható, illetve emelhető? — Ilyen tartalékok még min­dig vannak, hisz néhány nagy­üzem még nem tudott felzár­kózni, és az idén is akadtak 13.5 mázsás hozamok. Nagyobb szakszerűséggel ezek az ered­mények feltétlenül emelhetők. Meg kell és meg is fogjuk vizs­gálni azoknak a tsz-eknek a módszereit, amelyek még 1971- ben is 15 mázsa alatt termelték a búzát. Helyes fajta, elővete- mény megválasztással, jó talaj­erő visszapótlással ezt a mini­mális színvonalat Baranya min­den gazdasága el tudja érni, s ez máris továbblépést jelent megyei átlagtermésben, felvá­sárlásban egyaránt. Magyar gyár Indiában Megkezdték a termelést In­diában abban a gyógyszer- gyáiban, amelynek terveit a Vegyiműveket Tervező Vállalat szakemberei készítették el. A Calcuttái üzemben cloramfeni- kolt gyártanak, amely a chloro- cid egyik fontos alapanyaga. A magyar szakemberek hírnevét növeli, hogy a gyártási techno­lógia is a hazai gyógyszeripar terméke. A megvalósítással egyidőben a Vegyterv mérnökei az NDK- beli Kari Marx-Stadtba növény- védőszer-üzemet terveznek. A nagyszabású megrendelés érté­ke mintegy tízmillió forint. 67 millió forintos fejlesztés a tanácsi építőanyag-iparban Komplex gépesítés a kozári kőbányában Új mozaikiapgyártó üzem Mohácson A Baranya megyei Építő­anyagipari Vállalat építőanyag­előállító kapacitása az utóbbi években a vegyes betonáru- termékek kivételével nem fejlő­dött, a kőbányászati termékek és az égetett mész termelése terén pedig visszaesés volt ta­pasztalható. Ebben elsősorban az alacsony technikai színvonal volt vétkes, az üzemek korsze­rűtlenségéből fakadóan pedig a krónikus munkaerőhiány. A ter­melés visszaesésében szerepe volt annak, is, hogy a pécsi kő­bányák közül természetvédelmi és városrendezési szempontok miatt teljesen felhagyták a sza­márkúti kőbánya művelését, a tettyei kőbányában pedig évek óta csökkentett termelés folyik már, 1973-ban pedig már itt is felhagyják a művelést. A piaci igények növekednek, ezért mindenképpen indokolt az olyan kapacitásnövelő beru­házás. ami megszünteti azt a jelenlegi állapotot, amelyben a kezdetleges, sokszor kézi mű­velési módszerek miatt a ter­melés mennyisége a mindenko­ri munkaerő-helyzet függvénye. Erőteljes ütemben fejlesztendő a vállalat kőbányászati vala­mint mozaiklap- és betonter­mék-gyártó ágazata. Nem in­dokolt a homokbányászati te­vékenység fejlesztése, mivel a meglévő gépesített homokbá­nyái kapacitás hosszú időre biztosítja az igények kielégíté­sét. A mészégetői kapacitás fej­lesztését főleg a BCM közeli belépése nem indokolja. A kőbányászatban olyan mértékű fejlesztés szükséges, hogy a fejtett mészkő termelé­sét az 1970. évi 95 ezer tonná­ról 1973-ban 300 ezer tonnára lehessen növelni. Ezt elsősorban a kozári mészkőbánya komp­lex gépesítése biztosíthatja. A Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetnél készülő ta­nulmányterv szerint a komplex gépesítés gazdaságosan meg­oldható, s kétműszakos terme­lés esetén elérhető az évenkén­ti 200 ezer tonnás termelés. A bükkösdi kőbányában markoló- és rakodógépek termelésbe ál­lítására van szükség, a kanta­vári fekete mészkőbányában a meddő gépesített leválasztását kell megoldani, a Bárány úti kőbányában pedig a termelés szintentartásáról kell gondos­kodni. A mozaiklap-termelést Is csaknem tízszeresére kell nö­velni négy év alatt, s az 1970. évi 37 ezer négyzetméter he­lyett 1974-ben már 300 ezer négyzetmétert kell előállítani. A cél elérése érdekében Mohá­cson - a városi tanács által ezután kijelölendő helyen - új mozaiklap-gyártó üzemet kíván­nak létesíteni mintegy 40 mil­lió forintos költséggel. Ehhez az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium 20 millió forintot biz­tosítana. a másik 50 százalékot a vállalatnak kell beruházási hitelből fedeznie. A tanácsi építőanyagipar ha­laszthatatlanul sürgős fejleszté­séhez 67 fnillió forintra van szükség, ebből 26 millió forint az állami, 7,3 millió a tanácsi támogatás, a vállalat saját alapjából 6,4 millió forintot tud e célra fordítani, s még több mint 27 millió forint hitelre van szükség. A tervezett beruházá­sok zömét — 57 millió forint költséggel — 1972—73. években valósítják meg. A fejlesztés megtérülési idejét 7,46 évben számolják, s a befektetés min­den 100 forintja 13,40 forint nyereséget biztosítana. A Baranya megyei Tanács eddig 0,8 millió forint támoga­tást biztosított a kozári kőbánya tervezett fejlesztéséhez. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy ezt az összeget jelentős mértékben növeljék. A Pécs új városközpontjában épülő Kö- JAL-székház kivitelezése ugyan­is nem halad olyan ütemben, hogy a rendelkezésre álló pénz­eszközökre ez évben szükség lenne, s a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat is mó- I dosította a létesítmény műszaki ütemezését, ezért az 1971. évre | biztosított előirányzat törölhe­tő. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a felszabaduló összegből 6,5 millió forintot a kozári kőbánya fejlesztésére a Baranya megyei Építőanyag­ipari Vállalatnak juttat. Két­millió forintot kapott még Szent- lőrinc a községi szennyvízcsa­torna építésére, 1,1 millió fo­rintot Sásd kapott az iskola építésénél felmerült többlet- költségek fedezésére, fél-fél­millióval támogatja a Megyei Tanács az egészségügyi szak­iskolát és a gödrei általános iskolai napközi otthoni étterem építését. Béta-akna: + 2300 tonna Túl a mélyponton Csökkentett létszám, csökkentett terv — Nagy erővel folyik az északi bánysmezö feltárása Két év után ismét teljesíti ter­vét a komlói Béta-bánya. Au­gusztus első dekádját 2303 ton­nás plusszal zárták, s minden remény megvan arra, hogy az év hátralévő időszakának elő­irányzatait is maradéktalanul teljesítik. A három fejtés egye­lőre ugyan még nem ontja a szenet, de a mostani kihozatal már összehasonlíthatatlanul gazdagabb a szokottnál. Javult a minőség is. Az elmúlt napok­ban 21—22 százalékos hamutar­talmú szenet is adtak - a bá­nya eddigi története legjobb minőségű szenét —, s ha ez ku- I riózum is, az előrejelzések egy­értelműen optimisták. Béta a jelek szerint ismét sínen van. MINDENNEK ARA VAN I .... A három működő fejtés közül [ egy keleten van, távol a szállí­tóaknától, kettő pedig a most j kialakulóban lévő északi bá- ! nyamezőben. Ez a terület az j ötödik szinten van, tehát az eddig művelt részeknél mélyeb- i ben, viszonylag közel az aknák- 1 hoz, ami lehetővé tette a leg- j korszerűbb szállítási rendszel j kialakítását. A fejtésekből szál­lítószalag viszi a szenet a köz­ponti tárolóba, ahol félautoma­ta töltéssel töffik a vonatokat. Emberi kéz itt már nem ér a j szénhez. A geológiai előrejelzé­sek szerint a telepek vastagsá- I ga 0,7, illetve 6 méter között - változik, s miután csapáshosz- szúak is, nagyobb az eddig mű­veit telepeknél, egy-egy munka­hely élettartama előrelátható­lag többszöröse lesz az eddigi­eknek. Az elmúlt évben 2—3 hé­tig ha működött jígy-egy fejtés, most 2—3 hónapos átfutással számolnak. De hát mi is történt tulajdon­képpen az elmúlt két évben Bé­tán, s minek köszönhető ez a mostani konszolidáció? - Béta­akna sok éven át a mecseki szénmedence legsikeresebb ak­nái között szerepelt. Nyolcszor nyerte el az élüzem címet, s több kitüntető oklevél tulajdo­nosa. Azokban a nehéz idők­ben, amikor Zobák, sót Kossuth- bánya is termelési gondokkal küzdött, Béta önfeláldozó mun­kával igyekezett segíteni, s ez nemcsak elismerést hozott, de végső soron súlyos gondokat is eredményezett. A feltáró tevé­kenység háttérbe szorult. Min­den erőt a fejtésekre összpon­tosítottak, melyek minősége egy idő után máról holnapra viisza- | esett. Volt olyan munkahely, ! mely egy hétig se élt: a szén néhány méter után kőre váltott. | Soha nem dolgoztak Bétán ta­lán annyit az emberek, mint I ebben a geológiailag oly sze- ! szélyes időszakban, az eredmé­nyek azonban elmaradtak, s ez végső fokon a munkakedvet is kikezdte. A krízis idén év ele­jén következett be. Nem volt munkahely, kevés volt a pénz — érthető hát, ha felvetődött a kérdés: van-e egyáltalán jövője ennek az üzemnek? KISEBB TERÜLETEN A kudarcok és a bizonytalan­ság hatására megindult a fiuk- | tuáció, ezért is volt szükség eré­lyes központi segítségre. Csők- j kentették az üzem tervét, egy | fejtési csapatot, mely megfele­lő munkahely hiányában már hónapok óta csak vegetált, Zo- bákra helyeztek, s ezzel meg­teremtődtek a konszolidáció előfeltételei. Eddig mindenütt dolgoztak, ahonnan várható volt egy kis szén, most kisebb lett a bánya: megkezdődött a II. szint feladása. A feltárást az északi bányamezőre kon­centrálták. Két feltáró csapat dolgozik jelenleg is ezen a te­rületen, s hangulatukra jellem­ző, hogy a havi 100 méteres teljesítményszintet ostromolják. Béta mindig is arról volt híres, hogy jólképzett, s rendkívül ra­gaszkodó munkásgárdával ren­delkezik, részben ezzel magya­rázható ez a mostani gyors ki­bontakozás is. Az üzemvezetés és a helyi pártszervek széles körben ismertették a lehetősé­geket és terveket, s miután e tervek központi gondolata az volt, hogy nem ma kell látvá­nyosat produkálni, hanem a holnapot kell gondtalanabbá tenni, az emberek megnyugod­tak, s az elképzelések realizá­lásához megadnak minden se­gítséget. Ezerkétszáz tonna szenet ad ma naponta Béta-akna. Ez több mint amennyit az elmúlt hóna­pokban bármikor is adott, de jóval kevesebb, mint amennyi­re a bányát méretezték. A já­rulékos költségek nem csökken­tek, nem is csökkenhettek je- \ lentősen, hisz az állóeszköz- i mennyiség nem változott, ép- I pen ezért most sorsdöntő jelen- | tőségű: sikerül-e csökkenteni a termelési költségeket? A helyi ! párt- és KISZ-szervek anyag- i és energia-takarékossági kam- J pányt hirdettek, s a jelek sze- I rint e téren is sikerül elérni bi­zonyos eredményeket. Víztisztítás az újhegyi szénmosóban Egymillió forintos beruházás Viszonylag kis költséggel na­gyon hatásos víztisztító beren­dezést építettek a Mecseki Szénbányák újhegyi üzemé­ben. Néhány éve szinte retteg­ni kellett az üzemzavaroktól, vagy a villamosenergia kima­radás miatti kényszer leállá­soktól. Nem is annyira a ter­melés kiesés, mint a vízszeny- nyezés okozott gondot. Ugyan­is az ilyen esetekben a szén- előkészítő, vagy iszapvíztelení­tő művekből kifolyt a víz, s az üzemi csatornahálózaton ke­resztül, az üzemen átfolyó Sza­bolcs patakba ömlött. A Sza­bolcs patak a Pécsi vízbe tor­kollik, így a szénpor és más szennyező anyagok is egyrészt már a Pécsi vízben veszélyeztet­ték az élővilágot, de előfordult, hogy a Dráváig nyomon le­hetett követni a fekete iszapot. 1969-ben például egyetlen eset miatt 4,2 millió forint bün­tetést fizetett az üzem vízszeny- nyezését. Herrfurth Ernő, az üzem főmérnöke elképzelései alapján rövidesen megkezdő­dött egy mechanikus víztisztító mű építése. Először is az üzem teljes csatornahálózatát meg­fordították, az üzem nyugati fe­lében a csapadék és üzemi vi­zek most nem ömlenek a pa­takba. Először derítőkön veze­tik keresztül, majd a harma­dik ülepítés után az üzem csaknem teljesen zárt vízgaz­dálkodási rendszerében újból felhasználják. A szénmosás na­pi 50 ezer köbméter víz pör­getésével történik — 250 eset­leg 300 köbméter kristálytiszta vizet engednek a Szabolcs pa­takba. Tíz éve még 3 ezer köb­méter folyt el naponként. Az egymillió forintos beruhá­zás úgy tűnik egyetlen üzem­zavar utáni vízszennyezés kö­vetkezményből bőven megvaló­sítható volt, hiszen az elmúlt ! évben mindössze 4200 forint j büntetést kellett fizetniük. Je­lentősége azonban ennél sok­kal nagyobb. Ismeretes, hogy az ipari létesítmények öntik ma- j gukból a szennyvizet folyóink : élővilágát a pusztulás fenyegeti. Nos azonkívül, hogy anyagilag is kifizetődő vállalkozás volt, az ! újhegyiek egy kicsit hozzájárul­tak vizeink élővilágának meg­mentéséhez is. Másrészt a mos­tani vízszegény helyzetben nagy- i mennyiségű vizet takarítanak meg, amit a város máshol fel­használhat. Évekkel ezelőtt a szénmosó napi 4 ezer köbmé­ter vizet igényelt, ma 350—400 köbméter Duna vízzel pótol­ják. A további tervek pedig, ! hogy a Szabolcs patak vizét egy 25 ezer köbméteres táro­lóban felfogják, s a minimá­lisra csökkentik a Duna vizé­nek használatát. 1 Se!ejt akkumulátorokat minden mennyiségben ÁTVESZÜNK VBKM Akkumulátor és Szárazelemgyára 4 r 4. sz. javító Pécs, Megyeri út 105. KÖVETKEZIK A VI. SZINT Feloldódóban van tehát a nagy feszültség — derűs bá­nyásznap elé néznek a bétaiak. Ebben a légkörben már sor ke­rülhet a tapasztalatok, tanul­ságok összegezésére is, melyek közül a legfontosabb: hosszabb távon semmiből sem lehet töb­bet kivenni büntetlenül, mint amennyire az illető ember vagy üzem képes. S egy másik ta­nulság: ha egy üzem bajba ke­rül, a szorítás nem segít. Türe­lemre, időre van szükség, mert nem az a drága, ha egyideig kevesebbet adunk, hanem az, ha a nagy igyekezetben a jövő alapjait is feléljük. A Béta-aknai konszolidáció érdekessége ez a csapatóthe- lyezés is. Ezt is csak üdvözölni lehet: ez a jövő útja. Az üzemi szintű gondolkodást szép las­san fel kell váltania a vállalati szintű szemléletnek. Ott kell produkálni, ahol lehet, s oda kell a segítséget koncentrálni, j ahol szükség van rá. Béta-aknán ma három fejtési csapat dolgozik. Mindhárom j teljesítménye messze meghalad- j ja a vállalati átlagot, de mi­közben dől a szén, félszemmel j mindenki a holnapra figyel. Az ötödik szint után a VI. szint fel­tárása következik. A jövő év vé­gén már ott is dolgoznak a gyorsvágathajtó csapatok. Békés Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents