Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-29 / 203. szám
y Százezreket ér minden DUNÁNTÚLI NAPLÓ kiállítási tárgy Világkiállítás Magyarországon Százhúsz állatfaj, tízezer trófea századból. Lőpor nélküli vadászati eszközök, s aztán puskák, hihetetlen mennyiségben és szépségben. A fegyver nemcsak az ölés eszköze. Az ember meg akarja hosszabbítani a karja1, utol akarja érni a madarakat, erősebb akar lenni a medvénél — s ehhez a puska segítette hozzá. Az ajtó mellett elefántláb áll - benne Kittenberger Kálmán kilőtt töltényei, nem sokkal messzebb Scott, Dreyse és Teshner puskák. A vadászok, a gyűjtők, a szakemberek tudják, mit jelentenek ezek a nevek. Tízezer forintos puskák, utánozhatatlan díszek, ezüst, arany, drágakő-betétek.* Látni kell. Egyéni kiállítók. Magyarországon 22 ezer vadász van. Többségük egyszerű ember, munkás, termelőszövetkezeti tag, nagyon sokan vannak azonban e csodálatos, sport - vagy hobby? — kedvelői között neves emberek is. Most csak néhány nevet azok közül, akik egyszerű vadászként, a természetszeretŐK hadseregének közkatonájaként szerepelnek az egyéni kiállítók között - bár állami, hivatali tisztségük magas. Aczél György, Biszku Béla, Borbándy János, Czinege Lajos, Dégen Imre. Fehér Lajos,, Fehér Lajosné (!), Fock Jenő, Gáspár Sándor, Ká- lazi József, dr. Lónárt Lajos, dr. Nezvál Ferenc, dr. Ortutay Gyula, Papp Árpád, Széchenyi Zsigmond, dr. Tímár Mátyás, Tömpe István, Vályi Péter... Harmincnégy hektár, 30 ezer négyzetméternyi pavilon, 70 ezer négyzetméter szabadkiállítás. Százhúsz állatfaj, több tízezer trófea. Húszkilométernyi út, sétaút. Egy nap kevés. Sólymok, szarvasok, lovak. Az ember es a kutya, az ember és a ló. Olyan kapcsolatok ezek, melyek mellett senki se tud elmenni feltámadó emlékek, melengető érzések nélkül. A kiállítás ezer szállal fogja meg a látogatót, mint ahogy ezer szállal kötődik az ember is állathoz, virághoz, földhöz, vízhez. Ilyen még nem volt. Ezt látni kell, s a látottakat soha többé nem szabad elfelejteni... Békés Sándor A kiállítási terület látképe Őrjáratok a városban Megkezdődik az ifjúgárdisfak kiképzése Ax els6 látogatók a világkiállításon A földön, a föld mélyén, a levegőben és a vizeken az ember az úr, az a csodálatos harmónia és egyensúly azonban, mely a különböző erőket és elemeket egyetlen hatalmas és egészséges szervezetbe fogta össze, felborult. A levegő, a víz, a föld mérgekkel telítődött; csodálatos és nélkülözhetetlen élőlények tűntek el világunkból őrökre, s lám a győztes és oly sok vonatkozásban kíméletlen ember most a természethez menekül. A természet szeretete az ember szerepe. Az ember nem élhet a természet áldásai nélkül. E felismerések áthatották a világot, s e felismerések jegyében kezdett kampányt vizeink, erdőink, földünk és levegőnk védelmében az ENSZ is. S e felismerések jegyében került sor e világ első vadászati világkiállítására is, éppen hazánkban, Budapesten. E kiállítás tehát több, mint amennyit a címe ígér — kimondhatatlanul több annál. Az ember jövőjéről van szó. * A kapu egy hatalmas ezüst obeliszk. Víz hullámzik, imitált vadkacsák szállnak. Szemben a bejárattal a kiállítás díszcsarnoka — ötvenkét ország kincsesháza. A világkiállítás alap- gondolatát, a természet és ember egymásra utaltságát, ötvenkét nyelven hirdeti a csarnok öt világrészt jelképező kupolája. Ezerhétszáz négyzetméteres ez a csarnok. Néhány lépcsőn felhaladva a kör alakú fogadótér hatalmas, ívelt főfala tárul a látogató elé, amelyen a világ vadászatát az őskortól a napjainkig elevenítette meg a művészet. A nemzeti bemutatók — melyek a távolabbi, nemzeti pavilonok eszenciájának tekinthetők -, a résztvevő országok legértékesebb trófeáit, vadászati emlékeit tartalmazzák. Százezreket ér itt minden kiállítási tárgy. Ausztria például bemutatja a világ legnagyobb kőszáli kecske-trófeáját, a sokszorosan díjazott Steyr karabélyt és ferlachi fegyvert; Belgium egy pattantyús puskaremeket hozott, Nyugat-Német- ország az ipari körülmények között kialakított állatállományt mutatja be, Románia a világ legnagyobb medvebőrét, a Szovjetunió a tajga sokszínűségét, gazdagságát. Királyok koronázási ünnepségén ha lehetett ennyi nemes prém .. . Tanzánia elhozta a leghatalmasabb elefánt-agyart, Mongólia egy kétszáz kilós vadjuhot. . . Nem igaz, egyszerűen nincs ennyi szépség, ez van az emberben, miközben végigcsodálja a vitrineket, hogy aztán elérkezzen a kiállítást záró Magyarország kiállítási faláig. Világrekorder gímszarvas-agancsok tömege, o tüskéi, a lenti, a gyulai aranyérmes trófeák sorakoznak egymás mellett a falon, melyeket úgy ismer a szakmai világ, mint a művészetszeretők Leonardo da Vinci műveit. Magyarország páratlan eredményeket ért el a vadászat, a vadgazdálkodás terén, s ezt nemcsak a kiállítás, de a résztvevő, az érintett szak- tekintélyek nyilatkozatai is bizonyítják. Dr. Dimény Imre: Megtiszteltetés és elismerés számunkra, hogy az első vadászati világkiállításnak fővárosunk ad otthont. Ez elismerése több évszázados vadászati, vadgazdálkodási kultúránknak, s az elmúlt negyed század e téren is megnyilvánuló forradalmi változásainak. Földes László miniszterhelyettes, kormány-főmegbízott: ... ezt a nemzetközi támogatást országunk nem nyerhette volna el, ha nem haladunk nagy elődeink, a nemzetközi hírnévnek és tiszteletnek örvendő Nádler Herbert, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond nyomdokaiban ... René Chalon, a BIE (Nemzetközi Kiállítások Irodája) igazgatója; Magyarország először ad otthont világkiállításnak . Magyarországot a vadászati tudományok hazájának tekintik... Bizonyos vagyok abban, hogy az első vadászati világkiállítás hangsúlyozni fogja a szoros kapcsolatot ember és természet között, s megmutatja a barátság szükségességét a föld összes népei között... * Különlegességek? Indiával kell kezdeni, ez már biztos. Állítólag húsz fehér tigris van a világon - s ebből egy itt, Budapesten, az indiai pavilon mellett. India egyébként a vadvédelem terén elért ereményeit mutatja be, mert nem igaz, hogy Ázsiában, Afrikában nincs erre szükség. Ugyanezt az igyekezetét fejezi ki az iráni pavilon. A császár személyesen vette kézbe a vadvédelem ügyet. Négymillió hektáron 27 vadrezervátumot alakítottak ki. Tanzánia kiállítása egy darabke paradicsom. Hihetetlen vadgazdagság, s hihetetlen együttélések. Vérengző fenevadak élnek együtt a végtelen síkságokon szelíd antilopokkal. A természet kegyetlen, de a természet mértéktartó is. Fegyvertörténeti kiállítás. Egy magyar vadászkastély a XVIII. A pécsi ifjúgárdisták képzése tulajdonképpen már évek óta folyamatos, de a különféle nehézségek miatt az idén sikerül először elérni, hogy az ifjúgárda céljainak, programjának, feladatainak megfelelő, rendszeres és színvonalas képzést kapjanak a fiatalok. A megyeszékhely Ifjú Gárda zászlója, — amely az 1956-ban hősi halált halt tisztiiskolás, Gyen is László nevét vette fel — három századból áll. Az egyik század a Mecseki Ércbányászati Vállalat fiataljaiból, a másik a pécsi középiskolák tanulóiból, a harmadik pedig különböző pécsi üzemek, vállalatok ifjúmunkásaiból áll, — a taglétszám megközelíti a háromszá zat. A városi ifjúgárdisták parancsnokai a közelmúltban a KISZ megyei bizottsága által szervezett parancsnoki táborban vettek részt, ahol megismerMég mindig fiirödnek a Balatonban A pénteki esőzés a Balaton déli partjának kempingjeiből sok vendéget elriasztott. Ennek ellenére még mindig sokan tartózkodnak a tó déli partján, bízva abban, hogy az időjárás jobbra fordul. Élénk lett a hétvégi forgalom is. A nyaralótelepeken — a balatonszemesi és fonyód-bélatelepi faházakban -T- a fizetővendégszolgálatnál csaknem telt ház volt szomba- 1 ton. A déli part szállodai, moteljei, változatlanul száz szá- I zalékos telítettek. kedtek a legfontosabb feladatokkal — s ez itt szerzett ismereteket is felhasználva _ elk észítették a pontosan kidolgozott kiképzési tervet A kiképzés szeptember tizenötödikén kezdődik, az ifjúgárdisták általában havonta két alkalommal vesznek részt különböző foglalkozásokon. Általános honvédelmi kiképzést kapnak ezen kívül az egyes szakaszok ifjúságvédelmi, közlekedésrendészeti, közrendészeti, polgári védelmi és vöröskeresztes szakkiképzésben is részesülnek. Az előadók tartalékos tisztek és a fegyveres testületek hivatásos tisztjei lesznek. A kiképzés keretében a legkiválóbb ifjúgárdisták szeptemberben háromnapos kongresz- szusi túrán vesznek részt a Mecseken, felkeresik a KIMSZ találkozók helyeit, majd Abalige- ten sátortáborban folytatják a kiképzést. Az ifjúgárdisták felújítják korábbi „szerződésüket” a rendőrséggel, s szeptember 15-től a rendőrökkel közösen rendszeresen ellenőrzik a pécsi szórakozóhelyeket, felügyelnek a fiatalok viselkedésére. FELVESZÜNK JAVÍTÓ részlegünkhöz EGY gumiipari szakmunkást Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: DOMBCALOR VASIPARI SZÖVETKEZET DOMBÓVÁR, SZEMÉLYZETI VEZETŐNŐ.. A 2I. bányásznap alkalmából Szeptember 4-én este 6 óráig tart nyitva A CENTRUM ÁRUHÁZ A VAROS KÖZPONTJÁBAN 1771. augusztus 29. Megnyílt a Sörgyárban a Platthy hazaspar kiállítása „Emberekközött járva.., Építkezés .. ., erjed a sör, rakodás .. . Mozaikok, pillanatképek a Pécsi Pannónia Sörgyár hétköznapjaiból. Színek, vonalak . .. mozgás. A vásznak- valahogy mást adnak — de mégis ugyanezt, a munkát próbálják megfogalmazni. „Ök a mennyiségre, mi a mívességre törekszünk" — hallottam Platthy György festőművész szavait. A pécsi művészházaspár kiállítását tegnap délben nyitotta meg Rugási Endre, a Sörgyár igazgatója. A kultúrterem egy időre most kiállítási csarnokká lépett elő. A képek témája, főleg a gyár és az emberek kapcsolata. — Külön öröm számunkra — mondotta Platthy György, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára —, hogy itt a gyárban rendezhettük meg harmadik együttes bemutatkozásunkat feleségemmel. Közel egy évig tanulmányoztuk az itt dolgozó emberek életét, munkáját. A most kiállított képek többsége ezt az egy esztendőt próbálja visszaadni. , P. Kovács Júlia — a feleség — így látta az elmúlt időszakot: — Igen izgalmas, igen érdekes légkörben, a legjobb kritikusok között dolgoztunk, öröm volt látni azt, hogy megértik célkitűzéseinket — a készülő és kész képeket. Az őszinte megnyilatkozások, vélemények bennünket is formáltak, segítettek, Peszélgetésünk közben a két művész célja — úgymond hitvallása — is megfogalmazódott: a festészet — mint művészeti ág — felépítmény, s a gazdasági alaptól ugyan elkülönülhet, de végképp elválnia nem szabad. — Ezt a fonalat, kapcsot próbáljuk megtalálni, s a keresés közben sokmindenre rábukkanhatunk. S hogy mit látunk belőle fontosnak, s mit lényegtelennek végül is elképzeléseink helyességét ez határozza meg. De ezt már döntsék el kritikusaink — maguk a munkások, maguk az emberek. S talán még annyit, hogy Platthy György és felesége egymás segítői, bár P. Kovács Júlia képeiből az expresszív dinamizmus árad — a férj látásmódját pedig a neoimpres?- szív életszemlélet határozza meg. Ez a különbözőség kettőjük egységét jelenti. Mecseknádasdi kádárok Mecseknádasdon ma is mutatnak olyan hordót, amely az 1800-as évek elején készült, s a kádármesterek ma is használnak olyan gyalut, amelyen az 1708-as évszám látható. Ná- dasd környékén a sovány földek sosem adtak elég kenyeret, erdőben, fában viszont mindig gazdag volt a környék, így a lakosságnak, ha valamiből meg akart élni, a fafeldolgozó ipart kellett választania. A ma már kipusztult szőlő is jócskán termett a környéken. Ezért alakult ki, szállt apáról fiúra, s van ma is nagy hagyománya a kádármesterségnek. A mesterség az 1930-as években élte fénykorát. Ebben az időben 80—90 kádármester dolgozott. Budafokon kívül Magyarországon sehol nem működött annyi kádár, mint Mecseknádasdon. Az ötvenes években Mecseknádasdon megalakult a Kádár Ktsz. Ez később egyesült a Vegyesipari Ktsz-szel és 1960- ban Pécsváradra költözött. A nádasdiak nem szívesen jártak át Pécsváradra, megrendelést bőven kaptak, így hát három éve a tsz megalakította a kádár-részleget Grádwohl János, a részleg alapító tagja régi nádasdi kádármester: — Rengeteg megrendelésünk van. Hatan dolgozunk, ki sem tudjuk elégíteni az igényeket. A múlt évben például 370 hordót készítettünk. Vásárol tőlünk a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság, a szigetvári tsz, az Erdei Termék Vállalat, s szinte valamennyi szőlőtermelő állami gazdaság és termelőszövetkezet. Ilyenkor szüret előtt különösen nagy a forgalom. Működik Nádasdon 5—6 magánkisiparos is, de lassan ők is kiöregszenek. Nem tudom, mi lesz ezzel a szakmával. Egyszerűen nincs utánpótlás. — Az én fiam sem jön már ide dolgozni, pedig a nagyapám, s még a dédapám is kádár volt — kapcsolódik a beszélgetésbe Hajdú Péter, q részleg vezetője. — A maszekoknál sincsenek inasok, úgy tudom Pécsvóradon Is csak kettő dolgozik. — Hogyan készül a hordó? — Az erdőben eleve úgy választják és vágják ki a fát, hogy abból hordó lesz, — mondja Müller Kilián, aki 30 évesen a legfiatalabb nádasdi kádár. — Hordókészítéshez a legjobb a tölgyfa, de a sze- lidgesztenye, az akác és az eper is megfelel. Sajnos, itt a környékbeli erdőkben egyre kevesebb az alkalmas fa, ezért már Somogybái is szállítunk. A farönkökből a szekercével szálirányban kihasogatjuk a dongákat, majd a dongák legalább hat hónapig a szabadban száradnak. Aztán lehet csak felhasználni. Mire kész lesz a hordó, legalább 30 féle szerszámot kell kézbe venni, például 5 fajta gyaluval dolgozunk. Minden méretű hordóhoz más-más szerszám szükséges. A szárítás után a dongát meggyaluljuk, ezzel megkapja a külső ívét. A következő művelettel leszabjuk a hosszát, majd a két szélét meggyaluljuk. Aztán beállítjuk a dongákat egy vaskeretbe, s a dongaszorítóval, amelyet szakszerűen eugnak hívunk, összeszorítjuk. Olyan, mint egy kinyílt rózsa. A „rózsa” belsejében tüzet rakunk, kívülről vízzel hűtjük, így kapja meg a hordó a formáját, a szélesebb hasát. A két végét kihornyoljuk rószögeljük a fenekét, abroncsokat verünk rá, aztán mehet a hitelesítőbe. A hordóban ké- tem egy deka ragasztó sincs, szög is csak a fenekében, mégis összeáll az szépen. A részlegben a hat mester naponta általában három 5 hektós hordót készít. A fizetés sem rossz: havi 2500—3000 forint, de többet is meg lehet keresni. Régebben a faluban minden esztendőben hárman- négyen jelentkeztek inasnak, ma egy sincs. Még abban a faluban sincs utánpótlás, ahol egykor apáról-fiúra szállt a mesterség, ahol nagy hagyománya van a hói dókészítésnek, (—cs—gyj
