Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-24 / 198. szám
1971. augusztus 24, DUNANTŰLI NAPLÓ 5 Két vándorgyűlés Pécsett Tízéves e Biofizikai Társaság Fizikusok az oktatás korszerűsítéséért Pécsett gyűltek össze a magyar biofizikusok, hogy vándorgyűlés keretében emlékezzenek meg a Magyar Biofizikai Társaság megalakulásának tizedik évfordulójáról. 1961. március 3-án 111 taggal alakult meg a társaság, amelynek jelenleg 162 tagja van, közülük 77-en alapító tagok. A társaság első vándorgyűlését is Pécsett tartotta 1961-ben. A jelenlegi a hatodik, s ebből három volt városunkban. A számok azt is kifejezik, hogy Pécs jelentős szerepet játszott e fiatal tudomány szervezeti kereteinek megteremtésében, fejlődésében. A Magyar Biofizikai Társaság vándorgyűlését hétfőn a Pécsi Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbjének tantermében dr. Ernst Jenő akadémikus, a társaság tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A megnyitón közel 120 vendég vett részt, köztük szovjet, bolgár és lengyel biofizikusok. Dr. Tigyi József akadémikus, a társaság elnöke az elmúlt tíz év fejlődéséről emlékezett meg. 1961ben csak a Pécsi Orvostudományi Egyetemen volt biofizikai tanszék, azóta még három egyetemen hoztak létre tanszéket. 1964-ben Budapesten munkaértekezletet tartottak a biofizikai oktatásról, aminek eredményeképpen 1965-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1966-ban pedig a József Attila Tudományegyetemen kezdték meg a biofizika oktatását. Az ülésen bejelentették, hogy a Magyar Biofizikai Társaság jubileumi évének pályázatát kik nyerték. A díjazottak: dr. Karczag Adrienne, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetének tanársegéde, valamint Kzu- mann Ernő és Banczerowskiné, Pelyhe Ilona (Eötvös Loránd Tudományegyetem). Az ülés után a vendégek ünnepi fogadáson vettek részt. A keddi és szerdai tudományos üléseken több mint 50 előadás hangzik el a különböző témakörökből. M-ó Az Eötvös Ldránd Fizikai Társulat húsz évvel ezelőtt Pécsett tartotta első vándorgyűlését. A hétfőn megnyílt tizedik vándorgyűlés tehát jubileumnak számít a társulat történetében. A Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében tartott ülésen jelen volt lánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Atomfizikai Tanszékének tanára is. A háromnapos vándorgyűlés mintegy 130 résztvevőjét dr Szigeti György akadémikus, a társulat elnöke köszöntötte^ majd dr. Ernst Jenő akadémikus tartotta meg előadását „Biológiai és matematikai izomorfizmus" címmel. Az előadást meghallgatták a Magyar Biofizikai Társaság vándorgyűlésének résztvevői is. A jubileumi pécsi vándorgyűlés azért is jelentős eseménynek számít, mert itt adták át az „Eötvös Loránd Fizikai Társulat Érmét” dr. Marx György akadémikusnak, az Eötvös Lo- lánd Tudományegyetem Atomfizika Tanszéke professzorának az elméleti fizika, a tudomány népszerűsítése és az egyetemi oktatás területén kifejtett kimagasló munkásságáért. Dr. Marx György a harmadik a társulat tagjai között, aki elnyerte az érmet. Pálfty Györgynének, a Pécsi Tanárképző Főiskola adjunktusának a társulat jutalmát nyújtották át az Eötvös Loránd Fizikai Társulat helyi titkáraként kifejtett tevékenységéért. A vándorgyűlés keddi napján a szilárdtestfizikai kutatások modern módszereiről hangzanak el élőadások. Szerdán a fizikaoktatás időszerű kérdéseit vitatják meg a résztvevők. A természetismerettel foglalkozó előadás az általános iskola „Környezetismeret” című tantárgyának továbbfejlesztéséhez kíván hozzájárulni. Az előadásoknak mintegy a fele foglalkozik a fizikaoktatás kérdéseivel, ami önmagában is jelzi, hogy az oktatás korszerűsítésének jegyében zajlik a vándorgyűlés. M-ó Búcsúztatás — kinevezés Huszonkét évi törzsgárda- tagság és több évtizedes példamutató munka után hétfőn délben búcsúztatták a Pécs- Szekszárdi TOZÉP Vállalat nyugalomba vonult főkönyvelőjét, Révész Györgyöt. A bensőséges ünnepségen megjelent dr. Gazda Tamás belkereskedelmi minisztériumi főosztályvezető és Horváth József személyzeti osztályvezető, aki a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Révész Györgynek. Ugyanezen az ünnepségen iktatták be gazdasági igazgató- helyettesi minőségben az utódot, Hajnal Lajost. Somogy és Baranya kéztogása Tanácskozás a Zselic-kutatás feladatairól Megnyílt Korda Béla ex libris-kiállítása Az őszi tárlatok sorát Korda Béla pécsi festőművész ex libris kiállítása nyitotta meg tegnap a pécsi Kisgalériában. Az Alföldről származó, most 72 éves művész 1948 óta pécsi lakos, s mint ilyen, megbecsült tanára, ismert festője volt a városnak. Régebben festett, újabban a grafikát, a rézkarcot és a linómetszetet műveli. Kedvelt témája az állatportré. A 30-as években sokszor megfordult a lóversenypályán, s az itt készült lóportréi híressé váltak, ma is sok helyen őrzik azokat. Korda Béla kiállítását dr. Takács József, a Hazafias Nép front Pécs városi Bizottságának titkára nyitotta meg tegnap délután 5 órakor a Hírlapolvasóban. Megnyitó beszédében Korda Béla művészetét méltatta, s röviden szólt az ex libris jelentőségéről. A kiállítás szeptember 11-ig tekinthető meg, a Hír- lapolvasó nyitvatartási idején. Augusztus 25-én, szerdán 17-től 18 óráig a művész tárlatvezetési tart. A szigetvári járás kezdeményezésére tegnap a Somogy megyei Szennán kétnapos tanácskozás kezdődött a Zselic kutatásáról. A két megye, a két járás tanácsi és kulturális vezetői, valamint Pécs és Kaposvár levéltárai, tudományos intézetei, közművelődési ;ntézmé- nyei mellett a zselici községek népművelői önkéntes helytörténeti és néprajzi gyűjtői is jelen voltak a tanácskozáson, amely két fontos célt tűzött maga elé. Mindenekelőtt felmérni a természeti szépségekben is rendkívül gazdag tájegység ismeretének jelenlegi helyzetét, másrészt összehangolni a Zselic földrajzi, gazdasági, néprajzi, társadalmi stb. kutatásának távlati lehetőségeit és terveit, tennivalóit. Az első referátumot dr. Kanyar József, a Somogy megyei A vadállattartás problémái Gyilkos őz és a többiek Pécsi előadó a nemzetközi zoológiái konferencián A vadászati világkiállítás jegyében háromnapos nemzetközi állatkerti zoológiái konferencia kezdődött tegnap Veszprémben. Tizennyolc előadás hangzik el a három nap alatt, tegnap a délutáni szekcióülésen Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója „A vadállattartás jogi problémái" címmel tartotta meg előadását, amelyben igen sok érdekes kérdést vetett fel. Előfordul, hogy az állatkertből kitör egy vad. Kárt okozhat, s máris megindulhat a bonyolult jogi gépezet annak kiderítésére, hogy ki a hibás? Tulajdonképpen — az előadás ezt is hangoztatta — az állatkert veszélyes üzem. Ezt ékesen bizonyítja néhány olyan eset, amelyekhez nem kell kommentár. Veszprémben történt: egy kilencéves kisfiút az oroszlán berántott a ketrecébe, szerencséré néhány sérülésen kívül nem történt ko- i moly baj. De történhetett volna. A kisfiú túl közel állt a ketrec- ; hez, a védőkorláton belül. Pé- | esett a barnamedve ketrecéhez [ l«mászott egy vígkedeiyű férfiú, | egy bottal piszkálni kezdte To- tyakot, mire az harisnyástól lerántotta a cipőjét. Amikor utána kapott, rácsapott a karjára az illetőnek, s úgy összeroncsolta, hogy amputálni kellett. Gyilkos teve, gyilkos örvösmedve, s ki tudja mi minden indulatos vadállat lakik a ketrecekben? Magánszemélyek is tartanak Magyarországon vadat, Viéhány- ról tudnak is az illetékesek. Bejelentési kötelezettség — egyelőre nincs. De megfelelő és egységes szabványok sincsenek. Milyen legyen az állatkifutó? Milyen messze kell a korlátnak lenni a ketrectől? S még sorolhatnánk a hiányosságokat. A jogszabályokat ki kell dolgozni, létre kell hozpi az Állatkerti Szabványt. És a figyelmeztetések sem ártanak: ne bízzunk a vadállatokban! Szelíd állat az őzike, mégis nemrég tudósított a Nimród című újság: egyetlen őzbak két embert ölt meg röpke idő alatt... Végül, az előadásban egy igen figyelemre méltó megállapítás hangzott el: az országban öt állatkert működik. Jó kapcsolatokat tartanak a külföldi — potsdami, berlini, zürichi — állatkertekkel. Új „vendégek” érkeznek hazánkba, és azonnal utaznak rendeltetési helyükre: Pécsre, Debrecenbe, Veszprémbe, Győrbe vagy a fővárosba. Ki tudja, milyen lappangó betegséget hurcolnak be, amely aztán ki tudja, milyen következményekkel jár? Szükség lenne egy állatkarantén megépítésére, ahol — a trópusokon dívó jó szokás mintájára — bizonyos ideig tartózkodnának az állatok, amíg kiderül róluk: egészségesek. — kp — Levéltár igazgatója mondotta el a tájegység északi, azaz somogyi részének történetéről, felvázolva néhány fontos kutatási feladat körvonaléit. Dr. Vargha Károly főiskolai tanár, a vidék régi ismerője és kutatója a Zselic-kutatás baranyai feladataira hívta fel a figyelmet. Utalt arra, hogy a közeli múltig ez a terület Somogyhoz tartozott. Közigazgatási kettéosztottsága azonban nem lehet határa egyben a tudományos kutató munkának is. Ennek az álláspontnak fontos megnyilvánulása ez a kétnapos tanácskozás. A továbbiakban ismertette a Baranya megyei Tanács vb-határo- zatát, amely szerint meg fog jelenni a megye 15 kötetes nagy monográfiája. Ehhez különösen nagy szükség van a tudományos kutató munkák ösz- szehangolására a Zselic esetében is. Meglehetősen sok még a feltáratlan terület és tudományos kérdés. A feltárásokhoz meg kell ismerni a forrásanyagokat, a levéltárak és a helyi feljegyzések anyagát egyaránt. A Zseliccel kapcsolatos eddigi följegyzések, adatok, monográfiák stb. együtt könyvtárnyi anyagot nyújtanak, mégis sok fontos kérdés tisztázatlan még. Feltáratlanok egyebek közt a Zselic nevének nyelvészeti vonatkozásai, földrajzi határainak pontos vonalai. Kérdéses hol válik el a Nyugati Mecsektől, illetve hol kezdődik Belső-So- mogy? Érdekes kutatási terület és feladat a betelepülések tárgyilagos tudományos vizsgálata is. Különösen Baranyában, vagyis a déli Zselicségben. A legtöbb és a legszélesebb kutató munkát a harmincas években és a felszabadulás után végezték el. Az egybehangolt rendszeres kutató munka azonban a jövő feladata. „Mi magunk leszünk szegényebbek, ha nem teszünk meg mindent a Zselic megismertetésére, feltárására és gazdagítására” - hangsúlyozta befejezésül dr. Vargha Károly főiskolai tanár. A tanácskozás mg délelőtt Almamellékén folytatódik. Wallinger Endre Szállodaavatás Szekszárdon Hotel Gemenc Befejezéshez közeledik Szek- szárd új városközpontjának kialakítása. Tavaly a felszabadulás negyedszázados évfordulóján adták át rendeltetésének a szomszéd megyeszékhely új művelődési központját, ez év tavaszán a nyolc emeletes, százhatvan lakásos bérházat, e hónap elején pedig a „Korzó" áruházát, tegnap került sor a Hotel Gemenc felavatására. A hét második felében megnyíló vadászati 'világkiállítás több rendezvénye lesz Szekszárdon, illetve Tolna megyében. A kiállítás látogatói már igénybe vehetik a tegnap felavatott új, korszerű vendéglátókombinátot. Egy évvel ezelőtt, 1970. augusztusában kezdték meg az építők — a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói — a századforduló idején épült Balogh Ádám Múzeum, valamint a művelődési központ szomszédságában a Hotel Gemenc alapozását és tegnap este mór vendégeket fogadott 'az új vendéglátókombinát, a meg szokott átfutási időhöz képest feleannyi idő alatt készültek el a közel ötvenmillió forintos beruházással. A városközpontban emelkedő új szálloda hatszintes, nyolvan- nyolc kétágyas szobája és négy lakosztálya van. Éttermében vadásztermében, eszpresszójában, klubjában és dísztermé ben egyidejűleg több, mint félezer vendéget tudnak kényelmesen elhelyezni és kiszolgálni. Tegnap délután Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke és dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes átadta a vendéglátóipari vállalatnak az új létesítményt. A vállalat nevében Somogyi Jenő vezérigazgató mondott köszönetét a helyi párt- és tanácsi vezetőknek, az építőknek, a segítségért, a gyors és jó munkáért. Kitüntettek a kivitelezésben résztvevő több dolgozót. Este a Babits Mihály Művelődési Központ színháztermében az építők tiszteletére ünnepi előadást rendeztek, melyen revüműsorok- kal léptek fel. Jantner János Vendégül látják a Kesztyűgyár nyugdíjasait A Pécsi Kesztyűgyár párt- és szakszervezeti bizottsága augusztus 25-én, szerdán délután 3 órakor a vállalat Sorházi új kultúrtermében vendégül látja 220 nyugdíjasát. A vezetőség kéri nyugdíjasait, hogy ezen a rendezvényen jelenjenek meg. Végzős orvosok elhelyezkedése Ebben az évben az orvostudományi egyetemeken végző fiatal orvosok részére összesen mintegy 850 állást hirdettek meg, többet, mint ahányon végeztek. A Pécsi Orvostudományi Egyetem végzős hallgatói közül 175-en éltek a pályázati lehetőséggel. A Pécsi Orvostudományi Egyetem 11, Baranya megye 15, Somogy megye 16, Tolna megye 23 orvosi állást hirdetett meg. A pályázatokról és az állások betöltéséről még nem állnak rendelkezésre végleges adatok, egyelőre csak az biztos, hányán pályáztak a pécsi és egyéb állásokra. Ezek szerint 25 pályázat futott be a pécsi, 11 a baranyai és 69 az ország más vidékein, illetve Budapesten kiírt állásokra. Több végzős a Művelődésügyi Minisztériumtól ösztöndíjat kap, amely azt jelenti, hogy két évig különböző klinikákon és intézetekben dolgoznak. MODERN ÉS HAGYOMÁNYOS LAKÁSHOZ MEGFELELŐ LAKASKELMÉT, szőnyeget, függönyt NAGY VÁLASZTÉKBAN A MECSEK ÁRUHÁZ LAKÁSTEXTIL OSZTÁLYÁN VÁSÁROLHAT.
