Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
DUNANTÜLI NAPLÓ 1971. augusztus 20. Megyei nagygyűlés Komlón (Folytatás az 1. oldalról) százalékkal több tejet és tejterméket, 30 százalékkal több tojást, 32 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztottunk tavaly, mint öt évvel korábban, öt év alatt 40 százalékkal nőtt a mosógépek, kétszeresére a tévé- készülékek, négyszeresére a villamos hűtőszekrények száma. Ugyanilyen - sőt még nagyobb — célokat tűztünk ki a negyedik ötéves tervben, amit el is érünk, ha továbbra sem feledkezünk meg arról: elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Nemcsak gépekre, házakra van szükség Óvári Miklós kiemelte: célunk, hogy jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve, hiszen aki nagyobb mértékben járul hozzá hazánk felvirágzásához, annak az elosztásnál is nagyobb rész jár. Ezt követően így folytatta beszédét: — Tudjuk azt is, hogy a családok életszínvonala ma még nagyon különböző, mert jelentősen befolyásolja az eltartottak száma is. Szocialista államunk feladatának tekinti, hogy fokozódó mértékben gondoskodjék a gyermekekről, a becsületes munkában megöregedett emberekről, s ezáltal csökkentse a nagycsaládosok hátrányára jelentkező életszínvonal-különbségeket. Ezért anyagi erőforrásaink növelésével összhangban tervezzük a családi pótlékok emelését és a nyugdíjak, járadékok differenciált növelését. A negyedik ötéves terv időszakában a pénzbeni társadalmi juttatások összege gyorsabban fog nőni a munkából származó jövedelemnél, s ez kedvezően befolyásolja majd azoknak a családoknak az élet- színvonalát, ahol több az eltartott. A negyedik ötéves terv első félévéről szólva Óvári Miklós megállapította: az utóbbi évek átlagának megfelelően nőtt az ipari termelés, fokozódott az építőipari termelés üteme. Az idén a tavalyinál jobb mező- gazdasági termésre számíthatunk, sertésállományunk minden korábbi színvonalat meghalad. A szocialista iparban a termelés növekedésének egésze a termelékenység növekedéséből adódik, ami igen figyelemre méltó eredmény. Ugyanakkor fel kell figyelni arra — amire a Központi Bizottság legutóbbi ülése is figyelmeztetett —, hogy a beruházási kiadások lényegesen gyorsabban nőttek a tervezettnél, a folyamatban lévő beruházások továbbra is lassú ütemben valósulnak meg. Javítani kell a külkereskedelmi forgalom tervszerűségén is. Mindezekkel a kérdésekkel kormányunk foglalkozik, s meghozza a szükséges intézkedéseket.- A gazdasági fejlődés számait vizsgálva sohasem szabad elfelejteni, hogy legnagyobb nemzeti kincsünk népünk szorgalma és tehetsége - mondotta Óvári Miklós. - Legnagyobb eredményünk az, hogy olyan rendszert teremtettünk, melyben minden a dolgozó emberért van. Az embernek persze nemcsak gépekre, házakra, élelem: re és ruhára van szükségük, ha- i nem jószóra, őszinteségre, igaz- I ságosságra is, tehát arra, hogy j lássák munkájuk értelmét. Mert j a jókedvvel, örömmel, szívesen végzett munka kétszeres értékű. A szocializmus: nemzeti program Hazánk belső életéről szólva Óvári Miklós emlékezetett közéletünk nagy eseményeire, a X. pártkongresszusra, a szakszervezetek kongresszusára, az országgyűlési és tanácsi választásokra, majd így folytatta beszédét: — Alkotmányunk ünnepén, az új kenyér, vagyis a munka és az élet ünnepén azt kérjük a munkásoktól, parasztoktól, értelmiségiektől, minden hazáját szerető dolgozó embertől: ahogy szavazataival támogatta politikánkat, úgy támogassa munkájával, tetteivel, állásfoglalásaival is. — Azt akarjuk, hogy a dolgozó ember becsülete szüntelenül növekedjék, s a szorgalmas munkával eltelt évek után mindenkit békés, nyugodt öregség várjon. Azt akarjuk, hogy az anyák nyugodtak lehessenek annak tudatában, hogy gyermekeik számára biztos jövő épül. Azt akarjuk, hogy a fiatalok biztonsággal indulhassanak el a munkásélet útján, szabadon bontakoztathassák ki képességeiket. Azt akarjuk, hogy erősödjék népünk, nemzetünk egysége, hogy a magyar és a nemzetiségi dolgozók testvéri egységbe forrva együtt munkálkodjanak közös, boldogabb jövőnkért, a szocialista Magyar- országért — mondotta befejezésül Óvári Miklós elvtárs. A nagygyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget Ünnepel a megye (Folytatás az t. oldalról) méltatta alkotmányunk és az új kenyér ünnepének jelentőségét. Ugyanekkor avatták fel a több mint félmilliárdos farostlemezgyári bővítés első objektumát, a hóromszintes új irodaépületet, valamint a hozzá kaocsolódó 600 adagos konyhát és éttermet. Tegnap tartotta meg az öntödei Vállalat mohácsi gyáregysége és a Mohácsi-szigeti Du- navölgye Tsz a már hagyományos munkás-paraszt találkozóját is. Az öntöde dolgozói üzem- látoqatáson kalauzolták a termelőszövetkezeti tagokat, majd a közös ünnepség után vendégül látták a szigetieket. Augusztus 19-re elkészült az öntödei Vállalat Duna-parti hétvégi pihenőháza, amelyet ünnepélyesen birtokba vettek a dolgozók. Tegnap este adták át Szabad- szentkirályon, négy tunyogmatol- csi árvízkárosult családnak az új házakat, amelyeket a termelő- szövetkezet brigádja épített. Megemlékezések, ünnepi gyűlések, kultúrműsorok és bemutatók zöme a mai napra esik. A pécsi események közül kiemelkedik az úttörő zeneka-ok kétnapos országos fesztiválja. Délelőtt 10 órakor a Sétatéren a Nyíregyházi Ifjúsági Zenekar, Meszesen a Szeptember 6. téren a Tótkomlósi Úttörő Fúvós- zenekar, a Mecsek Aruház előtt a kiskőrösi, Harkányban a pécs- gyárvárosi, Babarcon a helyi és a nyíregyházi, Szászváron pedig ugyancsak a helyi és a madarasi úttörő fúvószenekarok adnak szabadtéri hangversenyt. Délután fél 5-kor a Mecseki Kultúrpark szabadtéri színpadán tartják az ünnepi hangversenyt. Népművelők kitüntetése Pécs és Baranya kiváló népművelőit köszöntötték csütörtökön, alkotmányunk ünnepe előtt. Délelőtt 10 órakor a Megyei Tanácson dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese nyújtotta át a kitüntetéseket a kiemelkedő munkát végzett népművelőknek. A Szocialista kultúráért kitüntetésben részesült: Pirisi János, a Baranya megyei Tanács VB Szigetvári Járási Hivatalának vezetője, Gábor Péter, a Mohács városi Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője, Pál Ferenc, a Baranya megyei Tanács VB Szigetvári Járási Hivatalának népművelési előadója, Matusek László, az Átai Általános Iskola tanára, az átai délszláv tánccsoport vezetője. Mészáros Bálint, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat műsorpropaganda osztályának vezetője, Ternai Nándor, a Mágocsi Községi Könyvtár vezetője, Vajda József, a Sásdi Járási Művelődési Központ szakkörvezetője. Miniszteri dicséretet kapott: Erdős József, a Boly! Körzeti Művelődési Ház felügyelője, Nékán Paula, a Pécsváradi Járási Művelődési Központ zeneoktatója, dr. Cziglányi Imre, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat főkönyvelője. A Népművészet mestere címet szerdán Budapesten nyújtották át Gyurka Mihályné egy- házaskozári népi énekesnek és Ardai József drávakeresztúri dudásnak. Délben a Városi Tanácson Szentistványi Gyuláné, Pécs Megyei Város Tanácsa elnöke adta át a kitüntetéseket a város népművelőinek. A Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta: dr. Bécsy Ta- másné, a Doktor Sándor Művelődési Központ főelőadója, Kutas Antalné, a Fehérhegyi Általános Iskola könyvtárosa, Rajnai Henrik karnagy, Tamásy Béla, a Városi Tanács Művelődésügyi Osztályának csoport- vezetője. Miniszteri dicséretben részesült: Csordás Józsefné, a Vasas I. Kossuth Művelődési Terem vezetője, dr. Földessy Dénes, a Dunántúli Napló munkatársa, néhai Varjas István, a Városi Tanács Pénzügyi Osztályának csoportvezetője, dr. Zinhober Ferencné, kertvárosi könyvtáros. A kultúrpark egyébként más meglepetéssel is szolgál ezen a napon. így többek között ná- zisütésű kerek kenyérrel ajándékozzák meg az alkotmány ünnepén az első látogatót. Egésznapos program várja a nagyobb községek lakóit. Bere- menden az ünnepi nagygyűlés után lovas- és kutyabemutatót tart a határőrség a sportpályán, amely délután tréfás versenyekkel és vetélkedőkkel folytatódik. Este tábortüzet gyújtanak, amely után utcabál lesz. Drávaszabol- cson, Sásdon, Szászváron, Bika- Ion sportrendezvények lesznek, míg Hidason a helyi irodalmi színpad tagjai és az óvodások adnak műsort. Egyházasharasz- tiban körzeti szántóversenyen mérik össze tudásukat a tsz-ek legjobb erőgépvezetői, délelőtt 11-kor pedig hűségjutalmat adományozó ünnepi közgyűlés veszi kezdetét. Elsőízben avatnak 10 éves törzsgárda-tagokat az egyházasharaszti Jóbarát Termelőszövetkezetben, s a legrégibb dolgozók között 600 ezer forint hűségjutalmat osztanak szét. Sorolhatnánk az eseményeket. Sikondán ifjúsági napok kezdődnek, Orfűn horgászverseny lesz, Mohácson pedig a nemzetközi evezős verseny ígérkezik izgalmasnak. Hetvehelyen honismereti kiállítás nyílik, míg az olasziak az alkotmány ünnepén veszik birtokba az új községi klubkönyvtárat. A gyűlések, hivatalos rendezvények után csaknem valamennyi baranyai községben aratóbóllal zárul az alkotmány és úi kenyér ünnepe. Az alkotmány-ünnepséghez hagyományosan kapcsolódó budapesti honvédelmi nap rendezvényeit nyitja meg a 11 órakor kezdődő vízi- és légiparádé a Duna Margithíd és Lánchíd közötti térségében. A délutáni főbb rendezvények közé tartozik az az ünnepség, amelyet a Gellért-hegyi szabadtéri színpadnál rendeznek az alkotmány méltatására. Mint ismeretes, 21 órára előrehozták — a korábbi 22 órával szemben — a tűzijáték kezdetét. Felvonták az állami zászlót Az alkotmány napjának előestéjén, csütörtökön a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Kürtszó jelezte Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok érkezését. A katonai elöljáró meghallgatta a csapatzászlóval felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését, majd — a Rákóczi induló hangjai közben — ellépett a díszegység előtt és üdvözölte a katonákat. Ezután az állami zászlót díszőrök kíséretében az árbochoz vitték és a Himnusz hangjai, valamint a díszszázad tisztelet- adása közepette vonták fel az árbocrúdra. A Gellért-hegyen a felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel az alkotmány ünnepének tiszteletére a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. „Ujjé, a ligetben nagyszerű..." Rikoltozó forgatag, zörgő automobilok. A napfény sárgán ömlik át a műanyagtetón. Két vihogó kamaszlány húz el mellettem, kiskatona üldözi őket hevült arccal, keze görcsösen fogja a kormánykereket. Emitt egy gyerek. Mellette a papa, óvatosan adja az instrukciókat. Komoly, ünnepélyes tekintet — „az úttestet nézd fiam, most jobbra, figyelj oda, azt a hét..." — a kis autó áramszedője szikrázik. Dodzsemeznek. Gyors leltár a piros korlát mellől; dél van, meleg, fenyőillat, óriáskerék, repülő, eldobott virslivég. És hosszú sor. A platzon, piros kocsival nyakken- dős ember kanyarog. Odafigyel, élvezettel húz el a gumikerék mellett, kalkulál, centizik — nincs is jelen. Ismerem különben. Régóta kocsit szeretne, de nincs neki. Ö is a lottótól várja. * Dodzsemeznek. Minden újnak szokványos története van: megálmodják, megfogan, megszületik, él. Már rég volt, amikor megálmodták a Mecseki Kultúrparkot, az Állat- kertet és ezt a nagy játszóteret, ahol a gyerekek forintért halászhatnak, a felnőttek „hosszú- nyakúért” karikát dobálhatnak, célba lőhetnek, a fenyők között ózonnal tölthetik a tüdejüket, kompenzálhatják a hétköznap szerzett sérelmeiket. Gyógyul a neurózis. Homo ludens. Már rég volt, de megálmodták, az álom megfogant és tizenegy esztendővel ezelőtt megjelentek az emberek csapatostul odafönt, jelentkeztek a barakknál, kézbefogták a csákányt, lapátot. Aztán felvették a „fizetést”, a bélyeget, amely igazolta a jelenlétet, a munkát, a város és az emberek szeretetét, s azt, hogy imádunk játszani. Utak nőttek, tereprendezés folyt, fákat vágtak ki, virágokat ültettek, játékokat építetek. És 1961. augusztus 19-én, tíz évvel ezelőtt a bába - az a sokezer ember, aki közel nyolcvan- ezer társadalmi munkaórával építette meg - kijelenthette, hogy a mű megszületett: a Vidámpark megnyitotta kapuját a pécsieknek. A nyitás előtt már elkalauzolt bennünket a riporter. Címek az 1961. augusztus 11-i újságból: „Jövő héten megérkezik az óriáskerék — Készül a második autópálya - Könyvkölcsönző pavilont építenek". Tizenhat játékkal indult — ma negyven van. Az eredeti játékokból már csak öt üzemel. Tempora mutantur. Világtájak követei Tudósok, ha találkoznak, biztosan fontos mondanivalót tartogatnak egymás számára. Minket viszont inkább tudományuk közvetlen, gyakorlati haszna érdekel. A pécsi földrajzi szim- pozion vendégeivel is ennek jegyében beszélgettem. Az egyik neves vendég, Sz. A. Kovaljov moszkvai professzor egy kicsit már „hazajött". 1950—1952. között Budapesten tanított, az ő keze alatt nőtt fel az a fiatal magyar földrajztudós nemzedék, amely már marxista szellemben kezdte művelni ezt a tudományt. Kovaljov professzor elsősorban a falusi településeket tanulmányozza, de egy másik, napjainkban nagyon aktuális kérdéssel fordultam hozzá: mit tehetnek a földrajztudósok az emberi környezet, a természet védelme érdekében naojainkban? — A probléma nagyon is aktuális — mondotta a professzor. — S azt mondhatjuk, világprobléma, az USA-ban éppúgy foglalkoznak vele, mint nálunk. Kezdik meghallgatni ebben a kérdésben a földrajztudósokat is. A helyzet ugyanis az, hogy a probléma komplex jellegű: nemcsak a víz vagy a levegő védelméről van szó, hanem sokkal többről. Aminek érdekében az erőket és a szakembereket is koncentrálni kell, A legkülönbözőbb tudományágak képviselőit be kell vonni ebbe a munkába. A másik neves vendég, M. Shafi, az indioi Aligar város egyetemének földrajz professzora egyben a Nemzetközi Földrajzi Unió alelnöke is. De nem tisztsége, hanem érdeklődése miatt jött el hazánkba és Pécsre. — Magyarország komoly fejlődést mondhat magáénak a körzetesítés problémájának megoldásában — mondotta, omikor az előadások közti szünetben felkerestem. — A mezőgazdasági települések problémái napjainkban az egész világon aktuálisak. A Pécsett elhangzott előadásban, I amit dr. Kolta János tartott, az volt számomra a legérdekesebb, hogy a mezőgazdasági települések problémáit mind gazdasági, mind szociális oldalról megközelítette. Joggal merül fel a kérdés, hogy én, aki Indiából jöttem, miért kísérem ilyen érdeklődéssel ezt a témát hazámtól távol is. A lényeg az, hogy India mezőgazdasági ország, de nagy léptekkel halad az iparosítás útján. Ez kihat a mezőgazdaság fejlődésére is, ami azután köz- ' tudomásúan összefügg a mező- gazdasági központok kialakulásával. Korábban Szegeden a mezőgazdasági termelékenység kérdéseiről sok szó esett. Kiderült, hogy a magyar kollégák komolyan tanulmányozzák a magyar Nagyalföld területén a mezőgazdasági termelékenységet. Nyugodtan mondhatom, hogy India sok vonatkozásban hasonlít Magyarországhoz — többek között az utóbbi kérdésben is. Indiában az utóbbi időben a nagy ipari fejlődés miatt például a Himalája alatti területen új települések jöttek létre a kiirtott erdők helyén. Ezek az új községtípusok a földrajztudósok kutatási témájául szolgálhatnak. A pécsi szimpozion a-településföldrajzi problémák komoly fóruma. A kialakult vita sok összehasonlító adatot szolgáltatott azoknak a településeknek a problémáihoz, amelyek mindig olt jönnek létre, ahol szükség van rájuk. Végül, hadd szóljak személyes élményeimről. Úgy érzem, mind Budapesten, mind Szegeden és Pécsett jól szervezték meg a tanácskozásokat. A delegátusok között olyan meleg emberi kapcsolat jött létre, ami a népek közötti barátságot is erősíteni fogja. (Marafkó) Itt, a fák alatt újfajta erőjáték teszi próbára a fickós kedvet. Keszeg kis emberke álldogál előtte, felméri a helyzetet. Rezignált arccal áll odébb, de visszajön. Óvatosan körülnéz, aztán félkézzel odanyúl. Díjbirkózó külsejű urat pingáltak a játékra — ni, a kis ember már húzza is a fogantyút, erőlködik, vörös az arca. Ha rövid időre is, de díjbirkózó lett. Dr. Péterfalvi István ügyész, az elsők között fogta meg a csákányt, sokat dolgozott ide- fönt, díszpolgár lett.- Szólt a zene, mindenkinek jó kedve volt. üzemek anyaggal, fuvarral, az emberek kétkezi munkával segítettek. Sokan. Látja, itt, ezen a helyen állt a barakk, már itt nincs semmi. Most azért más a kép. Nem tetszenek nekem az utak, sok az esővízmosta árok, kátyú. Fű egyáltalán nincs. Sokat beszélgettünk, korábbi időkről, az eltelt tíz esztendőről később, az ügyészség irodájában. Kérdezem: végzett-e vala[ mi társadalmi munkát ez Idő I alatt? I Szó nélkül elém tesz két fényképet. Négy gyerek mosolyog a képekről. Ez aztán társadalmi munka - a javából. i * I Nagyhasú „páterfamíliász” j tereli a családot a főbejárat- | nál. „Pisti és Klári a céllövöl- I déhez, anyu az elvarázsolt kastélyhoz, Bibi néni és öcsi a hullámvasúthoz menjenek..." És ő? Lassú, de határozott léptekkel a vendéglátó büféjéhez igyekszik. Asztal, szék, j látom: egyszerre három üveg sört visz ... * A lovak szépen kipingálva, kantárral, kengyellel várják, hogy elszállítsák őket. 1968-tól kihelyezett játékai is vannak a parknak. Falura járnak, népszerűek. A legújabb: a lovas körhinta, magyarul ringlispil. Ma Kisasszonyfán mutatkozik be. A tíz év alatt több mint egymillió ember látogatta meg a vidámparkot. Sokmillió forintot hagytak ott. Szórakoztak. Átlagosan háromszor annyi felnőtt jár ide, mint gyerek. Fülöp István igazgató és Bajor Ferenc, a helyettese elmesélték a terveket is. Kihasználatlan vendéglátó pavilon — jövőre kiadják maszeknak. Akkor lesz majd pecsenye, kolbász, lángos. Gokart-pálya: a masinák elromlottak, de helyére szellemvasút kerül. Játékterem. Vitorlázó. Újabb és újabb játékok kerülnek ide. Nagy a rezsi, a fenntartás költsége. Dolgozóiknak szép szociális épületet létesítettek. Pénzekről beszélünk, szándékról, hozzáállásról... Azért kiderül, hogy ez a park mindenkinek szívügye. Néhány embernek gondot, gazdálkodási problémákat, tartozik-követelt, százezreknek pedig könnyű, derűs perceket jelent. K. P.
