Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek t Ara: 1 forint Dunántúli napló XXVI!!. évfolyam, 196. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. augusztus 20., péntek Megyei nagygyűlés Komlón Legnagyobb nemzeti kincsünk: népünk szipima és tehetsége Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárának ünnepi beszéde Pécs harmadik díszpolgára: Övári Miklós elvtárs ünnepi beszédét mondja Erb János felvétele Csütörtökön délelőtt megyénk­be látogatott Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Délelőtt Egri Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Me­gyei Pártbizottság első titkára fogadta a Megyei Pártbizottság épületében. A Központi Bizottság titkára kora délután Komlóra utazott. A vendéget Gallusz József, a Komlói városi Tanács elnöke köszöntötte a Komlói városi Tanács épületében, Neubauer József, a Komlói Városi Párt- bizottság titkára pedig tájékoz­tatta őt Komló életéről. Ezt kö­vetően megtekintették Komló Szilvás nevű városrészét, Zobák- aknát, majd azt az ipari kiállí­tást, amelyet a Május 1. Mű­velődési Házban rendeztek meg. E kiállításon Komló ipari ter­mékeit mutatják be. Kora este, 6 órakor megyei nagygyűlésre került sor a város szabadtéri színpadán, alkotmá­nyunk ünnepe, valamint Komló várossá nyilvánításának 20 éves jubileuma alkalmából. A nagy­gyűlés elnökségében Helyet fog­lalt Egri Gyula, a Központi Bi­zottság tagja, a Megyei Párt- bizottság első titkára, Neubauer József, a Komlói Városi Pártbi­zottság titkára, Gallusz József, a Komlói városi Tanács elnöke, Garamvőlgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, a mun­kásmozgalom több régi harco­sa, a szocialista brigádok, a tsz-parasztság képviselői. A Himnusz hangjait követően Kiss István, a Hazafias Népfront Komlói Városi Bizottságának el­nöke köszöntötte a megjelente­ket, majd Óvári Miklós emelke­dett szólásra. Óvári Miklós a Központi Bizottság meleg han­gú üdvözletét tolmácsolta, majd a következőket mondotta: Mit jelképez Komló húsz éve?- Augusztus 20 megünneplé­se szorosan kapcsolódik egy másik évfordulóhoz e városban: a közeljövőben lesz húsz esz­tendeje annak, hogy Komló a városok sorába lépett. Tudjuk, hogy van az országban régeb­bi meg nagyobb város is, s mégis — Komló húszéves törté­nete jelkép. Komló története azt a hatalmas fejlődést pél­dázza, mely a szocializmus épí­tésének immár több mint két évtizede alatt végbement ha­zánkban. A teremtő munka, a dolgozó ember megbecsülését példázza, egyszóval mindazt, amit 22 évvel ezelőtt megszüle­tett alkotmányunk írásba fog­lalt.- Népűnk becsüli, értékeli azt a nehéz, az egész ország számára fontos munkát, amit e város és környékének bányászai végeznek — folytatta Óvári Mik­lós. — Még ma is jól emlék­szünk arra — s ezt a jövőben sem szabad elfelejteni -, hogy hazánk újjáépítésének megkez­dését a széncsata hősei tették lehetővé, s a szénmedence bá­nyászainak verejtékes munkája, politikai helytállása a szocia­lizmus építésének minden ered­ményében benne van. Az itte­ni bányák jó minőségű szenére még nagyon sokáig szüksége lesz a országnak, mint ahogy továbbra is szüksége lesz a dolgos kézre, a gondolkodó fő­re, az önzetlen cselekvésre, a forradalmi lelkesedésre, a ha­záért dobogó szívre. Dinamikus stabilitás, szövetségi politika Az ünnepi gyűlés szónoka ezután felidézte, hogy milyen történelmi harcok közepette született meg alkotmányunk 1949-ben, milyen eredményeket értünk el az alkotmányban le­fektetett elvek megvalósításá­ban, majd így folytatta:- Egyik nagy eredményünk abban foglalható össze, hogy közel másfél évtizede nyugodt a belpolitikai helyzet hazánk­ban. Nincsenek váratlan fordu­latok, meglepetések, nyugodtan tervezhetjük a jövőt.- Belpolitikai helyzetünk szi­lárdsága azon alapszik - foly­tatta Óvári Miklós —, hogy ha­zánkban szilárd a népi hata­lom, s egyre erősödik a nemze­ti egység. Belpolitikánk válto­zatlan alapelve a szövetségi politika, vagyis a társadalom különböző dolgozó rétegeinek, a különböző világnézetű dolgo­zóknak, a párttagoknak és pár- tonkívülieknek összefogása kö­zös nagy nemzeti célunk, a szo­cializmus teljes felépítése érde­kében. Visszatérve beipolitikai éle­tünk stabilitására, az ünnepi ülés szónoka megállapította: ez a stabilitás nem jelent vala­miféle konzervativizmust. Ez a stabilitás egy forradalmi párt, a szocialista forradalom stabi­litása. Ezzel jól összefér az, hogy időben napirendre tűzzük a megoldásra váró kérdéseket, forradalmi bátorsággal — és a nép iránti felelősségből fakadó kötelező óvatossággal — meg­oldjuk azokat. így oldottuk meg a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, eredményesen ve­zettük be a gazdasági reformot és más reformokat. A stabilitás­sal jól összefér az, hogy a múlt­ban is sok minden változott és sok mindennek kell még változ­nia a jövőben is. Igen nagy változást eredmé­nyezett népünk életében pél­dául a harmadik ötéves terv, hiszen jelentős mértékben nőtt a termelés, az pedig lehetővé tette, hogy — 1966—1970 között — a fogyasztás is 32 százalék­kal emelkedjék. Ez a minden­napi életben azt jelenti, hogy 11 százalékkal több húst, 14 (Folytatás a 4. oldalon) Dér Mihály vasasi vájár Ünnepi ülést tartott Pécs megyei város Tanácsa önnepi ülésre jöttek össze tegnap délelőtt Pécs Megyei | Város Tanácsának tagjai alkot­mányunk ünnepe alkalmából. Az ülésen megjelent Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára és dr. Földvári Já­nos, Baranya megye Tanácsá­nak elnökhelyettese is. Szent- istványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnöke kö­szöntötte az egybegyűlteket és ünnepi beszédében méltatta szocialista államunk alkotmá­nyát, amely — mint mondotta - „jogi rendünket rögzítette 1949-ben, a fordulat évének betetőzéseként". Szólt a város több mint két évtizedes fejlő­déséről, amelyből kellő mérték­ben kivette részét a lakosság minden rétege és különösen meleg szavakkal emlékezett meg a bányászokról, akik a Pé­csért végzett társadalmi mun­kában mindig kiemelkedő he­lyet foglaltak el. Ennek kapcsán tett javaslatot a tanácsülésnek az idei Sopianae emlékérem és oklevél odaítéléséről. A város felszabadításánál elévülhetetlen érdemeket szerzett Sarohin ve­zérezredes, és a magyar mun­kásmozgalom kimagasló szemé­lyisége, dr. Hajdú Gyula utón a város harmadik díszpolgárá­nak Dér Mihályt, a vasasi bá­nyaüzem vájárát javasolta. Dér Mihály sokoldalú, gaz­dag társadalmi tevékenységgel járult hozzá a város fejlesztésé­hez. 1944 óta bányász, 1945 óta vesz részt a kommunista mozgalomban, a felszabadulás évében a Magyar-Szovjet Tár­saság első szervezeteinek meg­alakításában jelentős szerepe volt. Azóta is mindig aktív köz­életi tevékenységet fejtett ki, számos kitüntetés tulajdonosa. A tanácsülés egyhangúlag el­fogadta a 34/1971. sz. határo­zatot, amely a város közössége érdekében végzett kiemelkedő munkásságáért Pécs város dísz­polgárává nyilvánítja Dér Mi­hályt és odaítéli neki az ezzel járó' Sopianae emlékérmet. A város új díszpolgára jelenleg Lengyelországban, a Mazuri ta­vaknál tölti szabadságát, így az ünnepi tanácsülésen nem jelen­hetett meg. Az ő — és vala­mennyi pécsi bányász - nevé­ben Gergő György, a vasasi bányaüzem főmérnöke mondott köszönetét a kitüntetésért. Ezután dr. Galabár Tibor, Pécs megyei város Tanácsa végrehajtó bizottságának titká­ra értékelte az „Egy napot Pé­csért" mozgalom 1970-71. évi eredményeit. Az 1960-ban in­dult mozgalomban az elmúlt 10 esztendőben eddig 725-en kap­tak arany-, ezüst-, illetve bronz­plakettet eredményes tevékeny­ségükért és ez alatt az idő alatt mintegy 40 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A Városi Tanács — mi­után köszönetét fejezte ki min­den társadalmi munkásnak - úgy határozott, hogy 63 sze­mélynek és kollektívának arany, 21-nek ezüst, 28-nak pedig bronzplakettet és diplomát ado­mányoz kimagasló tevékenysé­gükért. Külön ezüstplakettel fe­jezte ki a tanács elismerését Magyar Ferenc lakatos kisipa­rosnak az Elefánt-ház műemlé­ki jellegű cégérének helyreállí­tásáért. A plaketteket és diplo­mákat a tanács kerületi hivatali elnökei adják át a jutalmazot- taknak. A tanácsülés utasítot­ta a végrehajtó bizottságot, hogy dolgozza ki a társadalmi munka elismerésének új módo­zatát és állítson fel nyilvántar­tási rendszert; keresse a társa­dalmi munkavégzés további le­hetőségeit, fogja egységbe és szervezze meg a munkálatokat. A feltárt lehetőségekről és a szervező munkáról a decemberi tanácsülésen számol be a vég­rehajtó bizottság a városi ta­nácsnak. A tartalomból: Gromiko Berlinben (2. old.) Pécset és Baját bekapcsolják a földgázhálózatba (3. old.) „Harcban“ az egység (3. old.) Világtájak követei (4. old.) Janus Pannonius 2600 verssora (5. old.) A néphatalom alaptörvénye (7. old.) Készülődés a Mecsek Kupa kerékpáros versenyre (12. old.) Alkotmánynapi program Ünnepei a megye Gáspár Sándor elvtárs tegnap átadta Győr-Sopron megye dolgozó népének és a fennállása 700. évfordu­lóját ünneplő Győr megyei város lakosságának az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa üdvözletét, majd a nagy­gyűlésen az alkotmányban biztosított jogok, illetve kö­telességek szoros összefüg­gését hangsúlyozva, gazda­sági kérdésekkel foglalko­zott ünnepi beszédében. Tegnap Baranyában is meg­kezdődtek az alkotmánynapi ünnepségek. A program: — a hagyományokhoz híven — ez­úttal is igen gazdag. Baranya városain kívül több, mint 100 községben részint már augusz­tus 19-én tartottak, illetve ma tartanak ünnepi gyűléseket. Új- mecsekalján, Pécs-Vasason, Somberekén, Himesházán, Kő­vágószőlősön, Hidason és Szi­getváron országgyűlési képvise­lők a gyűlések szónokai. Núj családi ház az árvízkárosultaknak Szabadszentkirályon Csütörtökön több jelentős esemény volt a megyében. Kom­lón a Május 1. Művelődési Ház­ban Gallusz József tanácselnök nyitotta meg a város iparának 20 éves fejlődését és jövőjét bemutató kiállítást. Megnyitó­jában szólt Komló várossá nyil­vánításának közelgő évforduló­járól, hangsúlyozva, hogy a bá­nyászok eredményei mellett egyre több könnyűipari termék fémjelzi Komló hírnevét. A ven­dégek — köztük a város veze­tői — megtekintették a kiállí­tást, amely a bányásznapig tart nyitva. Ugyancsak délelőtti ese­mény volt a fiatal pedagógu­sok eskütétele. Rácz Sándor, a Városi Tanács művelődésüqyi osztályának vezetője üdvözölte a város vezetői nevében a 18 új komlói nevelőt. Az esti ünne­pi nagygyűlés után munkás­paraszt találkozókra került sor, amelyeken a Mecseki Szénbá­nyák üzemeinek dolgozói szóra­koztak együtt a környékbeli fal­vak fiataljaival. Mohácson a Farostlemezgyár és a mohácsi Új Barázda Ter­melőszövetkezet tagjai már ti­zenegyedik alkalommal tartot­tak üzemi találkozót. Délelőtt dr. Fáy Mihály iqazgató veze­tésével a Farostlemezgyár 70 fős munkásdeíegációja látoga­tott az Új Barázda Tsz központ­jába, ahol Józsa István tsz-elnők és Omacht János párttitkár fo­gadta a vendégeket. Ezt köve­tően együttesen megtekintették a közös gazdaság sertéskombi­nátját, épülő szárítóüzemét és a szakosított szarvasmarha-tele­pet. Délben került sor a terme­lőszövetkezet Táncsics utcai klubjának avatására. A teljesen felújított épületben presszót, KISZ-klubot és könyvtárat ala­kított ki a tsz, az udvarban pe­dig kerthelyiséget hoztak létre. A munkás-paraszt találkozó ün­nepi gyűlését a farostlemez- gyárban tartották, ahol dr. Fáy Mihály köszöntötte a megjelen­teket, köztük dr. Nagy Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkárát, Borsos Já­nost, a Mohács Városi Pártbi­zottság titkárát. Az ünnepi gyű­lés szónoka dr. Nagy József (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents